Az Elektronikus Adatfeldolgozási Munkacsoport 15 éve

(1)

AZ ELEKTRONlKUS ADATFELDOLGOZÁSI MUNKACSOPORT 15 ÉVE

PESTI LAJOS

Kezdetben az ügyvitelgépesítés, majd hamarosan a számítástechnika statisztikai alkalmazását segítő együttműködési igények szervezett kielégítésére alakult 1963—

ban — a KGST Statisztikai Állandó Bizottsága keretében — az Ugyvitel- és Statisz- tikagépesítési Állandó Munkacsoport. A technika gyors fejlődésének megfelelően a Munkacsoport nevét 1969-ben Automatizált Statisztikai lnformációfeldolgozási Állandó Munkacsoportra (rövidebben: Elektronikus Adatfeldolgozási Munkacsoport) változtatta.

Az 1960—as évek elején a szocialista országok statisztikai hivatalaiban meg kellett határozni az adatfeldolgozó szervezeti egységek helyét. szerepét, irányítási rend- szerét. és ki kellett alakítani a lyukkártyarendszerű adatfeldolgozó gépek célszerű, gazdaságos, a nagy tömegű statisztikai adatokat viszonylag gyorsan feldolgozó üze- meltetési rendjét. A Munkacsoport ezeknek a statisztikai munkát segítő feladatok- nak a megoldásához adott útmutatást, támogatást. működésének kezdő szakaszá- ban. A gyümölcsöző együttműködés jegyében alakultak ki a statisztikai adatfeldolgo-

zó részlegek a KGST-országokban

Az 1960-as évek második felében már az elektronikus számítógépek alkalma- zása, e számítógépek működése. a lyukkártyarendszerről való átállás kérdéseivel foglalkozott a Munkacsoport. A közös munkának ebben a szakaszában sikerrel tár- gyalták meg az együttműködő delegációk az elektronikus számítógépek alkalmazá- sát előkészitő feladatokat. az átállás lehetséges változatait, a statisztikusok növekvő

adatfeldolgozási igénye kielégítésének módozatait.

Az elektronikus számítógépek alkalmazásával összefüggésben tűzte üléseinek napirendjére a Munkacsoport az 1970—es évek első felében a statisztikai típusú fel—

adatok ellátására legcélravezetőbb programozási nyelvek, a programozási technika, a feldolgozási munkafolyamatok. az automatikus ellenőrzési módszerek vizsgá—

lotót. Ezek az évek a Munkacsoport tevékenységében közreműködő adatfeldolgozó részlegek tapasztalatcseréivel, az eredmények kölcsönös hasznosításával teltek el.

Az 1970-es évek közepére a számítástechnika statisztikai alkalmazása már je- lentősen előrehaladt, a statisztikai hivatalokban korszerűen felszerelt számítóköz—

pontok működtek, ezért jogosan állapította meg a Munkacsoport egyik ülésének dokumentuma. hogy a fejlődés következő szakaszában (: számítóstechnikának a statisztikai munka szerves részévé, hatékony eszközévé kell válnia. A Munkacsoport

ezt a célkitűzést következetesen törekszik valóra váltani többek között azzal. hogy

kezdeményezte a statisztikai adatbázisok létrehozását. a statisztikai adatgyűjtés—

adatfeldolgozás—tájékoztatós egységes technológiai folyamatának szervezését.

(2)

76 PEST! LAJOS

Az utóbbi évek során további számítóstechnika-alkalmazási. módszertani, szer-

vezeti kérdések szerepeltek a Munkacsoport terveiben. melyek közül az integrált

automatizált információfeldolgozási rendszerek kialakításának elvei, a tömeges és

képviseleti (reprezentativ) adatgyűjtések adatainak automatizált feldolgozása, a kol—

lektív felhasználású számitóközpontok tervezése, a táv-adatfeldolgozás szerepe a '

statisztikai információ—rendszerben, az adatelőkészítés gépi eszközei. a statisztikai munkához alkalmas programrendszerekkel való ellátás voltak a legfontosabbak.

Az eltelt 15 esztendő alatt a Munkacsoport a számítástechnika, a statisztikai informatika számos tárgykörével foglalkozott, és ösztönzést adott a hatékony együtt-

működésre. a statisztikai munka technikájának korszerűsítésére, állandó fejleszté-

sére. Ezt a tevékenységet és hasznát nehéz röviden jellemezni, de néhány — nap—

jainkban is időszerű — munka eredményeinek összefoglalásával érzékeltetni lehet.

AZ ÁLLAMI STATISZTIKA AUTOMATIZÁLT RENDSZERE

Amikor az állami statisztika központi szervei a legtöbb KGST—tagországban megkezdték a statisztikai információgyűjtés és —feldolgozás automatizált rendsze—

reinek kialakítását, a Munkacsoport nagy figyelmet fordított erre a feladatra, végre—

hajtásának elősegítésére. A példát a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala szol—

gáltatta, melynek már korábban feladatai között szerepelt az Állami Statisztika Au- tomatizált Rendszere (ASZGSZ)1 létrehozása, a statisztikai és számviteli adatfeldol—

gozás módszertanának, valamint szabványainak kidolgozása, közreműködés az álla—

mi számítóközpontok egységes hálózattá való fejlesztésében. A Szovjetunióban az ASZGSZ egyébként a népgazdaság átfogó számítógépes integrált irányítási rendsze—

rének egyik funkcionális alrendszere.

Az ASZGSZ a fejlesztési koncepció szerint olyan számítógépes információ-rendszer, amely a népgazdaság minden szintjén gyűjti. feldolgozza. tárolja és szolgál- tatja a gazdaságirányítási szervek számára szükséges statisztikai információkat. Az ASZGSZ létrehozása lényegében tudományos. szervező és műszaki feladat, és végső

célja

—— a statisztikai mutatók rendszerének tökéletesítése.

— a statisztika elemző jellegének fokozása,

— a statisztika módszertanának fejlesztése.

* A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala az ASZGSZ működéséhez alrend-

szereket szervezett. mégpedig a műszaki ellátás. a gépi programrendszer fejlesz-

tése és az információbiztositás céljára.

A Munkacsoport rendszeresen napirendre tűzte és részletesen tárgyalta az

ASZGSZ egészével, annak egyes elemeivel foglalkozó előterjesztéseket, javaslatokat

és ismertetőket. Ezek közül a lényegesebbek:

— az ASZGSZ integrált rendszerének felépítési elvei;

— a számítógépes információfeldolgozás technológiai folyamatának megszervezése;

-— az információbiztosítás;

— az ASZGSZ gépi programrendszereinek kidolgozása;

— a programozás automatizálási módszereinek és rendszereinek fejlesztése;

— a gépi programok cseréje;

— az automatizált adatbázisok (régi nevén adatbankok) létrehozásának alapelvei;

-— a számítástechnikai és egyéb gépi eszközök, valamint azokkal összefüggő műszaki el- látás.

* ASZGSZ —- az Automatizirovannaja Szisztema Goszudarsztvennoj Sztatisztiki elnevezés kezdőbetűiből alkotott betűszó.

(3)

AZ ELEKTRONIKUS ADATFELDOLGOZÁSI MUNKACSOPORT 77

Az ASZGSZ információs bázisának meghatározásához is több leírást szerkesz—

tett a Munkac50port, amelyeket valamennyi KGST-országnak megküldött, ilyenek

— a megfigyelendő statisztikai sokaság mennyiségi jellemzésére szolgáló mutatók rendszere, a megfigyelés és az adatfelvétel módszerei:

—- formalizált adatleírási eszközök:

— az adatábrázolási formákat szabályozó dokumentációs rendszer;

—— az adatáramlás rendjét szabályozó utasítások;

—— az információáramlás iránya, az adatok megbízhatóságával és határidőkkel kapcsolatos követelmények;

— az adatok tárolásának és hozzáférésének rendje.

A TÖMEGES ÉS KÉPVISELET] ADATGYÚJTÉSEK ADATAlNAK AUTOMATlZÁLT FELDOLGOZÁSA

Az állami statisztika egyik legnagyobb feladata a tömeges és képviseleti (rep—

rezentatív) összeírások, adatfelvételek, a népszámlálások végrehajtása. Az ilyen

nagy tömegű adathalmaz gépi feldolgozása komplex adatfeldolgozási rendszereket

igényel. A Munkacsoport keretében a tagországok kisebb csoportjai jól szervezett együttműködésben dolgozták ki e tárgykör részfeladatainak megoldási alternatí—

váit. A népszámlálási adatok feldolgozásának számos elméleti és gyakorlati kérdése közül a súlypontiakat kellett kiválasztani. Azokat, amelyeknek megoldása rendsze- rint gondot okoz. A megoldás alternatívái természetesen a rendelkezésre álló gépi

eszközöktől és programrendszerektől, valamint a feladat tartalmától, jellegétől füg-

gők.

A részfeladatok megoldásaiból a magyar delegáció készítette el az összefog- lalót. Ebben a legfejlettebbnek minősített módszerek ismertetése mellett a várható fejlődési tendenciák érzékeltetése is célszerűnek látszott.

A népszámlálási adatok feldolgozására alkalmas számítógép nagyságának és tényezőket. az átfutási időre vonatkozó követelményeket. A rövid átfutási idő egyes tagországok statisztikai adatfeldolgozó részlegénél rendelkezésre álló számítógépek

teljes terhelését igényelheti. ezeknél regionális számítástechnikai bázisok bevonása

jelenthet előnyt. A decentralizált feldolgozás tervezése, programozása viszont magas

színvonalú központi irányítást. koordinációt igényel.

Az optikai bizonylatolvasás alkalmazása (: népszámlálási adatok számítógépbe

való bevitelénél igen gondos előkészítés mellett járhat kellő eredménnyel, állapí-

totta meg a Munkacsoport összefoglalója. Az optikai bizonylatolvasás maximális hatékonysága csak akkor érhető el. ha a berendezések folyamatosan kifogástala—

nul működnek, a technikai követelményeket a munka minden szakaszában hiány—

talanul kielégítik.

A népszámlálási adatok automatikus ellenőrzési és javítási módszereinek al- kalmazása jelentősen csökkentheti az adatfeldolgozás átfutási idejét és kézi munka szükségletét. Az együttműködés során megállapítást nyert, hogy az automatikus hibajavítási módszerek intuitív jellegűek. Ennek következtében nehezen ítélhető meg e módszerek torzító hatásának iránya és mértéke, s ezért további vizsgálat szüksé-

ges.

A Munkacsoport meghatározta a népszámlálási adatok feldolgozását végző ál—

talános programrenclszerek funkcióit. az együttműködő delegációk a programokat

ki is dolgozták. és a KGST-országok rendelkezésére bocsátották. A programrendszer

elemei: hibajavító, adatállomány-szerkesztő és -kialakító, aggregáló, táblaszerkesztő.

táblakiírató programok.

(4)

78 PESTI LAJOS

A népszámlálási adatállományok szervezési módszerei közül a hagyományos

szekvenciális megoldás esetében a népszámlálási adatokból a személyi, a családi.

a háztartási, a lakás- és épületadat-állományok szerkesztése akkor célszerű, ha az összeírásra kerülő információ minimalizálható. A népszámlálási elemi adatok adat—

bázisban való kezelését. elemzését távlatban a számítógépek nagy kapacitású. köz- vetlen elérésű. külső —- általában mágneslemezes — tárolói és megfelelő gépi prog-

ramrendszer teszi majd lehetővé.

A népszámlálási adatok közlésre kész (nyomdakész) tábláinak közvetlen számí- tógéppel történő előállítása módszereit is áttekintette a Munkacsoport és megál—

lapította. hogy a számítástechnika és a nyomdatechnika összekapcsolása új lehető- ségeket tár fel a statisztikai tájékoztatás technikai megoldásában, csökkentve a ki-

adványok előállításának átfutási idejét és költségeit is. Az egyszerűbb megoldást

a számítógép sornyomtatóján kiíratott táblák közvetlen fényképezése, a fejlettebb

megoldást a számítógéppel vezérelt fényszedés jelenti.

A STATISZTIKAI ADATBÁZISOK KlALAKlTÁSA. FEJLESZTÉSE

A statisztikai adatok nagy tömege és sokoldalú feldolgozásának szükségessége

ösztönözte a statisztikai hivatalokat az adatbázis-rendszerű adattárolás és -feldol-

gozás alkalmazására. A KGST Statisztikai Állandó Bizottsága is előírta, hogy a statisztikai adatok hagyományos feldolgozási módszereit előbb ki kell egészíteni. majd fokozatosan fel kell váltani korszerűbb eljárásokkal. Ennek megfelelően az Állandó

Bizottság munkatervébe állította statisztikai adatbázisok (az akkori szóhasználat sze—

rint: adatbankok) kialakítási és alkalmazási módszereinek kimunkálását. Az Ál- landó Bizottság irányelvei alapján foglalkozott a Munkacsoport a vonatkozó fogal—

mak tisztázásával, egységes értelmezésével, majd meghatározta e tárgykörben az együttműködés további teendőit. azok irányát és sorrendjét. így került napirendre az adatbank. az adatbázis információellátásának kialakítása. az alkalmazható prog—

ramrendszerek kiválasztása, illetve létrehozása, a felhasználók részére az adatokhoz való hozzáférés biztosítása.

A közös munkának egyik alapvető feladata az egységes módszertan kialakítása volt, összhangban az egységes számítógép-rendszer elvi alapjaival.

A Munkacsoport ajánlásának megfelelően szakértői értekezlet foglalta doku—

mentumba az automatizált adatbank operációs és kezelő rendszerét. a feldolgozás rendszerét. a táv-adatfeldolgozást, a rendszer struktúrájának alaptételeit, alapelveit és az igényeket.

Szakértői értekezlet vitatta meg továbbá az automatizált adatbankok műszaki ellátásának. eszközigényének kérdéseit. és meghatározta az automatizált adatbank

helyét a statisztikai információfeldolgozás működési rendszerében.

A szakértői, kutató kollektíva Budapesten. a Központi Statisztikai Hivatal ren- dezésében tárgyalta meg az együttműködésben szerkesztett technikai típusfeladat—

terv általános tételeit, a különböző szintű adatbázisok és a KGST-országok adatbá—

zisai közötti kapcsolatok feltételeit, a továbbfejlesztés feladatait. . ÁLTALÁNOS lNFORMATlKAl ÉS SZÁMlTÁSTECHNlKAl FEJLESZTÉS

A Munkacsoport kiemelten több alkalommal foglalkozott a statisztikai informá- ciók megbízható. hibátlan feldolgozásának követelményeivel. Napirenden szerepelt

azoknak a hibáknak elemzése és osztályozása,,amelyek az elektronikus számítógé-

pek alkalmazása során. a technológiai folyamatban keletkeznek. A Munkacsoport

(5)

AZ ELEKTRONIKUS ADATFELDOLGOZASI MUNKACSOPORT 79

kidolgozta az ilyen hibák statisztikai megfigyelésének, a statisztikai információkban rejlő hibák forrásai osztályozásának módszereit. a statisztikai információfeldolgozás

megbízhatósági normatíváit.

A statisztikai tipusfeladatok megoldására szolgáló programok kidolgozása a fel- használókra háruló feladattá vált, mivel a számítógépgyártók által szállított prog—

ramrendszerek nem tartalmaznak általánosan alkalmazható statisztikai célú programokat. A Munkacsoport ennek tudatában vitatta meg a statisztikai feladatok prog- ramozásánál alkalmazható szabványeljárásokról és operációs rendszerekről szer-

kesztett előterjesztést.

Az együttműködés és tapasztalatcsere elmélyítését jelentette a statisztikai tí- pusfeladatok programozási módszereiről — a Munkabizottság által szervezett —- sze—

minárium.

A KGST—országok statisztikai számítóközpontjainak vezető programozói tartot- tak (: szemináriumon előadásokat az adatok megbízhatóságának ellenőrzésére szol- gáló programcsomagokról, a statisztikai adatfeldolgozás előkészítéséhez készített programrendszerről, az adataggregálási programról. a statisztikai táblakiírató prog- ramrendszerről, a mágnesszalagon és mágneslemezen tárolt adatállományok kezelé- sét egyszerűsítő alprogramrendszerről.

A kidolgozott szabványeljárások és általános programok, az ezekkel kapcsolatos információcserék elősegítették a közös munkát, tökéletesítették a KGST-országok statisztikai számítóközpontjaiban alkalmazott programozási módszereket, növelték az ott üzemeltetett elektronikus számítógépek hatékonyságát.

A szocialista országok statisztikai hivatalai közül több szervezett számítóköz—

pont—hálózatot. és ezeket eredményesen üzemelteti, fejleszti. A vállalati rendszerben működő szolgáltató szervezetek kellően kielégítik azoknak a gazdálkodó szervek—

nek. intézményeknek igényeit. amelyeknél nem indokolt saját számítóközpont léte—

sítése. Az államigazgatásban viszont el kell látni olyan feladatokat, amelyeknek járu- lékos adatfeldolgozási munkái igen nagy kapacitású számítógépet igényelnek, de erre a célra szintén nem indokolt önálló számítóközpont létesítése. A Munkacsoport ezeknek a feltételeknek az ismeretében jelölte ki többek között hazánk küldöttsé—

gét is a kollektív felhasználású számítóközpontok tervezése módszertanának kidol- gozására.

A szovjet és a magyar delegáció közösen készített tervezetében az adatáramlás, az adatok mennyisége, a számitásigényesség szerepelt a közelítő eljárás tényezői között. amelyeknek aktuális értékével tervezhetők az egyes berendezések, kapacitá—

sok.

A táv-adatfeldolgozás bevezetése, a terminálok alkalmazása a statisztikai in—

formáció-rendszerben, az időszerű feladatok egyikeként szerepelt a Munkacsoport tevékenységi jegyzékében. Az előterjesztés áttekintette a statisztikai adatfeldolgozó szervezeti egységeknél alkalmazott terminálok típusait, működtetésük műszaki és programrendszer—szükségletét. A Munkacsoport felhívta a figyelmet a közvetlen em—

ber—gép kapcsolat útján elérhető, a statisztikai munka minőségének javítását és az

átfutási idő csökkentését biztosító lehetőségekre.

Ezek a lehetőségek a következők:

— a statisztikai adatbázisok közvetlen lekérdezése a statisztikusok által, az elemző munka gyorsítása és sokoldalúsága érdekében;

- a matematikai statisztikai számítások elvégzése terminálról;

-— a statisztikai információk közvetlen javítása terminálról, a számítógép által képernyőn jelzett hibaüzenetek alapján;

— az adatfeldolgozás gépi programjai készítésének meggyorsítása az interaktív prog- ramellenőrzés, —próba és -javitás útján.

(6)

80 PESTI mos

A statisztikai munkában a nagyszámítógépek mellett jelentős szerep hárul a kisszámítógépekre is, az adatok előkészítése. javítása, előzetes feldolgozása során.

Ezért foglalkozott a Munkacsoport a kisszámítógépek statisztikai alkalmazásának kérdéseivel.

Azok a kisszámítógépek felelnek meg a statisztikai alkalmazás követelményei- nek. amelyek

— a hagyományos eszközökkel végzett feldolgozások minden munkafázisát ki tudják váltani;

— lehetővé teszik egy munkafázisban az adatok rögzítését. valamennyi előírt összefüg- gés szerinti ellenőrzését és javítását;

' — alkalmasak kisebb méretű adatbázisok kezelésére;

— műszakilag összekapcsolhatók távadatátvétel útján a kö1ponti számítógép-rendszerrel.

A Munkacsoport programjában szereplő formalizált adatleírási módszerek és

eszközök meghatározásával az állami statisztika rendszerében az adatszolgáltatók—

— tól gyűjtött elsődleges és az ezekből számítással nyert másodlagos statisztikai ada-

tok, mutatók leltárának elkészítéséhez kaptak segédletet az együttműködő sta-

tisztikai hivatalok. A mutatók leírása az ismérvek formális megoldásán és a megne—

vezések normalizált használatán alapszik. Származtatott mutatóknál a számítási el- járás egységesített leírását is el kell készíteni.

A TOVÁBBI EGYUTTMÚKÖDÉS TERULETE!

A Munkacsoport már meghatározott további célkitűzései között alapvető az adat- bázisokkal kapcsolatos tevékenység.

Az 1979. évi előzetes tervben szerepel az adatbázis-fejlesztés szakértőinek, a ku—

tató kollektívának a tanácskozása, melynek tárgyköre a további konkrét feladatok

megfogalmazása, az egységes módszertani elvek alapján kialakítható statisztikai adatbázis-rendszer gyakorlati megvalósításának előkészítése. az integráció kiszéle- sítése. Ezekhez kapcsolódhat az adatbázisok bevezetésével jelentkező. a statisztiku—

sok munkáját érintő hatások elemzése. az adatbázisok bevezetésekövetkezményei- nek vizsgálata a statisztikai és számítástechnikai szervezetekben, a statisztikai hivatalok és más főhatóságok kapcsolati rendszerében. A vizsgálatok alapján kell majd kidolgozni olyan ajánlásokat. amelyek a statisztikai hivatalok vezetői számára szük- ségesek az adatbázisok bevezetéséhez, alkalmazásához, a felhasználók oktatásá—

hoz, a tájékoztatás új módszereihez.

Folytatódik a formalizált adatleírás módszereinek kidolgozása és a módszer szá- mítógépes kezelésre való alkalmassá tétele. Ez utóbbi különösen jelentős törekvés.

mert az állami statisztika adatkészletének jegyzéke például hazánkban is százezres nagyságrendű. Ennek dokumentálása, egységes kezelése, a tematikus visszakere- sés. a mutatók közgazdasági tartalmának. számítási módjának időbeni változását

követő megoldás számítógép nélkül elképzelhetetlen.

Egy sor más lényeges feladat között kiemelt jelentőségű az automatikus hiba- javítás követelményeinek és lehetőségeinek további vizsgálata, elemzése is. '

A csak szemelvényekben ismertetett tevékenységek is kellően igazolják a Mun- kacsoport által irányított együttműködés sokrétűségét, eredményeit. Az eddig elért eredmények, az egyenletes fejlődés megfelelő biztosítékot nyújtanak a KGST—orszá-

gok számára a további munka sikeréhez.

(7)

AZ ELEKTRONIKUS ADATFELDOLGOZÁSI MUNKACSOPORT 81 _

PE3I—OME

B 1963 rop.y Ann ynoanersopenug Hymg COprAHHHeCTBa a oőnacm crarucmuecxoro I'IpHMeHEHHSI abluucnmenbnoü Texumm B paMKax l'iocrom—moü KOMHCCHM CSB no c-ramcmxe őbma coznaua l'loCTonHHan paöouaa rpynna no Mexauuzaum yuera u cramcruuu, nepe- HMGHOBaHHaH anocnegcraun a HocronHHyro paöoumo rpynna no aBTOMamaaum oőpaőomu cramcmuecxoü umpopMauui.

Ha npommeuuu ucrekumx 15 na Paőouan rpynna saHumanacs rnaBHblM oőpasoM son- pocaMn axcnnyaraumu npuMeHeHnn nepdaopauuonnbix MaLUHH, npoőneMaMu nepeona Ha npnmeHeHue 3l'leK'l'pOHHle BhNHCJ'IHTeanbIX' MEUJHH, a Takme usyuehueM Meronoa npor- paMMHpOBaHHH " aBTOMaTW-leCKOI'O KOHTpOnH. B TeHeHHe nocnenunx net Hanőonbmee anu- Mai-me ynenanoce coaAaHmo " paasmmo Sai-mon cra-rncmueckux ABHHBIX, aHeApeHmo Tene—

oőpaőorxu ABHHle, paapaőome oöumx npununnoa aaroMamuecxux cramcmuecxnx HH- tpopMauuoHme cucreM.

l'lon pYKOBOACTBOM Paőoueü rpynnbl MemAy opraHu3auMoHHmMu eAanuaMx—i u.eH'rpanb- Hle cramcmuecxnx opranoa crpaH-uneuos CBB no oőpaőome ABHHHX cnomunoce adu-pek—

THBHOe corpynnuuecmo. B one 3TOI'O Gunn lttocmrnyrm 3H8HHTeanble ycnexu s oőnacm mawuHHoí—i oőpaőonm .naHHux nepennceü Hacenenna, a rakme cosnauun " paaamnn aBTo—

marusnpoaannoű CMCTeMbI rocynapcreeuuoü CTBTHCTHKH n, p.anee, Samma cramcmuecnux ABHHbIX.

SUMMARY

Within the CMEA Standing Committee for Statistics the Working Group on Computer- ization of Administration and Statistics — referred later to as Working Group on Automatized Statistical Data Processing - was established in 1963 for meeting the co-operotion demands for the application of computer techniclues in statistics.

The Working Group has dealt in the last fifteen years mostly with the problems of using punch card data processing machines. with the problems of the change-over to the use of electronic computers and with the methods of programming and automatic checking. Special attention has been paid in recent years to the formation, improvement of the data bases of statistics, to the introduction of distance data processing and to the elaboration of general rules of the integrated automatic information systems of statistics.

Effective co-operation has been developed, under the guidance of the Working Group, among the organizational units of statistical data processing of the CMEA member countries.

ln the course of this considerable results were achieved in the fields of the automatized system of state statistics, computerized data processing of the census data, elaboration and improvement of the data bases of statistics.

6 Statisztikai Szemle