Beszámolók, szemiák, közlsmenyeit
POBSiSOK
Naucsno-Tehnicaeazkaja I n f o r n a c i j a , Szárija 1. 1972- *.sz. p.31-34. = MIROPOL'SZKLJ, H.H.i Hatodika szozdanija obzornoj i n f o r m a c i i ,
The Library ^ u a r t e r l y , * l . k . 4.sz. 1971. p.275-291. = VIH30, J.A.: The review a r t i c l e : l t a characteristics and probleas.
Dáczer Éva
Miért ír az egyik szakember és miért nem ír a másik?
Valóban hírnévhez j u t t a t - e « g y Írásmű megjelentetése? ISrdemea-e I m i ? Miért i r , i l l e t v e miért nem i r a szakember? Ezeknek a kérdések
nek megválaazoláaára végeztek felmérést az IBM t i z e n k i l e n c a m e r i k a i és európai kutató laborátériurnában ée Üzemében. Megkérdezték a szak
embereket: mennyi s z a k c i k k e t és konferencia-előadást a d t a k közre? Mi v o l t e z z e l e l s ő d l e g B B céljuk? V o l t - e ebből valamiféle hasznuk? M i l y e n előnyük származik a s z a k c i k k e k iráaábél? A k i k sohasem Írtak, azoktól ennek oka iránt érdeklődtek.
A kérdésekre 90 szerző válaszolt és 20 o l y a n szakember, a k i n e k sohasem j e l e n t meg semmiféle közleménye. A szerzők között 48 az "ál
landó" /ösezesen 850 Írásművei/ ás 42 az " a l k a l m i " szerző. Az utóbbi
aknak egyenként mindössze 1-4, ÖBSzesen 103 müve látott napvilágot.
Mindkét c s o p o r t b a n minden ötödik azakember vezető beosztásban d o l g o z i k .
Az Írás két legfőbb okaként az eredmények közlésének igényét és az elismerés iránti vágyat jelölték meg. Minden ötödik szerző célja a vállalat hírnevének növelése, minden ötödik szakember h i v a t a l i kö
telességének érzi a publikálást. Minden t i z e d i k e t megelégedéssel tölt e l szerzői mivoltának t u d a t a . Inkább az a l k a l m i szerzők h i v a t k o z t a k a r r a , hogy az iréat a vállalat követelte meg tőlük.
898
M i i 20.évi. 11-12.szám 1975.november-d«cember
Mig a célok megjelölése kissé e l v - síkon mozgott, az Írás hasz
nosságára vonatkozó n y i l a t k o z a t o k már Inkább a földön jártak. Az ál
landó- szerzők 67?4-a s z e r i n t az Írás növelte hírnevüket, i s m e r t e b b ós befolyásosabb személyek l e t t e k mind a vállalaton belül, mind annak f a l a i n kívül i s . Érdekes mellékhatása mág az állandó szerzőségnek a szakmai életben betöltött aktívabb s z e r e p : g y a k o r i b b részvétel a kü
lönböző konferenoiákon és publikációs v o n a l o n , nemcsak m i n t azerző, hanem ugy i s m i n t hozzászóló, birálő, l e k t o r , bizottsági t a g s t b .
A szerzők az Írás további előnyeire i s rámutattak. S e g i t i elő
menetelüket, mert a vállalat e z t az értékelendő és jutalmazandó szak
értelem jelének t e k i n t i , néhányan ugyan akadtak, a k i k ugy vólték.irá- s a i k nagyobb v i s s z h a n g r a találtak munkahelyük f a l a i n kívül, m i n t köz
v e t l e n környezetükben. Az Írás a szakembert munkára készteti és elő
segíti tájékozottságát. A kérdést u g y a n i s , amelyről i r , világosan ós tisztán k e l l látnia és f e l k e l l mérnie annak gyenge p o n t j a i t . A tény, hogy eredményeit publikálni f o g j a , f o k o z z a becsvágyét, így több és j o b b munkára ösztönzi. Az p e d i g , hogy az irás a tárgykör alapos isme
retét, v a g y i s abban a t e l j e s tájékozottságot igényli, egészen termé
szetes .
Miután a s z a k c i k k e k legnagyobb részét egy k i s c s o p o r t i r j a ős a szakemberek nagyobb része osak ritkán vagy egyáltalában nem i r , érde
kes megtudni ennek okát i s . A megkérdezetteknek csak k i s része i d e genkedik magától az írástól. A legtöbben az idő vagy az indítóok hiá
nyára h i v a t k o z t a k , a megkérdezettek 60?t-ának p e d i g n i n c s miről i r n i a . Amennyiben a megkérdezettek véleményét t i p i k u s n a k vehetjük őo ál
talánosíthatjuk, a szakemberek mintegy kétharmada nem látja vagy nem i s m e r i e l az Írással járó előnyöket; munkáját nem t a r t j a elég érdekes
nek ahhoz, hogy Írjon róla, abban nem lát semmi figyelemreméltót, e¬
gyes esetekben p e d i g bizalmasan kezelendőnek Ítéli.
Ami a publikálás formáját i l l e t i , a legkedvezőbb természetesen a könyv, de i l y e t csak kevesen Írnak, r e n d s z e r i n t azok, a k i k n e k több s z a k c i k k e i s m e g j e l e n t már. Bár a felmérésben nem s z e r e p e l t , a szak
emberek nagy része a kutatási Jelentést t a r t j a a leghatékonyabb kom
munikációs formának, annál i s inkább, mert abban a vállalaton belül bizalmas információkat i s közölhet. A legtöbb elismerést és hírnevet a szakfolyóiratokban közzétett c i k k e l l e h e t elérni, ennek megírása Jár azonban a legtöbb veaződséggel, ha pontosság és teljesség t e k i n tetében meg akar f e l e l n i a szerkesztő, az olvasóközönség, sőt az e¬
s e t l e g e s bírálók, referálők s t b . igényeinek i s . A népszerűsítő és ke
r e s k e d e l m i jellegű folyóiratokkal k a p c s o l a t b a n megoszlanak a vélemé
nyek. Egyesek s z e r i n t a nagyobb példányszám, azaz az olvasók széle
sebb köre és a magasabb díjazás m i a t t ezek az előnyösebbek, mások v i szont tekintélyüket féltik ezektől a lapoktól, mondván, hogy ezek csupán "másodrendű" és túlságosan népszerűsített c i k k e k e t közölnek.
A konferencia-jelentések előnyeinek kevés közük van magához a p u b l i kációhoz: i t t inkább a konferencián való megjelenésen, a személyes k a p c s o l a t o k o n és ezek révén történő információszerzésen van a hang
súly.
899
Beszámolók, szemlék, közlemények
Az irás nem könnyű f e l a d a t , a v e l e járó előnyök néha csekélyek, n e h e z e n mérhetők v a g y késnek. Ennek ellenére a megkérdezettek 79?6-a mégis ugy látja, érdemes I m i . Csupán 6$ válaszolt e z z e l k a p c s o l a t ban határozott nem-mel, részben mert a z elismerésnél materiálisabb e l lenszolgáltatást részesiti előnyben, részben mert ugy véli, a vezető
ség nem i s m e r i e l eléggé Írásait. 15# nem f o g l a l t határozottan állást, mert ugy vélte, a kézzel fogható ellenérték nem áll arányban a ráfor
dítással, ennek ellenére e l i s m e r t e , hogy a z irás a l k a l m a s eszköz mind a hírnév, mind az önbecsülés növelésére.
/ I E E E T r a n e a c t i o n on P r o f e s s i o n a l Coramunication, PG-15.k. 3 . s z . 1 9 7 2 . s z e p t . p.89-90./
Nem kell utópia
V i t r i o l o s hangvételű c i k k t i l t a k o z i k az e l s z a p o r o d o t t nemzetközt könyvtáros-találkozók e l l e n . A p o l i t i k a i egyez
ményeket kormányok m e g b i z o t t a i irják alá - e z z e l szénben a könyvtárosi világban a nemzetközi képviseletet önjelöltek látják e l . K i nem ismerné - a k i részt veaz nemzetközi könyv
tárosi találkozókon - a h o l l a n d vagy dán kollegát, a k i hat nyelven beszél,de egyiken sem mond semmi érdemlegeset.Vagy az a m e r i k a i és német delegációk tömött s o r a i t - m e g sem l e het őket egymástól különböztetni - k o r r e k t e k és haj látha
t a t l a n o k . De a többiekről, franciákról, angolokról i s ha
sonló hangnemben kapunk jellemzést. Hazájuk könyvtárosi társadalmának Önelégült képviselői Ők, s e n k i sem h i z t a mag őket és semmi hatalmuk n i n c s a nemzetközi döntések végre
hajtására.Nem j o b b a cikkíró véleménye a találkozók rende
zőiről sem.Ritkán i s m e r i k alaposan a r e n d e z e t t k o n f e r e n c i a tárgyát, e g y e t l e n ambiciójuk, hogy hallhassák a nemzetközi k o n f e r e n c i a zárszavában: ... és köszönet i l l e t i 1.1. u r a t , akinek erőfeszitáse nélkül mindez nem l e t t v o l n a lebetső-
A könyvtárostársadalom sokat nyerne, ha minden k o n f e r e n c i a megszűnne 5 évre, ha minden nemzetközi szabványosí
tási törekvést felfüggesztenének, és az a haszontalan d o l gokra fordított pénzt olyan kevésbé d i v a t o s d o l g o k r a f o r dítanák, mint könyvek és olvasószolgálat.
/JANHOCK, Frank: Not u t o p i a l = New Líbrary líorld,
?4.k. B73.az. 1973.oáro. p.50-53-/
900
