H -0 Z Z i . S Z Ó L Á S
A "CENTRALIZÁLT VAGY DECENTRALIZÁLT VÁLLALATI SZAKKÖNYVTÁR"
" CÍMÖ CIKKHEZ.
Balázs Józsefnek, a Wilhelm Pieck Gyár szakkönyvtára v e zetőjének f e n t i c i k k e mind az üzemen belüli könyvtárhálózat felépítésére, mind az a k t i v a s z e r v e z e t kiépítésére és a s t a t i s z t i k a i adatok rögzítésére vonatkozóan i g e n sok nerocaak nagyüzemi könyvtárak számára aktuális kérdést és problémát tárgyal, hanem
érdekes a kisebb k e r e t e k között működő közép- és kisüzemi mű
s z a k i könyvtárak szempontjából i s . ,
Röviden tájékoztatást szeretnék adni a Kábel- és Sodrony
kötélgyár műszaki könyvtáráról, hogy párhuzamot vonhassunk egy nagyüzemi ős k ö z é p ü z e m i m ű s z a k i k ö n y v t á r szervezetéről az a d o t t körülmények között.
Az 1952-ben létesült műszaki könyvtár j e l e n l e g 1690 kötet könyvvel r e n d e l k e z i k , ami a Wilhelm Pieck Gyár állományának 15 &-a. Az 1955 évre előfizetett b e l - és külföldi folyóiratok száma 69* Az 1954 TV, negyedében rendelkezésre bocsátott'terem, mely egyidejűleg feldolgozó helyiség i s , a SZOT-könyvtárral kö
zös raktár a Porta-épület földszintjén, külpn olvasóteremmel.A könyvtárnak 1955 áprilisától f ü g g e t l e n í t e t t műszaki könyvtárosa van, a k i egyúttal a folyó évi folyóiratdor . kumentációt ós az elmúlt évek folyamán b e s z e r z e t t közel 1500 szabadalom és különféle i r o d a l o m feldolgozását i s végzi.
A könyvtár kedvező elhelyezésének következtében a SZOT- könyvtár decentralizált mühelykönyvtárai megszűntek, a dolgozók az éjszakai műszakban f o g l a l k o z t a t o t t a k kivételével, munkába jövet, i l l . távozáskor hetente kétszer, délután 1-5 óráig f e l k e r e s h e t i k a könyvtárat.szépirodalmi könyvek kikölcsönzése cél
jából, a műszaki könyvtár és olvasóterem munkaidő a l a t t vehető igénybe. Ilymódon decentralizált mühelykönyvtárak felállítása a Wilhelm Pieck Gyár mintájára nálunk egyelőre nem jön számítás
ba, m i v e l a Műszaki és SZOT-könyvtár közös teremben való e l h e lyezése folytán a kőt könyvtár olvasótábora i s egyesül, napról
napra nó a műszaki i r o d a l o m iránt érdeklődő f i z i k a i dolgozók száma s ugyanígy műszaki könyvek m e l l e t t szépirodalmi müveket
1 kölcsönöznek a SZOT-konyvtárat- eddig nem látogató műszakiak* A k ö n y v á l l o m á n y i s t u l csekély ahhoz, hogy decent
ralizálható legyen, mert az egyes felvetődött problémák megol-
1 dása sok esetben csak a könyvek és dokumentáció együttes t a n u l mányozása révén lehetséges s a folyóiratokat és szabadalmakat a könyvtár csak olvasótermi használatra a d j a k i .
46
A: decentralizált mühelykönyvtárak kérdésére, m i n t a decént- ralizálási irányzat.egyik hálózatára, az alábbiakban visszaté
rek. A Wilhelm Pieck gyárban á dokumentációs felelősök által k e z e l t letétekből a l k o t o t t másik hálózatot ugyanazon célból és rendeltetéssel 4 kézikönyvtárunk képezi a könyvállomány 8 fo-á- v a l . Ezek a könyvek az illető osztályon tárolnak, megőrzésükért az osztály vezetője felelős, a k i a központi könyvtár által ho- záirányitott olvasóknak szükség esetén a könyvet, a könyvben lé
vő könyvkártya aláíratásával és visszatartásával k i a d j a .
Feltétlenül célszerűnek t a r t o m decentralizált mühelykönyv
tárak felállitásét mindazon üzemeknél, melyeknek:
a/ központi könyvtára a főforgalmi úttól félre e s i k ; b/:ahol a SZOT-könyvtár mühelykönyvtárakat amúgy i s f e n n
t a r t ;
c/ a h o l a könyvtár állománya o l y a n összetételű, hogy a köz
p o n t i könyvtár azonos tárgyú irodalommal a decentralizá
lás ellenére i s jól e l t u d j a látni feladatát.
Véleményem s z e r i n t azonban ezekben az esetekben i s a decent
ralizált mühelykönyvtárak könyvállománya kizárólag o l y a n mértékű és tartalmú legyen, hogy az ö s s z e k ö t ő k a p o c s k é n t s z e r e p e l j e n a könyvtári munka hasznosságát még nem i s merő dolgozók és a központi műszaki könyvtár között. Legtöbb esetben ugyanis n i n c s mód a r r a és nem i s v o l n a helyes a decent
ralizált mühelykönyvtárakat függetlenített és a könyvtárosi szakmát jól ismerő könyvtárosokkal ellátni. Ennek következtében tehát a decentralizált mühelykönyvtár nem i s t u d j a a z t a f e l a d a t o t betölteni, amelyet egy a könyveken kivül folyóiratokkal és egyéb dokumentációval i s ellátott szakember vezetése a l a t t álló központi könyvtár e l t u d látni. Ha azonban a decentralizált mü
helykönyvtár állománya ugy van összeállítva, hogy az felébreszti a dolgozók műszaki i r o d a l o m iránti érdeklődését és irányítást t a r t a l m a z a központi műszaki könyvtár felé, akkor feladatát jól végezte.
A kézikönyvtárak f e l a d a t a egészen más és ezek állományát a t a p a s z t a l a t o k alapján való többszöri cserélés, i l l . kiegészítés révén ugy állítottuk össze, hogy azok az illető osztály / l a b o r a tórium, technológia, s t b . / munkájához feltétlenül szükséges könyveket tartalmazzák. Az illető osztály n a p i munkájához nem állandóan szükséges könyvek e z z e l szemben a központi könyvtárban vannak. Ha ugyanis a kézikönyvtárak állományát a n a p i munkához feltétlenül szükséges kézikönyveken túlmenően nagymértékben sza
porítjuk, f e n n á l l a z a v e s z é l y , hogy egyrészt a kézikönyvtárak kezelhetősége rosszabb l e s z , másreszt az azon az osztályon dolgozó műszakiak elszoknak a központi könyvtár használatától és ezáltal nem-áll módjukban annak az
irodalomnak a tanulmányozása, amely esetleges természeténél f o g va kizárólag a központi könyvtárban található. Ennek alapján a
47
kézikönyvtárakat tulajdonképpen ugy k e l l értékelnünk, hogy azok az illető oeztály munkájához szükséges segédeszközöket j e l e n t i k , az egyét segédeszközöktől csupán azért választjuk külön, miután szakszerű Összeállításuk és éppen könyv jellegüknél f o g va a központi műszaki könyvtár szakmai és gazdasági irányítását megkövetelik. Éppen ezen jellegénél fogva tehát a könyvtár s t a tisztikájában egy módon l e h e t és szabad csak a kézikönyvtárakat számszerűleg k i f e j e z n i , mégpedig a kézikönyvtárak számával és könyvállományával.
Befejezésül szeretném megemlíteni, hogy f e n t i vitaindító o i k k e t nagyon egészséges kezdeményezésnek t a r t o m és helyesnek találnám, hogyha az üzemi műszaki könyvtárak más problémáiról i s hasonló t a p a s z t a l a t c s e r e i n d u l n a meg a Műszaki Könyvtárosok Tájékoztatója hasábjain.
Ungvári Lászlóné Kábel- és Sodronykötélgyár
X - X - X
HOGYAN SEGÍTHETI A SZEMÉLYZETI OSZTÁLY
A MŰSZAKI TOVÁBBKÉPZÉST ÉS A MŰSZAKI KÖNYVTÁR MUNKÁJÁT?
A KISTEXT gyár műszaki dolgozóinak kb. 50-55 =&-a a k t i v o l vasója a műszaki könyvtárnak, olyanok, a k i k felhasználják a mű
s z a k i könyvtár juttatásait, a műszaki könyveket, az értékes fordításokat, a hazai és külföldi szakfolyóiratokat, s kikérik az o t t rendszeresített hetenkénti műszaki szaktanácsadás segít
ségét i s . Természetesen ez a körülmény erősen érezteti hatását az elvtársak munkáján. Nemcsak jobb munkamódszereik vannak, nem
csak magasabb termelékenységet érnek e l , de önálló kutatási problémákkal i s f o g l a l k o z n a k és jó, nemcsak a társadalom, a s z o c i a l i s t a építés számára teremtenek hasznos újításokat, de maguknak i s jóval több a jövedelmük, jobb a munkakedvük, jobbak munkaeredményeik.
Ez a körülmény nem maradhatott sokáig t i t o k b a n . Személyze
t i osztályunk elsőrendű problémának t e k i n t i a m ű s z a k i d o l g o z ó k minden téren való rendszeres t e c h n i k a i
t o v á b b k é p z é s é t és ennek a továbbképzésnek az e l lenőrzését, hogy a műszakiak szakmai tanulása egy élő, a f e j lődéssel állandóan lépést-tartó, mindenkire kiterjedő általá
nos mozgalommá váljék. A személyzeti osztály felülvizsgálta a műszaki könyvtár munkáját, ellenőrizte a z t , hogy a műszaki d o l - 48
