flz „altéra pars"
M e g j e g y z é s e k a d o k u m e n t á c i ó s é s k ö n y v t á r i szoftverek k é r d é s é h e z
Tóth Dezső töprengéseit ( T M T 33. köt. 3. sz.
1986. p. 139-140.) két megjegyzéssel szeretném kiegészíteni. Az egyik a programok készítésére vonatkozik:
Ahogy a személyautó vezetőjének nem feladata a jármüíervezés, úgy nem feladata a dokumentátor-
nak vagy a könyvtárosnak a programkészítés. A do
kumentációs és könyvtári célú programrendszerek készítése gyakorlott és profi programozóra váró fel
adat. Nem számítástechnikai szakember — autodi
dakta módján - ritka kivételektől eltekintve nem oldhat meg egy ilyen feladatot kielégítően. Különö
sen nem az információkeresés, a szabványos állo
mánymegjelenítés céljaira készülő programrendsze
rek esetén, de ugyanez elmondható a kölcsönzés- nyilvántartásról vagy a gyarapításról is. Még a mik
roszámítógépek esetében is nagy programozási ta
pasztalat szükséges ahhoz, hogy az elkészült prog
ramrendszer kényelmes, gyors, nagy tárolóképes
ségű, ugyanakkor a bibliográfiai, katalogizálási és egyéb szabványok előírásainak megfelelő legyen Aki pedig mindennek eleget tesz, már nem doku- mentátor és nem könyvtáros, hanem programozó, s ez utóbbiból jobban is megél, tehát nem is marad már dokumentátor vagy könyvtáros. Nem kétséges, hogy egész egyszerű részrendszereket laikusok is el tudnak készíteni, de ezek sohasem lehetnek ver
senyképesek - hangsúlyozom: a ritka kivételektől eltekintve, amikor rejtett tehetségek megnyilvánu
lásairól van szó — a professzionális szoftvertermé
kekkel.
A probléma nem az, hogy a könyvtárosok nem készítik el égetően szükséges mikroszámítógépes programjalkat, hanem az, hogy nincs még meg az együttműködés a számítástechnikai és a könyvtáros, dokumentációs szakemberek között. A könyvtárosok
nak és a dokumentátoroknak nem a magas szintű programnyelvet kell megtanulniuk, hanem azt,
hogy a saját problémájukat pontosabban tudják meg
fogalmazni. Ezt nem annyira a szakértelmük hiánya, mint inkább az akadályozza, hogy a manu
ális munka lazább meghatározásokhoz szoktatja az embert [1]. E lazaság felszámolására azonban nem programozni kell megtanulniuk, bár kétségtelen, hogy közeledniük kell valamennyire a számítástech
nikához. Ugyanez fordítva is áll: a számítástechnikai szakembereknek a rendkívül nagy felhasználói komfortot igénylő dokumentációs és könyvtári tí
pusszoftverek világa túlnyomórészt ismeretlen terü
let. A legtöbb ajánlott programcsomag ismerteté
sébe csak bepillantva meggyőzödhetünk erről.
Ahogy egy személyautó ismertetőjében sem szük
séges a hengerek és a tengelyek méretezésével ösz- szefüggő adatokat közölni, a felhasználót sem ér
deklik különösképpen a fájlszerkezet részletei. Az viszont sokkal inkább, hogy pl. milyen rendezett
ségben képes a program megjeleníteni a könyvtári katalógusokat?
Mindaddig, mig e közeledés nem valósul meg, amíg a valóban használható mikroszámítógépes könyvtári és dokumentációs célú programrendsze
rek készítésében nem működnek együtt a számítás
technikai és a könyvtáros/dokumentátor szakembe
rek, nem számithatunk arra, hogy e probléma meg
oldódik. E megoldás legfontosabb előfeltétele, hogy kellően általánosítva az összes dokumentációs, in
formációkeresési és egyéb könyvtári igény pontos, algoritmizálásra érett megfogalmazása megtörtén
jen. Ezt végezhetik el a dokumentációs és könyv
táros szakemberek, mert ezt helyettük senki sem tudja megtenni. A programokat majd megírják — náluk bizonyára jobban — a szakember programo
zók [2, 3 , 4 , 5].
A szóban forgó típusszoftvereknek több száz fel
használójára lehet számítani. E z a felhasználói
"piac" ma még jórészt feltáratlan, s nem készültek
150
T M T 3 3 . évf. 1 9 8 6 / 3 .
el nálunk sem a megfelelő, kereskedelmi forgalom
ban kapható programrendszerek (erről számolnak be a kérdéssel foglalkozó külföldi publikációk is [ 1 , 6, 7 ] ) . Az olyan szoftvertermékek például, m i n i a Commodore-hoz készüli Superbase, vagy az olyan rendszerek, mint az IBM-mikroszámítógépeken és a velük kompatibilis változatokon használható dBASE, a külföldi megnyilatkozások alapján egyér
telműen alkalmatlanok az információkeresési, kata
logizálási, bibliográfiai munka automatizálására [6], Ezek állandó m e z ő hosszúsággal dolgoznak, elsősor
ban a rekordtipusok közötti logikai kapcsolatokra épülnek, b e n n ü k az ún. "eljárás" jellegű kezelés
mód uralkodik. Velük szemben a dokumentációban igényelt, szöveges adatokat kezelni képes progra
mokban nincsenek vagy alárendeltek a rekordtipu
sok és a közöttük levő kapcsolatok, bennük elsősor
ban a " l e k é r d e z ő " jellegű kezelésmód uralkodik, a tájékozódás alapja nem a rekord helye és neve, hanem a szöveg tartalma [8]. Megtévesztő volna azt gondolni, hogy az e téren felvetődő programo
zási nehézségeket laikusok akárcsak mikrogépeken is úgy megoldhatják, hogy a rendszer a rutinszerű feldolgozói m u n k á b a n kényelmesen használható is legyen.
A helyzet megváltozása hosszú folyamat lesz. Az első lépések közé tartozik a megfelelő szoftverpiac kialakítása, hogy éppen a legrátermettebb számítás
technikai vállalkozások ismerjék fel: van itt olyan
"piaci h é z a g " , melyet é r d e m e s praktikus, kereske
delmi forgalomra érett típusszoftverrel b e t ö m n i . És az első lépésekhez tartoznék az is, amit egy döntés- előkészítő tanulmányunkban már ez év elején java
soltunk [9]: központi könyvtári és dokumentációs célú szoftvernyilvántartásra van szükség, úgy, ahogy ezt az Egyesült Államokban az OCLC csi
nálja; Tóth Dezső javaslatai között is hasonló szerepel.
A másik megjegyzésem a TUDOR programcso
magra vonatkozik. Ezt az információkereső és bibliog
ráfiai tipusszoftvert nem gmk készítette, hanem az Országos Széchényi Könyvtár fejlesztési csoportjá
nak munkatársai az OMFB anyagi támogatásával, azért hogy a könyvtáros és d o k u m e n t á c i ó s szakem
berek a könyvtári szoftver nélkül beszerzett Com
modore—64 mikroszámitógépeken [10] elkezdhes
sék a megismerkedést információkeresésre, katalo
gizálásra, szelektív információszolgáltatásra, növek
ményszolgáltatásra, tehát általában tematikus, tarta
lom szerinti információkezelésre alkalmas szoftver
fajtával. Hogy feloldjuk a könyvtárosok szorongását az újtól, hogy megszokják és átlássák ennek a gépe
sítésnek a természetét, felismerjék: igenis értenek hozzá. Kis gyakorlattal ugyanis mindazt pontosan meg tudják majd fogalmazni, ami valóban kell
nekik, s amit a gyakorlott - hangsúlyozzuk: csakis a gyakorlott — programozó majd megcsinálhat nekik, állandó, tevékeny e g y ü t t m ű k ö d é s b e n , szel
lemi visszacsatolásban velük, mert e nélkül a cso
portmunka nélkül ezek a tipusszoftverek kifogásta
lan minőségben nem készülhetnek el. Ezt most m á r , a TUDOR elkészítése után, tapasztalatból is tudjuk. Feltételezzük, hogy ugyanezek a — lényegé
ben inkább altruista, a "nemzet csinosítása" kategó
riába tartozó — szempontok jellemzik az eddig el
készült hasonló termékeket is, mint pl. a szombat
helyi tanárképző főiskola KAPCSOK programrend
szerét. Hiszen a Commodore-64-gyel nem megol
dani lehet a könyvtárak problémáit, hanem megis
merni!
A k i a TUDOR-ral dolgozik egy ideig, nemcsak azt látja majd világosabban, milyen korlátai vannak a Commodore —64 számítógépnek a könyvtári és dokumentációs információkereséskor, hanem azt is pontosabban fogja tudni, hogy neki mire van szük
sége egy nagyobb teljesítményű mikroszámítógé
pen. Olyan pontosan tudja majd, amilyen pontosan ezt egy számílástechnikusnak is tudnia kell, s ezért egyetlen programozó sem tudja majd megiévészieni valamilyen felületes, csak nagyon korlátozón célok
nak megfelelő programokkal.
A TUDOR ára elöreláthalóan egyáltalán nem lesz tetemes, hanem éppen fordítva. Azt szerel
nénk, ha tízezer forint alatt lenne, hogy minden könyvtár, még a legkisebb is meg tudja venni. Ha valakinek némi fogalma van arról, milyen munka
igényes egy valódi információkereső típusszoftver.
akkor tudja, hogy ezért az á r é n egy ilyen rendszer jóformán ingyen van.
A T U D O R elkészítésével - távlatilag - az volt a célunk, hogy megfogalmazhassuk mindazokat az igényeket, amelyek az ilyen típusú szoftvertermé
kek iránt támaszthatók. Elsősorban azért, hogy ezt közreadva, hozzájáruljunk a jövő mikroszámítógé
peihez készülő, a könyvtári és d o k u m e n t á c i ó s prob
lémákat valóban megoldani képes szoftvertermékek használhatóságához.
Irodalom
111 M i c r o c o m p u t e r s tor libr;irics l l o u U s e f u l arc I'hcv? Kii.
by B E A U M O N T . J.. K R U E G E R . I ) D i i n w a . Caiiadian L i b r a r y A s s o c i a t i o n . 198.1 124 p.
121 B U R T O N , P F.: M i c r o c o m p u i e r applicaiion in ai:ademii.' libraries. L o n d o n , Briiish L i b r a r y . 198,1, 132 p. ( L i b r a r y and i n f o r m a i i o n research r e n o n : 16.)
[3] G A T E S . I I : L i b r a r y software for m i c r o t o m p u i i r s . - 2nd ed. - O x f o r d . 1984 78 p.
A z "alléra p a r s "
[41 K E S N E R , R - J O N E S , C. H.: M i c r o c o m p u i e r applicaiion in libraries. L o n d o n , A l d w i c h . 1984. 288 p. (Studies in library science; 8.)
[5] A d i r e c i o r y o f library and i n f o r m a i i o n reirieval software for m i c r o c o m p u t e r s . A l d e r s h o t : G o w e r , 1985. 64 p.
[6] E V E R S B E R G , B.: Bibliothekarische Software Túr M i k r o - c o m p u t e r . B e o b a c h t u n g e n zur M a r k i s i t u a t i o n m i i anrtotierier Übersich. = Bibliotheksdienst. 1985. 7. sz. p.
5 8 7 - 5 9 4 . ( M a g y a r u l : M i k r o s z á m í t ó g é p e n használható in- f o r m á c i ó k e r e s ö p r o g r a m r e n d s z e r e k . Piaci áttekintés. = r u d o m á n y o s és M ű s z a k i Tájékoztatás, 33. k ö i . 2. sz.
1986. p. 8 8 - 9 0 . )
|7] S T U A R T . J E . - W H E A T L E Y , M . I.: The use o f micro
c o m p u t e r s in interlibrary lending. = I n t e r l e n d i n g and D o - c u m e n i S u p p ! » 1 3 . köt. 3. sz. 1985, p, 6 3 - 7 0 .
18] HALASSY Béla: Adatbázisok kezelésének alapvető kér
dései. Budapest, KSH Nemzetközi Számítástechnikai O k i a i ó és T á j é k o z l a i ó K ö z p o n t , 1978. p. 82 — 83.
| 9 | S Z Ű C S Jenőné [et al.): A k ö n y v t á r i m i k r o s z á m í t ó g é p e k szoftverellátása. Budapest, O S Z K , 1985. ( K é z i r a t ) [10] G E R Ö P é l e r - B O D O R T i b o r : Felhasználói fejlesztő
rendszer = Magyar e l e k t r o n i k a , 2. köt. 5. sz. 1985. p.
3 1 - 3 5 .
Sziics Jenőné (OSZK)
Megjelent Dr. Dezső Z s i g m o n d n é : A S Z E L L E M I M U N K A T E C H N I K Á J A
c. k ö n y v e .
A t a r t a l o m b ó l : Magatartás
T e r e m t s e m e g a ügye lem ossz pontosít ás feltételeit!
M i l y e n gazdag a szókincse?
Ismeretszerzés O l v a s á s1. . . " G y o r s " o l v a s á s1 Hallgatni'1... Meghallgatni1'... Odahallgatni!
Megőrzés —rögzilés Emlékezet
A rögzítés kézzelfogható segédeszközei Ismeretközlés
Írás és/vagy beszed
W&cha I m r e l e k t o r i v é l e m é n y é b ő l :
"...azért t a r t o m k ü l ö n ö s e n hasznosnak, m e r t olyan k é r d é s e k e i tárgya! és taglal, melyek idősebb, gyakorlott szerzők és előadók számára m a g u k t ó l értetödóek - ezért eddig így még senki össze n e m foglalta, le n e m irta ő k e t - . viszont a kezdő
s z a k í r ó k n a k , e l ő a d ó k n a k roppant sok g o n d o t , kínlódást j e l e n l e n e k . . . A könyv... nagy segítség m i n d e n k i n e k , aki szellemi
m u n k á v a l foglalkozik... a s z a k i r o d a l o m k é z i k ö n y v e i közé be k e l l . hogy k e r ü l j ö n , hogy a benne összegyűjtött sok hasznos
tanácsátmehessen a k ö z l u d a i b a "
M e g r e n d e l h e t ő : O M 1 K K Értékesítési Osztály
1428 Budapest. Pf. 12.
Á r a : 1 2 0 , - F t í
152
