A Z „ O R T E G A - H I P O T É Z I S " H I V A T K O Z A T E L E M Z É S E S „ C Á F O L A T A
I . Módszerkritikai e s e t t a n u l m á n y *
Száva-Kováts Endre
1927-ben az Egyesült Á l l a m o k b a n GROSS é s G H O S S a t u d o m á n y o s d o k u m e n t á c i ó s m u n k á b a n addig nem alkalmazott, új módszerrel végzett vizsgálatot annak é r d e k é b e n , hogy optimális folyóirat-listát állítson össze az amerikai felsőoktatási (egyetemi, főiskolai) k ö n y v t á rak kémiai szekciói számára. [ 1 ] A k é t k u t a t ó k ö z l e m é n y e [ 2 ] beszámolt a vizsgálat m ó d s z e r é n e k a lényegéről: a szerzők k i g y ű j t ö t t é k az elismerten vezető szerepű amerikai kémiai folyóirat, a Journal of the American Chemical Society akkor legfrissebb, 1926. évi k ö t e t é b ő l a szakirodalmi k ö z l e m é n y e k b e n található hivatkozások közül azokat, amelyek más folyóiratokban megjelent k ö z l e m é n y e k r e vonatkoztak, majd ezek rendszerezésével m e g á l l a p í t o t t á k a forrás-folyóiraton kívül a legtöbbet hivatkozott - és feltevésük szerint ezért a leginkább használt — kémiai folyóiratok ranglistáját.
GROSS és GROSS ú t t ö r ő vizsgálatát és k ö z l e m é n y é t az a z ó t a eltelt fél évszázadban t ö b b száz hivatkozás¬
illetve /wwrtozaf-vizsgálatról [ 3 ] b e s z á m o l ó k ö z l e m é n y és kiadvány k ö v e t t e . [ 4 ]
Ez a t ö b b száz k ö z l e m é n y jelzi és á t t e k i n t é s ü k igazolja, hogy az e l m ú l t fél évszázadban a szakirodalmi { m i n d e n e k e l ő t t a folyóirat-) k ö z l e m é n y e k b e n található hivatkozások (references) és az egyes k ö z l e m é n y e k és folyóiratok szakirodalmi k ö z l e m é n y e k b e n való hivatko
zottságának t é n y é t j e l e n t ő hivatkozatok (citations) kigyűjtése és összeszámlálása, számszerű vizsgálata és elemzése — vagyis a citátumelemzés gyakorlata — tudományos kutatási módszerré vált. [gazolja azt is, hogy az összefoglaló néven eddig általában - hibásan - . J i i v a t k o z á s e l e m z é s n e k " nevezett | 5 ] eljárás századunk második felének elejére általánosan elterjedt a (szak-
• A tanulmány második részét a szerző a Magyarországon hozzá nem férhető szakirodalom megszerzését követően írja meg a TMT számára. - A szerk.
t u d o m á n y o s ) k ö n y v v e l - k ö n y v t á r r a l - d o k u m e n t á c i ó v a l - tájékoztatással kapcsolatban kialakuló (és a mai na
pig e g y é r t e l m ű e n m é g nem tisztázott t á r g y ú - k a p c s o - latú) ismeretrendszereket é p í t ő t á r s a d a l o m t u d o m á n y i k u t a t á s o k b a n , ö n á l l ó és elismert, objektív t u d o m á n y o s kutatási m ó d s z e r k é n t terjedt el annak ellenére, hogy a módszer ismeret- és t u d o m á n y e l m é l e t i alapjai még nem szilárdak, az eljárás részleteiben meg nem tisztázott és konvencionálisan sem rögzített, egységes k r i t é r i u m r e n d szere pedig m i n d m o s t a n á i g hiányzik. [ 6 ]
A t u d o m á n y o s k u t a t á s (de legalábbis az e r e d m é n y e k elemzésének és é r t e l m e z é s é n e k ) matematizálására való általános törekvés k o r á b a n - a m i korunkban — a citátumelemzés módszere azzal vonta igézetébe először a jelzett t á r g y k ö r ű kutatási i r á n y z a t o k a t , hogy a nem-ter
mészeti szférába t a r t o z ó k u t a t á s i t e r ü l e t ü k bizonyos mozzanatai t - j e l e n s é g e i t ( á l l í t ó l a g o s á n - f é l t é telezetten) megtestesítő és kifejező, elvileg nem-szubjektív, s ő t : a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k k u t a t á s t á r g y a i h o z hasonlóan ob
jektív t e r m é s z e t ű k u t a t á s t á r g y a k a t jelölt meg, és ezek objektív vizsgálatára k v a n ü f i k á l ó eljárást és matematizál- h a t ó e r e d m é n y e k e t ígért. Mindezek alapján a c i t á t u m elemzés módszere azzal kecsegtette a jelzett társadalom
t u d o m á n y i területek k u t a t ó i t , hogy alkalmazásával a nem-természeti szférába t a r t o z ó és objektív módszerek
kel mindaddig megközelíthetetlen jelenségek és tenden
ciák n é m e l y i k e - így például a szakirodalom elavulásá
nak sebessége - a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k b a n megkí- v á n t - m e g c s o d á l t egzaktsággal, objektivitással és pontos
sággal m e g r a g a d h a t ó , tehát kvantitatív m ó d o n m é r h e t ő és matematikailag kifejezhető lesz.
Természetes, hogy az interdiszciplináris t u d o m á n y f e j lődés, és benne az e r e d m é n y e s kutatási m ó d s z e r e k transzdiszciplináris elterjedésének k o r á b a n — a m i korunkban - ez az ígéretes kutatási módszer hamarosan benyomult a megszületésének t u d o m á n y rend szer tani
337
SZÁVA-KOVÁTS E.: Az „ Ortega-hipotézit" hivartkozáselamzésas „cáfolata", t . rész.
helyétől - és így vélt k o m p e t e n c i á j á n a k eredeti t a r t o m á n y á t ó l - meglehetősen távol e s ő kutatási területekre is.
A c i t á t u m e l e m z é s módszerének előrenyomulása ter
mészetszerűen a t u d o m á n n y a l valamilyen m ó d o n kap
csolatban álló kutatási t e r ü l e t e k e n ( p l . a t u d o m á n y s z o ciológia) indult meg, majd „a t u d o m á n y t u d o m á n y a "
feltáratlan tájain előrehaladva, végül olyan kérdések vizsgálatába is benyomult, amelyek a vizsgálat szempont
jától függően a t u d o m á n y és a kultúra t ö r t é n e t é n e k és filozófiájának ( s ő t : a történetfilozófiának) a kutatásterü
letéhez tartozva mindaddig ( m á r ) a t ö r t é n e t t u d o m á n y é s a filozófia e r e d e n d ő e n minőségi és nem mennyiségi szempontokat érvényesítő vizsgálati h a t á s k ö r é b e tartoz
tak.
Ilyen kérdések a módszer e l ő r e n y o m u l á s á n a k terüle
téről például: az egyes t u d o m á n y o s k ö z l e m é n y e k ( t u d o m á n y e l m é l e t i és - t ö r t é n e t i ) fontossága, az egyes t u d o m á n y o s k u t a t ó k teljesítményének jelentősége, az egyes t u d o m á n y o s kutatási i n t é z m é n y e k m u n k á j á n a k hatása, sőt egész országok t u d o m á n y o s életének súlya - és természetesen: mindezek időbeli (és esetleg térbeli) változása - és igy t o v á b b .
Hangsúlyozni kell, hogy a jelzett kérdések vizsgálata során a c i t á t u m e l e m z é s m ó d s z e r e nem csupán a helyzet illetve a p r o b l é m a t á j é k o z ó d ó általános és tényfeltáró részletes analizálásának eszközévé, hanem a kapott számszerű e r e d m é n y e k „magasabb s z e m p o n t ú " ( t ö r t é n e l m i - f i l o z ó f i a i ) értelmezésének is alapjává vált, végül ( e x t r é m esetekben) személyek é s i n t é z m é n y e k tudomá
nyos értékének minősítésére szolgált.
A c i t á t u m e l e m z é s t mint t u d o m á n y o s m i n ő s í t ő eljárást illetve mint t u d o m á n y o s értékelés alapját - m i n d e n e k e l ő t t az e x t r é m alkalmazási esetek hatására - é r t é k m á r támadások, és az eljárás kapott m á r módszertani s z e m p o n t ú és természetű kritikákat. [ 7 ] Az eljárást azonban mint tudományos módszert a szükséges t u d o m á n y e l m é l e t i szinten m é g sem egészében, sem lényegében nem vizsgálták felül, és valóságos é r t é k é t , k o m p e t e n c i á j á n a k tényleges határait m é g nem állapítot
ták meg.
Erre a feladatra ez a k é t részből álló t a n u l m á n y sem vállalkozhatik. Célja ennél sokkal s z e r é n y e b b . Első részében egyetlen szakirodalmi hivatkozatelemzési
„ e s e t " kritikai elemzésének keretei k ö z ö t t , esettanul
mány formájában kívánja megmutatni egyrészt azt, hogy hol tart ma m á r ennek az é r d e m i kritika híján a t u d o m á n y o s m u n k á b a n divatossá vált, de igazolatlan értékű m ó d s z e r n e k az alkalmazása, másrészt azt, hogy a m ó d s z e r n e k eredetileg vélt k o m p e t e n c i a h a t á r a i t túllépő és ..magasabb" célok érdekében t ö r t é n ő alkalmazása egy adott esetben milyen természetű probléma milyen
„ m e g o l d á s á r a " : milyen e r e d m é n y r e és ezt k ö v e t ő e n milyen diszkusszióra vezetett. A t a n u l m á n y ez első részének alcímében szereplő „ m ó í / í z e r k r i t i k a i " jelző
ezért ebben a pontosan m e g h a t á r o z o t t s z ű k e b b értelem
ben é r t e n d ő . A t a n u l m á n y második része a „citátumkn- t i k a i " jelzőt viseli a l c í m é b e n : célja az, hogy az első részben kritikailag elemzett „ e s e t " szakirodalmi hatását ennek formális nyomai segítségével mutassa be: elemezze és láttassa az esetben szereplő hivatkozatelemzési publikáció és az azt k ö v e t ő rövid szakirodalmi diszkusszió „ e r e d m é n y e i n e k " a n e m z e t k ö z i t u d o m á n y o s folyóiratirodalomba való „ b e é p ü l é s é t " , a k ö z l e m é n y e k indexelt hivatkozatainak t ü k r é b e n .
*
Szakszerű ideológia- és m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i és -kritikai elemzés híján és képzettség nélkül is megállapítható, hogy századunk első felének nem-marxista g o n d o l k o d ó i k ö z ö t t m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t hely illeti meg a spanyol J. ORTEGA V GASSET-et, [ 8 ] és a század első év
tizedeinek európai „válságirodalmában" az ő esszésze
rű, könyv-terjedelmű t a n u l m á n y á t , a Tömegek lázadását.
[ 9 ] A szakfilozófusok k ö r é b ő l t ö r t é n ő m e g k ü l ö n b ö z t e t ő kiemelés nem csupán nem lebecsülendő (de mégsem populárissá váló) intellektuális h a t á s á n a k k ö s z ö n h e t ő ; emellett m é g különösen g o n d o l k o d á s a sokoldalú hajlé
konyságának, egyetlen (meg)talált szempont látómezejé
nek bűvöletében vagy egyetlen idea igézetében meg nem merevedő szellemi rugalmasságának, a vizsgált t ö r t é n e l m i jelenséget fejlődésének társadalmi kereszt- és hosszmet
szetében egyaránt szemlélő t ö r t é n e t i m ó d s z e r é n e k , az általa vizsgált jelenséget lehetőleg teljesen k ö r ü l j á r ó , tehát gyakran e l l e n t m o n d á s o s oldalait is m e g l á t ó elfogulatlan alaposságának, a t ö r t é n e l m i látványait latin világossággal l á t t a t ó t ö r t é n é s z n e k és árnyalt pontossággal kifejező írónak is szól.
A Tömegek lázadása szerzőjének és az ő m ó d s z e r é n e k mindezeket a jelzett tulajdonságait k ö v e t k e z m é n y e i k b e n magán viseli. A z esszé alapvető mondanivalója az általunk i t t vizsgált szakirodalmi „ e s e t " t e k i n t e t é b e n ugyan egyértelmű, ez az egyetlen é r t e l e m azonban ugyanakkor nem egyoldalúan l á t o t t és egyszínűén l á t t a t o t t t ö r t é n e l m i jelenségek mechanikus összegezése.
Az esszé egyértelmű mondanivalója az életszerű t ö b b o l d a l ú s á g u k b a n szemlélt és így nem ritkán ellent
m o n d á s o s megnyilvánulásaikkal l á t t a t o t t t ö r t é n e l m i jelenségek egybehangzó több szólam óságában szólal meg.
Szakirodalmi „ e s e t ü n k " szempontjából a Tömegek lázadása címet viselő történetfilozófiai esszé egyértelmű mondanivalója logikus gondolatmenetbe állított tézisek formájába sűrítve a k ö v e t k e z ő :
- a liberális d e m o k r á c i a politikai és a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k o n alapuló modern technika gazdasági rend
szerének t ö r t é n e l m i k o r s z a k á b a n , a 19. s z á z a d b a n , E u r ó p a mennyiségi s z e m p o n t b ó l mind gazdasági, mind demográfiai téren az emberi t ö r t é n e l e m b e n mindaddig példátlan p r o d u k t i v i t á s t ért e l , minőségi
T M T . 28. évf. 1981/8-9.
s z e m p o n t b ó l azonban ennek a példátlanul produktív korszaknak minden é l ő és élettelen produktuma tö- meg-jellegO és röme^-minőségű - é l ő produktuma a társadalom minden szintjén megjelenő t ö m e g - e m b e r , és a t ö m e g e m b e r minőségű egyénekből álló, a t ö r t é n e l e m b e n addig még-soha-nem-volt t ö m e g ű em
b e r t ö m e g e k - ezek a t ö m e g e m b e r - t ö m e g e k lényegé
ben fogyasztó élvezői és nem t e r e m t ő a l k o t ó i ennek, az é p p e n a t ö m e g e k számára a t ö r t é n e l e m b e n mindeddig példátlanul magas (és mindaddig csak az elit számára b i z t o s í t o t t ) életszínvonalat p r o d u k á l ó modern európai fejlődésnek - ezt a t ö r t é n e l e m b e n példátián fejlődést és alapját, a modern t u d o m á n y o s k u t a t á s t a mennyiségi szemléié t ű - t e l j e s í t m é n y ű t ö megből k i e m e l k e d ő , minőségi s z e m l é l e t ű - t e l j e s í t m é n y ű elit teljesítményei táplálják - mert b á r az eltömegesedés a t u d á s t e r ü l e t é t sem k í m é l t e , kitermel
ve a specialista szakbarbárt, a t u d ó s tudatlant, aki ugyan az egyre jobban specializálódó kísérleti t u d o m á n y o k egy bizonyos t u d o m á n y á n a k egy-egy kis részletének részletében elmerülve alig középszerű képességeivel is e r e d m é n y r e vezető m u n k á t végezhet, de a t u d o m á n y valódi fejlődésének forrásai, az intellektuális elit kivételes teljesítményei nélkül ez az egész példátlan e u r ó p a i kultúra-fejlődés történelmileg igen rövid i d ő alatt megrekedne és az európai k u l t ú r a t ö r t é n e l m i pillanatok alatt kiszáradna - ' az igazi b a r b á r o k b ó l és a s z a k e m b e r - b a r b á r o k b ó l álló t ö m e g e k lázadása: teljesítményeik értékét—jelentőségét megha
ladó állandó k ö v e t e l ő d z é s ü k , b e n y o m u l á s u k az eddig csak az elit számára h o z z á f é r h e t ő társadalomvezetési f u n k c i ó k b a , az elit társadalomvezetését és ezáltal az európai k u l t ú r a jövőjét fenyegeti —
és innen kezdve ez az egyértelműen elitista történetfilo
zófiai m o n d a n i v a l ó szakirodalmi „ e s e t ü n k " szempontjá
ból m á r é r d e k t e l e n .
*
Nem tartjuk sem szükségesnek, sem lehetségesnek, hogy a t ö b b mint 200 oldal terjedelmű esszé lényegének ezt az értelmét: e g y é r t e l m ű e n elitista történetfilozófiai felfogását, az általa így á b r á z o l t gazdaság-, társadalom- és műveltségtörténeti fejlődés e g y é r t e l m ű e n elitista magya
rázó értelmezését és ilyen szellemű b i z o n y í t á s á t a szövegből csaknem b á r h o n n a n k i e m e l h e t ő ilyen értelmű összefüggő gondolatmenetek sorának b e m u t a t á s á v a l igazoljuk; az i d é z e t e k e t a k ö v e t k e z ő k b e n e g y é b k é n t is a , szükséges minimumra fogjuk k o r l á t o z n i . Ehelyett leszögezzük, hogy O R T E G A legalább(is) 1930 óta nem csupán az illetékes filozófusok v é k o n y rétege, hanem minden b ö l c s é s z e t t u d o m á n y i l a g iskolázott e u r ó p a i értel
miségi, s ő t minden felsőfokon nem (is) iskolázott vagy nem humanista felsőfokú k é p z é s t nyert európai írástudó számára mindeddig kétség nélkül a ( t ö r t é n e l m i ) elitizmus
k i e m e l k e d ő filozófus képviselője ( v o l t ) , [ 1 0 ] és szóban forgó esszéje, címének k i b o n t h a t ó szemantikai t a r t a l m á t meg nem hazudtolva, az elitista történetfelfogás történelmi (nem o s z t á l y s z e m p o n t ú és -értelmű!) elitjét és ennek az elitnek európai kultúráját létében fenyegető t ö m e g e m b e r - t ö m e g e k társadalmi fcllázadásának k o n k l ú ziójában e g y é r t e l m ű , de látásmódjában nem egyoldalú analízise. Szerzője a húszas évek második felében [ 1 1 ] világosan látja ugyan a m á r akkor is r e m é n y t e l e n ü l specializálódottnak t ű n ő modern (kísérleti) t u d o m á n y ban annak egy-egy a p r ó részterületén a részletek t u d ó s tudatlanságában el v e s z v e - b e z á r v a nem m e g h a t á r o z o t t személy képességeit igénylő, mennyiségi jellegű t u d o m á nyos m u n k á t végző, gyakran igen szerény képességű specialista-tömegek e r e d m é n y e s h a n g y a m u n k á j á t , de saját maga el nem veszve a részletekben, változatlanul egy kivételes képességű és sajnálatosan csekély létszámú t u d o m á n y o s elitben, ennek szigorúan s z e m é l y h e z k ö t ő d ő , nem h e l y e t t e s í t h e t ő minőségi m u n k á j á b a n é s ez u t ó b b i páratlan e r e d m é n y e i b e n látja a t u d o m á n y igazi fejlődésének valódi forrását és sorsfordító hajtóerejét.
Szakirodalmi „ e s e t ü n k " s z e m p o n t j á b ó l — de nem csak a b b ó l — tekintve ez az elitista kultúra- é s t u d o m á n y t ö r t é n e t i felfogás az igazi ,.Orl«ea-hipotézÍs".
*
A Tömegek lázadása 1932 ó t a h o z z á f é r h e t ő angol nyelven is az amerikai értelmiség számára. [ 1 2 ] Ennek ismeretében meglepő lehetett (volna), hogy 4 0 évvel k é s ő b b , 1972-ben k é t amerikai szociológus: C O L É é s
C O L É az amerikai (már nem csak természet-) tudo- d o m á n y o s gyorspublikációs elitfolyóirat, a nagy te
k i n t é l y ű Science lapjain, a szerkesztőség e l ő z é k e n y (és a c i t á t u m e l e m z é s divatos t e k i n t é l y é t ő l alighanem befo
lyásolt) értékítélete j ó v o l t á b ó l a szokásosnál nagyobb terjedelmű k ö z l e m é n y b e n fejthette k i véleményét egy bizonyos — illetve s z e r i n t ü k : az — „ O r t e g a - h i p o t é z i s " - ről, amely kifejezést k ö z l e m é n y ü k főcímévé is e m e l t é k [13] — a fent általunk m e g h a t á r o z o t t a l ellentétes értelmet tulajdonítva annak.
A k é t amerikai t u d o m á n y s z o c i o l ó g u s ( ! ) t u d o m á s a szerint „a m ú l t b a n a t u d o m á n y t ö r t é n é s z e k és -filozófu
sok a t u d o m á n y n ö v e k e d é s é n e k nagy részét az átlagos t u d ó s javára írták, aki - ahogy azt feltételezik - utat t ö r a maga ,kis' felfedezésével a zsenik, a nagy felfedezők számára. Ezt a h i p o t é z i s t számos f o r r á s m u n k a bizonygat
ja, de talán egyik sem t i s z t á b b a n , mint Jósé Ortega y Gasset s z a v a i : . . . " [ 1 4 ]
Ez u t á n a m e g l e p ő é r t e l m ű ítélet u t á n C O L É és C O L É
cikkében a Tömegek 1932-es New Y o r k - i kiadásából idézve, O R T E G A k ö v e t k e z ő mondatait találjuk összefüg
gő szövegként bemutatva, n ü a n s z o k t ó l eltekintve lénye
gében helyes angol fordításban, [ 1 5 ] de O R T E G A
okfejtését meghamisítva, mert eredeti szövegét megen-
339
SZAVA-KOVATS E.: Az „Ortega-hipotézis" hiuatkoíáselemzéses „cáfolata". 1. rész.
gcd he tétlen - mert jelzctlen m ó d o n megcsonkítva, bizonyító illusztrációként:
,.For \\ is necessary to insist upon this extraordinary but undeniable fact:experimen!al science has progressed thanks in great part TO the work of mon astoundrngly mediocre, and even fess mediocre. That is to say, modern science, the root and symbol of our actual civilization, linds a place tor the intellectually commonplace man and allows him to work therein with success. In rhis way the majority ol scientists help the generál advance of science while shul up in the narrow cell of their laboratory, like the bee in the cell of its hive, or the turnspit of its wheel." |16|
O R T E G A ugyan megcsonkítatlan eredeti szövegében sem szól egy szót sem az átlagos t u d ó s „ ú t tör és é r ő i " a
„zseniális emberek s z á m á r a " , viszont a kaptárja (a spanyol eredetiben csupán a k a p t á r / e p é n e k ) egy sejtjében m u n k á l k o d ó méh ( t u l a j d o n k é p p e n m é g meg
tisztelő) és a nyársforgató szerkezetet gépszerűen hajtó rabkutya ( m á r é r e z h e t ő e n lekicsinylő) szemléletes k e t t ő s példázata előtt, és az intellektuálisan (jó, ha) középszerű ember „ s i k e r e s " t u d o m á n y o s munkája után, a k é t jelzett tartalmú mondat között m e g t a l á l h a t ó , C O L É és C O L É
által jelzés nélkül kihagyott öt mondatában megjelöli a jelenség o k á t , a kísérleti t u d o m á n y o k b a n a középszerűek
számára lehetséges e r e d m é n y e s munka forrását: a mechanizációt. A z t az új t é n y e z ő t , amely O R T E G A
szavai szerint a modern t u d o m á n y o s m u n k á n a k a régi t u d o m á n n y a l szembeni legnagyobb előnye és egyúttal legsúlyosabb veszedelme ö n m a g a és a benne megtestesü
lő modern civilizáció számára. Jellemzi és értékeli
O R T E G A kihagyott öt m o n d a t á b a n a t u d o m á n y területének a p r ó parcellákra való szétszabdalása u t á n az egy-egy apró parcellán megülő átlagos t u d o m á n y o s k u t a t ó mechanikus munkáját: azt a t é n y t , hogy az átlagos k u t a t ó az elsajátított módszerekkel mint gépekkel dolgozva úgy é r ( h e t ) el egy sor t u d o m á n y o s e r e d m é n y t , hogy k ö z b e n nincs is t u d a t á b a n t u d o m á n y a (sőt esetleg a m ó d s z e r ) lényegének és alapjainak. A k u t a t ó k többsége mechanikusan dolgozva ösztönzi a t u d o m á n y általános előrehaladását, bezárva laboratóriu
ma cellájába, mint a méh a l é p cellájába vagy a rabkutya a nyársforgató szerkezetbe . . . — és i t t folytatódik
O R T E G A idézett szövege.
Ez a C O L É és C O L É által kihagyott n é h á n y mondat az elgépiesedett modern kísérleti t u d o m á n y t ö m e g m u n kájáról, az elsajátított egzakt m ó d s z e r e k n e k a szerény képességű átlagos k u t a t ó k által t ö r t é n ő mechanikus alkalmazásáról és az ilyen gépies munka (mégis) e r e d m é n y e s voltáról, mint a modern t u d o m á n y eltöme- gesedési jelenségéről - illetve az egész eredeti,
csonk italian szöveg és annak sértetlenül hagyott gondolatmenete egyik j ó példája O R T E G A á l t a l u n k körülírva m á r jelzett, de mindeddig így m é g k i nem mondott, és mindenesetre a k é t amerikai szociológus által l á t h a t ó a n meg nem é r t e t t dialektikus látásmódjá
nak. Hiszen O R T E G A é p p e n azáltal emelheti k i az esszé más szövegrészeiben olyan plasztikus erővel a kisszámú,
valóban a l k o t ó t u d o m á n y o s elit minőségileg magasabb
rendű munkáját és d ö n t ő szerepét az eltömegesedő t u d o m á n y ( s ő t : a k u l t ú r a ) fejlődésében, [17] hogy i t t viszont valódi szerény szerepére és csekély jelentőségérc csökkentve ismeri el a t ö m e g e m b e r r é vált és intellektuáli
san (gyakran) igen szerény képességű szakbarbárok tömegének szorgalmas rabszolgamunkáját és személyhez (személyes képességhez) nem k ö t ő d ő , (kicserélhető) gépalkat rész-funkciójú t u d o m á n y o s tevékenységének mennyiségi teljesítményét, ilyen ( k o r l á t o z o t t ) értelem
ben e r e d m é n y e s munkáját a vég nélkül specializálódó és mechanizálódó modern (és ezen belül, szó szerint, a:) kísérleti t u d o m á n y e r e d m é n y - k á s a h e g y é n e k összehordá
sában.
A C O L É és C O L É féle ú n . „ O r t e g a - h i p o t é z i s "
valójában tehát nem „ a z " Ortega-hipotézis, s ő t : egyálta
lán nem is Ortega-hipotézis. Sokkal i n k á b b (egy) h i b á s , mert egyoldalúan kreált „COLÉ és COLÉ féle hipotézis Ortega felfogásáról". K ü l ö n ö s e n az abban a t ö m ö r for
májában, amelyben azt a k é t amerikai szociológus mint h a n g s ú l y o z o t t a n anti-elit tézist, mint a c i t á t u m e l e m z é s segítségével általuk „ e m p i r i k u s a n " megvizsgálandó „Or
tega-féle" tézist a saját szavaikkal így fogalmaznak meg:
„Ortega seems to be suggesting that average scientists, working on relatively unambitious projects, make minor contributions, but that, without these minor diseoveries by a mass of scientists, the breakthroughs of the truly inspired scientist would not be possible. Thus the work of the great scientist is built upon a pyramid of small diseoveries made by average scientists." 118|
O R T E G A azonban ezt sehol sem állítja, pontosabban:
m i n d e n ü t t nem ezt állítja. Így' C O L É és C O L É Ortega tollára adott saját anti-elitista tézise egyúttal valójában anti-Ortega hipotézis is, hiszen benne pontosan az ellenkező értelművé fordíttatik/ferdíttetik O R T E G A
valódi fel fogása: O R T E G A ugyanis nem csupán a t u d o m á n y valódi fejlődésének forrásai k ö z ö t t nem ad helyet az átlagos (szakbarbár) k u t a t ó ( g é p i e s - m e n n y i s é gi) m u n k á j á n a k , hanem a túlzásig k ö v e t k e z e t e s (csak a k é t amerikai szociológus számára túlságosan dialektikus) elitista felfogásában m é g a t u d o m á n y (és ezzel a k u l t ú r a ) fenntartását sem látja biztosítva a kivételes képességű elit munkája n é l k ü l . Ennél a lényeges p o n t n á l i d é z n ü n k kell magát O R T E G Á- t , a k i szerint: ha a lázadó t ö m e g e m b e r e m b e r t í p u s a uralmon marad E u r ó p á b a n , harminc eszten
dő elég lesz, hogy k o n t i n e n s ü n k visszacsússzék a barbárságba; és O R T E G A ennek a v é l e m é n y é n e k alátámasztására a fizikus H . W E Y L - Einstein m u n k a t á r s a és követője - véleményére hivatkozik, amely szerint: ha akkor (a húszas években — SZ-K. E.) hirtelen meghal tíz-tizenkét m e g h a t á r o z o t t személy, a jelenlegi fizika csodája elvész az emberiség számára. [ 1 9 ] A t u d o m á n y előrehaladása (és így rá é p ü l ő k u l t ú r á n k jövője is) a zseniális elit kivételes minőségű, h e l y e t t e s í t - hetetlen teljesítményeitől függ - mondja valójában
O R T E G A . A z átlagos k u t a t ó k t ö m e g e által ö s s z e h o r d o t t
TMT. 28. évf. 1981/8-9.
e r e d m é n y - p i r a m i s nélkül lehetetlen az igazán nagy lehetségű t u d ó s munkája - fogalmazza meg C O L É és
C O L É a valójában anti-Ortega értelmű tézist. A k é t amerikai szociológus az utóbbi tézis helytállóságát kívánja felülvizsgálni saját szavaik szerint „ e m p i r i k u s "
m ó d o n : a h i v a í k o z a t e l e m z é s m ó d s z e r é n e k alkalmazásá
val.
I E s e t t a n u l m á n y u n k első megállapítása: COLE és COLÉ egy saját maguk által kreált és Ortegának tulajdonított, de valójában anti-Ortega értelmű tudo
mányfilozófiai hipotézist tételeznek, és ennek helytálló
ságát kívánják „empirikusan": hivatkozatelemzésse!
felülvizsgálni,
*
C O L E é s C O L É vizsgálatuk elméleti előkészítéseként e z u t á n m é g egyszer „ r ö v i d e n " , a maguk szavaival megfogalmazzák az általuk felülvizsgálni kívánt tézist:
„in short, it is proposed that the work of the average scientist is indispensable if science is to advance." (p. 369.)
Ezzel a megfogalmazással a k é t amerikai szociológus most m á r e g y é r t e l m ű e n meghamisítja a dialektikus
O R T E G A felfogását, hiszen
O R T E G A: az . átlagos k u t a t ó is érhet (és ér is) el e r e d m é n y e k e t az elgépiesedő t u d o m á n y b a n -
C O L E - C O L E ; az átlagos k u t a t ó m u n k á j a elenged
hetetlenül szükséges a t u d o m á n y előrehaladásához -
a k é t tézis tartalma egészen k ü l ö n b ö z ő , és az u t ó b b i n a k
O R T E G A felfogásához semmi köze.
c o L E és C O L E e z u t á n kinyilvánítják, hogy az u t ó b b i (saját maguk által g y á r t o t t ) tézis „ e m p i r i k u s felülvizsgá
lata" során egyetlen szempontra és egyetlen t u d o m á n y területre k o r l á t o z z á k magukat: fizikusok k ü l ö n b ö z ő minta-csoportjainak m u n k á i t elemzik majd annak megállapítása céljából, hogy ezek a fizikusok k i k n e k a m u n k á i t használták fel saját e r e d m é n y e i k létrehozása során. A „ k é r d é s " (pontosabban: vizsgálatuk célja) t e h á t a k é t amerikai szociológus szavaival: a k u t a t ó k mekkora h á n y a d a járul h o z z á p u b l i k á l t k u t a t á s i e r e d m é n y e i v e l a t u d o m á n y előrehaladásához és mekkora nem. (p. 369.) Ennek kiderítésére i r á n y u l ó munkahipotézisük: „ H a a t u d o m á n y o s közösség z ö m e olyan m u n k á k a t p r o d u k á l , amelyeket r i t k á n h a s z n á l n a k fel - azaz amelyekre ritkán hivatkoznak a kiemelkedő kutatók munkái — ez azt j e l z i , hogy az előbbiek m u n k á j a lényegében nem j á r u l hozzá a t u d o m á n y e l ő r e h a l a d á s á h o z . " ( p . 369., az é n kiemelé
sem. SZ-K. E . ) ,
Korlátlan terjedelem esetén most fel lehetne é s kellene sorolnunk az i t t azonnal j e l e n t k e z ő olyan k é r d é s e k e t , mint például a k ö v e t k e z ő n é g y :
- Biztos az, hogy a t u d o m á n y o s t ö m e g t e r m e l é s b e n élenjáró, mennyiségileg a l e g t ö b b e t p r o d u k á l ó , C O L E és
C O L É féle „ k i e m e l k e d ő k u t a t ó k " azonosak az O R T E ¬
G A- f é l e ..elittel", és hogy valóban ők biztosítják ,,a t u d o m á n y e l ő r e h a l a d á s á t " ?
- Valóban jelzik a publikáló szerzők minden esetben és pontosan, h i v a t k o z á s a k t u s formájában, az e r e d m é n y e i k létrehozásában (bármi m ó d o n ) felhasznált (akár csak a legfontosabb) ismeret forrásokai?
- Nem éppen a ténylegesen vezető t u d o m á n y o s k u t a t ó elit J á t h a t a t l a n k o l l é g i u m a i b a n ' dívik ma ismét az évszázadokkal ezelőtti humanista s z o k á s : a legfrissebb, a még publikálatlan kutatási e r e d m é n y e k kölcsönös privát-informális közlése?
- Megragadja-e egyáltalán, s ha igen, milyen mértékben, a csaknem esetlegesen megjelenő vagy meg-nem-jelenő c i t á t u m o k a t [ 2 0 ) „ e m p i r i k u s a n " s z á m b a vevő c i t á t u m elemzési m ó d s z e r azt a mentális folyamatot, amely a kutatási e r e d m é n y e k n e k a t u d o m á n y valódi előrehaladá
s á t j e l e n t ő intellektuális felhasználása?
Ezek a kérdések nemcsak C O L E és C O L E vizsgálatá
nak ismeretelméleti (és t e r m é s z e t e s e n : módszertani) alapjait feszegetik, hanem egyúttal azt is jelzik, hogy a vizsgálat m u n k a h i p o t é z i s e számos erősen kétséges érvényességű, mindenesetre azonban mindeddig igazolat
lan helyességü előfeltevéseken alapul.
Arra azonban m á r nem r á k é r d e z n ü n k , hanem (röviden) r á m u t a t n u n k kell, hogy a k é t t u d o m á n y s z o ciológus vizsgálatának elméleti m u n k a h i p o t é z i s e kutatás
logikailag és bizonyitáselméletileg egyaránt hibás: a m u n k a h i p o t é z i s t összefoglaló kijelentés t a r t a l m á t logi
kailag elemezve ugyanis azonnal k i t ű n i k , hogy az már tételezi a felülvizsgálni kívánt tézissel ellentétes értelmű, a k é t k u t a t ó (és t e g y ü k m i azonnal h o z z á : O R T E G A I )
álláspontját k é p e z ő saját tézisének helytállóságát, amikor
„a t u d o m á n y e l ő r e h a l a d á s á t " jelentő—jelző „felhaszná
l á s t " kizárólagos m ó d o n azonosítják a valamilyen s z e m p o n t b ó l cs m ó d o n „e!it"-nek t e k i n t e t t k u t a t ó r é t e g által t ö r t é n t felhasználással (pontosabban: ennek l á t h a t ó , formális nyomaival). Ezzel a mozzanattal ugyanis C O L E
és C O L E i m p l i c i t m ó d o n eleve azonosították az általuk választott s z e m p o n t b ó l és m ó d o n „ k i e m e l k e d ő n e k " ítélt k u t a t ó k m u n k á j á t „a t u d o m á n y h a l a d á s á v a l " , megtagad
va ennek forrásaként az átlagos k u t a t ó k munkásságát - h o l o t t éppen a két(féle) k u t a t ó r é t e g m u n k á j á n a k és a t u d o m á n y előrehaladásának a kapcsolata, a kapcso
l a t t o k ) igazi t e r m é s z e t e az eldöntendő kérdés.
Az viszont m á r m á s — b á r az igazi p r o b l é m a e l d ö n t é s e szempontjából nem kevésbé lényeges és igen j e l l e m z ő , de i t t nem t á r g y a l h a t ó — k é r d é s , hogy míg C O L É és C O L E
mennyiségi szemléletük logikája szerint a p u b l i k á c i ó - n a g y t e r m e l ő k e t tekintik a t u d o m á n y előrehaladását biztosító „ e l i t " - n e k , [ 2 1 ] addig O R T E G A minőségi szemléletéhez híven ez ellen kétségkívül a végsőkig t i l t a k o z n é k .
341
SZÁVA-KOVÁTS E.: Az „Ortega hipotéiií" hiuatkozáselemzéses „cáfolata". 1. rész.
II Esel t a n u l m á n y u n k második megállapítása: COLE cs COLE vizsgálatának elméleti munkahipotézise kuta- táshgikailag és bizonyításeiméletHeg hibás; ezenkívül vitatott érvényességű, bizonyítottan helytállósága előfel
tevésekre épül.
*
C O L E cs C O L E vizsgálatuk megkezdéseként minde
n e k e l ő t t adatokat g y ű j t ö t t az „ a k a d é m i a i " (egyetemen és főiskolán alkalmazott) fizikusok „hivatkozási gyakor
latának megvilágítására". Két adatbázist a l a k í t o t t a k k i : - A z első bázis azokból a hivatkozásokból állt, amelyeket 84 egyetemi fizikus tett azokban a közlemé
nyeikben, amelyek az 1965-ös Science Citation Index (SCI) szerint a legtöbb hivatkozatot n y e r t é k el (figyelmen kívül hagyva a szemlecikkeket). A k é t amerikai szociológus ezt a k ö z l e m é n y á l l o m á n y t tekin
tette a fizikusok k i e m e l k e d ő munkásságának 1965-re v o n a t k o z ó a n . Ez a 84 fizikus t u l a j d o n k é p p e n (másod
lagos al- vagy) rész-mintája volt egy 120 egyetemi fizikusból álló nagyobb m i n t a á l l o m á n y n a k , amelyet úgy választottak k i , hogy előzetesen m e g á l l a p í t o t t á k az egyetemi fizikusok „ r é t e g z ő d é s é t " , a k ö v e t k e z ő 4 k r i t é r i u m szerint csoportosítva ő k e t : é l e t k o r u k , egyetemi fakultásuk presztizsfoka ( ! ) , p r o d u k t i v i t á s u k , elnyert t u d o m á n y o s dijaik/kitüntetéseik száma (!).
- A második adatbázis azoknak a fizikus k u t a t ó k n a k
eg y egyharmados „ v é l e t l e n s z e r ű " mintájáról adott személyes t e r m é s z e t ű tájékoztatást, akikre mind a 84 (fenti) fizikus szerző hivatkozott „ l e g j o b b " - vagyis
C O L É és C O L E szerint: „a legtöbb SCI-hivatkozatot s z e r z ő " (!) - k ö z l e m é n y é b e n . Ennek a 385 k u t a t ó b ó l álló hivatkozott szerzői m i n t a á l l o m á n y n a k a tagjairól annyi személyes adatot g y ű j t ö t t e k , hogy elhelyezhessék ő k e t a fenti rétegzettségi rendszerben, (p. 369.)
Már i t t meg kell j e g y e z n ü n k , hogy C O L E és C O L E
személyi adatforrása az American Men of Science című kiadvány volt; és a jelzett, szerintük statisztikai értelemben „ v é l e t l e n s z e r ű " fizikus-mintaállományban ilyenformán csak olyan személy kap(hat)ott helyet, aki szerepel ebben a k i a d v á n y b a n , ( p . 374.)
A k é t amerikai szociológus ezek közlése után, i t t nyilvánítja k i vizsgálatuk ismeretelméleti-metodikai alapjait. „ A l a p v e t ő feltevésük", hogy ha a k u t a t ó mint
publikáló szerző hivatkozik a saját m u n k á j á b a n egy másik k u t a t á s r a , akkor az „ m e g k ö z e l í t ő e n érvényes j e l z é s " az u t ó b b i n a k az előbbire gyakorolt befolyására.
Természetesen tisztában vannak azzal és jelzik is, hogy
„ n e m minden hivatkozat képvisel közvetlen és specifikus h a t á s t " , és fel is sorolják i l y e n e k k é n t a „ c e r e m o n i á l i s " , a
„legitimáló", valamint „ a z irodalom ismeretét demonst
r á l ó " c i t á t u m o k a t . T u d o m á s u k van arról is, hogy a ( P R I C E- i ) Nagy T u d o m á n y k o r á b a n releváns és befolyá
soló ismeret áramlik a k u t a t ó k k ö z ö t t „privát közlés
k é n t " , amely s z e r i n t ü k „ n é h a " (!) nem jelentkezik hivatkozat formájában. Mindezeket tudva, mégis úgy ítélnek, hogy „ésszerűen m e g i n d o k o l h a t ó " az álláspont
j u k (csak nem indokolják meg jobban), amely szerint „a hivatkozatok általában véve autentikus jelzései a b e f o l y á s n a k . " ( p . 369.)
Megemlítik C O L E és C O L E ezek u t á n azt is, hogy egyrészt a publikáló szerzők olyan k u t a t ó k r a is hivatkoznak, akiknek a munkája nem volt közvetlenül hatással rájuk, másrészt pedig nem hivatkoznak mindig a rájuk közvetlenül h a t ó m u n k á k r a ; mégis kijelentik, hogy a hivatkozatok „legalábbis szellemi kapcsolatot jelez
nek" ( ! ) . (p. 370.) Végül még azt is megengedik, hogy
„ n é h a " (!) egy m u n k á b a n „ n i n c s h i v a t k o z á s egy d ö n t ő intellektuális e l ő d r e " , és apologetikusan fel is sorolják ennek szerintük lehetséges eseteit, a „vigyázatlanságból e r e d ő t é v e d é s t ő l " kezdve, a tájékozatlansággal folytatva, egészen egy-egy k i e m e l k e d ő t u d ó s m á r általánosan elfogadott, a diszciplínában paradigmává vált és e z é r t kifejezett hivatkozást nem igénylő eredményeiig. Mind
ezek ellenére, összefoglaló í t é l e t ü k k é n t kijelentik, hogy
„a hivatkozatokat a h a t á s o k jelzéseiként felhasználó eljárás valószínűleg i n k á b b a j e l e n t ő s hatások t ú l z o t t m ó d o n t ö r t é n ő számbavételében, mint azok kirekeszté
sében h i b á z i k . " (p. 370.)
C O L E és C O L E e l m é l e t i - m e t o d i k a i alapállását és az ezen az alapon választott vizsgálati m ó d s z e r é t : a szerzőnként indexelt formális hivatkozatok elemzését nem tudjuk helyesként elfogadni. Eltekintve i t t a t u d o m á n y o s k ö z l e m é n y e k d o k u m e n t á l t s á g á r a vonat
k o z ó , é s C O L E és C O L E felfogásával ellentétes é r t e l m ű e r e d m é n y e k e t h o z ó , saját m e z ő - és mikro-szintű vizsgálatainktól, most i n k á b b a k é t legnagyobb terje
delmű és a k é t amerikai szociológus vizsgálati a n y a g á h o z és m ó d s z e r é h e z a legközelebb álló: az SCI-nek a hatvanas évek elejei anyagán alapuló k é t amerikai vizsgálat eredményeire hivatkozunk. M i n d G A R F I E L D és S H E R
[ 2 2 ] , mind pedig a C O L É és C O L É által s z á m u k r a alapvetőként hivatkozott s z e r z ő : P R I C E [ 2 3 ] mega-szin- t ű vizsgálata e r e d m é n y e k é p p e n t é n y k é n t k ö z ö l t e , hogy a világon megjelenő tudományos folyóirat-közlemények több mint 10 százaléka egyáltalán nem tartalmaz hivatkozást. Ez a t é n y pedig i t t most s z á m u n k r a azt jelenti, hogy a t u d o m á n y o s k ö z l e m é n y e k t ö b b mint 10 százaléka esetében a szerzők egyáltalán nem nyilatkoz
nak a citátumelemzés számára megfogható módon az őket ért szellemi hatásokról. Mivel pedig tudjuk, hogy ez a világátlag aligha érvényes a fizika makro-szintjén, nem csupán szónoki kérdésként k é r d e z z ü k : vajon a P R I C E
szerint 1-25 hivatkozást t a r t a l m a z ó „ n o r m á l i s " , t e h á t nem szemlecikkeknek az a t e k i n t é l y e s része, amelyben a szerzők csupán néhány előző m u n k á r a hivatkoznak, valóban korrekt és pontos m ó d o n jelzi a c i t á t u m e l e m z é s számára a szerző „ m u n k á j á h o z felhasznált" illetve „arra hatást g y a k o r l ó " régebbi p u b l i k á c i ó k a t ? !
TMT. 28. évf. 1981(8-9.
De m é g ennél is t o v á b b kell m e n n ü n k és rá kell mutatnunk: C O L E és C O L E l á t h a t ó a n nem gondolnak arra, hogy a szellemi e l ő d ö k r e t ö r t é n ő (formálisan!)
„ n e m - h i v a t k o z á s " apologetikusan felsorolt esetei k ö z ö t t az általuk lebecsülő m ó d o n az u t o l s ó helyen e m l í t e t t — de m i tegyük h o z z á : ma minden k ö z l e m é n y b e n sokszor előforduló - „ p a r a d i g m a t i k u s " esetekben éppen az ORTEGA-féle, tehát a valódi elit zseniális teljesítményei hullanak keresztül, éppen ezek hatása folyik át regisztrálás nélkül a választott vizsgálati m ó d s z e r n e k , az elemi fokú c i t á t u m e l e m z é s i m ó d s z e r n e k a formális hivatkozatokat számbavéve t u d o m á n y o s hatást vadászó metodikai rostáján — és válik i t y m ó d o n a szerzőnként indexelt formális hivatkozatok t ö m e g e még a k i t ű z ö t t célt szolgálni remélt mennyiségi elemzés számára is alkalmatlan populációvá.
I I I E s e t t a n u l m á n y u n k harmadik megállapítása:
COLE és COLE felülvizsgálatának ismeretelméleti-me
todikai alapállása nem helyes; az ezen az alapon választott vizsgálati módszer: a szerzőnként indexelt formális hivatkozatok számbavételének és mennyiségi
elemzésének módszere az általuk megfogalmazott és eldönteni kívánt kérdés eldöntésére nem alkalmas.
*
Megkezdve vizsgálatuk számszerű e r e d m é n y e i n e k i s m e r t e t é s é t , c oL E és C O L É I . sz. t á b l á z a t u k b a n (p. 370.) a m á r e m l í t e t t 84 egyetemi fizikus „ l e g j o b b "
k ö z l e m é n y é b e n hivatkozott 385 szerző csoportjának tudományszociológiai rétegződését és „ t u d o m á n y o s teljesítményük minőségét azaz az 1965-ös SCI-ben f e l t ü n t e t e t t hivatkozataik s z á m á t " (!) állítják szembe egy másik, az összes amerikai fizikus elit csportját j e l e n t ő , i t t nem k ö z ö l t m ó d o n összeállított, 1308 egyetemi fizikusból álló „ellenőrző á l l o m á n y " azonos adataival. A szembeállítás e g y é r t e l m ű e n j e l z i , hogy a választott p a r a m é t e r e k (a munkahely jellege, az egyetemi munkahelyek presztízs foka, az elnyert díjak száma, a t u d o m á n y o s teljesítmény „ m i n ő s é g e " ) mindegyike sze
rint a , .hivatkozott" 385 fizikus egész csoportja — s ő t még ennek legalacsonyabbra értékelt rétege is - egy szuper-elit kategóriát k é p e z az összes egyetemi fizikus elit-csoportját j e l e n t ő 1308 egyetemi fizikus ellenőrző csoportjához k é p e s t . í g y p é l d á u l : míg a hivatkozott 385 tagú szuper-elit csoport 43%-a é r t el az SCI-ben 60 vagy ennél t ö b b hivatkozatot, addig az 1308 tagú ellenőrző elit-csoport tagjainak csak 8%-a.
C O L É és C O L E a táblázat adataiból összefoglaló m ó d o n arra a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t , hogy ,,az egyetemi fizikusok legjobb k ö z l e m é n y e i h e z felhasznált m u n k á k legnagyobb részét a t u d o m á n y t e r ü l e t e n m ű k ö d ő k egy kis h á n y a d a p r o d u k á l j a " , (p. 370.)
A k é t amerikai t u d o m á n y s z o c i o l ó g u s szerző e z u t á n egy újabb, k ö z b e n s ő munkahipotézist állít f e l : „ H a
Ortega nézete a t u d o m á n y r ó l helyes, akkor azt kell tapasztalnunk, hogy a legjobb k ö z l e m é n y e k é p p e n olyan mértékben használják fel a kevéssé ismert fizikusok m u n k á i t , mint a kevésbé j e l e n t ő s k ö z l e m é n y e k . "
(p. 370.) Ezt a - már tudjuk, hogy egyáltalán nem
O R T E G A n é z e t é t képviselő, s ő t abbólnem Is következő - m u n k a h i p o t é z i s ü k e t a szerzők három újabb adatgyűj
téssel kívánják ellenőrizni. Ez a h á r o m adatgyűjtés annak a megállapítására irányul, hogy a „ k ü l ö n b ö z ő m i n ő s é g ű "
k ö z l e m é n y e k szerzői „milyen m é r t é k b e n t á m a s z k o d n a k az elit illetve a nem-elit" k u t a t ó k munkájára.
A h á r o m adatgyűjtés és e r e d m é n y e i k a k ö v e t k e z ő k : 1. Az első adatgyűjtés az első adatbázis új s z e m p o n t ú : a hivatkozó k ö z l e m é n y e k „ m i n ő s é g é t " is figyelembe vevő feldolgozása. E r e d m é n y e k é n t a 2. sz. táblázat ( p . 3 7 1 . ) adatai azt jelzik, hogy az erősen hivatkozott, t e h á t
„magas r a n g ú " k ö z l e m é n y e k sokkal i n k á b b hivatkoznak a t ú l n y o m ó r é s z t a kilenc legelőkelőbb fakultás/intézet által p r o d u k á l t „magas r a n g ú " m u n k á k r a , mint teszik ezt a kevéssé hivatkozott k ö z l e m é n y e k . Ezen az általános tendencián belül C O L E és C O L E kiemelik, hogy a legjobb k ö z l e m é n y e k t ú l n y o m ó r é s z t m á s j e l e n t ő s közle
m é n y e k r e hivatkoznak: így például a 20 vagy ennél t ö b b hivatkozatot szerző k ö z l e m é n y e k (saját) hivatkozásainak 54%-a fordul olyan t u d ó s o k m u n k á s s á g á h o z , amely az SCI-ben 60 vagy ennél t ö b b hivatkozatot szerzett. Végül külön felhívják a figyelmet arra, hogy a „ l e g j o b b "
k ö z l e m é n y e k milyen erősen t á m a s z k o d n a k a Nobel-díjas t u d ó s o k és az amerikai T e r m é s z e t t u d o m á n y i A k a d é m i a tagjainak a munkásságára: „a legjobb k ö z l e m é n y e k b e n található hivatkozások 45%-a nem t ö b b , m i n t 200 k u t a t ó és munkatársaik (!) munkásságára i r á n y u l " , (p- 371.)
2. ,,Az O r t e g a - h i p o t é z i s " „ t o v á b b i p r ó b á j a k é n t " C O L É
és C O L E m e g k é r t e k egy név szerint meg nem nevezett
„jól ismert fizikust", hogy jelölje meg az u t ó b b i t í z év legfontosabb 5 k ö z l e m é n y é t az elemi részek fizikája terén. Megnyugvással konstatálják e z u t á n , hogy ez az 5 k ö z l e m é n y átlagosan 67 hivatkozatot kapott az 1965-ös SCI-ben ( m i k ö z b e n p l . az 1308 „ e l i t " egyetemi fizikusnak csak 8%-a érte el ezt a szintet). A k ö v e t k e z ő lépésben k i g y ű j t ö t t é k az 5 k ö z l e m é n y hivatkozásait, és figyelmen kívül hagyva az ö n h i v a t k o z á s o k a t , megállapí
t o t t á k , hogy az 5 k ö z l e m é n y b e n 5! publikációra és 126 szerzőre t ö r t é n i k hivatkozás, akik közül 19 nem amerikai. A 107 hivatkozott amerikai k u t a t ó t C O L E és
C O L É elhelyezték a fizikusok általuk kreált, m á r ismertetett sztratifikációs r e n d s z e r é b e n , és úgy találták, hogy az adatok „megerősítik eddigi e r e d m é n y e i k e t " . Az 5 ú t t ö r ő k ö z l e m é n y b e n hivatkozott amerikai k u t a t ó k ugyanis egyetlen kivétellel mindnyájan a kilenc élenjáró amerikai fizikai fakultáson illetve m á s k i e m e l k e d ő k u t a t ó i n t é z e t e k b e n dolgoznak, és mind az 51 hivatko
zott k ö z l e m é n y ezekben a csúcs-intézményekben szüle
tett. Igen m e g g y ő z ő n e k tartják, hogy ez a szerzői
343
SZÁVA-KOVÁTS E.: Az „Ortega-hipotézis" hivatkozáselemzésas „cáfolata". 1. rész.
csoport átlagosan 69 hivatkozatot szerzett az SCI-ben, miközben 7 4% - u k szerzett 6 0 vagy ennél t ö b b hivatkozatot - e m l é k e z z ü n k vissza, hogy az első, a 385 tagú szuper-elit hivatkozott szerzői csoportnak csak 43%-a volt erre k é p e s . Mivel a 107 szerző k ö z ö t t társszerzők - tehát fiatal(abb), kevésbé ismert k u t a t ó k - is vannak, C O L É és C O L E azt is megállapították, hogy ezek kizárásával a k u t a t ó c s o p o r t átlagos hivatkozal-szá- ma 134-re emelkedik. Ennek a s z á m é r t é k n e k az értékelésére a k é t amerikai szociológus közli azt az adatot, hogy az 1950 és 1964 k ö z ö t t Nobel-díjat kapott fizikusok életmüve átlagosan (csak) 130 hivatkozatot nyert el az 19 6 5- ö s SCI-ben.
3. Jelezve, hogy ez a „szubjektív mintavételi eljárás m ó d s z e r t a n i k é t e l y e k e t é b r e s z t h e t " , C O L E és C O L E
„végső p r ó b a " lefolytatására szánták el magukat:
lajstromba vették azt a t ö b b mint 3000 k ö z l e m é n y t , amelyre a Physical Review 1965-ös anyagában legalább h á r o m s z o r hivatkoztak, majd kiválasztották azt a 10 k ö z l e m é n y t , amely a legtöbb hivatkozatot nyerte el a folyóiratban. E z u t á n listát vettek fel azokról a k ö z l e m é n y e k r ő l , amelyekre ebben a 10 „szuper-közle
m é n y b e n " hivatkoztak; végül összeszámlálták a 10 h i v a t k o z ó t ! k ö z l e m é n y b e n hivatkozott k ö z l e m é n y e k szerzőinek, összesen 299 kutatónak a hivatkozatait az 1965-ös SCI-ben. C O L E és C O L E megállapítják, hogy ennek a p r ó b á n a k az e r e d m é n y e i újabb b i z o n y í t é k o t szolgáltatnak eddigi e r e d m é n y e i k alátámasztására. Ugy látják, hogy „ a z ebben a 10 k ö z l e m é n y b e n hivatkozott k u t a t ó k voltak azok, akik átlagosan valóban k i e m e l k e d ő t u d o m á n y o s m u n k á t v é g e z t e k " , hiszen 1965-ben „ e z a hivatkozott 299 k u t a t ó olyan e r e d m é n y e k e t p r o d u k á l t , amelyek átlagosan 135 hivatkozatot kaptak" az SCI-ben.
É s mivel ebben a csoportban is vannak társszerzők, akik t u l a j d o n k é p p e n c s ö k k e n t i k az átlag „ v a l ó s " s z á m é r t é k é t ,
C O L E és C O L E azt is m e g á l l a p í t o t t á k , hogy ezek kizárásával ez az átlagos é r t é k 175 hivatkozatra emelkedik. Mindezek alapján kijelentik, hogy ezek az adatok megnövelik ( „ a z Ortega-hipotézissel") „ e l l e n t é t e s h i p o t é z i s " súlyát, amely szerint a k i e m e l k e d ő eredmé
nyeket p r o d u k á l ó k u t a t ó k által felhasznált m u n k á k a t a t u d ó s o k egy t ö r e d é k kisebbsége hozza létre. (p. 371.)
Ezek u t á n C O L E és C O L E szerint „egy kérdést kell még megválaszolni": milyen minőségű az a k u t a t á s , amelyre m u n k á i k b a n azok a k u t a t ó k hivatkoznak, akik k ö z l e m é n y e i kevesebb hivatkozatot szereztek a folyó
iratban, mint a 10 „ s z u p e r - k ö z l e m é n y " . Ennek tisztázá
sára a k é l amerikai szociológus egy kisebb, véletlen m i n t á t emelt k i a Physical Review 1965-ös anyagában 3 - 2 3 hivatkozatot nyert k ö z l e m é n y e k közül (a 10
„ s z u p e r - k ö z l e m é n y " hivatkozatainak száma a folyóirat
ban ugyanis 24 és 49 k ö z ö t t mozgott). Ez a kisebb minta 36 közleményből állt, amelyekben 492 közleményre hivatkoztak. A 4 9 2 k ö z l e m é n y 837 fizikus munkája, akik közül 492 ún. „fő-szerző": egyedüli szerző illetve a
szerzői kollektívákból az a személy, akinek az életműve az 1965-ös SCI-ben a társszerzők közül a l e g t ö b b hivatkozatot szerezte. ( ! ) A Physical Review-beli hivat- k o z a t s z á m szerint csoportosítva ezt a 492 k u t a t ó t és kimunkálva a szerzői csoportok SCI-hivatkozatainak átlagértékeit, az elkészített 3. sz. táblázat adatai alapján
C O L E és C O L E kijelentik: „még a szuper-minőséget el nem é r ő k ö z l e m é n y e k szerzőit is u r a l k o d ó m ó d o n befolyásolja az elit m u n k á j a " , (p. 372.) Ugyanakkor h a n g s ú l y o z z á k , hogy ez a 837 fizikus maga is kiváló k u t a t ó , hiszen 54%-uk szerzett maga is 60 vagy ennél t ö b b SCI-hivatkozatot - é p p e n ú g y , mint a 2. sz.
táblázatbeli legkiválóbb fizikus-csoport.
C O L E és C O L E végül e r e d m é n y e i k értékelésekor az olvasó figyelmébe ajánlják, hogy vegyék tekintetbe: (a) az SCI-ben indexelt t ö b b mint 2100 forrás-folyóirat k ö z l e m é n y e i n e k k ö r ü l b e l ü l a fele egyetlen hivatkozatot sem szerez a publikálását k ö v e t ő egy év alatt; ( b ) az SCI-ben az átlagos szerző átlagosan (csak) 6,08 hivatkozatot szerez életművével. A k é t amerikai szociológus szerint „ e z e k az adatok további támaszt nyújtanak annak a h i p o t é z i s n e k , amely szerint még a k o r l á t o z o t t hatású t u d o m á n y o s e r e d m é n y e k l é t r e h o z ó i is t ú l n y o m ó r é s z t egy viszonylag kicsiny elit m u n k á j á t ó l függenek." (p, 372.)
*
Mielőtt e l e m z ő é s é r t é k e l ő szándékkal végigtekinte
nénk C O L E és C O L E „ e m p i r i k u s vizsgálatának", 0R T E G Á- t .cáfoló' h i v a t k o z a t e l e m z é s é n e k e r e d m é nyein, meglepetve kell j e l e z n ü n k a lényeges, de i t t most érdeme szerint nem t á r g y a l h a t ó mozzanatot: a k é t amerikai t u d o m á n y szociológusnak a c i t á t u m e l e m z é s igézetének hályogja k ö v e t k e z t é b e n beállott t u d o m á n y - tani vakságát, amellyel nem látják meg vagy l á t h a t ó a n nem veszik figyelembe a modern fizikai k u t a t á s - és ezen belül k ü l ö n ö s e n a mikrofizikai k u t a t á s o k - minden eddigit m e g h a l a d ó m ó d o n nagyberendezésekhez való kötöttségét, ami az egész világon szó szerint és valóban néhány t u d o m á n y o s ó r i á s ü z e m h e z köti és az ezekben dolgozó k u t a t ó k privilégiumává teszi a fontos új e r e d m é n y e k elérését. [ 2 4 ]
Nem akadunk fenn viszont a vizsgálat n é h á n y olyan biblio- és/vagy scientometriai szakmai szeplőjén, amelyek végeredményben nem d ö n t ő k a fő kérdés s z e m p o n t j á b ó l , mint p é l d á u l :
— ha egyszer egy megfigyelt szerzői csoporton belül ú n . ,,fő-szerzőnek" (és a m a g á n y o s szerzők mellett a megfigyelt k ö z l e m é n y e k . t u l a j d o n o s á n a k ' ) azt a sze
m é l y t t e k i n t i k , aki egy k ö z l e m é n y szerző-kollektívájából a legtöbb SCI-hivatkozatot szerezte, akkor igazán nem meglepő „ e m p i r i k u s " e r e d m é n y az, hogy ezek a fő-szerzők szerezték átlagosan a l e g t ö b b SCI-hivatkoza
t o t , jóval többet, mint a megfigyelt szerzői csoport összes szerzői átlagosan;
TMT. 28. évf. 19B1/8-9.
~ a citátumvizsgálatok terén t á j é k o z o t t a b b ) olvasókra kevéssé frappánsan hat annak a t é n y n e k hatásos(nak szánt) k ö z v e t e t t b i z o n y í t ó érvként való hangsúlyozása, hogy a t u d o m á n y o s k ö z l e m é n y e k fele 1 éven belül nem sz.erez SCI-hivatkozatot: a legfrissebb, a 0-éves publi
kációs k o r ú hivatkozások aránytalanul csekély részará
nya ugyanis szakmailag k ö z t u d o t t a n olyan általános — tehát s e m m i k é p p e n sem csak a ..nem-elitet" sújtó - jelenség, amelyet a t u d o m á n y o s publikáció jelenlegi átfutási és az e r e d m é n y e k jelenlegi beépülési ideje ma gyakorlatilag e l k e r ü l h e t e t l e n k é n t magyaráz és indokol, és amelyet mind a legnagyobb gépi, mind a legnagyobb kézi feldolgozás h i v a t k o z á s á l l o m á n y á n a k kormegoszlása , t ö r v é n y s z e r ű s é g k é n t ' j e l e z . [ 2 5 ]
Előre jelzett célunk ugyanis nem annak a vizsgálata, hogy a k é t amerikai szociológus szeplőtelenül hibátlan m ó d o n használja-e a citátuntelemzés ma divatos módszerét, hanem az, hogy ezt a lényegében helyesen használt m ó d s z e r t milyen vizsgálati célok érdekében és milyen eredményekkel alkalmazza.
C O L E és C O L E k u t a t ó i célkitűző ismeretelméleti alapállását és vizsgálati céljait m á r e l e m e z t ü k és é r t é k e l t ü k , most eredményeiket kell szemügyre ven
n ü n k .
C O L É és C O L É számszerűsített ,.empirikus e r e d m é n y e i " a k ö v e t k e z ő jelenségeket igazolják tényékként:
a) a publikáló fizikus k u t a t ó k egy bizonyos kis része olyan k ö z l e m é n y e k e t p r o d u k á l , amelyekre sokkal t ö b b k u t a t ó hivatkozik, mint ahányra e k ö z l e m é n y e k b e n hivatkozás t ö r t é n i k ;
b) ez a j o b b a n - h i v a t k ó z o t t kisebbség mint statisztikai sokaság az a) jelenség m é r t é k e mint c s o p o r t a l k o t ő is
mérv szerint maga is t ö b b rész-populációra b o n t h a t ó ; c) ez a jobban-hivatkozott kisebbségi csoport közlemé
nyeiben i n k á b b hivatkozik a csoporthoz t a r t o z ó k u t a t ó k m u n k á i r a , mint a kevésbé hivatkozott többség munkássá
gára;
d) a b) szerinti rész p o p u l á c i ó k mint hierarchikus alcsoportok tagjai i n k á b b hivatkoznak a . f e l e t t ü k ' levő alcsoportok tagjainak munkásságára, mint saját alcso
portjuk (és természetesen a kevésbé hivatkozott többségi csoport) tagjainak a munkásságára. [ 2 6 ]
A k é t amerikai szociológus empirikus e r e d m é n y e i n e k ez és ennyi az objektív é r t e l m e , c o L E és c o L E azonban a kvantifikált e r e d m é n y e k e t ezen t ú l m e n v e , mennyiségi s z e m l é l e t ü k b e n alap n é l k ü l szubjektiven értelmezik, és objektív é r t e l m ü k e t szubjektív m ó d o n kitágítják, a k ö v e t k e z ő k é p p e n :
- saját (előzetes) m u n k a h i p o t é z i s ü k n e k megfelelően a hivatkozottság m é r t é k é t azonosítják a t u d o m á n y o s teljesítmény minőségével; ennek alapján
— a jobban-hivatkozott (és elvileg deklaráltan, de a vizsgálatban nem érvényesítve: a p r o d u k t í v a b b ) kisebb
séget azonosítják a t u d o m á n y o s „ e l i t t e l " ; ennek alapján megállapítják, hogy
— a kisebhségben levő t u d o m á n y o s „ e l i t " munkája nem függ a többségben levő átlagos k u t a t ó k munkásságától, és az elit az u t ó b b i t fel sem használja - hiszen nem hivatkozik rá: viszont
- még az „ e l i t " t u d ó s c s o p o r t többségének a munkája is erősen függ egy egészen v é k o n y , legfelsőbb „szuper-elit"
k u t a t ó r é t e g munkásságától - mert előszeretettel hivat
kozik rá.
C O L E és C O L E a fenti k é t alapvető azonosítást bizonyítás nélkül hajtja végre és az azokat k ö v e t ő k é t ítéletet pusztán az azonosí'.ások és a b i z o n y í t a t l a n előzetes m u n k a h i p o t é z i s alapján mondja k i . O b j e k t í v - empirikus számszerű e r e d m é n y e i k ilyen szubjektív értelmezése és objektív é r t e l m ü k érvénytelen kitágítása a
C O L E és C O L E féle „ O r t e g a - h i p o t é z i s " C O L E és C O L E
féle „ c á f o l a t á n a k " az alapja. A cáfolat a .kevesebbet
m o n d á s ' e g y e n r u h a k é n t k ö t e l e z ő angolszász nyelvi k ö n t ö s é b e n jelenik meg, de e g y é r t e l m ű : „ a z adatok (!) megengedik n e k ü n k , hogy kétségbevonjuk Ortega, Florey és mások n é z e t é t , amely szerint nagy számú t u d ó s járul hozzá lényegesen a t u d o m á n y h a l a d á s á h o z kutatómunkájával." (p. 372.)
+
Talán m á r elegendő egyszerűen r á m u t a t n i arra, hogy
C O L E és C O L E ismeretelméleti alapállása, mennyiségi szemlélete és mindvégig b i z o n y í t a t l a n m u n k a h i p o t é z i s e k ö v e t k e z t é b e n eredményeivel akkor sem cáfolhatná meg
O R T E G A felfogását, ha nem forgatná k i azt valódi értelméből és nem tulajdonítana annak az igazival é p p e n ellentétes é r t e l m e t . I l y m ó d o n viszont az a logikus látszat keletkezik, hogy C O L E és C O L E a mennyiségi szemléletükben így é r t e l m e z e t t számszerű e r e d m é n y e i k kel t u l a j d o n k é p p e n ( s z á n d é k u k ellenére) O R T E G A igazi felfogásának helyességét bizonyítják „ e m p i r i k u s " , de szemléletes m ó d o n , hiszen egy ilyen m ó d o n megtalált valamilyen „ e l i t " létét és d ö n t ő szerepét igazolják a t u d o m á n y o s m u n k á b a n .
Ez a logikusnak t ű n ő látszat b i z o n y á r a nem t ű n i k el az elfogadására hajlamos empirikus—prakticista szemlé
letű k u t a t ó k mentalitásából egyszerűen azoknak az ismeret- és bizonyításelméletileg d ö n t ő , de elméleti mozzanatoknak az á l t a l u n k t ö r t é n ő ismételt felemlítésé
vel, hogy a k é t amerikai szociológus mennyiségi elit-felfogása és k r i t é r i u m r e n d s z e r e nem is vonatkozik
O R T E G A minőségi elit-felfogására, és hogy az ő k é t b i z o n y í t a t l a n helyességü szubjektív a z o n o s í t ó lépésük pedig egyenesen ellentmond annak. A z úgynevezett Ortega-hipotézist ,cáfoló' és a valódi O R T E G A- f e l f o g á s t . b i z o n y í t ó ' számszerű e r e d m é n y e k és (egyik) forrásuk:
az alkalmazott formális—mennyiségi hivatkozatelemzési
3 4 5
SZÁVA-KOVÁTS E.: Az „Ortega-hipotézis" hivatkozáséi8mzéses „cáfolata". 1. rísz.
helyesebben: indexeli hivatkozat-számbavételi - módszer ezért ezeknél gyakorlatibb ellenérveket (is) kíván.
A lehetséges kritikai megjegyzések közül i l t most csak a legfontosabb h á r m a t emeljük k i :
a két t u d o m á n y szociológus a (fizikus) k u t a t ó k k ö z ö t t i ösztönző intellektuális hatást — t e h á t lényegé
ben: a t u d o m á n y o s ismeretgenetikai láncolat egy-egy kapcsolódását - kutatva a hivatkozatelemzés módszeré
nek a legalsó, egészen kezdetleges és a k i t ű z ö t t cél szempontjából nem adekvát megközelítést n y ú j t ó , pusztán f o r m á l i s - m e n n y i s é g i szintjén maradva m ű k ö d ö t t , amely nem veszi figyelembe a h i v a t k o z á s a k t u s o k funkcióját, a hivatkozások tartalmát, és így azonos t e r m é s z e t ű n e k - é r t é k ű n e k tekintve minden és minden
fele hivatkozást (esetleg kétes é r t é k ü k é n t i d ő n k é n t mellőzve az ö n h i v a t k o z á s o k a t ) , természeténél fogva nem alkalmas a vállalt feladat megoldására — viszont
kétségtelenül adekvát C O L E és C O L E pusztán mennyisé
gi szemléletével;
- a k é t t u d o m á n y s z o c i o l ó g u s nem vette figyelembe, hogy a hivatkozatelemzésnck ez a legalsó, pusztán a mennyiségi számbavételt szolgáló formális szintje ugyan
akkor még a hivatkozott ismeretforrások - t e h á t szerintük: a „befolyást g y a k o r l ó " művek és szerzők - teljeskörii mennyiségi számbavételére sem alkalmas: az SCI-vel e g y ü t t nem tud mit kezdeni például az olyan, ma igen gyakori k ö z v e t e t t - m á s o d l a g o s hivatkozási módok
kal és formulákkal, amelyek adott szövege nem határozza meg számszerűen k o n k r é t a n a hivatkozott nagy számú ismeretforrást, és amelyek esetében (esetleg csupán) egyetlen közvetlenül hivatkozott ismeretforrás áll magányosan (gyakran) több tucat közvetve hivatko
zott ismeretforrás helyett és képviseletében; [ 2 7 ] - a k é t t u d o m á n y s z o c i o l ó g u s indokolatlanul és hibás m ó d o n lebecsüli a klasszikussá vált ( e r e d m é n y e k r e illetve) k u t a t ó k r a - tehát kétségkívül: O R T E G A elitjére - t ö r t é n ő paradigmatíkus szövegközi, rejtett hivatkozá
sok számát és a r á n y á t , amelyek szintén megfoghatatla- nok a hivatkozat számbavéte lnek és -elemzésnek ezen a legalsó, formális illetve indexelt gépesített szintjén. [ 2 8 ]
C O L É és C O L É t e h á t valójában nem érték el k i t ű z ö t t vizsgálati céljukat: a c i t á t u m e l e m z é s alkalmazott formá
l i s - m e n n y i s é g i módszerével p r a k t i k u s a n - t é n y l e g e s e n nem vették számba az összes hivatkozott — t e h á t szerintük: az összes h a t á s t g y a k o r l ó - fizikus kutatási e r e d m é n y t és k u t a t ó t .
Ez a lény megengedi n e k ü n k , hogy most már akár pusztán empirikus-praklicista álláspontról is elutasítsuk
C O L E és C O L E „ e m p i r i k u s " hivatkozatvizsgálatának számszerű e r e d m é n y e i t mint O R T E G A valódi felfogását látszólag igazoló b i z o n y í t é k o k a t ,
IV E s e t t a n u l m á n y u n k negyedik megállapítása: COLE és COLE a hivatkozatelemzésnck a pusztán mennyiségi
számbavételt szolgáló legalsó, formális-indexeit szintjén működve, szemléletüknek ugyan megfelelő, de kutatási céljukkal nem adekvát vizsgálati módszert alkalmaztak; a lényegéhen helyesen használt módszerrel ennek követ
keztében nem érték el kitűzött céljukat: nem vették számba az Összes hivatkozott, tehát szerintük hatást gyakorló fizikus kutatási eredményt és kutatót; „empi
rikus" hivatkozatvízsgálatuk számszerű eredményeinek objektív értelme és azoknak a két tudományszociológus hibás alapállású szemléletében adott szubjektív értelme
zése nem adekvát; ennek ellenére sem az objektív értelem, sem a szubjektív értelmezés nem cáfolja meg ORTEGA valódi felfogását, és az adatok ezt a felfogást csupán látszólagosan, de nem érvényes módon igazolják.
*
Az előbbiek során idézett C O L É és C O L É féle .cáfolat' a k é t t u d o m á n y szociológus szerint vizsgálatuk általános konklúziója; ezért - és a negatív kifejezési
formát alighanem mégsem eléggé h a t á r o z o t t n a k érezve ehhez — azonnal megismétlik pozitív állításként is:
„ I n k á b b úgy látszik, hogy viszonylag kis számú fizikus produkciója az a munka, amely a jövőbeli fizikai felfedezések alapjává v á l i k , " (p. 372.) É s bár úgy ítélik meg, hogy t a n u l m á n y u k konklúziója ésszerűen világos és elfogadhatóan bizonyos, óvatosan fejtik k i annak egyik, szerintük „a t u d o m á n y o s tevékenység s z e r k e z e t é r e "
v o n a t k o z ó implikációját is.
„ H a a t u d o m á n y m á s területein végzett k u t a t á s a jövőben megerősíti a mi e r e d m é n y e i n k e t , m e g k é r d e z h e t j ü k , hogy m i t sejtet a t u d ó s o k száma és a t u d o m á n y haladásának sebessége k ö z ö t t i viszony, és hogy vajon (nem) lehetséges-e c s ö k k e n t e n i a k u t a t ó k számát anélkül, hogy az befolyásolná az előrehaladás sebessé
gét? " (p. 372.) Hiszen adataik arra mutatnak, - folytatják g o n d o l a t m e n e t ü k e t - hogy a l e g t ö b b kutatásra a fizikusok közössége csak ritkán hivatkozik, és még kevésbé hivatkoznak rájuk azok a legkiemelke
d ő b b t u d ó s o k , akik a legfontosabb felfedezéseket produkálják. Az is t é n y , hogy még a vezető folyóiratok
ban megjelenő legtöbb k ö z l e m é n y is csak kevés hivatkozatot szerez. így például ( m á r ) k i m u t a t t á k , hogy a Review-hm 1963-ban közölt cikkek 80%-a legfeljebb négy vagy ennél kevesebb, 47%-a azonban csupán egy vagy egyetlen hivatkozatot sem szerzett az 1966-os SCI szerint. A két amerikai szociológus szerint t e h á t „világos, hogy m é g az ilyen k i e m e l k e d ő folyóiratban k ö z ö l t m u n k á k legtöbbje is csak kevéssé hat a t u d o m á n y fejlődésére"- [ 2 9 ] E z u t á n C O L E és C O L É a megszokott óvatos angolszász nyelvi f o r m á b a n , de i s m é t e l t e n , t e h á t hangsúlyozva kimondják vizsgálatuk számszerű e r e d m é nyeinek (szerintük) a következményét: „ E n n e k követ
keztében az az alapvető kérdés merül fel, hogy nem tartható-e fenn a fizika fejlődésének változatlan sebessége akkor is, ha erősen c s ö k k e n t j ü k az aktív k u t a t ó fizikusok s z á m á t ? " (p. 372.)
