Készüli
az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszéke
és
a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztálya
közös munkájaként
Főszerkesztő
BENKŐ LORÁND
( Ü S )
AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETI
NYELVTANA
MUTATÓ
Szerkesztette
BALÁZS JUDIT és ZELLIGER ERZSÉBET
iSg)
AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
Készült
a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA és az OTKA ( T 17 868)
támogatásával
Lektor HAADER LEA
ISBN 963 05 5977 3 (összkiadás) ISBN 963 05 7480 2 (kötet)
Kiadja az Akadémiai Kiadó, Budapest Első magyar nyelvű kiadás: 1997
© Akadémiai Kiadó, Budapest 1997 Minden jog fenntartva
Printed in Hungary
TÁJÉKOZTATÓ
A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETI NYELVTANA
MUTATÓJÁNAK HASZNÁLATÁHOZ
Az itt közreadott Mutató A magyar nyelv történeti nyelvtanénak szerves része. Célja, hogy elősegítse A magyar nyelv történeti nyelvtana anyagában való tájékozódást, a nyelvtan morfematikai és mondattam fejezetei közötti érintkezési pontoknak a könnyebb megtalálását. A Mutató egyesíti a tárgymutatót és a morféma-, illetőleg lexémamutatót.
A tárgymutató címszavai magukban foglalják a tartalomjegyzék tételeit is. A Muta
tóban az átfogó témák mellett megtalálhatók az egyes fogalmak, grammatikai kategóriák, terminusok fontosabb tárgyalási helyei és érdemesebb említései. Az ezeket megnevező címszók félkövér betűtípussal szerepelnek, pl. alany. Ugyancsak félkövér betűtípussal vannak szedve a tartalomjegyzék tételeihez tartozó lapszámok is, pl. d-s változatú igető II/l: 44—5. Az egyes átfogó kategóriák alá sorolható részkérdések, amelyek a címszóhoz kapcsolódó vagy arra jellemző közelebbi morfematikai, szerkezeti és funkcionális sajá
tosságokat nevezik meg, a címszó alatt normál betűtípussal szedve, egymástól virgulával elválasztva találhatók meg, pl. személyes névmás alatt: alakja ... | alanyként ... | birto
kos jelzőként ... | -n toldalékkal ... | nyomatékosító szerepe ... | utalószóként ... | stb.
Ezek az alárendelt kategóriák a könnyebb megtalálhatóság kedvéért szoros betűrendben követik egymást. Az egyféle szempontból alárendelt kategóriák természetesen címszó
ként is előfordulhatnak, pl. alany, birtokos jelző, utalószó (ahol viszont a személyes névmás szerepelhet pl. egyik alkategóriaként).
Az egy-egy címszó alá tartozó alárendelt kategóriák, amennyiben maguk is még to
vábbi témákra oszthatók, külön címszóként szerepelnek a Mutatóban. Ezekre - ha szük
séges - a legátfogóbb címszó végén utalunk; pl. névmás ... 11. az egyes névmásfajtáknál is.
A Nyelvtan elkészülése során minden egységesítésre való törekvés ellenére is óha
tatlanul terminológiai változatok alkalmazására került sor, pl. partitivus, partitivusi tárgy, részelő határozó, részleges alany, részleges tárgy stb. Ezt a sokszínűséget a Mutatóban igyekeztünk kiegyenlíteni. Ha ugyanis a Nyelvtan valamely kategóriára két vagy több terminust is használ, a lapszámok általában csak az egyik alatt találhatók, a másik termi
nusnál erre utalunk, pl. suppletivizmus 1. rendszertani kiegészülés. Az utalócímszók is félkövér betűtípussal vannak szedve, 1. fent, illetőleg pl. infinitivus 1. főnévi igemév.
A terminológiai kiegyenlítést a kereső szempontjainak szükségszerű figyelembevétele miatt nem volt tanácsos minden esetben mereven végrehajtani. Ilyenkor a címszó melletti lapszámhoz kapcsolódóan továbbvezető utalások vannak; pl. eselekvésnév II/2: 159-60, 175, 182... 11. még nomen | acti.
A képzők, ragok a megfelelő címszók alatt betűrendbe szedve találhatók meg, pl.
deverbális igeképző | -ad/-ed | -aml(ik)/-eml(ik) | -aszt/-eszt stb. A lexémák a tárgymu
tató címszavai között a betűrendi helyükön félkövér, dőlt betűtípussal fordulnak elő. A címszóként választott lexémák körét a grammatikai, mondatbeli szerep fontossága hatá
rozta meg. Ezek alapján a kötőszók, a módosítószók és az indulatszók szisztematikusan bekerültek a Mutatóba. A címszókijelölés kiegészítő szempontja a morfematika részéről az volt, hogy az igekötők és a névutók mint viszonyító szerepű lexémák mind szerepelje
nek a Mutatóban. A. határozószók felvétele ezen szempontoknak alárendelve történt meg.
Az egyes lexémák előfordulási helyei előtt rövidítve (1. Rövidítésjegyzék) megadjuk a szófajukat is.
A lexémaként felvett címszókat lehetőség szerint bokrosítjuk. így egy közös címszó alatt szerepelnek a címszó különböző szófajú előfordulásai, pl. alá hsz. ... | ik. ... | nu. ..., továbbá alcímszóként a főcímszónak különféle kiegészítő elemmel alakult (többnyire más kötőszóval társult) változatai, pl. azért, azért mégis, azért tehát stb. Ezek az első elem mint főcímszó alá kerülnek, pl. hogy \ hogy csak \ hogy mert, illetőleg tudni(a) ha
| tudni(a) hogy. Bizonyos esetekben (különösen mellérendelő kötőszótársulásoknál) azonban eltértünk ettől a gyakorlattól, és több helyen is fölvettük őket. Ugyancsak még a közös címszó alá vontuk a címszónak azokat a származékait, amelyek jelentésben, funk
cióban közel állnak hozzá, pl. bizony msz. || bizonyával hsz. | msz. || bizonnyal hsz. j msz.
Az itt említett lexémák alcímszóként is félkövér, dőlt betűtípussal fordulnak elő.
A címszó különböző szófajú előfordulásai között | (virgula) áll, pl. ha hsz. | ksz. | msz. Ugyancsak | választja el a kiegészítő elemmel alakult változatokat is, pl. és ksz. | és azért ksz. | és ózonképpen ksz. stb. A címszó és a vele kapcsolatos lexikai egységek között || (kettős virgula) van, pl. hogy hsz. ... | ksz. ... || hogyhana ksz. ... || hogyki ksz.
... || hogymely ksz. ... || stb.
A homonimákká fejlődött lexémák külön címszóba kerültek, pl. de isz., de ksz., ille
tőleg ki ik., ki ksz. stb.
E helyütt mondunk köszönetét mindazoknak, akik a Mutató készítésében segítségünk
re voltak: a számítógépes munkákat végző Janki Mártának és Kacskovics-Reményi And
reának; az egyes fejezetek szerzőinek, akik a munka kezdetén hasznos tanácsokat adtak a címszóanyag kiválasztásához, egy-egy résztéma gondozásában Horváth Lászlónak, Ju
hász Dezsőnek, D. Mátai Máriának, Papp Zsuzsannának és Zsilinszky Évának, a munka egész során tanácsadóként közreműködő E. Abaffy Erzsébetnek és Benkő Lorándnak, és különösen Haader Leának, a mű általános lektorának tüzetes véleményezéséért és értékes tanácsaiért.
A szerkesztők
Rövidítés] egyzék
hsz.
ik.
in.
isz.
határozószó igekötő igenév indulatszó
usz.
ksz.
msz.
kötőszó módosítószó utalószó
ablativus absolntus I: 348; II/l: 436, 444, 446, 449, 452; II/2: 321, 503, 576
ablativusrag | határozószón I: 403-5, 408, 419; II/l: 570-80, 586, 602, 609 | névutón I:
448; II/l: 699-700 abszolút tő II/l: 91-2
aceusativus síim infinitivo I: 342; II/l: 414, 417-8, 433, 435-6, 452; II/2: 267, 286 adaptációi: 152
-a/-e nyomatékosító elem II/l: 211-2; II/2: 28
ágens I: 670-1, 717; II/2: 272, 273, 290, 302, 303, 304, 306, 324, 420,435-6 ah isz. I: 518; II/l: 839, 844, 845; II/2: 71
ajtó : ajtaja tőváltakozás I: 184-5; II/l: 263-5
akár ksz. II/2: 483, 714-5 | msz. I: 506; II/l: 816-7 || akár- II/l: 618, 631, 777; II/2:
519, 609, 715 || ak ár-ak ár ksz. I: 487, 488, 496; II/l: 794; II/2: 483^4, 489, 714-5 739-40
akárcsak msz. II/l: 822, 830-1, 834; II/2: 21,25
akeióminőség | igenévé I: 326, 332, 336, 346; II/l: 414, 424, 431, 437-8, 443, 452 aktív igeeév I: 328, 337, 346; II/l: 424, 431-2, 438, 444, 452
aktuális előfeltevés 11/2: 125-7 aktuális mondat II/2: 121
aktuális tagolás I: 620, 628-31; II/l: 732, 733, 740-1, 763; II/2: 121-54 | és mondat- határ viszonya II/2: 150 | szerinti mondattípus II/2: 123
alá hsz. I: 403, 432; II/l: 572, 644 | ik. I: 436, 437; II/l: 664, 673, 687, 692, 694 | nu I- 445; II/l: 698, 705,712
alakrövidülés I igekötőben I: 434-5
alany I: 632-6; II/2: 210-22 | alakja I: 634; II/2: 218-20 | általános I: 635; II/2: 100, 221-2 | általános névírási II/2: 90, 99, 216-7 | bővítetlen I: 613; II/2: 87, 94-5, 115-
6 | bővített I: 613, 614; II/2: 110-5, 116-7 | determinált I: 635; II/2: 220 | elmaradása I: 609, 611; II/2: 50, 98, 100, 108-9, 162, 164 | élőt jelölő I: 611; II/2: 515 | első személyű I: 609-10, 612, 635; II/2: 88-9, 93, 104-6, 110, 113, 221, 222, 521 | esz
közlő II/2: 273 | explicit II/2: 86-7, 88, 89, 92-3, 94, 103, 105, 106, 109, 110 | fa
kultatív és kötelező volta 11/2: 259-64 | főhírként II/2: 165, 166, 177, 190 | főnévi igenévi I: 342-3; II/l: 416-7, 420; II/2: 166, 213, 290-1 | halmozott II/2: 499, 500 | harmadik személyű I: 611, 636; II/2: 86-8, 89-92, 106-9, 110-2, 113-5, 222, 521-2 | határozatlan I: 635; II/2: 100, 221 | határozatlan névmási II/2: 216, 219, 220, 221 | igenév mellett I: 329, 338, 348, 673; II/l: 425, 433, 449; II/2: 319, 320 | impli
cit II/2: 87-8, 91-2, 99-103, 108-9, 115 | indeterminált I: 635; II/2: 220-2 | ismert
II/2: 178 | ismételt kitétele II/2: 50, 95, 98, 178 | kérdő névmás! IÍ/2: 90, 99, 164, 215, 218 | kettős I: 342; II/l: 418, 421, 433; II/2: 213 | kifejezésformái I: 613-4; II/2:
115-7 | kihagyása I: 635-6, 761-2; II/2: 222, 786-90 | második személyü I: 609-10, 612, 635; II/2: 88, 92-3, 102-4, 109, 112-3, 221, 222, 521 | és megszólítás össze
függése II/2: 82, 100 | mellékmondattal kifejezett II/2: 178 | mutató névmási I: 634;
H/2: 87, 90, 91, 96-7, 107, 215, 217, 521-2 | nem személyt jelölő 11/2: 87, 94, 97, 110 | részleges 11/2: 219 | személyes névmási I: 361-2, 610, 634; II/1: 457-8; II/2:
87, 90, 95-6, 97, 103-7, 109, 110, 157, 213-5, 222, 521, 790-1 | személyt jelölő H/2: 87, 91, 94, 95, 97, 100, 110 | szófaja I: 632-4; II/2: 210-8 | szórendi helye I:
620, 622-3; II/2: 163-7, 175-8, 189-91 | témaként II/2: 126, 141-2, 153, 164, 165, 166, 175-7, 189 | toldalékjelei II/2: 218-9 | vonatkozó névmási I: 610, 634; II/2: 87,
88, 90, 91, 97-9, 104, 106, 107-8, 109, 110, 215-6 | zéró I: 761-3; II/2: 786-9(5 alany-állítmányt szerkezet I: 632-48; II/2: 210-46
alanyi mellékmondat I: 730—1; II/2: 45, 48, 98, 99, 506—20 | elliptikus főmondattal 11/2:
508, 510 | értelmező jelzőivel érintkező W2\ 690 | feltételes II/2: 519 | feltételes ha
sonlító II/2: 519 | főmondatának állítmánytípusai II/2: 507-10 | főnévi állítmányú fő
mondattal II/2: 509 | függő idézetet tartalmazó II/2: 511 | függő kérdést tartalmazó II/2: 511 | hasonlító II/2: 519 | hogy kötőszós I: 730-1; II/2: 507-15 | igei állítmányú főmondattal II/2: 507-8 | kihagyással keletkezett 11/2: 519 | megengedő II/2: 519-20 | melléknévi állítmányú főmondattal II/2: 510 ] melléknévi igenévi állítmányú főmon
dattal II/2: 510 | mennyiségi mutatói 11/2:511,513,514, 515| modális értékű főmon
dattal II/2: 508, 512-3 | módhatározóival érintkező II/2: 617-8 | sajátos jelentéstar
talmú II/2: SIS—20 | számnévi állítmányú főmondattal II/2: 510 | többféleképpen ele
mezhető I: 731 | többszörösen vonatkozó II/2: 516, 517 | vonatkozó kötőszós II/2:
515-8
alanyi viszony | igenévvel I: 328, 337, 346; II/l: 424, 431—2, 438, 444, 452 alanytalan ige I: 660; II/2: 259-60
alanytalan mondat II/2: 100
alapszó-besugárzás I: 80, 225-6,228; II/l: 91-2, 274, 310
alárendelő főviszonyá mondat I: 603; II/2: 67—71 | mennyiségi mutatói II/2: 68
alárendelő kötőszó I: 497-8, 729-39, 745; II/l: 803-4; II/2: 510-1, 515-7, 519-20, 522-3, 525-6, 531, 539-40, 542-3, 551, 554-7, 561-4, 568-9, 571-2, 576-89, 595- 600, 603-4, 606, 608-9, 610-1, 616-21, 624-5, 63^-9, 645-6, 650-2, 659-61, 672- 4, 677, 681-2, 684, 685-6, 691-2, 696, 708-9, 710-1, 713-8 | elmaradása I: 732;
IJ/2: 49, 61, 511, 531-4, 552, 646, 660, 677, 682, 684 | használata II/2: 49, 61, 62, 64 | inverz helyzetben I: 734; II/2: 515 | mennyiségi mutatói II/2: 511, 523, 531, 541, 552, 556, 569, 581, 589, 599, 606, 621, 638-9, 646, 652, 661, 674, 692 | nyelvjárási jellegű II/2: 584 j összetett II/2: 619 j szövegmondat-kapcsoló II/2: 784 | társulása II/2: 580, 582, 584, 585, 596, 636, 637, 651, 652, 660 | és utalószó korrelációja II/2:
590, 621, 629, 634, 638-9 | utalószó és kötőszó összetapadásából II/2: 516, 620, 625, 653-4
alárendelő mondat I: 595, 599—600, 728—45; II/2: 48—9, 506—693 | hogy kötőszós I:
729-30, 730-1; II/2: 507-15, 527-38, 551-2, 667, 676-7, 685-6 | lineáris I: 601;
II/2: 59-62 | lineáris-párhuzamos I: 601-2; IÍ/2: 6 3 ^ | mellérendelővel érintkező
II/2: 720 | ősi típusai I: 729 | párhuzamos I: 601; II/2: 62-3 | sajátos jelentéstartalmú I: 730, 732; IX/2: 518-20, 524-6, 542-3, 556-7, 564, 571-2, 595-8, 600, 605-9, 612-47, 677-8, 682-3, 686, 692-3, 696-718 | többszörösen összetett I: 601-2; II/2:
59-64 | vonatkozó kőtőszós I: 729, 730, 742—5; II/2: 98—9, 107-8, 506, 515-8, 539—
41, 554-6, 667-8,668-76, 678-9, 683-5, 694-é 11. az egyes mellékmondatfajtáknál is alárendelő összetett szó I: 524—5, 528—35, 537—9, 540—50; II/1: 860—78, 886—7, 889—
90, 891-901, 903-8, 908-9 | alanyos I: 529, 537, 540-1, 683; II/l: 860-1, 889 | alaptagként II/1: 884, 906-8 | birtokos jelzős I: 534-5, 538, 547-50, 691; II/l: 871—
6, 886, 889-90, 894-5, 898-901, 904-6, 906, 907-8, 909 | bővítmény! tagként II/l:
883-4, 903-6, 908 | deverbális névszói alaptaggal II/l: 860-7 | főnévi alaptaggal 1:
530, 531-5, 538-9, 541-50; II/l: 868-76, 891-5, 895-901, 904-909 | főnévi bővít
ménnyel I: 529, 530, 532, 538, 541, 542, 543, 544, 545, 546, 547-50; II/l: 860-5, 892-3, 898-901, 904-6, 906-8 | határozós I: 530, 538, 541; II/l: 865-7, 889, 895, 903—4 | határozószói bővítménnyel I: 530, 538, 541; II/l: 866-7 | határozószóként I:
423-4; II/l: 624-7 | igei alaptaggal I: 538 | igenévi alaptaggal I: 329, 330, 348, 529, 530, 538, 541; II/l: 426, 860-7 | jelöletlen I: 529, 530, 534-5, 538, 539, 547-50;
II/l: 864, 866, 871-4, 894, 899 | jelölt I: 530, 538-9, 547-50; II/l: 864, 866, 874-6, 894-5, 899 | közszói alaptaggal II/l: 895-901, 904, 905-6 | melléknévi bővítménnyel I: 531-2, 538, 542, 543, 544, 545, 546; II/l: 868, 876, 892, 895-7 | melléknévi ige
névi bővítménnyel I: 532; II/l: 868-9, 904 | mennyiségjelzős I: 534, 538, 546—7, 677; II/l: 871, 877, 886, 894, 898 | mmőségjelzős I: 531-4, 538, 541-6, 677, 684;
II/l: 868-70, 876-7, 889, 892—4, 895-8, 904, 906, 907, 909 | névszói alaptaggal II/l:
867-78, 891-5, 895-901, 904-8 | sorszámnévi bővítménnyel I: 534; II/l: 869, 879 | számnévi alaptaggal II/l: 886-7 | számnévi bővítménnyel I: 534, 538, 546-7; II/l:
871, 878, 886-7, 894, 898 | szófajváltó továbbképzéssel I: 532, 538; II/l: 876-8, 888-9 j tárgyas I: 529-30, 538, 541; II/l: 862-3, 889, 895 | tulajdonnév! alaptaggal II/l: 891-5, 904, 905, 906-7 | -«/-Mképzős alaptaggal I: 532, 538; II/l: 876-7, 888-9 alárendelő szerkezet I: 649—723; II/2: 247—473 | főnévi I: 676—715; II/2: 329—425 | határozó(szó)i I: 720-3; 11/2: 462-73 j igei I: 649-72; II/2: 247-317 ] igenévi I: 673- 5; II/2: 318-28 ] melléknévi I: 716-8; II/2: 426-53 | számnévi I: 719-20; II/2: 453- 62
álhasonlító mellékmondat II/2: 697-9
áljelzői mellékmondat II/2: 678-9, 694 | célhatározóival érintkező II/2: 678 állandó jelző I: 681; 11/2:333
állandósult ©V sorrend II/2: 174
állapothatározó I: 656-7, 718; II/2: 253-4, 407, 423, 443, 458, 468 | belső I: 657 | essivusi I: 656; IÍ/2: 254 | faetitivusi I: 656, 657 | főnévi igenévi I: 342; II/l: 417-8 | határozói igenévi I: 347-8; II/l: 444, 445, 446-7, 452 | jelöletlen névszóval kifejezett 11/2: 326 | külső I: 657 \ nuncupativusi I: 657, 671; II/2: 134, 316-7, 325-6 | praedicativusi I: 657, 670, 671, 674; II/2: 301, 304, 316-7, 325-6 | translativusi I:
657, 670, 674; II/2: 289, 322, 326
állapothatározói mellékmondat I: 738-9; II/2: 600-9 | alanyra vonatkozó II/2: 601 | alaptagja II/2: 601 | belső állapotot kifejező II/2: 601-2 | birtokos jelzőre vonatkozó II/2: 601 | essivusi jelentésű II/2: 602-3 | feltételes II/2: 608-9 j feltételes hasonlító
II/2: 606 | hasonlító I: 738-9; II/2: 605-7 | határozóra vonatkozó II/2: 601 | időhatá
rozóival érintkező 11/2: 580, 584 | következményes II/2: 607-8 | külső állapotot kife
jező 11/2: 603 | megengedő II/2: 609 | mennyiségi mutatói II/2: 604, 606, 607 | modális jellegű I: 739 | módhatározóival érintkező II/2: 603, 606 | mondatrész értékű
11/2: 602 | okhatározóival érintkező II/2: 651 | oksági viszonyt kifejező II/2: 603 [ sa
játos jelentéstartalmú IX/2: 605-9 | sajátos jelentéstartalom nélkül II/2: 600-1 | szám
állapotot kifejező 11/2: 603 | szubjektív állapotot kifejező II/2: 602-3 | tárgyra vonat
kozó IX/2: 601 | valóságos állapotot kifejező II/2: 602 állapothatározószó II/l: 651, 653, 657
alliterádó I: 777, 779, 780
állítmány I: 636-46; II/2: 223-36 | általános névmási II/2: 92, 230 | azonosító II/2: 137, 231-2 | birtokos névmási II/2: 89 | egyeztetése az alannyal I: 646-8; II/2: 237-46 | elmaradása I: 612; II/2: 117-8 | főnévi I: 615, 616; II/2: 89, 90-1, 119, 229-30 | fő
névi igenévi II/1: 415 | halmozott II/2: 499 | határozatlan névmási II/2: 230 | határo
zói igenévi I: 347-8; II/l: 444-5, 448-9; II/2: 735, 755 | igei I: 615-6, 638-46; IX/2:
19, 118, 119, 233-6 | kérdő névmási II/2: 89, 91, 92, 93, 115, 116, 164, 224, 228, 230 | kifejezésformái I: 614-7; II/2: 117-20 | melléknévi I: 615; II/2: 89, 91-2, 119, 223-4 | melléknévi igenévi I: 328-9, 337; II/l: 425, 432, 438; II/2: 225-8 | minősítő II/2: 223-30 | mondategységként IX/2: 162-3 | mutató névmási II/2: 224-5, 228, 232 | névszói(-igei) X: 636—8; II/2: 20, 223-33 | és propozitum viszonya II/2: 127, 153 | szánmévi IX/2: 89, 228, | tulajdonító II/2: 231 | vonatkozó névmási IX/2: 92, 225, 228 állítmányi mellékmondat I: 731-2; XI/2: 48, 91, 92-3, 520-6 | azonosító I: 731-2; IX/2:
521—2 | feltételes hasonlító II/2: 525 | hasonlító IX/2: 524—6 | hiányos szerkesztésű II/2: 524 | időhatározói kötőszóval II/2: 522 | következményes II/2: 526 | mennyiségi mutatói II/2: 523, 526 | minősítő I: 732; II/2: 520 | sajátos jelentéstartalmú I: 732;
II/2: 524-6 | többféleképpen értelmezhető I: 731-2 | tulajdonító II/2: 520 állítmányi névszó XX/2: 223-32
állító mondat X: 593; XX/2: 40 alsóbb rendű téma XI/2: 123, 126 álszlntagma II/2: 156
általhsz. I: 418, 432; II/l: 607, 609 [ ik. I: 436-7; II/l: 664, 665-6, 673, 688, 689 | nu. I:
450; II/l: 699, 705, 710, 712-3, 714-5; II/2: 273, 304 általános alany I: 635; IX/2: 100, 221-2
általános igeragozás I: 128-38, 139-40, 142-3, 144, 144-5, 145-6, 154-7, 158-9, 667-8; II/l: 184-90, 197-8, 200-1, 202-3, 205-6, 225, 232; II/2: 280-2, 530 | hasz
nálatának szabályai X: 667-8; II/l: 226-8; II/2: 280-2 | tárgyi alárendelő mondatban II/2: 530
általános névmás I: 399; IX/1: 557-69 | alakja II/l: 559-62 | alanyként II/2: 90, 99, 216—
7 | állítmányként II/2: 92, 230 | anaforaként II/2: 800, 802 | főnévi II/l: 559-66 I funkciója II/l: 562-6 | jelzőként XI/2: 344 I kötőszóként II/l: 777 | melléknévi II/l:
567 | számnévi II/l: 568-9 | szófaji értéke II/l: 557-9 | utalószóként XX/2: 99, 516 517,518,539,540,541
altéma XI/2: 123, 126
ám hsz. I: 421 | msz. II/l: 822, 824; IX/2: 75, 78 || ame, áme msz. II/l: 831; IX/2: 75, 78
ámen msz. I: 607; II/1: 830; II/2: 75, 76 anadiplózis I: 779
amafora I: 463^t, 469, 764-9, 774; II/1: 481, 499-500, 501, 728-9, 745-6, 746-51, 754; II/2: 97, 515, 521-2, 523, 790-1, 796-809, 815-6, 817 j eloszlása I: 770; II/2:
809-10 | fajtái I: 764-5; II/2: 798-802 | idézetre utaló I: 780; II/2: 825, 826, 827 | jelzőként I: 765-6; II/2: 800, 804-5 | mély és magas hangú változata I: 766-7; II/2:
805 | mennyiségi mutatói I: 768—9, 773; II/2: 799, 801, 816, 817-8 | összefoglaló I:
467-8; II/l: 748-9 | távolbahatása I: 772; II/2: 809, 811-3 | tömörülése I: 770-2;
II/2: 809, 810-1
annak felette hsz. II/l: 630; II/2: 726 || annak okáért hsz. II/1: 625, 635, 652, 655, 657 | ksz. II/l: 788; II/2: 745, 770, 773 || annak utána hsz. II/l: 630, 634; II/2: 722-3 | ksz. II/l: 788
antecedens I: 611, 761, 763, 773; II/2: 87, 91, 100-1, 108 antropocentrikus szemléletmód II/2: 100
annyi hsz. I: 419, 430, 432; II/l: 608, 652 | nm. II/l: 511-4 annyira hogy usz., ksz. II/2: 641-2, 746
appozicionális mellérendelés II/2: 476, 487 aránymondat II/2: 628-30
archaizmns I: 330, 345; II/l: 427, 430, 442, 452 areális vonatkozások I: 562
aszindeton 1. kötőszó nélküli kapcsolás át nu. I: 450; 11/1:700,711
átmeneti szófaj I: 325, 461-2, 516-7; II/l: 435, 716, 721
átmeneti tőváltozat I: 168, 169, 170-2, 181, 183, 187; II/l: 246-8, 261-2, 263, 264, 266
avagy ksz. I: 477, 491, 724, 749; II/l: 786, 804; II/2: 404, 483, 484, 485, 490, 738-9, 740, 754, 784 | msz. I: 505-6, 510, 592; II/l: 816, 820-1, 831-2 || avagy - avagy ksz. II/2: 488, 489, 738, 739 || avagycsak msz. II/l: 822, 830, 834; II/2: 21
avajha msz. II/2: 25
a(z) ne. I: 462, 463-7; II/l: 716-41 I nm. I: 382-6; II/l: 489-503
a(z)- | vonatkozó kötőszóban I: 422; II/l: 617, 648, 649, 651, 791; II/2: 97-8, 516, 517, 518, 522, 540, 555, 568-9, 577, 584, 588, 604, 611, 617, 618, 635, 636, 673, 690, 691, 709
azaz ksz. I: 491, 492; II/l: 787; II/2: 404, 485, 490, 491, 492, 753 | azaz hogy ksz. II/2:
753-4
azért hsz. I: 419, 430, 432; II/l: 608, 610, 652, 657 | ksz. I: 482, 491; II/l: 774, 782, 800-1, 803, 805; II/2: 147, 484, 742, 743-4, 770, 772, 775-7, 784 | azért mégis ksz.
II/2: 737 | azért... mert usz. ... ksz. II/l: 774 j azért tehát ksz. II/2: 747 | de azért ksz. II/2: 736 | és azért ksz. II/2: 484, 744 | következik azért ksz. II/2: 744 | tehát azért ksz. II/2: 747
azokért ksz. II/l: 802; II/2: 745
azonképpen hsz. II/2: 745 | ksz. II/l: 803, 805
azonosító állítmány II/2: 137, 231-2 | mellékmondatként I: 731-2; II/2: 521-2
azonosító értelmező I: 707, 709-10, 726; II/2: 394-401, 485, 490 | bővítése II/2: 399- 400 | halmozása 11/2: 400-1 | kifejtő magyarázóval érintkező XI/2: 485 | szófaja II/2:
394-9
azonosító értelmező határozó I: 722; II/2: 469-70 | egyeztetése II/2: 471 azonosító magyarázó mondat 1112: 753-4
az(u)tán hsz. I: 425; II/l: 628; II/2: 475, 723
bajor-osztrák hatás I: 542; n/l: 880 11. még német hatás bár ksz. II/1: 779; II/2: 714
bárcsakmsz. II/l: 831; II/2: 21
bátor hsz. I: 412; II/l: 595 [ ksz. I: 483^1, 488, 490; II/l: 779, 805; II/2: 714, 730, 739- 40 | msz. II/l: 820
be ik. I: 435-6, 439; II/l: 662-3, 664, 678-9, 683, 684, 687-8, 690
beálló melléknévi Igenév I: 331-2; II/l: 437 | állítmányként II/l: 438; II/2: 226-7 | értelmezőként IFI: 439; II/2: 389-90 j határozóként II/l: 438 | jelzőként I: 683; 13/1:
439; ÍI/2: 337-8
befejezett melléknévi igenév I: 336, 337-9; II/l: 431 | állítmányként I: 337; II/l: 432;
II/2: 227-8 | értelmezőként II/l: 433; ÍI/2: 389 | határozóként I: 337-8; II/l: 415-6, 433 | jelzőként I: 337, 683; II/l: 433; II/2: 337, 340
belé hsz. I: 403; II/l: 571 [ ik. II/l: 668, 669, 687 | nm. I: 369-70; II/l: 467-8 belől hsz. I: 403; II/l: 571 | nu. I: 445, 663; II/l: 699, 705, 710; II/2: 299 belső nyelvi fejlemény I: 461, 474; II/l: 738, 757, 761
« / h s z . I: 403; II/l: 571 | nu. II/l: 699, 705, 710 beszédszituáció I: 612, 613; II/2: 72, 81, 88, 96, 103, 105 beszédtetí II/2: 829, 830
beszélt nyelvi sajátosságok I: 118, 119, 281, 295, 317, 518, 521, 598, 605, 606, 607, 740-1; II/l: 19, 23, 25, 32, 38, 39, 40-1, 45, 121, 131, 135, 136, 143, 145, 152, 153—
4, 154-5, 156, 168, 169, 174, 185, 190-1, 196, 210, 211-3, 223, 233-4, 323, 344, 347, 351, 365, 375, 399, 408, 437, 496-7, 560, 587, 589, 590, 612, 618, 621, 839, 851; II/2: 72, 90, 475, 494, 502, 504, 510, 538, 549, 568-9, 590, 617, 649, 662, 722, 737, 740, 743, 746, 750
bevezető részi: 628, 629, 630; II/2: 123, 124, 126,127-9,138-48, 196 bezzeg hsz. I: 407 | msz. I: 506, 588; II/l: 825
birtokjel I: 262-3; II/l: 349-50 birtoklásmondat j szórendje II/2: 132
birtokos jelző II/2: 157, 333, 341 | bővítése I: 699-700; II/2: 362 | főnévi I: 268-9, 281;
II/l: 346-8 | halmozása I: 699; II/2: 363 | igenévi I: 343; II/l: 418 | kialakulása I: 684
| kifejezése I: 301, 315-7; II/l: 406-8 | mennyiségi mutatói I: 701; II/2: 362 | -nak/-nek raggal I: 281; II/l: 348; II/2: 370, 371-2 | személyes névmási I: 362-3, 609, 614, 702-6, 764; II/l: 348-9, 460-4; II/2: 84-5, 116, 119, 375-82, 503, 796-8 | szófaja I: 694-5; II/2: 360-2 ] zéró I: 764
birtokos jelzői értelmező I: 707, 709; II/2: 394
birtokos jelzői mellékmondat II/2: 683-6 | alaptagja II/2: 683, 685 | alaptagot megis
métlő II/2: 683 | feltételes II/2: 686 | hiányos szerkezetű főmondattal II/2: 685 | hogy kötőszós II/2: 6 8S- 6 | időhatározói kötőszóval II/2: 684, 685-6 | lényegi tartalomadó
II/2: 685-6 | okhatározói kötőszóval II/2: 684, 685-6 | részeshatározóival érintkező IV2\ 685 | részleges tartalomadó II/2: 683-S | sajátos jelentéstartalmú 11/2: 686 | vo
natkozó kötőszós II/2: 683-5
birtokos jelzős szerkezei I: 473, 690-706; II/l: 736-7; II/2: 359-85 | alaptagja I: 692- 3; IÍ/2: 359-60 | általános I: 694-702; II/2: 360-75 | egyeztetése I: 268-9, 281, 702, 705; II/l: 346-8; II/2: 372-4, 381-2, 383 | keletkezéstörténete I: 690-1 | kötött szer
kesztésű I: 696, 697, 711-2; II/2: 363-7, 408-9 | minőségjelzőként I: 678 | mondat
beli szerepe I: 706; II/2: 384-5 | névutóval I: 453; II/l: 705-7 j redundáns I: 706;
11/2: 382-3 | számjelölése I: 268-9, 281; II/l: 346-9 J szóösszetétellé váló I: 691 | szórendje I: 702, 705; II/2: 374-5, 382, 383 | többszörös I: 706; 1112: 372, 384 birtokos névmás I: 375-7; II/l: 479-82 | alakja II/l: 479-80 | állítmányként II/2: 89 |
funkciója II/l: 481-2
birtokos személyjel I: 261-2, 265-6, 272-8, 609, 700, 764; II/l: 324-7, 329-37; II/2:
84-5, 145, 369, 796
birtokos személyjelezés I: 260-1, 271-81; II/l: 324—49 | határozószóval kapcsolatban I:
410-1; II/l: 592-3, 611
birtoktőbbesítő jel I: 260, 263-5, 271-2; II/l: 327-9; II/2: 370, 380
birtokviszony | alanyi I: 535, 697, 704; II/l: 434, 861-2, 901; IÍ/2: 367, 379, 408 | dativusi I: 301-2, 654, 669, 698, 705; II/l: 348; II/2: 287, 369, 379 | egyszeres jelö
lése I: 700, 705; II/2: 369, 379-80 | eredetre utaló I: 696; II/2: 365 | fokozó I: 704;
H/2: 369 | formális I: 698, 704; II/2: 367-9, 379 | határozói I: 697,'704; II/2: 367, 379, 408-9 | jelöletlen I: 700; II/2: 369 ¡jelölése I: 700-1, 705; II/2: 369-72, 379-81
| kétszeres jelölése I: 692, 700-1, 705; II/2: 370—2, 380-1 | mennyiségi I: 698, 704; II/2: 368 | minőségi I: 698, 704; II/2: 368 | összetartozást kifejező I: 696-7, 704;
II/2: 364-7, 377-9 | rendeltetésen, megszokáson alapuló I: 695, 704; II/2: 363, 377 | rész-egész viszonyát kifejező I: 535, 696, 704; II/l: 872, 884, 889, 899, 905, 906;
H/2: 364, 377 ] részelő II/2: 408 | tárgyi I: 529, 535, 697, 704; II/l: 426, 863-5, 895;
IÍ/2: 367, 379, 408 | többszörös I: 699, 701; II/2: 362 | valóságos I: 695, 703; II/l:
872, 899, 905, 906, 907, 908; II/2: 363, 377
bizony msz. II/l: 817, 827; II/2: 21, 512 || bizonyával hsz. I: 410; II/l: 592, 600 | msz.
II/l: 828; II/2: 21 || bizonnyal hsz. I: 410; II/l: 600 | msz. II/l: 828; II/2: 21 bővítetten igefajta II/2: 88, 114
bővítetten tagmondat I: 609-10; II/2: 86-93 bővített tagmondat I: 61®-3; II/2: 94-115
célhatározó I: 659-60, 670; II/2: 258, 319, 446 | főnévi igenévi I: 342, 660, 674; II/l:
415, 419-20; II/2: 258 | szórendi helye II/2: 204
célhatározói mellékmondat I: 735-7; II/2: 656-64 | ál- II/2: 664 | alaptagja II/2: 656-8 | áljelzőivel érintkező II/2: 678 | elliptikus mondattípusban II/2: 657 | érintkezése más mondatfajtákkal II/2: 663—4 | értelmező jellegű II/2: 663-4 | főmondatának elmaradá
sa II/2: 656 | függő idézetet tartalmazó II/2: 657 | hiányos főmondattal II/2: 656 | igei alaptaggal II/2: 656 [ igemódhasználata I: 736—7; II/2: 657-8 | igenévi alaptaggal II/2:
656 | jelzőivel érintkező II/2: 660 | kötött határozóival érintkező II/2: 548, 657 | kö
vetkezményessel érintkező II/2: 663 | mennyiségi mutatói 11/2: 661, 662, 663 | név-
szói alapíaggal II/2: 656 | okhatározóival érintkező II/2: 651, 660, 661 | tagadó (tiltó) ÍI/2: 659 | tárgyival érintkező I: 733 | többféleképpen értelmezhető I: 737
eélhatározószó II/1: 652
coningatio periphrastica | fordítása I: 329; II/1: 425, 438
csak msz. I: 508, 512; II/1: 824, 834; II/2: 21, 25, 133-4, 730, 736 | ksz. II/2: 737 | nem - csak ksz. II/2: 734 || csakhogy ksz. 13/2: 659
családnév 1: 686
cselekvésnév II/2: 159-60, 175, 182 | képzője I: 229-31; II/l: 291-4 | 1. még nőimen | acti
cselekvő ige | tárgyas szerkezete I: 664-6; II/2: 266-73 cselekvő ikes ige | tárgyas használata II/1: 220-1
cselekvő intranzitív ige | -ik raggal II/1: 219-20
csonka tő I: 47-52, 163-4, 172-4, 176-8, 179, 181-2, 183, 185, 186-7; II/l: 17-24, 34-41, 50-1, 243, 249, 249-52, 253-5, 257-8, 261-2, 263, 264-5 | hangzónyúlással I: 49-50, 57-8, 177-8; II/l: 20-2, 51, 255-6 | hangzótoldással I: 49, 176-7; II/l: 19- 20, 253-5
dativiüs I: 654, 669, 671, 714, 717; II/2: 250, 295, 297, 308, 309, 310, 314, 315, 322, 323, 417, 433-4, 457, 465 | ethicus II/2: 250, 502-3 | possessivus I: 301-2, 654, 669, 698, 705; II/l: 348; II/2: 287, 369, 379
de isz. I: 517
de ksz. I: 486-7, 489, 724, 726-7, 746, 748, 749, 759; IFI: 779; II/2: 48, 56, 483, 727, 729, 735, 739, 772, 777-8 | de azért ksz. II/2: 736 | de ... is ksz. ÍI/2: 727 | de mégis ksz. II/2: 736 | nem - de ksz. I: 748; II/2: 481, 730, 731 | nem csak-de ... is ksz. I:
496; II/l: 795; II/2: 478, 724 | nemcsakhogy - de ... is ksz. II/2: 725 | nem egyéb - de ksz. II/2: 732 | nemhogy -d e ... is ksz. II/2: 478, 725
deixis I: 467, 469, 745, 766-7, 769; II/l: 500-1, 727-8, 729-30, 743-6, 754; II/2: 807 demaga ksz. II/l: 790; II/2: 729, 736-7, 778, 783 | nem - demaga ksz. II/2: 731
denominálj® igeképző I: 78-9, 84-5, 87-8, 90-1, 93; II/l: 59-61, 69-74, 78, 102-3, 106, 11® | -ász/-ész I: 78, 90-1 | -h 1: 78 | -ít II/l: 69-74, 106 | -kodikZ-kedikZ-ködik II/l: 110 | - / 1: 70, 87-8, 90; II/l: 102-3 | -Ikodik/ -IkedikZ-lködik II/l: 60-1 | -odik/
-edikZ-ödik II/l: 110 | -sít II/l: 59-60 \ -skodik/-skedikZ-sködikll/l: 60 | -suí/sül II/1:
59-60 | -ul/-ül II/l: 74-7 | -z I: 70-1, 88
demomimális névszóképző I: 2®0, 202-14, 238, 240-57; II/l: 271—9, 299, 300-20 | -a/-e I: 200, 242, 251 | -aJ-e ~ -i II/l: 277-8, 282, 315 | -ász/-ész I: 212, 248; II/l: 312-3 | -atosZ-etes IFI: 307 | -beli II/l: 274-5, 308, 509-10; ¡1/2: 334 | -cs I: 212-3, 244, 252; II/l: 305 | -csaZ-cse I: 208, 243, 252; II/l: 304 | -cska/-cske II/l: 271-2, 304 | -csokZ-csök I: 209 | -dl: 200, 202, 242, 249, 251, 253-4; II/l: 304-5, 313 ] -dadZ-ded II/l: 272, 305 | -ékl: 212 | -féle II/l: 275, 310, 314, 509 | -fi I: 538-9; II/l: 276, 315 | -g I: 202-3 | -gy I: 202, 253-4 | -/' (becéző) IFI: 278-9, 316 | -i (helynevekben) I:
254-5 | -i (melléknévé) I: 210, 245, 678; IFI: 303, 307-8, 310, 311; IF2: 334 J -ika/-ike II/l: 279, 305 | -k I: 203, 251 [ -kaZ-ke 1: 208, 243-4, 252; II/l: 304, 316, 320 | -kó/-kőI: 213, 253; IFI: 305, 316 | -/ ~ -ly I: 203 | -lat/-let IFI: 272-3, 307 | -m 203,247 j -né I: 539; II/l: 276-7, 315 | -nemű IFI: 215-6, 314, 51© j -n ~ -ny I: 203- 4, 251 | -nokZ-nekZ-nök I: 213-4, 248 | -nyi I: 210-1, 249; II/l: 310-1; II/2: A ll \
-ó/-ő~-ú/-űI: 204-5, 242, 251 | -p I: 205 | -r (-ár/-ér) I: 205-6, 248; ÍI/1: 313 | 1:
206, 244, 245-6, 247, 248, 249, 251, 255, 568-71; II/l: 303, 306, 308, 309, 310, 311, 312, 313, 317, 915-6, 917-8 | -saJ-se I: 208-9, 252 | -ságZ-ség I: 211-2, 247, 248-9, 527; II/l: 286, 302-3, 307, 310, 311-2 | -ságosZ-séges II/1: 273, 306; II/2:
335, 427 | -ságú/-ségű II/l: 273, 306; II/2: 335, 427 | -si II/l: 274, 308 | -sóZ-ső I:
209, 245, 678, 687; II/l: 308 | -íz I: 206 j -t I: 206 | -taZ-te I: 209, 244, 252-3 | -talan/-telen I: 207, 214, 238, 246, 582-3; II/l: 309, 926-7; II/2: 335 | -ú/-ű~ -ó/-őI:
206-7, 245-6, 678, 680; II/l: 309, 876-7; II/2: 335 | -zat/-zet II/l: 274, 312
deverbális Igeképző I: 61-8, 83-4, 85-7, 89-90, 91-2, 93, 94-103; II/l: 55-9, 63-9, 99-102, 105-6, 108, 109, 111-7, 118 | -adZ-edl: 66, 86, 89, 92, 93; II/l: 66, 80, 116 | -aml(ik)/-eml(ik) II/l: 57 | -aszt/-eszt I: 63, 67, 99; II/l: 69, 80, 116 | -asztalZ-esztel II/l: 56-7, 80 | -at/-etl: 98, 100; II/l: 111, 112 | -atikJ-etik I: 83, 94-5; IFI: 108-9 | -dal/-del I: 65 | -dít I: 62; II/l: 117 | -dogál/-degél/-dögél I: 65; II/l: 69 | -dók/
-dekZ-dök I: 61 | -dokol/-dekel/-dököl II/l: 56 | -dos/-desZ-dös I: 65 | -doz/-dez/-döz I: 85; II/l: 55-6, 67 | -dulZ-düll: 62; II/l: 117 | -gat/-get I: 64-5, 71, 85, 90; II/l: 67, 101 | -hat/-hét I: 63^1, 71, 74, 85, 102-3, 526-7; II/2: 31 | -ít I: 62; II/l: 64, 116-7 | -kál/~kél II/l: 65 | -kod/-ked/-köd I: 61 | -kodik/-kedikJ-ködik II/l: 67 | -kozik/-kezik/
-közik II/l: 67 | -/ 1: 86, 89, 98; II/l: 66, 99-100 | -lalZ-lel I: 98 | -l(ik) II/l: 118 | -log/-leg/-lög I: 63 | -It I: 63 | -m I: 91-2 | -n I: 69; II/l: 6 3 ^ , 105 | -ng I: 66; II/l:
58—9 | -nt I: 63, 69 | -odik/-edik/-ödik I: 96—7 | -ódik/-ődik I: 67 | -ozik/-ezik/-özik I:
96—7 | -ózik/-őzik I: 67 | -p II/l: 64 | -r I: 86—7; II/l: 64 | -rog/-reg/-rög I: 61 | -s I: 69, 87; II/l: 64 | -sol/-sel/-söl I: 62; II/l: 65 | -sz I: 87 | -szol/-szel/-szöl I: 62-3 | -fi: 70, 93, 98; II/l: 66-7, 118 | -tat/-tel í: 63, 98-9, 100; II/l: 65 | -tatik/-tetik I: 63, 83; II/l: 65, 108-9 | -toz/-tez/-töz I: 65-6 | -ul/-ül I: 62; II/l: 74-7, 109, 116-7 | -v I:
96 | -z I: 70-1, 87, 90; II/l: 67, 100
deverbális mévszóképző I: 189-2®®, 201, 228-38, 239; II/l: 269-71, 286, 289, 29®-9, 300 | -alom/-elem I: 196-7, 230; II/l: 292 | -ánk/-énk I: 195, 236 | -ás/-és I: 194-5, 230, 233, 237; II/l: 291-2, 295 | -at/-et I: 193, 230, 233; II/l: 286, 289, 291-2, 295, 299 | -atagZ-eteg I: 197, 236; II/l: 297 | -atlanZ-etlen I: 193; II/l: 299 | -atosZ-etes II/l: 270-1, 297 | -cs II/l: 269 | -dalomZ-delem I: 197-8, 231; II/l: 293 j -dokJ-dek ~ -dék I: 198 | -ék I: 199, 233 | -ékonyZ-ékeny I: 195, 236; II/l: 297 | -g I: 189, 232, 235 | -hatatlanZ-hetetlen II/l: 269-70, 299 | *-/' (igenévé) I: 194-5 | -j I: 190 | -k I:
190, 232; II/l: 305 | -1 ~ -ly I: 190-1, 229, 232 | -lék I: 199 | -m I: 191, 229 | -mányZ-mény I: 197 | -más/-més I: 197, 231 | -n ~ -ny I: 191, 232 | -óZ-őI: 235, 237, 576-7; II/l: 921-3 | -ós/-ős II/l: 270, 297 | -p I: 232 | -r (-ár/-ér) I: 191-2, 235, 236 |
-5 I: 192-3, 232, 235 | -ság/-ség I: 199, 231; II/l: 293, 295 | -sz ~ -z I: 193, 232 | -tal/-tel I: 196, 231 | -tok/-tek~ -ték I: 198-9 | -ványZ-vény I: 196, 232, 236; II/l: 295 distribsitivns II/2: 253
díszítő jelző I: 681; II/2: 333 d-s változatú igető II/l: 44-5, 53
-e kérdő partikula I: 501, 503, 591; II/l: 824, 834; II/2: 34-5, 36,483, 738 egzisztenciális mondat II/2: 166
egyalaki igető I: 52, 59; II/l: 42, 54
egyalaká névszót® I: 160, 162-3,164-5; II/l: 239-40
egybehsz. II/l: 651 | ik. I: 437; II/1: 666, 673, 679 egyébként hsz. II/1: 610, 651; II/2: 751
egyem msz. II/l: 823, 825
egyenes idézet II/2: 537 | kapcsolt II/2: 537
egyenlőtlen hasonlítás II/2: 437—8, 455, 465—6, 733 egyetemben hsz. II/l: 589, 651 j nu. II/l: 700, 711
egyeztetés | alany és állítmány között I: 646-8; II/2: 237-46 | azonosító értelmező hatá
rozóé II/2: 471 | birtokos jelzős szerkezetben I: 268-9, 281, 702, 705; II/l: 346-8;
II/2: 372-4, 381-2, 383 \ elmaradása birtokos jelzős szerkezetben I: 268-9, 281;
II/l: 346-8 | értelmező jelzős szerkezetben I: 707, 710-1; II/2: 401-4 | kijelölő jelzőé II/2: 350-1 | mennyiség]elzős szerkezetben I: 677, 679, 688-9; II/2: 354-5 | név- szói(-igei) állítmányé I: 637-8 | nuncupativusi és praedicativusi szerkezetben II/2:
316-7 | ragozásbeli I: 707, 710-1; II/2: 350-1, 402-4 | számbeli I: 647, 702, 705, 707, 710; II/2: 237-42, 350-1, 354, 401-2 | személybeli I: 646-7, 648, 702, 705;
II/2: 242-5, 404 | vonatkozó mellékmondatban II/2: 242-5 egyfelől - másfelől hsz. II/l: 629; II/2: 478-9
egyirányú határozószó I: 406—12, 418—20; II/l: 570, 582—97, 607—13, 638 egyirányú névutó I: 447-9; II/l: 699-700 | morfémaszerkezete I: 449 egyképpen - másképpen hsz. ÍI/2: 479
egyszeres tagadás I: 594; II/2: 40-1, 187
egyszerű kapcsolatos mondat I: 747; II/2: 719-23 | hozzátoldó árnyalattal II/2: 722 | kizáró ellentétessel érintkező II/2: 720 | következtetővei érintkező II/2: 720, 722, 741 | okadó magyarázóval érintkező II/2: 749 | szembeállító ellentétessel érintkező II/2: 722, 728, 729 | tárgyi alárendelővel érintkező II/2: 720
egyszerű kapcsolatos szerkezei I: 725—6; II/2: 474—7, 486—7 | összetett szóvá válása 11/2: 476-7 | tagjai közti szemantikai viszony IÍ/2: 476, 487
együtt hsz. II/l: 574, 648, 651 | nu. II/l: 700, 711 ekképpen hsz. I: 430; II/l: 657 | ksz. II/2: 745
el ik. I: 433, 434, 439; II/l: 576, 662, 674, 676-7, 680, 681, 682, 683, 684, 690-2; II/2:
28
eldöntendő kérdés I: 591-2; II/2: 34-6, 159, 533-4, 552, 738 | -e partikula nélkül I:
591; II/2: 35 | -e partikulával II/2: 34-5 | független II/2: 738 | függő II/2: 738 | kire
kesztő választó mondatban II/2: 738
elé, elevé, elő hsz. I: 404, 405, 431; II/l: 575-6, 644 | ik. I: 433-4, 437; II/l: 662, 664-5, 679 |nu. 11/1:698
elébe hsz. II/l: 576 | nu. I: 446; II/l: 698, 710; II/2: 308 elesztébb hsz. I: 411, 412; II/l: 593-4, 657, 659 elhomályosult igető I: 55-6; II/l: 47-8
elhomályosult összetett szó I: 421, 524-5, 530, 531, 532, 534, 543, 544, 548, 550; II/l:
615-6, 857, 882, 903
ellen hsz. I: 405; II/l: 575, 583 | nu. I: 448; II/l: 700, 704, 705, 711, 712; II/2: 290, 296, 314,415,416
ellentétesen hozzátoldó mondat I: 748; II/2: 724-5 | fokozó II/2: 725 ellentétesen hozzátoldó szerkezet I: 726-7; II/2: 478
ellentétes mondat I: 748-9, 757; II/2: 47, 727-38, 770, 777-8, 783 | kizáró I: 748; II/2:
730-5 | megkülönböztető I: 748-9; II/2: 731-3 | megszorító utótagú I: 749; IV2: 735-
8 | szembeállító I: 748; II/2: 727-30 ellentétes szerkezet I: 727; II/2: 481-3
ellentétes szövegmomdat I: 757; II/2: 770, 777-8, 783 ellemtétező szerkesztésmód II/2: 57-8
ellentmondó ellentétes mondat/szerkezet 1. kizáró ellentétes mondat/szerkezet előkészítő téma II/2: 773
elől, elül hsz. 1: 404, 405; II/1: 575, 644 | ik. II/l: 671, 689 | nu. I: 445; II/l: 698, 705, 710; 11/2:298,299, 305
előszámlálás II/2: 137, 719, 773
előtt hsz. I: 404; II/l: 575 | nu. I: 445; II/l: 698, 705, 710; II/2: 433,434 elsődleges téma II/2: 123, 125, 126
első személy I: 358-9, 374, 590, 609-10, 612, 635, 702-3; II/l: 456, 467; II/2: 27, 88- 9, 93, 104-6, 110, 113,213-4,221, 222, 242-5, 376, 521, 688, 698, 774
elvé, elvöl nu. I: 445; II/l: 698, 710 említettség I: 767; II/2: 140, 807
emocionális elrendezésű mondat II/2: 129, 138, 166, 178, 190
ennek ellene ksz. II/2: 729, 737 || ennek fölötte hsz. II/l: 630; II/2: 726-7 || ennek oká
ért hsz. II/l: 625 | ksz. II/l: 788; II/2: 745, 770 || ennek utána hsz. II/l: 630; II/2:
722-3
ennyi hsz. I: 419, 430, 432; II/l: 608 1 rnn. II/l: §11-4 eredetliafározó I: 714; II/2: 304
eredményhatározó I: 670; II/2: 180
eredménytárgy I: 666-7, 672; II/2: 168, 277-8, 313-5, 320
értelmező I: 709-1® | azonosító I: 707, 709-10, 726; II/2: 394-401, 485, 490 | birtokos jelzői I: 707, 709; II/2: 394 | igenévi I: 329; II/l: 425, 433, 439; II/2: 389-90 | és megszólítás viszonya I: 607-8; II/2: 113, 501 | mennyiségi mutatói I: 710 | mennyi
ségjelzői I: 707, 709; II/2: 393-4 | minőségjelzői I: 707, 709; II/2: 388-92 | részleges II/2: 406-7,475-6
értelmező határozó I: 721, 722; II/2: 468-70 | azonosító I: 722; II/2: 469-70 | egyezte
tése II/2: 471 | megszorító I: 722; II/2: 469
értelmező jelzői mellékmondat II/2: 686-93 | alanyival érintkező II/2: 690 | alaptagja II/2: 688—90 [ feltételes II/2: 693 | hasonlító II/2: 692 | helyhatározóival érintkező II/2: 566—8 | időhatározóival érintkező II/2: 587, 59Ö | kifejtő magyarázóval érintkező H/2: 755 | következményes 11/2: 692 | mennyiségi mutatói 1V2: 689, 692 | merniyi- ségjelzőivel érintkező II/2: 681 | minőségjelzőivel érintkező I: 744; II/2: 667-8 | sa
játos jelentéstartalom II/2: 692-3
értelmező jelzős szerkezet I: 706-11; II/2: 113, 385-406 | alaptagja I: 708; II/2: 385-8 | egyeztetése I: 707, 710-1; IÍ/2: 401-4 | kötőszó-használata II/l: 803-4; II/2: 404-5 | rokon szerkezetei II/2: 406-7 | szórendje I: 707, 711; II/2: 345, 405-6
értsed ksz.-szerű használatban II/2: 485, 755
e smsz. I: 507; II/l: 816
és ksz. I: 484-5, 489-90, 498, 600, 724, 726, 747, 750, 756, 758-9; II/l: 779-80, 796-
8, 804; II/2: 47, 50, 52, 56, 58, 475, 481, 482, 488, 490-2, 719, 720-2, 728, 734, 735, 741-2, 749, 752, 770-5, 784 | és azért ksz. II/2: 484, 744 | és atomképpen ksz.
II/2: 745 | és eképpen ksz. II/2: 745 | és így ksz. II/2: 742, 746 | és ... is ksz. II/2:
477, 723-4 | és kediglen ksz. II/2: 722 | és következőképpen ksz. II/2: 746 | és mert ksz. II/2: 750 | és ...sem ksz. II/2: 477, 724 | és tehát ksz. 1V2: 747 | és úgy ksz. II/l:
789; II/2: 746, 776, 784 | nem - és ksz. II/2: 734 esmég 1. ismét
essivus I: 656; II/2: 254
eszközhatározó I: 657-8, 670, 674; II/2: 256-7, 271-2, 289-90, 310, 319, 322, 424, 445-6 | szórendje II/2: 203
eszközlő alany II/2: 273 eszköz-okhatározó II/2: 289-90
e(z) ne. I: 462-3, 467-9; II/l: 741-56 | nm. I: 382-6; II/l: 489-503 || ez okáérthsz. II/1:
625 | ksz. II/2: 776
e(z)~ | vonatkozó kötőszóban II/l: 800; II/2: 517, 538, 540, 617 ezenképpen hsz. II/l: 631, 633 | ksz. II/l: 802, 803, 805; II/2: 745
ezért hsz. I: 430; II/l: 608, 610, 652 | ksz. II/l: 782-3, 800-1, 803, 805; II/2: 744, 777 ezért: azért II/l: 800-1
ezokértksz. II/l: 802; II/2: 745 facíiíivus I: 656, 657
faktitív ige I: 99-100; II/l: 112; II/2: 273, 275-6 11. még műveltető ige fakultatív alanyé ige II/2: 259-60
fejében nu. II/l: 700
f e l ik. I: 434-5, 439; II/l: 673, 677-8, 679, 680, 684, 690, 692
felé hsz. I: 403; II/l: 572-3 | nu. I: 446; II/l: 698, 705, 710 || felébe, fölébe hsz. II/l:
573 j nu. I: 446; II/l: 698 \\ felől, felül hsz. I: 403; II/l: 572-3 | ik. II/l: 664, 667 | nu.
1:445; II/l: 698, 705, 710
felelet | igenlő I: 591; II/2: 36 | tagadó I: 591; II/2: 36
felett nu. I: 445-6; II/l: 698; II/2: 438 ||.felette, fölötte hsz. I: 411; II/l: 593, 644, 645, 653, 656; II/2: 466
felkiáltó mondat I: 588-9; II/2: 22-4, 33, 752 | kérdővel érintkező II/2: 24, 34 | kije
lentő formájú I: 589; II/2: 24 | tagolatlan I: 588—9; II/2: 22—3 | tagolt II/2: 23—4 felől nu. I: 446; II/l: 699, 705, 710, 712
felsorolás II/2: 773, 793 felsőfok és jele II/l: 352-3
felsőfokjeles határozószó I: 420,428; II/l: 612, 644-6
felszólító jelen II/l: 139-46, 178-81 | mellékmondatban II/l: 179-81 | óhajtó mondat
ban I: 589, 590; II/2: 25-6 | önálló használatban II/l: 178-9
felszólító mód I: 106-7,111-2, 114-5,120,145-6, 640; II/l: 139-46, 178-81, 205-13, 217; II/2: 169, 178, 184, 191 | egyes szám második személye II/l: 207-11 | jelen idő II/l: 139-46, 178-81 | -j jeles I: 104, 106; II/l: 139^15 j múlt idő II/l: 146, 181 | nyomatékosító eleme II/l: 211—3 | óhajtó mondatban I: 589, 590; II/2: 25—6 | 0mor- fémával I: 104, 106; II/l: 145-6
felszólító mondat I: 589, 590; II/2: 27—32, 171—2, 183, 186, 193 | első személyre vonat
kozó 1:590; II/2: 27 | harmadik személyre vonatkozó I: 590, 591; II/2: 31-2 j körül
írással kifejezett II/2: 28—9, 30 j magázó formájú II/2: 30 | második személyre vonat
kozó I: 590; II/2: 27-30
feltételes hasonlító mellékmondat II/2: 519, 525, 543, 557, 606, 615-6, 677, 683 feltételes határozó II/2: 253
feltételes jelen II/1: 136-7, 169-71 | mellékmondatban II/1: 170-1 | önálló használatban n/l: 169-70
feltételes mellékmondat I: 734; II/2: 519, 542, 556, 564, 571-2, 595-6, 598, 600, 608- 9, 686, 693,703-11
feltételes mód I: 104, 105-6, 111, 114, 120, 144-5, 640; II/l: 136-8, 168-77, 202-5, 216-7 | jele I: 104, 105-6, 640; II/l: 136-8 | jelen idő II/l: 136-7, 169-71 | kijelentő mondatban II/2: 20-1 | morfematikai variánsa II/l: 203-5, 216-7 | múlt idő II/l: 138, 175-7
feltételes máit II/l: 138, 175-7 [ mellékmondatban II/l: 175-7 | önálló használatban II/l: 175
felül mondott II/2: 807-8
figura etymologica I: 335, 338, 658, 667, 701, 719, 725, 777, 778; II/l: 436-7, 443, 446, 621; II/2: 265, 277, 278, 293, 302, 313, 336
fiktív tövű ige I: 55-7, 62, 86, 557-8; II/l: <47-50, 94-7, 913 flektív jellegű igeragozás I: 147; II/l: 193-4, 197, 206,223 fogva nu. I: 450; II/l: 700, 711
fokhatározó I: 716, 718, 719, 722; II/2: 423-1, 443-5, 458-9, 467-8 | szórendi helye II/2: 199-201
fokhatározói mellékmondat í: 739; II/2: 625-47 | alaptagja II/2: 627-8 | arányos válto
zást kifejező II/2: 628-30 | főnévi alaptaggal II/2: 628 | hasonlító IX/2: 628-40 | hatá
rozószói alaptaggal II/2: 627 | időhatározóival érintkező II/2: 597 | igei alaptaggal H/2: 627 | igenévi alaptaggal II/2: 627 | következményes I: 739; II/2: 625-7, 640-7 | melléknévi alaptaggal I: 739; II/2: 627 | mennyiségi mutatói 11/2: 635, 638-9, 640, 645, 646 | mennyiségielzőivel érintkező II/2: 628, 680 | minőségjelzőivel érintkező II/2: 628, 676, 677 | modáíis értékű II/2: 633, 635, 636, 640 | módhatározóival érint
kező 11/2: 615, 616, 624 | névmási alaptaggal II/2: 628 | párhuzamos szerkesztésű II/2: 629 | számnévi alaptaggal II/2: 627
fokhatározószó I: 419; II/l: 651-2, 656; II/2: 730, 733, 734, 735
fokozás | határozószóé I: 411, 420, 428; II/l: 593-5, 612, 643-6 | melléknévé I: 261-2 282; II/l: 350-3
fokozó kapcsolatos mondat I: 748; II/2: 726—7 | ellentétesen hozzátoldóval érintkező H/2: 725 | hozzátoldóval érintkező II/2: 724, 727
fokozó kapcsolatos szerkezet I: 727; II/2: 480
fókusz I: 629, 630; II/2: 131-5, 137, 138, 143-5, 160-1, 170-2, 174, 180, 191 főkiiszkiemelő szerkezet II/2: 136-7
folyamatos melléknévi igemév I: 321-2, 326, 328-31; II/l: 422, 424 | állítmányként I:
328-9; II/l: 425; II/2: 225-6 | értelmezőként I: 329; II/l: 425; W2\ 389 ¡jelzőként P 329, 682-3; II/l: 425; II/2: 336-7, 340
folytatásos szövegmondat I: 756; II/2: 765 fordítási sajátosságok II/2: 480, 489-92, 792 fforradásos ikerszó II/1: 856-7
főhír I: 629, 630-1; II/2: 125, 131-8, 160-1, 165, 166, 167, 176, 177, 180, 184, 185-6, 190
földrajzi név | két lexémából I: 54©—§0; II/l: 891—903 | összetett szóval I: 525, 540—51, 678, 691; II/1: 391-908 | raghasználata II/1: 403-4 | szóképzéssel I: 253-5; II/l: 317, 320 | több lexémából I: 550-1; II/l: 903-8
földrajzinév-képző | -d ~ -gy I: 253—4 | -i I: 254-5 | -ka/-ke II/l: 320 | -5 II/l: 317 főnév | állítmányként I: 615, 616; II/2: 89, 90—1, 119, 229—30 | határozói bővítménye I:
713-5; II/2: 409-25 | igésülése I: 558-9; II/l: 911 | jelzőként I: 268-9, 281, 676, 684; II/l: 346-8; II/2: 341-2 | kötött határozója I: 713-4; II/2: 409-22 | különféle kötött határozóval II/2: 421-2 | mellékmondattal bővítve II/2: 509, 547-9, 568, 598, 628, 649 I melléknevesülése I: 565-7; II/l: 918 | szabad határozója I: 715; II/2: 422- 5 | számnevesülése I: 574 | vonzatosságának eredete II/2: 410-1
főnevesülés I: 558-9, 564-5, 568-73, 574-5, 575-8, 581; II/l: 914, 916, 918, 919-20, 921-3, 924, 925-6, 927, 928 | alkalmi I: 564, 572-3, 574-5, 575-6; II/l: 914, 918, 919-20, 924, 927 | határozószóé I: 581; II/l: 925 | igéé I: 558-9; II/l: 914 | indulat
szóé II/l: 927 | kötőszóé II/l: 927 | melléknévé I: 564-5, 568-73; II/l: 918 | mellék
névi igenévé I: 322, 324, 325, 326, 327, 339, 575-8; II/l: 428, 439, 922-3 | mondaté II/l: 914, 928 | ráértéssel I: 568, 570, 571, 576, 577; II/l: 918, 923 | számnévé I: 574, 575; II/l: 919-20 | tapadással I: 565, 570, 571, 577; II/l: 918, 922
főnévi igenév I: 339^3; II/l: 411-22 | alanyként I: 342-3; II/l: 416-7, 420; II/2: 166, 213, 290-1 | állapothatározóként I: 342; II/l: 417-8 | állítmányként II/l: 415 | birto
kosjelzőként I: 343; II/l: 418 | célhatározóként I: 342, 660, 674; II/l: 415, 419-20;
II/2: 258 | kötött határozóként II/l: 415-6 | mellékmondattal bővítve II/2: 530, 547, 568, 575, 598, 601, 610, 627, 649, 656 | személyragozása II/2: 219 | tárgyként I: 342, 665; II/l: 416, 417, 420; II/2: 279-80, 281-2, 285, 286
főnévi jelző I: 676, 684; II/2: 341-2
főnévi—melléknévi két szófajáság I: 563—74, 676, 684; II/l: 915—9; 11/2: 341—2 főnévi-melléknévi névmás I: 391-2; II/l: 519-21, 545-54
főnévi névmás I: 354-82, 382-6, 390-1, 393, 394, 395, 396, 397, 398, 399; II/l: 455-
88, 515-9, 529-39, 545-54, 559-66 főnévi névszórag I: 303; II/l: 355-6, 382-3
főnévi-számnév! tót szófajáság I: 574-5; II/l: 919-20 főnévi szerkezet I: 676-715; II/2: 329-425
főnév-melléknév | állománya I: 563-4; II/l: 915—6 | -s képzővel I: 568-71; II/l: 915-6, 917-8 | szinonimitása I: 574
főtéma II/2: 150, 805, 807 függő felkiáltás II/2: 534, 552
függő idézet II/2: 511, 534-7, 545, §52-3, 657 függő kérdés I: 732; II/2: 511, 533-4, 545, 552, 738
genitivus | identitatis II/l: 906 | loci II/l: 872, 905-6 | obiectivus I: 529, 535, 697, 704;
II/l: 426, 863-5, 895; II/2: 367, 379, 408 | partitivus I: 535, 696, 704; II/l: 872, 884,
889, 899, 905, 906; II/2: 364, 377, 408 | possessivus I: 695, 703; II/1: 872, 899, 905, 906, 907, 908; ÍI/2: 363, 377 | subieetivus I: 535, 697, 704; II/l: 434, 861-2, 901;
II/2: 367, 379, 408
gerundium« eredetű igenév I: 334-5, 339-40, 344
grammatikai hoimonímia I: 111-2, 113-4, 124-5, 130, 141, 142, 143, 145, 152, 261, 266-7, 278-80,446-7; II/l: 192, 193-4, 197, 202, 204, 222, 341-2, 698
gyakoritól ige I: 85—91; II/l: 98-104, 681 gyanántnu. II/l: 700, 703, 711
ha fasz. I: 417, 419, 430, 431, 432; II/l: 603, 607, 609, 648 | ksz. I: 480, 488, 490, 730, 734, 735; II/l: 777, 781, 785; II/2: 519, 525, 542, 543, 556, 576-7, 595-6, 607, 620, 636, 673, 683, 703, 708, 716-7 | msz. II/l: 820, 821; II/2: 533-4, 739 1 ha ... is ksz.
II/l: 795; II/2: 519, 609, 716 | ha bátor ksz. ÍI/2: 557 | ha ki (mi) ksz. II/l: 791; ÍI/2:
158, 519, 542, 556, 710-1 | ha midőn ksz. II/2: 582 | ha míg ksz. II/2: 596 | ha mi- korion) ksz. II/2: 596, 709 | ha mikori ksz. II/2: 580 j ha valamikoron ksz. II/2:
596 || ha - ha ksz. II/2: 717, 740 || hahogy ksz. ÍI/2: 709 || hahói ksz. II/2: 709 ||
hamini ksz. IÍ/2: 525, 620, 637 hadd msz. II/l: 817, 826; II/2: 25, 26, 162
halmozás I: 680, 688, 699, 725; II/l: 856-60; IÍ/2: 332, 349, 354, 363, 391-2, 400-1, 429, 450-1, 472, 499, 500, 561, 575 | igekötőé II/l: 690-2 | megszólításban II/2:
500-1 | mellérendelő kötőszóé II/2: 730, 736, 737 | mennyiségjelzőé ÍI/2: 354 | minő
ségjelzőé II/2: 349 | minőségjelzői értelmezőé II/2: 391-2 | minősítő jelzőé I: 6 8 8; 11/2:349
hanem ksz. I: 492-3; II/l: 790, 804; II/2: 562 | nem - hanem ksz. II/2: 482, 731-3 | nem - hanem hogy ksz. ÍI/2: 734 | nem egyéb - hanem ksz. I: 748-9; IÍ/2: 482 | nemcsak - hanem ... is ksz. II/2: 478 j| hanemcsak ksz. II/l: 794; II/2: 562 \ nem - hanemcsak ksz. ÍI/2: 482, 732-3 | nem egyéb - hanemcsak ksz. IÍ/2: 731 | sincs - hanemcsak ksz. II/l: 795 || hanemha ksz. II/2: 564, 608 | hanemha ki ksz. II/2: 519 | nem - hanemha ksz. II/2: 733-4
hangjelölés | nyelvemlékben I: 44, 47; IFI: 18, 21-2, 32, 42, 43, 194-6 hangzóhiányos változatú igető I: 46, 49, 58; II/l: 19-20, 31-2, 52 hangzómegmaradás | csonka tőben I: 176-7; II/l: 253-5
hangzónyúlás | csonka tőben I: 49-50, 57-8, 177-8; II/l: 20-2, 51, 255-6 | elmaradása teljes tőben I: 46-7, 57-8, 175-6; II/l: 32, 51, 253
hangzótoldás | csonka tőben I: 49, 176-7; II/l: 19-20, 253-5 hangzóvesztés | teljes tőben I: 46, 58, 174-5; II/l: 31-2, 52, 252-3
harmadik személy I: 360-1, 374, 589, 590, 591, 611, 612, 636, 637; II/l: 456, 457, 467; II/2: 31-2, 86-8, 89-92, 106-9, 110-2, 113-5, 214, 215, 222, 242, 244, 282-3, 376, 521-2, 6 88, 698, 790-1, 796-8
háromirányú határozószó I: 402-5, 414-7; II/l: 570, 571-82, 602-5, 638-9
Mromirányú névutó I: 445-7; II/l: 698-9 | azonos tőből I: 445-6; II/l: 698 | különbö
ző tövekből I: 446
hasonlító határozói mellékmondat I: 734; II/2: 557—64 | alapfokú melléknévi alaptag
gal ÍI/2: 558 | alaptagja ÍI/2: 557-61 | alaptagjának halmozása II/2: 561 | állítmányá
nak elmaradása, ül. kitétele II/2: 560 | feltételes ÍI/2: 564 | halmozott főmondattal
II/2: 561 | határozószói alaptaggal II/2: 559 | megengedő II/2: 564 | melléknévi alaptaggal II/2: 557-8 | sajátos jelentéstartalmú II/2: 564 | számnévi alaptaggal II/2:
560
hasonlító mellékmondat I: 738—9; II/2: 519, 524—6, 542—3, 556—7, 597—8, 605—7, 613—
23, 626-7, 628-40, 677, 682, 692, 697-9 | ál- II/2: 697-9 | feltételes II/2: 519, 525, 543,557, 606,615-6, 677, 683
hát hsz. 1: 417, 419, 430, 432; II/1: 607, 609, 616, 649, 653, 656 | ksz. II/l: 776, 781;
1112: 748 | hát ebből következik II/2: 748
határjelzés | aktuális mondattagolásban II/2: 143—5, 156—7 határozatlan alany I: 635; II/2: 100, 221
határozatiam névelő I: 474-5; II/1: 756-71; II/2: 169
határozatlan névmás I: 392—7; II/l: 543—57 | alakja I: 393—6; II/1: 545—9, 555, 556 | alanyként II/2: 216, 219, 220, 221 | amforaként II/2: 800, 802 | egyszerű I: 393-4, 396; II/l; 545 | főnévi/főnévi-meiléknévi II/l: 545-54 | funkciója I: 396-7; II/l:
549-54, 555, 556-7 | jelzőként II/2: 344 | melléknévi II/l: 555 | névszói(-igei) állít
mányként II/2: 230 | összetett I: 394-6; II/l: 545-6 | számnévi II/l: 555-7 | szófaji értéke II/l: 543-4
határozatlanság II/2: 808—9 | jelzése I: 473; II/l: 762—3 határozatlan tárgy I: 156-7; II/l: 226-8; II/2: 130-1, 169
határozó | feltételes II/2: 253 | helyettesítő I: 657 | igenévi I: 337—8, 342, 346—8; II/l:
415-6, 417-8, 419-20, 433, 438, 444-7, 452 | kettős II/2: 250, 251 | komplex II/l:
447; II/2: 259 | megengedő II/2: 258 | összekapcsolt I: 722; II/2: 251, 252, 466—7, 470 | szórendje II/2: 424-5, 451-3, 461-2, 472-3 11. az egyes határozófajtáknál is határozó alakú jelző I: 678, 685; II/2: 344-6, 409 | kötött szerkesztésű II/2: 346 | sza
bad szerkesztésű II/2: 346 | szórendje I: 689; II/2: 345-6
határozói értékű tárgy I: 667; II/2: 278, 320 | tárgyi mellékmondattal kifejtve II/2: 542, 543
határozói igemév I: 344—9; II/l: 439—52; II/2: 141, 201 | állapothatározóként 1: 347—8;
II/l: 4 4 4; 4 4 5; 446-7, 452 | állítmányként I: 347-8; II/l: 444-5, 448-9; II/2: 735, 755 | idéző mondatban II/2: 831 | időhatározóként I: 655; II/l: 444, 445—6, 452; II/2:
252 | komplex határozóként IFI: 447 | kötőszóval kapcsolása II/l: 449 | mellékmon
dattal bővítve II/2: 509, 530, 547, 568, 575, 627, 656 j módhatározóként I: 659; II/l:
445, 446; II/2: 255 | mondatéval azonos alannyal II/2: 32® | okhatározóként I: 659;
II/l: 446; II/2: 257-8 | saját alannyal I: 673; 1112: 319 | szófajváltása I: 344, 348, 349, 450-1; II/l: 450-1, 700, 702
határozói mellékmondat I: 733-9; II/2: 48, 543-664 határozói viszony | igenévvel I: 328, 337; II/l: 424, 432,438
határozórag | irányhánrnassága I: 287, 304—5; II/l: 357, 397—400 | korrelálása személyes névmással I: 369—72; II/l: 467—7 1 1 névutóból I: 289—93, 306—8, 455—6; II/l: 361—4, 365-6, 702-3 | primer I: 287-8
határozószó I: 401-32, 442-3; II/l: 570-66®, 694-5, 704 | ablativusragos I: 403-5, 408, 419; II/l: 570-80, 586, 602, 609 | alakja I: 402-28; II/l: §7ffi-647 | alárendelő ösz- szetett I: 423^4; II/l: 624-7 | állománya I: 401-2 | általános névmási összetett I: 423;
II/1: 618-9 | anaforikus szerepben I: 765, 774; II/2: 800, 802, 803, 817 | birtokos személyjeles I: 410-1; II/1: 592-3, 611 | egyirányú I: 406-12, 418-2®; II/1: 570, 582—97, 607—13, 638 | egyszerű I: 402—20; II/l: 570-615 [ elhomályosult összetett I:
421; II/l: 615-6 | elvontabb jelentésű I: 430; II/1: 650-2 | felsőfokjeles I: 420, 428;
IFI: 612, 644-6 | fokozása I: 428; II/l: 643-6 | fokozó szerepű II/2: 730, 733, 734, 735 | fosztóképzős II/l: 585-6 | főnevesülése I: 581; II/l: 925 | funkciója I: 428-32;
II/l: 647-60 | háromirányú I: 402-5, 414-7; II/l: 570, 571-82, 602-5, 638-9 | hatá
rozatlan névmási összetett I: 423; II/l: 618 | határozós összetett I: 424; II/l: 626-7 | helyettesítő funkciója I: 413^4; II/l: 601—2, 638 | igekötőszerű használata II/l: 663-4
| igésülése I: 562; II/l: 915 | igenévből II/l: 428, 434, 450-1 | jelentésbeli csoportja I:
428—30; II/l: 647—52 | jelentésfejlődése I: 430—1; II/l: 652-4 | jelzős összetett I:
423-4; II/l: 624-6 | képezhetősége I: 428; II/l: 646-7 | kétirányú I: 405, 417; II/l:
570, 578-80 | kötőszószera funkcióban II/2: 475, 485, 722, 724, 729, 751, 770, 775 | kötött határozója I: 720, 721; II/2: 464-7 | középfokjeles I: 411, 420, 428; II/l: 593- 5, 611-2, 643^11 lativusragos I: 403-6, 407, 419; II/l: 570-80, 582, 603, 609 | loca- tivusragos I: 403-6, 407—8; II/l: 570-80, 582-6, 602 | mellékmondattal bővítve II/2:
559, 627 | melléknevesülése I: 582—3; IFI: 926 | mellérendelő összetett I: 423; II/l:
620-3 | mennyiségi mutatói II/l: 581, 595-9, 606, 611, 612-4, 619-20, 632-3, 634, 635, 636, 639-40 | módosítószóvá vált I: 504-5; II/l: 817-20 | morfémaszerkezete I:
405-12, 417, 418-20; II/l: 581-2, 595-600, 606, 609-15, 619, 629-33, 634-6 | morfematikai változata I: 412—3, 420; II/l: 600, 615, 633-4 | mutató névmási össze
tett I: 422; II/l: 617 | névmási alapszavú I: 401-2, 413-20; II/l: 600-15 | névmásra jellemző előtagú I: 422-3; II/l: 617-20 | névszói alapszavú I: 402-13; II/l: 570-600 | névutós összetett I: 425-6, 454-5; IFI: 628-32 | összetett I: 421-6; IFI: 615-39 | primer ragos I: 403-6, 407-9, 419; II/l: 571-81, 582-9, 602-5, 607-14 | raghalmo- zásos I: 408-9, 419; II/l: 586-9, 609 | ragozhatósága I: 427; IFI: 640-3 | ragszilár- dulással II/l: 595-7, 612-3, 632 | ragtalan I: 411-2,420; II/l: 595, 612 | szabad hatá
rozója I: 720, 721, 722; IF2: 467-70 | szekunder ragos I: 409-10, 419-20; II/l: 589- 92, 610-1, 635 | szinonimitása II/l: 654-9 | szintagmából I: 423-4; II/l: 620-7 | szintagmán kívüli kapcsolatból I: 424—5; IFI: 627—8 | szintaktikai kapcsolódása II/l:
659-6© | szófaji kérdése I: 403, 431-2; II/l: 628-9, 636-7, 659 | szófajváltása I:
431-2, 433-4, 435, 436-7; IFI: 659, 663-70 | toldalékolása I: 426-8; IFI: 640-7 | többirányú I: 402-6, 414-7; II/l: 570-82, 602-6, 638-9 | vala- előtagú I: 422, 423;
II/l: 617, 618, 619, 649, 650, 651, 656 | vonatkozó névmási összetett I: 422; II/l:
617 11, az egyes határozószó-fajtáknál is
határozószói-főnévi két szófajáság I: 581; II/l: 925-6 határozószói-mellékmévi két szófajáság I: 582-3; II/l: 926-7 határozószól személyes névmás I: 368-72; II/l: 460, 463^1, 467-75
határozó(sző)i szerkezet I: 720-3; II/2: 462-73 | alaptagja IF2: 463-4 | szórendje II/2:
472-3
határozott igeragozás I: 127-39, 140-2, 143-4, 144, 145, 146, 149, 157-8, 158-9, 668-9; II/l: 190-3, 198-9, 201-2, 203-5, 207-11, 228-31, 232; IF2: 282-6 | hasz
nálatának szabályai I: 668-9; II/2: 282-6 | j eleme I: 140-2; II/l: 191-2
határozott névelő I: 461—74; II/1: 716—§6; II/2: 145, 156, 284, 668, 670, 671, 677 j anaforikus szerepben II/2: 798, 804-5, 808-9 | keletkezéstörténete I: 687; II/2: 282 | és mutató névmás érintkezése II/2: 347—8, 668, 671, 677, 798, 802
határozottság I: 472-3, 630; II/l: 725-9, 731-7; II/2: 140, 282-3, 349, 808-9 | szöveg
beli I: 767-9; II/l: 728-9; II/2: 807 | szövegtől független II/l: 725-8 határozott tárgy I: 157-8; II/1: 228-31
ható ige 1:102-3, 639-40; II/l: 114
hátra fasz. I: 404,406; II/1: 578, 657, 674 | ik. II/l: 669-70, 673, 674 haza fasz. I: 404; II/l: 573, 648, 660, 690 | ik. II/l: 670, 691
h é isz. II/l: 839, 845, 846, 847, 851; II/2: 71, 73
faebraizmiis I: 750; II/l: 446, 802; II/2: 52, 138, 167, 178,205, 721, 722, 735, 742 helyett nu. II/l: 700, 704, 705, 711
helyettesítő határozó I: 657
helyhatározó I: 650-3, 674, 718; II/2:.247-50, 318, 323, 422-3, 442 | ablativusi I: 652- 3; II/2: 248, 299, 308, 313, 327 | adessivusi I: 652; II/2: 248 | allativusi I: 652; II/2:
248, 308 | általános helyviszonyt kifejező I: 650; II/2: 249 | belső helyviszonyt jelölő I: 651; II/2: 247-8, 422 | delativusi I: 652, 670; II/2: 248 | egy irányt jelölő I: 653;
II/2: 249 | elativusi I: 651; II/2: 248 | illativusi I: 651; II/2: 248 | inessivusi I: 651;
II/2: 247-8 | irányfaatározói II/2: 249 | különleges helyviszonyt jelölő I: 650-1 | külső helyviszonyt jelölő I: 651—3; II/2: 248, 423 | lativusi I: 653; II/2: 308 | locativusi II/2: 322 | más funkcióban II/2: 250 | pontosabb helyviszonyt kifejező IV2\ 249 | sublativusi I: 652; II/2: 248 | superessivusi I: 651-2; II/2: 248, 288 | szórendi helye II/2: 193—5 | terminativusi I: 653; II/ 2: 249,256 | továbbfejlődése I: 653—4; II/2: 250 helyhatározői mellékmondat II/2: 565-72 | alaptagja II/2: 568 | értelmezőivel érintkező
II/2: 566-8 | feltételes II/2: 571-2 | főnévi alaptaggal II/2: 568 | hiányos főmondattal II/2: 568 | időhatározóival érintkező II/2: 589 | igei alaptaggal II/2: 568 | igenévi alaptaggal II/2: 568 | kötött bővítményt kifejtő II/2: 565-6 | megengedő II/2: 571-2 | melléknévi alaptaggal II/2: 568 | minőségjelzőivel érintkező II/2: 570, 673 | sajátos jelentéstartalmú II/2: 571-2 | továbbfejlődése II/2: 572-3
helyhatározószó I: 429-30; II/l: 602-3, 648, 657 helynév 1. földrajzi név
hson fasz. I: 407-8 [ msz. I: 504-5, 588, 726-7
hiány | szövegmondatban I: 761-4; II/2: 786-90, 794-5 hiányos mondat II/2: 524, 527, 530, 576, 649, 656, 685, 739 hiperonima I: 773; II/2: 813
hiponima I: 773; II/2: 813 hírérték II/2: 121-5,129-31, 166
hiszem ksz. II/l: 773, 783, 803; II/2: 61, 78, 749 hivatkozás-ige II/2: 825
hogy fasz. I: 418, 419, 430, 432; II/l: 607, 609, 651, 654 | ksz. I: 479-80, 481, 490, 729- 31, 735, 736, 738, 739; II/l: 781, 785; II/2: 510, 522, 526, 531, 533, 534, 551, 552, 557, 561, 563, 582^1, 587, 597, 603, 608, 610, 616, 624, 645, 650-1, 659, 673, 677, 682, 685, 691, 701, 703, 709, 746, 752, 755, 784 | hogy csak ksz. II/2: 660 | hogy mert ksz. II/2: 651 | hogy miért ksz. II/2: 651-2 | hogy mikoron ksz. II/2: 580 | hogy
