ZOLTAI LASZLÓNÉ—POZSONYI PAL:V
A BESZÁMOLÓRENDSZERREL KAPCSOLATOS
KÉRDÉSEK * *
A népgazdaság irányítása, a népgazdasági tervek összeállítása és a tervek teljesítésének ellenőrzése céljából elengedhetetlen szükség van nép- gazdaságunk mindenkori helyzetét és fejlődését tükröző pontos statisztikai adatokra. A statisztika jelentősége a szocialista társadalomban szükség——
szerűen előírja a statisztikai beszámoló rendszer megszervezését.
Az állami statisztikáról szóló 1952. évi VI. törvény a Központi Statisz—
tikai Hivatal egyik fontos feladataként a statisztikai beszámolöjelentések egységes rendszerének kialakítását, a beszámolójelente'sek egyszerűsítését, a bürokratikus adatszolgáltatások megszüntetését jelölte meg.
Az 1953. évi beszámoló rendszer elkészítése az első eredményes lépés a legkülönbözőbb szakszerűtlen-, párhuzamos-, bonyolult szerkezetű beszá—
molójelentések megszüntetésére és a szükségletet kielégítő, szakszerű be- számolójelentéseknek egységes rendszerbe foglalására. A beszámoló rend- szer alapot teremtett valamennyi népgazdasági ág területén használt beszá—
molójelentés ellenőrzédéhez, nyilvántartásához. A rendszerbe foglalt beszá- molójelentések törvényesítése, engedélyszámmal való ellátása további lépést jelentett az angedélynélküli, úgynevezett ,,vad"—statisztikák elleni harc terü-
* letén. A beszámolójelentések okmánytárának felfektetése a Központi Statisz-
tikai Hivatalon belül országosan, az egyes minisztériumoknál pedig saját területükre vonatkozóan lehetővé tette a beszámolójelentések mozgásának, változásainak (bővítés, megszüntetés, új beszámolójelentés rendszeresítése stb.) figyelemmel kisérését,_a tőbb népgazdasági ágat érintő azonos tar- talmü' beszámolójelentések egységesítését a gyakorlatban eddig legjobban bevált beszámolójelentések alapján., Az egységes beszámoló rendszer az adatszükséglet felmérése után
készült el. A bejelentett adatszolgáltatásból kiindulva tartalmazza minisz-
, tériumonként, országos főhatóságonként a vállalatok, intézmények, szervekáltal adandó beszámolójelentéseken kívül a középfokú irányító szervek és a
minisztériumok statisztikai feldolgozási és jelentési rendszerét is. Megszer- vezésénél különös figyelmet fordítottak arra, hogya beszámolójelentések megfeleljenek a tervezési metodikának, vagyis a
beszámolójelentések megfeleljenek a tervben szereplő mutatószámoknak és
fogalmaknak,a beszámolójelentések megfeleljenek az általános számviteli fogalmak-
nak és szempontoknak (figyelemmel lévén arra, hogy az egységes statisz—tikai fogalmak és módszerek, továbbá a könyvvitel és pénzügyi fogalmak a beszámolójelentéseknél érvényesüljenek) és végül, hogy
3-5
560 , ZOLTAI LASZLÓNÉ—POZSONY! PAL
a beszámolójelentéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak-e az adatszolgáltató szerveknél, és hogy a bizonylati alátámasztás elve érvé—
' nyesül-e a beszámolójelentés adatainak megadásánál.
A beszámolórendszer elkészítésével, bár azt a minisztériumok és főhatóságok statisztikai szervei bizonyos körültekintéssel végezték, a beszá—
molójelentések engedélyezése nem ért véget. Bár a beszámoló rendszereket a legszükségesebb jelentésekkel lehet csak bővíteni, az 1953. január l-e óta engedélyezett egyszeri és folyamatos beszámolójelentések mennyisége azt mutatja, hogy a beszámoló rendszer elkészítésekor az adatszükséglet tel- mérése nem minden területen volt kielégítő. Ennek tudható be, hogy pl.
1953. január l—től április l-ig a Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ igen sok beszámolójelentés rendszeresítése't kérte. A minisztériu—
mok és főhatóságok által engedélyezésre megküldött beszámolójelentések szakszerütlensége igen sokszor arra mutat, hogy sokan még nincsenek való- jában tisztában a statisztika szerepével, a statisztikával szemben támasztott követelményekkel. Sokan mellékes, vagy éppen bürokratikus dolognak tarta ják a beszámolójelentések felülvizsgálatát és engedélyezését, holott számta- lan példa bizonyítja, hogy a szakszerűtlen, párhuzamos, bonyolult szerkezetű beszámolójelentések a vállalatoknál, üzemeknél komoly károkat okoznak.
A lueszámolójelentések engedélyezése és felülvizsgálása során számos ilyen szakszerűtlen beszámolójelentést találtunk. Ezekből néhányat az aláb—
biakban ismertetünk:
A Közlekedésügyi minisztérium I. Vasúti főosztálya ,,Fizikai munka- vállalók" teljesítményi adatairól beszámolójelentés rendszeresítését kérte.
A beszámolójelentés első rovata a ,,Fizikai munkavállalók létszámá"-t kéri, amely fogalom alatt, mint később kiderült, a főosztály a ,,dolgozó lét- szám'l-ot akarta—begyűjteni. Kiderült továbbá, hogy a kérdőíven a ,,Fel—
merült munkaórák számá"—t kérték meg az ,,Utá%ányozott elméleti órák . száma" helyett. A beszámolójelentés ezen kívül még több hasonló, az általá—
—,nosan használt statisztikai fogalmaknak meg nem felelő kérdést tartal--
—smazott.
lfitt— A beszámolójelentés beosztásának világosnak kell lenni, a rovatok
')lsyfövegének egyszerűnek, félreérthetetlennek. A beszámolójelentések ezeknek Swjlűlvetelményeknek sokszor nem felelnek meg; gyakori a rossz szövege—
-7§és eértelmetlen rövidítés.
"deolita beszámolójelentések rovataiban szereplő elnevezések helytelen rövi-
dítésére példa az Élelmiszeripari Minisztérium mérlegbeszámolójához nüiöllélwétként elrendelt szakmai beszámolójelentés egyik melléklete, mely- 'll§éfillily§§— rövidítéseket alkalmaztak, mint: ,,Ért. és áll. csökk. tételek ért.", Wagenatesz. áll. számlért." .Az első rovatnál nemcsak az egyes szavakat f3iürülüté'tftéit helytelenül, hanem értelemszerűen is rossz rovat elnevezést
*ÉáíiBtthaíidJIl/lint később megállapítottuk, az ,,Értékesítés és egyéb állo—
mány csökkenés önköltségé";re vonatkozó adatokat akarták begyűjteni.
!;Al'mámttikmfoirat rövidítése alatt a ,,Beszerzett állatok számlázott értékét"
ekeltattiojeiexáeni. Ilyen torz rövidítés a beszámolójelentés helytelen kitölté—
sére ad alkalmat.
, .)tgmggiígojutpasíjtgspgyalamint a beszámolójelentés címének helytelen meghatá- -Seggg'ijsgieggwggoari Minisztérium ,,Változásjelentés a műszaki káderek-
Bnt'g " $$th 'gglfahely változásról" címü beszámolójelentésnél azt a vitás
kérdés ' vetette febgljpgy az adatgyüjtés tulajdonképpen kikre vonatkozik.A beszámolójelentés címe a műszaki káderekről szólt, az utasítás azon-
A BESZAMOLÓRENDSZERREL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK 581"
ban felsorolta az okleveles mérnök, mérnöki beosztású technikus stb. közé azokat a dolgozókat is, akik jogi-, közgazdasági egyetemet, vagy szám-
viteli főiskolát végeztek. *
Ennek a néhány —' a számos hasonló jellegűből kiemelt — beszámoló—
jelentésnek a hiányosságai alátámasztják a beszámolójelentések szakmai felülvizsgálatának szükségszerűsége't. Ugyanakkor kétségtelen, hogy büro—
kratikússá válik a beszámolójelentések engedélyezésének menete, ha az egyes minisztériumok terv— és statisztikai osztályvezetőinek vagy előadói- nak az aláírása csak formailag szerepel az okmányon és ha az erre illetékes minisztériumi vezetők a beszámolójelentést nem alapos szakmai felülvizs—' gálat után javasolták engedélyezésre.
A törvénytelen beszámolójelentések elrendelése —— a kormányhatároza—
tok ellenére — még mindig nem ritka eset. Bár az utóbbi időben ezeknek
számaicsökkent, még mindig akadnak szép számmal olyan engedélynélküli jelentések, melyeket egyes minisztériumok és főhatóságok különféle fedőnév alatt (szöveges tájékoztató, elemzés, ügyiratxmunkalap, kérdőív stb.) ren-deltek *el a statisztikai törvény figyelmen kívül hagyásával, a statisztikai
fegyelem megsértésével.A törvénytelen beszámolójelente'seknek jellemzője, hogy legnagyobb részük szakszerűtlen, bonyolult szerkezetű és legtöbb esetben párhuzamos.
Pl. Az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériuma folyamatos dekádjelentés beküldésére kötelezte a ,,GAZDÉP" Tiszántúli Építési Vállalatot, amelyben fel kellett sorolni a létszámra, megkötött és folyamatban levő szerződésekre, a munkahelyek számára, a munkaerőhullámzásra, valamint a kiszámlázott termelés értékére vonatkozó adatokat. Ezek a felsorolt adatok azonban a minisztérium beszámolási rendszerében szereplő jelentésekből már rendel- kezésre állnak. A Minisztérium Beruházási és Építési Igazgatósága azon a címen, hogy az adatszolgáltatás nem a vállalat, hanem kifejezetten a fő- mérnök munkájának ellenőrzését szolgálta, a kért adatokat ,,nem tekintette statisztikának" és ennélfogva az adatszolgáltatást nem is engedélyeztette.
Engedély nélküli statisztikai adatszolgáltatásra kötelezte a Népmű- velési Minisztérium népművelési főosztálya a kultúrotthonok -igazgatóit.
A kitöltésre megkülött ,,Kérdőív" közel 66 kérdést és alkérdést tartalmazott körülbelül 3—5 féle bontásban. Amellett, hogy ez a statisztika szakszerűtlen, áttekinthetetlen és utasítás hiányában egyértelműen kitölthető nem volt, tetejébe még párhuzamos adatokat is tartalmazott. A minisztérium a
kulturotthonok működési területéről már korábban a következő című beszá-
molójelentéseket rendszeresítette: ,,Művészeti és ismeretterjesztő munka", ,,Kultúrottohonok ismeretterjesztő szakköreinek működése"; ,,Kimutatás a kultúrotthonok működéséről" és így a kultúrotthonok működéséről több—fajta rendszeres havi adatszolgáltatással rendelkezik.
*
'A beszámolórendszer kialakítása a jelentések egységes fendezésével kapcsolatban a gyakorlatban számtalan kérdést vetett fel. *
Nem kis problémát okozott például a minisztériumok alá tartozó válla- latok mellékprofilú tevékenységével kapcsolatos beszámoltatás kérdésének egységes rendezése.
A minisztériumok alá rendelt vállalatok, intézetek stb. a nem profilba
vagó tevékenységet általában önálló vállalatokként végzik el, de igen sok-m
552 ZOLTAI LASZLONÉ—POZSONYI PAL
így például az egyes minisztériumok, illetve iparvállalatok dolgozóiknak el- látása érdekében mezőgazdasági tevékenységet (növénytermesztést, állat—
tenyésztést) folytatnak. A főfelügyeletet ellátó minisztériumok általában ke- veset foglalkoztak vállalataik ilyenirányú tevékenységével, viszont a Föld—
művelésügyi Minisztériumnak, illetve az Állami Gazdaságok és Erdők
Minisztériumának feltétlenül részletesen ismernie kell ezen vállalatok-mező- gazdasági jellegű tevékenységét is.Hasonló a helyzet az egyes szaktanfolyamoknál, technikumoknál, szak-
iskoláknál, egyetemeknél is, amelyek jellegüknek megfelelően különböző
minisztériumok alá vannak rendelve, de adatszolgáltatásuk nagyobb részét a Közoktatási és Felsőoktatási Minisztériumoknak küldik meg, mivel az oktatás kérdésének országos helyzetében e minisztériumoknak tájékozód-niok kell. '
Az adatszolgáltatás felmérését és felülvizsgálatát általában minisz—
tériumon belül igazgatóságonként, illetve főosztályonként végeztük el, így az adatszolgáltatók nem a közvetlen irányító szerven keresztül történő adat—
szolgáltatása az egységes beszámolórendszer keretén belül nem volt ellenőrizhető mindaddig, amíg minden minisztérium, illetve országos szerv beszámolási rendszere nem készült el. A beszámoltatás kérdésének egységes rendezése érdekében szükségesnek tartjuk, hogy a minisztériumok ezt a hiányosságot a jövőben úgy küszöböljék ki, hogy a mellékprofilú tevékeny- séggel kapcsolatos adatszolgáltatás összegyűjtéséről és feldolgozásáról is gondoskodjanak. Ilyenképpen biztosítva lenne az, hogy az érdekelt válla—
latok, illetve szervek csak a közvetlen felügyeletet ellátó irányító szervtől kapjanak utasítást és részére szolgáltassanak adatot. _
A beszámoltatás egységességét biztosítanunk kell olyan határozatok vagy rendeletek végrehajtásával kapcsolatos adatgyűjtések esetében is, mely ugyan több minisztérium területét érinti, de annak végrehajtásával egy szerv vagy főhatóság (Pénzügyminisztérium, Országos Tervhivatal, Orszá—
gos Létszámbizottság stb.) van megbízva.
Az egységes célt szolgáló adatgyűjtés esetében a statisztikai adatok azonos fogalmak alapján történő összegyűjtését, feldolgozását úgy biztosit—
hatjuk, ha a beszámolójelentést, valamint annak utasítását az a szerv készíti el, amelyet a rendelet végrehajtásával megbíztak. Az engedélyszámmal ellátott beszámolójelentéseknek az érintett minisztériumok részére történő szétosztásáról ugyancsak a rendeletet Végrehajtó szerv gondoskodik.
Az egységes beszámoló rendszer kialakítása, _az országosan átfogó problémákon kívül olyan kérdéseket is vetett fel, mely az egyes minisz- tériumok belső szervezetének sajátosságaiból adódik.
A statisztikai törvény és a korábban megjelent 2021/6/l952. M. T.
számú határozat kimondja, hogy ,, . . . a beszámolójelentések engedélyezési
rendszere kiterjed bármely szerv (minisztériumok, trösztök, tanácsok stb.)által elrendelni kívánt bármely irányú, tárgyú vagy formájú akár folya—
matos, akár egyszeri adatszolgáltatásra, kivéve, ha az adatkérés csak egyes vállalatokra (szervekre), illetőleg azok szűkebb körére és csak egyszeri alkalomra vonatkozik".
A határozatnak vitatott kérdése volt, hogy mit is jelent az adatszolgál—
tatók ,,szűk köre". Helyes szabályozó eljárást alkalmazott a Belkereskedelmi Minisztérium statisztikai osztálya, amikor az adatszolgáltatók szűk körét a következőképpen állapította meg: ,,Általában háromnál több adatszolgál—
tató esetén már szükséges adatgyűjtési engedély. Kereskedelmi irodák,
A BESZAMOLÓRENDSZERREL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK 563
vendéglátóipari trösztök, tekintve a felügyeletük alá tartózó egységek kis számát, csak egy vállalattól kérhetnek egyszeri alkalommal engedélynélküli adatokat. Rendeletellenes, ha valamely irányító szerv rövid időszakonként
kéri meg ugyanazokat az adatokat, bár egy—egy alkalommal mindig csak
egy-egy vállalattól."Az Általános Gépipari Minisztérium munkaügyi főosztálya az adat- szolgáltatók ,,szűk körének" fogalmát a Belkereskedelmi Minisztériummal ellentétben helytelenül, számára a legalkalmasabb, legkényelmesebb módon állapította meg, amikor engedély nélkül, a minisztérium valamennyi igaz- gatósága alá tartozó 8——4 vállalatot munkaügyi statisztikai adatszolgál—
tatásra utasította. Az adatszolgáltatás nemcsak egy, hanem több irányító szerv alá tartozó kb. 30—40 vállalato érintett, tehát mindenképpen enge- délyeztetni kellett volna. Nem is szólva arról, hogy az elrendelt beszámoló- jelentés szakszerűtlen volt.
A kérdés megoldás az volna, ha valamennyi minisztérium statisztikai osztálya a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben a minisztérium jellegének megfelelően állapítaná meg az ,,adatszolgáltatók szűk körének"
számát.
Általában helyes és követendő elv az, hogy maz adatszolgáltatók szűk körének csak egy középfokú irányító szerv (igazgatóság, tröszt stb.) alá tartozó 2—3 vállalatot tekintünk, nem pedig egy minisztérium vagy főható- ság alá tartozó 2—3 középfokú szerv irányítása alatt álló összes vállalatot vagy valamennyi középfokú szerv 2—3 vállalatát.
* A statisztikai törvény által szabályozott kérdések közül fontosnak tart- juk kiemelni a törvénynek a beszámolójelentések módosítására vonatkozó részét is, melyet az adatszolgáltatást elrendelő szervek sokszor felületesen magyaráznak és alkalmaznak.
Az 1952. évi VI. törvény tömören összefoglalja azt, hogy semilyen szerv semmiféle statisztikai jellegű adatszolgáltatást nem kérhet és nem adhat, az engedélyezett kérdőíveken, utasításokon és általában a beszámolójelentése—
ken semmiféle változtatást nem hajthat végre, azokat nem bővítheti, nem szűkítheti és nem szüntetheti meg önkényesen. Az adatszolgáltatás megvál- toztatása közé sorolhatjuk pl. beszámolójelentés megszüntetését, határide- jének rnódosítását, példányszámának bővítését, útjának megváltoztatását, a beszámolójelentéshez csatolt utasítás, cikkjegyzék bővítését, a kérdőív fej- rovatának módositását, kihagyását vagy egyszerűsítését stb.
Fentiekre vonatkozólag ugyanazok a rendelkezések érvényesek, mint az új adatszolgáltatás rendszeresítésére, vagyis azokat engedélyeztetni kell.
Sok esetben vitás volt, hogy az adatszolgáltatók gazdasági és pénz- ügyi irányításával kapcsolatos beszámolójelentések elrendeléséhez szük- séges—e a Központi Statisztikai Hivatal engedélye. Ezeket a beszámolójelen—
téseket, bár a könyvelésre támaszkodnak, engedélyszámmal kell ellátni. Igy pl. különbözö önköltségi statisztikákat, utókalkulációs jelentéseket, készlet—
jelentéseket, üzemelszámolási íveket, vevőkről, szállítóktól készült állo—
mányjelentéseket, főkönyvi kivonatokat stb.
Nem járnánk el azonban helyesen és áttekinthetetlenné tennénk beszá- n'iolórendszerünket, ha felvennénk a beszámolórendszerbe olyan elszá- molás jellegű adatközléseket, mint pl. békekölcsön, OKA, OTP, MNB és
BB felé menő átutalással kapcsolatos elszámolások, vagy pl. a személyi jellegű jelentések, a szakma legjobb dolgozója, sztahanovista felterjesztés,
564 ZOLTAI LÁSZLÓNÉ—pozsonyi PAL ban a szakmai káderstatisztikákat, amelyek a beszámolórendszerbe tartoz- nak, ilyen pl. a vállalat dolgozóinak szakma szerinti megoszlása, amelyről
havo'nta, negyedévenként vagy akár egyszeri alkalommal beszámolójelente's —
készül. - ,
A beszámoló rendszerrel kapcsolatos problémák között foglalkoznnnk kell a beszámolójelentések címoldalával is, amely a beszámolójelentésre, vonatkozó legfontosabb adatokat tartalmazza, pl. hogy a beszámolójelentést ki rendszeresítette, kinekhhova, hány példányban és milyen határidőre kell azt megküldeni, mi az adatszolgáltató címe, neve, telephelye, kik az adat—
szolgáltatásért felelősek stb. '
A kinyomtatott és érvényben levő beszámolójelentések nagy része még nem tartalmazza ezeket az adatokat. Ezért ezekkel a beszámolójelente'sekkel
való foglalkozás nehézkes, körülményes. A beszámolójelentések általános
és szűkszavú elnevezései (napijelentés, építőipari statisztikai kérdőív, köz- lekedési statisztika stb.) nem utalnak a beszámolójelentések tartalmára, tárgyára és így további akadályokat jelentenek az adatszolgáltatás helyesellenőrzésében. ,
A beszámolójelentések címoldalának egyöntetű alkalmazására az aláb- biakban ismertetjük a gyakorlatban legjobban bevált címoldalt:
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke szám alatt engedélyezte
A beszámolójelentést rendszeresitő szerv neve; Számiel : ' l ' ! l ! I ! l l ! ! !
Bekűldési határidő :
Az adatszolgáltató neve, telephelye :
Adatszolgáltatók :
Felügyeleti ( irányító) szerv:
M inisztérium ( főosztály, igazgatóság) :
Küldendő : Beszámolójelentés
1953.
A beszámoló rendszerrel kapcsolatos problémák fenti összefoglalásá—
val igyekeztünk a gyakorlatban eddig felmerült kérdésekkel foglalkozni, * azokra választ adni, a leggyakoribb hiányosságokra a figyelmet felhívni.
A beszámolójelentések szabályozására, csökkentésére vonatkozó mun-
kálatokat nem elegendő esetről-esetre (évenként, kétévenként) elvégezni,
A BESZAMOLORENDSZERREL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK 565
hanem e munkának mindennapos, rendszeres jellegűnek kell lennie.
A beszámoló rendszer megjavításánál nemcsak a számviteli dolgozóknak kezdeményezésére és segítségére kell támaszkodni, hanem azoknak a dol—
gozóknak széles körére is, akik a beszámolójelentéseket alkalmazzák.
A statisztikai, számviteli szervek ellenőrzéseiksorán foglalkozzanak a beszámoló rendszert érintő kérdésekkel és ne elégedjenek meg csak azzal, hogy felderítik a törvénytelen statisztikákat. Adjanak segítséget a vállalatok—
nak, és mutassanak rá azokra a hiányosságokra, amelyek kiküszöbölésévet a beszámoló jelentések minősége, használhatósága növelhető.
Megjelent
—NAGYJ KÁROLY
4 HELYI IPAR 'TERVEZÉSE . ES .STATISZTIKAJA
i' című könyve '
A könyv a helyi ipar általános kérdéseivel, a helyi ipari Vállalatok és kisipari szövetkezetek tervezésével és statisz—
tikájáva—l foglalkozik.
A kiadvány célja, hogy a tanácsok ipari részlegeinek, a kis- J ipari szövetségeknek, a helyi ipari vállalatoknak, valamint a kisipari szövetkezeteknek tervezéssel és statisztikával foglalkozó dolgozóit megismertesse a helyi ipar feladataival, szervezetével, elsősorban terv- és statisztikai munkájával.
! ' A könyv jelentős segítséget nyújt] a helyi ipar valamennyi terv- és statisztikai dolgozója részére.
