A magyar főzelék és gyümölcsfélék a világpiacon

7. szám.

— 566 — 1932

hon — hogy úgy mondjuk — a ,,legveszélyesebb üzem", mert a lakóház belsejében és udvarán 728 halálos baleset történt, az összes ilyen esetek 35'7

%-a. Az utca, út, vasúti átjáró, vasúti állomás 588

halálos balesetnek volt a színtere, 120 eseté műhely,

gyártelep, bányatelep, 210 eseté az őstermelő ember világa: a termőföld (rét, szántó, legelő, erdő). A folyó, patak, tó és azok partjai sokkal több vesze- delemmel leselkednek, mert 374 áldozat ilyen he- lyeken lelte váratlan halálát, míg a gyakorlóterek, iskolák, sportpályák, ahol a fenyegető veszedelem ellen jobban föl vannak készülve, igen kevés, mind—

össze 18 áldozatnak volt halálhelye.

A halál csak 866 esetben állott be a baleset megtörténtének pillanatában, míg 540—en pár órát, 309—en pár napot, 167—en egy hetet s a többiek hosz—

szabb időt kínlódtak, míg szenvedéseiket megvál—

totta a halál.

Ha a családi otthon olyannyira tele van vesze- delmekkel, érdemes lesz azokat a veszedelmeket közelebbről is megvizsgálgatni. Amint említettük 728 halálos balesetnek volt színhelye a lakóház és annak közvetlen tartozékai. Ezekből az esetekből le fogjuk számítani azokat, melyek a házban levő olt—

honi műhelyekben történtek, meg az olyanokat, me- lyek bár nem műhelybeli foglalkozás közben for- dultak elő, de mégis inkább foglalkozási baleset- nek minősíthetők, mint pl., ha a mezőgazdát az udvaron befogás közben rúgta agyon a lova. Ilyen- féle eset mindössze 99 volt, tehát 629 azoknak a halálos baleseteknek a száma, melyek tisztán ott- honi baleseteknek minősíthetők.

Ezeknek a halálos baleseteknek valószínű okait rendkívüli részletességgel helyeztük megfigyelés alá és akként is csoportosítottuk, hogy a nagyszámú gyermekbalesetek eredőit is alaposan megvilágít—

liassuk. Az otthoni halálos baleseteknek több mint a fele, 340 eset, a szülők vagy hozzátartozók ha—

nyagsága, gondatlansága —- legjobb esetben —— el—

foglaltsága következtében gyermekeket ért, még pedig — hogy csak a leggyakoribb okokat sorol- juk föl — 145 esetnek leforrázás, 60—60 esetnek lúgmérgezés és tűzhelyről kipattant szikra, 23 eset- nek idegen test a légcsőben és torokban, 14 esetnek ágyban, pólyában való fulladás, 13 esetnek kútba, gödörbe esés, 9 esetnek gyufával, tűzzel való játék volt a közvetlen előidézője. 'l'ollhegyre kívánkozik e felsorolás után az a kérdés, hogy mikor fog vaj- jon a szülők nevelö iskolájának intézménye meg- valósulni?

A felnőtteket otthon ért halálos balesetek okai között számottevő az ittasság (32 eset), esések (512 eset), gyorsforralóval, tűzzel való vigyázatlan bá- násmód (30 eset), mérges gomba, romlott étel evése, mérges folyadék ivása (30 eset), mérges gáz (25 eset), lőfegyverrel való vigyázatlan bánásmód, állatok megvadulása (10—10 eset), tűz körüli vi- gyázatlanság (13 eset) stb.

Mind—mind olyan dolgok, melyek ellen már ev- százados tapasztalatok alapján felvértezve érezzük magunkat s mégis, a kritikus pillanatban nem lévén eléggé résen, a ,,velem csak nem történhet ilyesmi"

elbizakodott fölényességéről ránt a pusztulás mé- lyébe az örökké ránk leselkedő halál. M. S. dr.

III..llllIIIIIIIIIIlIll-llIlllIlll'IlII.Illlllllllllllllllllllllllllllllllllll'llllll'llllllllllll.

e KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS

A magyar főzelék és gyümölcsfélék a világpiacon.

Les légumes et les fruíts hongrois sur le marché mondtal.

Résumé. La production et le trafic des légumes et des fruíts, éléments importunts de la nourriture humaine, constituent un des pos- tes considérables de la vie e'conomigue. Des Ie'gumes, la pomme de terre, (Pune valeur ali—

mentaire considérable et pouvant vivre méme dans les sols pauures, est particulíérement répandue; c'est dans le Nord-Est de llEurope gu'on en produit le 'plus, surtout en Russie et en Allemagne. La produc- tion mondiale de la pomme de terre représente 2 milliards de (1 par an, dont á peíne 20 millions sont mis en circulation internationale. Dans les bonnes années, la Hongrie produit 18 millions de (1 de pommes de terre; ces derniers temps, elle en ex—

portait'surtout en Italia. Les Etats-Unis sont un (les plus gros producteurs de légumes; c'est lá el

en Angleterre (]u'on en consommc Ie plus.

La Hongrie, (lui en produit, en grosses guan—

tités, diverses espéces, est sur les marchés étrun-

gers vivement concurrencée par les pays (l'un climnt plus deux et pouvant produire des variétés d'une gualité supérieure. En ce (lui concerne les lrnits, ce sont les Etats—Unis gui en produisent le plus, abstruction fuite des fruits du Midi, cultivés surtout autour de la Médíterrane'e. En Hongrie, llex- portation de fruits augmente de plus en plus, pré- sentant, au point de vue de la gualité, une amélio- ration notable. (lependant, on y importe aussi une grande (Iuantité de fruits; souvenl, ces importations, dépassant les exportations de fruits, ;] ont rendu défwitaire, sous ce rapport, la balance commerciale

*

^{—567— 1932}

Az ember táplálkozására élettanilag fontos az a sokféle növényi termény, amelyeket zöldség, fő- zelék és gyümölcs néven foglalunk össze; közelebbi, pontosabb meghatározását nem is lehet adni, hiszen éghajlat, szokás, tradició alapján és botanikailag is különböző fajtákat foglal magában ez az elneve- zés. Maga a gyümölcs szó sem pontos meghatáro—

zás, hiszen például baracknak,,almának nem a ter-

mését fogyasztjuk el, hanem ,az áltermését. Ilyen heterogén termények számszerű vizsgálata több aka- dályba ütközik. így elsősorban az említett külön- féleség és az ezzel járó másik nehézség, hogy mind—

ezen fogyasztásra kerülő cikkek oly kis területe- ken —— kertekben, másodlagos melléktermékként,

útszélen elszórva —— is termelhetők, hogy kimerítő számbavételiik egy országban,, sem történt meg.

Még nehezebben lehet tehát megközelíteni azt az értéket, amit termelésük jelent. Viszont szükséges, hogy e kérdésekkel foglalkozzunk, mert a gyümölcs- és főzeléktermelués fokmérője a földmívelés belter- jességének és mert a gyümölcs és a főzelék fogyasz- tása mindjobban tért nyer, részben a vegetáriánus propaganda, részben pedig a növekvő városiasodás folytán, aminek következménye mindenütt a tej—

és a kertgazdasági termékek fokozottabb igénybe- vétele, párhuzamosan a hús— és kenyérfogyasztás csökkenésével. A fentvázolt nehézségek folytán, ——

bár a következők a termelés és fogyasztás lehető—

ségig összefüggő képét kívánják adni — eljárásunk szükség szerint csak néhány kiemelkedő, reprezen- tatív cikk bemutatásában fog állani.

Burgonya.

A burgonya uilágpiaca. A burgonya kétségtele—

nül a legjelentősebb és legelterjedtebb a főzelék- félék között. Jelentősége a szerint más és más, hogy milyen országban termelik. Van, ahol kenyér- pótló, kiegészítője az étrendnek, máshol viszont mint főzelék, nem egy helyen mint ipari növény számottevő. A világ burgonyatermelése ma 2 mil—

liárd mázsa. A fentebb mondottak igazolására szol—

gál, hogy az utolsó békeévek átlagához képest a világtermelés 500 millió mázsával emelkedett.

A burgonya a mérsékelt égöv közepes esőzésű területein találja meg legjobban életfeltételeit.

1.000—1200 milliméternél nagyob—b évi csapadék

mellett ki van téve betegségeknek. Jóllehet amerikai

_edetű növény, termelésének súlypontja hamar át- ariilt Európába, ahol az ipari forradalom idején ' t olcsó, kisigényű és tápláló növény rohamosan

"et—nyert. Jelentőségének szembeállítására szol- _"l]bn az, hogy míg Európában az 1930. évi búza- hurgonyatermés értéke körülbelül egyforma volt, 13 milliárd pengő —— addig az Egyesült Államok ,búzatermése 8'4 milliárdra becsülhető, burgonya—

; termése pedig nem érte el az 1 milliárdot sem. Nem felejtendő el, hogy a számítás nyomott gabonaárak

idejéről készült. Tápértékére jellemzők a következő számok: nálunk egy kat. holdon terem átlag 777 (1 búza — ennek tápértéke 2,552.550 kalória; ugyan- ekkora uterületen terem 39'13 (; burgonya, amelynek tápértéke 3,321.780 kalória.

A világ legnagyobb burgonyatermelő államai

az 1930/31. évben:

Ország Mennyiség 333333

Oroszország 9) 512,500.000 88'1 Németország 470,996.000 167'9 Lengyelország . 309,023.336 115'7 Franciaország . . . 134289870 94'8

Am. Egy. Államok 93,415.110 72-9

Nagy-Britannia . 45,809.956 163'6

Spanyolország . 42,031.571 113.6

Hollandia 3) 30,397.705 1706 (263-

Belgium 29,613.82O 182'2

Ausztria 26,530.774 140'7

Irország 23,749.611 169'2

Kanada . . 21,881.635 94'6

Magyarország . . . 14,474.938 50'3

1) Annuaire Int. de Stat. Agrieole 1930—31—

181—183. l.

2) Európai és ázsiai területek együtt.

3) Ebből 21,953.121 emberi táplálkozásra.

A tengerentúli területek szerepe jelentéktelen, hiszen az egész amerikai kontinens burgonyatermése alig hogy megközelíti Franciaország idézett, közepes évi termését (1927—ben 175 millió, 1929-ben pedig 162 millió volt a francia burgonyatermés). A ter- melés intenzitását illetőleg Belgiumot és Hollandiát illeti meg a vezetőhely, ahol a 200—300 mázsás át- lagok sem ritkák. A tengerentúli országok közül jó átlagot mutat fel két langyos, kiegyensúlyozott éghajlatú terület, Bermuda, ISO—200 mázsás és Új Zéland 140—145 mázsás hektáronkénti átlagtermés—

sel. A leggyengébb eredményt az európai államok közül a Balkánállamok mutatják fel, különösen Bulgária és Görögország. A legnagyobb termelő Né- metország, ahol a bevetett területnek 14—15%—át a burgonya veszi igénybe. A nagy termésnek azon—

ban csak egyharmada kerül emberi fogyasztásra:

40%—0t hizlalásra, a többit pedig ipari célokra hasz—

nálják fel. Franciaország a teng-eri éghajlat előnyeit élvező Bretagne és Auvergne fennsíkjain termel bur- gonyát. Az angol termelés nagyrésze szintén a meg- felelő éghajlat áldásait élvezi. Az enyhe tél követ- keztében a jerseyi, néhány hét mulva a cornwalli burgonya előbb ér a hatalmas felvevőképességű londoni piacra, mint a kontinentális áru. Ezt csak a lényegesen drágább, de már tél elején plántált és kora tavasszal kiültetett algíri primőr burgonya előzi meg.

A burgonya olcsó tömegcikk voltánál fogva kevésbbé alkalmas arra, hogy külkereskedelmi for- galomba kerüljön, mint más mezőgazdasági termé- nyek. Ezt mutatja az a körülmény, hogy míg a világ 1 milliárd 300 millió mázsás búzaterméséből évente körülbelül 200 millió mázsa kerül a hatá-

7. szám.

—568— 1932

rokon túli szállításra, addig a 2 milliárd mázsás burgonyatermésből bruttó mennyiséget számítva is, csak körülbelül 20 millió mázsa kerül exportra.

Az adatokból kitűnik, hogy a burgonyának Európa nemcsak legnagyobb termelője, hanem 10- gyasztója is. Legnagyobb importáló állam Európá-

ban Németország; 1927-ben még 6'4 millió mázsát

hozott be külföldről, s burgonyamérlegének egyen- lege 57 millió mázsás behozatali többlettel zárult.

Az import 32 millió mázsára esett vissza; az export némi fokozása következtében a—mérleg csak 2-2 millió mázsás importtal fedezett hiányt mutatott 1930-ban. Minthogy a német burgonyabehozatal ki—

zárólag emberi táplálkozásra szolgáló áru, ez a csök—

kenés a felvevőképesség jelentős hanyatlását mu—

tatja. Ezenkívül négy nagyipari állam szorul jelen- tős importra: ezek az 1930. évi adatok sorrendjében:

Nagy-Britannia 2'9, Belgium 215 és Franciaország 2'5 (; behozatallal. Nagy-Britannia szükséglete ál- landó, Belgiumé növekvő és Franciaországé inga-

dozó. Ezenkívül az Egyesült Államok is évente 14

millió mázsás behozatalra szorulnak.

Legnagyobb exportáló ország Hollandia 5'6

exportfelesleg. Belgium burgonyakivitele erős inga- dozásoknak van kitéve; mérlegét egyre csökkenő exportfelesleggel zárja: 1930-ban 26 millió mázsás exportja volt. Franciaországból 21) millió mázsa és Olaszországból 1'3 millió mázsa került külföldre.

A tengerentúli államok közül Kanada exportja a leg—

magasabb; állandóan 2 millió mázsa körül mozog.

Magyarország burgonyatermelése és forgalma.

Magyarország burgonyával bevetett területe az 1926—30. évek átlagában 268194 hektár, az 1930——

31, gazdasági évben 288.491 hektár volt. A termelt mennyiség a megelőző 4 esztendő átlagában 18'7 millió mázsa volt, az 1930—31. gazdasági évben pe- dig 14'5 millió mázsa. A termésátlagok legmagasab- bak a Dunántúlon, főleg annak északi és nyugati részein, ahol 50—60 mázsás hold—ankinti átlagtermé-

sek sem ritkák. Az Alföld ennek alatta marad; jobb

években 30 mázsa fölötti átlageredményt mutat fel, gyengébb években —— mint éppen a legutóbbi is volt,

—— csak 25'3 mázsa termett holdankint. Kiemelked- nek a Nyírség és a Déli-Alföld eredményei. Az északi Dombosvidék burgonyatermelése egyes években igen jó eredményeket mutat fel, általánosságban azon—

millió mázsás exporttal, ami csaknem egészében ban kevésbbé intenzív, mint az alföldi.

1 Magyarország burgonya kivitele 1927— 1931. években a fontosabb rendeltetési országok

feltüntetésével.

Emportations de pommes de terre de la Hongrie en 1927—31, suivant les principaax pays de destination.

(

$. SS

§ § § %s'É b,, _ bo ÉÉN ! Összesen Ausztria Jugoszlá— Olasz— Gölög- CsehASzlov.

§ 'S 53) É % $$$ $$$—3 geg % (Ég § T t I A ! . h via-You- ország ország Tchéco-Slo-

*— " ha... a: ** .k 'n 0 a u Ha e . . . .

ő § §; % § , S,, 5 sg 8 255 §§ § goslame Italuz Grece vagme

V) ___. 'I)

§ § egál; ] $$$ %%; Érték Érték Értélá

§ . , § 10 - 1 — l - 1000 P- 1000P- 1000 -

*a m e n n y 1 s e g o—b a 11 ft! ben 0/ ben 0, ben 0/ ben 0/ ben 0/ ben 0/

( t 't , ! Valem' 0 Valeur ,0 Valem' 0 Valem' 0 Valeur 0 Valem' 0

, 9 u a " 1 e e " 4 ., (2711000 mzooo 011000 en1000 m1000 mwoo

*Ld ".a pengős pengős pengős pengős ' pengős pengős

1927 724811 243315 127.045 47.027 135.064 13213 19271 7.248 100'0 2.433 33'63 1.270 Hail 420 58! 1.351 18'6 1.321 18?

1928 613756 46.171 147276314387 97.425 2.849 19 7.365 100' 554 75 1.767 24'! 3.779 51'.? 1.169 15'9 34 0'0 192 739.254 52.604 [08.932498 582 77 981 607 192 6.443 100'0 263 41 980 15'2 4.487 69 702 M'!) 5 0'0 193 516693 162775 13.062307.197 28.533 2.245193 ' 3.634 100'0 1.146 31'5 91 0231 2.150 5.9'2 200 56 22 O']

1931 840.824 36.122 1.081771.919 90 1931; 8.414 100" 367 ' 11 0' ! 7.719 91'7 281 3'3 1 0'0

t

Kivitelre a termésnek csak 5—6%—a kerül. Fel- tűnő, hogy az utóbbi években Olaszország mind nagyobb mértékben vette fel termésünket, sőt leg—

újabban csaknem az egész export oda irányult. Igen hátrányosan befolyásolja burgonyaforgalmunk ke—

pét az, hogy évente igen jelentős mértékben impor—

tálunk tisztán fényűzésből korai burgonyát, főként Olaszországból. Ez az import mennyiségben nem Magyarország burgonya behozatala az 1927—1931.

években a következő volt :

olyan számottevő, mint értékben. Különösen erős volt 1927 és 1929 között, nlely években együtt több mint 5 millió pengő ára burgonyát importáltunk.

Ez természetesen olyan nagy összeg, hogy az export

értékét is lerontja. Igy az 1928. évi export nettó értéke tulajdonképen még 5 és félmillió sem volt, az 1929. e'vié pedig csak 47 millió. Az utóbbi évek- ben ez a forgalom is összezsugorodott, de még 1931- ben is 300000 pengőnél nagyobb összeg került kül- földre, Ennek kétharmadrésze az olaszországi korai árura ment, 1/3—a pedig ausztriai kifliburgonyára.

Év Mennyiség c] Érték 1.000 P

1927 57.300 1.102

1928 118275 2.430

1929 126239 1.695

1930 25.675 353

1931 14.554 328

A zöldség- és főzelékfe'lék viIágpíaca.

bevezetésben már megállapítottuk, Zöldség- és főzelékfélék.

Mint a a zöldség— és főzelékfélék termelésének és forgalmának összefüggő

képét megalkotni nagy elterjedettségük és változa- taik áttekinthetetlen sokasága folytán nem lehet.

Néhány kiragadott adat rá fog világítani arra a jelentőségre, amivel a gazdasági életben birnak.

Legnagyobb termelő az Egyesült Államok. Néhány főteruményének területi és értékadata az 1930. évre:

TBI—meny kageliiiigtban 100%rtf$—lben

Sparga . 143.730 90.597

Káposzta . . 221.440 111.981

Karfiol . . 39.310 26.623 Uborka . . 237.370 61.657

Salata . 239440 193602

Hagyma . 118.480 75.590

Zöldborsó . 499.400 134.734 Paradicsom . 754640 304624

A vetem—ény- és zöldségkertészetnek fontossá- gát legjobban az mutatja, hogy csak a kereskedelmi

forgalom számára termelt vetemény 3,174.400 hol—

dat foglalt el az 1924—28. években; ez 1930-ig 4'13 millió holdra növekedett s a termények értéke 1929- ben 1.918, 1930-ban pedig 1.725 millió pengőt tett.

Tehát, míg a veteményterület az egész termőterü- letnek alig valamivel több, mint %%—át vette igénybe, addig a termények értéke az egész termelés értékének 3 és fél %—ára ment fel.

Nézzük ezekután a másik nagy angol—szász ál—

lamot, — amely étrendjében legjobban hasonlít Amerikához, de termelésének hiányait behozatallal kénytelen fedezni, — Nagy-Britanniát. Az adatok hézagosak; mindenesetre szembetűnő az, hogy a 21 millió kat. hold megművelt területből 1'4 millió szolgál a zöldség- és veteménytermelésre. A kül-

2. Főzelék termelés. — Production de légumes.

Bab H Borsó Káposzta

0 1- s z 3 g Haricots País Choux P a 'l/ s mennyiség 1000 g-ban—guumile' en zooo g

' 1926 § 19291! 1926 ] 19291] 1926 ! 1929

!

Algir —— Algéria 17 7 232 60 360 1) *)

Ausztria — ,

Autm'che. . . 89 149 45 78 1.892 2.828 Cseh-Szlovakia—

250 157

Yehéco-Slovaf/uíe 350 241 3.875 4.434 Franciaország ——

France . . 2.689 2.860 1.203 1.283 53.336 43.971

Jugoszlávia — l

Yougoslavie 1.260 983 41 57 2.381 2.743

Németország — '

Allemagne . . 1) 1.470 !) 1.316 1) 9.915 Olaszorszag —

Italic. . 5.313 8.079 583 351 ') 3)

Románia ——

Roumam'e . . 2.543 2.014 99 206 1) 304 Spanyolország—

: Espagne . 3.0671348918811536 1) ! !)

1) Az 1926. évre nincs adat. — Pas de données pour 1926.

') Az 1929. évre nincs adat. — Pas de données_

pour 1929.

kereskedemi adatok közül kiemelkednek a. hagyma- e's paradicsombehozatal tételei. A mennyiségi, de különösen az értékbcli emelkedés ezeknél a cikkek- nél számottevő, ami az ízlés és étrend átalakaulásá- ról tanuskodik, Anglia ma több, mint kétszerannyi paradicsomot fogyaszt, mint a háború előtt, ugyan- így nőtt paradicsomszükséglete is. Az ezekre for- dított összeg évente 180 millió pengő volt. A véd- vámos politika ebben is változást fog hozni.

A zöldség- és főzelékfélék nagybani termelése a mérsékelt égöv dús esapadékú vidékeire és a szubtropikus területeken összpontosul. Bermuda- és a Kanári—szigetek, korai és értékes veteményei vál—

lalni tudják a szállítás költséges voltát és a közép- európai piacig is eljutnak. Ugyancsak erős verseny- társai egymásnak és a belga-holland konyhakerté—

szeti terményeknek a spanyol, algíri, olasz és egyip- tomi áruk.

Végül álljon itt néhány külkereskedelmi adat az importáló és exportáló államokra vonatkozólag.

Zöldség és főzelékbevitel

1929 1930 1931

érték 1.000 pengőben

Németország 184139 156390 120270

Franciaország 77.254 47.704 49.265 Svájc. . . 34.180 36.637 37.661 Cseh-Szlovakia . . 11.474 9.197 9.787

K i v i t e l.

Németalföld 182678 147.920 135.525 Franciaorszag 80.057 66.211 55.939 Olaszorszag . 113458 115958 175321

Magyarország konyhakeriészetí termelése és forgalma. Magyarországon körülbelül másfélmillió kat. hold szolgál a hüvelyesek, főzelék és zöldség- félék termelésére, a melléktermékként vetett és ültetett növényeket is beleértve. Ezek leszámításá- val a hüvelyesek termelésére körülbelül 40.000, a zöldségfélék termelésére pedig 70—80 ezer kat. hold szolgál. A termelt mennyiség nem alkalmas össze- hasonlításokra; az összes zöldség- és f'őzelékfélék

értéke (a burgonya leszámításával) 50—60 millió pengőt tesz, ami az ország mezőgazdasági termelé—

sének 4—6 százalékát jelenti; ebből látszik, hogy még nagy fejlődés számára van lehetőség. A Duna- Tisza közt termelik a legtöbb zöldséget és főzeléket:

a már meglevő országút és a kiépítendő csatorná- zás hivatva van a további fellendülést meghozni.

Kivitelünk ezekből a cikkekből bár mennyiségi ingadozások között, de igen biztatóan fejlődött és 1929-ben 30 millió pengőnél nagyobb értékkel el- érte eddigi tetőpontját. Ezután visszaesés állott be;

s ez annál sajnálatosabb, mivel ezek az áruk a válság árrombolásával szemben értékállóknak bi—

zonyultak, Erre mutat, hogy 1929—hez viszonyítva

a mennyiségi visszaesés 1930-ban 41'4%. 1931-ben

pedig 56'3, míg értékben a visszaesés ugyanekkor 516, illetve 67'1%. Minőségben kiválóbb veteme—

7.

— 570 1932

3. Magyarország friss főzelék kivitele az 1927—1931. években a fontosabb rendeltetési országok feltüntetésével.

Ezportation de légumes frais de la Hongrie en 1927—31, suivzmt les principauac pays de destination.

Cseh-

—- Ausz- Csehi Német- Len— Összesen Ausztria 1 Szlovákia Németország Le ugyel—

Ossze— tria SZÉKEL- ország gy el- Total Autn'che TGhána—_ Allemagne [orlszag

% sen Tehéco All orszag, % Slovagme 0 ogne

"* Au— * e- P _ "" , e. . ; ""— . a . a ,

§ Total triche $$$—Z- magne logine § §§§ §§§ §§§ §§§ §§§

M ! i-í [ H I _ 1 '— l

1 I C 5518 0/0 : Stg 0/0 D $$$ ollo :: $$$ o/n : 5133 0/0

:; Mennyiség o—ban ; §É§§l $$$? Éɧ§ ÉB—Ihá Éɧ§

"ki guantité en a űl mali: a.! tudás. analis. üld-.En. analis I

. 1927 290.899 99.614 33.571 81.609 21.351 1927 6.580 1004 2.415 35'7 760 11'6' 1.882 28'61 514 7'8 1928 377466 120.281 46.723 169.290 3.591l1928 9.239 100'0I 2.917 .31' ' 1.371 14'84' 3.787 4Z'd 132 1'4 1929 617101 173.626 95.571 281.034 4.885 1929 10.469 100'0l 3.156 30'1 1.705 16'3 4.414 42'2[ 162 1'5 1930 335386 126.822 44.758 114.878 3.127 1930 5.556 1000; 2.372 427; 993 17'9 1.585 285, 128 2'3 1931 237914 110945 2.336 78.416 20.72811931§ 4.476 ZOO'OI 2.296 51'3. 78 0'2 1.281 286! 420 9'4

1

4. Magyarország kivitele hüvelyesekből az 1927—1931. években a fontosabb rendeltetési országok feltüntetésével.

Exportation de légumineuses de la Hongrie en 1927—1931, suivant les principatus pays de destination.

d —31 s: G! u '-

" § § :; s; 2 . :; § 1 'E g .a

" § § gN SÉ _?gg' $$$ ;.anu -§ 90324...

3 s .s *— N e 51 * EBEÉ gas m$: Esti?) —:3*"'*

§ ; e s l a 93 as $,N3— mut-"§ Suc: segi— E_—S§

v.— % 3; m "a § :. o s a: az Oan zen: 00: zmom atm

' ! gs s És a. s s s s %. §. §. "

§ _g sie És: 3 És 333 és Igsn gs gs 35 55 55

m ;. ma 85 o ms m. gs— _es— na. na ne.. ne. Da

g: 3 § _a_gog N 513 an ?; ne m: 'a ro '0 'a no

." (,, m o.: 83 § ho'. -*§ w 1148 948 Dag 0-3 Dag 948 mo

§ m :; V) u 59 N ... §: ,; E u : .. 0/0 _. o/o .. olo _ 0/0 o .. 0/0 _ 0/0 o 53 %

.; .o :: os za: O ÁÖfúk'. § %S %S §§ §§ 85 §§ 83

] Mennyiség o—ban ( %% %% §§ %% 55 §?) %%

; 9 u a 11 t i té e n 9 § ÉÉ .ÉÉ gi §§ .gi' ).Ef ÉS

1927 355.776 22.242 28.637 37.622 100.133[ 28.923 7.528 1927 12.137 100' ' 678 5'6 885 73 1.219 10' 3.035 25] 1.804 14'9 451 37 1928 [88.901 7.959 7.434 43.393 26.383 51.406; 5.131 192 10.777 100'0 339 3'1 334 3'1 2.562 23'8 1.329 12'3 3.321 30'8 360 3'3 1929327491 20.897 10.731 68.318, 49.038 40.249,70.047! 19291 20.106 100" 4 1222 0'1 600 3" 41.840 21' 2.980 14'8 2.615 13' 4.216 21'0 1930 218.228 23.294 9.690 77.662 37.689 39.983 11.536 19301 9.239 100' 846 92 292 3'2 3.389 367 1.459 158 1.584 17"! 533 58 1931!174.767 27.666 6.121 38.914 59.726 12.081 8.014; 19311 5.595 100" 880 15'7 202 3'6 1.279 22'9 1.800 32'2 422 75 269 4'8

nyekkel sokkal inkább versenyképesek volnánk az európai piacokon, mint a búzával, amelyet a ten—

gerentúli tömegtermelés állandóan e nyeget. A mezőgazdaság fellendítésér

lsöpréssel fe—

e és jövedel- mezőségének emelésére elhatározó fontosságú volna,

ha a velünk kereskedelmi kapcsolatban álló országok piacán konyhakertészetünk terményei számára biz- tos elhelyezést találnánk. Ennek megkönnyítése nem—

csak a kereskedelempolitika, hanem a szállítási tech—

nika feladatai közé is tartozik.

5. Magyarország friss főzelék kivitele az 1927—1931. években fontosabb főzelékfajták szerint.

Ewportations de légumes frais de la Hongrie en 1927—31, suivant les primipaum légumes.

1937 1928 1929 __ 1930 1931

A , § Érték Érték Érték Érték Érték

rumegnevezes Mennyiség 1.000 P— Mennyiség 1.000 P- Mennyiség 1.000 P- Mennyiség 1.000 P— Mennyiség 1.000 P—

Lé umes g-ban ben g-ban ben (yban ben g—ban ben g—ban ben

9 [ Ouantz'té Valem' Ottantüé Valeur gmmíité Valexu' Ouantílé Valem' Ouantíté Valeur en 11 en 1.0!) , en 41 en 1.00 en (1 m 1.000 en :; en 1.00 m 4 en 1.000

! ! pengősi pangás pengó's pengős pengős

Uborka—om— ; ! § ; '

combre. 71.121 5 1.778 57.061 § 1.264 151100 2.569 68.847 3 1.368 54.508 . 12 Hagyma—Oignon 165053 1 8.509 279995 — 6.520 402309 6.070 219066 2.893 189326 1 2.044

Legfontosabb két idetartozó eikkünk az uborka és a hagyma biztató kezdet után viss

ségülmek javuló irányzatát jelenti az

.

zaesett. Minő—

a tény, hogy

az erős mennyiségi visszaesés nem vonta ugyan—

olyan arányban magával az érték visszaesését is.

-Meg kell azonban itt jegyezni, hogy a magyar mező-

' 7. szám.

—571— 1932

gazdaságra még nagy feladat vár a belföldi szükség- letek teljes ellátása terén. A külföldi behozatal nem esett olyan mértékben vissza, mint ezt várni le- hetne. 1929-ben 1'8, 1930-ban 11 és még a válsá- gos 1931. [évben is 12 millió pengőért importáltnnk friss főzeléket. Láttuk, hogy Németország az emlí- tett 3 esztendő alatt 60 millió pengő értékben, tehát egyharmadával csökkentette főzelékbehozatalát.

Ugyanígy visszament a francia import értéke is. A magyar fogyasztóközönség ezekben a nehéz években nem adta jelét olyan előrelátásnak, amilyet nemcsak a gazdasági hazafiasság, hanem a legreálisabb ér- dekek is megkívántak volna.

Magyarország friss főzelék behozatala az 1927—1931- években a következően alakult:

Év [ Érték 1.000 P

1927 2.162

1928 2.527

1929 1.855

1930 1.145

1931 1.245

Gyümölcs.

A gyümölcs világpiaca. Ha a zöldség— és főzelék- t'élékről nehéz összefüggő képet alkotni, úgy ez még inkább áll a gyümölcsre, mert míg az előbbiek ter- melése bármily szétszórtan és eldaraboltan, de mégis kizárólag tervszerű gazdasági munkával ér—

hető csak el, addig az emberi táplálkozás céljára szolgáló gyümölcsöknek egyrésze vadon nő. Ez eleve kiesik érdeklődésünk köréből és vizsgálódá—

sunk csak a kultúrországok termelési és fogyasz—

tási adatait kívánja megközelíteni. A gyümölcsfaj—

tákat két főcsoportban tárgyaljuk. Ú. m. a mérsé- kelt égöv alatt termeltek és a szubtrópikus vagy trópíkus éghajlatot megkívánó, 11. n. déli gyümöl—

csök csoportosításában.

Nézzük először ismét a legreprezentatívebb gyümölcsfogyasztó és termelő országot, az Egyesült Államokat. Gazdaságilag legjelentősebb és egyben legelterjedtebb gyümölcsfajtája az alma, összesen

mintegy 300 millió almafa található az államok

területén, ebből 80 millió kereskedelmi célokra te—

rem. Az eladott termés értékét a mennyiségi változáson kívül az árak ingadozása is befolyá- solja, s így az 600 és 1800 millió pengő között mozog. Ehhez kell számítanunk még a konzerv formájában piacra kerülő árut, mi az utolsó évek- ben az 50 millió pengőt is megközelítette. Az Egye- Államok almatermése egyre jobban kivitelre , , _itt_szik, 1889-ben még csak 25, 1929—ben pedig 1471? százalékát vitték külföldre a termelt mennyi- ségnek.

"A* csemegeszőlőtermelés Kaliforniában összpon-

tosuiz'leso-ban 23,685.000 mázsa, értéke pedig 240

m

millió pengő volt. A csemegeszőlő ára oly rohamo- san esett, hogy míg 1922-ben a csak 19'8 millió mázsás termés 472'6 millió pengőt jövedelmezett.

Exportra a termés 1 százaléka kerül. Növekvő fon- tossággal bír az őszibarack- és a körtetermelés:

előbbiből 1930-ban 146 millió, az utóbbiból 7 millió mázsa termett. Ez a két gyümölcs a legfontosabb a nagykiterjedésű amerikai konzervipar részére. A konzervált őszibarack értéke 1930-ban 1.170, a körtéé pedig 793 millió pengőt tett. ,

Nagy—Britannia éghajlata általában nem ked—

vez a gyümölcstermele'snek: mindazonáltal nagy almatermése van, ami Kent és Herefordshire gróf- ságokban összpontosul. A gyümölcskertek összes területe 174560 kat. hold. Az angol gyümölcsfo—

gyasztást ezek a számok szemléltetik: az 1927—29.

évek átlagában az angol almaimport értéke 200 mil- lió pengő volt, a szárított gyümölcsöké ugyanennyi, a konzervek és gyümölcsízek importértéke pedig 200 millió felett állott.

6. Gyümölcstermete's. —— Production de fruits.

Alma Körte Szilva

0 1- s Z ;; g Pomme a Poire Prime P a y 8 mennyiség IOOOg ban - guantité m 1000 (1

, 1926 t 1929 H 1926 [ 1929 M 1926 [ 1929

Ausztria

Autm'che . 1.800 1.025 1.602 478 609 269 Kanada

Canada . . 1.793 2.721 42 71 26 58 Cseh—Szlovákia

Tche'co-Slov. . 1.570 795 1.091 340 2.790 Franciaország

France. 1.860 1.259 011550 !)28.985 298 Jugoszlávia

Yougoslavie . 1.952 1.389 967 725 9.839 . N agy-Britannia

Gr.—Bretagne 2.108 3.841 220 311 780 Olaszország

Italic . 3.701 4.289 4) *) 11 Románia

Roumanie. . 2.000 4) *) 4) 3.000 ..

Spanyolország

Espagne . .jf)l.7901.081 616 769 3)410

li '

1) Cider alma is. —- Y compr. les pommes a cidre.

2) 3) Becslés. —— Evaluation.

*) Az álmában bennfoglaltatik. —— Compris dans—

les chi/fres relatifs á la pomme.

Az európai nagy almatermő országok közül Hollandia,

Olaszország és Jugoszlávia, a tengerentúliak közül számottevők: Franciaország, Belgium,

Kanada és Ausztrália. Jelentős termelése van külö- nösen Szászországban, Badenben és Würtembergben Németországnak, de azért behozatalra szorul.

A más éghajlati feltételeket megkívánó, fogyasz- tásban nagy 'elterjedtségnek örvendő déli gyümöl—

—572——— 1932'

7. szám

7. Citrom és narancstermelés az 1929 30 gazda- sági évben.

Production de citron et d'arange dans l'armée agri- cole 1929 —3().

Citrom Narancs Cítron Orange

Orszag Pays %%íőnglggg

guantité en 1000 a

Spanyolország 1) — Espagne 1) . . . 536 11.963 Görögország — Gréce ... . 39 106 Olaszor-S/ágl) —— Italia !) . . . 4.514 2.704 Am. Egy. Államok [) —— EtatS—Um's 1) 2.356 16.288 Portorikó — Porto-Rico . . . —— 338 Mexikó —— Mewigue ... 303 1.012 Palesztina — Palristine . . 2 1.000

Libanon —— Liban . —— 400

Algir —— Algéria . . . 30 660 Ausztrália —— Australie . . . 97 672

csök közül legjelentősebbek a narancs és a citrom.

A termelés központjai Spanyolország és Olaszország erős napsütésű, öntözött és terrasz-szerűen kiépített hegyoldalai. A mult évtized folyamán a palesztinai narancstermelwés nyert fontosságban; nem annyira mennyiség, mint kitűnő minősége miatt. Spanyol—

országban 25 millió 600 ezer narancsfa és 800.000 citromfa van, évi termelésüknek értéke együtt 150 millió pengő között mozog. A spanyol narancskivitel évente 200 millió pengőt jövedelmez. Az olasz na—

rancsexport értéke 500 millió pengő. Az Egye- sült Államok szintén igen jelentős termelői a na-

rancs— és citromféléknek; a délatlanti államok és Kalifornia alkalmasak a termelésre. Legnagyobb narancs és grape fruit termelése. Citromban behoza—

talra szorul, míg narancsból egyes években nagyobb

') 1930—31. évi adatok. — Chz'ű'res de 1930—31. nak.

8. Az alább felsorolt országok gyümölcsforgalma az 1929—1931. években.

Commerce extérieur des fruits dans les pays énume'rés ci-dessous, 1929—31.

Mennyiség a-ban — guantiié en (; Érték — Valenr, 1000 l'

Ország — Pays

1929 1930 1931 1929 1930 1931

a) Bevitel —— Importations

, Németország —— Allemagne 6,433.286 8,168.225 5,989.012 375583 410179 315493

§ Franciaorszag —— France 4,372.591 6,010.25-1 7,126.259 226.237 262.189 289.226 5 Ausztria —— Autriche ... 1,617.676 1,415.551 1,431.452 65.042 60.493 54.579 Cseh—Szlovákia — Tchc'co-Slovag. 45.709 60.807 66.809 31.240 32.880 34.954

b) Kivitel — Exportations

. Franciaország — France 1,482.168 1,304.985 1,267.160 126893 100.278 71.988

? Olaszország —— Italíe . . 3,620.903 4,376.796 411899!) 275203 226456 184864 Spanyolország — Espagne 9,3l2.996 11,906.443 9,667.275 391316 431285 254804

közén van. Legtöbb a szilvafa, 48 millió, az összes faállománynak 30'5%-a. A felvidéken a faállomány fele szilvafa. A Dunántúlon és az Alföldön 1—1 Magyarország gyümölcstermelése és kereske—

delme, Magyarországon az 1929. évi állapot szerint a szántófölddel biró gazdaságok gyümölcsfaállo- mánya 15,680.765 volt. Legsűrűbben a dunántúli területek vannak beültetve föleg Pécs és Győr vidé- kén; abszolut számban a legtöbb fa a Duna-Tisza

milliónál több az almafák száma. A termés meny- nyiségét illetőleg nem állnak rendelkezésünkre ada—

tok. Ami exportunkat illeti, örvendetes emelkedést

9. Magyarország friss gyümölcskívitele az 1927—31. években a fontosabb rendeltetési országok feltüntetésével.

Exportations de fruits frais de la Hongrie en 1927—31, suivant les principaum pays de destination,.

'S PD .. . Cseh-. N'— *t- L 1-

Össze— § § .? § § Osszesen Ausztria Srilűyáiclzra Ossnzlág 335223;

32 sen a: § % § §, § Én S É 13 Total Auírzche Slovmlm'g Allemagne Pologne

*? EE "Pest g§ %% § %

§ 53? es ?? ? eg? es? ee? ege.

1 ( O z A * "AE? Wo *age %.;gée % §??? % L駣om

; Mennmégg-ban ;? ???? §??? ??*? Bár? a???

(Juaníite !" !! main unnám. mm3a. *mml*§_w *Ldn-i3a.

1927 60.589 89.873 61.866 105.573 2.583 1927 10.561 100" 3.772 35'7 2.414 22'9 4.188 39"? 129 1'2 1928 301749 122.759 54.491 107.732 13.663 1928 14.134 100" 6.023 426 2.727§19'3 4.268 30'2 773 5'5 1929 92.437 171550 192.960 85.150 39.868 1929 18.071 100' 7.453 41'2 5.87631'5 2.977 165 1.606 89 1930 79.374 141.631 147.124 130.690 52.419 1930 15.193 100' 5.320 35'0 3.45722'8 4.643 306 1.510 9'9 1931 508257 179.225 17.509 211.147 70.654 1931 14.346 100' 5.400 3736 501 3'5 6.004 41'8 1.283 89

^—573——

_ a

1952

tapasztalunk 1926 óta. Nemcsak mennyiségileg, hanem értékben is megkétszereződött a gyümölcs- kivitelünk, jóllehet legfontosabb piacainkon erős küzdelmet kell vívnunk, kedvezőbb éghajlati viszo—

nyok áldásait élvező országok terményeivel. A ma—

gyar gyümölcskivitelnek az a törekvése, hogy bele itudjon illeszkedni olyan országok fogyasztásába, amelyek kevésbbé érzik meg az elszegényedést és a válság hátrányait. Erre mutat az, hogy Nagy—Bri—

tanniában néhány év alatt, már a válság küszöbén sikerült több mint 360.000 pengő értékű friss gyü—

mölcsöt elhelyezni, ugyanakkor, mikor az osztrák piac fontossága csökkenőben van. Ennek az igyeke- zetnek folyománya, hogy a magyar gyümölcsexport a nagy verseny dacára megtartja helyét a német piacon és tért nyer Lengyelországban. Gyümölcs—

kivitelünknek hátránya, hogy még mindig nem al—

kalmazkodik a külföld ízléséhez csomagolásban.

Például a legutóbbi évben is 52.300 mázsa almát vit- tünk ki ömlesztve és egyszerűen csomagolva, viszont

a finom, darabonkinti csomagolású almakivitel össz—

mennyisége 5 mázsa volt. A két árufajta értékkü—

lönbsége mázsánként több mint 50 pengő. Almaki- vitelünk különben is legsebezhetőbb pontja friss gyümöloskivitelünknek: értékben és mennyiségben erős ingadozásoknak van kitéve. A szilva és kaj- szinbarackexport is érzékenyen reagált az utolsó vál—

ságos évre, főként a cseh vámháború hatására. An- nál hatalmasabb előretörést tapasztalunk a csemege- szőlőnél, ami erős minőségi javulása folytán a meny- nyiségi növekedéssel párhuzamosan még 1931-ben is értékemelkedést mutatott fel. Ez a borválság egyetlen kedvező következménye. Érdekes megje- gyezni, hogy Ausztriába irányuló kiviteliinket csak- nem teljesen Bécs szívja fel, ausztriai almaexpor—

tunknak 91, barackexportunknak 88, dinnyeexpor—

tunknak 96%-át a főváros fogyasztja el. Cseh-Szlo- vákiában kisebb a főváros részesedése; Németország- ban a forgalom felaprózódik München, Drezda és más városok között.

10. Magyarország friss gyümölcs kivitele az 1927—1931. években fontosabb gyümölcs fajták szerint.

Exportations de fruits frais de la Hongrie en 1927—31, suivant les principales espéces de fruits.

'Vi 14—15 millió jövedelmet jelent az országnak.

.olyan szám, ami kedvező természeti adottságaink mezőgazdaságra való ráutaltságunk mellett , Stikpelindulásnak számithat. Annál károsabb, hogy rá , 'm magas exporttal szemben számottevő import áll. Ha fel is tehetnénk, hogy olyan gazdag ország vagyunk, amely tízmilliónál nagyobb értékű déli—

gyümölcsbehozatalt megengedhet magának, — amint Magyarország friss- és déligyümó'lcs behozatala az

1927—1931. években a következő volt:

Friss j Déli ! __

— Osszesen

" ÉV G y ü m 6 1 c s !

érték 1000 P—ben

. 1927 5.186 10.559 15.745

. 1928 6.068 13.940 20.008

1929 6.573 12.225 18.808

. .1930 . 5.579 11.424 17.003 , ,1931— , 3.622 8.384 12.006

1927 1928 __1929 1930 1931

Árumegnevezés Mennyiség $$$ Mennyiség %% Mennyiség Érggg Mennyiség Ii'rágg Mennyiség Érggg

F 't Cl-ban P-ben (tban P—ben (kban P—ben úrban P-ben a-ban P—ben

"" s guantité §;ng Ouantité 31113th guanmé %d%% guantíté %d%% guanmé 311340?)

en 4 pengős en 4 pengős 3" 4 pengös m (! pengős 3" 9 pengős

Alma — Pommes 127653 5.299 65.199 3.022 161613 5.887 65.336 2.079 52.146 1.510 Kajszinbarack —

Abricots . 9.064 770 50.033 3.903 19.634 1 767 24.934 1.546 7.317 366 Szilva —-——. Prunes 75.050 1.876 104692 2.617 117313 2.933 67.993 2.312 154395 3.397 Dinnye —- Melons 26.018 792. 28.401 800 83.752 1.091 112081 1.134 74.774 862 Szőlő — Raisins . 6.134 552 22.300 1.673 82.320 4.610 176697 5.831 184.951 5.918

A magyar gyümölcskivitel tehát, mint látjuk, hogy sajnos, nem tehetjük fel, —— még akkor sem volna indokolt az, hogy nálunk is termő gyümölcs- fajtákért a legválságosabb évben is közel 4 millió pengőt adjunk a külföldnek. Ezáltal elérjük azt, hogy gyümölcsmérlegünk a ránk nézve kedvező években éppen hogy ki van egyensúlyozva, míg a kedvezőtlenebbekben, mint 1928 és 1929 voltak, erő- sen passzív.

Az elmondottak bizonyítják, hogy a konyha—

és gyümölcskerte'szet terményei igen fontos árui a világkereskedelemnek, tehát kis területű, de ked—

vező fekvésű országnak, mint hazánk, az erre való áttérés a legbiztosabb védekezés a válság árromboló hatásával szemben. Ahhoz azonban, hogy mező—

gazdaságunk elérje azt a fokot, amely bel- és kül- földön egyformán versenyképessé teszi, még igen sok teendő van hátra, nemcsak a termelők, hanem a fogyasztók számára is.

SibeIka-Perleberg Artúr dr.