196 i r o d a l o m .
8. Lencz Géza, A háború etikai megítélése, 19 1., 60 f. 9. 7ankó Béla, A háború értékelési tanulsága, 24 1., 60 f.
Di". K i s s Elek, A z é r t e l m i é s e r k ö l c s i u e v e l é s v i s z o n y a , I.
Kolozsvár, 1916, a szerző kiadása, n 8°, 174 1., 5 kor.
Kocii N á n d o r , A t e r m é s z e t r a j z és a v e g y t a n s z e r e p e a n e m z e t i n e v e l é s b e n . (Kny. az Urániából.) Bpest, 1916, k 8°, 29 1.
. Dr. Littke A u r é l , A k ö z é p i s k o l a i f ö l d r a j z o k t a t á s r e f o r - rnálása é s a g e o g r á f u s t a n á r k é p z é s . Bpest, 1916, M. Földr. Társ.
(Kny. a Földrajzi Közi. 1916. évf.-ból.) n 8°, 27 1.
M o h a r J ó z s e f , T ö r v é n y t e r v e z e t a tanító- é s t a n í t ó n ő k é p - z é s o r s z á g o s é s e g y s é g e s r e n d e z é s é r ő l . (Kny. a M. Tanítóképzőből.) Bpest, 1916, n 8°, 39 1.
M ó k o s Gyula. D i á k l e á n y o k n ö v e k e d é s e két h á b o r ú s év- ben. Bpest, 1916, a szerző kiadása, n 8°, 25 1.
N a g y J ó z s e f , H u m a n i s z t i k u s f i z i k a t a n í t á s h a t á s a i . Bpest, 1916, n 8°, 23 1.
S c h m i t t J e n ő , M ű v é s z e t . Etikai élet. S z e r e l e m . Migray József előszavával és bevezetésével. Bpest, 1917, Táltos kiadása, n 8°, 98 1., 3 kor. S0 f.
S z a b ó L á s z l ó , A R o u s s e a u - p r o b l é m a . Bpest, 1917, a szerző kiadása (Kny. a Néptanítók Lapja 1917. évf.-ból), n 8°, 52 1.
S z e l é n y i Ödön, E g y régi m a g y a r h o n i p a d a g o g o - l h e o l o g u s . Pozsony, 1917 (Kny. a Theologiai Szaklapból), n 8°, 23 1.
S z e n t Á g o s t o n v a l l o m á s a i . Fordította dr. Vass József. Bpest, 1917, «Élet»-kiadás, n 8°, I.: XXII+334, II. : 360 1., 3 + 3 kor.
Vadász Norbert, V i s z o n t l á t á s r a ! A harctéren küzdő magyar diákok vigasztalására. Szombathely, 1917, n 8°, 46 1., 1 kor. — Három nyilt levél; az I.: «Multatok: az iskola®; II. «Jelenetek: a háború®;
III.: «A jövő a tiétek!® A füzet nagyobbik felét a III. levél tölti meg:
tanácsok a háború utáni időre; a harctéren levők tervezgetéseit akarja irányítani.
2. Német művek (1917 január).
üartmann M.: Die Volksschule im Kanton Zürich zur Zeit der Mediation. Zürich. Orell Füszli, VII+160 1., 3-50 M.
Hemprich K.: Grundzüge der Jugenderziehung und Jugendpflege.
Langensalza, 1916. Beltz, 39 1., —"80 M.
Imboden-Kaiser K.: Aus der Praxis der Kleinkindererziehung. Das Werden der Persönlichkeit im Kinde. St.-Gallen, 1916, Schneider. 2 4 + 27 1., i-60 M.
Kámpfe E.: Der Streit um die Schulaufsicht. Paderborn, Sehöningh, IX+52 1., 2 M.
Keller H.: Vernünftige und unvernünftige Mutter. Wien, Urania, 92 1., 1 M.
Kesseler K.: Grundlinien einer deutsch-idealistischen Pádagogii.
Langensalza, 1916. Beltz, 42 1., 1 M.
s z e m l e . 20-5 Kuhlmann F.: Schreiben im neuen Geiste. Neue Wege des Schreib- unterrichts im Sinne der sohaifenden Arbeit.. München. Kellerer, 7'50 Mt
Kühnel J.: Neubau des Rechenunterrichts. II. B., Leipzig, 1916, Klinkhardt, VIII+253 1., 5-40 M.
Lietz H.: Deutsche Land-Erziehungs-Heime. Leipzig, Yoigtlánder, 52 1., 1 M.
Lindner J.: Offene Fragen im Beehenunterrichte der Volksschule.
München, Oldenbóurg, 36 1., —-60 M.
Offe H. Ziele und Wege der Erdkunde an höheren Schulen.
Leipzig, Freytag, 1'20 M.®
Reiniger M.: Die Erziebungsschule im neuen Deutschland. Langen- salza, Beltz, 51 1., 1 M.
Reiniger M.: Vaterlándiseher Geschichtsunterricht. Langensalza, Beltz, 29 1., —-60 M.
Renker H.: Ahasver Fritsch, ein pietistischer Pádagog vor Francke und ein Vorláufer Franckes. Paderborn, Schöningh, IX-)-105 L, 3'40 M.
Richter J.: Bildende Kunst und Yergeistigung der Erziehungsarbeit.
Leipzig, Haase, 1'50 M.
Rommel F.: Die Not der höheren Schule. Berlin, Friedberg &
Mode, 1-20 M. - •
Ruttmann W. J.: Erblichkeitslehre und Padagogik, Leipzig, Haase, 3-60 M.
Schiebuhr T. : Kriegspádagogik. Langensalza, Beltz, 54 1., 1 M.
Timmer W.: Deutsche Sozialpadagogen der Gegenwart. Paderborn, Schöningh, X+125 1., 3"80 M.
Wagner J. Ph.: Lichtbilder- und Kinovortrage im Dienste der Schule. Dresden, 1916, Glóbus, 15 1., —-60 M. Gy. Á.
SZEMLE.
Múzeumaink és közkönyvtáraink.
A közművelődés céljainak kitűzése és a helyes eljárás megálla- pítása érdekében szükséges számba venni a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrásokat s jó volna elkészíteni az ország egyes részei- nek művelődési állapotrajzát. Mindezekre nézve sok útmutató adattal szolgálnak a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Tanácsának évi jelen- tései. Ezek közül az utolsó 1914-ben jelent meg (XII. jelentés;
Bpest, 1914, 8°, 182 1., a Tanács kiadása), jóllehet a Tanács a háború kitörése óta is működik. Erről szóló jelentését azonban csak a háború után, összefoglalóan szándékozik kiadni.
A Tanács hatáskörébe 86 tudományos és 1457 népies jellegű gyűjtemény tartozott. Ennyi működik a Tanács és az Országos Fő-
