KISEBB KÖZLEMÉNYEK.
Az osztrák középiskolai ankét.
(1908 január 21—25.)
Az osztrák gimnázium még ma is olyan, mint ahogy azt 1849-ben Exner Ferenc és Bonitz Hermann megalkották az «Entwurf der Orga- nisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreieh® alapján.
Akkor lett a gimnázium nyolc osztályúvá és alsó és felső tagozatra oszlott. Az 1889. és 1900. tantervek és utasítások nem változtattak a lényegen. A gimnázium célja ezek szerint: 'Magasabb általános művelt- ség szerzése a klasszikus nyelvek és irodalom felhasználásával és az egyetemi tanulmányokra való előkészítés®.
A reáliskola, amint azt 1851-ben alapították, három évfolyam- ból állott; 1879 óta hét osztályú intézet, melynek alsó tagozata négy, felső tagozata három évfolyamból áll.
Utóbbi időkben a gimnáziumot mind több támadás érte; azért az osztrák kultuszminisztérium elhatározta, hogy az iskolának & mo- dern követelményekkel megegyező átalakítása végett, valamint a ta- nulmányok megkönnyítése céljából a tanterveket átalakítja, esetleg egy új iskolatypust állít fel, mely az összes egyetemi tanulmányokra jogosítson.
Az ankétet megelőzőleg kérdőiveket bocsátottak ki, melyekben a következő kérdések voltak kitűzve :
1. Mennyiben szorulnak rá középiskoláink a javításra?
2. Ajánlatos-e egy új középiskolának a felállítása
a) az Ausztriában fennálló reálgimnáziumoknak nyolc osztályúvá való fejlesztése által?
b) az alreáliskolának és fó'reálgimnáziumnak .kapcsolata által?
3. Az egyes tárgyakban való kettős fokozat elhagyandó-e, vagy megtartandó némely változtatással ?
4. Az érettségi vizsgálat megtartandó-e mai alakjában ? 5. Hogyan lehetséges a középiskolák túlzsúfoltságát megakadá- lyozni ? Szükséges-e a jogosítás kérdésének revíziója ?
6. Az elemi iskolából a középiskolába ós a középiskolából az egyetemre való átmenet. Ezzel összefüggésben: Változtatásra szorul-e az eddigi vizsgálati és osztályzási rendszer és nevelési praxis ?
¥
Az ankétre min. tanácsosok, fó'rendiházi tagok, egyetemi taná- rok, orsz. képviselők, főigazgatók, gimn. igazgatók, a kereskedelem és közgazdaság nevezetesebb képviselői voltak hivatalosak.
Marchet vallás- és közoktatásügyi miniszter megnyitó beszédé- ben utal arra, hogy a gimnázium az Entwurf szellemének megfelelően mindenképen teljesítette eddig hivatását félszázadon keresztül; azon- ban a közoktatási kormány sem volt eddig tétlen, mert mindig igye- kezett annak tantervét a korszellemmel összhangzásba hozni. Rámutat az 1889-es tantervre, valamint azon rendeletekre, amelyek a klasszi- kusok és német nyelv tanítására vonatkoznak; legújabban is a VII. és Vili. osztályban eltörölték az anyanyelvből a görögre való fordítást (nálunk még megvan az attikai nyelvjárással kezdődő tanmenetben);
a fizikában és chemiában gyarapították az óraszámot; a modern nyel- vek tanítása is sokat haladt, valamint a testgyakorlatoknak és egyéb higiénikus követelményeknek is érvényt szereztek.
Mindezeknek dacára a tanterv bizonyos revízióra szorul a mo- dern követelmények és könnyítés szempontjából.
A tantervek javítása tekintetében eddig is több intézkedést tett.
A klaszikus nyelvekben a túlságos grammatizálást megszorítani igye- kezett, hogy az olvasmányoknak több idő jusson. Az irodalomtörténet tanításában az újabb kornak több tért juttatott; a történelem taní- tásában a gazdasági és kulturális viszonyok ismertetésére, valamint a földrajznak a felsőbb osztályokban való tanítására súlyt kíván helyezni. A hazai történelem tanításában a szociológiának is helyet biztosít a VIII. osztályban. A mennyiségtanban és mértanban a Fran- ciaországból kiinduló reformokra is tekintettel lesz. A természetrajz- ban a biológia tanítására is súlyt helyez, nemkülönben a fizikai és ehemiai gyakorlatokra és a rajz oktatására.
Az élet sokoldalú követelményeinek megfelelően egy új iskola- típust kíván felállítani, mely a görög nyelv tanulása nélkül is az egyetemi tanulmányokra jogosítson.
¥
Az I. kérdésre (Javításra szorulnak-e középiskoláink ?) Martinak egyetemi tanár referátumában a következő kívánságokkal lép fel:
A reáliskolába behozandó a filozófiai propedeutika és a relatíve köte- lező latin tanítás ; ugyanezen iskola nyolc osztályúvá fejlesztendő és
jogosítása kiterjesztendő. A gimnáziumban relative kötelező legyen vagy a francia vagy az angol; .a felsőbb osztályokban próbaképen differenciálódás lehetséges legyen.
A II. kérdésre vonatkozólag (Van e szükség új iskolatípusra?) Hvemer udv. tanácsos referens a következőket ajánlja:
1. A reálgimnázium nyolc osztályúvá fejlesztendő és jogosítása kiterjesztendő.
2. Kisérletképen az alreáliskolára fó'reálgimnáziumok állítandók, amelyek mint reform-reálgimnáziumok szerepeljenek.
3. Ezen iskolák végzett hallgatóinak az egyetemre való beirat- kozást minden megszorítás nélkül meg kell engedni.
A másik referens, Moravszki egyetemi tanár, rámutatva a gim- náziumok eddigi nagy számára, a reálgimnáziumok új típusát ajánlja latin nyelvvel, továbbá a reáliskolának nyolc osztályúvá való fejlesz- tését a klasszikus nyelvek fakultatív tanításával.
Moravitz referens szerint az eddigi iskolák már korán arra kényszerítik a szülőket, hogy olyan pályára adják gyermekeiket, mely- hez esetleg semmi hajlamuk nincs. Ajánlja a görök nyelvnek egy modern nyelvvel való helyettesítését. Több súly helyezendő a törté- nelemben a szociális, gazdasági és jogi ismeretek szerzésére, továbbá több figyelmet kell fordítani a technikai, mint a mathematikai fizikára, hasonlóképen fontosabb a kereskedelmi, mint az ókori földrajz. Az ifjak előadási képességét is fejleszteni kell; ne csak tudják azt, amit mondani akarnak, hanem el is tudják mondani, amit akarnak. A sok írásbeli gyakorlat helyett a szónoki készséget is képezni kell. Az iskola szabadulva a sok ballaszttól, több figyelmet fordíthatna praktikus ismeretek szerzésére. Az egyéves önkéntességi jogot már hat osztály elvégzése után meg lehetne adni (mint Németországban). Ellene van az érettségi vizsgálatnak. Ha évről-évre megfelelt a tanuló, akkor semmi szükség sincs arra. hogy még legvégül is ilyen vizsgálatnak kitegyük. Már a legalsó osztályokban kell a tanulókat megfelelően megrostálni és a nem tehetséges tanulók szülőit a felesleges idő- és pénzpazarlástól megkímélni.
Ehrlich tanár szerint a gimnázium eíite-iskola legyen, melyben a tanulók és tanárok elitje összekerül. (Ugyanaz, amit Gomperz, bécsi egyet, tanár a Neue Freie Presse egyik vezércikkében kifejtett.)
Pidoll báró osztályfőnök azt kívánja, hogy:
1. A latin és a görög nyelv az alsó osztályokban ne taníttas- sák ; a latin csak az V. osztályban, a görög csak a VI. osztályban kezdődjék; analytikai methodnst kell alkalmazni; a klasszikus nyel- vekre való fordítás kiküszöbölendő.
2. Az anyanyelvi oktatás előtérbe helyezendő.
3. A természettudományok intenzivebb oktatása kívánatos, továbbá praktikus gyakorlatok.
4. A VII. és VIII. osztályban bizonyos differenciálódás lehet- séges legyen compensatióval. (Szabadabb mozgás a felsőbb osztályokban.)
5. A tanulók száma 25 — 30 legyen; kívánatos a tananyag kor- látozása ; házi munka az alsóbb osztályokban 1 Vs, a fesőbb osztályok- ban 2—3 óra elegendő. Az érettségi vizsgálatot el kell törölni. Óhajtja továbbá az igazgató és a tanárok közötti viszony szabályozását.
Thumser igazgató szerint a tantervet és módszert közelebb kell hozni az élethez. A rajzot és a tornát kötelezőleg kell behozni.
Hoffmann v. Wellenhoff tanár, orsz. képviselő szerint a pana- szok oka nem a tantervben, hanem ennek keresztülvitelében, a metho- dusban és az iskola menetében keresendő. A tulajdonképeni hiba a tanárképzésben rejlik. A tanárok nincsenek kellőleg előkészítve akkor, mikor az iskolába lépnek. Az igazgatók és főigazgatók adminisztratív teendőkkel vannak elhalmozva.
A középiskolából az egyetemre való átmenet hirtelen történik.
A gimnáziumban a görögöt, a reáliskolában pedig a második modern nyelvet ki kell küszöbölni. A jövőre nézve egységes alapot kíván a klasszikus nyelvek nélkül, a felsőbb osztályokban fakultatív göröggel, a reáliskolában fakultatív latinnal.
Báró Gautsch volt miniszterelnök és kultuszminiszter szerint a klasszikus nyelvek a gimnáziumban intenzive taníttassanak. Bizo- nyos reformokra mégis szükség van. Egyes tárgyakat esetleg csak egyszer lehetne tanítani a gimnáziumban, amikor több eredményre van kilátás.
A latin óraszámot az I—II. osztályban nyolcról hatra lehetne leszállítani; a felső osztályokban elég volna öt. Nem szükséges a felső osztályokban a klasszikus nyelvekre való fordítás; az érett- ség sem. Szükség van az anyanyelv intenzív oktatására. A görög nyelvi óraszám változatlan maradjon. Elhanyagolt tárgy a gimnázium- ban a földrajz; helyet lehetne nyerni, ha a történelmet az alsóbb osztályokban, elhagyják. (Hát aki az alsó osztályok elvégzése után ott hagyja a középiskolát, semmit se tudjon hazája történetéből ?) A fizikai tanítás sem elég erős. A mathematikai tanítás már a VI. osztályban véget érhetne, és kiküszöbölendő volna az érettségi tárgyak sorából.
A reáliskolai tanulóknak azon feltétel alatt meg lehet nyitni az egyetemet, ha egy esztendeig latinnal és filozófiai propedeutikával foglalkoznak.
Nem barátja a tervezett új iskolatípusnak, mely a görögöt el- hagyja, mert ettől félti a régi középiskolákat; inkább hat osztályú
Magyar Paedagogia. XVII. 3. 12
iskolát kíván latin nélkül, melynek elvégzése után szakiskolákba me- hetnének a tanulók.
Loos főigazgató azt kívánja, hogy a görögöt csak az V. osz- tályban kezdjék tanítani, a III. és IV. osztályban mindenki franciát tanulna.
Juraschek osztályfőnök szintén új iskolatípust óhajt a közép- osztály részére, mely némileg csökkentené a többi középiskola túl- zsúfoltságát.
Meixner vezérőrnagy a hadügyminisztérium képviseletében nem zárkózik el attól, hogy az egyéves önkéntességi jog kiterjesztessék;
a két éves katonai szolgálat behozatalával ezt a kérdést is szabá- lyozni fogják.
Zedik báró : Az 50-es évek előtti gimnáziumban csak heti 20 óra volt, de azért nem hiszi, hogy a mai ifjúság a régit a fellépés biztosságában és az önálló Ítéletben felülmúlná. Az iskola fejlessze a jellemet és adjon az ifjúnak elég időt arra, hogy fejlődjék és erősöd- jók. A pályaválasztásnak minél kijebb való tolását fontosnak tartja.
Közös alsó tagozatot kíván görög nélkül; a felső osztályokban a görö- göt fontosnak tartja.
Pernerstorfjer képviselő síkra száll a régi gimnáziumért; híve a grammatikai oktatásnak. Új tárgyak behozatala helyett egyes régi tárgyaknak a kiküszöbölését óhajtja, pl. a vallásoktatást. Több súly helyezendő a testgyakorlatokra. A görög tanítást fontosnak tartja;
görög auktoroknak fordításban való olvasása semmit sem ér. (Annyi bizonyos, hogy kevés szociálista gondolkodik ilyen módon a gimná- ziumról. A legtöbben éppen a gimnáziumnak azt vetik szemére, hogy arisztokratikus műveltséget ad.)
*
A ü l . és VI. tétel együttesen tárgyaltatott.
Hélmer apát, főrendiházi tag a kettős fokozatok mellett van paeda- gogiai és didaktikai okokból, továbbá a szakiskolákba való átlépés miatt.
Allémét nyelvi oktatást nem tartja kielégítőnek. A vallásoktatást mai alakjában fenn kívánja tartani.
Gautsch báró nem helyesli, hogy mindig új tárgyak behozatalát kívánják: az ifjúság már eléggé meg van terhelve. Óhajtja, hogy egyes intézeteknek szabadság adassék a normális tantervtől való eltérésre, így aztán lehetséges volna, hogy egyes kísérletek gyakorlati értéke is bebizonyuljon.
Thumser igazgató a középiskolákba beiratkozó tanulóktól fel- vételi vizsgálatot kíván. Törekedni kell arra, hogy az elemi iskolák IV. osztályának tanterve ós a felvételi vizsgálat közötti ellentét meg-
szűnjék. A vizsgálatok és osztályozás hiányai az osztályzó katalógu- sokkal függnek össze.
Scheindler főigazgató szintén kívánja a felvételi vizsgálatot, még a bécsi elemi iskolákból átlépő tanulókra nézve is. Az éwégi vizsgálatok rendszere mai alakjában változtatásra szorul.
Petelenz kormánytanácsos a tanítás integráns részének tartja a vizsgálatokat. Ha nem volnának az osztályok annyira túlzsúfoltak, akkor ez ellen sem volna panasz. Csak nagyobb rész elvégzése után kell vizsgálatot tartani.
Hueppe a kettős fokozatot, melyért az osztrák középiskolát kül- földön is megirigyelik, fenntartandónak véli. A természettudományi oktatás javításra szorul.
*
Az utolsó napon a tornaügy és az érettségi vizsgálatok ügye ke- rült szóba.
Hueppe dr. a tornának kötelező tárggyá való tételét ajánlja.
Pekaőek a bonvédelmi minisztérium képviseletében igóri, hogy a cél- lövészet tanítása érdekében a minisztérium tiszteket fog kivezényelni
egyes iskolákhoz. (Nálunk már meg is tették.)
Áz érettségi vizsgálatok ügye keltette a legnagyobb érdeklődóst.
Két referense volt: dr. Loos, linzi főigazgató, aki az érettségi vizs- gálatok fenntartása mellett nyilatkozott bizonyos könnyítések mellett;
Hoffmann v. Wellenhoff orsz. képviselő a teljes eltörlés mellett érvelt.
Schultern, egyetemi tanár szerint az érettségi vizsgálatok nivója intézetenkint változik.
Gessmann miniszter nevében Schwiedland kormánytanácsos az érettségi vizsgálat helyett egy kollokviumszerű vizsgálatot ajánl.
Tárgya: a tanításban előforduló kulturkérdések.
Tumlirz főigazgató fenntartandónak véli a. vizsgálatot, mert különben az egyetemen hozzák be.
Az érettségi vizsgálatokra nézve szavazást is tartottak, melynek eredménye volt, hogy fenn kell tartani a vizsgálatot, de lényeges könnyítésekkel.
Marchet miniszter, mint azt olvassuk, meg is Ígérte, hogy még a folyó tanév végén erre. vonatkozólag rendeletet fog kibocsátani.
Záróbeszédében kifejezést is ad annak. Felemlíti, hogy a klasszikusok nevelő értékével majdnem az egész konferencia egyetértett. A ter- vezett új iskolatípust görög nélkül, egy új modern nyelvvel, a latin tanítása mellett helyeselték. Ezek után megköszöni az értekezleten
résztvevők mély érdeklődését és szakavatott tanácsát.
Dr. Endrei Gerzson.
1 ÚJ*
