Mootz, M. – Timmermans, J.M.: Az időskorúak érdekében kifejtett politika Hollandiában

(1)

1 278 STATISZTIKA! IRODALMI FIGYELÖ

A pénzügyi és árstatisztika sem marad ki a minőségmérésből: a minőségnek a nyere—

ségre gyakorolt hatása mellett azt is megfi- gyelik, hogy az árképzésnél a termék jobb minőségét hogyan juttatják kifejezésre az ár- ban. milyen gazdasági ösztönzőket alkalmaz—

nak a minőségjavitás érdekében.

A statisztikai munka minőségének javítása is napirenden van. Ennek keretében irányoz—

,zák elő a vállalatok, az egyesülések, a mi-

nisztériumok és az irányítószervek beszámo- lási kötelezettségének egyszerűsítését és táv—

lati csökkentését. A statisztikai mutatószám- rendszer továbbfejlesztése során több új mu—

tatót nyernek, ezzel egyidejűlega statisztikai információ elemzésének módszereit is korsze- rűsítik, hogy a termelés minőségére ható tár—

sadalmi—gazdasági tényezőket feltárják.

(ism.: Csizmadia Magdolna)

TÁRSADALOMSTATlSZTlKA

MOOTZ. M. — TIMMERMANS. ]. M.:

AZ lDÖSKORÚAK ÉRDEKÉBEN KIFEJTETT POLITIKA HOLLANDlABAN

(Policy for the elderly in the Netherlands.) - Planning and Devlopment in the Netherlands. 1979.

1. sz. 58—82 p.

Hollandiában is — akárcsak valamennyi európai országban — növekszik az időskorú személyek abszolút száma és aránya a népes- ségben. A 65 éves és idősebb népesség ará- nya az 1960. évi 9 százalékról 1980-ra 112 százalékra emelkedett, ugyanakkor a 0—14 évesek aránya 30 százalékról 23,9 százalékra csökkent.

A holland jóléti politika fogalmai szerint a 65 éves és idősebb népesség tartozik az időskorúak csoportjába. Orvosi—biológiai szempontból nem sok értelme van ennek az elhatárolásnak, és társadalmi—gazdasági szempontból sem feltétlenül jelent éles ha- tárt. Hollandiában ugyanis egyrészt már 65 éves kor előtt vonulnak sokan vissza a kereső—

tevékenységtől — vagyis a nyugdíjról szóló jogszabályban meghatározott nyugdíjkorha- tár előtt —, másrészt sokan folytatnak ezen a korhatáron túl is gazdasági tevékenységet. A szerzők cikkükben ennek ellenére a ,,65 éves és idősebb" korcsoporttal foglalkoznak. te—

kintettel arra, hogy Hollandiában sokféle jó- léti rendelkezés és intézkedés ehhez a kor-

határhoz kapcsolódik.

A cikk nemzetközi összehasonlító táblát kö- zöl, amelyből látható, hogy Hollandiában még mindig kisebb volt az időskorúak szá- mának és arányának növekedése 1960 és 1980 között. mint a többi nyugat-európai or- szágban. A népesség ennek ellenére is fel—

tűnő elöregedése részben a születésszám csökkenésének, részben a várható élettartam emelkedésének a következménye. A születés- kor várható átlagos élettartam Hollandiában az 1971 és 1975 közötti időszakban a férfi- aknál 712 év. a nőknél pedig 772 év. a 65 éves korban várható további élettartam pedig 13,_6, illetve 169 év volt.

A fenti arányokból látható, hogy sokkal több a 65 éven felüli nő, mint férfi. követke- zésképpen nagyobb a nem házas és özvegy

nők, mint férfiak aránya is. Az előrebecslé- sek szerint 1975 és 1990 között a nők ará—

nya 68,5 százalék lesz az idős népesség kö—

rében, és az egyedülálló vagy özvegy nők aránya az 1975. évi 55 százalékról a 2000.

évig 65 százalékra fog emelkedni (a férfiak esetében ezek az arányok 27, illetve 32 szó- zalék lesznek). Ezek az országos trendek sokkal kirivóbbak a városok, főként a nagyvá- rosok (Amszterdam, Rotterdam, Hága) eseté-

ben, mint vidéken, _mert olyan folyamat in—

dult meg az utóbbi években, hogy a fiatalabb korcsoportok elköltöznek a városokból a környező — ingázással elérhető — települé—

sekre.

A szerzőpár különféle felvételek adatai a—

lapján vizsgálja az időskorú népesség élet—

körülményeinek egyes tényezőit, például a lakáshelyzetét, a társadalmi helyzetet, illetve a társadami tevékenységben való aktív részvételt, az anyagi helyzetet, az esetleges gazdasági tevékenységet, az egészségi álla- potot és a segítségre való rászorultság fo—

kát. továbbá elemzi az öregek időmérlegét.

Hollandiában az időskorúak nagy részé- nek a lakáshelyzete jó, nagy hányaduk ún.

,,normális" lakásban él, és el tudja látni ma—

gát. A kor előrehaladtával és a vitalitás csök- kenésével azonban sokan már nem tudják fenntartani addigi lakásukat, amely túl nagy és nehezen karbantartható lesz számukra, ez- ért ún. ,,adaptált" lakásba vagy ,,idősek la—

kótelepére" kívánnak költözni. További meg- oldás az öregek otthona, amelynek több faj—

tája, fokozata van Hollandiában. kezdve az egyszerű, panziószerű lakóotthonoktól a kü- lönféle szolgáltatások nyújtásán át a beteg-

ápolást is biztosító otthonokig.

Az előreszámitások azt mutatják, hogy vár- hatóan ugrásszerűen meg fog nőni az ún.

adaptált lakások iránti kereslet a következő két évtizedben. Többféle tipusú adaptált (spe—

ciálisan az öregek szükségleteihez, mozgás—

és munkaképességéhez alkalmazva épített és berendezett) lakás van Hollandiában: leg- feljebb 3 szobások, vagyis olyan nagyok, hogy az idősebb embereknek kényelmes. könnyen tisztán tartható otthonul szolgáljanak. A te-

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

1 279

lepülések kedvező, jól megközelíthető pont- ján, a különböző szolgáltatások közelében épültek, és belső kiképzésükben esetleges tes- ti fogyatékossághoz is alkalmazkodnak, ezen—

kívül vészjelző berendezéssel vannak ellátva.

A következő fokozat mindezen felül az öre- gek otthonához közel vagy annak területén

helyezkedik el, s étkezést, háztartási segítsé-

get is kapnak lakói, akik szükség esetén vé- gül az otthonba kerülnek, átadva helyüket valamivel fiatalabb, egészségesebb társaik- nak. A következő típus az ún. szolgáltató la—

kás, amely különféle háztartási és kommuná- lis szolgáltatásokkal együtt megvásárolható vagy bérelhető.

Egy 1975. évi felvétel szerint Hollandia idős népességének 9,5 százaléka lakott Ia—

kóotthonban, 4 százaléka pedig betegápolóst nyújtó otthonban. A normális lakásban élő időskorúak közül a férfiak 4.3 százaléka és a nők 9,5 százaléka élt gyermekeivel; a 80 éven felüliek esetében ez az arány 132, illetve 22,8 százalék volt.

Bár a három együttélő nemzedékből álló,

bővített családtípus szinte eltűnt Hollandiá- ból, a fenti arányok mégis azt mutatják, hogy elég sok idős személyről gondoskodnak gyer—

mekeik.

A keresőtevékenységtől való visszavonulás egyre kevésbé esik egybe a 65 éves korha- tárral. Részben a növekvő munkanélküliség enyhítése érdekében engedélyezik több ipar- ágban 62 éves korban az önkéntes nyugdíj- bavonulást. Akik munkanélkülivé vagy mun-

kaképtelenné válnak, azok 65 éves korukig

munkanélküli segélyt vagy táppénzt kapnak.

Vannak viszont olyanok, akik 65 éves koru- kon túl is folytatják keresőtevékenységüket.

és vannak olyanok, akik ezzel felhagyva vagy anélkül, hogy valaha is keresők lettek volna, idős korukban ingyenes társadalmi munkát vállalnak. Az egyedül élő idős férfiaknak 21,3 nőknek pedig 16.6 százaléka folytat társa- dalmi tevékenységet. ugyanakkor csak 11,2 illetve 3,7 százalék gazdaságilag aktív kö- zülük. A felvétel során legtöbben azzal in—

dokolták mind gazdasági, mind társadalmi tevékenységüket. hogy az elégíti ki őket. ha ..van mit csinálniok". A gazdaságilag aktívak közül csak 11,4 százaléknak volt tényleg szük-

sége keresetre.

A holland állampolgárok 65 éves koruktól fogva kapnak öregségi nyugdíjat, függetle—

nül attól, hogy valaha keresőtevékenyséaet folytattak—e vagy sem. Ennek összegét 1979—

ben házasokra évi 16000 guldenben, egye- dülálló személyekre kb. 11 000 guldenben ál—

lapították meg. Ehhez járul még évi 7 szó—

zalékos üdülési pótdíj. Az öregségi nyugdí—

jat az inflációs rátótól'függően ugyanolyan ütemben emelik, minta bérminimumot. Mind- ezek ellenére az öregek jövedelmi helyzete átlagosan jóval kedvezőtlenebb, mint a né-

pesség többi részéé. Az öregkorban felmerü- lő magas kiadások terheinek enyhítésére az utóbbi években számos jóléti intézkedést hoz- tak, például:

— rendkívüli vagy rendszeres segélyeket folyósíta- nak, ha a .,Iakóotthon" bére vagy a'ra meghaladja az egyén jövedelmét;

— lakbérpótlékot folyósítanak (: háztartásfő szá—

mára bizonyos szintű jövedelem és lakbér esetén;

— az öregek számára külön megállapított társada- Iombiztosítási hozzájárulás diját az állam kiegészíti;

-— .,kedvezményes kártyák" alapján árkedvezmény—

ben részesülnek tömegközlekedési eszközökön, társa- dalmi és kulturális szolgáltatásoknál, továbbá külön vasúti kedvezményt kapnak.

Ahogy az idősek egyszerre kiesnek társa—

dalomfenntartó szerepükből, általában csök- kent munkaképességűnek is tekinti őket a társadalom, fontosabb vezető beosztásra pe—

dig alkalmatlannak. A holland Kulturális Mi—

nisztérium ez irányú tudományos vizsgálatai azonban bebizonyították, hogy ez a közhie- delem nem támasztható alá tényekkel.

Az idős népesség helyzetével foglalkozó felvételek keretében időmérleg-vizsgálatokat is végeztek. Ezek szerint, míg a gazdasági—

lag aktív férfiak idejük 26 százalékát szente—

lik foglalkozásuknak, a nyugdijas férfiak a munkájuk megszűnése folytán hirtelen ren- delkezésükre álló időnek csak kis részét for- dítják újfajta tevékenységek kialakítására, s ehelyett inkább háztartási munkával, újságol—

vasással, rádióhallgatással, tv-nézéssel és családi kapcsolatok ápolásával töltik idejü—

ket, többnyire vonakodva a hobbyktól vagy a házon kívüli tevékenységtől. Ennek egyik oka a saját vagy a házastárs egészségének romlása, készségeik csökkenése, de főkénta hobbyk költsége, valamint a társadalmi kapcsolatok hiánya.

A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy az idősek hogyan érzékelik a kapcsolatok hiányát. A saját lakásukban egyedül élők közül sokkal kevesebben érzik magányosnak magukat, mint az otthon lakói, sőt az önállók 87,2 szá- zaléka úgy nyilatkozott, hogy soha nem unat- kozik. Ez a kérdéskör különösen nagyon ér- dekli a szociálpolitikusokat, nem is annyira a jelenlegi helyzet. mint inkább a tervezés szempontjából. A jelenlegi aktív nemzedékek iskolázottsága, műveltségi szintje, igényei jó- val magasabbak ugyanis, mint a mai nyug- díjasoké. tehát a társadalmi tervezésre mi—

nőségileg más feladatok várnak, amire fel kell készülni, nem beszélve arról, hogy egy-két évtized múlva számbelileg is sokkal több lesz , a nyugdíjas korú. mint ma.

Az öregek egészségi állapotának egységes mérésére felállítottak egy ún. ADL-skálót (Activity of Daily Life —— a midennapí élet tevékenységei), és ebben fejezik ki szükség- leteiket. rászorultsóguk fokát. Ezenkivül mé- rik Iátó- és hallóképességüket is. A felvétel szerint Hollandiában a 65 éven felülieknek

(3)

1 280 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

26,8 százaléka fizikailag csökkent képességű, szemben az 5-64 éves népesség 8.7 száza- lékos arányával.

Az öregek szociális ellátása. gondozása — akárcsak másfajta társadalmi szolgáltatások

— Hollandiában magánszervek kezdeménye—

zésétől függ. A kormányzatra elsősorban az általános politikai irányelvek kialakítása. a szervezés. a finanszírozás, a jogi szabályozás és a koordinálás gondja hárul.

A szociálpolitika igyekszik megszüntetni vagy semlegesíteni az idős népességet érin- tő hátrányokat, és elhárítani a strukturális és anyagi akadályokat a társadalmi életben való részvételük elől. Az állam csak infor—

mációt és ösztönzést nyújt bizonyos esetek-

ben. egyébként pedig a társadalom mentali—

tásának megváltoztatására törekszik.

1973 és 1977 között 31 százalékkal emel—

kedtek az öregek által igénybe vett társadal- mi szolgáltatások. Ez az ütem előreláthatóan nem tartható fenn, hiszen fokozatosan emel- kedik az időskorúak aránya, ugyanakkor pe—

dig csökken az öregekről gondoskodó szol- gáltatásokhoz rendelkezésre álló munkaerő.

1976 óta olyan újrafelosztási rendszer van érvényben, amely szerint a kedvezményezet- teknek is hozzá kell járulniok -— jövedelmük—

kel arányosan — a kapott szolgáltatások költ- ségeihez.

(Ism.: Szomor Kornélné)

KULFÖLDI FOLYÓIRATSZEMLE

BEM!!!

nuruc'rgu

A SZOVJETUNIÓ KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALÁNAK FOLYÓIRATA

1980. ÉVI 7. SZÁM

Maniakín, V.: A mezőgazdasági népesség életszín—

vonalának emelése.

Volodin, V. —- Dubnov, V.: Az agráripari integráció folyamatának statisztikai vizsgálata.

d Resetinszkii. K.: A statisztika oktatásának egyes kér—

esel.

Iszupov, A.: A népességösszeíra'sok mint a népes—

ségre vonatkozó adatok legértékesebb forrásai.

Kulogína, G.: Statisztikai tudományos—módszertani ülés a Szovjetunió Felsőoktatási Minisztériumában.

] A Szovjetunió népességének nemzetiségi összetéte- e.

Népoktatás a Szovjetunióban.

mmm MME.

A LENGYEL STATISZTIKAI FÖHIVATAL FOLYÓIRATA

1980. ÉVI 7. SZÁM

Az 1978. évi népszámlálás végleges adatai.

Gadek, K.: Hogyan és miért takarékoskodunk?

]acek, K.: A hitel szerepe a mezőgazdasági egye—

sülések és a szakosított mezőgazdasági üzemek fej- lesztésében.

Miiakowska, I.: Demográfiai előrejelzés. A ha- landóság előrejelzésének problémái.

Tomczyk, J.: A probit analízis alkalmazása a tar- tós javak iránti kereslet vizsgálatában.

Dubiczynskí, K.: Termelőeszköz—allomány 1975—1978-

an.

Fudola, T.: A lakosság egészségének részleges vizs- gálata Kalisz Vajdaságban.

luszczak, W.: A gabonatermelést befolyásoló té- nyezők ökonometrioi elemzése az európai KGST-or- szágokban.

Az 1978. évi népszámlálás feldolgozása.

Deinik, A.: A szakaszonkénti termésbecslés pontos- ságának értékelése Lubin vajdaságban, 1979.

Kulinski, E.: Hozzászólás a termésbecslés tovább- fejlesztéséről szóló vitához.

Dzíelak, I.: Az állami mezőgazdasági felügyelőség tevékenysége Byalistok vajdaságban.

Cieslak. I.: A Statisztikai Főhivatal mezőgazdasá- gi statisztikai levelezőinek tevékenysége.

Kuzmicewicz, J.: A statisztikai adatok bemutatásá- nak rendszere a grafikus ábrázolásban.

WW

A ROMÁN SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG KÖZPONTI STATISZTIKAl HIVATALÁNAK ES KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁGÁNAK FOLYÓIRATA

1980. ÉVI 4. SZÁM

Costake, N.: Kísérlet a gazdasági folyamatok kvan—

tltativ elméletének kidolgozására.

_Ion, I. T.: A számítógépprogramok statisztikai elem- zese.

Rafiroiu, M.: A termelési rendszerek minősége.

Apostol, C.-G.: Hierarchikus struktúrák felhasználá—

sa az információáramlás elemzésében.

Resa. I. D. — Epuran, M.: Adalék a gyártási költ- ségek statisztikai elemzéséhez és becsléséhez.

Ratiu-Suciu, C. — Pencr'e, F.: A kiskereskedelmi egységek áruellátásának vizsgálata rendszerelemzés segítségével.

Iliescu. C. - Halpert, E. - Botos, T.: A munka- termelékenység növelése a környezeti tényezők javi—

tásával.

A Román Kommunista Párt Xll. kongresszusa által kitűzött feladatok: az ipar átszervezésének meggyor- sítása: a fejlett feldolgozó iparágak elsődleges fej—

lesztése.

1980. ÉVI 5. SZÁM

Raiiroiu, M.: A termelési rendszerek fenntartása.

Antonescu, C.: A gépi berendezések kihasználtsá- gát befolyásoló tényezők számbavétele és rangsoro-

lása.

Marian, V.: Egyes árkategóriák képzési folyamatá—

nak kibernetikai vizsgálata.