A JÓLÉTI ÁLLAM
KÖZGAZDASÁGTANA
A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,
és a Balassi Kiadó
közreműködésével.
A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA
Készítette: Gál Róbert, Medgyesi Márton Szakmai felelős: Gál Róbert
2011. január
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA
2. hét
Jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon
Nemzetközi összehasonlítás 1985–2005, 2006 és legfrissebb fejlemények 2005–2010
Készítette: Gál Róbert, Medgyesi Márton
Szakmai felelős: Gál Róbert
Jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon, Gini-index
0,19 0,21 0,23 0,25 0,27 0,29 0,31 0,33
1962 1967 1972 1977 1982 1987 1992 1996 2000 2003 2005
Forrás: Tóth, 2006
Egyenlőtlenségek alakulása Magyarországon (Gini-együttható)
0.20 0.22 0.24 0.26 0.28 0.30 0.32
1987 1992 1996 2000 2003 2005 2007 2010
Forrás: Tóth, 2010
Egyenlőtlenségek alakulása Magyarországon
Értelmezési feladat: A jövedelemeloszlás melyik sávjában történhetett változás 2003 és 2005 között?
1987 1992 1996 2000 2003 2005 2007 2009 Felső sávra érzékeny mutatók
P90/P50 1,69 1,86 1,90 1,92 1,92 1,91 1,74 1,81 GE(2) 0,116 0,168 0,236 0,207 0,261 0,260 0,205 0,155 A(0,5) 0,046 0,059 0,071 0,072 0,078 0,073 0,064 0,062
Középső sávra vagy az eloszlás két szélére szimmetrikusan érzékeny mutatók S10/S1 4,55 5,52 6,62 6,63 7,30 6,68 6,00 6,35
P90/P10 2,8 3,1 3,6 3,5 3,58 3,42 3,16 3,53
GE(0) 0,092 0,119 0,143 0,147 0,156 0,145 0,127 0,128 GE(1) 0,097 0,127 0,156 0,155 0,175 0,163 0,140 0,128 Gini 0,236 0,263 0,290 0,292 0,302 0,291 0,271 0,272 A(1) 0,088 0,112 0,133 0,137 0,144 0,135 0,119 0,120
Alsó sávra érzékeny mutatók
P10/P50 0,60 0,59 0,54 0,55 0,54 0,56 0,55 0,51 A(2) 0,164 0,219 0,244 0,294 0,259 0,243 0,228 0,233
Forrás: Tóth, 2010
A foglalkoztatottság alakulása a munkavállalási korú lakosságon belül
(férfiaknál a 15–59 éves, nőknél a 15–54 éves kor)
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
19 80
19 90
19 91
19 92
19 93
19 94
19 95
19 96
19 97
19 98
19 99
20 00
20 01
20 02
Foglalkoztatott Munkanélküli Nyugdijas Tanuló Gyed/Gyes Egyéb inaktiv
Adatok forrása: Munkaerőpiaci Tükör, 2003
Foglalkoztatási ráta iskolai végzettségi szerint, 2003
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
PT SE MX DK FR FI USA GR IE ES UK DE TR CZ PL HU SK
Primary, lower secondary Upper secondary Tertiary
Forrás: OECD, 2005
Iskolai végzettség kereseti hozama (Mincer-regressziók alapján)
0 20 40 60 80 100 120 140 160
1989 1992 1995 1999 2002
Vocational secondary Upper secondary school Tertiary education
Forrás: Kézdi, 2004
Relatív munkanélküliségi ráták
0%
20%
40%
60%
80%
100%
120%
140%
160%
180%
Central Hu Central Transdb.
Western Transdb.
Southern Transdb.
Nothern Hu Nothern Great Plain
Southern Great Plain
1992 1996 2002 2007
Adatok forrása: Munkaerőpiaci Tükör, 2008
A cigány népesség iskolázottsága
9% 33% 46% 11% 2%
11% 36% 19% 24% 10%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
Roma population Total population
No education Less than primary Primary Vocational education Upper secondary Tertiary
Forrás: Kemény és Janky, 2003
Munkanélküli háztartásban élők aránya
0 10 20 30 40 50 60
SUI DK NO NZ SWE UK CA AUS USA NL JAP AUT FI PT IE GE CZ ES KOR LU FR BE GR MEX SVK IT HU PL TUR
% of those not working (among tha active age) % of individuals in jobless hhd. (among all individuals)
Forrás: OECD, 2008
2005–2007: Csökkenő távolság a felső és középső tizedek között
0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0
1962 1967 1972 1977 1982 1987 1992 1996 2000 2003 2005 2007
S1 S5+S6 S10
Forrás: Tóth, 2008
2005–2007: Csökkenő távolság a felső és középső tizedek között
0 2 4 6 8 10 12 14
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
személyek decilisei a 2005-ös ekvivalens jövedelmek alapján
s ze m é ly e k m e g o s zl á s a a z a d o tt é v b e n , %
2005 2007
Forrás: Tóth, 2008
Jövedelemeloszlást befolyásoló társadalompolitikai intézkedések
2000–2006 között:
Közszféra béreinek emelése
Nyugdíjváltozások (pl. 13.havi nyugdíj)
Családtámogatások alacsonyabb jövedelműek felé Áfacsökkentés
2006 nyár után:
Emelkedő eü. biztosítási járulék Szja felső kulcsának emelkedése EVA kulcs emelése
Ugyanabba az irányba mutatnak: előbb az alsó
középosztály helyzete javul, aztán felső középosztály
helyzete romlik.
Szegénységi ráták alakulása a kilencvenes években
0%
2%
4%
6%
8%
10%
12%
14%
16%
18%
20%
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000
medián 60%-a 4,3$/nap medián 50%-a 1$/nap
Forrás: Tárki-UNDP, 2004
Szegénységi ráta alakulása korcsoportonként (%)
0 5 10 15 20 25
1992 1996 2000 2003* 2005 2007
Gyermekek (0-15 év) Idősek (65 év felett) Teljes népesség
Adatok forrása: Gábos és Szivós, 2008
A szegénység meghatározói
Átlagost meghaladó szegénységi ráták 2007- ben: (Átlagos ráta a medián felénél vett küszöb alapján 6%, Forrás:TÁRKI Háztartás Monitor)
• Munkaerő-piaci helyzet (háztartásfő):
munkanélküliek (27%), inaktívak (23%) alapfokú iskolázottság (11%)
kistelepülések lakói (11%)
• Demográfiai helyzet:
3 vagy több gyermek (19%) egyedülálló szülő (23%)
egyszemélyes háztartás 60 év alatt (14%)
• Etnikum: roma családban élők (34%)
Anyagi depriváció és jövedelmei, szegénység előfordulása 2007-ben
Forrás: Havasi, 2008
Kiemelt társadalmi csoportok érintettsége a halmozott deprivációban, illetve a jövedelmi szegénységben (%)
A személy jellemzői Halmozott
depriváció
Jövedelmi szegénység
Teljes lakosság 29,6 12,8
Budapesten élő egyedülálló idős 13,3 2,0
Községekben élő egyedülálló idős* 54,0 27,9
Kistelepülésen (2 ezer fő alatt) élő egyedülálló idős* 58,1 55,1
Roma háztartásfőjű 65,5 44,4
Budapesten élő roma háztartásfőjű 63,4 31,3
Kistelepülésen élő roma háztartásfőjű 62,0 65,6
Községekben élő roma háztartásfőjű 75,7 52,2
Házaspár legalább négy gyerekkel típusú háztartásban élők 56,1 43,9 Házaspár legalább négy gyerekkel típusú háztartásban élő
községlakók 80,1 67,2
Budapesten élő, alsó fokú végzettséggel rendelkező
háztartásfőjű háztartásban élő 33,3 11,6
Kistelepülésen élő, alsó fokú végzettséggel rendelkező
háztartásfőjű háztartásban élő 46,4 28,4
Forrás: Havasi, 2008
Jövedelmi egyenlőtlenségek nemzetközi összehasonlításban
OECD „Study on Income Distribution” projekt
• OECD országok, 1985–2005
• nemzeti adatforrások, egységesített definíciók, táblázatok
• magyar adatok: TÁRKI MHP, Háztartás Monitor mintanagyság: 2600, 2000 háztartás
• kiadvány: „Growing Unequal?” (2008) EU-SILC
• EU/országok, 2004-től évente
• nemzeti adatforrások alapján, harmonizált mikroadatok
• magyar adatok: Központi Statisztikai Hivatal, VÉKA kutatás
• minta: első hullámában 6927 háztartás
• kiadvány: „European Inequalities” (2009)
Jövedelem-fogalom: éves, nettó háztartási ekvivalens
jövedelem
Jövedelemegyenlőtlenségek változása az OECD országokban, 1985–2005
• 1985–2005: az országok 2/3-ában növekedtek az
egyenlőtlenségek, az első évtizedben volt jelentősebb növekedés.
• 1985–1995: egyenlőtlenségek növekedtek Mexikóban, Új-Zélandon, Törökországban, Olaszországban,
Portugáliában, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Csehországban és Magyarországon.
• 1995–2005: nagyobb változatosság: tizenegy országban (köztük Magyarországon) az
egyenlőtlenségek stagnáltak, és néhány országban
pedig csökkentek (Mexikó, Törökország, Görögország,
Írország, Hollandia és az Egyesült Királyság).
Gini index értéke OECD országokban, cc 2005
0,00 0,05 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 0,35 0,40 0,45 0,50
DNK SWE LUX
AUT CZE
SVK FIN NLD
BEL
CHE NOR ISL
FRA
HUN DEU
AUS KOR
CAN ESP JPN
GRC IRL NZL
GBR ITA POL USA
PRT TUR
MEX
Forrás: OECD, 2008
Gini-index változása az OECD országokban
-0.070 -0.050 -0.030 -0.010 0.010 0.030 0.050 0.070
FRA ESP IRL GRC TUR GBR LUX DNK NLD BEL AUT JPN HUN MEX CZE CAN SW E ITA DEU NOR USA PRT FIN NZL
1985-1995 1995-2005
Forrás: OECD, 2008
A jövedelmi egyenlőtlenségek alakulását meghatározó folyamatok
1. Demográfiai változások hatása az egyenlőtlenségekre
• A fejlett országok népességének öregedése: korszerkezet módosul.
• A háztartások létszáma jellemzően csökkent
– egyszemélyes háztartásban élők arányának növekedése,
– egyszülős családban élő gyermekek arányának növekedése.
Egyenlőtlenségek növekedését okozza: Ausztrália, Kanada, Franciaország, Németország, Hollandia és az Egyesült Királyság esetében.
Egyenlőtlenségek csökkenését okozza: Mexikó, Ausztria, Dánia, Olaszország és Svédország esetében.
A korszerkezet és a háztartásszerkezet szerinti összetétel
változásai közül az utóbbinak volt nagyobb hatása.
2. Piaci jövedelmek egyenlőtlensége
• munkaerőpiacon alkalmazottként vagy önfoglalkoztatóként elért jövedelmek
• tőkejövedelmek: a háztartástagok vállalkozásainak nyeresége, a háztartás vagyonának hozama + háztartások közötti transzferek és magánnyugdíj
Munkajövedelmek eloszlása
Kereseti egyenlőtlenség: vállalati szférában, teljes munkaidőben dolgozó férfiak kereseteinek egyenlőtlensége
OECD országok között általában emelkedés:
• kisebb mértékű Kanada, Franciaország, Finnország és Japán,
• átlagosnál erősebb: Németország, Új-Zéland, Hollandia, Svédország, USA,
• nagyon jelentős: volt szocialista országok pl. Lengyelország, Magyarország esetében.
A jövedelmi egyenlőtlenségek alakulását
meghatározó folyamatok
Kereseti egyenlőtlenség alakulása, P90/P10 1990=100%
(a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak körében)
0.70 0.80 0.90 1.00 1.10 1.20 1.30 1.40 1.50 1.60 1.70 1.80
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
United States Germany Czech Republic Poland
Hungary Finland France
Adatok forrása: OECD Earnings Database
Egyéni keresetek eloszlásától a háztartási munkajövedelmek eloszlásáig (Gini-együtthatók)
AUT
BEL AUS
CAN DEU
DNK
ESP FIN
FRA
GRC
HUN
IRL
ITA
LUX
MEX
NLD SWE
UKG
USA
OECD-19
0,2 0,25 0,3 0,35 0,4 0,45 0,5
0,2 0,3 0,4 0,5
Teljes munkaidős férfiak és nők keresete
Férfiak és nők, részmunkaidő is
AUT AUS BEL
CAN
DEU DNK ESP
FIN FRA
GRC
HUN
IRL
ITA LUX
MEX
NLD SWE UKG
USA
OECD-19
0,20 0,30 0,40 0,50 0,60
0,20 0,30 0,40 0,50 0,60
Egyéni keresetek m inden dolgozó körében
Háztartási keresetek minden dolgozó körében
Forrás: OECD, 2008
Háztartások munkajövedelmeinek egyenlőtlensége:
Az országok nagy részében nem történt változás. Kanadában, Németországban, Japánban és Csehországban nőtt.
Oka: 1995-től számos országban (és az OECD-ben átlagosan is) nőtt a foglalkoztatottak aránya. Pl. Spanyolországban,
Írországban, Finnországban, több tranzíciós országban, Törökországban is.
Önfoglalkoztatói és tőkejövedelmek egyenlőtlensége
• Tőkejövedelmek és önfoglalkoztatói jövedelmek
egyenlőtlensége tovább nőtt az OECD országok átlagában 1995 után.
• A tőkejövedelmek egyenlőtlensége lényegesen növekedett az észak-európai országokban, Magyarországon és
Olaszországban.
• Magyarországon és Norvégiában a tőkejövedelmeik részaránya is nőtt.
• Az önfoglalkoztató jövedelmek egyenlőtlensége is nőtt
Svédországban, Olaszországban és Mexikóban, de
Magyarországon is.
Készpénzes támogatások: öregségi nyugdíjak, özvegyi nyugdíjak, rokkantsági ellátások,
táppénz, a családtámogatások, a munkanélküli ellátások, lakhatási támogatások és egyéb segélyek.
Direkt adók: TB járulék, személyi jövedelemadó
Az állami újraelosztás (adók és támogatások)
hatása az egyenlőtlenségekre
Készpénzes támogatások és direkt adók aránya
Working age
Retirement
age Total Working age Retirement age Total
Australia 10,1 48,7 14,3 24,8 9,7 23,4
Austria3 27,4 101,3 36,6 35,0 27,5 33,4
Belgium3 22,3 96,9 30,5 42,1 19,6 38,3
Canada 9,3 46,7 13,6 27,0 15,0 25,8
Czech Republic2 17,0 79,1 24,3 23,9 6,1 21,6
Denmark 19,9 81,1 25,6 53,8 44,2 52,5
Finland 12,4 18,1 14,4 31,0 24,8 30,1
France4 22,6 96,4 32,9 28,8 11,1 26,0
Germany 16,4 82,2 28,2 41,1 12,5 35,5
Greece1 16,7 66,4 22,7 .. .. ..
Hungary1 27,5 85,6 35,1 .. .. ..
Iceland 12,3 79,7 19,2 54,1 34,2 53,1
Ireland2 13,3 55,8 17,7 20,7 5,4 19,4
Italy 21,1 87,4 29,2 32,0 21,1 30,2
Japan 11,0 55,8 19,7 21,0 15,4 19,7
Korea 3,0 15,7 3,6 8,1 5,0 8,0
Luxembourg3 22,4 91,0 30,6 26,3 14,8 23,8
Mexico1 5,4 21,3 5,8 .. .. ..
Netherlands 12,7 53,0 17,1 26,9 10,0 24,7
New Zealand 13,1 76,8 13,0 29,1 19,8 29,0
Norway 15,4 72,7 21,7 35,0 22,7 33,2
Poland1,2 30,4 92,6 35,8 28,8 17,9 27,7
Portugal1,2 20,3 74,2 25,5 .. .. ..
Slovak Republic 22,0 86,0 26,0 22,0 5,0 20,0
Spain1,2 15,0 70,4 21,3 .. .. ..
Sweden 21,4 96,3 32,7 44,2 40,2 43,2
Switzerland2 9,7 63,6 16,0 36,6 32,9 36,0
Turkey1 18,6 46,0 16,9 .. .. ..
United Kingdom 8,7 54,3 14,5 26,2 10,0 24,1
United States 5,6 42,1 9,4 27,7 16,4 25,6
OECD-245 15,8 69,7 21,9 31,1 18,4 29,3
Public cash benefits Household taxes
Forrás:
OECD,
2008
Készpénzes támogatások és direkt adók koncentrációja
Working age Retirement
age Total Working age Retirement
age Total
Australia -0,431 -0,080 -0,400 0,492 0,816 0,533
Austria 0,130 0,256 0,157 0,365 0,464 0,381
Belgium -0,141 0,169 -0,120 0,363 0,420 0,398
Canada -0,173 -0,006 -0,152 0,472 0,586 0,492
Czech Republic -0,151 0,037 -0,154 0,424 0,789 0,471
Denmark -0,303 -0,054 -0,316 0,332 0,336 0,349
Finland -0,258 -0,138 -0,219 0,419 0,444 0,428
France 0,098 0,285 0,136 0,354 0,474 0,374
Germany -0,066 0,175 0,013 0,439 0,485 0,468
Greece1 0,176 0,202 0,115 .. .. ..
Hungary1 -0,025 0,119 -0,016 .. .. ..
Iceland 0,018 0,037 -0,041 0,257 0,296 0,267
Ireland -0,205 -0,001 -0,214 0,531 0,782 0,570
Italy 0,158 0,225 0,135 0,512 0,623 0,546
Japan 0,020 0,121 0,010 0,356 0,429 0,378
Korea 0,040 0,282 -0,012 0,363 0,462 0,380
Luxembourg 0,075 0,145 0,085 0,404 0,430 0,420
Mexico1 0,407 0,518 0,373 .. .. ..
Netherlands -0,223 -0,014 -0,198 0,436 0,705 0,471
New Zealand -0,331 -0,011 -0,345 0,485 0,249 0,498
Norway -0,177 0,074 -0,183 0,355 0,433 0,376
Poland1 0,173 0,198 0,185 0,382 0,325 0,379
Portugal1 0,315 0,295 0,247 .. .. ..
Slovak Republic -0,030 0,104 -0,056 0,388 0,726 0,422
Spain1 0,102 0,175 0,063 .. .. ..
Sweden -0,153 0,090 -0,145 0,330 0,312 0,337
Switzerland -0,176 0,015 -0,170 0,211 0,202 0,223
Turkey1 0,320 0,288 0,347 .. .. ..
United Kingdom -0,347 0,035 -0,275 0,486 0,614 0,533
United States -0,115 0,105 -0,089 0,549 0,658 0,586
OECD-242 -0,107 0,085 -0,099 0,404 0,502 0,428
Public cash benefits Household taxes
Forrás:
OECD,
2008
Készpénzes támogatások progresszivitása programonként
Old age pensions
Disability benefits
Compensation for occupation
injury and diseases
Survivor benefits
Family cash benefits
Unemploy- ment benefits
Housing benefits
Other benefits
Australia -0,47 -0,35 .. -0,30 -0,33 -0,44 .. -0,40
Austria 0,25 0,14 0,16 0,00 -0,09 -0,17 -0,48 -0,05
Belgium -0,09 -0,27 -0,13 -0,14 0,03 -0,22 -0,15 -0,50
Canada -0,11 .. . .. -0,46 -0,06 .. -0,22
Czech Republic -0,11 -0,06 .. 0,19 -0,26 -0,28 -0,66 -0,36
Denmark -0,49 -0,18 .. .. -0,04 -0,22 -0,58 -0,37
Finland -0,44 0,07 0,12 0,02 -0,07 -0,24 -0,61 -0,39
France 0,25 0,14 .. 0,05 -0,13 0,08 -0,55 -0,23
Germany 0,10 .. 0,07 -0,04 -0,04 -0,28 0,00 -0,24
Greece 0,15 0,06 0,25 0,02 -0,02 0,04 -0,17 -0,11
Hungary 0,01 .. .. .. -0,06 -0,25 .. -0,17
Ireland -0,32 -0,27 0,27 0,08 -0,21 -0,07 -0,46 0,02
Italy 0,22 0,90 .. .. -0,52 -0,04 .. -0,05
Japan 0,02 .. .. .. .. -0,11 .. -0,33
Luxembourg 0,17 0,00 .. 0,13 -0,02 -0,09 -0,41 -0,52
Netherlands -0,16 -0,11 .. -0,14 -0,36 0,03 -0,65 -0,37
New Zealand -0,32 -0,35 -0,41 0,02 -0,43 -0,38 -0,37 -0,14
Norway -0,27 -0,06 .. -0,18 -0,06 -0,12 -0,65 -0,24
Poland 0,26 0,04 0,40 0,15 -0,22 0,13 -0,26 -0,13
Portugal 0,33 0,03 .. 0,03 .. 0,20 0,13 -0,77
Slovak Republic 0,00 -0,19 -0,01 0,24 -0,01 -0,07 0,84 -0,59
Spain 0,04 0,11 0,14 0,05 0,35 0,02 0,48 0,02
Sweden -0,19 0,25 0,25 .. -0,07 -0,10 -0,66 -0,16
Switzerland -0,19 .. .. .. -0,02 -0,15 .. -0,29
Turkey 0,37 0,07 .. 0,25 0,17 0,08 .. 0,52
United Kingdom -0,21 -0,20 .. .. .. .. .. -0,37
United States -0,04 .. .. .. -0,56 0,07 .. -0,10
OECD-27 -0,05 -0,01 0,10 0,02 -0,14 -0,10 -0,29 -0,24
Forrás:
OECD,
2008
Készpénzes támogatások aránya és eloszlása az OECD országokban 2005 körül
AUS
AUT
CAN BEL
CZE FIN DNK
FRA DEU
GRC ISL HUN
IRL
ITA JPN
LUX
NLD NZL
NOR
PRT POL
SVK ESP
CHE SWE GBR USA
-0,5 -0,3 -0,1 0,1 0,3 0,5
5 10 15 20 25 30 35 40
Állami transzferek aránya a háztartások jövedelmeiben (%)
Á ll a m i tr a n s z fe re k k o n c e n tr á c ió s i n d e x e
Forrás: OECD, 2008
Készpénzes transzferek és direkt adók újraelosztási hatása, 2000es évek közepe, % csökkenés
AUS AUT
BEL
CAN DNK CZE
FIN
FRA DEU
ISL
IRL
ITA
JPN
KOR LUX
NLD
NZL NOR
POL SVK
SWE
CHE
GBR
USA OECD-24
0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50
0,20 0,25 0,30 0,35 0,40
Concentration coef f icient f or household disposable income
G o ve rn m e n t re d ist ri b u ti o n
Forrás: OECD, 2008
Készpénzes transzferek arányának alakulása:
• Az OECD országok többségében csökkent a
készpénzes transzferek aránya 1995–2005 között.
Leginkább Svédországban, Finnországban, Dániában, Írországban (6-9 százalékponttal).
• Magyarországon nem változott.
• Törökországban, Japánban és Németországban a transzferek aránya növekedett .
Direkt adók és készpénzes támogatások hatása az egyenlőtlenségekre
• Legnagyobb: Magyarországon 27 ponttal,
Belgiumban 24 ponttal csökkentik a Gini-együtthatót.
• Legkisebb: Hollandiában, Portugáliában,
Olaszországban és Írországban, 14-15 pontos
csökkenés.
Direkt adók és készpénzes támogatások hatása az egyenlőtlenségekre
Sourc e: EURO MO D
0.20
0.25 0.30 0.35 0.40 0.45 0.50 0.55 0.60
AT DK SE LU BE NL FR DE FI SI HU ES UK IE GR EE PL IT PT Original inc ome Original income and public pensions
Gross income Disposable inc ome
Forrás: Alari et al., 2009
Gini-dekompozíció, Magyarország 2002
Gini részarány abszolút h. relatív h.
Kereset 0.3177 44.3% 0.1407 59%
Alkalmi munka -0.0233 1.9% -0.0004 0%
Önfoglalkoztatás 0.4611 6.4% 0.0297 13%
Mezőg. jöved 0.2860 8.7% 0.0248 10%
Tőkejövedelem 0.7973 2.0% 0.0160 7%
Nyugdíj 0.1182 25.3% 0.0299 13%
Munkanélküliségi tám -0.4890 0.9% -0.0044 -2%
Családtám -0.2627 4.8% -0.0125 -5%
Egyéb szociális tr -0.1014 1.1% -0.0011 0%
Privát transzfer 0.2925 4.2% 0.0122 5%
Egyéb 0.3668 0.6% 0.0021 1%
Össze jöv 0.2369 100.0% 0.2370 100%
Forrás: Molnár–Galla, 2009
Az egyes jövedelmi rétegek részesedése a különböző jövedelmekből és adókból (1998, %)
Megj.: a csoportok elhatárolása az egy főre jutó nettó jövedelmek alapján történt.
Alacsony jövedelmű
40%
közepes jövedelmű
40%
magas jövedelmű
20%
Összesen Összesen (mrdFt) Munka és egyéb termelési
jövedelem 18.2 36.6 45.1
100.0 4420
Társadalmi jövedelem 33.8 43.6 22.5 100.0 1439
Egyéb jövedelmek 18.2 34.1 47.7 100.0 44
Bruttó jövedelem összesen 22.0 38.3 39.6 100.0 5902
Egyenes adók 16.1 35.3 48.5 100.0 960
Belföldi forgalmi adók, vám 26.8 38.7 34.4 100.0 909
Összes adóelvonás 21.3 37.0 41.7 100.0 1869
Nettó jövedelem 22.4 38.9 38.7 100.0 4033
Forrás: Révész (2002)
Az egyes jövedelmi rétegek adóbefizetései bruttó jövedelmük %-ában (1998, %)
Megj.: a csoportok elhatárolása az egy főre jutó nettó jövedelmek alapján történt.
alacsony jövedelmű
40%
közepes jövedelmű
40%
magas jövedelmű
20%
Összesen
Nyugdíjjárulék és munkaválallói járulék 4,01 4,19 4,54 4,29
Személyi jövedelemadó 7,08 10,02 14,44 11,12
Illeték, bírság 0,29 0,25 0,52 0,37
Jármű adó, illeték 0,17 0,16 0,15 0,16
Építményadó, helyi adók 0,36 0,37 0,26 0,33
Lakásberuházás áfája 0,40 0,37 0,49 0,42
Vám 0,77 0,65 0,62 0,66
Belföldi forgalmi adók 17,55 14,56 12,28 14,31
Összes adó és elvonás 30,63 30,57 33,30 31,66
Forrás: Révész (2002)
A tényellentétes statisztikai kísérletek módszere
Rögzítsük a szegénységi küszöböt
p1 szegénységi ráta
Vonjunk le bizonyos
jövedelemkomponenseket
Új p2 szegénységi ráta az eredeti szegénységi küszöb alapján
Maradjon a szegénységi küszöb változatlan
Vessük össze a két szegénységi rátát, és számoljuk ki a „visszavonási hatásokat”
Szegénységi mutatók
Egyenlőtlenségek az EU-országokban 2006-ban (Gini-együttható)
0.20 0.21 0.22 0.23 0.24 0.25 0.26 0.27 0.28 0.29 0.30 0.31 0.32 0.33 0.34 0.35 0.36 0.37 0.38 0.39
SI SE DK SK CZ HU FI BE AT FR NL LU DE CY ES IE IT PL EE UK LT GR LV PT
Forrás: Medgyesi és Tóth, 2009b
Jövedelmi egyenlőtlenség és gazdasági fejlettség az EU-országokban
Forrás: Medgyesi és Tóth, 2009a
Jövedelemeloszlás az EU mediánjövedelemhez viszonyított csoportokban, 2006
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
PL LV LT HU EE SK PT CZ GR ES IT SI DE FR UK BE SE FI CY IE AT DK NL LU EU
low er than 50% of EU median inc ome 50%< 80% 80%< 120% 120%< 200% higher than 200% of EU median inc ome
Forrás: Medgyesi és Tóth, 2009b
Szegénységi ráták az EU országokban 2005-ben (konfidencia intervallumokkal, EU-SILC )
0 5 10 15 20 25 30
CZ NL SI SK DK SE FI AT DE FR LU BE CY HU EE IE PT PL UK IT ES LT GR LV
%
EU25