Hecheltjen, P.: A magánháztartások fogyasztási függvényeinek becslése keresztmetszeti adatokból

212

tatót ítélik a leginkább megfelelőnek az an—

gol gazdaságban érvényesülő keresleti nyo—

más megállapításához. Ezt az indexet kife- jezetten Nagy-Britannia számára szerkesz—

tették és mérceként használják a követke- zőkben ismertetett és az angol gazdaság- ban gyakran alkalmazott keresletinyomás-in- dexek hatékonyságának vizsgálatához.

Az egyik ilyen mutató a munkanélküli—

ség aránya, amely kifejezi a teljes munka—

nélküliként nyllvántartott személyek számát az összes munkaképes lakosság százaléká- ban. E mutatószám, népszerűsége ellenére, csak korlátozott mértékben használható egy- részt azért, mert nem tartalmazza a külön- böző okokból nyilvántartásba nem vett mun- kanélküliek eléggé jelentős számát, másrészt mert a recesszió időszakában a foglalkozta—

tottak közül sokan csökkentett munkaidőben dolgoznak.

Más oldalról közelít a betöltetlen munka—

helyek számának mutatója, de alkalmazása korlátokba ütközik, mivel a mun'rkaköröknek csak egy kisebb részét foglalja magában.

Az adatokat szolgáltató munwkaközvetitők ugyanis elsősorban a szakképzetlen vagy kevéssé képzett fizikai dolgozók elhelyezésé—

vel foglalkoznak, s igy ebből a mutatóból a betöltetlen állások összetételére nem le- het következtetni.

A keresleti nyomás felméréséhez figyelem- be veszi'k még az angol közgazdászok a Bank of England tőkefelhasználási indexét, amely a tényleges outputnak a potenciális.

azaz a rendelkezésre álló tőkével létrehoz- ható outputhoz való viszonyát fejezi ki. Ab- ból a feltevésből indulnak ki, hogy rövid tá—

von inkóbb a rendelkezésre álló tőke és nem a munkaerő szab határt a termelésnek. En- nélfogva jelen esetben a keresleti nyomást a tőkefelh—asználás arányával mérik.

A negyedikként emlitett mutatószám a ko- pacitáskihasználásra vonatkozik. és a leg- közvetlenebb módszerrel készül: a megfi- gyelt iupanágon belül összegezi a teljes és a részleges kapacitáskihasználással terme—

lő vállalatok számát, anélkül, hogy a rész- leges kapacitás—kihasználás mértékéről ada- tokat szerezne. 'Az ilyen alapon számitott index csupán tájékoztatást ad a teljes ka- pacitással dolgozó üzemek arányáról. ,

Feltételezve, hogy a Wharton-féle kapaci- tásrkihasználási index a keresleti nyomás mértékének legjobban megfelelő jelzőszóma.

szerzők a felsorolt négy hagyományos mu—

tatónak az elmúlt húsz év alatti alakulá- sát a Wharton—indexével hasonlítják össze.

Az összevetésből kitűnik, hogy a vizsgált időszak első felében a munkanélküliség. a betöltetlen állások arányának, a tőkefelhasz- nálásnak és a katpacitás'kihasználásna'k az alakulása között szoros összefüggés volt.

amely az vizsgált időszak második évtize—

dében részben megszünt. A keresleti nyomás mértékét illetően a négy hagyományos in—

dex a Wharton indexhez képest aláérté- kelte a tényleges helyzetet. és sok esetben ellentétes tendenciát jelzett.

Nagy-Britanniána'k a jelenlegi 'körül- mények között határozott intézkedésekre van szüksége, s ezek meghozatalában nagy jelentősége van a gazdaságban érvényesülő

keresleti nyomás valóságos mértékének.

A kérdés egyik sarkalatos pontja a mun- kanélküliség, ami különböző okok miatt szá- mottevően növekszik. Jelenleg arra lehet szó—

mítaini, hogy minden eddiginél magasabb szintre szökik fel és arányát még nagyon erős keresleti nyomással sem lehet 2 szá- zaléknál alacsonyabbra csökkenteni.

(Ism.: Szőnyi Gyuláné)

HÁZTARTÁSSTATISZTI KA

HECHELTJEN. P. : A MAGANHÁZTARTASOK

FOGYASZTÁSI FUGGVENYEINEK BECSLESE KERESZTMETSZETI ADATOKBÓL

(Die Schötzung von Konsumfunktionen privater Haushalte aus Guerschnittdaton.) — Allgemeines Stotístisches Archiv. 1974. 4. sz. 333—367. p.

Az idősorelemzés mellett a keresztmetsze- ti adatokra épülő elemzés elismert és gyak—

ran használt módszer a magánihráztartások fogyasztói magatartásának vizsgálatánál.

Előnye. hogy a jövedelem és a fogyasztás kapcsolata az árváltozásoktól függetlenül ér- tékelhető. A háztartások magatartása kü—

lönböző ismérvkombiinációkkal vizsgálható. A keresztmetszeti elemzés lényegileg statikus.

szerkezeti elemzés. amely azonban kellőkép-

pen tájékoztat azo—król a tényezőkről, ame- lyek fogyasztási különbségeket idéznek elő.

A módszer egyébként kiegészíthető időközi és nemzetközi összehasonlitásokkal. Számos gyakorl—ati példa igazolja, hogy a kereszt- metszeti adatok alapján készített elemzé- sek eredményei előrejelzési célokra is fel-

használhatók.

A szóban forgó vizsgálathoz a Német Szövetségi Köztársaság Statisztikai Hivatalá- nak 1969. évi jövedelmi és fogyasztási fel- vételeiből származó adatokat használták fel.

Ez a háztartásstatisztikai adatfelvétel világ- viszonylatban is nagyméretű adatfelvételnek számit: kereken 47000 háztartást (háztartá- sonként 750 információval) figyeltek meg.

Az adatfelvétel a havi maximálisan 10000

STATISZTlKAl IRODALMI FIGYELÖ 213

márka jövedelmű magánháztartásokat ölel- te fel. Feltételezhető, hogy a megfigyelés- ben részt vett háztartások jobban gazdál- kodxnak és többet takarítanak meg, mint azok a háztartások. amelyek az adatfelvé- telben való részvételt megtagadták.

A regressziós—egvenletekben a háztartás rendelkezésre álló jövedelme határozza meg a fogyasztási képességet. A fogyasztói ma- aatartás általában függ a jövedelem nagy- ságától. Az elvégzett regressziószámítások alaoió-n a foavasztási magatartásra ható további tényezők:

háztartás naaysógo.

háztartásfő életkora.

háztartásfő társadalmi helyzete, lakástulaidon,

feleség kereső foglalkozása, tanuló személyek száma, közsén lvóms) nagysága, települési zóna.

DDDDOGDO

A háztartás nagyságának lelentős szere- ne van a foavasztási kiadások alakulásá—

nál. mivel a háztartáshoz tarlozók számának növekedésével a háztartás foavasztása is emelkedik. A háztartás naavsáaa beiolvá- solia az egy főre jutó ruházati. lakásfenn- lartási stb. kiadások alakulását. A tartós fogyasztási cikkeknél nincs különbség, vl- vonl a luxuscik'kekre fordított kiadásokat döntően befolyásolja a háztartás nagysá—

ga.

A regressziós aörbe azt mutatia, haav az eavszemélyes háztartás foavasztási hányada

csak 10 százalékkal marad el az áflagat

megközelítő kétszemélves háztartásétól. A foavasztás naavsáaánál és összetételénél mea'határozó. hogy az érintett család falun

mnv kisközséaben lakik, ahol a fogyasztá—

si hánvad a legalacsonyabb.

Az eddigi vizsgálatok azt tanusitiák. lme—' (: közéokorú háztartásfők életében fokozott takarékosság mutatkozik ami azután a kor—

ral csökken, Fiatalabb korban a loayasztá—

si liónyadak az átlag fölött, közepes élel—

korban már az átlag alatt vannak. Az idők Folvamón nemcsak a házlartásfő életkora, Hanem a iövedelem naavsáaa, a háztariás taaiainak száma. lársadalmi állása. fo—

gyasztási és takarékossági magatartása is

változik. A regressziós görbe tanusága sze—

rint a 24 évnél fiatalabbak 2,5 százalékkal többet fogyasztanak az átlagos fogyasztási hányadnál. A fogyasztás 55 éves korban esik az átlag alá, míg 65 éves és ennél idősebb korban már 5 százalékkal kevesebbet fo—

gyasztanak az átlagnál. Azt is részletesen megvizsgálták, hogy a fogyasztás szerkezete hogyan változik a 800—1000 márka nettó jövedelmű háztartásfő munkarkörétől füaaő—

en. idősebb korban a lakbérek változatlan- sáaa mellett, az árukra és a tartós fogyasz—

tási cikkekre fordított kiadások alacsonvab—

baik. a szolgáltatásokra fordított kiadások pedig magasabbak. Az önállók (oarasztok.

iparosok és szabad foglalkozásúak) fogvasz- tási hányada alacsonyabb, mint más társa- dalmi csoporté.

A felsoroltakon kívül méa számos egyéb tényező is befolyásolja valamelv háztartás Foayasztási hányadát. A feleség kereső fog—

lalkozása oly módon. hoay ha nem folytat

kereső tevékenységet. akkor 3 százalékkal magasabb a foavasztási hányada. A 15 éves és ennél idősebb tanuló ayermekek eseté—

ben a foayasztási hányad személyenként mintegy 4 százalékkal magasabb.

A lakóhely is döntően hat a magán- háztartások foavasztói maaatartásóna—k ala- kulására. A 20 000 lakosnál kisebb falvak- ban lakó személyeknél a ioavasztási bánva- dok az átlagnál alacsonyabbak. a 20 000—

100 000 lakosú városokban lakóké az át- laanál valamivel magasabb. mia a 100000 lakosl meábaladó városokban lakók foavasz—

tási báni/ada az átlagnál 2—3 százalékkal magasabb. Hasonlóan iellemző kémet mu—

tat a fonvasztási hányadok alakulása az eaves települési zónákban. A fogyasztási hánvad a leaalacsonvabb az aarárzónában.

valamivel még az átlag alatt van az ipari terüleleken a nagyobb városokban és azok körnvékén Viszont már az átlag felett van.

Ez arra Hial. hoav a nagyobb városok kö- zelében fekvő helvséaekben az ottani lako—

snk fonvnsztási szokásait és lakbéreii ielen- lős mértékben meghatározza a nagyvárosi

szint.

(Ism.: Lencsés Ferenc)

lPARSTATlSZTlKA

AZ IPARI TERMELÉS lNDEXE, 1971 AZ lPARl TERMELEKENYSÉG lNDEXE, 1971 (Der Index der lndustrieproduktion 1971. Der Index der industriellen Produktivitöt 1971.) -— Sta—

tislische Nachrichten. 19754 4. sz. Melléklet 29 p.

Az osztrák iparban az elmúlt években végbement strukturális változások és a ter- melés termékösszetételének módosulásai

szükségessé tették az ipari termelési index.

s ezzel összefüggésben az ipari termelé- kenységi index számítási módszereinek fe- lülvizsgálatát. Az osztrák ipar korábbi, 1964.

évi bázison számított termelési indexe 614 terméket, illetve termékcsoportot foglalt ma—

gába, amelyek az ipar nettó termelési ér- tékének összesen 94.7 százalékát képvisel-