A gyermek- és serdülőkori kövér betel ség

Teljes szövegt

(1)MC 126.054. Rodé Magdolna. A gyermek- és serdülőkori kövér betel ség Okok, kísérőbetegségek, diagnózis, megelőzési és kezelési lehetőségek.

(2) Rodé Magdolna. A. g y e r m e k - é s s e r d ü lő k o r i k ö v é r b e te g s é g.

(3)

(4)

(5)

(6) Rodé JVLagdolna. A gyermek- és serdülőkori kövér(beteg)ség Okok, kísérőbetegségele, diagnózis, megelőzési és kezelési lehetőségek. Golden Book Kiadó Budapest.

(7) A kön yv szerzője D r. R odé M agdolna. Fővárosi Önkormányzat Madarász Gyermekkőrháza. Szakértő D r. G aál András. Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza. 19^ ISBN 963 8232 50 1. © Golden Book Kiadó® Kft., 1998 Minden jog fenntartva. A kiadásért felel G elegonya K atalin. A borítót és a tipográfiát készítette S zöllősi M ihály Az ábrákat rajzolta M isák A ndrás és S zöllősi M ihály Nyomta a B ioen erg etic Kft..

(8) Tartalom Ajánlás (Di. Pintér A t t i l a ) .......................................................................... 9. Előszó..................................................................................................................................................10 I.. Az elhízás klinikuma..................................................................................................... 11. 1. Bevezetés........................................................................................................................•.......................... 13 2. Kultúrantropológiai szemelvények.................................................................................................. 18 3. D e f in í c i ó k ...................................................................................................................................................21 3.1. Testösszetétel........................................................................................................................................21 3.2. A z s ír s z ö v e t....................................................................................................................................... 23 4. A kövérség kialakulásának o k a i ............................................................................................................ 26 4.1. Genetikai h a t á s o k .............................................................................................................................26 4.2. Környezeti tényezó'k.............................................................................................................................26 5. E p id em iológia.................................................................................... 5.1. K ilá tá s o k ............................................................................................................................................. 29 5.2. Következmények.................................................................................................................................. 29 5.3. A magyar tizenévesek táplálkozási szokásai................................................................................. 31 6. A pubertás jellemzői, különös tekintettel a kövérségre................................................................. 33 6.1. A primer és a szekunder nemi jelleg kialakulása...................................................................... 33 6.2. A m e n s tr u á c ió .................................................................................................................................. 35 6.3. Vérzészavarok....................................................................................................................................... 35 6.4. Lelki változások .................................................................................................................................. 37 7. Az elhízás kimutatására szolgáló m ó d s z e re k ................................................................................. 38 7.1. A n tro p o m e tria .................................................................................................................................. 38 7.1.1. Testliossz, te sttö m e g ............................................................................................................ 38 7.1.2. Testzsírszázalék-szám ítás................................................................................................. 39 7.1.3. Testtömegindex (BMI)............................................................................................................ 39 7.1.4. Bőrredó'vastagság-mérés.......................................................................................................40 7.2. Derék/csípő hányados ( W H R ) .......................................................................................................41 7.3. Bioelektromos impedancia analízis ( B I A ) ................................................................................. 41 7.4. Képalkotó eljárások.............................................................................................................................41 7.4.1. U ltrahan gvizsgálat....................................................................................................................... 41 7.4.2. Computer tomographia..................................................................................................................41 8. Az elhízás patogenezise............................................................................................................................ 42 8.1. Az élettani anyagcsere....................................................................................................................... 42 8.2. Az alapan yagcsere............................................................................................................................ 42 8.3. Energiaszükséglet.............................................................................................................................43 8.4. Az étvágyszabályozás....................................................................................................................... 44 8.5. Az energiahasznosítás....................................................................................................................... 46 8.6. A zsírraktárak szabályozása............................................................................................................ 47 8.7. A hőszabályozás eltérései..................................................................................................................47 8.8. A hyperinsulinaemia szerepe............................................................................................................ 47 8.9. A szénhidrát-anyagcsere zavara.......................................................................................................48.

(9) 6 8.10.. A liporotein-anyagcsere eltérései...............................................................................................48. 9. Klinikai f o r m á k ........................................................................................................................................51 10. Kísérőbetegségek........................................................................................................................................53 10.1. X- szindróma........................................................................................................................................53 10.2. Magas vérnyom ás.............................................................................................................................54 10.3. Alvási apnoe........................................................................................................................................57 10.4. Egyéb gyermekkori következmények............................................................................................ 58 11. Szűrővizsgálatok........................................................................................................................................60 11.1. A congenitalis dyslipoproteinaemiák újszülöttkori s z ű ré s e .................................................60 11.2. A hyperlipoproteinaemia szűrése..................................................................................................60 11.3. A metabolikus X -s z in d ró m a .......................................................................................................62 11.4. H y p e rto n ia ........................................................................................................................................63 12. Újabb kutatási ir á n y z a t o k ........................................................................................................ 64 12.1. E u fen ik a............................................................................................................................................. 64 12.2. Neurotranszmitterek....................................................................................................................... 64 12.3. O b -g én -lep tin .................................................................................................................................. 64 12.4. Xenical...................................................................................................................................................65 12.5. Tumor necrosis f a k t o r ..................................................................................................................65 12.6. Élelmiszerek........................................................................................................................................65 II. Az elhízás m egelőzése és k e z e lé s e ...................................................................................... 67. 1. T áp lálk ozás...................................................................................................................................................69 1.1. A dietetika régen és m a .................................................................................................................. 69 1.1.1. Táplálkozáskiegészító'k....................................................................................................... 70 1.1.2. Energiaszegény, ill. csökkentett energiájú élelmiszerek.................................................71 1.1.3. A szénhidrát- és zsírbevitel s z e r e p e ........................... 72 1.1.4. A piramis e l v .............................................................................................................................73 1.1.5. Táplálkozási i s m e r e t e k ....................................................................................................... 74 1.2. Táplálkozás a terhességben.............................................................................................................76 1.3. Táplálkozás a szoptatás alatt.............................................................................................................77 1.4. C secsem ó'táp lálás.............................................................................................................................79 1.5. Elválasztás............................................................................................................................................. 79 1.6. Kisdedtáplálás........................................................................................................................................80 1.6.1. Testi-motoros (funkcionális) és lelki fejló'dés kisdedkorban......................................80 1.6.2. A táplálás e l v e i ....................................................................................................................... 81 1.6.3. Kisdedtáplálás otthon a gyakorlatban................................................................................. 82 1.6.4. Kisdedtáplálás a b ö lcsö d éb en ............................................................................................ 83 1.6.5. Harc a d iv ato k k al.................................................................................................................. 83 1.7. Gyermektáplálás.................................................................................................................................. 84 1.8. A serdülők étrendje.............................................................................................................................85 1.9. Gyermekek és serdülők elhízásának étrendi k e z e lé s e ............................................................86 1.9.1. A kezelés formái........................................................................................................................87 1.10. Alternatív táplálási formák és kockázatuk csecsemő-és gyermekkorban . . . 88 2. A fizikai aktivitás befolyásolása.............................................................................................................91 2.1. Az egészséges életm ód....................................................................................................................... 91 2.2. Wellness-mozgalom.............................................................................................................................91 2.3. A fizikai aktivitásról á lta lá b a n ....................................................................................................... 92 2.3.1. A fizikai aktivitás d e fin íc ió ja ............................................................................................ 92 2.3.2. Rendszeres testedzés gyermekkorban................................................................................. 92.

(10) 7 2.4. A fizikai aktivitási magatartás felmérése.......................................................................................93 2.4.1. Aktivitási m in ta........................................................................................................................94 2.4.2. Az aktivitás gyakorisága....................................................................................................... 94 2.4.3. Fiatalok fizikai aktivitása....................................................................................................... 94 2.5. F i t t s é g .................................................................................................. 95 2.5.1. A fittség hatása a tudatra.................................................................................................. 95 2.5.2. A fizikai fittség alap elem ei.................................................................................................. 95 2.5.3. Eurofit t e s z t e k ........................................................................................................................96 2.5.4. A fittség előnyei........................................................................................................................96 2.6.. A fittség felm érése............................................................................................................................... 97 2.6.1. Vizsgálatok a kövér gyermek gondozásba vételekor................................................. 98 2.6.2. A gyermekek fizikai teljesítőképességét befolyásoló t é n y e z ő k ........................... 99 2.6.3. Az emberi szervezet energiatermelő m ech a n iz m u sa i................................................. 99 2.6.4. A fizikai teljesítőképesség felm érése....................................................................... 100 2.6.5. Fittségi kategóriák Cooper szerint............................................................................. 100 2.7. Edzési te r v .................................................................................................................................... 102 2.7.1. S portform ák................................................................................................................... 102 2.7.2. A sport és veszélyei........................................................................................................ 103 2.7.3. A sport és az obezitás................................................................................................... 104 2.7.4. A sport és a diabetes m e llitu s .................................................................................. 104 2.7.5. A sport és a táp lálk o zás............................................................................................. 104 2.8. A gyógytestnevelés................................................................................................................... 105 2.8.1. Testnevelési besorolások............................................................................................. 105 2.8.2. A gyógytestnevelés m ó d s z e r e ................................................................................... 106 2.8.3. Gyógytestnevelési foglalkozások............................................................................. 107. 3. Lelki v o n a tk o z á so k ......................................................................................................................... 3.1. A táplálkozászavarok mélylélektani vonatkozásai............................................................. 3.1.1. A táplálkozási funkció és az egyedfejlődés............................................................ 3.2. Az elhízás pszichoszomatikus e lm é le te ............................................................................. 3.3. Az elhízás szomatopszichés elm élete.................................................................................. 3.4. A testséma t o r z u l á s a .............................................................................................................. 3.5. Az elhízással járó szociális hátrányok.................................................................................. 3.6. Obez k a r r i e r .............................................................................................................................. 3.7. Az újszülött- és csecsemősírás és viselkedés értékelése................................................... 108 108 108 109 110 110 111 111 111. 4. A kövér gyermekek egészségnevelése........................................................................................ 4.1. A n e v e l é s .................................................................................................................................... 4.2. Kihívások - alkalm azkodás................................................................................................... 4.3. Az egészséges életmódra n e v e l é s ........................................................................................ 4.3.1. Egészségnevelők.............................................................................................................. 4.4. A család szerep e......................................................................................................................... 4.5. Az i s k o l a .................................................................................................................................... 4.6. M ag atartásteráp ia.................................................................................. 4.7. Egészségtáborok.......................................................................................................................... 114 115 115 116 117 117 118 119 120. 5. Gyógyszeres k e z e lé s ........................................................................................................................ 5.1. Étvágycsökkentő g y ó g y sz e re k ............................................................................................. 5.1.1. A táplálék rosttartalmának fokozása....................................................................... 5.1.2. Dexfenfluramin............................................................................................................. 5.2. A gyermekkori hyperlipoproteinaemiák gyógyszeres kezelése........................................ 12.1 121 121 121 122. 6. Gyakorlati k ö v e tk e z te té se k ........................................................................................................ 6.1. Fogyókúra................................................................................................................................. 123 123.

(11) 8 6.1.1. Étrendi változtatások .................................................................................................. 6.1.2. A fizikai aktivitás szerepe............................................................................................. 7.. 123 125. F ü g g e l é k ................................................................................................................................................ 1 2 9 A kövér gyermek vizsgálati sémáj a ........................................................................................ 131 Preventív tevékenységek a gyermekkorban Tanácsadás - Szűrővizsgálatok - Védőoltások............................................................ 132 A testmagasságra vonatkoztatott testtömeg recerenciapercentilisei 3-6 éves korig. 136 A testmagasságra vonatkoztatott testtömeg referenciapercentilisei 7-18 éves korig 138 A fiúk életkor szerinti testhosszúság és testtömeg percentilisei születéstől 2 évesk o r i g ................................................................................................... 140 A leányok életkor szerinti testhosszúság és testtömeg percentilisei születéstől 2 évesk o r i g ................................................................................................... 143 A fiúk életkor szerinti testmagasság és testtömeg percentilisei 2-10 éves korig. . 146 A leányok életkor szerinti testmagasság és testtömeg percentilisei 2-10 éves korig 149 Magyar gyermekek testtömege (kg) 3 éves k o r i g ............................................................ 152 Magyar gyermekek testtömege (kg) 3-15 éves k o r ig ....................................................... 152 Magyar gyermekek testmagassága (cm) 3 éves korig....................................................... 153 Magyar gyermekek testmagassága (cm) 3-15 éves korig................................................. 153 Fiúk évenkénti testtömeg-gyarapodás sebességének referencia percentilisei . . . 154 Leányok évenkénti testtömeg-gyarapodás sebességének referencia percentilisei. . 154 155 Obezitás 1000 megvizsgált tanulóra számítva . . . .................................................. Az obezitás előfordulásának változása a tanulmányi idő alatt...................................... 155 A vegetáriánus diéta tervezésének s z e m p o n tja i............................................................ 156 A vegetáriánus táplálás megtervezése.................................................................................. 156 Javaslatok vegetariánius mintaétlap tervezéséhez gyerm ekkorban........................... 157 Szakmai ajánlások: 47. sz. Módszertani levél Az egészséges csecsemő táplálásának irányelveiről................................................. 158 Testnevelési besorolások........................................................................................................ 167 Az iskolai testnevelési besorolások osztályok szerint....................................................... 168 Eredménylap - értéktáblázat................................................................................................... 169 Egyes mozgások energiaszükségletet fokozó h a t á s a ....................................................... 170 Egyes testmozgások kalóriaegyenlege 70 kg-os szem élyre............................................ 171 Elhízott gyermekeknek ajánlott izokalorikus aktivitástartamok................................. 171 Egyes sportágak energiaigénye a gyermekek súlya s z e r in t............................................ 172 420 kJ energia felhasználásához szükséges minimális aktivitásidő percben . . . 172 Vérnyomás standardok újszülöttkorban............................................................................. 173 Szakmai ajánlás: A Népjóléti Minisztérium közleménye az egyes, gyermekkorban előforduló krónikus betegségek szűrésére és a kiszűrt betegek gondozására a háziorvosi gyakorlatban...................................................................... 174. Feldolgozott i r o d a l o m ......................................................................................................................... 179. T á r g y m u ta t ó .......................................................................................................................................... 187.

(12) I. Az elhízás klinikuma.

(13)

(14) Ajánlás Köztudott, hogy Magyarországon népbetegségnek tekinthető a lakosság jelentős részét érintő és veszélyeztető túlsúlyos állapot, a kövérség. Kialakulásában az öröklött hajla mon kívül döntő szerepet játszik a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód. A különböző tudományágak elhízással foglalkozó határterületei az utóbbi években lassan összetalálkoztak és újabb tudományágat hoztak létre. Az elhízás kialakulásának, klinikumának gazdasági és társadalmi kihatásainak tudományága lett az obezitológia. Az elhízás többtényezős eredetű genetikai, idegrendszeri, endokrin és környezeti ha tásokra kialakuló anyagcserezavar, amely az energiaháztartás eredeti egyensúlyának a m ód osulását okozza. A folyam at a táplálékfelvétel növekedésében és/vagy az energialeadás csökkenésében nyilvánul meg, amely az elhízott személy zsírtömegének növekedéséhez vezet. Ez további anyagcsere- és szabályozási zavarokat, majd betegsége ket okoz. Hozzátehetjük, hogy az obezitás valójában egy krónikus és recidiváló betegség nek tekinthető. Az obezitás kutatása során sok új ismeretre tettünk szert, megtanultuk pl., hogy a hypertonia mellett hyperinsulinizmus is van, hogy a metabolikus X-szindróma, amely tünetegyüttesbe eredetileg nem tartozott be az obezitás, ma már a tünetegyüttes meg határozó komponensévé vált. A számtalan tudományos felismerés mellett olyan jelen ségekre is felhívták a figyelmünket, hogy az utóbbi években a gyermekek és fiatalok kö rében is jelentősen nőtt az elhízottak száma. Már rég esedékessé vált egy közérthető, mégis szakmai igényességgel összeállított ki advány megjelentetése, amely az elhízással foglalkozó új tudományág, az obezitológia eredményeit foglalja össze, gazdag nemzetközi irodalom tükrében. Ez a könyv az érintett témában konferenciákon hallottak, szakirodalomban közöltek összefoglalójaként is je lentős munka. A szakma interdiszciplináris, ezért széles közönséghez szól, de különösen azokhoz, akik gyermekekkel foglakoznak, felelősek fejlődésükért, egészségükért. Újabban fokozott hangsúly esik a gyermekkora, hiszen ekkor dől el a későbbi életmi nőség. A felnőttkori kóros állapotok gyökerei a gyermekkorra nyúlnak vissza s a meg előzés nemzetgazdasági szempontból is nagy jelentőségű, olcsóbb, mint a későbbi keze lés és a rehabilitációs költségek. A könyv az obezitológia tudományának mai állása szerint igyekszik választ adni a felmerülő kérdéseiére. Erénye, hogy az egyes fejezetek arányát is tekintve a megelőzés döntő fontosságára hívja fel a figyelmet, számtalan szempontból tárgyalja a lehetősége ket, amelyekkel megelőzhető az elhízás. A könyv a szakterületen hiánypótló, mert a témát sok oldalról ismerteti, ezért akár lexikonként is felhasználható. A táblázatokkal és ábrákkal gazdagon illusztrált könyvet ajánljuk háziorvosoknak, házigyermekorvosoknak, védőnőknek, egészségnevelőknek, s azoknak is, alak saját személyükben érdekeltek egészségük helyreállításában és megőr zésében. Dr. Pintér Attila országos tisztifőorvos. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat.

(15) Előszó Kinek szól ez a könyv? Magyarországon (is) az elhízás (is) népbetegség. 1991-ben megalakult az Elhízást Kutató Magyar Társaság. A legkülönbözőbb orvosi szakmák képviselői mellett soraiba hívta a paramedikális szakembereket is abból a felismerésből kiindulva, hogy az orvosok m a gukban nem oldhatják meg ezt a súlyos kérdést. A nemzetközi szakirodalomban megjelent, az obezitás (kövérség, elhízás) legkülön bözőbb oldalaival foglalkozó közleménytengerből igyekeztem azokat kiválasztani, ame lyek egy magát alapként meghatározó könyv gondolatmenetét szolgálják, amelyre azu tán majd további, a gyermekkori kövérséggel foglalkozó könyvek épülhetnek, vagy amely e széles szakembergárdának mindennapi munkájához segítségül szolgálhat. Azt gondo lom, hogy a könyv tartalmazza az obezitológia ennek az új tudományágnak az axiómáit. A felsőoktatásban szerzett csaknem másfél évtizedes tapasztalataimat is felhasználva arra törekedtem, hogy egy didaktikus könyvet állítsak össze - talán egy új műfajt teremt ve. Nem könnyű ugyanis olyan szakkönyvet írni, amely széles közönséghez - orvostól az egészségnevelőig - magas szakmai színvonalon és tudományos igénnyel szól, ugyan akkor nyelvezete világos, közérthető, olvasmányos, amire egy ilyen interdiszciplináris tudományágban szükség van, kerülve ugyanakkor az áltudományoskodó fennköltséget, ami a megértés/befogadás rovására megy és így nem segít. Az olvasók különböző rétegei (még a laikusok is) annyit használnak fel belőle, amennyit megértenek, amennyire szük ségük van és amennyi arra ösztönzi őket, hogy tovább kutassanak. Az ortopéd, vagy reumatológus szakorvos pl. az ob gén, vagy más obezitológiai specifikum tekintetében laikus, pedig nap mint nap foglalkoznia kell kövér betegekkel az elhízás következtében létrejött mozgásszervi panaszaik miatt. Másfelől: ma a beteg-edukáció térhódításának korában egy szülő is lehet jól képzett, ha megtanulja gyermeke betegségét. A könyv a gyermekgyógyászat gyakorlati szempontjai szerint íródott. Mindazoknak szánom, akiit gyermekekkel, a gyermekkori kövér(beteg)séggel foglalkoznak. Budapest, 1998. A sz e rz ő.

(16) 1. Bevezetés Enni jó, lustálkodni kellemes, a cukor finom, a zsír jóízű. A mozgás fárasztó, a sport kimerítő'. Ezek a tények határozzák meg az elhízás elleni küzdelem irányát, sikerét, ill. siker telenségét. Ezért van szükség arra, hogy a betegséget jól megismerjük és a paramedikális szakembereket is bevonva már kora gyermekkorban a családban és az iskolában elkezd jük a megelőzését. Korunkban ez különösen nehéz, mivel a kevés pénz és a rajta vásárolt olcsó élelem, az agresszív reklámok az egészségtelen táplálkozás irányába visznek. Hazánk gyermeklakosságának 5-15%-a kövér. Az iskolások 2-6%-a kövér, majd ará nyuk az életkorral fokozatosan nő. Pubertásban 15% fölé emelkedik, csaknem 2/3-uk kövér felnőtté válik. A leányok között minden életkorban gyakoribb. Sajnos ma is élő tévhit, hogy a kövér gyermek az egészséges. Ennek magyarázatát megtaláljuk a közelmúlt történelmében: gyermekeink szüleinek és nagyszüleinek még közeliek a közvetlen éhezés élményei, ezért a táplálkozásnak kiemelt helye van a szub jektív igények sorában. A kövérséget sok kultúrában a jómód, a tekintély megnyilvánulásának tekintették, a soványságot pedig az 1910-20-as évekig a tbc jelének. A II. világháború idején a sovány ság természetes volt. Az elhízás az utána következő táplálékbőség idején jelent meg a jóléti társadalmakban. A nemzetközi irodalomban arról is vita folyik, hogy betegség-e a kövérség, kell-e egy általán kezelni, ha igen kit - vagy ha nincsenek betegségtünetek, fogadja el magát az egyén kövérnek és a társadalom is. Amíg pl. hypertoniás vagy cukorbetegeink elfogadják, hogy egy életen át kezelésre, gondozásra szorulnak, a kövérséget a legtöbben még ma sem tekintik betegségnek, orvoshoz sem fordulnak miatta, mi több, az orvosi köztudatba sem ivódott bele, hogy a kövérség betegség. A kövérség valóban nem feltétlenül betegség és nem is biztos, hogy arra vezet. A kö vérek tekinthetők egészségesnek is, míg kóros tünetek, manifeszt szövődmények nem jelentkeznek, de a társadalom toleranciája nagyon alacsony a mássággal szemben. A kö vérség még a bőrszínnél is súlyosabb bélyeg. Az obezitás interpretációja a különböző kulturális és tudományos felfogások tükré ben igen jelentősen változott. A moralizáló koncepciókról az értelmezés fokozatosan át tevődött a klinikai megközelítésekre. Míg korábban a kövérség kialakulását fokozott/túlzott energiafelvételből származtattuk, mára ismertté vált, hogy a korábbi kövér (lefo gyott, „sovány kövér") 15%-kal kevesebb energiabevitelt igényel, mint sosem volt kövér társa. Lassan gazdagodik szemléletünk, amint az energiaegyensúly felborulásán túl tekin tetbe vesszük az elhízás genetikai hátteréről kiderült adatokat, a biológiai alapokat, az új elméleti ismereteket a táplálékfelvétel szabályozásáról, az energialeadásról stb. Valóban a WHO a (hasi vagy ún. alma típusú) kövérséget a 10 legsúlyosabb betegség közé sorolja, mert az ún. civilizációs betegségek (elhízás, cukorbaj, cardiovascularis, mozgásszervi, rosszindulatú betegségek) patogenezisében kiemelkedő rizikófaktor..

(17) 14. Az elhízás Idinikuma. Egyre több a bizonyíték arra, hogy a társadalmi-környezeti hatások és az egyéni egész ség-betegség között a legfőbb kapcsolatot a stressz és az ezt kezelni tudás jelenti (1.1. ábra). rizikómagatartás. 1 fizikai-biológiai tényezők. Piká. B.. egyensúly. pszichés tényezők. funkciózavar. szociális tényezők. betegség. coping stratégiák pszichoszociális és biokémiai pufferrendzerek. 1.1. ábra. Az egészségi állapot ökológiai modellje. Számos helyzetben az ember érzelmi, értelmi, fiziológiai egyensúlya felborul, bekö vetkezik a betegség, ha az egyén fizikai és pszichés ellenálló képessége nem tud megbir kózni a belsó' és külső okokkal (1.2. ábra).. Ha igazán meg akarjuk érteni a kövérséget, azt is meg kell ismernünk, hogy milyen átalakulást okoz a személyiségben. A személyiségváltozásokat ugyanis egy idő' után szo matikus (pszichoszomatikus?) betegségek követik. A túlsúlyosak megváltozott evési vi selkedése magatartási zavar következménye..

(18) Bevezetés. 15. Újabban a kövérséget is az addikciólc közé sorolják a viselkedési devianciák körébe. (Devianciának a normaszegő viselkedés minősül, amely nagy társadalmi jelentőségű.) A táplálkozás megváltozása az élet folyamán gyakran bizonyos eseményekhez kötő dik. A nők egy része a (főleg az első) terhesség és a szoptatás alatt hízik el. Más emberek a mozgás, a sportolás elhagyása, vagy a dohányzás abbahagyása után híznak meg, mivel esznek helyette és kiesik a nikotin anyagcsere-fokozó hatása. (Tulaj donképpen ugyanez valamennyiünk problémája: a motorizáció és a munkafolyamatok messzemenő gépesítése csökkentette a mai ember fizikai tevékenységét, miközben ugyanannyiteszünk.) A 12 éves gyermekek több mint fele az iskolai testnevelési órán kívül nem végez semmilyen rendszeres testmozgást, de ez alól is sokuk fel van mentve, általában mond vacsinált ürügyekkel (1. még II. 2.2.). Pedig a kövéreknek mind az életkilátásai, mind az életminősége rosszabb normál testfelépítésű társaikénál. Szocializációjuk, lelki, szerelmi életük sem intakt. Mozgásszervi betegségeik rontják mozgáskészségüket, és ez előnyte lenül hat vissza edzettségükre, így kövérségükre is. Pedig az élet m ozgási A nem sportoló magyar lakosságra (gyermekekre és felnőttekre egyaránt) is az a jel lemző, hogy csak a tőlük elvárható terhelhetőség töredékét érik el. Hazánkban sokáig kevés volt a tornaterem, pedig nélküle nem válhat a mozgás már gyermekkorban élet formává. A rendszerváltozás után ez a helyzet javult, többszáz tornatermet építettek. A kérdés gazdasági kihatásait mutatja, hogy a különböző országokban milyen nagy a túlsúly gyakorisága (1.1, táblázat) és vele riasztóan emelkedik az egyes országok költ ségvetésében az elhízottak és túlsúlyossak táplálkozásfüggő betegségeinek kezelésére és rehabilitációjára fordított összeg.A direkt kiadásokon felül jelentkezik a betegállomány és a munkaképesség-csökkenés közvetett kiadásként. Hazánkban is kedvezőbb lenne az egészséges életmód kialakításának, mint az elhízás és kísérőbetegségei kezelésének a finanszírozása. A szépségideál, így a kövérség megítélése az elmúlt évtizedekben megváltozott. Ma gyarországon betegségnek tartjuk, amely az egyik legsúlyosabb népegészségügyi problé ma. A megoldás itt is a megelőzés lehet, amelynek költségei meg sem közelítik a későbbi gyógyítási, rehabilitációs ráfordításokat. A betegségm egelőzés szorosan összefügg az egészségneveléssel, ez pedig az egészségmegőrzéssel. Az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy az egészségmegőrzés módszereivel a fejlett országokban az elm últ két évtizedben kiem elkedő erem ényeket értek el (pl. a cardiovascularis betegségek, a fogszuvasodás megelőzésében)..

(19) 16. Az elhízás klinikurna. 1.1. táblázat. A túlsúly prevalenciája különböző országokban Ország U SA. E g y e sü lt K ir á ly s á g. O la s z o r s z á g. M ag y aro rszág. V o lt N S Z K. V o lt N D K. S v á jc. Sv é d o rszág. A u s z t r á lia. Kor év. Nem. >20. férfi. %. A minta nagysága fő. 31. 4209. 26. 4051. 26. A túlsúly prevalenciája. >20. nő. 35. 1 6 -6 5. férfi. 34. nő. 24. 20 -6 0. >16. 1 8 -6 5. 1 8 -6 5. >25. 1 6 -8 4. 2 5 -4 4. >25. 25 -3 0. férfi. 41. no. 26. férfi. 35. 6836. nő. 39. 9275. férfi. 42. 2008. nő. 28. 987. férfi. 38. nő. 28 42. 1713. nő. 22. 2407. 35. nő. 26. férfi. 34. nő. 24. 2 5 -3 0. 2 5 -3 0. 25 -3 0. férfi. férfi. TTI-átlag. 25 -2 9. 25 -3 0. 2 5 -3 0. Somogyi, }, C.. A WHO meghatározása szerint „az egészség megőrzése olyan fogalom , am ely az egészséget elősegítő életm ód és az ezt ösztön ző társadalm i, gazdasági, környezeti és sz e m ély es tén yezők tám ogatását öleli fel. ” Az egészségm egőrzés két alapvető típusa az egyéni és a közösségi megközelítés. Az egyén nek ennek érdekében változtatnia kell egészségmagatartásán, életmódján, környe zetének egészséggel összefüggő elemein. A közösségi megközelítés az egészség gazdasági, társadalmi, kulturális, természeti és technikai feltételeinek javítására irányul abból ki indulva, hogy ezzel az egyes emberek egészségi állapota is javul. Mindazonáltal ez nem egyfajta egészségügyi szolgáltatás (1.3. ábra). így, vagy úgy, nemzetközi összehasonlításban a legkövérebb országok közé tartozunk. A nemzeti egészségmegőrzési program sarkalatos pontja a m egelőzés. Megvalósításának feltétele az egészségkultúra színvonalának emelése, ezért összpontosítanunk kell a kö vérség megelőzésére, egyszersmind az egészséges életmód hatékonyabb terjesztésére. A példamutatás ennek egyik fontos eszköze lehet, amelyben rajtunk, egészségügyi dolgozókon kívül nagy szerep jut a pedagógusoknak (már az óvodában) és a családnak. A rizikófaktorok nagy része az egyén helytelen életmódjából fakad, ezért kell már a leg fiatalabb korosztályt megnyerni az egészséges életvitelnek, majd rajtuk keresztül a már nehezebben formálható családot. Ennek a programnak a sikeréről jelentek meg már tu dósítások. Az obezitológiának sokrétű összefüggései vannak számos tudományággal, mint pl. a genetika, élettan, kórélettan, biokémia, diabetológia, kardiológia, sportorvostan, pszi-.

(20) Bevezetés. 17. H I G I É N É. Szőke K.. 1.3. ábra. Egészséggondozási modell. chológia, szociálmedicina, egészségnevelés, népegészségügy, ifjúsági orvostan, rehabili táció, dietetika, fizioterápia a hagyományos klinikumok mellett. Az obezitológia határterületei: belgyógyászat, gyermekgyógyászat, genetika, élettan, kórélettan, biokémia, dietetika, diabetológia, kardiológia, sportorvostan, ifjúsági orvos tan, pszichológia, szociálmedicina, népegészségügy, egészségnevelés, ortopédia, reuma tológia, fizioterápia, rehabilitáció. A kövérségn ek a preventív m edicina k iem elt területévé kell válnia, hogy a circulus vitiosus megszakadjon. Ehhez jól összehangolt team-munkára van szükség, amelyben az orvos mellett helyet leap a pszichológus, a dietetikus, a gyógytornász, az egészségneveíó', a védó'nó', de a betegé, a társadalomé a fó'szerep..

(21) 2. Kultúrantropológiai szemelvények Majdnem minden nép közmondásai között találunk étkezéssel, kövérséggel kapcsolatos gondolatokat, pl. a latin szerint a kövér ember jó ember. A török azt mondja: senki sem szereti a kövér embert. Alapigazság Quintilianustól: nem azért élek, hogy egyek, hanem azért eszem, hogy éljek. Az értelem, a gondolkodás és az élelem kapcsolata nyelvi kifejezésekben is megnyil vánul, pl. rágódni valamin. Ide tartozik pl. a falni a könyveket is. Ez arra mutat, hogy a száj is a közvetlen tapasztalat forrása. A kisgyermek még tudja ezt, hiszen mindent a szájába dug, hogy megismerje. Minden kellemes viszonyulás ó'sgyökere az evés és az etetés. Az oralis aktivitás ele mei védettségélményt okoznak/kölcsönöznek. Az anya - gyermek - étel korai táplálkozási szituáció biztonságot mintáz. A szoptató anya saját testét kínálja megnyugtatásul gyermekének. A túlzott oralitás (rágógumi, do hányzás, nassolás, alkoholizálás) a szorongásoldás elemi módja. A táplálékszerzés és az evés az élővilág egyik legalapvetőbb funkciója. Több tízmillió éves előtörténete és az emberiség fejlődése során különleges, archaiku s jelentéstartal mak is kapcsolódtak hozzá. Az evés és a szexualitás analógiája ismeretes, de kevésbé emlékezetes, hogy a törzsfejlődés során a szaporodási és a táplálkozási ösztönt egyetlen testnyílás, az ősszáj szolgálta. A párzás közbeni oralitásra a törzsfejlődés majd minden szintjén van példa, az embernél is. A munka utolsó mozzanata mindig is a féktelen lakoma volt. Az ember megküzd a világgal és a munkát evéssel fejezi be, felfalja a világ egy leigázott darabját. Az etetés (együttevés) nagy megtiszteltetés, azzal eszünk együtt, akit becsülünk. A közös evés visszautasítása igen nagy sértés. A közös étkezés mással nem pótolható, alap vető érzelmi funkcióitat tölt be. A közösen elfogyasztott étel azonosulást jelent. Ellensé gek között békét. A harapás ősi agressziólevezetési mód az állatvilágban. Az embernél ez elcsökevényesedett, mivel az étkezéshez fegyverszerű eszközöket, késeket, hegyes viliáltat használ. Egyes törzseknél a fog szimbolizálja a nemi erőt, tőle remélnek mágikus védelmet. Az evés a beteljesületlen szerelmi vágyak esetén is kárpótolhat. A nemi frusztráció gyakran éhség formáját ölti. Bármilyen sikertelenséget jóvátehetnek jókedvű evések. A boldogság titka az alapos rágásban rejlik. Alti így cselekszik, az felemészti a világ minden búját-baját, mindig jókedvű, ráadásul egészséges marad. E zek fon tos szem p on tok az elhízás kialaku lásán ak m egértéséhez. Az evésnek az emberiség őstörténete óta kultikus jelentése is van. Egyesek szerint az első istenségeknek bem utatott áldozatok ételáldozatok voltak. A h alo tti tor az antropofágia (emberevés) ősi ösztönének máig élő szertartása. Az első tárgyi emlék a kövérségről a Bécsben található 25 ezer éves kis szobor: a ha talmas hasú és mellű Willendorfi Vénusz. Termékenységi szimbólumként tartjuk szá mon. Fernando Botero kortárs kolumbiai festő csak óriási, testes alakokat, csendéleteket fest a világról. Számára ezek „Nem kövérek, inkább karcsúak". Az elhízás káros hatásait már Hippokratész is leírta a hirtelen halál, a meddőség és menstruációs zavarok okai között. Galenus és Avicenna is felismerte az elhízás kóros.

(22) i!9. Kultúrantropológiai szemelvények. ságát, hangsúlyozva a táplálkozás szabályozásának, a testmozgás fokozásának szerepét. Az elhízással foglalkozó monográfiák a XVI. századtól fogva ismeretesek. Az elhízás spe cifikus típusait a XIX. század első felétől írják le. A XX. században bővültek a korábbi felvetések és kutatási irányok, mint pl. az elhízás pszichogenetilcus elmélete, anyagcse re-vizsgálatok. A művészettörténet is tanúsítja, hogy a kövérség problémája egyidős az emberiséggel, noha az őskor az emberiség történetének táplálékszegény periódusa volt. Az ember bio lógiai fejlődése évmilliókon át vadászó-gyűjtögető életformát kívánt meg, melyben a leiadós étkezések és hosszú koplalások váltották egymást, ezért a szervezet- az ínség idején takarékos üzemmódra állt át, azaz a tápláléknak sokkal nagyobb százalékát hasznosí totta. Ha az emberiség eddigi útját egy 400 méteres futópálya körének tekintjük, altkor kb. 2 millió éve (= 200 méter) jelent meg a Homo erectus. A Közel-Kelet lakossága mintegy 10 000 éve (399 méter) tért át állattenyésztésre és mezőgazdaságra. A neandervölgyi Homo sapiens 35 ezer éve halt ki (396,4 méter). Életmódunkban a drámai változások a kör utolsó 1 0 centiméterére esnek! Nem olyan idős az emberi faj, hogy szervezete már megváltoztatta volna ezt a reak cióját manapság, amikor könnyebb táplálékhoz jutnia és az egész modem élet az elké nyelmesedés irányába hat. Ugyanakkor adatok vannak arról, hogy az ősember sokkal egészségesebben táplálkozott, mint mi. Ezzel a táplálkozásrégészet tudom ánya foglalko zik. Az ún. term észeti vagy a kevésbé civilizált népek is, akiknek táplálkozása a vegetáriánushoz áll közel és bőséges a fizikai aktivitásuk, egészségesebbek nálunk, az ún. civilizált világnál (2.1. táblázat).. 2.1. táblázat. Táplálkozási összetevők régen és ma K ésői paleo iitik u s étren d. F o g y asztás M ag yarországon a '8 0 -a s évek II. felében. 1992-94. T á p lá lk o z á si a já n lá so k az eg ész ség es feln ő tt la k o ssá g sz á m á ra. A z összes étk e z ési en ergia s z á z a lé k b a n : fe h é rje. 34. 15. 1 4 ,6. 1 5 -2 0. s z é n h id r á t. 45. 42. 45. 50 -5 5. 41. 38. z s ír. 21. t ö b b s z ö r ö s e n telítetlc n /te líte tt z s ír s a v arán y. ~. 1 ,4 1. 0 ,2 4. cf: 5 3 1 , g : 4 1 8. k o le s z te r in (m g). 591. r o s t o s a n y a g (g). 4 5 ,7. n á t r iu m (m g). 690. k a lc iu m (m g). 1580. «8 0 0 mg. a s z k o r b in s a v (m g). 392. «6 0. 30 0 ,6 - 0 ,8. 300 30 -4 0. Cf: 4 - 3 x , 2 : 3 x a n o r m á ln á l. 2000 800 60. e n e rg ia , k c a l/n a p cT. 3250. 2 4 0 0 -3 0 5 0. en e rg ia , k c a l/n a p 2. 2400. 2 1 0 0 -2 4 5 0. Pados,. 1995. n vo m á n.

(23) 20. Az elhízás klirúkuma. Cey Bert Róbert dzsungelharcos, filozófus és gasztronómus könyvet írt az ősm agya rok étkezési szokásairól. Megállapította, hogy Eurázsiában annak idején két fó' gasztro nómiai civilizáció volt: az egyik a fó'zésen, a másik a sütésen alapult. Az ó'si idó'kben az áldozati ételeknek rendkívüli jelentőségük volt, rajtuk keresztül tartották a kapcsolatot az istenekkel. A Távol-Kelettól a Kaszpi-tengerig az áldozati ételeket főzték, a Fekete tengertól nyugatra sütötték. A főzésn él többféle alkotórészt főzünk össze, új ízeket nye rünk. Filozófiai értelemben ez a harmónia kialakítását tűzi ki célul, az ellentétek kisi mítását jelenti. A sütés során az adott alapanyagot megjavítjuk. A sütés a rosszat jóvá akarja átalakítani. Az európai civilizációk ezzel nem a harmóniára törekszenek, hanem radikális változásra. Ettől függetlenül az ősmagyarok sütöttek is, mint ahogy az európai civilizációban is főztek. Osvallásunk a többi ázsiai ősvalláshoz hasonlóan a táltoshiten alapult. A táltos fel adata az volt, hogy közvetítsen a földiek és égiek között, helyreállítsa a közösségen belül időről időre megbomló harmóniát, melyet az áldozati ételek bemutatásán és az ezt kö vető közös étkezéseken keresztül teremtett meg. Miután a táltoshitű vallásokban alapelv, hogy a növény- és állatvilág közötti harmó niát is helyre kell állítani, ezért sok növényi alapanyagot is alkalmaztak. A m u zu lm án okat serdülőkoruktól rászoktatják a ramadán böjttel az önuralomra, vi szont tény, hogy ugyanakkor a böjt 1 hónapja alatt átlagosan 3 kg-ot híznak, mert este, éjjel, amikor ehetnek, a zsírok oxidációja lassul és a fizikai aktivitás, így az energialeadás is kisebb, mint nappal. Fia m oh am ed án asszonyokat fordított ramadán böjtre kértek, a korlátozás nélküli nappali étkezés ellenére testsúlyuk 3 év alatt 6 kg-mal csökkent, ha estétől reggelig böj töltek. Konfuciusz bölcsessége ma is érvényes: reggelizz, m int egy király, ebédelj, m int egy polgár és vacsorázz, m int egy koldus. Fia már a vallásokról, hiedelmekről volt szó, ide tartozik az étkezési hiedelmek té maköre is. Érdekes, hogy nagyobb részük tiltás formájában jelentkezik, rendszerint szü lői hatásra. Adott esetben ez az egész életünkben elkísérhet és a téves információ szo rongást okozhat. Többnyire n e h é z tudom ányosan m egm agyarázni őket, ill. m egalapozottságukat in dokolni, hogy pl.: • miért tilos a leves előtt és közben vizet inni; • gyümölcs fogyasztása közben és utána is (talán nagy víztartalma miatt); • gyümölcsök, savanyúság után tejet inni (ma éppen a gyümölcs joghurtok divatja hó dít); • de bizonyított a kelkáposzta és kelbimbó enzim indukáló hatása; • a fokhagyma védőhatása érelmeszesedés, magas vérnyomás ellen; • a vörösbor és a máj kedvező hatása anaemiában, valamint a • halfogyasztás megelőző hatása szívinfarctusra. Kevéssé ismertek azonban olyan étkezési babonák, amelyek éppenséggel azon ételek fogyasztását szorgalm azzák, amelyeket amúgy is szeretünk..

(24) 3. Definíciók Az elhízás a test zsírtartalmának hosszú időn át tartó kóros mértékű felszaporodása, amely a testi és lelki egészséget károsan befolyásolja. Túltápláltságnak, kövérségnek a zsír általános és nagyfokú lerakódását nevezzük döntően a bőr alatti, ill. egyéb szövetek ben. A zsírsejtek ezeken a testterületeken számban és nagyságban jelentősen megnöve kednek. Ismeretes a kövér gyermek képe: zsírpárnák a melltájon, a hasbőr alatt, felkaron és combokon, striák fehéres és lilás színben és a zsírba ágyazott Ids penis. A kívánatosnál 20%-kal nagyobb testsúly már betegségkockázatot jelent. Hétköznapi értelemben a túlsúly és kövérség fogalmakat általában szinonimaként használjuk. Biológiai értelem ben kü lön bség van a kettő között: ha pl. a túlsúly a mozgatórendszer nagyobb tömegéből származik, azt nem minősítjük elhízásnak. A modem élet az elké nyelmesedés irányába hat. A helytelen inaktív, ülő életmód és a túlzott kalóriafelvétel veszélyes a szervezetre, mert a felesleges kalóriáktól nem tudván megszabadulni, felhal mozza és raktározza. Ez kövérségre vezet, amely kísérőbetegségekre hajlamosít, s így fokozza a morbiditás és mortalitás kockázatát. Napjainkban hazánkban nagyon sok a kövérnek minősülő serdülő. A bőrredők alap ján becsült zsírtartalom a serdülők 1/5-énéi eléri, vagy meghaladja a testtömeg 30%-át. Tulajdonképpen valamennyi gyermek veszélyeztett. A divatos hosszas tévézés, majszolással egybekötve, többszörösére emeli az elhízás esélyét. Ugyanakkor ez az idő ki is esik a gyermek életéből a sportra, játékra fennmaradó szabad órákból. A gyermek fejlődése során 4 éves kor körül beszélünk az első teltségi időszakról, 4 év után az iskoláskorba nyúlóan az első nyúlási időszakról. A m ásodik teltségi id őszak a prepubertas, ezt követi pubertás alatt a m ásodik nyúlási időszak. Teltségi időszakban megvastagodik a zsírszövet, a nyúlási időszakban elvékonyodik és a hosszfejlődés a jel lemző. Az elhízás szempontjából veszélyes időszakokat 1. az 5. Epidemiológia c. fejezetben.. 5.1. Testösszetétel A testösszetétel az emberi test egyes összetevői és a testanyagok, szövetek aránya. Ha az emberi testet zsírszövet és zsírmentes testtömeg összességeként fogjuk fel, ak kor nem a magas testtömeg, hanem a test m agas zsírtartalma jelen ti a kövérséget, mivel a kettő közötti kapcsolat nem párhuzamos. A súlytöbblet a zsírmentes testtömeg növe kedéséből is származhat, pl. sportolóknál. E felismerés alapján az emberek négy csoport ba sorolhatók. A testsúlymérés tehát nem elegendő, a test zsírtartalm át kell meghatároznunk. Az ún. ideális testsúly (IW) és aktuális m agasság (AH) hányadosa és a testzsír alapján az emberek négy csoportja: 1. normál testfelépítésűek, 2. valódi kövérek (kövér, túlsúlyos), 3. túlsúlyosak, de nem kövérek, 4. nem túlsúlyosak, mégis kövérek (3.1. ábra)..

(25) 22. Az elhízás klinikuma aktuá is súlv Ideális hossz >k. t ú ls ú ly o s - n e m k ö v é r g y e rm e k. I \ I I l. t ú ls ú ly o s - k ö v é r g y e rm e k. 120 % n o r m á li s g y e r m e k. C zin n ei A.. I I I I cf 25 $ 30. n e m t ú ls ú ly o s - k ö v é r g y e rm e k. testzsír %. 3.1. ábra. A gyermekek felosztása a testzsírszázalék alapján. Utóbbiak kövérsége egyszerű testsúlyméréssel rejtve marad és így a 3. csoport ugyan csak nem lenne elkülöníthető'. Obeznek azt a gyermeket kell tekinteni, gondozni, alá az orvosi vizsgálat során a testtömeg, testmagasság-mérés alapján (a Függelékben sze repló' táblázatok szerint, 1. még 9.1 fejezetben) a testmagasság, testtömeg viszonyában a 90 percentil fölötti értékzónában van. Ha a gyermek a 75-90 percentiles zónában van, akkor további rendszeres megfigyelése javasolt. A korábbi definíció szerint: kövérnek tekintjük azt a gyermeket, akinek testsúlya a vele azonos magasságú gyermekek 97 percentiljét, ill. akinek testtömege az ideális test tömeg 120%-át meghaladja. Ez a relatív testtömeg index azt fejezi ld, hogy az aktuális testtömeg hány százaléka a nem és kor szerinti ideális testtömegnek. Ez a definíció nem veszi figyelembe a testarányok különbözőségét, ezért a testmagasságra vonatkoztatott percentiles görbéket is használni kell, mert ezek a tápláltsági állapot megítélése szem pontjából érzékenyebbek (1. a Függelékben szereplő táblázatokat.) A testösszetétel (3.1. táblázat) a többi szomatikus jelleghez hasonlóan az egyedfejlő dés során dinamikusan változik, vele a zsírszövet is, így a különböző életkorokban más és más (3.2. ábra). 3.1 táblázat. Az izom, a csont és a zsír testtömegen belüli aránya Izom. Életkor. Csont. Izom+ csont. Zsír. |. Zsigcr. Leányok 6 ,5. 3 8 ,6. 1 9 ,3. 5 7 ,9. 1 7 ,0. 2 5 ,1. 1 0 ,5. 3 9 ,6. 1 8 ,8. 5 8 ,4. 2 0 ,0. 2 1 ,6. 1 4 ,5. 4 1 ,3. 1 6 ,6. 5 7 ,9. 2 0 ,4. 2 1 ,7. 1 8 ,5. 4 0 ,4. 1 5 ,4. 5 5 ,8. 2 3 ,3. 2 0 ,9. F iú k 6 ,5. 3 8 ,7. 2 0 ,5. 5 9 ,2. 1 5 ,0. 2 5 ,8. 1 0 ,5. 4 1 ,3. 2 0 ,6. 6 1 ,9. 1 6 ,6. 2 1 ,5. 1 4 ,5. 4 4 ,7. 1 9 ,6. 6 4 ,3. 1 3 ,5. 2 2 ,2. 1 8 ,5. 4 6 ,8. 1 7 ,2. 6 4 ,0. 1 2 ,8. 2 3 ,2. Bláha és mtsai.. 1986 után.