Tanulmánykötet Hoóz István tiszteletére

S ZEMLE

1033

,,A tanszék kialakítása, oktatási tematikájának

állandó fejlesztése, tudományos megalapozása nem volt könnyű feladat. Különösen nehéz tár—

sadalmi környezetben kellett egy olyan tudo- mányt képviselned, amelynek racionalitása nem mindig találkozott a politika szubjektív ítéletével. Mégis töretlen maradtál. . . Számta—

lan egyetemi jegyzet, tanulmány, könyv ennek az útnak jelzői. Munkád nemcsak a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, hanem az egész ag- rár felsőoktatást szolgálta. Mindenki gazdago-

dott belőle és önzetlenül segítetted is ezt." — mon- dotta, majd így folytatta ,,. . . a sors ajándéká-

nak tekintem, hogy rektori munkádat szerény eszközeimmel segíthettem. Mint fiatal, közvet—

len pályakezdés utáni oktató így közvetlenül is sokat tanulhattam Tőled. . . Nevelésed eredmé- nye nemcsak a kollégákban testesült meg, ha- nem a tanszéki kollektívában, az egyetemi köz—

életben is. Büszkék vagyunk, hogy szakmai örököseid lehetünk. Emberi oldalról is szeret—

nénk azzá válni. Hisszük, hogy munkád . . . szá—

munkra meghatározó, iránymutató. Ebben folytatódik tovább életműved, emberi nagy-

ságod."

A fájdalmas búcsűszavak után dr. Kiss Albert sírját ellepték az emlékezés koszorúi és

virágai.

Emlékét megőrizzük, művei, tanítása tovább

él tanítványai munkásságában.

MAGYAR SZAKIRODALOM

TANULMÁNYKÖTET HOÓZ ISTVAN TISZTELETÉRE

Dolgozatok a közgazdaságtudományok köréből. Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar. Pécs. 1988. 82 old.

Egyetemeink kiadványaikon keresztül is—

mét kezdik feleleveníteni azt a régi tudományos gyakorlatot, hogy érdemesebb oktatóik jelen—

tősebb működési évfordulóiról az a szűkebb oktatói és tudományos közösség. melyben élet- művüket kifejtették, tanulmánykötettel emlé-

kezik meg. A szűkebb vagy tágabb értelemben

vett kollégák — ez utóbbiakon értve a rokon-

tudományok képviselőit — által felajánlott tu—

dományos dolgozatok rendszerint kapcsolód-

nak az ünnepelt munkásságához, különösen ha

tanítványai vagy közelebbi munkatársai a szer- zők. Mindenképpen dicséret illeti a Janus Pan-

nonius Tudományegyetem Közgazdaságtudo-

mányi Karának Módszertani és Statisztikai

Tanszékét, hogy vezetője, Hoóz István profesz- szor tiszteletére, hatvanadik születésnapja al-

kalmából értékes, igen változatos tartalmú ta- nulmánykötettel gazdagította a hazai statiszti—

kai tudományos irodalmat,

Dr. Zeller Gyula professzornak mint a Kar dékánjának előszava jól rávilágít arra, hogy

Hoóz professzornak elévülhetetlen érdemei közé tartozik a Janus Pannonius Tudomány—

egyetem Közgazdaságtudományi Karának ala—

pításában és kezdeti vezetésében, az 1970—es

évek elejétől pedig rektorhelyettesként kifej-

tett tevékenysége. Ugyanakkor a Módszertani

és Statisztikai Tanszék élén egy új oktató- és kutatógárdát is felnevelt, s közülük került ki

a jelen tanulmánykötet hat szerzője. Mindezt számos egyéb — részben adminisztratív jellegű,

részben tudományos — elfoglaltsága mellett és saját jelentős tudományos publikációs munkás—

ságával párhuzamosan tette, melynek itt kö—

zölt jegyzéke közel száz címet ölel fel. Mint a

demográfiai tudomány Magyar Tudományos Akadémia által minősített doktorának és az

6

MTA Demográfiai Bizottsága megalakulása óta aktív tagjának, Hoóz professzornak a mun-

kássága főleg a demográüa területére esik, de a

tanulmánykötet arról is tanúskodik, hogy a

modern statisztikai és demográüai módszertan művelését mennyire fontosnak ítélte éppen az új tudományos nemzedék szempontjából. A hat

közölt tanulmány közül ugyanis öt a matema-

tikai statisztika legkorszerűbb módszereinek al—

kalmazásával fejti ki mondanivalóját, s az in-

kább szociológiai ihletésű hatodik tanulmány is sémák segítségével teszi világosabbá gondo—

latmenetét,

Hajdú Ottó ,,A Lorenz—görbe paraméter—

becslési eljárása" című rövid tanulmányának (11—18. old.) az adja meg a jelentőségét, hogy a gyakorlatban ismeretlen sűrűségfiiggvény

becsléséhez újszerű, transzformált koordináta—

rendszeren alapuló becslési eljárást fejt ki, mely alkalmas a kumulált relatív értékösszegek

vizsgálatához szükséges elméleti alap megte—

remtésére, különösen amennyiben ez utóbbi-

nak további statisztikai műveletek alapjául kell szolgálnia. A dolgozat érdeme az újszerű

megközelítésen túl az, hogy empirikus példán, Magyarország települések szerinti koncentrá—

ciójának mérésén keresztül is bemutatja e mód—

szert.

Herman Sándor tanulmánya ,,A havi bon- tásos demográfiai idősorok modellezése'nek néhány kérdése" (19—34. old.) címmel az ál- landó és a változó szezonalitás közötti és a

valósághoz legközelebb eső harmadik alaphi—

potézisen alapuló módszer kidolgozását tűzi célul hazai adatokon keresztül. Az Egyesült

Államok Népszámlálási Hivatalában (Bureau of Census) kidolgozott egyik ilyen ,,Census ll"

névvel jelölt modellt veszi számításai alapjául, és eredményeit hét táblázatban közli az 1980—1987. évekre vonatkoztatva a magyar-

országi halálozások, illetve a közúti balesetek

idősoraira nézve, és egy külön ábrán megadja a halálozások előrebccslését az 1988. évre.

1034

Országos kultúrpolitikai és mondhatni sors- problémát vet fel Pintér József ,,Néhány gon—

dolat a magyar felsőoktatás hatékonyságáról"

(45—55. old.) című dolgozata, mely ökono- metriai módszerek alkalmazásával tesz kísér—

letet a hatékonyság komplex mérésére e terü—

leten. Nagyjából az 1970—es évek végének ok-

tatási költségeiből indul ki a költségvetés szá—

zalékában kifejezve, valamint a felsőoktatás

hallgatóinak az össznépességhez viszonyított

hányadából, s ezt az akkori helyzetet a nemzet- közi összehasonlítások tükrében vizsgálja, Ha—

zánk lemaradása már ekkor és ebben az össze—

függésben is jelentős, de még kedvezőtlenebb a fejlődés trendje, ha tisztán hazai viszonylat- ban vizsgálja a felsőoktatás kiadásait, akár a

költségvetési kiadásokhoz, akár az összes ok- tatási kiadásokhoz viszonyítva az 1970 és 1987 közötti éveket. Előbbiek végig 1 százalék alatt maradtak, utóbbiak pedig l9 százalékról mint- egy 13 százalékra szálltak le, ami reális adat-

nak látszik az inflációs hatás, valamint a nyers

nemzeti termék és a költségvetési adatok kö—

zött fennálló torzító hatás ellenére, melyekkel

a szerző külön is foglalkozik. Ezután egy in-

direkt jellegű haszonfüggvény meghatározásá-

val mutatja ki, hogy a felsőoktatás rugalmas-

sági mutatói a vizsgált időszakban egyaránt

romlottak. de különösen a helyettesítési rugal-

masságé. Befejezésül a tanulmány kiemeli a közgazdászképzés hasonló vizsgálatának jelen—

tősége't, mely területen az említett problémák

hatványozottan jelentkeznek.

Rappaí Gábor ,.A magyarországi munkaerő- piac egyensúlyának vizsgálata" (57—69. old.) címen áttekintést nyújt egyrészt a modern

egyensúlyhiány-elméletek alapfogalmairól, il- letve paraméterbecsle'si módszereinek alapjai—

ról, másrészt megvizsgálja e mutatók alapján a hazai munkaerőpiac egyensúlyi viszonyait 1968 és 1987 között. A legfontosabb ilyen paramé—

terek a szándékolt munkaerő-kereslet és -kíná—

lat, a nyers nemzeti termék növekménye, a foglalkoztatottak havi átlagbére, a produktív korú népesség, az egy főre jutó társadalmi juttatás, a fogyasztói és a reáljövedelem—index, valamint az aktív keresők száma. Az ehhez

felhasznált teljesen aggregált modell és adatbá-

zis leírását az eredmények értelmezése követi.

Ez egyértelműen a rossz munkaügyi szervezés hatását, a kínálati túlsúly fennállását erősíti meg, de információs anyaggal is szolgál, amit

a jövőre nézve, a szerző véleménye szerint, egy

többszektoros modell segítségével lényegesen növelni lehetne

Rédey Katalin tanulmánya ,.Sztochasztikus idősori modellek demográfiai alkalmazási le—

hetőségei" (71—82. old.) címmel tulajdonkép—

pen a Herman—féle tanulmány alternatív meg-

SZEMLE

közelítési módszerét foglalja össze, pontosab-

ban annak az integrált autoregresszív és moz-

góátlagon alapuló modelljeit, az ún. ARIMA—

modelleket. melyeket az autokorrelációs együtt—

hatók alkalmazása jellemez. A szóba jöhető öt modell közül a szerző kettővel közelíti a szezonalitási problémát, és az élveszületések

száma alapján egy hármas modellillesztési el- járással az l988-as év hónapjaira megadja az össznépesség várható számát (a vonatkozó

standard hibákkal együtt), valamint összeha—

sonlítja ezeket az előrejelzett értékeket ugyan- ezen év első hat hónapjának tényleges érté—

keivel.

Utoljára hagytuk az említett szociológiai ih- letésű dolgozatot, mely Kor-inek László tollá- ból _,A család. szerepe a gyermek- és fiatalko—

rúak szocializációjában" címmel lényegében a demográfia és a kriminológia egy határterüle—

tét vizsgálja elsősorban a családszociológia módszereivel. Kiindulása Kaiser sémája a

gyermek— és fiatalkorúakat e'rt családi és csa—

ládon kívüli szociális behatásokról a hatodik életév előtti és utáni kritikus választóvonalnak is megfelelően. Vizsgálja a családi normarend—

szer hatását gyengítő tényezőket (mint amilye- nek a tömeggondozás, a családfelbomlás kü—

lönféle formái), valamint a családi nevelési stílusok hatását, ez utóbbit Schwínd sémája alapján, hogy azután a konkrét hazai körülmé—

nyekre utalhasson röviden. A család társadalmi

szerepének átalakulását a szocialista indítta- tású társadalomban főleg a kulturális színvonal

emelése révén kívánta a szocialista ideológia

kedvező irányba terelni. de a szerző úgy véli, hogy ennek hatását ,,. .. gyengíti társadalmi—

gazdasági fejlődésünk számos más olyan kí—

sérőjelensége, melynek együttes eredője — úgy tűnik a a várt folyamatot ellentétes irányúvá alakítja át." (42. old.) A kiutat az integrált szoriálpolitíkában látja, azaz egyrészt a tár—

sadalmi környezet kedvező elemeinek stabili—

zálásában, másrészt a bűnözés megelőzését

— véleménye szerint — nemcsak a deviáns jel-

legű családokra kellene korlátozni. hanem a családi környezettel is rendszeres formában foglalkozni kell. A szerző érdeme a legújabb szociológiai szakirodalom fegyvertáranak a fel- sorakoztatása, mely hasznos segítséget nyújt a népesedéspolitika művelői számára.

Összefoglalóan megállapítható, hogy e kiad—

vány nemcsak új módszerek, hanem az alkal- mazott részekben új gondolatok felvetésével is segíti a hazai tudományt, még akkor is, ha ez utóbbi alkalmazott részek lehetőségeinek a ki—

aknázása további munkát és kutatásokat igé- nyel.

Dr. Horváth Róbert