STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
177
xuális nevelési programok bevezetésével kell megtanítani a tizenéveseket azok használatára.
Tovább kell fejleszteni, finomítani a középis- kolákban a nemi nevelést. A testület úgy véli, hogy nincs tudományos akadálya annak, hogy szükség esetén a serdülőknél is végezzenek ter—
hességmegszakítást, Az a kikötés, hogy ez ügy—
ben meg kell nyerni a szülők hozzájárulását, gyakran csak késlelteti a műtét elvégzését.
Az Egyesült Államokban a közelmúltban tett intézkedéseket Dániában már jó néhány esz- tendeje bevezették. A dán leányokat az egész- ségügy 16 éves kortól nagykorúnak tekinti, ön- állóan választhatnak orvost, a szolgáltatások igénybevételéhez nem kell szülői beleegyezés.
Az általános orvosok 18 év alatt ingyenesen biztosítják részükre a fogamzásgátló eszközö—
ket. Dániában a fiatalok 80 százaléka a nemi élet megkezdésekor már védekezik. Összessé- gében a dán serdülők adatai azt mutatják, hogy a szexuális aktivitás gyakoriságával nem jár együtt szükségképpen a magas fogamzási arány.
A két vizsgált ország alapvetően különbözik a szexuális nevelés rendszerében, módszereiben, amelynek pedig jelentős szerepe van a nem ki—
vánt terhességek megelőzésében. Az Egyesült Államokban ez a fajta nevelés tele van ellent—
mondásokkal. Nincsenek egységes irányelvek, nincs az egyes államokban, településeken folyó munkáról adatgyűjtés. A tanárok kevés támo- gatást kapnak annak érdekében, hogy megbir- kózzanak a szülők és esetleg az iskolavezetés ellenállásával.
A két ország eltérő egészségügyi ellátási és családtervezési rendszere minden bizonnyal fe—
lelős a nem kívánt terhességek és művi veté- lések gyakoriságában mutatkozó eltérő tenden- ciákért. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy Dánia mind etnikailag, mind gazdaságilag ho—
mogénebb, mint az Egyesült Államok, s a terü- leti és a népesség létszámában mutatkozó kü—
lönbségek sem elhanyagolhatók a vizsgált je- lenségek és folyamatok alakulásában.
(Ism.: Gárdas Éva)
EHLING, M.:
MUNKAIDÖMÉRLEG-EELVÉTELEK — CÉLOK, MÓDSZEREK ÉS UJ ELKÉPZELÉSEK
(Bericht über das wissenschaftliche Kolloguium "Zeit- budgeterhebungen — Ziele, Methoden, und neue Kon- zepte".) - Allgemeines Statistisches Archiv. 1990, 2. sz. 251—
257. p.
A Német Szövetségi Statisztikai Hivatal 1989. február 27-én és 28-án tudományos ta—
nácskozást rendezett a munkaidőmérleg—felvé—
telek céljairól, módszereiről és az ezekkel ösz- szefüggő újabb elképzelésekről. A téma napi—
rendre tűzését az indokolta, hogy számos ipari országban gyűjtenek a hivatalos statisztikai adatszolgáltatás keretében információkat a né,
6
pesség munkaidő-felhasználásáról. Ezek olyan kérdésekre terjednek ki, mint például a gyer- meknevelésre fordított idő, a dolgozó nők túl- terheltsége, az egyes életszakaszokban átlago- san várható háztartásimunka-teljesítmény.
A munkaidőmérleg adatai iránt a Német Szö- vetségi Köztársaságban is széles körű igények mutatkoztak főleg a nő- és családpolitika terü- letén, továbbá a nem piacra irányuló háztartási tevékenységnek a nemzetgazdasági számítások—
ba való beillesztése érdekében.
Az értekezlet három részre tagolődott. Az el- ső rész keretében a munkaidőmérleg—kutatások elméleti és módszertani alapjai mellett a szak- értők a nemzetközi összehasonlítás kérdéseit tárgyalták meg. A program második részében aztvizsgálták, hogy a munkaidőmérleggel szem- ben milyen igények jelentkeznek a különböző szakterületekről. Végül a konferencia harmadik blokkjában került sor Baden—Württenberg tar- tományban már végrehajtott két felvétel ismer- tetése mellett a tervezett szövetségi adatgyűjtés koncepciójának felvázolására.
A tanácskozást Schweitzer professzorasszony vezette, a Giesseni Egyetem Háztartási és Fo- gyasztásgazdaságtan Kutató Intézete részéről, aki egyúttal a bevezető előadást is tartotta. Eb—
ben olyan modellt körvonalazott, amely az idő- felhasználást három csoportba osztja:
— fizetett és nem fizetett munkaidőre,
— a családdal kapcsolatos tevékenységekkel összefüggő időfelhasználásra,
— a személyes időszükségletre (pihenés, tanulás).
Fontos feladatként említette a magánháztartá—
sok termelőtevékenysége valós társadalmi érté- kének megállapítását.
A bevezető előadást követően Gershung pro- fesszor a nemzetközi összehasonlítás metodiká- ját és lehetőségeit értékelte. Bemutatta a 14 or- szág 26 reprezentatív felvételét tartalmazó adat—
tárat. E felvételekre az 1960-as évek eleje és az 1980—es évek elejeközötti időszakban került sor, és azokat részben a statisztikai hivatalok, rész- ben magán intézmények hajtották végre. Az egyes felvételek között szükségszerűen jelent- keztek módszertani eltérések, amelyeket azon—
ban az anyagok visszamenőleges vizsgálatával részben ki lehetett küszöbölni. A nemzetek kö- zötti és az időbeli összehasonlítás nehézségei mindenesetre fennállnak, de végső soron nem gátolhatják meg a fontosabb következtetések levonását.
Dr. Blass a munkaidőmérleg-vizsgálatok mód- szertanának kialakulását azon társadalom és gazdaságtörténeti tényezőkre vezette vissza, amelyek eleve meghatározzák az e felvételekkel kapcsolatos igényeket. Ezek között említette a munkásság szociális helyzetének vizsgálatát, a munkaidő ésszerűsítésének, csökkentésének hatását, a szabadidő bővülését.
A további előadások alapvető elvi kérdéseket is felvetettek. Felmerült például, hogy az idő—
178
mérleg-vizsgálatok révén jelenleg milyen kérdé—
sekre várunk választ, milyen célokat tűzünk ki magunknak a kérdések megfogalmazásához, miként kell az összegyűjtött adatokat értékel- nünk, ha valós képet akarunk kapni a szemé—
lyek és családok időbeosztásáról. Rámutattak arra is, hogy mely területen találhatók még megoldatlan vagy nem megnyugtató módon rendezett kérdések.
Az előadók nem feledkeztek meg a munka- idő—felvételek gyakorlati szempontjairól sem.
Fontosnak ítélték, hogy a kérdésfelvetés egész rendszere érthetőbbé váljék a közönség előtt.
A feldolgozást illetően hangsúlyt kapott az a né- zet, hogy erőteljesebben kell biztosítani a csa- lád- és nőpolitikában hasznosítható csoporto- sításokat. Lényeges követelmény továbbá, hogy az adatok a piaci szférán kívüli teljes tevékeny- ségre kiterjedjenek, és az összefoglaló gazdasági számításokat (mérlegeket) kiegészítő rendszerré váljanak. Biztosítani kell emellett a különböző háztartás- és családtipusok differenciált értéke- lését, hogy feltárható legyen, hol mutatkozik olyan mérvű terhelés, melynek enyhítésére in- tézkedések lennének szükségesek. Ezért a Szö- vetségi Statisztikai Hivatal tervezett felvételébe célszerű bevonni minden családtagot, a kisgyer- mekeket és a gondozásra szoruló személyeket is beleértve.
A tervezett szövetségi felvétel előkészítésének gyakorlati kérdéseihez jól hasznosíthatók a Ba—
den—Württenbergben 1983-ban és 1988-ban végrehajtott két adatfelvétel tapasztalatai, ame- lyekről dr. Kössler számolt be. E beszámoló ge- rincét a módszertani és felvételtechnikai tapasz- talatok ismertetése alkotta, és kevésbé helyezett súlyt a feldolgozási eredmények értékelésére.
Az említett felvételeknél gondot okozott:
[é.-su időfelhasználás kategóriáinak beosztása és elhata- ro a;
] -— a tevékenységek többdimenziós és párhuzamos jel- 980;
— a minőségi ellenőrzés biztosítása, a kettős felvételek el- kerülése.
Az 1988. évi felvétel részben már lehetőséget adott a korábbi adatgyűjtés alkalmával szerzett tapasztalatok hasznosítására.
A konferencia végül az 1991—1992. évre ter—
vezett szövetségi adatfelvétel előkészítésének kérdéseivel foglalkozott dr. Ehling és Schafer előadása alapján. Az adatfelvétel az elképzelé—
sek szerint több célt is szolgálna. Elsősorban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a Német Szövetségi Köztársaság egészére reprezentativ munkaidőmérleg—információk álljanak rendel- kezésre. Ezenkívül adatokat kell szolgáltatni a háztartások munkateljesítményéről. Végül ala- pot kell teremteni a család- és nőpolitikát érintő vizsgálatokhoz és egyéb, a munkaidő-felhasz- nálással kapcsolatos elemzésekhez.
A felvétel alkalmával kombinatív metodikát alkalmaznának, vagyis az interjúmódszert és a háztartási napló vezetésének módszerét együt-
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
tesen, egymás kiegészítésére használnák fel.
Az egyes háztartások vizsgálata alapinterjúval kezdődne, mely lényegében a társadalmi-de- mográfiai alapadatokra és a háztartások ellá- tottságát jellemző fontosabb ismérvekre terjed- ne ki. Az alapinterjú alkalmával a háztartáshoz tartozó tizenkét éves és annál idősebb szemé- lyeket napló vezetésére kérnék fel, amelyben egy adott héten belül három kiválasztott nap munkaidő-felhasználását rögzítenék. (A napo- kat úgy választanák ki, hogy a hétköznapi és a hétvégi időbeosztás is követhető legyen.) A napló elkészítése után sor kerülne egy máso—
dik, záró interjúra is, melynek alkalmával a kér- dőbiztos kontrollálná és kiegészítené a naplót.
A tervezett felvételt egy év alatt hajtanák vég- re oly módon. hogy a kikérdezésre ezen időtar- tamon belül négy hetet (évszakonként egy-egy hetet) jelölnének ki. A vizsgálatba mintegy 5000 háztartást és 10000 személyt kívánnak be- vonni. Az első eredmények nyilvánosságra ho- zatalát 1993—ra tervezik. A vita során számos kiegészítő, illetve módosító javaslat hangzott el.
E javaslatok részben a módszertani megalapo- zás kérdésére, részben pedig a felvételi program- ra, illetve a megfigyelés tárgyát képező tevé- kenységekre vonatkoztak. A program véglege- sítése előtt a gyakorlati hasznosíthatóság szem- pontjából minden észrevételt megvizsgálnak.
(Ism.: Fóti János)
ZIMMERMANN, K. F.:
A SZÚLETÉSSZÁM CSÖKKENÉSÉNEK BRENTANO-FÉLE MODELLJE
(Die Konkurrenz der Genüsse: ein Brentano-Modell dea Gebunenrüekgangs.) — Zeitschrift für Wirtschufts- und Sozialwissenschaflen. 1989. 3. sz. 467—483. p.
Az elmúlt években igen sok fejlett országban a születésszám drasztikus csökkenése volt meg- figyelhető. Ebben a vonatkozásban a Német Szövetségi Köztársaság sem kivétel. A nettó reprodukciós hányad — ami azt mutatja, hogy a női népesség milyen mértékben képes a kö—
vetkező generációban reprodukálni önmagát — az 1965. évi 1,2 értékről 1985—ben O,6-re esett vissza, s így jóval a reprodukció biztonságát ki—
fejező egységnyi érték alatt marad.
A chicagói iskola ún. neoklasszikus család—
gazdaságtana, amelynek legjelentősebb képvi- selője Gary Becker, a reprodukciós hányad ala- kulásában három tényező szerepét hangsúlyoz- za: a haszon maximálására irányuló családi döntésekét, a gyermeknevelési költségekét és a gyermekek nevelésével, iskolázásával kapcso- latban megnyilvánuló minőségi igényekét, vagy- is azt, hogy a szülők fokozott súlyt fektetnek gyermekeik egyre jobb ellátására és magasabb fokú iskolázására, képzésére. A ,,esaládgazda—
ságtan" úttörői között méltatlanul ment fele- désbe Lujo Brentano neve, aki pedig már 1909-
