216-
7. bekezdését hatályon kívül helyezi és ezek helyett a következő rendelkezések lépnek: ..1. Az az adózó, aki esedékessé vált tartozá- sát a megállapított fizetési határidőig be nem fizeti, évi 6%-os ké- sedelmi kamatot köteles fizetni. 4. Az illetékek és egyéb tartozások késedelmes befizetése esetében évi 6% késedelmi kamatot kell fi- zetni.(7). Ha valamely közadó késedelmes befizetése esetében a vo- natkozó törvény, illetve törvényes rendelkezés értelmében adópótlé- kot kell fizetni, ennek kulcsa havi 0.5%-ban állapíttatik meg azzal, hogy azt a jelen §. (2)—(6) bekezdéseiben szabályozott elvek szerint kell számítani." A 600/1927. P. M. számú hivatalos összeállítás 41.
§-ának (7) bekezdése hatályon kívül helyeztetik.
Az állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló kérvé- nyek előterjesztésének szabályozása tárgyában kibocsátott 1937. már- cius 6-án kelt 31.700!1937. II. a, B. M. számú körrendelet. (B. K..
61. szám).
A földbirtokrendezés során földhöz és házhelyhez juttatottak tortazásainak rendezése tárgyában 1937. március 21-én hatályba lé- pett 2000/1937. M. E. sz. rendelet (B. K. 65. szám). Dr. P—ő.
K ö z s z á l l í t á s o k r a tett a j á n l a t o k illetéke.
A közszállításokra tett ¡ajánlatok illetőikét az 1932. novem- ber hó 17-ón kiadott 158.752. ¡számú pénzügyminiszteri rendelet szabályozza. Ezt a rendeletet ,a pénzügyminisztérium az 1936.
március 25-én megjelent 1936. évi 44.466. számú rendeletével hatályon ikívül helyezte. A z utóbbi rendelet azonban a hatályon kívül helyezettben foglaltaikon lényegi változtatást nem létesített.
Ezen rendeletek előtt ¡az volt a helyzet, hogy a közhatósághoz, vagy hivatalhoz intézett ¡ajánlat, mint a ¡szerződés megkötésére irányuló ígéretnek okiratba foglalása, az illeték díjjegyzék 3.
tétele és az ennek helyébe lépő 163.600/1926. P. M. sz. rendelet 12. §-a, illetve az 5100/1931. M. E. sz. rendelet 2í. §-a szerint állandó összegű ¡illeték alá esett. A z ajánlat okirati és nem beadványi (közigazgatási) ¡illeték jellegével bír. A z ajánlat csak akkor volt illetékmentes, hla azt kereskedelmi levél alakjában állították ki, és közhatóságokhoz nyújtották be. A közigazgatási bíróság 1161. sz. elvi' és 111. sz. 'jogegységi megállapodásában is kifejezésre juttatott állandó gyakorlata szerint a közhatóság- hoz vállalat elnyerése végett ¡benyújtott ajánlathoz csatolt ¡költ- ségvetés nem mellékleti, hanem okirati illeték alá esik.
A fenti rendeletek folytán tehát a k ö z szál látásokra tett ajánlatok 'kereskedelmi levél formájában is illetékkötelesek. A jogorvoslati eljárás során mégis az tapasztalható, hogy az ilyen ajánlatoknál az ¡érdekelteik a közigazgatási bíróságnak 1245.
számú elvi jelentőségű határozatára ¡szeretnék hivatkozni, mely kimondotta volt, hogy a kereskedelmi levélben foglalt ajánlat akkor is feltételesen illetékmentes, ha ¡közhatósághoz, intézik.
A z érdekeltek 'azonban vélt sérelmük tudatában figyelmen ¡kívül
217-
hagyják azt a fontos ténykörülményt, hogy az előbb említett elvi jelentőségű határozat még 1915. ¡évből keletkezett, amikor is a szóbanforgó törvényerejű rendeletek ínég hatályban nem vol- tak. Ez az álláspont a fentemlített rendéletek kihirdetésével már fenn nem állhat, ¡mert a rendelet kifejezetten kimondja, hogy a szerződés kötés (iránt -tett írásbeli ajánlatok bárminő alakban legyenek iis kiállítva; illeték alá esnek. .
A múltban ¡gyakran kételyek merülték féli az iránt, hogy vájjon egy részvénytársasági formában működő közülethez inté- zett ajánlat .illeték alá -esik-e, vagy sem. A kételyeket eloszlatta
• az 1936. évi 44.466. sz-, rendelet, -mély kimondotta, hogy a köz- szállítási szabályzat 1. §í-ában felsoroltaknak árajánlatai is ille- ték alá esnek. A közszállításofc és a hazai beszerzés kötelezett- ségéről -a kereskedelmi és belügyminiszterek által közösen ki- adott 50.000/934. K. M-. sz. rendelet 1. §--a kimondja, hogy az államnak, a ¡törvényhlatóságoknak és községeknek, valamint az állam, a törvényhatóságok és községek intézkedéseinek, intéz- ményeinek, vállalatainak, üzemeinek, az állami főfelügyelet alá tartozó alapítványoknak, alapoknak, ideértve a tőrvényhatósá- gok ós a községek kezelésében álló alapítványokat és alapokat is, valamint az 1927: X X I , és ¡az 1928: XL. t.-c. alapján működő biztosító intézeteknek, az őstermelés és az ipar körébe tar- tozó szükségletei ellátására irányuló adásvételi (beszerzési) szál- lítási és vállalkozási ügyleteinél ezt a közszállítási szabályza- tot kell alkalmazná.
A közszálítási szabályzat 2. §i-a szerint a -szabályzat hatálya alól kivétettek a magyar kár. állami vas- acél- és ¡gépgyárak, a magyar kír. honvédség, a honvéd és közrendészeti kórházak, az államrendészeti szervek stlb, -összes szükségleteinek beszerzései.
A 44.466/1936, P, M-. sz. rendelet f1) ¡bekezdése általában a k-özszállításí szabályzat 1. §-ában felsoroltak részére -tett ajánla- tok illetékéről intézkedik, s a közszállításí szabályzat 2. §-hoz hasonlóan nem tesz kivételt az itt felsoroltak részére teljesítendő egyes szállítások között. A z említett rendeletben megnevezettek- hez intézett ajánlatok tehát mind ¡az ott ¡szabályozott illeték alá esnék, tekintet nélkül arra, hogy a megnevezettek résziére tör- ténő szállítás a iközszállítási szabályzat hatálya alá esik-e vagy nem. A közszálilításí ajánlatok illetékének ¡ebbeli szabályozása a pénzügymisztériumnak 170.258/1936. Xl/a. sz. rendeletével történt. E szerint tehát az árajánlatok a közszálítási szabályzat akár 1. §. iakár 2. §-álban felsoroltakhoz nyújtatnak be, egyfor- mán illeték alá esnek.
Mi tekinthető tehát közületnek? Közületnek tekintendő minden állami, fővárosi, városi, vagy községi intézmény, tehát az államnak, államvaisúta'knálk, fővárosnak, vagy a vidéki váro- soknak és községeknek üzemei és villanytelepei, úgyszintén a részvénytársasági formában működő B, É. Sz. K. Á. R. T, a székesfővárosi Gáz, 'Elektromos és Vízművek, A M Á V A G . és a kórházak üzemei' is.
A felhívás folytán hivatalos célra benyújtott ű. n. tájékoz- tató . árajánlatok (tehát nem valamely pontosan meghatározott
Polgári Jog 1937. 4. tz. 2
218-
áruszállításra vagy munka elvégzésére vonatkozó ú. n. konkrét ajánlatok) abban a z esetben, ha ezek nem. a szállítás és munka elnyerését oélozzák, és kifejezett pályázatot nem tartalmaznak, hanem csupán a felszólító 'közhatóság, vagy hivatal tájékozta- tására szolgálnak, az ILI. díjjegyzék 79. tételének c) pontja értel- mében feltételesen illetékmentesek. A z olyan ajánlat azonban, amely szállítás, vagy munka elnyerésére irányul, vagyis 'kifeje- zetten pályázatot tartalmaz, illetékköteles. Az egységárakat tar- talmazó ajánlatok 2 P állandó összegű okirati illeték alá esnek.
Tájékoztatásul közlöm, a jelenleg érvényben lévő rendelet- nek az illeték mérvét szabályozó rendelkezéseit, mely szerint:
ha az ajánlati összeg 50 P-t meg nem 'halad, az ajánlat illetékmentes;
ha az ajánlati összeg 50 P-t meghaltad': a) az okirat első ívére:
200 P-ág I P 200 P-n túl 1Q.OOO P-dg . . . 2 P
10.000 P-n túl 20.000 P-ig 5 P 20.000 P-n M l * " . . . . 10. P illetéket kell leróni;
b) az okirat második és minden többi íve, ha az ajánlatot el nem fogadják, illetékmentes; az elfogadott ájánlat második és minden többi ívére, 'amennyiben 'az elfogadott ajánlat összege 10.000 P-n alul marad, ívenként 1 P, egyébként ívenként 2 P illetéket kell utólag leróni. Ez az illeték azonban nem lehet több, mint az elfogadott ajánlat összegének 10% -a. A lerovásra szük- séges bélyegeket az ¡ajánlattevő az ajánlat elfogadásáról: való értesüléstől számított 15 nap alatt köteles a hatóságnál (üzem- igazgatóságnál) beszolgáltatni; a hatóság (üzemigazgatóság) a bélyegéket az ajánlati okiratra felragasztani és a hivatalos pe- cséttel felülbélyegezni (köteles.
Ha az ívnagyság 2000 c m M meghalad, 1' P illeték helyett 2 P-t, az ugyanott meghatározott 2 P vagy annál több illetéken felül pedig külön 2 P-t kell leróni.
Dr. Almásy Károly, pénzügyi titkár,
J O G G Y A K O R L A T .
A judikatura kiemelkedő döntései.
A székesfőváros által alkotott szabályrendeletnek a kihir- detés az 1930: X V I I I . t:-e. 44. §-a szerint érvényi kelléke. ( P . II. 4906/1936.). Az adott esetben a felperes a szabályrendeletre nyugdíjigényt alapított. Kérdés, hogy a ki nem hirdetett sza- bályrendelet, mint Budapest székesfőváros közgyűlésének hatá- rozata nem válik-e be ügyleti nyilatkozatként és nem alapít-e meg ebben a formájában a felperes számára jogokat.
*
A jegyszegő a H . T. 3. §-án t ú l m e n ő e n az á l t a l á n o s magánjog alapján köteles kártérítésre, ha a menyasszony a jegyszegő vő-
