Szállítás és hírközlés a Szovjetunióban

388

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

KÖZLEKEDÉSI

Évi jelentés Európa 1956. évi közlekedési

statisztikájáról

Bulletin annual de staiistioues des transports européennes. — Annual hullelin ol transport statis- tics íor Europe. 1956 Geneve. 1967. N U.

Commission Économuioue Division des Transiports, VI, 90 o.

Az 1956. évi európai közlekedési hely—

zetet az jellemezte, hogy növekedett az.

import, különösen a szilárd és folyékony üzemanyagok importjának volumene.

Ellentétes tényezőként hatott a februári kivételesen zord időjárás, a Szuezi csa- torna lezárása és a magyarországi esemé—

nyek.

A szállításról szóló fejezetben több szemléletes diagram ábrázolja a terme—

lés, az import és a szállított áruk súlyát, továbbá a teljesített árutonnakilométere- ket, illetőleg ezek összefüggését.

A személyszállítás adatait tartalmazó számanyagból az idegenforgalom adatai emelendők ki. A legnagyobb idegenforgal—

mat sorrendben Olaszország, Ausztria és Svájc bonyolítják le a többi országokat többszörösen túlszárnyalva. Az előzőkkel bizonyos mértékben ellentétes, hogy a külföldi magángépkocsik a legnagyobb számban (6 783 862) Nyugat—Németország

határát lépték át. Svájc határain 1 908 028

külföldi gépkocsi haladt át, míg a többi ország százezres nagyságrenddel szere- pelt. Meg kell azonban jegyezni, hogy az Olaszországba és Ausztriába érkezett jár—

művek számáról nincs adat.

A szállítási fejezet ezenkívül feltünteti többek között a külföldi autóbuszok és személygépkocsik forgalmát, a vasúti szál- lítás mennyiségét és árutonnakilométe-

reit, a nemzetközi közúti teherszállítás és

a belföldi vízi teherszállítás legjellemzőbb mutatóit.

A tengeri teherszállítás forgalmát Visz- sza/tükröző táblázatok alapján a belga és török kikötők forgalma változott a leg- nagyobb mértékben. Belgiumban a forga—

lom 48 százalékkal nőtt, Törökországban

10 százalékkal csökkent.

A vasútvonalak hossza a legnagyobb a Szovjetunióban: 120 700 km. A legtöbb elektrifikált vonal Olaszországban van:

7950 km (360/0), majd Svédországban 6528 km (4330/03, Szovjetunióban 6400

km (5,3%) és Franciaországban 5520 km (13190/0)'

pour l'Europe,

STATISZTIKA

Feltűnő, hogy a villamos vontatású áru—

tonnakilométer százalékos értéke általá- ban lényegesen nagyobb, mint az elektri—

fikált vonalhosszak százalékos értéke. Ez

azzal magyarázható, hogy mindenütt a

legnagyobb forgalmú vonalakat villamo—

sítjáklelőször. Svájcban a villamosított vonalhossz 98 százalék. Az árutonnakilo—

méter részesedése ugyanennyi. Svédor—

szágban 43,7 százalék a villamosított vo—

nalhossz, de 89 százalék a villamosvonta—

tással továbbított árutonnakilométer.

A kiadvány a közúti hálózat fejlődésé—

ről útkategóriánként és burkolatnemen—

ként számol be. A leghosszabb az útháló—

zat a Szovjetunióban, 1 506000 km (bele—

értve a földutakat is), majd Franciaország következik 1156000 kilométerrel. Meg kell jegyezni, hogy az adatok nem egy idő—' pontra vonatkoznak.

A gépkocsik számát, építési évét rész—

letező fejezetből kiemeljük az egyes or—

szágok motorizáltsági fokát tartalmazó táblázatot. Legmagasabb a motorizáltság Franciaországban és Svédországban, ahol 9 fő, és legalacsonyabb Jugoszláviában, ahol 462 fő jut egy gépkocsira. Európában átlagosan 18 fő jut egy gépkocsira.

A motoros járművek közül a motor- kerékpárok száma növekedett legnagyobb mértékben. (Belgiumban például 43,3 szá—

zalékkal.) Az autóbuszok számának növe—

kedése alig haladja meg a 10 százalékot. A legtöbb gépkocsi 5163 713 db Angliában van, majd Franciaország és Nyugat—

Németország következik.

A szállítóeszközök kihasználtságával kapcsolatban a kiadvány közli a vasúti és hajózási utaskilométerek, illetve tonna—

kilométerek országonkénti értékeit.

A személygépkocsik maximális teljesít—

ményt Hollandiában érnek el; ahol egy

járműre átlagosan 4,4 millió utaskilomé—

ter, a teherjárművek pedig Csehszlovákiá—

ban, ahol egy járműre 280100 tonnakilo—

méter esik.

A kocsiforduló ideje legkedvezőtlenebb Angliában (12,8 nap), a legkedvezőbb Luxemburgban (2,1 nap). Az összehason—

lítás azonban nem lehet mértékadó, mert a fordulóidő megállapításánál a vonal—

hosszak nem szerepelnek. Értékesebb

adat az átlagos raksúly. Ez Irországban a

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEIJÖ

389

legkedvezőtlenebb; 3,4 tonna, és Luxem-

burg a legkedvezőbb 23,0 tonna.

A kiadvány 2. sz. függeléke a közútak—

kal kapcsolatos költségtényezők megosz—

lását vizsgálja.

(Ism.: Torjai Béla)

Szállítás és hírközlés a Szovjetunióban

Transzport i szvjavz SzSzSzR. Moszkva. 1957.

Ccntralnoe Sztaliszticseszkoe Upravlenie. Goszszla- lizda't, 259 p.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hi—

vatala 1957—ben az évkönyvön (,,A Szov- jetunió népgazdasága 1956—ban") kívül több statisztikai adatgyüjteményt jelen—

tetett meg. Ezeknek az ipari, mezőgazda—

sági, kereskedelmi stb.1 statisztikai adat—

gyűjteményeknek a jelentősége, értéke igen nagy: a természeténél fogva össze—

foglaló jellegű, lényegében csak általános áttekintést nyújtó évkönyvvel szemben a

társadalmi—gazdasági élet mélyrehatóbb,

részletekbe menő tanulmányozására nyúj—

tanak lehetőséget. Ezeknek a statisztikai adatgyűjteményeknek a sorában jelent meg a ,,Szállítás és hírközlés" c. kötet is.

A kiadvány a vasúti, a Vízi, a gépkocsi, a légi szállítás, a csővezetéken történő

szállítás és a hírközlés összes fajtáinak 'az ötéves tervek alatt (1928—1956. évek—

ben) bekövetkezett fejlődéséről közöl ada—

tokat, s összehasonlításképpen közli az

első világháború előtti utolsó békeév (1913) adatát is. A legfontosabb mutató- számokat az adatgyűjtemény szövetséges köztársaságok szerinti részletezésben is megadja.

Új területeknek az ipar és a mezőgaz- daság termelésébe való bekapcsolása, a termelés gyorsütemű és nagymértékű nö—

vekedése, a különböző szállítási fajták

erős fejlesztését követelte meg. Különö—

sen nagy jelentőségű a szállítás fejlesztése egy olyan hatalmas területű, nagy kiter—

jedésű országban, mint a Szovjetunió,

ahol a nyugati és keleti határok között a távolság 7—8 000, az északi és déli hatá—

rok között pedig 3—4 000 kilométer. A

Szovjetunióban a természeti adottságok kedveznek a közlekedés fejlesztésének: az óriási síkságok lehetőséget nyújtanak va—

sútak, közútak építésére, a hajózható folyók hossza felülmúlja az 500000 kilo- métert stb.

A különböző szállítási fajták közül az Októberi Forradalom után legjobban a vasúti szállítás növekedett.

A különböző szálllta'si failák teherforgalmánalc növekedése 1913. év : 100

Ebből

S "llí á gépkocsi csővezeték

Év (ásni,; vasúti tengeri folyami (1928. (1913.

év : 1) év ez 1) szállítás

100 100 100 100 1,()

104 142 47 56 LO 2,1

426 632 120 126 44,0 12,()

. 623 917 200 161 lOl,0 16,0

1956 ... ll—szeres lű-szoros 415 247 243,0 65,0

A Szovjetunió teherforgalmának mintegy négyötöd részét aazvasút bonyolítja le.

A különböző srállr'túsr'aíták részesedése a Sroujelnnió (SSS'es ieherfomalmu'lmn Ebböl

(

Év 331923; vasúti tengeri folyami gépkocsi csővezeték

szállítás

1913 ... 100 60,6 16,1 22,9 o,1 03

1928 ... 100 782 7,8 133 0,2 (),5

194] ... 100 85,1 4,9 7,4 LS U,8

1950 ... 100 84,5 5,6 (i,-t 2,8 037

1956 ... 100 83,0 6,3 5.4 3,7 LB

! A Szovjetunió kultúrális építése: A Szovjetunió ipara; A szovjet kereskedelem: A Szovjetunió velős területei; Az állatállomány; A Szovjcthuatawlom negyvenéves eredmenyei számokban stl).