HAGYAR KÖNYVTÁR.
SZERKESZTI: RADÓ AN TAL
2 4 3 7 5 1 824
SHAKESPEARE
É S
A MAGYAR IRODALOM
Irta
R l f D L FRIGYES*
MINDEN FÜZET EGYENKÉNT KAPHATÓ
K I A D J A :
L A M P E L R. Kk. (W od ian er F. és Fiai) R .T . KÖ N YV K IA D Ó V Á L L A L A T A , B U D A P E S T .
A Magyar Könyvtár teljes jegyzéke bármely könyvkereskedésben In n u o n Ira n h a tÁ
Egyes szám ára 30 fillér.
Kultúra ésTüdomány
A Franklin-Társulat kiadása.
A «Kultúra és Tudományt vállalat a nagy magyar olvasó közönséget akarja szolgálni.
Tetszetős köteteit felajánlja mindazoknak, kik a mindennapi élet zsibbasztó fáradalmai után a nagy eszmék és eszmények világában keresnek üdülést és uj erőt.
, Kötetei mindenkor igaz mesterek müvei. Iro
dalmi alakjukban kifogástalanok Tanításukban érdekesek és értékesek. Nem fölületesek, de mégis népszerűek. Aktuálisok, de mégis állandó becsüek. A haladás zászlaját lobogtatják, de tisztelnek minden igaz meggyőződést.
S z é c h e n y i e s z m e v i lá g a . 1. Gaal Jenő, Beöthy Zsolt, Prohászka Ottokár, Kenessey Béla, gróf Vay Gáborné, g róf Andrássy Gyula tanulmányai. Ára kötve _ 4 K 60 f.
A s z i k r a t á v í r ó . A Stajby tanárnak a német császár előtt tartott felolvasásai után átdolgozta Kreuzer Géza mérnök. Ára kötve i K 20 f.
A t e r m é s z e t t u d o m á n y f e jl ő d é s é n e k t ö r t é n e t e . Kél kötet. írta lVilhelm Bölsche, fordította Schöpflin Aladár.Ára kötve 2 K 40 f.
K a n t - B r e v i a r i u m . Kant világnézete és élet- felfogása. A művelt ember számára Kant ira
taiból összeállította dr. Gross Félix. Fordította dr. Polgár Gyula. Ára kötve _ _ 1 K (10 f
SHAKESPEARE
É s
A MAGYAR IRODALOM
IRTA
RIEDL FRIGYES
r i a d j a:
LAMPEL R. Kk. ( Wo d ia n e r F . és Fi a i) r. t. KÖNYVKIADÓVÁLLALATA
BUDAPEST
FR A N KU N -TÁR SU LAT NYOMDÁJA.
SH A K E S P E A R E ÉS A M A G Y A R IRODALOM.
M inden m ű v e lt n em zet, m inden ko rszak m ás
k é n t fo g ta fe l Sh akespearet.
R ö v id en elő akaro m ad n i m ilyen erők e le ve n ed te k m eg a m a g y a r irod alom ban ezen felette cso d á la to s szellem h a tása a la tt.
l
( A kezdet.)
L on d o n 1786. I I I . G y ö rg y és a m e g v eszte g e te tt p arlam en t u ralm a a la tt. E g y va g y o n o s m a g y a r író N ém etalfö ld ö n á t ide érk e ze tt és a szín h á zb a siet.
«A szo m o rú játék já tszá sá b a n — írja ú ti L ev eleib e n
— a z an g olo k m inden m ás n em zetet felü l h a la d nak)). A m a g y a r u tas vég ig n ézi S h akespeare Romeo és J ú liá já n a k e lő a d á s á t; ((sohasem fele jte m el», m on dja. A leg n a g y o b b ang ol színésznő Mrs.
Siddons já ts z ta J ú liát. É v e k m ú ltá n a zu tá n ez a m a g y a r író, a Romeo és J ú lia em e b á m u ló ja, szintén ön g yilko s le tt, m in t a n a g y angol k ö ltő k é t szerelm i hőse.
S án d or Is tv á n n a k , a m a g y a r bib lio grap h ia m egterem tő jén ek ezen u tira jzb e li a d a ta m agáb an u g y a n nem fontos, csak a zé rt érdekes, m ert tu d to m m a l a leg régib b felje g y zé s arró l, h o g y m a g y a r em ber shakespearei d a ra b o t (át nem a la k ítv a ) a szín padon lá to tt.
Sándor Is tv á n nem is s e jte tte , h o g y a z az angol színm űíró, k in ek m ű v é t o ly elra g a d ta tá ssa l h a llg a tta (ám bár n ev ét sem tu d ta helyesen írni) a m a g y a r irod alom e g y ik fő té n ye ző je lesz m a jd és m ég sok m u n k á t ad Sándor u tó d a in a k, a m a g y a r bib lio grap h u so kn ak pl. G y u lai Á g o stn a k és H elle- b ra n t Á rp ád n ak.
5 U g y a n a b b a n a z évb en , a m e lyb e n Sándor Is tv á n a D ru rilan -b an m in t ő írja — lá to t t e g y rá n ézve fe le jth etetle n Rom eo-elő ad ást, u g ya n csak 1786-ban lá tt a K a z in c z y F eren cz B écsb en a v á r szín h ázb an Hamlet-et. K a z in c z y a zo n b an nem m a ra d t csu p án élv ező n ek m in t S án d or Is tv á n : ő b e n y o m á sa it a m a g y a r irodalom , a m a g y a r n em zeti é le t szám ára érvén yesíten i is a k a rta . A fon tos kezd em én yezések e k o rsza k á b an a m a g y a r iro d alo m n ak o ly a n em berre v o lt szü ksége, m in t K a z in c z y , a k i a leg fo g ék o n y a b b im pression ista v o lt, a legfinom ab b sze rv ezetű u tán érző , a leg lelk eseb b felszívó . M ilyen kü lön b ö ző irá n yú , sőt ellen tétes m ű v ek ért lelk esed ett, m it m indent a k a rt kö rü lb elő l e g y időben le fo r d íta n i! M in t m aga m o n d ja : a ford ítan d ó m u n k á b a o ly szerelm es,
«mint a szerető a m a g a lánykájába)).
É rzé k en y ség én ek igen n a g y lengő ív e v o lt két-h áro m é v a la tt i s : előfizetést h ird et K lo p sto c k M essiásán ak fo rd ítására, be a k a rv á n ve z e tn i a m a g y a r közönséget a n ém et k ö ltő fenséges, de a la k ta la n fésy ö zö n éb e; lefo rd ítja a s v á jc z i Gessner finom , h a n g u la to s kis ro k o k o -ra jza it, a z Id y lle k e t;
lefo rd ít e g y erőtlen ül ja jg a tó sen tim en talis sze
relm esről szóló reg én y t, a Bácsmegyeynek leveleit;
fo rd ítja g yo rsa n e g ym ás u tá n G oeth e e g y érzelm es d rá m á já t, W ielan d e g y frivól-b ölcs regényét, H e rd e rt, L essing et. M ilyen k ü lön b ö ző stílu sok, m inő ellen tétes s z e rz ő k ! E ta r k a kö rb e b elép 1790-ben m ég a bú skom or dán k irá ly fi is.
K a z in c z y a m a g y a r irodalom n a g y g y ö n g y h alásza, k i valóságos b ú v á r sze n v e d élv ly e l h ozza felszínre a világiro d alo m kincseit; de ő nem
6
csa k g y ö n g y h a lá sz, h an em ékszerész is, k i stíl
szerűen fo g la lja a g y ö n g y ö k e t. Ő ebben a ko rb an irod alm u n k sorsa : ily en em berre v o lt szü kségü n k, m in t K a z in c z y , kin ek fo g éko n ysá g a ezerirán yú , m u n k a k e d v e k ifo g y h a ta tla n , stílu sérzéke finom an tap a d ó , k ö ltő i jelle m e p ed ig h a jlék o n y , k i tele szív b ő l, egész léle k k el k étség b eesett W erth er, m a jd ism ét G essnerféle han gu latos, édes opera-pásztor;
h o l m o so lyo g va élvező görög bölcs, m in t W ielan d D iogenese, h o l h id eg é jszak án a h elsin gforsi terasz b o rzad ó lá to g a tó ja . T erm észete gyo rsan v á lto zik , m in t e g y jeles színészé, k i e g y este kü lön b öző je lle g ű szerep ekb e éli be m agát. Mi m in den v a n m eg K a zin c z y b a n ! M int a lap vo n ás azo n b an m in dig m arad benne va la m i a gyön géd , finom , sőt m esterk élt m ű g on d d al részletező rokoko- em berből : G o eth é ve l e g y ü tt e v o lu á lt és élete ja v a ko ráb a n v e le e g y ü tt m eg á lla p o d ik a tiszta form ák fén yes hon ában , a neo-hellenism us, az Iphigenia auf Tauris, a reine M enschlich keit eszm ényi légkörében.
K a z in c z y H a m let-fo rd ítá sá v a l 1790-ben S h a k e speare b elép a m a g y a r irod alom ba. M egkezd őd ik m a g y a r élete.
(N égy korszaka.)
S h akesp earen ek M agyaro rszág b an n ég y k o r
szaka van . A z elsőben, a X V I I I . század b an, S h a k e speare m in t anyag és m in t név szerepel. B essenyei em líti (m agyaru l először a Magyarság-bán 1 778-ban), d e m ég rosszul írja a n ev ét ; em líti la tin u l S zerd a h e ly G y ö r g y je z s u ita 1784-ben Poesis dramaiica ez. m ű véb en , de csa k ném et fo rrást ford ít.
7 S h akespeare! d rám ai a n y a g előford u l F a lu d i egy elbeszélésében a T éli éjtszakákb án és D u gonics A n d rá s e g y d rám á jáb a n (E telka K arjélben) , a m e lyb e n sh akesp earei elem ek (V ih a r, T éli rege) sajá tsá g o s m ódon v a n n a k k o m b in á lv a D u gon ics b a rá tjá n a k , S a jn o v ic sn a k elm életé ve l a finn m a g y a r rokonságról. M ind ezek a z írók Shake- sp ea re t m a g á t a lig ism erték, nem au to p sia a lap ján írn a k .1
A z első ko rsza kb a n , a X V I I I . szá zad m ásod ik felében , F ra n czia o rszá g b a n és n álu n k is o ly a n v a d lán g elm e félén ek te k in te tté k m ég Sh akespearet. B e s
sen yei a z ő d rám áiról 1777-b en a z t m o n d ja : E ffra- yantes m ais sublimes, ijesztő k de fenségesek, S zerd a h e ly G y ö r g y p ed ig íg y jelle m zi : «E rényeiben és téved éseib en e g y a rá n t nagyo.
• A X V I I I . szá zad ration alism u sa, a m elyn ek B e sse n y e i és S zerd ah elyi is h ó d o ltak , ú g y fo g ta fel a k ö lté sz e te t, h o g y az a term észet u tá n z a ta észszerű sza b á ly o k szerint a szív nem esítésére.
E z z e l a felfo gással szem ben S h akespeare term é
szetesen sza b á ly ta la n n a k tű n t fel, lán g elm ű va d n ak . A m ásod ik ko rsza k a szín p ad i térfo g lalá sé. E k o rsza k K a z in c z y n a k a szín p ad szá m á ra k észü lt H am feí-ford ításával kezd őd ik (1790). S h akesp earet a szín h áz szám ára fo rd ítják , S h akespeare a szín padon él, tö b b n y ire g y a rló fo rd ításo k b an .
H a rm a d ik ko rszak : a m egértésé. K ö ltő in k S h akespeare-t u tán o zzák; nem kü lsőségeit, hanem lén y eg ét, jellem ző m ű v é s z e té t; jele s m ű fo rd ító k és aesth eticu so k b eh ato ln ak m ű a lk o tá sa in a k t i t k a ib a és m e g é rtetik a néző v a g y o lvasó k ö z ö n séggel. E k o rsza k a B á n k B á n -nal k e zd ő d ik :
8
dicső ered m én yei m ég a Csongor és Tünde, V ö rö s
m a rty , A ra n y , P e tő fi S h a k e s p e a re -fo rd ítá s a i; V ö rö sm a rty , G y u la i S h akespeare-iratai.
A n e g ye d ik k o rsza k b a n n em csak a esth e tik ai, h an em tö rté n e ti és ph ilologiai v iz s g á la to k tá r g y a Sh akespeare. A czél egész k o rá t m egérten i, ő t k o r á b ól m a g y a rá zn i és m ű v ein ek h elyes szö v eg ét a k ü lönböző k ia d á so k b ó l k ife jte n i, e g y es k ifejezésein ek h elyes értelm ét az a kko ri irod alom , a z a k k o ri n y e lv h a s z n á la t vilá g ítá sá b a n k id eríten i.
S h akesp earen ek m in t tö rté n e ti jelen ségn ek jellem zése G reguss Á g o st jeles S h a kesp ea re-kö n yvé- v e l n y ílik m eg (1880); a S h a k e sp e a re-k u ta tá sn a k és a Sh akesp eare-p h ilo lo gián ak m ost m á r k ü lö n szerve v a n n álu n k 1908 ó ta : a Shakespeare-Tár.
E k o rsza k jelle m ző term ék e B a y e r József n a g y m ű ve, m e lyb é n S h akespeare m a g y a ro rszág i t ö r té n e té t a d ja elő. N em tu d om , van -e a n ém et v a g y fra n c zia irod alom n ak k ö n y v e , m e ly a n a g y b ritt m ű v ein ek terjed é sét a z a g y a g ily n a g y u ralm á va l b eszéli el.
(Jelentősége reánk nézve.)
S h akespeare va ló b a n a X I X . szá zad fo ly tá n e g y ik n ev elő n k le tt, irod alm u n k e g y ik elem e.
S h akespeare szá z é v ó ta a m a g y a r szellem re a rá n y la g tá n erősebben h a to tt m in t a z angolra ; a rá n y la g m ondom , te h á t te k in te tb e k e ll ve n n ü n k ,
* h o g y n y e lv ile g , fö ld ra jzi h ely zetre, fejlődésére, n em zeti v a g y o n ra és h a g y o m á n y ra m en n yire eltérő v o lt a m a g y a r a X I X . század b an a z an g oltó l.
T a lá n a rá n y la g n a g y o b b tisztele tb en is' részesült
9 n álu n k, h a m eggo n d o lju k, h o g y idegen kö ltő rő l és so k k a l k iseb b n épről v a n szó.
A m a g y a r irodalom fén y k o rá n a k h a jn a lán , első rem ekírón kra, a 21 éves V ö rö sm a rty ra S h akespeare v o lt a z ú t a z ön állóság és a term észet felé : V ö rö s
m a rty s za k ít a sentim en talism ussal, s za k ít a régi, s za k ít a z új classicism ussal és S h akespeare h is tó riáin ak p é ld á já ra n a g y n em zeti tá rg y a k h o z , a m a g y a r kö zép ko rh o z fordu l első d rám áib an .
Iro d alm u n k n a k h áro m rem eke erős k a p c s o la t
b a n v a n a n a g y a n g o lla l : K a to n a B á nk B á nja , V ö rö sm a rty Csongor és Tündéje és A ra n y b allad ái.
A zo n k ív ü l m in d en n a g y szellem ü nkre h a to tt a X I X . .száza d b an , sőt k i leh et m ondani, h o g y a keresz
té n y és a z a n tik szellem u tá n S h akespeare t e tte a leg n a g y o b b h a tá s t irod alm u n kra. Ő a h a rm a d ik , b á r a z első k e ttő v e l nem egyen ran gú éb resztő je szellem i életü n kn ek. M in d am ellett a zt, a m it tú lzó e lra g a d ta tásá b a n V ö rö sm a rty m o n d o tt, h o g y S h akespeare m ű v ein ek jó fo rd ítása felér b á rm e ly szépirodalom felével, a z t m a m ár, irod alm u n k fén y k o rá n a k ism eretében nem írh a tju k a lá . Ig a z, S h akespeare n a g yo b b A ra n y n á l. A sarkcsillag is n ag yo b b égitest, m in t a m i nap u n k, a sarkcsilla g fontos ra g yo g ó irá n y ító : d e a m i szőlőn k, a H e g y a lja édes sző lő gerezd je nem érik m eg tőle.
S h akespeare és M a g y aro rszág v is z o n y á t t e k in tv e , k é t fontos kérdés e lő tt á llu n k : h o g ya n te r je d t és h o g ya n h a to tt n álun k?
I. Shakespeare terjedése.
( A hódítás m ódja.)
S h akespeare feltű n ése M agyaro rszág on n ag yo n k ü lö n b ö zik a ttó l a m ód tól, a h o g ya n N ém eto rszág b a n és F ra n czia o rszá g b a n feltű n t. O tta n S h a k e speare elism erését hosszú irod alm i h a d já r a t előzte m eg. G o ttsch e d , a n ém et irod alm i ízlés e g y ik vezére, e zt írta 1762-ben: {(Vándorszínészeink le g közönségesebb kom éd iábain nincs o ly sok h ib a a szín m ű vészet s za b á ly a i és a jó za n ész ellen, m in t a J u liu s Caesarban)).
S h akesp earet N ém eto rszág b an k ü lön fe l k e lle tt fedezni és elm életileg m egh ódítani, m ie lő tt ném et szellem i g y a rm a t, n ém et ta n k ö n y v -á llo m á n y lett.
L essingnek k e lle tt jönn ie, a k i szú ró d ia lek tik á v a l a z t b iz o n y íto tta , h o g y S h akespeare h iven u tá n o zza a term észetet és m eg is fele l A ristoteles- n ek : féle lm et és ré szv éte t k e lt. A zu tá n jönn ie k e lle tt H erd ern ek, a n a g y átértő n ek , a k i S h a k e sp earet m in t a k ö ltő i őserő m e g n yila tk o zá sá t, e g y kü lön org an iku s v ilá g terem tő jét m a g a szta lja . V ég ü l jö tte k G o eth e és a n a g y ném et fo rd ító k.
F ra n czia o rszá g b a n n a g yo n erős irodalm i h a g y o m á n y á llta S h akespeare térj edésének ú t j á t : V o ltaire ism erteti, b á m u lja, de m in d in káb b ellen zi.2 K ü lö n ö s, h o g y V o ltaire m in d am ellett u tá n o zza e g y es d rá m áiban , m íg L essing, a k i pedig u ta t tö rt Sh ake- speare-nek, leghíresebb drám ájáb an , a Nathanban,
It
egészen fra n c zia drám ai (különösen voltaire-i) te c h n ik á v a l d o lgo zo tt. S h akespeare m ég m a is a fra n c ziá k n ál csak híres, de nem népszerű.
N á lu n k nem v o lta k h a g y o m á n y o k , a m e ly e k S h akespeare d ia d a lá t g á to ltá k vo ln a. F ra n czia - o rszág b an a classicu s szellem , a m e ly a lo gikai ren det, a ratio n alism u st, a ké p ze let m érséklését sze re tte , ép a n n y ira m egn eh ezítette a z új angol drám ai irá n y elism erését, m in t a n a g y fra n c zia d rá m ai isk o lán a k a g y a k o rla tb a n gon dosan ő rzö tt és az e lm élettő l is tá m o g a to tt h a g y o m á n y a i. N é m et
országb an elle n tá lló elem ek v o lta k : a h a tá ro za tla n ködös m eta p h isika i elm életek ked velése, a p ietism us, a fran czia b efo lyás. N álu n k ily en e llen tá llás nem m u ta tk o zo tt. A k a d á ly csa k e g y v o lt : a n y e lv m ég nem v o lt k im ű v e lv e . N em a n y e lv ú jítá s ra czélzo k , nem a z h iá n y z o tt : a m a g y a r n y e lv kö ltő i- leg a lk alm a to s elem ei, a m a g y a r n y e lv szépsége m ég nem v o lta k k ia k n á z v a . A z a ra n y e re k nem v o l
ta k k ib á n y á s z v a , nem v o lta k irodalm i a ra n yp én zzé v e rv e. A m in t ez m e g tö rtén t V ö rö sm a rty m ű v e i
b en — k e zd ő d ik a Sh akespeare-cu ltu s.
N á lu n k nem a z elm élet h ó d íto tta m eg Shakes- p earet, m in t a ném eteknél, hanem a színészet.
A szín észetet p ed ig kezd etéb en a h azafiság ve zette.
E z a h azafias in d ítás reán k n ézve ép o ly jellem ző , m in t a n ém etekre az elm életi. A z első Shakespeare- fo rd ító t, K a z in c z y t, m időn H am letet fo rd ítja 1790- ben, ép ú g y hazafias czélo k v e z e tik , m in t m időn felszó lítja a zo k a t, a k ik n ek v á lla lk o zó k e d v ü k va n , H am let-ben fellépni, jele n tsék m a g u k a t
«Budán S tro h m ay er ú r k ö n y vá ro s b o ltjá b a n , hol Ham letek elegendő szám m al v a n n a k letévei).
12
(Nagy költőink.)
A m eginduló m a g y a r szín észet, k ü zd v e k ö z ö n y n ye l és n yom orral, á tv e szi m ost Sh akespearet.
A h e v e n y é sze tt fo rd ítá so k és á td o lg o zá so k k o ra ez.
A z a esth e tik a i elm élet ellenb en csa k későn kezd n álu n k v e le ered eti felfogással fo glalk o zn i. E g y félszázad d al K a z in c z y H a m let-fo rd ítá sa u tá n V ö rö sm a rty a z első, k i S h akesp earet önállóan , tu la jd o n szem ével v iz s g á lja (Dram aturgiai Lapok 18 3 7.), va la m in t ő fo rd ítja először a z ered etihez m éltóan. M iv el K a to n a József nem h a to tt, V ö rö s
m a rty a n a g y h a tá r -je lz ő ; a m in t ő fellép , S h a k e speare m ár n em csak a színpadé, han em a m a g y a r m ű k ritik á é és a m a g y a r n yelvm ű vészeté. A szín p ad i k o r t k ö v e ti a n a g y angol cu ltu sá n a k fén yko ra.
E fé n y k o r eg y b eesik az eu rópai Sh akespeare- cu ltu s tető z é sé v e l a m ú lt szá zad 40-es éveiben . A m a g y a r irod alom leg m ély eb b forrásai fa k a d n a k fel e lő ttü n k , h a m e g fig y eljü k , h o g y a z első kor, a K a z in c z y fo rd ítá sá n ak id e je 1790-ben, ép ú g y , m in t a cu ltu s fén y k o ra a 40-es évekb en , a h azafias és n em zeti izgalo m k o r a. 3 A m a g y a r irodalom a lap ja u g yan is a n em zet fen n ta rtá sán ak érzete : a z az érzet, h o g y a z egyes e g y n a g y, erkölcsileg is k a p csolatos közösségben, a n em zetiben él, m e lyn e k m egőrzésére m ás közösségg el szem ben h a jla m és kö telesség e g y a rá n t ösztönöz.
D rám airod alm u n kb an a z első jele n té k e n y sh akesp earei n yom a 21 éves K a to n a J ó zsef szín m ű ve : Lucza széke. A k ezd őn ek e m ű véb en nem az élet, a ta p a sz ta lá s b en yo m ásai va n n a k leszű rve, hanem szín p ad i em lékek v a n n a k co m b in álv a.
13 H a m let, a H a ra m iá k , K o tze b u e szen tim en tális fő m ű ve (M ensehenhass und Reue) erős szín padi érzék k el érzék en y rém d rám á vá v a n n a k g y ú rva .
A B ánk B án-nal a zu tá n b evo n u l iro d a lm u n kb a a z erős szen ved ély. E drám a em berei gerjedéke- n ye k , in d u lato sak, a vérm érséklet em berei, m in t a S h akespeare hősei. (E llen tétb en G oeth e a la k ja i
v a l a z Iphigeniábán, ső t m ég ellen tétb en a Gőte- d rám á va l is, p ed ig ennek kö zve tle n m in tá ja S h ake
speare vo lt.) B á n k B á n szem élyei ab b an is h a so n líta n a k Sh akespearéih ez, h o g y beszéd ü k nem á lta lá nos, nem szón oki v a g y d ialektik u s v a g y elvo n t, h an em le lk i esem ény.
A m a g y a r k ö ltészet a ra n y k o rá n a k k e zd e té v e l, V ö rö sm a rty fellé p té v e l k e zd őd ik a m ű vészi S h akesp eare-fo rd ítás és a z e lv i szem p ontokból v a ló S h akesp eare-kritika, kezd őd ik a Shakespeare- cu ltu s v irá g zá sá n a k id eje. E b b e n is k ü lö n b ö zik iro d alm u n k a n ém ettől: o tt a n a g y k ö ltő k , élü kön K lo p sto c k , m egterem tik a n ém et k ö ltő i n y e lv e t, L essin g a n ém et p rózai stílu st, és azután jö n n ek a n a g y fo rd ításo k , azután a lk alm a zza S ch legel a z új n ém et k ö ltő i n y e lv e t és stílu st S h akespeare fo rd ítására. N á lu n k a m ű vészi p ró zai stílus kezd em én yező je, K a z in c z y , és a k ö ltő i n y e lv m eg
terem tő je, V ö rö sm arty, egyszersm ind m a g u k is S h akespeare-ford ítók.
M enn yire á té rte tte V ö rö sm a rty S h akespearet, a z t n em csak fo rd ításai m u ta tjá k : a d rám a elm éle
t é t fő k ép a z ő m ű veire a la p íto tta . V ö rö sm a rty , a fo rd ító és a z sesthetikus, hálás a zzal a k ö ltő v e l szem ben, k i első d rám áit ih lette.
A m a g y a r k ö ltő k k é p zelete k ö zü l a V örös-
m a rty é h aso n lít leg in k áb b a Shakespearéh ez. N em k é p ek e t go n d o ln ak ki, h an em ö n k én ytelen ű l, fo ly to n -fo ly v á s t kép ekb en gon d olkod n ak. V ö rö s
m a rty szen ved élyes k ö ltem én yeib en , a L iszt Fe- renczhez, A z emberek, A z élő szobor czím ű ekben , h a lm o zó d n ak a z iz g a to tt h aso n lato k ; A vén czi- gány-ba,n m in te g y L ear-stilu sb an ö rv én ylen ek a látom ásszerű keserű és felem elő kép ek. H á n y p éld a v a n Sh akespearen él, h o g y u g ya n a b b a n a m o n d atb an az a la n y kép, a z á llítm á n y m ás kép, a h a táro zó is kép. Á fo rd ító k k é n y te len ek stílu sá n ak e zt a s ziv á rv á n y o ssá g á t szelíd íten i. P ld . H a m le t híres m o n oló g jáb an e zt m o n d ja : «Ilykép a z elh atáro zás term észetes színe el v a n b e te g ítv e a gon d olat sáp a d t m á zá tó l.» H á n y képies k i
fejezés fo rrt it t e g y m ásb a ! A ra n y eg yszerű sí
te t t : «Az elszán tság term észetes szín ét a gon d olat h a lv á n y r a betegíti.»
A 40-es, 50-es, 60-as évek b en — irod alm u n k em lítettem fén y k o rá b a n — S h akespearen ek az európai kö zvé lem é n y e lő tt m in d in káb b kiem elked ő a la k já t a m a g y a r szellem g ló riá ja is kö rü lveszi.
1847-ben szö v e tk e zik a három leg n a g y o b b m a g y a r k ö ltő n a g y m esterü k ford ítására. A n eg yven es évekb en je le n ik m eg V ö rö sm a rty J u liu s Caesar es P ető fi Coriolanus-fo rd ítása. Coriolanus v a ló b a n m eg felelt P ető fi lelk ü letén ek : a közönbösség h iá n y a , a z érzelm ekn ek fo lyto n o s rezgése, a szen ved élyes d acz, a k ih ív ó büszkeség, a kép ekb en v a ló gon dolkodás — ezek m ind coriolanu si v o n á sok Petőfiben. A m it P ető fi egyszer m egszeretett, a z benne le g o tt cu ltu sn ak , im ád ásn ak tá r g y a le tt. A z életb en m in d en ek elő tt S zen d rey Jú lia,
i4
15 Jók ai, B e m ; a kö ltészetb en m in d en ek e lő tt Sh akespeare. K ö ltő t m ég a legm erészebb k ö ltő i k é p ze le t sem m a g a szta lt v a la h a ily h a tá rta la n .'e lra g a d ta tá s s a l. ((Shakespeare e g y m ag a tele a
\ terem tésn ek. Ő e lő tte tö k életlen v o lt a v ilá g s i a z Iste n m időn ő t a lk o tá , íg y szóla : n etek em b e
r e k , h a ed d ig k é te lk e d te te k , ezu tá n ne k é te lk e d je te k létezésem ben és n a g y s á g o m b a n ! M egrab o lta í a term észet m inden szépségét : m i csa k a z t szede
g e t j ü k , b ö n g észg e tjü k , m it o tth a g y n i épen k ed ve t e lt v a g y elh ozni m éltó n ak sem t a r t o t t .«
P ető fi S h akespeare-im ád ását k ü lső k ö rü lm é
n y e k is m a g y a rá zz á k : ő m ár k o rán b e lé p ett a iS h akesp eare-tisztelet m eleg légkörébe. E g y id eig [színész v o lt, fel is lép e tt sh akesp earei d rá m á k ban. H u szo n e g y éves ko ráb a n K e csk em éten ju t a lo m já té k á u l m in t L ea r b olon d ja lép fel. A színé
szek p ed ig m ár a k k o r is ra jo n g ta k a n a g y d rám a
íróért, k i o ly h á lás szerep eket te re m te tt szám u kra :
;a leg jeleseb b m a g y a r k ö ltő , k iv e l P ető fi m e g ism erk ed ett, V ö rö sm a rty , n a g y tiszte lő je v o lt a b r itt d ram a tik u sn ak , ép ú g y m in t P ető fi b a rá tja ,
! E g re ssy , a leg n a g y o b b m a g y a r színész.
P ető fi v o lt a m a g y a r k ö ltő k k ö z t a z, k i le g j o b b a n é rezte S h akespeare szerves k a p cso lt v o ltá t, ko zm iku s egészét, a zt, h o g y n ála m in t a va ló ság b an m inden hosszú lá n czo la tb a n ö sszefü gg és egym ást felté te lezi. N e k i ju t o t t — m o n d ja P e tő fi — örö k ségü l a vilá g szelle m ecsetje.
R em ek író in k k ö z t, a k ik m in d sze re tté k Sh akespearet, a rá n y la g le g tá v o la b b á ll tő le K ö lcsey . Ő a leg sh akesp earetelen eb b . E z kö n n y en é rth ető : n a g y író in k k ö z t K ö lc se y a leg kevésb b é szenvedő-
i6
Í
ly es. S h akesp eare p ed ig a vilá g iro d alo m le g szen ved ély eseb b rem ekíró ja. N á la fo ly to n v illá m ok c z ik á zn a k : a m a g y a r k ö ltő lelk én m éla ború ü l v illá m o k nélkül; h a táro za tla n , tá r g y ta la n fá jd a lm a k , érzelm ek in d u lat n élkü l, a la k o k k ö rv o n a la k n élk ü l. K ö lc s e y é rte tte és szerette az Othello szerző jét, d e d rám á it a sy lu m n a k te k in te tte , a m e lye k h ez a d u rv a va ló ság b ó l m eneküln i leh et.
E g y ik lev elé b en P o zso n y b ó l e zt írja K ö l
csey 1834-ben S h a k e s p e a re rő l: «Benne n yu gszom k i a n ap i un alom á lta l o k o zo tt fárad alm a k a t.
M ily v ilá g ez, m e ly a z ő m ű veib en m egn yílik . T ele írtó za to k k a l, te le a z em beri term észet ezer
féle h ib á iv a l; d e o ly va ló , o ly m eleg, o ly é le ttel telje s és colossalis a lak b a n és erőben álló. K ín o s elle n té t ezen v ilá g m e lle tt ez itten i (a p ozsonyi országgyűlés) erő, m elegség s eleven ség n élkü li v ilá g . A zo n b a n a z é le t csa k a génié keb léb ő l om lik melegséggel)). K ö lc s e y nem gon d olt arra, m időn a va ló ság b ó l S h akespeare m ű v ein ek v i lá g á b a m en ekü lt, h o g y ezek a d rám á k a v a ló ság n a k fo k o zo tt k iv o n a ta i. H á n y sh akesp earei ty p u s t fig y e lh e te tt v o ln a m eg o tt a p ozsonyi o rs z á g g y ű lé se n ! D e K ö lc s e y S ch iller felfo g á sáv al é lt : n eki a k ö lté sze t a zord realitás ellen téte v o lt, F lu ch i aus dér W irklichkeit.
A n a g y a n g ol d rám a író v al szem ben v á la s z fa la t em elt K ö lc se y b e n m ég va la m i, a m it S h a k es
p eare nem ism ert, va la m i S h akespeare f ö l ö t t i ; a z ábránd os, a rajo n g ó h azaszeretet, a m e ly a m a g y a r k ö ltő e g y ik alapérzése. Á lta lá n : ne fe le jt
sü k el, (pedig m in th a e lfelejten ék ), h o g y a g yö n géd .
1 7
finom , szem érm es m eg a rajo n g ó érzések sk á lá ja a m i n a g y k ö ltő in k b en g a zd ag ab b , fe jle tte b b , m in t Sh akespeareben .
A ra n y 19 éves deb reczeni to g a tu s d iá k v o lt, m időn h irtelen , k e llő m egfon tolás n élkü l arra h a tá ro zz a m a g á t, h o g y felcsap színésznek. A já n ló le v e le t k é rt ta n á rá tó l S á rv á ri P á ltó l, k i a m ú lt s zá zad b an G ö ttin g á b a n ta n ú it és b izo n y á ra m á r o tt h a llo tta v o lt a n a g y angol n evét. C sak S h akesp earet, dom ine, S h a kesp ea ret! íg y szó lt b íz ta tó la g S á rv á r i, a m a th e m a tik a ta n á ra , a ta p a s z ta la tla n ifjú h o z (a h e ly e tt, h o g y a nem n eki v a ló színészi p á ly á éi leb eszélte voln a.) E k k o r h a llo tta A ra n y először 1 n a g y n e v e t.4 R ö v id , n éh á n y h ó n ap ig ta rtó izinészkedése a la tt nem v o lt u g y a n a lk a lm a (m int P etőfin ek) shakesp earei szerepben fellépn ie, de m á r m in t szalo n tai n ótáriu s so k a t fo g la lk o zik Sh akespearerel, le is f o r d í t j á k Szent-Iván-éji álmot először W ie lan d n ém et fo rd ítá sa u tá n és a zu tá n b elekezd A windsori víg nők fo rd ításáb a, m ár 1 a z ang ol ered eti a lap ján . A Szent-Iván-éji álom ezen első fo rd ítá sa elv eszett, A windsori v íg já té k o t 1 nem fe je zte b e és csak tö b b m in t e g y é vtize d u tán té r h e te tt v issza S h akespeareh ez m in t fordító.
A ra n y fo rd ítá sa it m éltán so ro lju k irod alm u n k rem ekei közé. F o rd ítá sa i a fo rd ító ra is je lle m ző k : A ra n y stílu sán ak töm örségét, a részletek erős k id o lg o zá sá t és a z á rn yéko ló je lz ő k m ű v észeté t fo rd ításaib an is m eg fig yelh etjü k . A Szent-Iván-éji Á lom ta lá n h e ly en k é n t n ag yo n is töm ör, sőt tö m ö tt, a k ö rv o n a la k h e ly ly e l-k ö zze l ta lá n élesek ; a h old sü tö tte ezüstös p h an tasticu m kön nyű sége,
Shakespeare és a magyar irodalom. Z
l 8
lebegősége jo b b a n sik e rü lt v o ln a V ö rö sm a rty- n a k (de csa kis neki).
P e tő fi — m időn S h akesp earet m a g a szta lja — g o n d o la tv ilá g á n a k m egfelelően a term észetről és a vilá g szelle m rő l szól : A ra n y — a m i szin tén jellem ző ő reá, a részletes m egfigyelés m esterére — kiem eli a B ib lia s za v a iv a l, h o g y S h akespeare a részletekb en is n a g y : «N agy v a g y a n a g y o k b an és n a g y a kicsin y ek b en .» A ra n y Shakespeare- tan u lrn á n y a in a k gyü m ölcse b a lla d a -k ö ltészete is.
B a lla d á in a k szerk ezetére a m a g y a r és sk ó t nép- b allad a, léle k ta n á ra , a le lk i b etegségek szerep elte
tésére S h akespeare h a to tt leg in k áb b .
( Széchenyi.)
S zéch en y i Is tv á n és S h akespeare k ö z t va la m i szellem i rokonság is v o lt : az érzelm ek ro p p an t in ten sitása, m e ly a stílu s szen ved élyes b őb eszéd ű ségében n y ila tk o zik , és m ég in k á b b a z érzelm i összeü tközések tra g ik u s felfogása : h a lelkiism erete k é p ze lt b ű n ei m ia tt kín osan h á n yk o ló d o tt, neki is m e g jelen t B a n q u o és Caesar szem reh án yó sze l
lem e. L e lk i vergőd ésekre, belső erők szö rn yű tu s á já ra n ag yo n is alkalm as m édium v o lt. « K íg yó k és szkorpionolc ta n y á z n a k belsőmben)), írja N a p ló já b a n shakespearei hőshöz m éltó kifejezéssel. «Oh szen t N em ezis, elism erem h a talm a d a t. P o k o li k ín o k n e to v á b b ja éget engemet.i)
B enn e m e g v o lt a z a lélekta n i a n y a g , m e ly e t m egrázó erő vel m ű köd n i lá tu n k S h akespeare n a g y a lak ja ib an . K ín o s tépelődéseiben, le lk i
19 ism erete gyö trelm eib en m in te g y in statu nascendi szem lélh etü n k sh aksp earei tra g ik u s kü zd e lm ek et.*
S zéch en yi Is tv á n először S ch le g e l-T ieck ném et fo rd ítá sá b ó l ism erked ett m eg a n a g y angol k ö ltő v e l, a zo n b an m á r 18 15-ben lond oni tartó zk o d á sa a lk a lm á v a l a n g o lu l olvassa : «Csak k ö n y v e k b e n é lek (m ondja m a g á ró l londoni tartó zk o d á sá n a k elején) és b e h ato lo k egészen a z a n g ol k ö ltészet tem p lo m á ig : S h akespeareig. N a p o k a t szobám ban tö ltö k , h o g y S h akesp earet tan u lm á n yo zza m ^
T ize n ö t é v v e l később S zéch en yi n a g y dunai ú tra in d u lt a z ald u n ai kö zlek ed ési v iszo n y o k m egvizsgálására.
H a jó já t, a m elyen P e strő l kém lő ú tjá ra indult, D ezd em o n án ak k e re s z te lte : Othello kü lön b en e g y ik k e d ve n cz d rám á ja v o lt.* * A D ezd em on án u ta z v a g y a k ra n b ú s go n d o lato k b a m é lye d t Széch en yi.
L á tta , h o g y a fejed elm i fo lyam o n m ily kevés a m a g y a r h a jó s a m i va n , a z t is a p artm en ti em berek v o n szo ljá k m in t teh erh ord ó á lla to k .
«Míly á to k h a zá n k ra n ézve a D u n a — írja a
* Úgy gondolom, ezt a hatást keltette Széchenyi Beöthy Zsoltban is. öEs a midőn halljuk azt, a mit nemzetének iszonyú pusztulásáról«a csillagokban olvasott*, nem úgy érezzük-e, mintha valahol Dante poklához járnánk közel, valahol az emberi szellemnek ama titkos kohójában, hol a szenvedély izzó tüzén s a fantázia vakító fényénél a nagy költemények forrnak, mielőtt végleges alakjokat megnyernék? (Széchenyi és a magyar költészet 44.) . , ** A Dezdemona elnevezés — mellesleg mondva — elég jól illik hajóhoz: az Othellóbán Shakespeare szereti kepeit a hajózásból ^meríteni. Tulajdon halálát is így fejezi ki Othello: «Ime, itt van utolsó vitorlásom úszó rév- jelzoje.i
2
*
2 0
h ajóról, — m en n yi k á rt tesz. M ily kevés h a jó t h o rd , h o lo tt a m i szám u n kra lá tszik a lk o tv a . E g y angol v a g y am erikai e l sem hinné, h o g y o ly a n ország la k ó ja , m e ly m a g á t nem esnek és bold o gn ak v a llja , önként b e á ll o k ta la n á lla tn a k , h o g y h a jó t h ú zzon !»5
I l y szom orú h azafias g o n d o lato k tó l a g g a sztv a , k a p ta m eg S zéch en y i a D ezd em on a g á ly a fed é lze tén D ö b re n te y G áb o rn ak M a cb eth -fo rd ítá sát.
E k k o r á tv illa n S zéch en yi csüggedésén, h a n g u la tá n ak b o rú já n a z édes b izalo m és ism ét feltű n ik e lő tte a z a M agyaro rszág , m e ly lesz. (E lo lv a s ta m — írja a g á ly á ró l O rsóvá m ellő l D ö b ren tey n ek — csa k d o lgo zzék Ö n fá ra d h a ta tla n ú l n y e lv ü n k bővítésén , litte ra tu rá n k em elésén, m ég v irra d szeb b reggel v a la h a hon un kra. É s a leglelkesí- tő b b a z, h o g y m i m ég kó sto ln i fo gu n k fárad ozásain k gyü m ölcséb ől, h a v é n ek leszünk. E z é r t ip arko d n u n k k e ll, nem m agu n kért, m ert n ekü n k (v a g y leg alá b b nekem ) a z é le t sokszor teh er, h an em h o g y m ind e g y b en h a zá n k n a k dolgozzunk.))
É s S h akespeare n a g y a la k ja , m e ly n ek i 1830- b a n tev ék en y sé g é n e k te ljé b e n o ly b íz ta tó a n tű n t fe l a Dezdemona g á ly á n , Sh akespeare-látom ás- szerű en feltű n ik e lő tte h u szo n k ét é v v e l késő b b D ö b lin gb en . Ö n m a g á t v á d o lja . V ö rö sm a rty Rom isten e — ú g y m ond — g y ő z ö t t ! É n v a g y o k V ö rö sm a rty É lő szobra. B e te lje se d e tt S zéch en yi szerin t, a m it a k ö ltő a H ontalan-ban ír, a m it a Szózat a n a g y sírról szólt. (M indennek v é g e — íg y k iá lt fel. É n te tte m e zt! Sem m i sem tá m a s ztja fe l a m a g y a rt tö b b é. K ö n y v e im m in d en t össze
törtek,!) Ü g y k é p ze lte S zéch en yi D ö b lin gb en lázas
2 1
á lm aib an , h o g y ő élesztő, m ám orosító orvo sságo t a d o tt a m a g y a rn a k , k i m ohón itta és a tú lságos a d a g tó l m egm érg ezve m egh alt. É s ekko r ism ét M acb eth re gondol.
N incs e g y p erczig se le lk i n yu g o d a lm am — írja — n ap o n k én t 16 ó ráig fe l és a lá já ro k szobám ban. Ü g y m in t M acb eth e lő tt m egjelen ik B a n q u o szellem e, ú g y jelen n ek m eg e lő ttem m illiók, vé rb e n -fa g y b a n , kétségbeesésben. M egjelenn ek e lő tte a v é rta n ú k , élü kön B a tth y á n y L a jo s és m eg jelen ik e lő tte a szá m ű zö tt K o ssu th L ajo s.
É s m eg jelen ik e g y rokonának, e g y kö ltő i teh etség ű világszép n őn ek észbontó árn yé k a , egy nőé, k it S zéch en yi szen ved élyesen sze re tett, kiért a b écsi congressuson császárok és k ir á ly o k ra jo n g ta k , m íg ő ra g y o g ó szépségének virá g á b a n 1820 au gu sztu s 30-án e g y m a g y a r falu b an m érg et nem iszik — m in t S zéch en y i h itte — ő m ia tta .
H a vé g re a D ö b lin gb ő l írt lev ele it, h a utolsó évtize d éb ő l v a ló m ű v é t olvassu k, eszü n kb e ju t a sorsát és C o rd eliá t sirató L ea r k irá ly . N éh a m ély értelem m el, néha z a v a r t összefü ggésben, k é t
ség b eesett p ath o szszal vá d o l, m a jd keserű sze l
lem ességgel, m a jd ism ét b á g y a d ta n , lá za s á lom szerű séggel p an aszko d ik , dühöng, g ú n y o l v a g y kö n n yez.
II. Shakespeare hatása.
M ég fo n to sab b a n n á l : hol-hányszor a d tá k , m enn yire te r je d t e n a g y idegen, a z a kérdés:
h o g y a n fo g tá k fel? M inő lelk i n yo m o k m a ra d tak u tá n a a közönségben és az írókban ?
M it ta n u ltu n k tő le?
M in d en ekelőtt m eg k e ll fontolnu nk, h o g y Sh akespearen ek v a n n a k e lta n ú lh a ta tla n s a já t
ságai, sajá tsá g o k , a m elye k re n ézve eg y ed ü l á ll, a m elyekre n ézve a világiro d alo m b an n a g y m a g á n y kö rn yékezi.
S h akespeare e lta n ú lh a ta tla n első fő sa játsá g a , h o g y ő kü lön : szervesen kap csolato s v ilá g o t terem te tt. A la k ja i m in te g y szü lettek : ő fo ly to n lá tja b e lse jü k e t is, k ü lse jü k e t is, h an gh o rd o zásu k a t ép ú g y m in t ru h á ju k a t. É s a z a la k o k k a l e g y ü tt lá tja jelle m ü k b ő l fo ly ó cselekvén yei- k e t és a c s e le k v é n y n y e l e g y ü tt lá tja fo lyto n , e lv á la szth a tla n ú l : a m ilieu t, a m elyb en m o zog
n ak , a h á tte re t, a m e lyb ő l kiem elked n ek. E zek a z elem ek a z ő m ű veib en nem co m b in atió k, hanem egym ásh oz nőtt szervezetek. A z, h o g y H a m le t a z elm életet szerető n ém et egyetem en ta n ú it, ép o ly k ap csolato s elem e a z egész d rám án ak, m in t a z, h o g y a z első jelen etb en , m időn a szellem et v á r já k a terraszon , h ideg é jje l van . A n y e lv és
a k é p n ála szin tén e g y : nem gondol k i képies kifejezések et, hanem kép ekb en beszél, ö n k én y telen ü l, ellen állh atlan ú l.
M ásod ik u tá n o z h a ta tla n erén ye u n iversalitása.
E n n e k kü lső kifejezése óriás szókincse. A z em beri t e tte k és érzelm ek ily en bám u lato san széles köre, a m etap lioriku s vo n a tk o zá so k n a k ily e n g a z d a g sága nincs m eg m ás költőnél. N in cs d ram atiku s, k i pld. a term észetet ú g y b ele tu d ta v o ln a vin n i a z em beri életb e, m in t ő p éld áu l Macbeth-ben.
S h akespeare h a tása iro d alm u n kb an a k ö v e tk e ző p o n to kb a n fo g la lh ató eg y b e :
1. A z ő n a g y és vo n zó p éld á ja á lta lá n a d rám ai m űfaj felé fo rd íto tta k ö ltő in k fig yelm ét, ép ú g y m in t az e lő tt : V ergiliu s p éld á ja az eposz felé.
H a V erg iliu s gyerm ekh im lőb en h a l m eg, nincs n álu n k sem o ly dús epiku s n ö v é n y z e t. V ö rö s
m a rty — h o g y e részben csa k e g y p éld á t e m lít
sek — nem ír p á ly á ja első felén e p o szaival p á r
h u zam osan tö rtén e ti d rám á k a t, h a S h akespeare nem lelk esíti.
2. M időn n álu n k a X I X . szá zad első felében a d rám a v irá g zá sn a k in d u lt, v á la sz ta n u n k k e l
le tt a fra n c zia isko la és S h akespeare m in tá ja k ö zt.
M i S h akesp earet v á la sz to ttu k . A z ő d rám á i az élet széles k é p ét a d já k , a z egész v ilá g o t, m inden jelen ségét, a tra g ik u st a n ev etség g e l v e g y ítv e , a z é le t m inden a la k já t, a dicsőt, a gon oszt, a bolondot, a z ő rü lte t, a részeget, a z állatem bert*
A fra n c zia d rám a, (m elyet m ég B essen yei u tá n zo tt), ezzel szem ben szű kkö rű , v á lo g a to tt, szin te finn yás. A z életjelen ség ek csa k b izon yo s kö rét á llítja elén k : részletek, m e ly e k az angol
24
d rám áb an o ly ele ve n ítő k , it t nincsenek : a külső term észet ném a. H á tté r a lig v a n , a szen ved élyek m in te g y elv o n ta n m ű köd nek. A fran czia szín p ad a k ü lv ilá g n a k csak szű k s á v ja . M időn a huszas é v e k b en K is fa lu d y Sándor is m eg írja B á n k B á n-já t , K a to n a k ia d ja a m ag á ét, V ö rö sm a rty Salamon-1, K is fa lu d y K á r o ly m eg k ezd i a Csák M átét, a k o czk a e ld ő l t ; m i vé g k é p a z ang ol d rám áh oz á lltu n k . A 30-as é ve k b en a fra n c zia ro m a n tik u so k a t k ö v e ttü k , k ik S h akespeare p éld á já ra m á r k i
tá g íto t t á k a szín p ad o t. A z ú g y n e v e ze tt históriák- ban, S h akespeare angol tö rtén e ti szín m űveiben, m e g v an a n a g y tra g é d iá k szélessége és so ko ld a lú sága, de nincs m eg ö sszefoglaló erejü k. E zek n e k p éld á ja is u tá n zásra c sá b íto tta a m i k ö ltő in k et, pld. a fiata l V ö rö sm a rty t. S h akespeare p éld á ja a n n y ib an előn yös v o lt ezekre a m a g y a r h istó riákra, h o g y a n em zeti tö rtén etre u ta lta a k ö ltő k e t.
S h akespeare tö rté n e ti drám ái á lta lá n b e fo ly ta k k ö ltő in k tö rté n e ti érzékén ek kia lak u lá sá ra . A z ő m ód szerével lá tt a k a m a g y a r tö rtén etb en érdekes, színes, le lk i kü zd elm ek b en g a zd ag szín teret.
3. F o n to sab b le c zk e re jle tt az ang ol n ag y tragéd iák b an . A X V I I I . század b an a m i k ö ltésze tü n k is n ag yo n h a jlo tt arra, h o g y a z em b ert csak a z erkölcsi és észbeli oldalról f e s s e : az érzelm ek k ö zü l kü lönösen a sen tim en taliso kat sze re tte ez a kor. S h akespeare arra ta n íto tt b en n ü n ket, h o g y sza k ítsu n k a sen tim en talizm u s- s a l ; ő a z é le te t eszm ényíten i tu d ta sen tim en tali- tás és só várg ás n élkü l. T ra g éd iái, fő leg a szen ve
d é ly á b rázo lásai, a n őttö n -n ö veked ő in d u lat
25 iszo n yato s felro b b an ásai. E m b erei elsősorban a tem p eram en tu m em berei. Ő a tem p eram en tu m k ö ltő je. T ra g éd iáib a n az ösztön ök félelm etes, el- le n tá llh a ta tla n h a ta lm á t lá tju k . A p árbeszédek n ála nem okoskodó irá n y ú a k , nem fén yesen s tiliz á lt é rv e k felsorolása, m in t a fra n c zia classicu- sokn ál, han em lélektan iak.
4. M inden gon dolkodó o lvasó v a g y n éző észre
veszi, h o g y S h akespearen ál so k k a l in k á b b m in t a görögökn él v a g y fra n cziá k n ál : jellem zésen a la p u l a d rám a. D e nem csak a jellem zés fo n to s
ság ára, h an em a jellem zés h elyes m ó d jára is S h akespeare v o lt a m esterün k. N á lu n k is, k ü lö n ö sen a classicu s eszm ényítés m ó d jára, szokás v o lt a z eszm ényítésb en ú g y já rn i el, h o g y az eszm én yí
t e t t szem ély v a g y tá r g y h e ly e tt m ás szem élyt, idegen tá r g y a t á b rá zo lta k . A z eszm én yítés k i
cserélés v o lt. P éld á u l, h a m a g y a r p a ra s z tle á n y t a k a rta k á b rázo ln i, nem a p a ra sztle á n y ty p u sá t n em esítették, fo k o ztá k , hanem e g y idegen ty p u s t, pld. e g y görög Y en u s-szo b o r ty p u s á t á llíto ttá k elénk. A z eszm ényítés ezen m ó d já t szerette p éld áu l K a z in c z y , k i Csokonai m ellszob ra e lő tt öröm ében fel-felsik o lto tt, m in th o g y ú g y t a lá lta , h o g y az nem h a so n líto tt C sokonaih oz.
L ig e ti m a g y a r tá jk é p e it — h o g y m ás p éld át m o n d jak — a z olasz leveg ő á tlá tsz ó a ran yo s re flex eiv el szép ítette, m íg M észö ly a B a la to n t vio lá s tó n u so k n élkü l, szépségeit ö sszegezve (de idegen, olasz szépségek nélkül) festette. S h akespeare a zo k a t a jelle m vo n áso k a t fo ko zza, sűrűsíti, k isz í
nezi, m e lye k a z illető egyén ben ta lá lh a tó k és nem v e g y ít b ele idegen fa ji tu la jd o n ság o k a t. K a to n a
e részben m ár S h akespeare ta n ítv á n y a . T ib o rcz- b á n a régi m a g y a r p a r a s z t-ty p u s t tan u lm á n yo zza és rokonszen vessé t e s z i ; ra jzá b a nem c sú sz ta t sem úri sa já tsá g o t, h o g y elő k elő b b n ek lássák T ib o rc z , sem új d em o kratiku s irá n y z a to t, a m it Sch iller v a g y K is fa lu d y K á ro ly b izo n y á ra m e g te tte k vo ln a a D on Carlos v a g y S tib o r v a jd a u tán ítélve.
5. S h akespeare vilá g á n a k szervesen k a p cso la to s v o ltá h o z ta rto z ik , h o g y szem élyei m inden beszéde egyénileg színezett. N em álta lán o s é rv é n y ű m on dásokból á ll, han em a b eszélő szem ély jelle m é b ő l és a h e ly z e tb ő l fak ad . N em sze n te n c ziá k a t h a llu n k , h an em v a llo m áso k at.
H o g y e zt a sh akesp earei sajá tsá g o t m e g v ilá gítsam , p é ld á v a l élek. E ö tv ö s József B osszú czím ű szo m o rú játékáb an a főszem ély, T ö rö k , m eg öli L e ilá t, m in t O th ello D ezd em on át. E ö tv ö s D ezd em on a h a lá lje le n e té t u tán ozza, de a sh a k e
spearei léle k ta n i beszéd nélkül. V essü n k e g y p illa n tá st O th ello és T ö rö k n a g y m on ológjára, m e ly k ö z v e tle n ü l m egelőzi szörn yű te ttü k e t : m egelőzi a zt, h o g y m egölik, a k it e v ilá g o n le g jo b b a n szeretnek.
M inő term észetes az O th ello m on ológ ja : v a ló b an a va d , h arczias, de szen ved élyesen szerető férfi jellem éb ő l fo ly ik és oda sim ul a p erez a d ta k ö rü lm én yek h ez. M enn yire m egérzik a léle k ta n i k én yszer, m e lyn e k enged.
O th ello g yilko s szán d ék kal lép be D ezd em on a h áló szo b ájáb a. K ezéb en g y e rty a .
Meg van a jogi ok. (Meg a k a rja m a g á t n y u g ta tn i : jogosan cselekszem , h a m egölöm .) Hogyan
ölöm meg? Vérontás n é lk ü l! (E czélból e lo ltja a g y e r t y á t és a m in t e lfú jja , term észetes, kö n n yen érth e tő g o n d o lat-társu lással eszébe ju t, h o g y ő m ost e g y életet is el fo g oltani.)
«Ha tég ed , • lángoló szolgám , elo lta la k , előbbi fén y ed e t m egin t visszaad h atom , de h a k io lto tta la k tég ed , term észet rem eke, nincs a z a prom e- th eu szi szikra, m e ly ú jra m e g g y ú jtso n .»
A m in t o tt lá tja m aga e lő tt a z a lv á stó l k i
p iru lt n őt, rózsa ju t e s z é b e : M ost a z előbbeni go n d o lato t (örökre vé g e v a n a szépségnek) ism étli ezzel a z új k ép p el : a rózsa k é p ze té v e l :
«Ha egyszer letép tem rózsád at, nem a d h a to k n eki ism ét term ő erőt : el k e ll h e rv a d n ia .»
M egcsó ko lja : e zt a csókot, előb b eni kép ét a rózsáról fo ly ta tv a , íg y fejezi k i :
«Hadd szív ja m illa to d a t m ég ágadon.)) N é zzü k E ö tv ö s u tá n z a tá t : fiatal, de n ag yo n teh etséges, a k ö ltő i szépségeket in ten sive átérző u tá n zó m ű v e. É s m égis m ily jelle m ző kü lön bség O th ello és T ö rö k m on ológja kö zt.
E ö tv ö s tra g é d iájá b an két g y e r ty a szerepel : e zzel v a ló b a n rá d u p lá z O th ellóra.
T ö rö k, a fé lté k e n y hős jő , m íg L e ila a földön fek szik , Török is k ife je zi g y ilk o s szán d ékát, m in t O th ello , ö is em líti a g y e rty a fé n y t m in t O t
hello, de nem fű zi e zt tá r s ítv a m ás go n d o lat
hoz. Ö is re flectá l k ö zv e tle n ü l a t e t t e lő tt, m in t O th ello, — de h o g ya n ? H áro m á lta lán o s é rvé n yű aph orism át m ond el, aph orism ák at, m e ly e k E ö tv ö s je g y ze te ib ő l v a ló k , m e lye k a Gondolatok czím ű k ö n y v é b e beillenének.
2
?
E ls ő : v é g zetü n k , h o g y nem tu d ju k jö v ő n k e t, m i .csak rem élü nk, de nem tu d u n k.
M ásod ik aph orism a : M i a z t h isszü k, h o g y h a va la m i alkalo m , va la m i szerencse e lm ú lt, az vissza fo g m ég térni.
«De a m i le tű n t, m á r vissza nem jö ven d , S a lá th a tá ro n ró zsafén y tű n ik fel, L e tű n t n ap o d n ak v é g s u g á rja e z .»
H a rm a d ik aph orism a : M i m agu n k nem tu d ju k so rsu n kat m eg a lko tn i, nem b íru n k a sorssal h arczo ln i, h a a szerencse nem pártol. A szerencse a ra n y a t h in t elénk.
«De k i b á n y á k a t ás, a ra n y t keresni K i k ü zk ö d ik h a talm a s vé g z e té v e l, K i so rsát k é n y szeríte n i a k a rja , A z — é p ítm é n y é v e l tem ettetik.i)
A g y ilk o sszá n d ék k a l jö t t T ö rö k n ek ezen elm élkedése tá n igaz, de itt nem igaz. í g y beszél e g y fé lté k e n y em ber a nő lá ttá ra , k i t három perez m ú lv a m eg fo g ölni?
M enn yire elté rő k S h akespeare ta n ítv á n y á n a k , K a to n á n a k m o n oló g jai a B á n k jSáw-ban. M enn yire é rezzü k a tép elő d és p sych o log iai k é n y szerét.
G o n d o latok , k é te ly e k fellép n ek , kü zd en ek e g y m ással, elv o n u ln a k : a g y a n ú , m in t v a la m i bősz k u t y a B á n k k ö rü l u g rál, előre, h á tra siet és fe lu g a tja a z elh atá ro zást.
6. S h akesp eare n em csak a v ilá g o n tu d o tt jó l eligazod n i, h an em a tú lv ilá g o n is : a Szentiván- é ji Á lm ot és a Vihar felh ő it a tü n d érvilá g p h an tas-
29
ticu m a a ra n y o z za be. A légi a la k o k szín padi k ö lté szetére n ézve leg n a g y o b b ta n ítv á n y a V ö rö sm a rty a Csongor és Tündében.
M inő g y ö n y ö rű to v a fe j lesztése a Szenlivánéji álom tü n d érszerepeinek, pl. a n em tő kn ek , a leveg ő k icsin yd ed szellem einek leszállása. M inth a gyé- m ántos k o lib riszárn yo n lejte n é n e k felén k . M időn V ö rö sm a ty e zt a zengzetes je le n e te t m egírta, sh akesp earei rem in iscen tiákat v e g y íte tt g y e re k ko ri e m lékekk el és an n ak a szép k e rtn ek b e n y o m á saiv al, a m e lyb e n d olgozott. E z a k e rt e g y rokonáé v o lt, m á sféló rá n yira S zékesfeh érvártól.
B en n e n a g y m éhes v o lt, és ra ja i v ig a n d öngve rö p k ö d tek a z illato s, n ap fén yes levegőben , m ia la tt V ö rö sm a rty k ö ltö tt. A drám a jelen ete ez: L eszá lln a k a kis tü n d érek m in t b ájo s, a g rá c ziá k tó l ih le te tt g y e rm e k e k és e lh atáro zzák, hogy' já ts z a n i fogn ak.
M it já ts z a n a k ? R ó z s á t és m éh rajt. E já té k leírásá
b a n a k ö ltő a m a g y a r g y e rm e k já té k o k a t és v e rsi
k é k e t e szm é n y ítette. A z e g y ik tü n d ér virág zó ró zsafa, a m ásik m éh királvn ő , a tö b b i m in t m éh k ö rü lra jo n g ja . A já té k cz é lja : a já ts z ó m éhnek h a rm a to t k e ll szerezni, a ztá n zálo g o t, m a jd csó ko t k a p h a t, de a k a czér ró zsatő csa k illa to t a k a r adni.
M éhtündér :
A d sz-e ró zsát, rózsafa?
Rózsatündér :
P ille v a g y te, m enj to v a ,
30
M éhtündér :
A h ! nem , én kis raj v a g y o k S zán j m eg, o ly szom jú v a g y o k . R ózsa tü n d ér:
M it ih a tn á l?
M éhtündér : H a rm a to t.
Rózsatündér :
S m e ly ju ta lm á t ad h atod ? M éhtündér :
C só ko t é rte v a g y h a to t.
Rózsatündér :
N em k e ll, nem kell.
M éh tü n d ér:
M e g h a lo k ! Rózsatündér :
Illa to t szíjj, a z t adok.
M éh tü n d ér:
S z ítta m ah , s m egrészegü ltem , S zá rn y a im m a l lan kad o k, H u llo k , h u llo k , ja j leh u lltam , R ő t lev élk e in g a la tta m .6
31
A Szentivánéji álomban T ita n ia is so ra k o zta tja tü n d érszellem eit énekre és k ö rtá n czra (ha nem is tá rsa sjá té k ra m in t V ö rö sm artyn ál), a zu tá n k ü lö n böző m u n k á k végzésére ren d eli ő k et, a m iben
" ta lá n a g y a k o rla ti ang ol szellem tü krö ző d ik . A z e g y ik tü n d ércso p o rto t elküldi, h o g y h ern yó t (öljön b im b ó kb an , a m ásik b ő regerekkel v ia s k o d jé k , h o g y szá rn y u k bőréből m a jd ru h á k készü l
hessenek a kis m an ó k n ak, e g y h a rm ad ik csoportot p ed ig a h u hogó b a g o ly elh essegetésével b izza m eg.
A z elem i, d am onikus p h an tasticu m b an nem o ly b á m u lato s sikerrel k ö v e ti V ö rö sm a rty Shakes- p earet, m in t a zen getes játszib an .
A Csongor és Tünde-ben v a n e g y jelen et, a m e lyb e n a z ördögfiak hárm as ú to n h áro m féléi érkezn ek. M it kerestél? M it találtál? Loptam egy
\tojást stb. E z t a M acbeth b o szo rkán yjelen ete ih le tt e : Vén húgom, hol utaztál? D isznót öltem?
S É s te hol voltál? stb.
V ö rö sm a rty a S h akespeare term észeti ő slén yei
n ek , a M a cb eth b o szo rk á n y a in a k je le n e té t á tv itte a v á s o tt ördögfiakra. E z ze l term észetesen e lv eszett a m in ta jelen et n agyszerű sége és sejtelm essége.
M a cb eth b en sö tét felh ők m ögül rézsú tos su garak
; esnek félelm etes tő r-villo g ásh o z hasonlóan a sors-
% n ővérek re, kik m in te g y a term észeti erőkh öz
•y ta rto zn a k , légköri elem i lén yek , izg a tó term észeti
» . tü n em én yek, m in t a v ih a r e lő tt a z elektrom os r ; feszü ltség. K ö d b ő l, a ten g er sós fu v a lla tá b ó l, a H s k ó t fen y ér m ocsaras kigőzölgéséből v a n n a k kc-
‘ ve rv e, m ö g ö ttü k felhős távo lság, fe le ttü k villá m fény.
32
7. S h akesp eare kü lönös érdeklődéssel ta n u l
m á n y o zta a z ő rü ltség kü lön b ö ző fa ja it. M iért érd ekelte ez o ly a n n y ira ? N em tudom . A z ö rv én y vonz.
A z őrü ltség jelle m zé sév el fe le tte n a g y h atással v o lt irod alm u n kra. A m it S h akespeare kü lönösen m eg fig yelt, h o g y a z ő rü lt z a v a r t beszéd ében értelm es titk o s v o n a tk o zá s v a n a va ló ság ra , m eg tö rté n t d olgo k ra : e zt a sajá tsá g o t k ö ltő in k ő u tá n a szin tén szeretik az őrü ltség ra jzá b a n f e l
tü n te tn i. Ily e n ő rü lt pl. a P ető fi Őrültje. Id e ta r to z ik K a to n a M elin d ája, V ö rö sm a rty Z enője ( A z áldozat), A ra n y K u n d A b ig élje (Tetemre hívás) .
M ég fo n to sab b Sh akespeare-h atás, h o g y k ö l
tő in k a z ő rü ltség et erkölcsi o ko kra szeretik vissza vezetn i. A ra n y e részben a b a lla d á k b a n v a ló d i virtu ó z.
N eki, m in t a lelk iism eret k ö ltő jé n e k , ez a felfo g á s te lje se n m e g fe le lt. A le lk i b etegség so k féle f a jt á já t lá tju k b a lla d á ib a n ; m in d ig a b ű n tu d a t az észb o n tó h a ta lo m , m e ly a bű n ösök k ü lönböző jelle m e szerin t kü lön b özően m u ta tk o zik . A z erőszakos, érzék i B e n d e a z É jfé li párbajban to m b o ló őrjön géséb en o rd ítv a k ü z d a lé g i sem m i
v e l, lá to m á n y á v a l, m íg K u n d A b ig é lt o féliás, énekes ő rü le t h a jtja h e ly rő l-h e ly re .7
8. A szellem láto m ást, — a k á r v a ló n a k t e k in ti a z em beriség leg régib b b ab on ás h ite , ak á r csa k a z iz g a to tt a g y v e lő h e ly ezi k i üres térb e — S h akespeare o ly b á m u la to s e rő vel tu d ta a szín p ad ra vin n i, h o g y e részben is isk o lát a la p íto tt.
M ár B essen yein él is m eg jelen ik B u d a szellem e,
33 a m i alk alm a sin t k ö z v e te tt S liakesp eare-u tán zat.
B essen yei e zt a m o tívu m o t a S h a kesp ea re! u tán zó V o lta ire tő l v e tte . V ö rö sm a rty is él ezzel a h a g y o m á n y n y a l (T elegd i szellem e a V érríászban). A ra n y először a H onvéd özvegyében és késő b b is m indig n a g y ta p in ta tta l és k ö ltő i ih le tte l a lk alm a zta . S h akespeare a n ép h itb ő l és tá n a n ép b alla d á k b ó l k ö lté s z e te t ö n tö tt a régi szín p ad sze llem m eg je le néseibe, A ra n y ra a n ép kö ltészet és Shakespeare h a to tt.
9. S h akespeare a régi angol szín p ad b o h ó czát, (ki e g y k o r a D u m m er A u g u st m ó d já ra m u lattad ta a kö zö n séget a drám ai előadás lepergése után), b e le h e ly ezte a d rám a cselekvén yéb e és leg b ám u la to sa b b a lk o tá sa i k ö zé em elte. A k eserű m u la tta tó - n ak, a tré fá k k ö zé fontos ig a zsá g o k a t és szem re
h á n y á so k a t v e g y ítő b o h ó czn ak (minő a Learé) sok u tó d ja a k a d t a m a g y a r szín padon . A leg első k e g y ik e a K is fa lu d y Sándoré (B á n k B á n ) , az ú ja b b a k k ö z ü l kiem elem a B a rtó k L a jo s é t (K en di M arg itb an .).
10. Sh akespearen él új szem ély fo rd u l elő, m e ly ily m ódon elő b b nem s ze re p e lt : a nép, a nép m in t ■ h atáro zó , ráb eszélh ető, cselekvő c o lle c tiv itá s. A tö m eg fontos te k in te tb e n k ü lö n b ö zik a z e g y estő l : száz em ber nem a n n y i, m in t százszor e g y em ber. A tö m eg n ek k ü lön lelk e va n . N in cs felelősségérzéke, m in t a z egyesn ek, ezért is m erészebb és h eveseb b . K e v e se b b e t go n d o lko d ik, te h á t n a g y az u tán zó h ajlam a: a töm eg e g y em bere csakh am ar u tá n o zza szo m széd já t.
E z é r t vé g le tes és gyo rs a tö m eg cselekvése. í g y lá tju k e zt Coriolanus-ba.n és J ú liu s Caesar-bán. E
Shakespeare és a magyar irodalom. 3
3 4
n ép jele n e te k e g y ik első u tá n z a tá t S zig lig eti E d e G rittijé b en ta lá lju k , a h o l G ertru d b á ty já n a k , az e rd é lyi v a jd á n a k tem etésén — m in t A nton iu s C aesarén — b o sszú ra szó lítja fel a lassankén t, fo k o za to sa n izgu ló nép töm eget. D e m enn yire k i v a n fo rg a tv a a z ered eti jele n e t va ló szín ű ség éb ő l!
A n a g y és ra v a sz róm ai szónok a fórum on fe l
lá z ítja h a lo tta s beszédében a róm ai n ép töm eget : de h ih ető-e, h o g y e g y nő fe lta rtó z ta to tt K o lo zsv á r u tc z á já n e g y fejed elm i g y á szm e n e tet és szó n o k la tá v a l fo k o za to sa n m e g v á lto zta tja a tö m eg h a n g u la tá t is és felkelésre b írja?
n . H a m let óriás h atással v o lt íróin kra és a fo g ék o n y közönségre e g y a rá n t. B enn e S h akespeare e g y m in d in k áb b terjed ő és gazd ag o d ó ú jko ri ty p u s t fe ste tt. B ű n nélkü l, sőt cselekvés nélkü l is tra g ik u s ez a ty p u s m ár disp ositióján ál, le lk i erő i
n ek ném i ellentétes összetételénél fo gva. A H a m lete k lelk e tra g ik u s, csa k alkalo m k e ll, h o g y ez n y ilv á n va ló legyen : e g y szik ra k e ll N em ézis fá k ly á já b ó l — és b e lse jü k felrobban . Ö n b irálatu k és v ilá g b irá ló h a jla m u k élessége, finom erkölcsi érzéken ységü k , a le lk i ö sszeü tkö zések kom or felfo gása nem engedi, h o g y a z é le t fo rg a tag áb a n b ékében m eg á lljá n a k.
K e m é n y Z sigm ón d hősei h a nem is a cselekvés m o tívu m aira n ézve, de lelk ileg H a m lettó l fü ggnek.
12. S h akespeare a szín észetn ek és a d ram a tu r
g iá n ak isk o lá ja is v o lt. H am let, O th ello, M acbeth , m ily s ze re p e k ! H o g y a n fe jth e ti k i áb rázo lásu kb an jelle m ző te h etség ét a jeles színész : szerep eivel e g y ü tt ő is nő. A z sesthetikában is v e z e tő sze l
lem S h a k e s p e a re : a tra g ik u m fogalm a leg in k áb b az ő m ű vein a la k u lt ki. A z első n evezetes d ram atur-
'
