M ég fo n to sab b a n n á l : hol-hányszor a d tá k , m enn yire te r je d t e n a g y idegen, a z a kérdés:
h o g y a n fo g tá k fel? M inő lelk i n yo m o k m a ra d tak u tá n a a közönségben és az írókban ?
M it ta n u ltu n k tő le?
M in d en ekelőtt m eg k e ll fontolnu nk, h o g y Sh akespearen ek v a n n a k e lta n ú lh a ta tla n s a já t
ságai, sajá tsá g o k , a m elye k re n ézve eg y ed ü l á ll, a m elyekre n ézve a világiro d alo m b an n a g y m a g á n y kö rn yékezi.
S h akespeare e lta n ú lh a ta tla n első fő sa játsá g a , h o g y ő kü lön : szervesen kap csolato s v ilá g o t terem te tt. A la k ja i m in te g y szü lettek : ő fo ly to n lá tja b e lse jü k e t is, k ü lse jü k e t is, h an gh o rd o zásu k a t ép ú g y m in t ru h á ju k a t. É s a z a la k o k k a l e g y ü tt lá tja jelle m ü k b ő l fo ly ó cselekvén yei- k e t és a c s e le k v é n y n y e l e g y ü tt lá tja fo lyto n , e lv á la szth a tla n ú l : a m ilieu t, a m elyb en m o zog
n ak , a h á tte re t, a m e lyb ő l kiem elked n ek. E zek a z elem ek a z ő m ű veib en nem co m b in atió k, hanem egym ásh oz nőtt szervezetek. A z, h o g y H a m le t a z elm életet szerető n ém et egyetem en ta n ú it, ép o ly k ap csolato s elem e a z egész d rám án ak, m in t a z, h o g y a z első jelen etb en , m időn a szellem et v á r já k a terraszon , h ideg é jje l van . A n y e lv és
a k é p n ála szin tén e g y : nem gondol k i képies kifejezések et, hanem kép ekb en beszél, ö n k én y telen ü l, ellen állh atlan ú l.
M ásod ik u tá n o z h a ta tla n erén ye u n iversalitása.
E n n e k kü lső kifejezése óriás szókincse. A z em beri t e tte k és érzelm ek ily en bám u lato san széles köre, a m etap lioriku s vo n a tk o zá so k n a k ily e n g a z d a g sága nincs m eg m ás költőnél. N in cs d ram atiku s, k i pld. a term észetet ú g y b ele tu d ta v o ln a vin n i a z em beri életb e, m in t ő p éld áu l Macbeth-ben.
S h akespeare h a tása iro d alm u n kb an a k ö v e tk e ző p o n to kb a n fo g la lh ató eg y b e :
1. A z ő n a g y és vo n zó p éld á ja á lta lá n a d rám ai m űfaj felé fo rd íto tta k ö ltő in k fig yelm ét, ép ú g y m in t az e lő tt : V ergiliu s p éld á ja az eposz felé.
H a V erg iliu s gyerm ekh im lőb en h a l m eg, nincs n álu n k sem o ly dús epiku s n ö v é n y z e t. V ö rö s
m a rty — h o g y e részben csa k e g y p éld á t e m lít
sek — nem ír p á ly á ja első felén e p o szaival p á r
h u zam osan tö rtén e ti d rám á k a t, h a S h akespeare nem lelk esíti.
2. M időn n álu n k a X I X . szá zad első felében a d rám a v irá g zá sn a k in d u lt, v á la sz ta n u n k k e l
le tt a fra n c zia isko la és S h akespeare m in tá ja k ö zt.
M i S h akesp earet v á la sz to ttu k . A z ő d rám á i az élet széles k é p ét a d já k , a z egész v ilá g o t, m inden jelen ségét, a tra g ik u st a n ev etség g e l v e g y ítv e , a z é le t m inden a la k já t, a dicsőt, a gon oszt, a bolondot, a z ő rü lte t, a részeget, a z állatem bert*
A fra n c zia d rám a, (m elyet m ég B essen yei u tá n zo tt), ezzel szem ben szű kkö rű , v á lo g a to tt, szin te finn yás. A z életjelen ség ek csa k b izon yo s kö rét á llítja elén k : részletek, m e ly e k az angol
24
d rám áb an o ly ele ve n ítő k , it t nincsenek : a külső term észet ném a. H á tté r a lig v a n , a szen ved élyek m in te g y elv o n ta n m ű köd nek. A fran czia szín p ad a k ü lv ilá g n a k csak szű k s á v ja . M időn a huszas é v e k b en K is fa lu d y Sándor is m eg írja B á n k B á n-já t , K a to n a k ia d ja a m ag á ét, V ö rö sm a rty Salamon-1, K is fa lu d y K á r o ly m eg k ezd i a Csák M átét, a k o czk a e ld ő l t ; m i vé g k é p a z ang ol d rám áh oz á lltu n k . A 30-as é ve k b en a fra n c zia ro m a n tik u so k a t k ö v e ttü k , k ik S h akespeare p éld á já ra m á r k i
tá g íto t t á k a szín p ad o t. A z ú g y n e v e ze tt históriák- ban, S h akespeare angol tö rtén e ti szín m űveiben, m e g v an a n a g y tra g é d iá k szélessége és so ko ld a lú sága, de nincs m eg ö sszefoglaló erejü k. E zek n e k p éld á ja is u tá n zásra c sá b íto tta a m i k ö ltő in k et, pld. a fiata l V ö rö sm a rty t. S h akespeare p éld á ja a n n y ib an előn yös v o lt ezekre a m a g y a r h istó riákra, h o g y a n em zeti tö rtén etre u ta lta a k ö ltő k e t.
S h akespeare tö rté n e ti drám ái á lta lá n b e fo ly ta k k ö ltő in k tö rté n e ti érzékén ek kia lak u lá sá ra . A z ő m ód szerével lá tt a k a m a g y a r tö rtén etb en érdekes, színes, le lk i kü zd elm ek b en g a zd ag szín teret.
3. F o n to sab b le c zk e re jle tt az ang ol n ag y tragéd iák b an . A X V I I I . század b an a m i k ö ltésze tü n k is n ag yo n h a jlo tt arra, h o g y a z em b ert csak a z erkölcsi és észbeli oldalról f e s s e : az érzelm ek k ö zü l kü lönösen a sen tim en taliso kat sze re tte ez a kor. S h akespeare arra ta n íto tt b en n ü n ket, h o g y sza k ítsu n k a sen tim en talizm u s- s a l ; ő a z é le te t eszm ényíten i tu d ta sen tim en tali- tás és só várg ás n élkü l. T ra g éd iái, fő leg a szen ve
d é ly á b rázo lásai, a n őttö n -n ö veked ő in d u lat
25 iszo n yato s felro b b an ásai. E m b erei elsősorban a tem p eram en tu m em berei. Ő a tem p eram en tu m k ö ltő je. T ra g éd iáib a n az ösztön ök félelm etes, el- le n tá llh a ta tla n h a ta lm á t lá tju k . A p árbeszédek n ála nem okoskodó irá n y ú a k , nem fén yesen s tiliz á lt é rv e k felsorolása, m in t a fra n c zia classicu- sokn ál, han em lélektan iak.
4. M inden gon dolkodó o lvasó v a g y n éző észre
veszi, h o g y S h akespearen ál so k k a l in k á b b m in t a görögökn él v a g y fra n cziá k n ál : jellem zésen a la p u l a d rám a. D e nem csak a jellem zés fo n to s
ság ára, h an em a jellem zés h elyes m ó d jára is S h akespeare v o lt a m esterün k. N á lu n k is, k ü lö n ö sen a classicu s eszm ényítés m ó d jára, szokás v o lt a z eszm ényítésb en ú g y já rn i el, h o g y az eszm én yí
t e t t szem ély v a g y tá r g y h e ly e tt m ás szem élyt, idegen tá r g y a t á b rá zo lta k . A z eszm én yítés k i
cserélés v o lt. P éld á u l, h a m a g y a r p a ra s z tle á n y t a k a rta k á b rázo ln i, nem a p a ra sztle á n y ty p u sá t n em esítették, fo k o ztá k , hanem e g y idegen ty p u s t, pld. e g y görög Y en u s-szo b o r ty p u s á t á llíto ttá k elénk. A z eszm ényítés ezen m ó d já t szerette p éld áu l K a z in c z y , k i Csokonai m ellszob ra e lő tt öröm ében fel-felsik o lto tt, m in th o g y ú g y t a lá lta , h o g y az nem h a so n líto tt C sokonaih oz.
L ig e ti m a g y a r tá jk é p e it — h o g y m ás p éld át m o n d jak — a z olasz leveg ő á tlá tsz ó a ran yo s re flex eiv el szép ítette, m íg M észö ly a B a la to n t vio lá s tó n u so k n élkü l, szépségeit ö sszegezve (de idegen, olasz szépségek nélkül) festette. S h akespeare a zo k a t a jelle m vo n áso k a t fo ko zza, sűrűsíti, k isz í
nezi, m e lye k a z illető egyén ben ta lá lh a tó k és nem v e g y ít b ele idegen fa ji tu la jd o n ság o k a t. K a to n a
e részben m ár S h akespeare ta n ítv á n y a . T ib o rcz- b á n a régi m a g y a r p a r a s z t-ty p u s t tan u lm á n yo zza és rokonszen vessé t e s z i ; ra jzá b a nem c sú sz ta t sem úri sa já tsá g o t, h o g y elő k elő b b n ek lássák T ib o rc z , sem új d em o kratiku s irá n y z a to t, a m it Sch iller v a g y K is fa lu d y K á ro ly b izo n y á ra m e g te tte k vo ln a a D on Carlos v a g y S tib o r v a jd a u tán ítélve.
5. S h akespeare vilá g á n a k szervesen k a p cso la to s v o ltá h o z ta rto z ik , h o g y szem élyei m inden beszéde egyénileg színezett. N em álta lán o s é rv é n y ű m on dásokból á ll, han em a b eszélő szem ély jelle m é b ő l és a h e ly z e tb ő l fak ad . N em sze n te n c ziá k a t h a llu n k , h an em v a llo m áso k at.
H o g y e zt a sh akesp earei sajá tsá g o t m e g v ilá gítsam , p é ld á v a l élek. E ö tv ö s József B osszú czím ű szo m o rú játékáb an a főszem ély, T ö rö k , m eg öli L e ilá t, m in t O th ello D ezd em on át. E ö tv ö s D ezd em on a h a lá lje le n e té t u tán ozza, de a sh a k e
spearei léle k ta n i beszéd nélkül. V essü n k e g y p illa n tá st O th ello és T ö rö k n a g y m on ológjára, m e ly k ö z v e tle n ü l m egelőzi szörn yű te ttü k e t : m egelőzi a zt, h o g y m egölik, a k it e v ilá g o n le g jo b b a n szeretnek.
M inő term észetes az O th ello m on ológ ja : v a ló b an a va d , h arczias, de szen ved élyesen szerető férfi jellem éb ő l fo ly ik és oda sim ul a p erez a d ta k ö rü lm én yek h ez. M enn yire m egérzik a léle k ta n i k én yszer, m e lyn e k enged.
O th ello g yilko s szán d ék kal lép be D ezd em on a h áló szo b ájáb a. K ezéb en g y e rty a .
Meg van a jogi ok. (Meg a k a rja m a g á t n y u g ta tn i : jogosan cselekszem , h a m egölöm .) Hogyan
ölöm meg? Vérontás n é lk ü l! (E czélból e lo ltja a g y e r t y á t és a m in t e lfú jja , term észetes, kö n n yen érth e tő g o n d o lat-társu lással eszébe ju t, h o g y ő m ost e g y életet is el fo g oltani.)
«Ha tég ed , • lángoló szolgám , elo lta la k , előbbi fén y ed e t m egin t visszaad h atom , de h a k io lto tta la k tég ed , term észet rem eke, nincs a z a prom e- th eu szi szikra, m e ly ú jra m e g g y ú jtso n .»
A m in t o tt lá tja m aga e lő tt a z a lv á stó l k i
p iru lt n őt, rózsa ju t e s z é b e : M ost a z előbbeni go n d o lato t (örökre vé g e v a n a szépségnek) ism étli ezzel a z új k ép p el : a rózsa k é p ze té v e l :
«Ha egyszer letép tem rózsád at, nem a d h a to k n eki ism ét term ő erőt : el k e ll h e rv a d n ia .»
M egcsó ko lja : e zt a csókot, előb b eni kép ét a rózsáról fo ly ta tv a , íg y fejezi k i :
«Hadd szív ja m illa to d a t m ég ágadon.)) N é zzü k E ö tv ö s u tá n z a tá t : fiatal, de n ag yo n teh etséges, a k ö ltő i szépségeket in ten sive átérző u tá n zó m ű v e. É s m égis m ily jelle m ző kü lön bség O th ello és T ö rö k m on ológja kö zt.
E ö tv ö s tra g é d iájá b an két g y e r ty a szerepel : e zzel v a ló b a n rá d u p lá z O th ellóra.
T ö rö k, a fé lté k e n y hős jő , m íg L e ila a földön fek szik , Török is k ife je zi g y ilk o s szán d ékát, m in t O th ello , ö is em líti a g y e rty a fé n y t m in t O t
hello, de nem fű zi e zt tá r s ítv a m ás go n d o lat
hoz. Ö is re flectá l k ö zv e tle n ü l a t e t t e lő tt, m in t O th ello, — de h o g ya n ? H áro m á lta lán o s é rvé n yű aph orism át m ond el, aph orism ák at, m e ly e k E ö tv ö s je g y ze te ib ő l v a ló k , m e lye k a Gondolatok czím ű k ö n y v é b e beillenének.
2
?
E ls ő : v é g zetü n k , h o g y nem tu d ju k jö v ő n k e t, m i .csak rem élü nk, de nem tu d u n k.
M ásod ik aph orism a : M i a z t h isszü k, h o g y h a va la m i alkalo m , va la m i szerencse e lm ú lt, az vissza fo g m ég térni.
«De a m i le tű n t, m á r vissza nem jö ven d , S a lá th a tá ro n ró zsafén y tű n ik fel, L e tű n t n ap o d n ak v é g s u g á rja e z .»
H a rm a d ik aph orism a : M i m agu n k nem tu d ju k so rsu n kat m eg a lko tn i, nem b íru n k a sorssal h arczo ln i, h a a szerencse nem pártol. A szerencse a ra n y a t h in t elénk.
«De k i b á n y á k a t ás, a ra n y t keresni K i k ü zk ö d ik h a talm a s vé g z e té v e l, K i so rsát k é n y szeríte n i a k a rja , A z — é p ítm é n y é v e l tem ettetik.i)
A g y ilk o sszá n d ék k a l jö t t T ö rö k n ek ezen elm élkedése tá n igaz, de itt nem igaz. í g y beszél e g y fé lté k e n y em ber a nő lá ttá ra , k i t három perez m ú lv a m eg fo g ölni?
M enn yire elté rő k S h akespeare ta n ítv á n y á n a k , K a to n á n a k m o n oló g jai a B á n k jSáw-ban. M enn yire é rezzü k a tép elő d és p sych o log iai k é n y szerét.
G o n d o latok , k é te ly e k fellép n ek , kü zd en ek e g y m ással, elv o n u ln a k : a g y a n ú , m in t v a la m i bősz k u t y a B á n k k ö rü l u g rál, előre, h á tra siet és fe lu g a tja a z elh atá ro zást.
6. S h akesp eare n em csak a v ilá g o n tu d o tt jó l eligazod n i, h an em a tú lv ilá g o n is : a Szentiván- é ji Á lm ot és a Vihar felh ő it a tü n d érvilá g p h an
tas-29
ticu m a a ra n y o z za be. A légi a la k o k szín padi k ö lté szetére n ézve leg n a g y o b b ta n ítv á n y a V ö rö sm a rty a Csongor és Tündében.
M inő g y ö n y ö rű to v a fe j lesztése a Szenlivánéji álom tü n d érszerepeinek, pl. a n em tő kn ek , a leveg ő k icsin yd ed szellem einek leszállása. M inth a gyé- m ántos k o lib riszárn yo n lejte n é n e k felén k . M időn V ö rö sm a ty e zt a zengzetes je le n e te t m egírta, sh akesp earei rem in iscen tiákat v e g y íte tt g y e re k ko ri e m lékekk el és an n ak a szép k e rtn ek b e n y o m á saiv al, a m e lyb e n d olgozott. E z a k e rt e g y rokonáé v o lt, m á sféló rá n yira S zékesfeh érvártól.
B en n e n a g y m éhes v o lt, és ra ja i v ig a n d öngve rö p k ö d tek a z illato s, n ap fén yes levegőben , m ia la tt V ö rö sm a rty k ö ltö tt. A drám a jelen ete ez: L eszá lln a k a kis tü n d érek m in t b ájo s, a g rá c ziá k tó l ih le te tt g y e rm e k e k és e lh atáro zzák, hogy' já ts z a n i fogn ak.
M it já ts z a n a k ? R ó z s á t és m éh rajt. E já té k leírásá
b a n a k ö ltő a m a g y a r g y e rm e k já té k o k a t és v e rsi
k é k e t e szm é n y ítette. A z e g y ik tü n d ér virág zó ró zsafa, a m ásik m éh királvn ő , a tö b b i m in t m éh k ö rü lra jo n g ja . A já té k cz é lja : a já ts z ó m éhnek h a rm a to t k e ll szerezni, a ztá n zálo g o t, m a jd csó ko t k a p h a t, de a k a czér ró zsatő csa k illa to t a k a r adni.
M éhtündér :
A d sz-e ró zsát, rózsafa?
Rózsatündér :
P ille v a g y te, m enj to v a ,
30
M éhtündér :
A h ! nem , én kis raj v a g y o k S zán j m eg, o ly szom jú v a g y o k . R ózsa tü n d ér:
M it ih a tn á l?
M éhtündér : H a rm a to t.
Rózsatündér :
S m e ly ju ta lm á t ad h atod ? M éhtündér :
C só ko t é rte v a g y h a to t.
Rózsatündér :
N em k e ll, nem kell.
M éh tü n d ér:
M e g h a lo k ! Rózsatündér :
Illa to t szíjj, a z t adok.
M éh tü n d ér:
S z ítta m ah , s m egrészegü ltem , S zá rn y a im m a l lan kad o k, H u llo k , h u llo k , ja j leh u lltam , R ő t lev élk e in g a la tta m .6
31
A Szentivánéji álomban T ita n ia is so ra k o zta tja tü n d érszellem eit énekre és k ö rtá n czra (ha nem is tá rsa sjá té k ra m in t V ö rö sm artyn ál), a zu tá n k ü lö n böző m u n k á k végzésére ren d eli ő k et, a m iben
" ta lá n a g y a k o rla ti ang ol szellem tü krö ző d ik . A z e g y ik tü n d ércso p o rto t elküldi, h o g y h ern yó t (öljön b im b ó kb an , a m ásik b ő regerekkel v ia s k o d jé k , h o g y szá rn y u k bőréből m a jd ru h á k készü l
hessenek a kis m an ó k n ak, e g y h a rm ad ik csoportot p ed ig a h u hogó b a g o ly elh essegetésével b izza m eg.
A z elem i, d am onikus p h an tasticu m b an nem o ly b á m u lato s sikerrel k ö v e ti V ö rö sm a rty Shakes- p earet, m in t a zen getes játszib an .
A Csongor és Tünde-ben v a n e g y jelen et, a m e lyb e n a z ördögfiak hárm as ú to n h áro m féléi érkezn ek. M it kerestél? M it találtál? Loptam egy
\tojást stb. E z t a M acbeth b o szo rkán yjelen ete ih le tt e : Vén húgom, hol utaztál? D isznót öltem?
S É s te hol voltál? stb.
V ö rö sm a rty a S h akespeare term észeti ő slén yei
n ek , a M a cb eth b o szo rk á n y a in a k je le n e té t á tv itte a v á s o tt ördögfiakra. E z ze l term észetesen e lv eszett a m in ta jelen et n agyszerű sége és sejtelm essége.
M a cb eth b en sö tét felh ők m ögül rézsú tos su garak
; esnek félelm etes tő r-villo g ásh o z hasonlóan a sors-
% n ővérek re, kik m in te g y a term észeti erőkh öz
•y ta rto zn a k , légköri elem i lén yek , izg a tó term észeti
» . tü n em én yek, m in t a v ih a r e lő tt a z elektrom os r ; feszü ltség. K ö d b ő l, a ten g er sós fu v a lla tá b ó l, a H s k ó t fen y ér m ocsaras kigőzölgéséből v a n n a k kc-
‘ ve rv e, m ö g ö ttü k felhős távo lság, fe le ttü k villá m fény.
32
7. S h akesp eare kü lönös érdeklődéssel ta n u l
m á n y o zta a z ő rü ltség kü lön b ö ző fa ja it. M iért érd ekelte ez o ly a n n y ira ? N em tudom . A z ö rv én y vonz.
A z őrü ltség jelle m zé sév el fe le tte n a g y h atással v o lt irod alm u n kra. A m it S h akespeare kü lönösen m eg fig yelt, h o g y a z ő rü lt z a v a r t beszéd ében értelm es titk o s v o n a tk o zá s v a n a va ló ság ra , m eg tö rté n t d olgo k ra : e zt a sajá tsá g o t k ö ltő in k ő u tá n a szin tén szeretik az őrü ltség ra jzá b a n f e l
tü n te tn i. Ily e n ő rü lt pl. a P ető fi Őrültje. Id e ta r to z ik K a to n a M elin d ája, V ö rö sm a rty Z enője ( A z áldozat), A ra n y K u n d A b ig élje (Tetemre hívás) .
M ég fo n to sab b Sh akespeare-h atás, h o g y k ö l
tő in k a z ő rü ltség et erkölcsi o ko kra szeretik vissza vezetn i. A ra n y e részben a b a lla d á k b a n v a ló d i virtu ó z.
N eki, m in t a lelk iism eret k ö ltő jé n e k , ez a felfo g á s te lje se n m e g fe le lt. A le lk i b etegség so k féle f a jt á já t lá tju k b a lla d á ib a n ; m in d ig a b ű n tu d a t az észb o n tó h a ta lo m , m e ly a bű n ösök k ü lönböző jelle m e szerin t kü lön b özően m u ta tk o zik . A z erőszakos, érzék i B e n d e a z É jfé li párbajban to m b o ló őrjön géséb en o rd ítv a k ü z d a lé g i sem m i
v e l, lá to m á n y á v a l, m íg K u n d A b ig é lt o féliás, énekes ő rü le t h a jtja h e ly rő l-h e ly re .7
8. A szellem láto m ást, — a k á r v a ló n a k t e k in ti a z em beriség leg régib b b ab on ás h ite , ak á r csa k a z iz g a to tt a g y v e lő h e ly ezi k i üres térb e — S h akespeare o ly b á m u la to s e rő vel tu d ta a szín p ad ra vin n i, h o g y e részben is isk o lát a la p íto tt.
M ár B essen yein él is m eg jelen ik B u d a szellem e,
33 a m i alk alm a sin t k ö z v e te tt S liakesp eare-u tán zat.
B essen yei e zt a m o tívu m o t a S h a kesp ea re! u tán zó V o lta ire tő l v e tte . V ö rö sm a rty is él ezzel a h a g y o m á n y n y a l (T elegd i szellem e a V érríászban). A ra n y először a H onvéd özvegyében és késő b b is m indig n a g y ta p in ta tta l és k ö ltő i ih le tte l a lk alm a zta . S h akespeare a n ép h itb ő l és tá n a n ép b alla d á k b ó l k ö lté s z e te t ö n tö tt a régi szín p ad sze llem m eg je le néseibe, A ra n y ra a n ép kö ltészet és Shakespeare h a to tt.
9. S h akespeare a régi angol szín p ad b o h ó czát, (ki e g y k o r a D u m m er A u g u st m ó d já ra m u lattad ta a kö zö n séget a drám ai előadás lepergése után), b e le h e ly ezte a d rám a cselekvén yéb e és leg b ám u la to sa b b a lk o tá sa i k ö zé em elte. A k eserű m u la tta tó - n ak, a tré fá k k ö zé fontos ig a zsá g o k a t és szem re
h á n y á so k a t v e g y ítő b o h ó czn ak (minő a Learé) sok u tó d ja a k a d t a m a g y a r szín padon . A leg első k e g y ik e a K is fa lu d y Sándoré (B á n k B á n ) , az ú ja b b a k k ö z ü l kiem elem a B a rtó k L a jo s é t (K en di M arg itb an .).
10. Sh akespearen él új szem ély fo rd u l elő, m e ly ily m ódon elő b b nem s ze re p e lt : a nép, a nép m in t ■ h atáro zó , ráb eszélh ető, cselekvő c o lle c tiv itá s. A tö m eg fontos te k in te tb e n k ü lö n b ö zik a z e g y estő l : száz em ber nem a n n y i, m in t százszor e g y em ber. A tö m eg n ek k ü lön lelk e va n . N in cs felelősségérzéke, m in t a z egyesn ek, ezért is m erészebb és h eveseb b . K e v e se b b e t go n d o lko d ik, te h á t n a g y az u tán zó h ajlam a: a töm eg e g y em bere csakh am ar u tá n o zza szo m széd já t.
E z é r t vé g le tes és gyo rs a tö m eg cselekvése. í g y lá tju k e zt Coriolanus-ba.n és J ú liu s Caesar-bán. E
Shakespeare és a magyar irodalom. 3
3 4
n ép jele n e te k e g y ik első u tá n z a tá t S zig lig eti E d e G rittijé b en ta lá lju k , a h o l G ertru d b á ty já n a k , az e rd é lyi v a jd á n a k tem etésén — m in t A nton iu s C aesarén — b o sszú ra szó lítja fel a lassankén t, fo k o za to sa n izgu ló nép töm eget. D e m enn yire k i v a n fo rg a tv a a z ered eti jele n e t va ló szín ű ség éb ő l!
A n a g y és ra v a sz róm ai szónok a fórum on fe l
lá z ítja h a lo tta s beszédében a róm ai n ép töm eget : de h ih ető-e, h o g y e g y nő fe lta rtó z ta to tt K o lo zsv á r u tc z á já n e g y fejed elm i g y á szm e n e tet és szó n o k la tá v a l fo k o za to sa n m e g v á lto zta tja a tö m eg h a n g u la tá t is és felkelésre b írja?
n . H a m let óriás h atással v o lt íróin kra és a fo g ék o n y közönségre e g y a rá n t. B enn e S h akespeare e g y m in d in k áb b terjed ő és gazd ag o d ó ú jko ri ty p u s t fe ste tt. B ű n nélkü l, sőt cselekvés nélkü l is tra g ik u s ez a ty p u s m ár disp ositióján ál, le lk i erő i
n ek ném i ellentétes összetételénél fo gva. A H a m lete k lelk e tra g ik u s, csa k alkalo m k e ll, h o g y ez n y ilv á n va ló legyen : e g y szik ra k e ll N em ézis fá k ly á já b ó l — és b e lse jü k felrobban . Ö n b irálatu k és v ilá g b irá ló h a jla m u k élessége, finom erkölcsi érzéken ységü k , a le lk i ö sszeü tkö zések kom or felfo gása nem engedi, h o g y a z é le t fo rg a tag áb a n b ékében m eg á lljá n a k.
K e m é n y Z sigm ón d hősei h a nem is a cselekvés m o tívu m aira n ézve, de lelk ileg H a m lettó l fü ggnek.
12. S h akespeare a szín észetn ek és a d ram a tu r
g iá n ak isk o lá ja is v o lt. H am let, O th ello, M acbeth , m ily s ze re p e k ! H o g y a n fe jth e ti k i áb rázo lásu kb an jelle m ző te h etség ét a jeles színész : szerep eivel e g y ü tt ő is nő. A z sesthetikában is v e z e tő sze l
lem S h a k e s p e a re : a tra g ik u m fogalm a leg in k áb b az ő m ű vein a la k u lt ki. A z első n evezetes d ram
atur-'
35 g ia i m ű v ü n k , a V ö rö sm a rty é, S h akespeareből ta n ít, és S z ig lig e ti is a Dráma és V á lfa jai czím ű m ű v éb en H a m let színi u ta sítá s a it id ézi zsinór- m érték g y a n á n t. Ü g y gondolom , K a to n a Józsefh ez is S h akespeare v o lt az út. S h akesp eare ta n u lm á n y a t e tte leh ető vé , h o g y K a to n á t felfed ezzé k , h o g y felism erjék jelle m ző és tragik u s e re jé t.8
*
Ü n n ep elh etjü k -e S h akesp earet most, m időn a sors iszo n y ato s v ilia ra vé g ig to m b o l a z em beriség fe le tt, m eg ren d ítve érzelm i v ilá g u n k a la p ja it?
Ü n n ep elh etjü k-e tiszta, h álás érzelem m el a n a g y idegen t, m o st m időn a p o litik a tö n k re te tte E u ró p á t? O ly k o rb an , m időn a tu d o m á n yo s és a tech n ik a i h a lad ás eszközei a z em beriség ellen, a h alad ás ellen ford u ln ak? M elpom ene véres tő rrel nem a szín p ad o t já r ja be, h an em a v a ló ság o t.
A rié i tü n d éri zen éje e lh a llg a t : a gép ek k o rá t é ljü k , és m ost a leg tök életeseb b gép ek, a z em ber
irtó gép ek za k a to ln a k és b ú g n a k a csatatéren . M int e g y sh akesp earei tö rtén e ti d rám a v é g fe lv o n á sában m in d en ki feg y v e rre kél. N a g y m esterü n kn ek S h akespearen ek honfitársai, k ik o ly szakértelm ű gon d d al k e ze lik m a g u k at, m in t e g y k itű n ő h ú s
fo g y a sztó gőzgépet, feg y v e rre k e lte k ellenü nk.
É s v e lü k e g y ü tt a veron ai R o m eo és J ú lia csa lá d já n a k , a M o n tecch ik és C a p u le ttik n e k u tó d jai.
V ele n czé b en m á rn em Shylock az, k i vé rző em b erszív
V ele n czé b en m á rn em Shylock az, k i vé rző em b erszív