"Szegény rokonok" – A budapesti jazzszíntér kontrukciója

Havas Ádám és Ser Ádám

„Szegény rokonok” – A budapest i jazzsz íntér konstrukc ió ja

Bevezetés

Ku ta tásunk a lapve tően a ku l túraszoc io lóg ia módszer tan i és e lmé le t i poz íc ió jábó l igyeksz ik mode l lsz in ten bemu ta tn i a budapes t i jazzszcéna

be lső ré tegződésé t mé ly in ter jús és kérdő- íves techn ikákka l . A jazz s tud ies vagy jazz tanu lmányok magyarország i k ibon takozásáva l párhuzamosan

ku ta tásunk – Ma lecz (1981 , 1987) munká i t leszám í tva – az e lső , ame ly szo- c io lóg ia i mode l la lko tás igényéve l készü l a kor társ jazz-zenészek m in t krea t ív munkavá l la lók v iszonya iró l , és e lsősorban a mezőe lmé le t re lác iós log iká jáva l és a szcéna foga lmáva l e lemz i az erő tér be lső h ierarch iá já t szervező tényezőke t . E szempon tbó l k ieme l ten fon tosak a gaz- daság i protok és krea t ív önmegva lós í tásbó l származó konik tusok és a ma ins tream és free jazz oppoz íc ió jának szerepe a szcéna sz imbo l ikus ré tegződésében . A do lgoza tban e lőször a

1  A Havas Ádám kezdeményezte kutatáshoz 2014 őszén Ser Ádám, a Corvinus Egyetem szociológus doktoran- dusza csatlakozott 2016 tavaszáig, jelen tanulmány első kéziratának elkészítéséig. A tanulmány megírásához Ser segítséget nyújtott az elméleti és kortárs szakirodalmak feldolgozásában, a kérdőíves adatok elemzésében és meg- írásában, ezenkívül a kérdőíves és kvalitatív kutatás anyagitámogatásában. A kutatás meghatározó, kvalitatív részét néhánytranszkripció elkészítésétől eltekintveteljes egészében Havas Ádám doktorjelölt végezte, aki 2017-benter- vezi megvédeni ajazzkutatásra épülő disszertációját a Corvinus Egyetemen.

2  Atovábbiakban miisajazzszakirodalomban bevettangolírásmódot használjukésrészesítjükelőnybena hivatalos szövegekben gyakran előforduló dzsesszel szemben.

3  Fontos mérföldkőnektekinthető az első honijazztanulmányi kutatócsoport zászlóbontása Zipernovszky Kor- nél vezetésével 2015-ben, mely egyinterdiszciplináris kutatócsapat atársadalom- és bölcsészettudományokterüle- téről. Szabó Réka mélyinterjúkra építő 2014-benírt MA-szakdolgozata a kortárs magyarjazzről ugyancsakjelenté- keny atéma hazai kutatása szempontjából, nemcsak azért, mert nagyítóval kell keresni a szociológia módszertanát alkalmazó magyarjazzkutatókat, de azértis, mert a dolgozat erőforrásbeli és terjedelmi korlátai ellenéreizgalmas felvetéseket tárgyal egy sor olyan témáról, melyek reményeink szerint a kutatásunkra épülő tanulmányokban ke- rülnek majd módszeres kifejtésre.

ku ta tás szempon t jábó l mérvadó nemze tköz i és magyar jazz témá jú szak iroda lmak kerü lnek bemu ta tásra kü lönböző társada lom tudomány i nézőpon tokbó l , később a főbb ku l túra- és ze- neszoc io lóg ia i e lmé le t i megköze l í tések közü l a szcéna , szubku l túra , művészv i lág és mező foga lma i t jár juk körü l , végü l a kérdő íves ku ta tásunk eredménye i t közö l jük . A később rész- le teze t t ku ta tás i kérdése ink e tanu lmányban e lsősorban az erő tere t s truk turá ló esz té t ika i és gazdaság i e l len té tek log iká jának e lemzésére fókuszá lnak . A v iszony lag hosszas beveze tés a ku ta tás i terü le t lehe tőség szer in t i á t fogó kon tex tua l izá lásá t szo lgá l ja , ezér t tárgya l ja pé ldáu l kü lön a l fe jeze t a fon tosabb kor társ szoc io lóg ia i ku ta tások kérdés fe lve tése i t és tanu lsága i t .

A jazz ku ta tásában mér fö ldkőnek szám í tó amer ika i in tézmény , az Ins t i tu te o f Jazz S tud ies 1952-es lé trehozása ó ta kü lönböző d iszc ip l ínák – e lsősorban a tör téne t tudomány , később a (ku l túra)szoc io lóg ia – tudományos rangra eme l ték ugyan a mű fa j szoc ioku l turá l is kon tex tu- sa inak e lemzésé t , még is a ku ta tás i terü le t bö lcső jének szám í tó Egyesü l t Á l lamokban is soká- ig akadém ia i undergroundnak (Buckner és We i land 2001) szám í to t t a jazze l kapcso la tos tu- dományos prax is . A jazz ku ta tása szakma i marg ina l izá lódás veszé lyéve l fenyege te t t , me lye t o lyan jazzszere tő tudósok

kockáz ta t tak szenvedé lyükér t , ak ik más-más szemszögbő l e le- mez ték a mű fa j zenén tú l i (szoc iá l is , e tn ika i , ku l turá l is s tb .) re levanc iá i t (Pere t t i 1993) . Csak- úgy , m in t Amer ika kü lönböző rég ió iban , a mű fa j európa i in tegrác ió ja során is a szoc ioku l tu- rá l is kon tex tusok soksz ínűségének meg fe le lően e l térő m in táza toka t ö l tö t t , és tö l tö t t be esz té- t ika i , ku l turá l is vagy po l i t ika i funkc ióka t az ado t t országban .

Mára e lmé le t i és módszer tan i or ien tác ió já t tek in tve is meg lehe tősen e l térő a ld iszc ip l ínák tárgyakén t (a kr i t ika i zene tudo- mányon á t az e tn ika i kon tex tus t hangsú lyozó b lack amer ican s tud ieson keresz tü l a munka- szoc io lóg iá ig és a ku l túraszoc io lóg ia fősodrába soro lha tó ku ta tások ig) kü lönböző esz té t ika i , e tn ika i szoc iá l is és gazdaság i kon tex tusokban a jazz ku ta tása leg i t im tudományos tevékeny- ségnek szám í t , igaz , e lsősorban az ango lszász tudományos é le tben .

A jazz , m in t szé les körű társada lm i-ku l turá l is je lenség , d iszc ip l ínáka t á tö le lő beágyazo t tságá t jó l i l lusz trá l ja pé ldáu l az is , hogy a mű fa jró l – konkré tabban a jam sess ionök v i lágáró l – szü le te t t egy ik legnépsze- rűbb kor társ szoc io lóg ia i monográáró l (Becker és Fau lkner 2009) , a fogyasz tó i maga tar tás és marke t ing tek in té lyes ku ta tó ja , Ho lbrook (2010) ( is) recenz ió t ír t . A növekvő in terd iszc ip- l inár is érdek lődés (Dav is 2012) részben annak tudha tó be , hogy a jazz tör téne t i fe j lődése so- rán megszűn t k izáró lag az amer ika i feke ték zené jének lenn i , másrész t a ku ta tás témá já t is adó , a jazz fe j lődéséve l kapcso la tos progressz ív és neok lassz ic is ta ér te lmezések e l len tmondása ibó l fakadóan (DeVeaux 2017 [1991]) . Ahogy DeVeaux (2017  [1991]) a konvenc ioná l is jazz tör- téne t l ineár is , esszenc ia l is ta narra t ívá jának kr i t izá lása során rámu ta t ,

a mű fa j emp ir ikusan mega lapozo t t tör téne tének mega lko tásához a sokszor egymássa l szembená l ló mu l t ie tn ikus és mu l t is t i lár is perspek t ívá i t is gye lembe ke l l venn i , nem e legendő a mű fa j tör téne tében

4  A jazzről író társadalomtudósok sok esetben a műfajt maguk is amatőr, pro vagy félpro szinten művelő muzsikusokis, pl. a kultúraszociológia klasszikustekintélyeinek számító Howard S. Becker és Robert R. Faulkner, továbbá Alfonso Montuori, Paul Lopes, Krin Gabbard, vagy a atalabb generációt képviselő Mark Doman brit kultúrakutató,jazzdobos.

5  Ajazz európai aspektusairóllásd pl. Simon (1990, 1999); Budds (2002); Von Eschen (2004); McKay (2005); Havadi (2011); Toynbee et al. (2014); Jávorszky (2014); Zipernovszky (2014, 2015).

6  Ajazzszakirodalom széles palettájáróltanúskodik a Davis (2012) által összeállított és szelektált bibliográa. 7  Dolgozatábanazzalafősodorbatartozótörténetielképzeléssel kapcsolatbantesz kritikai megállapításokat, mely a – közhelyesen Amerika klasszikus zenéjének elkönyvelt – jazz történetét az egymás után következő főbb korszakok stilárisjellegzetességeinekleírásával, valamint a hozzájuk kapcsolódó kanonizált alkotók és műveik mél- tatásával alkotják meg.

je len lévő kao t ikus s t í luskava lkádo t leegyszerűs í tve a jazz foga lom „esernyő je” a la t t ér te lmez- n i . F inke ls te in (1948) már a ’40-es évek közepén – tehá t a bebop s t í lus szü le tésének és kez- de t i v irágzásának időszakában – három fő „v i tás” terü le te t je lö l t meg a jazze l kapcso la tban : az (1) erede tére vona tkozó d iskurzusoka t , a (2) a jazz művésze thez va ló v iszonyá t , va lam in t a (3) a kommersz és t isz ta jazz-zene d icho tóm iá já t . Európában a fen t i főbb kérdéseken tú l , me lyekke l már a ’60-as évek tő l magyar szerzők is fog la lkoz tak (Pernye 1964 ; Gonda 1965) , a kü lönböző po l i t ika i rendszerek ideo lóg iá iva l és ku l túrpo l i t iká jáva l kapcso la tos össze függé- sek sa já tos kérdéseke t ve te t tek fe l . Fon tos kü lönbség azonban , hogy m íg a DeVeaux tanu lmá- nya u tán i d iskurzusok az Á l lamokban termékenyen ha to t tak a jazz kü lönböző aspek tusa i- nak in terd iszc ip l inár is e lemzése ire , Magyarországon gyakor la t i lag nem lé tez ik árnya l t társa- da lom tudomány i d iskurzus a mű fa j fe j lődésérő l – néhány jazzkedve lő szerző (Pernye 1964 ; S imon 1999 ; Gonda 2004) akadém ikus e lmé lyü l tsége t többny ire né lkü löző zene tör té- ne t i munká in k ívü l , me lyek azonban k ívü l esnek a DeVeaux á l ta l szorga lmazo t t ku ta tó i parad igmán .

A jazz kuta tása Magyarországon

A század fordu ló Amer iká jának mu l t iku l turá l is nagyvárosa iban szü le tő s t í lus Magyarorszá- gon már az 1920-as években , egyes szerzők szer in t már a Monarch ia ide jén je len vo l t (S i- mon  1999) ,

még is , magyarország i e l ter jedésé t a vá l tozó társada lm i-po l i t ika i erő tér komp - lex i tásának szemszögébő l meg lehe tősen kevés tudományos igényű munka do lgoz ta fe l (Ma lecz  1987 ; Havad i 2017) . A haza i fo lyama tokró l számon tar to t t néhány mű köz t ta lá l juk a

„ Jazz tanszak”

a lap í tó ja , Gonda János sz in te t izá ló munká já t (2004) , a szakma i v i táka t k ivá l tó

„v i ta to t t magyar jazz tör téne tkén t”

is aposz tro fá l t S imon- fé le monográá t (1999) , me ly a

’60-as évek ig köve t i ek lek t ikus módon a mű fa j ja l kapcso la tos hon i eseményeke t , továbbá Tur i in ter júkö te té t (1983) , me lyben az á l lamszoc ia l izmus jazzé le tének nagy ja i ny i la tkoznak jazze l kapcso la tos kérdésekrő l . A legú jabb tör téne t i monográá t jegyző Jávorszky (2014) á l ta l k íná l t narra t íva á t fogóan tárgya l ja a magyar jazz tör téne t i fe j lődésé t , a megha tározó muzs ikusok- hoz és formác iókhoz kö the tő kü lönböző irányvona laka t . Jó l lehe t művé t egy fa j ta h ibr idkén t em l í t ik , u ta lva szakkönyv je l legére és a szé lesebb közönségnek szó ló kevésbé tudományos nye lveze tére , A  magyar jazz tör téne te a rendszervá l tás u tán i mű fa j i és in tézményes fe j lődésrő l is á t fogó képe t nyú j t . Sz igorúan ve t t társada lom tudományos , akkor iban kor társnak szám í tó munka Ma lecz nevéhez (1981 , 1987) fűződ ik , ak i szoc io lóg ia i módszerekke l v izsgá l ta a jazz- koncer tekre járás ind í téka i t , a közönség íz lésé t és demográa i össze té te lé t a ’80-as években .

A magyar jazz másod ik v i lágháború u tán i tör téne té t a ( tör téne t i) szoc io lóg ia eszköz tárá- va l Havad i (2011) do lgoz ta fe l ku ta tása során , „A magyar jazz po l i t ika i és társada lm i kons te l-

8  Simonírásaietekintetbenelnagyoltak ugyan,annyi bizonyos, hogyajazzfejlődéseszempontjábólfontos tánczenék – mint a cakewalk és a ragtime – elértek az Osztrák–Magyar Monarchiába.

9  Az 1972-től 1989-ig fennálló Magyar Zeneművészek Szövetségének Jazz Szakosztálya fontos állomása volt a jazz honiintézményesülésének, melynek első elnöke, GondaJános, a szocialista blokk országai közül Magyarorszá- gon alapította meg az elsőjazz tanszéket 1965-ben, beemelve a műfajt a hivatalos oktatás keretei közé. A tanszék ma a Liszt Ferenc Zeneművészeti EgyetemJazz Tanszéke, melyet a hallgatói szakzsargonnak megfelelően „jazztan- szaknak” és „zaknak”is hívok.

10  Ajelzőt Jávorszky Simon könyvérőlírt recenziójának (1999) címéből vettük át.

lác ió ja az ö tvenes és a ha tvanas években ” beszédes a lc íme t v ise lő , a ’80-as évekre is k i tek in tő tanu lmányában . A szem lé le tünkhöz leg inkább köze l á l ló , a jazz po l i t ika i- társada lm i eman - c ipác ió já t v izsgá ló munkában fe lvázo l t narra t íva e leme i a lka lmasak a jazz társada lm i-ku l- turá l is szerepének rendszervá l tás e lő t t i v iszony lagos t isz tázására . Fő leg azok a szempon tok kerü lnek röv iden bemu ta tásra Havad i do lgoza tára támaszkodva , me lyek va lam i lyen mó- don kapcso lha tók a kor társ jazzé le te t ku ta tó tanu lmányunk kérdése ihez , egy fa j ta tör téne t i kon tex tua l izá lássa l árnya lva a jazz kor társ he lyze té t , me lye t ku ta tásunk sa já tos szemszögbő l v izsgá l , és je l legébő l fakadóan egy ik fen t i megköze l í téshez sem i l leszked ik igazán .

Havad i ame l le t t érve l , hogy Magyarországon a pár tá l lam i d ik ta túra tuda tos , szabá lyozó módon reagá l t a jazzre , me ly a ke le t i b lokk országa iban egy fa j ta ku l turá l is tró ja i fa lókén t (Jávorszky 2014)

funkc ioná l t a h idegháború ide jén – jó l lehe t a kurzus a mű fa j t a burzsoá tánczene és szórakozás egy irányza tának , és nem te l jes ér tékű mű fa jnak tek in te t te (Gon- da  2004) . A koa l íc iós idők „aranykora ” u tán az ’50-es években a jazz t a „kozmopo l i ta ” , „de- kadens” és „ imper ia l is ta ” ideo lóg ia i lag kons truá l t je lző ive l i l le tő (Havad i 2011 : 140) ku l túr- po l i t ika ha tározo t tan t i l to t ta . A vendég lá tás közösség i tere iben lé tező mű fa j t a vendég lá tó- he lyek á l lamos í tása sz in te meg fo j to t ta , noha a művészek és já tszóhe lyek egy része sa já tos techn ikákka l ide ig-órá ig k i tud ta já tszan i a sz igorú szabá lyozás t . Enyhü lés csak a ’60- as években vo l t érzéke lhe tő ,

v iszon t ha a mű fa j emanc ipác ió ja szempon t jábó l o lyan fon tos eseményeke t veszünk a lapu l , m in t a nagy presz t ízsű á l lam i d í jak oda í té lésé t (Kossu th- , Er- ke l- és L isz t-d í jak s tb .) , rád iószerep lés t vagy akár közösség i terek(b)en va ló meg je lenés t , egyér te lmű a mű fa j per i fer ikus he lyze te .

Tovább i ku ta tások szükségesek annak megvá laszo lására , hogy a jazz m iér t nem vá l t va- lód i tömegeke t megmozga tó ku l turá l is en t i tássá Magyarországon néhány v i lágsz tár , p l . Lo- u is Arms trong (1965) , Coun t Bas ie (1970) vagy Duke E l l ing ton (1971) tömegérdek lődés t k ivá l tó főváros i koncer t je i t leszám í tva . Anny i azonban b iz tos , hogy a jazz in tegrác ió jáva l

párhuzamosan e l távo lodo t t a tömegku l túrá tó l , és a komo lyabb művésze t presz t ízsére töre- kede t t , m iközben főképp a a ta lok körében nem te t t szer t tömegbáz isra még a rendszervá l- tás éve iben sem . Ez u tóbb i oka ta lán az vo l t , hogy az e l lenku l túra ku l turá l is orgánuma i pon t az egyre népszerűbb rock- és punkzene vo l tak . Az egy ik közke le tű h ipo téz is szer in t , m ire a po l i t ika i nyomás végre enyhü l t , a bea t- és rockkorszak szöveges zene i irányza ta i k ihúz- ták a mű fa j lába a ló l a ta la j t , me ly azu tán egy fa j ta légüres térben ta lá l ta magá t a ku l turá l is erő térben , ahonnan egyre ha tározo t tabban a magasku l túra s tá tusza fe lé poz ic ioná l ta magá t . Gonda János „a lap í tóa tya ” hagyományá t köve t i az LFZE Jazz Tanszékének je len leg i veze tő je , B inder Káro ly is , am i meg je len ik az egy ik á l ta la ado t t in ter júban (2001) : fő amb íc ió jának tek in t i , hogy a mű fa j a komponá l t zenékke l egyenrangú s tá tuszra tegyen szer t , am i – ha nem is b izony í t ja , de – i l lusz trá l ja a jazz popu lár is mű fa jok tó l va ló távo lság tar tásának szándé- ká t . Ku ta tásunknak a jazz s tá tuszára vona tkozó kérdése i nemcsak a szcénán be lü l i poz íc iók d inam izmusá t v i lág í t ják meg , de emp ir ikus a lapon is árnya l ják a kor társ jazz s tá tuszáva l kapcso la tos leg fon tosabb kérdéseke t , p l . a ku l turá l is mezőben e l fog la l t poz íc ió ja kapcsán .

11  Ajazznagykövetek és -rádióállomások szerepérőllásd (Havadi 2011; Von Eschen 2011).

12  A Dália presszó Iúsági Jazz Klubjais ebben azidőszakban alakult (1962–1966), továbbá a Magyar Hang- lemezgyártó Vállalat 1962-ben kezdte el a Modern Jazz lemezantológiai sorozatának kiadását, és az első magyar jazzfesztiváltis a’60-as években, 1965-ben rendezték. A magyarjazz’60-as évekbeli korszakáról bővebbenlásd pl. Szeverényi (1980) és Retkes (2012) munkáit.

13  A jazz növekvő integrációjáról például olyan események tanúskodnak, mint a Jazztanszak alapítása, szak- lapok, később weboldalak megjelenése, díjak, fesztiválok és érdekvédelmi szervezetlétrehozása, valamint a’80-as évek közepétől számított viszonylagos politikai enyhülés.

Szoc io lóg ia i kérdésfe lvetések a kortárs kuta tások tükrében

A re la t íve szűk budapes t i jazzes művészv i lág v izsgá la ta során fon tosnak tar to t tuk ku ta tásun- ka t nemze tköz i , e lsősorban kor társ szoc io lóg ia i ku ta tások d imenz ió jában is poz ic ioná ln i , nem is e lsősorban az összehason l í tha tóság m ia t t (me lyre forrásh iány , koncepc ioná l is e l té- rések és a kompara t ív e lemzés módszer tan i buk ta tó i m ia t t nem vo l t lehe tőség) , hanem a ku ta tások e lmé le t i-módszer tan i megköze l í tése inek á t fogóbb ismere te vége t t . A fe ldo lgozo t t ku ta tások a szoc io lóg ia i módszer tan szé les arzená l já t fe lvonu l ta t ták , igaz , merőben kü lön- böző szempon tok a lap ján reek tá l tak a mű fa j szé les körű társada lm i vona tkozása ira .

Az e lső k lassz ikusnak szám í tó , rész tvevő meg gye lésen és in ter júzáson a lapu ló szoc io ló- g ia i munka a ch icagó i isko la egy ik ma is é lő prom inenséhez , Howard S . Beckerhez (1951) fű- ződ ik , ak i maga is jazz-zongor is takén t , már a tudományos pá lyá ja kezde tén prob lema t izá l ta a ch icagó i jazz-zenészek társas v iszonya i t és zenéve l kapcso la tos iden t i táskons trukc ió i t . A több m in t fé l évszázadda l eze lő t t készü l t tanu lmányban

je len ku ta tás szempon t jábó l is megha tározó szempon tokra összpon tos í to t t : a zenészek iden t i tására egymáshoz és a közön- séghez va ló v iszonyukban , a kommersz tánczene és az „ex trém jazz t” já tszók köz t i konik- tusokra , va lam in t a zenész társak tó l és közönség tő l va ló e lsz ige te lődés és d is t inkc ió , Becker term inusáva l „önszegregác ió” sa já tos m in táza ta ira . A jazz tör ténészek számára ped ig azér t vo l tak k ieme l ten fon tosak Becker észrevé te le i , mer t szoc io lóg ia i szempon tokka l árnya l ták azoka t a tényezőke t , ame lyek a jazz – egy popu lár is és k lassz ikus zené tő l egyarán t e lkü lön í t- he tő , „h ibr id” ku l turá l is je lenség (Lopes 2000) – s tá tuszá t a lak í t ják .

Az írás egy ik a lapve- tő köve tkez te tése , hogy a zenészek tuda tosan e lha táro lód tak a hozzá nem ér tő „kocka fe jű”

közönség tő l , továbbá a zenészek közösségén be lü l is a lacsony sz imbo l ikus s tá tussza l b ír t a zene i leg a lsóbbrendű , pusz ta szórakoz ta tásér t do lgozó tánczenészek tevékenysége . A Becker munká jának köpönyegébő l e lőbú jó kor társ munkák azér t mer í tenek soka t e kora i ku ta tásbó l még ma is (Dowd és P inh iero 2013) , mer t Ch icago zene i közegében te t t rész tvevő és e tno- gráa i meggye lése in a lapu ló írása i a krea t ív munkavá l la lássa l kapcso la tos sz imbo l ikus és anyag i konik tusok mega lapozo t t e lemzése i t te t ték lehe tővé .

McIn tyre (2001) ango l nagyvárosokban végze t t k i ter jed t , több m in t 7000 egyén t invo l- vá ló ada tgyű j tése során ( in ter jú , kérdő ív , fókuszcsopor tos v izsgá la t) a mű fa j közönségének össze té te lé t , a részvé te l le l kapcso la tos or ien tác ióka t , i l le tve a jazz népszerűségé t ku ta t ta . A ku l túra fogyasz tás és társada lm i ré tegződésse l kapcso la tos egyéb ku ta tásokhoz hason lóan megá l lap í to t ták , hogy a ( fe lső)középosz tá lybe l i szabad fog la lkozásúak fe lü lreprezen tá l tak a közönség körében . A ku l turá l is m indenevők

fogyasz tás i szerkeze tében Magyarországon is szerepe t já tszó (Ság i 2010) mű fa j ja l kapcso la tos ku ta tásuk fe lve te t te prob lémák tanu lságga l szo lgá l tak a budapes t i sz ín tér e lemzése számára is . A jazz és társművésze tek köz t i v iszony nem képez te ugyan a ku ta tásunk főcsapásá t , á t té te lesen sok in formác ió t szerez tünk a jazz s tá tuszáró l a k lassz ikus és popu lár is zenéve l va ló v iszonyban . Az ang l ia i ku ta tás tanu lsága i

14  Klasszikustanulmányát a Chicagói Egyetemen 1949-ben elkészült szakdolgozata alapjánírta.

15  Lopes az amerikai zenei mezőben az’50-es évek másodikfelétől kialakuló zenei pozíciót nevezi a modernjazz paradigmájának, melyet ajazz-zenészektöltöttek be, noha elismeri, hogy a különböző stílusokatjátszó és eltérőtár- sadalmi rétegekbe tartozó zenészek különböző művészi stratégiákon keresztül kapcsolódtak az új zenei erőtérhez. A klasszikus és populáris zenei pozíciókkal egyenértékű modernjazz-paradigma számos stílust magába olvasztva, a generációs és etnikai sokszínűség ellenére relatíve autonóm erőtérkéntfunkcionált, melynek hibrid természete a populáris, kommersz és magaskulturális gyakorlatok sokszínűségéből ered.

16  A kulturális mindenevőkfogalmát Peterson (2005) vezette be arra az empirikustrendre utalva, hogy a magas státuszt egyreinkább eklektikus kultúrafogyasztási minta, vagyis kulturális mindenevésjellemzi.

arra u ta lnak , hogy a jazz t egy fa j ta e l i t izmus leng i körü l , me ly a k ira jzo lódó fő d icho tóm iák- ban ö l t tes te t : (1) a trad ic ioná l is ma ins tream és kor társ jazz-zene e l len té tében , (2) az ame- r ika i ma ins tream (neok lassz ikus) és európa i avan tgárd s t í lusok köz t i e l len té tben , va lam in t (3) a jazzre je l lemzően há t térzenekén t tek in tő „vacsorázó közönség” és a d irek t a koncer té l- mény kedvéér t lá toga tó zeneha l lga tás i t ípusok közö t t .

Macdona ld és W i lson (2005) skó t zenészekke l végze t t fókuszcsopor tos ku ta tásának néhány aspek tusá t m i is megsz ív le l tük kérdése ink k ia lak í tása során . A jazzrő l fo ly ta to t t d iskurzusok- ban leggyakrabban a kommersz és magas művésze t , az egyén i és ko l lek t ív krea t iv i tás , a fősodor és ú j í tás e l len té te i je len tek meg , me lyek ku ta tásunkban is a lapve tő aspek tusokkén t ve tőd tek fe l . A ku ta tások egy ik főcsapásá t azon tanu lmányok a lko t ják , me lyek a zenészeke t krea t ív munkavá l la lóknak tek in t ik (Hesmondha lgh és Baker 2011 ; Dowd és P inh iero 2013 ; Umney és Kres tos 2013 , 2015) , s így exp l ic i t módon sa já tos munkaerőp iac i szegmenskén t ér te lmez ik a szakma műve lő i t , ak iknek a munkaerőp iac i tevékenységé t nem lehe t k ie lég í tő módon a beve t t közgazdaság tan i mode l lekke l magyarázn i . E ku ta tások közös k i indu lópon t ja , hogy a krea t ív iparon be lü l a jazz-zenészeknek (a sz im fon ikus zenekarban já tszó k lassz ikus ze- nészekhez képes t is) je l lemzően b izony ta lanabb a megé lhe tésük , a s tab i l munka h iányábó l fakadóan gyakor iak á tmene t i , pro jek ta lapú munkák , me lyeke t nagy fokú k iszám í tha ta t lan- ság je l lemez , ebbő l fakadóan a társada lm i tőke és a támoga tó há lóza tok (p l . csa lád) szerepe körükben fe lér téke lőd ik . Ezen megköze l í tések leg inkább a munkaerőp iac i sa já tosságokka l és a krea t ív munkavá l la lók e l térő pre ferenc iá iva l fog la lkoznak , szemben a társada lm i ré- tegződés és sz imbo l ikus konik tusok össze függése i t e lemző k lassz ikus tanu lmányokka l (Bourd ieu  1984 [1979] ; Pe terson és Kern 1996) .

or tonhoz hason lóan Dowd és P inh iero (2013) is a Bourd ieu foga lomrendszerében közpon t i szerepe t já tszó foga lmaka t ( tőke t ípusok , mező) operaca iona l izá l ták , ezú t ta l há- rom amer ika i nagyvárosban v izsgá lva a társada lm i tőke szerepé t a jazzsz ín térben va ló érvé- nyesü lésben . E lemzésükben a kor társ jazz t ega l i tár ius művésze tnek ábrázo ló megköze l í tés t árnya l ták (Becker 2000) , rámu ta tva , hogy van egy jó l e lkü lön í the tő , dom ináns mag ja , pr i- v i leg izá l t a lcsopor t ja a sz ín térnek : a froamer ika i származás , idősebb generác ióhoz tar tozás , szakszerveze t i tagság , magas képze t tség , spec ikus lakóhe ly je l lemz i őke t .

Az ausz trá l Rechn iewsk i (2008) tör ténész i szemme l re ek tá l az ausz trá l jazzszcéná t ér in tő főbb prob lémákra : a rossz in fras truk túrára , az a lacsony méd iareprezen tác ióra , a lu lnansz í- rozásra , va lam in t a fragmen tá l t jazzsz ín térre , me ly okok együ t tesen járu lnak hozzá a ko l lek- t ív érdekérvényes í tés impo tenc iá jához , am i m ia t t az ausz trá l jazzé le te t egy fa j ta „permanens undergroundnak” tek in t i . Noha fö ldra jz i lag és a mű fa j tör téne t i-ku l turá l is beágyazo t tságá t tek in tve természe tesen a lapve tő kü lönbségek vannak a ké t sz ín tér köz t , a fen t i prob lémák a magyar szcéná t is je l lemz ik .

Umney és Kres tos london i jazz-zenészekke l fo ly ta to t t in ter jús ku ta tásuk eredménye i t ké t

tanu lmányban rögz í te t ték (2013 , 2015) . E lőször arra vo l tak k íváncs iak (2013) , hogy főkén t

a Londonba kö l töző a ta l zenészek m i lyen s tra tég iákon keresz tü l érvényes í t ik a krea t ív au-

tonóm ia meg terem tésé t , és egyú t ta l menny ire van je len körükben a ko l lek t ív érdekérvénye-

s í tés . A megkérdeze t t zenészek többsége igyekeze t t távo l maradn i a sz igorú kere tek közé

záró kereskede lm i szem lé le t tő l , ame ly a zené t ins trumen tummá , a gazdaság i protszerzés

eszközévé degradá l ja . A ku ta tók szer in t a szakma i szo l idar i tás a lacsony sz in t je és a jazz-

zenészek rossz munkakörü lménye i a sz imbo l ikus protoka t az anyag iakhoz képes t re la t íve

nagyobb e lőnyben részes í tő a ta l jazz-zenészek „ fa ta l izmusának” tudha tók be . A je l lemzően

középosz tá lybe l i há t tér b iz tos í to t ta önmegva lós í tás révén lehe tőségük ny í l ik k ihúzn i magu- ka t a munkaerőp iac i szankc iók a ló l . A krea t ív au tonóm ia és a ko l lek t ív munkakapcso la tok d imenz ió jában mega lko to t t koord iná ta-rendszeren 4 fog la lkozás i ka tegór iá t kü lönböz te t tek meg . A ka tegor izá lás során ahe lye t t , hogy m indegy ik zenész munkavá l la lás i s tra tég iá já t kü- lön e lemez ték vo lna , 4 reprezen ta t ív s tra tég ián keresz tü l mu ta t ták be a t ípusoka t . (1) Az ú j be lépők poz íc ió já t a per i fer ikus csopor tba soro l ták , am i je l lemzően vendégzenészs tá tusz t je len t , p l . egy ház igazda zenekar szervez te jam sess ionön . Ide azok a zenészek tar toznak , ak ik kapcso la tok k iép í tése cé l jábó l je l lemzően a lacsony bérér t több formác ióban zené lnek . M ive l a jobb munkakörü lmények és bérek k ia lak í tására irányu ló érdekérvényes í tés gyenge , v iszon t nagy a tú lk íná la t , ezér t a já tszóhe lyek is könnyedén tar t ják a lacsonyan a gázs ika t . Fon tos , hogy a zenészek egy csopor t ja ragaszkod ik ehhez a poz íc ióhoz , hogy m iné l többe t já tszhasson . (2) Az asszoc iác iós tevékenységt ípus azokra vona tkoz ik , ak ik már rende lkeznek k iép í te t t kapcso la thá lóva l zene i körökben és rendszeresen fe l lépnek o lyan közönség e lő t t , ame ly ér téke l i a tevékenységüke t . Ez a tevékenység t ípus a gazdaság i hasznoka t egyéneknek vagy k is csopor toknak (zene i k l ikkeknek) csa tornázza , va lam in t lé tre jönnek kö lcsönösen támoga tó k is csopor tok , je l lemzően egy együ t tes tag ja i , ak ik művész i leg azonosu lnak egy- mássa l . (3) E l len té tben a fen t i ké t csopor t ta l , a vá l la lkozó i tevékenysége t űzők e l idegened tek a zene i cé lok tó l , je l lemzően céges rendezvényeken és esküvőkön , megrende lésre já tszanak . (4) Az e lsősorban zenés sz ínházhoz kö the tő pro fessz ioná l is közösség i tevékenységt ípus t magas szakma i szo l idar i tás , b iz tos munkakörü lmények je l lemz ik , azonban a művész i cé- lok nem já tszanak közpon t i szerepe t . Ku ta tásuk ta lán legkézze l fogha tóbb há tránya , hogy a szcénán be lü l i s t í lusokhoz és zene i csopor tosu lásokhoz kö the tő sz imbo l ikus poz íc ióka t nem rende l ték hozzá a fen t i s tra tég iákhoz . Tehá t a mező vagy erő tér be lső szerkeze té t gye lmen k ívü l hagy ták a fen t i t ípusok mega lko tásakor , igaz , a zene i erő tér sz imbo l ikus ré tegződésé- nek e lemzése nem tar toz ik a munkaszoc io lógusok szorosan ve t t kompe tenc iá i közé .

2015-ös ku ta tásukban a pá lyakezdő london i jazz-zenészek körében erő te l jes osz tá lyd i- menz ió t gye l tek meg . A szerzők az t á l lap í t ják meg , hogy a jazz-zenészek sz in te k ivé te l né l- kü l pr iv i leg izá l t he lyze tű középosz tá lybe l i csa ládokbó l származnak . Ez lehe tővé tesz i szá- mukra , hogy ahe lye t t , hogy más (nem krea t ív) szakmáka t űzőkhöz hason lóan igyekeznének m iné l hamarabb k i lépn i a b izony ta lan pá lyakezdés időszakábó l , ragaszkodnak ahhoz , mer t a pro jek tszerű munka inkább kedvez a krea t ív cé loknak . A krea t ív önmegva lós í tás hangsú lyo- zása a jazz-zenészek körében az t eredményez i , hogy a b izony ta lanságo t hosszú távú ténye- zőkén t keze l ik , ahe lye t t , hogy a leröv id í tésére , s tab i l jövőbe l i á l lásra törekednének . A  magas anyag i ju t ta tás t és a művész i önmegva lós í tás t egymássa l összeegyez te the te t lennek ta lá l- ják , a b izony ta lanságo t inkább keze l ik , menedzse l ik ( tan í tanak , pro jek teke t vá l la lnak , jam sess ionokre járnak) , m in t k i lépnek be lő le . A sa já t ku ta tásunk ú jdonsága e munkaerőp iac i megköze l í téshez képes t épp a gazdaság i és sz imbo l ikus pro tok , presz t ízs á l ta l k i je lö l t térben poz ic ioná l t zenészek s tra tég iá inak d ierenc iá l t ábrázo lásában re j l ik .

Kuta tás i kérdések

Reménye ink szer in t a fen t i sema t ikus , a te l jesség igényé t né lkü löző összegzés meggyőzően

i l lusz trá l ja , hogy m i lyen szé les körű , krea t ív módszer tan i megköze l í tések tárgya l ják a jazz t

m in t művészv i lágo t (Becker 1982) , munkaerőp iac i szegmens t (Umney és Kres tos 2013) és

zene i szcéná t (Graz ian 2008) . Ku ta tásunk során a budapes t i jazzszcéna be lső ré tegződésé t tervezzük megragadn i , egyrész t a mű fa jon be lü l i sz imbo l ikus d is t inkc iók men tén , másrész t a művésze t i cé lokbó l és gazdaság i protokbó l származó konik tusok szempon t jábó l .

Je len beveze tő tanu lmány csupán a kérdő íves ku ta tás tapasz ta la ta i t prezen tá l ja , egy to- vább i tanu lmány (Havas 2017a) és maga a jazzku ta tásbó l ír t dok tor i d isszer tác ióm (Ha- vas   2017b) azonban e lsősorban az in ter júe lemzésekre és terepmeggye lésekre a lapozva a köve tkező témáka t és szempon toka t do lgozzák k i :

• A jazz-zene i mező ko l lek t ív reprezen tác ió ja .

• A jazz v iszonya a komo lyzenéhez .

• A mű fa jon be lü l i d is t inkc iók és ré tegződés össze függése i : kü lönbség té te lek rendszere a ma ins tream- free jazz d icho tóm iában .

• Gazdaság i s tra tég iák és presz t ízsszerzés kapcso la ta .

• E tn ika i d imenz ió : a roma jazz kons trukc ió ja (esz té t ika i vs . e tn ika i kons trukc ió) .

• A jazz-zenészek társada lm i há t tere : kérdő íves tapasz ta la tok .

Később i tanu lmányok során egyrész t a budapes t i jazzszcéna ko l lek t ív reprezen tác ió já t v izs- gá l juk a közege t leg inkább megha tározó re leváns szempon tok men tén (p l . v idék és főváros v iszonya , generác iós kü lönbségek , s t í lusok köz t i re lác iók , gazdaság i megé lhe tés és művész i komprom isszumok , a jazz és a k lassz ikus zene s tá tuszkü lönbsége i s tb .) . Másrész t a szcé- nán be lü l i kü lönböző csopor tosu lások köz t i sz imbo l ikus d is t inkc iók rendszeré t e lemezzük , ame ly legmarkánsabban a free és ma ins tream jazz-zenészek köz t i oppoz íc ióban je len ik meg . E kérdéskör részekén t – a módszer tan i fe jeze tben rész le tesebben k i fe j te t t in ter júváz la t és e tnográa i módszerek a lap ján – v izsgá l tuk az egyes poz íc iókhoz kö the tő p iac i s tra tég iáka t , a csopor tokon be lü l i és csopor tok köz t i kooperác iós m in táka t , va lam in t az ön leg i t imác iós s tra tég iáka t , így a zene i re ferenc iáka t , az ö l tözködés és a beszédmódok je len tésse l b író sz im- bo l ikus kód ja i t . Az e lemzésbő l a fen t i ku ta tás i irányokon tú l fon tos há t tér tényezőkén t k ira j- zo lódnak in tézményes prob lema t ikák és a kor társ budapes t i szcéna szerkeze t i sa já tossága i .

A magyar jazzsz íntér konceptua l izá lása : a sz imu ltán h ierarch izá lódás e lmé let i a lap ja i Egy zene i s t í lushoz kö the tő ku l turá l is közösség e lemzésére számos , a kü lönböző társada- lom tudományokban gyökere t ver t foga lom á l l rende lkezésre . Az e lemző he lyze té t nem könny í t i meg , hogy a rende lkezésre á l ló versengő koncepc iók (Hesmondha lgh 2005) szé- les tárházán k ívü l (szubku l túra , mező , iúság i ku l túra , neo törzs , szcéna , művészv i lág s tb .)

sok ese tben egy ado t t foga lom a la t t a ku ta tások kü lönböző (e tn ika i , k isebbség i , ku l turá l is) csopor toka t ér tenek (Kacsuk 2005) . A leg inkább té t te l b író e lmé le t i prob léma számunkra a ku l túraszoc io lóg iában je len tős trad íc ióva l b író „mező” , „művészv i lág” , „szcéna ” és „szub- ku l túra ” term inusa inak a lka lmazha tósága vo l t . Az in ter jús ku ta tás e lőreha lado t t szakaszá- ban , m ikor e legendő be lső in formác ió á l l t rende lkezésünkre a budapes t i jazzé le t s t í lusok és generác iók szer in t i szegmen tá lódásáró l , már tuda tosu l t , hogy leg inkább az e lső három kerü l érdek lődésünk fókuszába , főkén t azér t , mer t a szubku l túra- foga lom ku l túraszoc io ló-

17  Achicagóiiskoláig visszanyúlószubkultúra-elméletekrőllásd Kacsuk(2005), Cohen(1972)írásait vagy a orntonés Gelder(1997)szerkesztettetanulmánykötetet. A mező, művészvilág,szcéna, neotörzsésiúsági kultúraszociológiai koncepcióirólsorrendbenlásd Bourdieu(1993, 2003[1972]), Becker(1982), Straw(1991), Bennett (1999) és Bennett és Hodkinson (2012).

g ia i konno tác ió i ( or ton 1995 ; Benne t t 2000 ; Kacsuk 2005) kevésbé ragad ják meg a v izs- gá l t közösség in ter júkban markánsan meg je lenő be lső töredeze t tségé t és a szcéna ha tárának e lmosódásá t . E lmé le t i koncepc ió ink kr i t ika i k ivá lasz tásá t meggye lések és in ter júk e lőz ték meg . A számos e lmé le t és megköze l í tés közü l csak azoka t em l í t jük , me lyek a budapes t i jazz- szcéna koncep tua l izá lásához és ku ta tás i kérdése ink szempon tbó l né lkü lözhe te t lenek . Végü l a mos t k i fe j te t t okokná l fogva az erő tér foga lmáná l kö te lez tük e l magunka t , és sz inon ima- kén t a lka lmazzuk a sz ín tér és szcéna foga lma i t is .

Lássuk e lőször a szubku l túra foga lma kapcsán fe lmerü lő néhány fon tosabb aggá ly t . A  b ir- m ingham i Kor társ Kr i t ika i Ku l túraku ta tás i Közpon thoz

kapcso lódó , mára kanon izá l t szer- zők (Cohen 1972 ; Ha l l és Jeerson 1975 ; Hebd ige 1979) az á l ta luk v izsgá l t (mod , mo toros , punk s tb .) szubku l túrák v iszonya i t szé lesebb osz tá lykonik tusok sz imbo l ikus meg tes tesü lé- se inek tek in te t ték .

Hebd ige (1979) Subcu l ture . e Mean ing o f S ty le (Szubku l túra . A  s t í lus je len tése) c ímű nagy ívű műve anny iban fon tos re ferenc ia számunkra , hogy az e tn ika i és fa j i d imenz ió me l le t t az egyes szubku l túrák e tnográa i e lemzéséné l kü lön hangsú ly t fek te t a közösségek tag ja inak kü lső reprezen tác ió ira , a meg je lenésre , va lam in t a v ise le tek sz im- bo l ikus je len tés tar ta lma ira is .

A jazzsz ín tér re lác ió inak fe l térképezése során számunkra is fon tos szempon tkén t szerepe l az egyes poz íc iók nye lv i és ö l tözködésbe l i reprezen tác ió inak v izsgá la ta , ugyan is ezek a sz imbo l ikus kódrendszerek a szcéna kü lönböző poz íc ió i köz t i d is- t inkc iók és je len tésse l b író ku l turá l is gyakor la tok megha tározó aspek tusa i .

A ’90-es évek európa i ku l túraku ta tásának ú j hu l lámához tar tozó Sarah or ton (1995) e lmé le t i ú j í tása iró l szó t ke l l e j tenünk , h iszen a C lub Cu l tures (K lubku l túrák) innova t ív meg- köze l í tése a lapve tően a számunkra is fon tos bourd ieu- i foga lm i rendszerbe i l leszked ik . A  mű szerző je Bourd ieu tőke foga lmá t (1999   [1983]) eme l i á t a k lubku l túrák terü le tére , hangsú lyoz- va a be lső d is t inkc iók rendszeré t egy ado t t (szub)ku l turá l is közegben . A szubku l turá l is tőke foga lma a ku ta tó poz íc ió já t tek in tve is markánsan fe lmerü l , ahogy később k i fe j t jük , a már ké t éve tar tó ku ta tás során a szcéna a t t i tűd je i , az in ter jú t kész í tő be lső tudása , e l- és fe l ismer tsége – szubku l turá l is tőké je – fon tos be lépés i adónak b izonyu l t a szcénán be lü l i csopor tokhoz .

A szcéna koncepc ió já t mege lőzően je l lemzően a „közösség” , művészv i lág és szubku l túra term inusa i t a lka lmaz ták a zene i közösségek és a társada lm i é le t kapcso la ta inak mode l lezésé- re , foga lmankén t más-más aspek tus t hangsú lyozva (Fr i th 1981 ; We ins te in 2000) . A zene és a m indennap i é le t kapcso la tára kevesebb gye lme t ford í tó , többny ire a marx izmus t és a s truk- tura l is ta ér te lmezés i kere teke t ö tvöző szubku l túra- foga lomná l a szcéna m in t e lmé le t i ke- re t b izonyos szempon tbó l jobban a lka lmazha tó . M íg a szubku l túra fe l té te lez i a ma ins tream ku l túrá t – érve l S traw (1991) nyomán Benne t t és Pe terson (2004) – , me ly tő l a szubku l túra tag ja i megkü lönböz te t ik maguka t , a szcénakoncepc ió a késő modern társada lmak zene i sz ín tere inek nem i e tn ika i és társada lm i soksz ínűségé t adekvá tabban le író foga lom . A  szcé- ná t m in t teore t ikusan mega lapozo t t szoc io lóg ia i e lemzés i mode l l t e lőször S traw (1991) a l- ka lmaz ta koncepc iózus módon a társada lom tudomány terü le tén ,

azó ta a foga lom a (ku l- túra)szoc io lóg ia beve t t e lmé le t i koncepc ió jának szám í t (Benne t t 2004) , me lye t – Benne t t és

18  A Központot (Centerfor Contemporary Cultural Studies – CCCS) Richard Hoggart hoztalétre 1964-ben. 19  A CCCS-hez kapcsolódó (szubkultúra)kutatásiirányzatokról Ritzer és Smart (2003) mellett Kacsuk (2005)is átfogó összefoglalást nyújt,tárgyalva afogalomhoz köthető kritikai és alternatív megközelítéseket.

20  Hebdige olyan referenciákkaltágítja a kritikai kultúrakutatás marxista, strukturalista szemléletű birmingha- mitradícióját, mint Eco és Barthes (lásd a kötet magyarul megjelent részletét: Hebdige 1995 [1979]).

21  Shanks pl. használja afogalmat a rock’n’ roll közösséggel kapcsolatos elemzésében (1988), melyre afogalmat szélesebbtudományos körben megalapozó Strawis hivatkozik (1991: 373).

Pe terson  (2004) k lassz ikác ió já t a lka lmazva – loká l is , transz loká l is és v ir tuá l is kon tex tusok szé les ská lá ján a lka lmaznak . Számos den íc ió és ka tegor izác ió közü l (S traw 2001) a fen t i kö- te t szerző ive l egye tér tésben a szcéná t a bourd ieu- i mezőfoga lomma l (1993 , 1995) és a Becker á l ta l meghonos í to t t művészv i lág (1982) koncepc ió jáva l összeegyez te the tő e lmé le t i kere tnek tek in t jük , me ly egy zene i s t í lus körü l i , ado t t ( fö ldra jz i vagy v ir tuá l is) térben vegyes társa- da lm i csopor tokra u ta l , me lyek tag ja i közü l sokan va lam i lyen módon azonosu lnak a zene közve t í te t te ku l turá l is kódokka l , szokásokka l , ese t leg po l i t ika i néze tekke l (Benne t t 2004) . A  budapes t i jazzsz ín tere t loká l is szcénának tek in t jük , hangsú lyozva , hogy e lemzés i egysége- ink egy tágabb zene i irányza thoz kö the tő egyének , ese tünkben jazz-zenészek .

Becker és Bourd ieu munkásságában (számos megkerü lhe te t len e l térés e l lenére is) kö- zös , hogy szoc io lóguskén t m indke t ten a maguk mód ján szak í to t tak a műa lko tás idea l izá- lásának , „ fö ld fe le t t iségének” roman t ikus e lképze léséve l (Graz ian 2008 ; Pr ior 2011) – bár merőben e l térő módon .

Sarkosan foga lmazva , m íg Bourd ieu-né l (a kr i t ikák szer in t) az ind iv iduum cse lekede te i „m isz t ikus” erőha tások mechan ikus köve tkezménye i , add ig Bec- kerné l kvan t iká lha tó , kooperác ióra épü lő kapcso la thá lók eredő je a műa lko tás . Ahogy Pr ior (2011 :  123) k i fe j t i , Beckerné l a krea t iv i tás t fe lvá l t ja a „munka ” , a művész i insp irác ió t a „kon- venc iók” és a ko l lek t ív munkakapcso la tok . Becker (1974) a közve t í tő lá tha ta t lan szemé ly(ek) fon tosságá t hangsú lyozza , ak ik lehe tővé tesz ik az a lko tás lé tre jö t té t , me lynek egy ik legá t- ü tőbb me ta forá ja a ho l lywood i lm ipar . A kooperác ióra épü lő összművésze t gyakor la ta so- rán az esz té t ika i ér ték lé trehozása nem a rendezőnek köszönhe tő , de – m in t az Becker sze- r in t az Óz , a csodák csodá ja c ímű lm kész í tése kapcsán k iderü l – egy b izonyos dön tő dra- ma turg ia i ö t le t a lm zené jéér t fe le lős szakembereknek vo l t tu la jdon í tha tó (Becker 1982) .

Bourd ieu mega lapoz ta a posz tmarx is ta szoc io lóg ia i v izsgá lódás t zene és társada lom kap- cso la táró l (Pr ior 2011) , fő leg a hab i tus , a mezőe lmé le t és a ku l turá l is tőke foga lma i révén . Bec- kerre l együ t t a kor társ ku l túra- és zeneszoc io lóg ia leg többe t idéze t t szerző i , mer t a műa lko tá- soka t társada lm i lag megha tározo t t erő térben , kapcso la thá lók kon tex tusában ér te lmez ik , igaz , m in t em l í te t tük , meg lehe tősen e l térő aspek tusbó l . Bourd ieu ku l turá l is és művésze t i mezőkön e lsősorban poz íc iók s truk turá l t tere i t ér t i , me lyekben az ágensek a sz imbo l ikus protok e losz - tásának monopo l izá lásáér t küzdenek egymássa l . A mező o lyan harcok és konik tusok terepe , aho l a leg i t im művésze t den íc ió jának mega lko tása érdekében az ágensek poz íc iószerzése i az á l ta luk „b ir toko l t” tőkekomb inác iókka l (gazdaság i , ku l turá l is , társada lm i) vannak össze- függésben . A re la t ív au tonóm iáva l b író ku l turá l is mezők szerkeze té t – a mező kü lönböző poz íc ió i köz t i v iszony t – a p iac i nyomás és a k izáró lag hozzáér tőknek va ló kor lá tozo t t ter- me lés a lape lve i je lö l ik k i . Fon tos ugyanakkor , hogy ku ta tásunk során a mező foga lom puhább ér te lmezése me l le t t kö te lez tük e l magunka t , így a magyar jazzszcéna h ierarch izá lódás i kon f- l ik tusa inak ér te lmezése során az erő tér foga lmá t a lka lmazzuk konzekvens módon .

A Bourd ieu ku l túraszoc io lóg iá jában a lapve tő mező foga lomnak (Bourd ieu 1984 , 1995) o lyan in terpre tác ió jáva l do lgoz tunk tehá t , me ly magában fog la l ja az e lmé le t fő heur isz t ikus ere jé t adó re lác iós log iká t , egyú t ta l összeegyez te the tő a szcéna fen tebb k i fe j te t t den íc ió jáva l is , me ly egy zene i s t í lus iden t i tás- és közösség formá ló ere jé t hangsú lyozza (Lew is 1992) . Az erő tér foga lmának tuda tos a lka lmazása továbbá megengedő a város i szubku l túra-ku ta tások-

22  Ajazz-zenész kifejezés melletti elköteleződésünk – szemben atánczenész és’hétköznapi zenész’ kifejezések- kel (Becker és Faulkner 2009) – a vizsgált szcénalokálisjellegzetességébőlfakad.

23  Lásd Becker(2006)interjújáta mezőfogalomrólés Bourdieuexplicit kritikájáta beckeri megközelítésről (Bourdieu 1995: 205).

ra és an tropo lóg ia i munkákra je l lemző m ikrosz i tuác iók e tnográa i sűrű le írásáva l is , me ly a ku ta tás egy ik fő je l lemző je . Ugyan a mezőe lmé le t komp lex foga lm i há ló jának összeegyez- te the tőségé t a szcéna és szubku l túra foga lma iva l i t t bővebben nem fe j t jük k i , az t fon tosnak tar t juk meg jegyezn i , hogy az em l í te t t foga lmak sz in téz isére a ku l túraszoc io lóg ia i szak iroda- lomban több pé ldá t is ta lá ln i (S traw 1991 : 385 ; Kahn-Harr is 2007 ; Kacsuk 2015) .

A k lassz ikus bourd ieu- i mezőe lmé le te t k izáró lagosan azér t sem a lka lmazzuk a budapes- t i jazzsz ín térre vona tkozóan , mer t az összességében cseké ly számú – néhány száz – zenész t magába fog la ló erő térben a h ierarch izá lódás nem magyarázha tó a p iac i-gazdaság i és sz imbo- l ikus-au tonóm oppoz íc iók á l ta l , he lye t te a sz imu l tán e sz té t ika i h ierarch izá lódás koncepc ió ja jobban a lka lmazha tó az erő tér presz t ízsharca inak koncep tua l izá lására . Ennek egy ik oka , hogy a sz imbo l ikus konik tusok sokka l szub t i l isabb módon érvényesü lnek ; sokszor egy-egy meg - ha tározó zene i au tor i tás esz té t iká jához , és nem egy körvona lazha tó in tézményhez kö the tők . Másrész t , ahogy d isszer tác iómban és tanu lmányomban rész le tesen k i fe j tem (Havas 2017a , 2017b) , a ma ins tream- free jazz e l len té t va lóságos rendszersz in tű a lapoppoz íc iókén t ér te lmez- he tő , me ly dön tő módon be fo lyáso l ja a jazz-zenészek poz íc iószerzése i t a budapes t i erő térben . A fő oppoz íc ió tehá t a jazz leg i t im de n íc ió já t k isa já t í tan i törekvő ma ins tream és free cso- por tok köz t húzód ik , ak ik a p iacnak leg inkább k i te t t irányza tok tó l egyarán t e lha táro lódnak .

A kü lönböző zene i iden t i tás t ípusoknak az in ter júk tanu lsága i a lap ján megha tározó részé t képez te a gazdaság i kényszerek és magas sz imbo l ikus ér tékke l b író művésze t i tevékenység konik tusa . A jazz m in t re la t ív au tonóm iáva l ( in tézményrendszerre l , versenyekke l , in tézmé- nyes í te t t szakkompe tenc iákka l , d í jakka l s tb .) b író erő tér más zene i erő terekke l va ló v iszo- nyának v izsgá la ta leg inkább a k lassz ikus zenéve l va ló (markánsan a lárende l t) v iszony kon- tex tusában merü l t fe l . Részben az in ter júk tanu lsága ira a lapozva fe lh ív juk a gye lme t , hogy a jazz és a k lassz ikus zene köz t i s tá tuszkü lönbség a L isz t Ferenc téren működő L isz t Ferenc Zeneművésze t i Egye tem , korábban Zeneakadém ia k lassz ikus zene i tagoza ta i és tanszéke i , va lam in t a ferencváros i Köz te lek u tcában működő Jazz Tanszék közö t t i kü lönbségekben ( is) ob jek t ivá lód ik , p l . a tárgy i fe lszere l tség és a források e losz tásának markáns kü lönbsége iben . A magyar jazz t egy re la t íve laza kö téseke t magában fog la ló erő térkén t de n iá l juk , aho l a kü lönböző s t í lusok (ma ins tream , free , fus ion , crossover s tb .) köré szerveződő csopor tokon be lü l erős kö tések je l lemzőek , azonban más csopor tokka l va ló á t járás és in terakc ió – legyen szemé lyes vagy zene i – csak nagyon marg iná l isan van je len . A fen t i á l l í tás t a „ t isz ta ” há lóza t i megköze l í tés he lye t t a zenészek kö lcsönös percepc ió ja a lap ján ha tároz tuk meg .

Végü l néhány szó a há lóza t i megköze l í tés hasznáró l és káráró l . Fe lmerü l a kérdés , hogy a szcénán be lü l i á t járásoka t és csopor toka t , „c lus tereke t” m iér t nem v izsgá l juk kemény ada- tokka l , pon tosabban a há lóza te lemzés módszere ive l , h iszen már rende lkezésre á l lnak ada- tok (együ t tesek , formác iók össze té te le és koncer tek gyakor isága) , me lyek a lap ján mode l l t a lko tha tunk a szcéna v iszonya iró l a cen trum-per i fér ia poz íc iók és a kapcso la tok sűrűsége a lap ján . Bo t tero és Cross ley (2011) épp a mezőe lmé le t és művészv i lág á l ta luk há trányosnak vé l t e leme i t egész í t ik k i a há lóza t i megköze l í tésse l , azonban a kép , me lye t a ’70-es évek ango l punksz ín terérő l fes tenek , nem ad számo t az egyes irányza tok (ön) leg i t imác iós s tra tég iá iró l és a nomabb d is t inkc iók össze függése irő l , ezér t nem ez t az u ta t köve t tük . He lye t te a ku- ta tás i kérdése inke t kva l i ta t ív in ter júkka l , kérdő íves és e tnográa i módszerekke l v izsgá l juk .

24  Lásd pl. Kahn-Harris extrém metálrólírt monográájának „A szcéna és habitus” („ e Scene and Habitus”) című alfejezetét (2007: 70) vagy Straw (1991: 385) megengedő attitűdjét a mező- és szcénakoncepció alkalmazását illetően.

Módszertan

A 2014 őszé tő l 2016 ápr i l isá ig kész í te t t 30 , á t lagosan más fé l órás in ter jú t meg gye lések , szá- mos , hosszú órákra nyú ló in formá l is beszé lge tés és egy i l lusz tra t ív kérdő íves ku ta tás egé- sz í te t ték k i . A 30 in ter jú 25 egyén i és 5 „ fo l low up” in ter júbó l á l l t , va lam in t a 25 in ter jú közü l ké t in ter jú t 2–3 fős m in i fókuszcsopor tban va lós í to t ta meg az in ter júzás t végző ku ta tó (H .  Á .) . A lega ta labb in ter júa lany 21 éves , a leg idősebb 60 éves vo l t , az in ter júk többsé- gé t 25 és 45 év közö t t i hangszeres zenészekke l , egy k ivé te l tő l e l tek in tve férakka l végez tük . Az in ter júk fér tú lsú lya ugyan jó l tükröz i az erősen maszku l in közeg genderv iszonya i t , a többségében énekesnőkén t je len lévő jazz-zenészek nézőpon t ja i t in formá l is beszé lge tések a lap ján von tuk be az e lemzésbe , igaz a társada lm i nem i v iszonyok kérdésköre így is v iszony- lag marg iná l is szempon tkén t szerepe l a ku ta tásban . Fő ku ta tás i egysége ink jazz-zenészek vo l tak , ra j tuk k ívü l nem zenész (road , szervező) in formá torok is fon tos szerepe t já tszo t tak az in formác iószerzésben . Az e tnográa i tapasz ta la tokró l (meggye lés , beszé lge tések s tb .) terepnap lók készü l tek . M ive l a jazz-zenész ka tegór iá ja korán tsem egyér te lmű , röv iden ösz- sze fog la lásra kerü l , hogy m i lyen szempon tok szer in t koncep tua l izá l tuk a ku ta tás a lanya i t .

Howard Becker a szakdo lgoza tában (1951) a tánczenész (dance mus ic ian) k i fe jezés t hasz- ná l ja a jazz-zenészekre , mer t a vendég lá tóhe lyeken , aho l já tszo t tak , sokszor képessége ik- nek nem meg fe le lő sz ínvona lú tánczené t is ke l le t t já tszan i , nem csak a magasabb művész i ér téke t képv ise lő (és a la ikus közönség számára nehezebben fogyasz tha tó) jazz t . Am i az t i l le t i , t isz tán jazz-zené t luxus vo l t já tszan i , és sokszor mos t is az , am i m ia t t a jazz-zenésznek esz té t ika i komprom isszumoka t ke l l hozn ia (Becker és Fau lkner 2009) . Becker és Fau lkner , a nagy presz t ízsű jazzmuzs ikus szerzőpáros néhány éve meg je len t közös monográá jukban a (2009) Perrenoud- tó l á tve t t mus icos k i fe jezés (2007) me l le t t kö te lez ik e l maguka t , me lye t ango lra ord inary mus ic iannak ford í tanak , am i magyaru l anny i t tesz : ’hé tköznap i zenész ’ . En- nek oka ese tükben egyér te lmű : o lyan zenészeke t h ívnak hé tköznap i zenészeknek , ak ik szá- mos s t í lusban képesek já tszan i és a p iac e lvárása inak meg fe le lően nem csak a jazz mű fa jában vá l la lnak fe l lépés t vagy ad hoc je l legű vendég lá tós hakn i t . A hé tköznap i zenész foga lmáva l á l láspon t juk szer in t a zenészek tág köré t k íván ják megragadn i , és tuda tosan azokró l írnak , ak ik jazz-zenész i képze t tségge l számos mű fa jban is já tszanak a megé lhe tés érdekében . De- n íc ió juk tehá t va lós és szé les körű zene i/munkavá l la ló i prax isbó l indu l k i .

M i azonban a jazz-zenész vagy jazzmuzs ikus k i fe jezéseke t haszná l juk , mer t ugyan a bu- dapes t i szcénában is rendk ívü l soksz ínű megé lhe tés i s tra tég iáka t den iá lha tunk , egészen a „h íg” , „p iac i” vagy „ technokra ta ” jazz tő l a kor társ avan tgárd szabad zené ig , ku ta tásunk fókuszpon t jában a leg i t im jazz-zenész den íc ió jának kons trukc ió ja á l l . Az in ter júa lanyok és jazz-zenészek többsége a tanu lmányozo t t szcénán be lü l leg inkább a ma ins treamhez kö t- he tő irányza toka t já tsz ik , ok ta t és hangszere l . Ezenk ívü l tuda tosan e lha táro l ják maguka t a ma ins tream jazz képze t tségge l (konzerva tór ium , zeneakadém ia) nem rende lkező „hé tköz- nap i zenészek tő l” : a leg inkább popu lár is , „h íg jazz t” já tszó zenészek tú lnyomó többsége is konzerva tór iumo t és/vagy zeneakadém iá t végze t t szemé ly , és ha a mű fa j va lame ly ha tár terü- le tén is érvényesü l , az t t ip ikus ese tben p l . popu lár is számok jazzes hangszere lése á l ta l tesz i , és nem tánczene á l ta l . Tehá t sa já t , spec ia l izá l t , jazzhez kö the tő tudás tőké jé t kama toz ta t ja , konver tá l ja anyag i prokra .

A szcéna kü lönböző csopor t ja iva l az in ter júzás t végző ku ta tó (H .  Á .) a csopor thoz va ló

v iszonyának meg fe le lően per i fer ikus , fé lper i fer ikus és m in t a be lső kör tag ja vo l t je len . M ive l

az in ter júzás – s így a ku ta tás – eredménye i t nagymér tékben be fo lyáso l ja az in ter júka t végző ku ta tó poz íc ió ja , beágyazódása a szcénába , indoko l tnak vé l jük e lhagyn i a többes számo t né- hány bekezdés ere jé ig , hogy a terepmunká t végző ku ta tó szemszögébő l bemu tassuk , m i lyen e tnográa i e lemek egész í te t ték k i a manuá l isan kódo l t 30 in ter jú t , s ezek m i lyen je len tőség- ge l b írnak .

Az in ter júzás kezde tekor csupán egy sa já tos körre ny í l t rá lá tásom , me lye t je l lemzően a Jazz Tanszékre járó vagy fr issen végze t t zenészek , zenész (g i táros , bőgős , szaxo fonos) bará- ta im a lko t tak , és ak ik m in t in formá torok a szcéna kü lönböző köre ihez seg í te t ték a szemé lyes hozzá férés t . Így egyrész t hó labdamódszerre l , másrész t in formá torok a ján lása a lap ján kerü l- tek k ivá lasz tásra a zenészek , ügye lve arra , hogy a lehe tő legsz ínesebb zene i s t í lusokban a lko- tó ( free jazz , ma ins tream) , in tézményekhez kö the tő (Jazz Tanszék , Magyar Jazz Szöve tség) , va lam in t e tn ika i és generác iós csopor tokka l s ikerü l jön in ter jú t kész í ten i .

Az in ter júsz i tuá- c iókon k ívü l többször ny í l t lehe tőség ad hoc je l legű „m in i fókuszcsopor tok” lé trehozására is , me lyekben jazz-zenészek v i ta t ták meg ku ta tás i kérdése inke t , sokszor meg fe ledkezve arró l , hogy a társa lgás t a ku ta tó egyébkén t töre t len , „ fü l le l jegyze te lő” gye lme k ísér i .

Más fé l év a la t t magam is be járam az u ta t , am i t – or ton (1995) foga lmá t továbbgon- do lva – szubku l turá l is tőke fe lha lmozásnak tek in the tünk . Ennek a sa já tos tőke fe lha lmozás i fo lyama tnak tapasz ta la ta im a lap ján ké t fáz isá t kü lönböz te tem meg . Egyrész t az á l ta lános szakasz t , me lynek során az a lapve tő nemze tköz i és haza i re ferenc iákka l ismerked tem meg és sa já t í to t tam e l nye lv i kódoka t (p l . zene i közegben beve t t roma k i fe jezéseke t , sz lengeke t) , zene i szakzsargon t , továbbá á l ta lános tudás t a budapes t i jazzé le trő l . A fe l lépőhe lyek ,

sze- mé lyze t (csaposok , de még b iz tonság i őrök és roadok is) és a legkü lönbözőbb s t í lus t képv i- se lő muzs ikosok ismere te lega lább o lyan sz in ten , hogy m i lyen hangszeren és formác ióban já tszanak , nagyban növe l te a ku ta tó i poz íc ióm e l fogadásá t , és benn fen tessége t kö lcsönzö t t az időben és tema t ikusan s truk turá l t in ter júk légkörének . A más ik , e lőreha lado t tabb sza- kasznak az t nevezem , am ikor a budapes t i jazzszcénán be lü l i kü lönböző csopor tok sa já tossá- ga iró l is in formác ió t szerez tem , me lye t tuda tosan haszná l tam fe l annak érdekében , hogy ne csak e l fogad ják , de té t te l b írónak is tek in tsék a ku ta tás t . E be lső in formác ióknak k i fe jeze t ten nagy haszná t ve t tem , am ikor kü lönböző okokná l fogva a terveze t t egy-más fé l óra he lye t t kevesebb idő á l l t rende lkezésre , p l . koncer tek e lő t t vagy koncer tek szüne te iben . E sokka l - nomabb ismere teknek az e lsa já t í tása az t je len te t te , hogy nem csupán á l ta lános prob lémákra (megé lhe tés , s t í lusok köz t i kü lönbségek , a roma jazz sa já tossága s tb .) fókuszá l tam az in ter- júk során , de az egyes körök , ső t egyes zenészek számára egz isz tenc iá l is té t te l b író kérdések- rő l is au ten t ikus módon tud tam beszé lge tés t kezdeményezn i , fenn tar tan i , am i sokka l inkább a jazzszcéna be lső v iszonya i t ismerő „be lsős” kérdező poz íc ió já t je len te t te .

25  A szcénával való „ismerkedés” során az első fél évben a hólabdamódszer, majd a szakértői kiválasztás do- minált.

26  A komoly- és könnyűzene csúcsintézményén, a Művészetek Palotáján kívül, ahol hangulat- és alkalmi kon- certeken vanjelen a műfaj, a Budapest Jazz Club (BJC), a Budapest Music Center (BMC)jazzklubja, az Opus Jazz- klub és a Fonó a három,talánlegnagyobb presztízsűfővárosi hely, ahol a műfaj képviseli magát. Kisebb, kifejezetten jazzkávézókon kívül, mint a Ráday utcában található Jederman és If kávézók és a szabadabb zenei műfajoknak, a szabad zenének és freejazznek is alkalmanként teret adó Lumen Kávézót, Kék Ló bárt, Mika Tivadar Mulatót, Lámpást és Aurorát és a Szimplát érdemes megemlíteni. Ezenkívül számos étteremben és kávézóban van jelen a műfaj,teret adva –leginkább háttérzenét nyújtó – ad hocformációknak, hakniknak (Központ, Hadik stb.). Afenti felsorolás nemteljes, és a kutatás kezdete ótatermészetesen változhattak afellépőhelyek.

Egy roma származású ku lcs in formá tor egyenesen akkor tek in te t t egyenrangú beszé lge tő- par tnerének , m ikor té te lesen tud tam a (roma) zenészek rokonság i v iszonya i t , ső t e rokonság i és bará t i kapcso la tok rendszervá l tás e lő t t i gyökere i t ! A hónapok során ped ig ugyanaz a nagy köz t isz te le tnek örvendő , a szakmában év t izedek ó ta tevékenykedő , ahhoz rokon i szá lakka l is kö tődő i l le tő már szemrehányás t te t t , ha k ihagy tam egy koncer te t . E ku lcs in formá torra l va ló ismere tség d inam izmusa jó l szem lé l te t i a zene i leg kváz i d i le t táns (hobb ig i táros) szoc io lógus emanc ipác iós tör téne té t ; avagy hogyan le t t egy a kü lönböző koncer teken fe l- fe lbukkanó , se j te lmesen jegyze te lő , fe l nem ismer t árnybó l egy fe l ismer t va lak i , ak inek b izonyos körök megny í lnak , ak i t be fogadnak , ső t egyesek azó ta bará t juknak tek in tenek .

A nagy jábó l más fé l órásra terveze t t in ter jú t szervező váz la t három fő s truk turá l is egy- ségbő l á l l t . Az e lső szekc ióban a hangsú ly a zene i tanu lmányokon és a Zeneakadém ia kap- cso la tszerzésben be tö l tö t t szerepén vo l t , va lam in t a fon tosabb zene i re ferenc iák kérdésén , me lyek a zene i iden t i táskons trukc iók részé t képez ték . A másod ik rész a jam sess ionök és a muzs ikusok köz t i ko l lek t ív in terakc ió kérdése i t jár ta körü l . Ez u tóbb i k ieme l ten fon tosnak b izonyu l t , mer t a jam sess ionök kü lsőre demokra t ikus (Becker 2010) v i lága mögö t t h ierar- ch ikus v iszonyok húzódnak meg , s e téma a ku ta tásunk fon tos tárgyá t a lko t ta . Végü l , az u to lsó szekc ióban , m ikorra már – ha szerencsénk vo l t – k ia laku l t egy fa j ta kö lcsönös b iza lom ku ta tó és in ter júa lany köz t , a szcéná t megosz tó törésvona lakra kérdez tünk rá . A leg fon to- sabb ré tegképző d imenz iók a „s t í lus” , „generác ió” , „e tn ikum ” , „be fu to t tság” , „ jazz és k lassz i- kus zene v iszonya ” , „e l ismer tség” , „nők he lyze téve l kapcso la tos a t t i tűdök” , „presz t ízs” , va la- m in t a „megé lhe tés és művész i önmegva lós í tás lehe tősége inek kü lönbözősége ibő l származó feszü l tségek és konik tusok” vo l tak . A ku ta tás je l legébő l (erősen szub jek t ív , kva l i ta t ív ada- tok) fakadó módszer tan i prob lémáka t (részreha j lás , egyo lda lúság) egyrész t a k ivá lasz tás fen t le ír t , d iverz , szakér tő i log iká ja orvoso l ta , másrész t az a lka lmazo t t e lemzés i módszer maga , me ly a köve tkező in ter júrész le tekbő l is lá tszó , a szcénában je len lévő párhuzamos , sokszor e l len té tes va lóságkons trukc iókra tuda tosan reek tá l t .

Nem nagyon vannak átfedések,(…) mindenki szidja a másikat, ezáltaligazolja magát, ezért nem tudok ebbe belemenni, nemtudom azigazságot.

Ezek az emberek nem kommunikálnak, ez a magyar benne, hibásak a képek egymásról,teljesen, prekoncepciók és előítéletek vezérelnek minden egyes gondolatot.

A ku l turá l is fogyasz tássa l kapcso la tos szak iroda lom módszer tan i tanácsa i t megsz ív le l- ve (Bourd ieu 1984 ; Pe terson 2005) nem csak a re ferenc iákró l szerepe l tek kérdések , de a d iszpre ferenc iákró l is , vagy is arró l , hogy a kérdeze t t muzs ikusok m i lyen irányza tokka l és k ikke l szemben azonos í t ják maguka t .

Így pon tosabb képe t kapha t tunk arró l , hogy a kü- lönböző poz íc ió jú zenészek menny ire a lko tnak konszonáns képe t a szcénáró l és me lyek a szcéná t megosz tó v i ta to t t kérdések . Egyú t ta l a konik tusos terü le tek fe l tárására is lehe tő- ség ny í l t , me lyekhez a szcéna kü lönböző poz íc ió i (e l térő generác iós és gazdaság i há t térre l b író , kü lönböző s t í lusokhoz kö the tő zenészek) kü lönböző e lő je l le l és e l térő in tenz i tássa l , de fe l té t len v iszonyu lnak. Leegyszerűs í tve , ku ta tásunk a jazzszcéna szerkeze té t a kü lönbö-

27  Mert „ízlés dolgában… minden elhatározástagadás; azízléstalán elsősorban ésleginkább ellenszenv”. Afordí- tás Peterson (2005: 264) alapján az angol szövegből saját: H. Á. Lásd még: DeVeaux (2017: 17).

ző poz íc iók „v iszonyu lása inak” log iká ja a lap ján igyeksz ik megragadn i és mode l lezn i . Ösz- szességében a budapes t i jazzszcéna szerkeze tének kva l i ta t ív mode l lezése során kevésbé vo l t hangsú lyos e lem a tar ta lm i á l l í tások „ igazságának” ér téke lése (p l . : k i szám í t jó zenésznek , a free zenészek hangszer tudása , a ma ins tream jazz t já tszó roma zenészek íz lésének meg í té lése , s tb .) , m in t a kü lönböző v iszonyu lások és percepc iók terének fe l térképezése. Így az egymásró l a lko to t t „h ibás képek” össze függése iben ér te lmezhe tők , me lyekbő l k ira jzo lódnak a szcéna d inam izmusá t és szerkeze té t a lko tó főbb oppoz íc iók . M ive l egy-egy azonos í to t t kör meg- í té lésé t nagyban be fo lyáso lha t ja a csopor thoz tar tozó egy-egy ember hab i tusa , akár a va lós zene i kva l i tások tó l te l jesen függe t lenü l – „anny ira k ics i a közeg , hogy egy-egy szemé ly iség soka t árt” – igyekez tünk va lame ly szóban forgó csopor tró l több forrásbó l in formác ió t nyer- n i , hogy meg tud juk , va lóban a körrő l van-e szó vagy az ado t t kör egy tag jának provoka t ív , ex trém megny i lvánu lásáró l .

Kva l i ta t ív ku ta tásunka t az in ter júk tanu lsága i a lap ján kérdő íves v izsgá la t ta l is k iegész í- te t tük , me lye t a Zeneakadém ia Jazz Tanszékének

ha l lga tó iva l kész í te t tünk 2016 . márc ius–

ápr i l isban .

Cé lunk ezze l e lsősorban okság i össze függések fe l tárása he lye t t a jazzszcénába be lépő vagy be lépn i szándékozó a ta lok a t t i tűd je inek meg ismerése vo l t . Bár a kérdő íves techn ika nem tesz i lehe tővé , hogy az in ter júzáshoz hason ló mé lységek ig meg ismer jük a ha l lga tók vé leményé t , i ly módon jóva l több zenész tő l tud tunk ada to t szerezn i , noha – for- rások h í ján – így sem reprezen ta t ív módon . Az in ter júváz la t tema t iká ja a lap ján készü l t kér- dő íves fe lvé te l során többek köz t arra keres tük a vá lasz t , hogy a ha l lga tók , a maguk sa já tos , fr issen be lépő poz íc ió jukbó l , va jon hason lóan lá t ják-e a jazz társada lom he lyze té t , m in t a kva l i ta t ív v izsgá la tban rész t ve t t pro zenészek .

Eme l le t t arra is k íváncs iak vo l tunk , hogy m i lyen há t térre l b írnak azok a kérdeze t tek , ak ik a jazz-zenész pá lyá t vá lasz t ják . A nemze tkö- z i iroda lombó l meg tudha t tuk , hogy Nagy-Br i tann iában rende lkez ik a jazz egy fa j ta osz tá ly- d imenz ióva l , azaz csak a módosabb középosz tá lybe l i csa ládok gyermeke i engedhe t ik meg maguknak , hogy ez t a pá lyá t vá lasszák , Amer ikában v iszon t nem tapasz ta lha tó ez a je lenség . A kérdő ív tehá t abban is seg í t m inke t , hogy meg tud juk , Magyarországon hogyan fes t a mű- fa j osz tá lyhá t tere .

A ku ta tás során rögz í te t t ha ta lmas in formác iómenny iség Havas Ádám d isszer tác ió ján k í- vü l lega lább 2-3 tanu lmányban kerü l ma jd e lemzésre , me lyek közü l mos t az i l lusz tra t ív je l le- gű kérdő íves ku ta tásunk tapasz ta la ta i t pub l iká l juk . A kérdő ívben fog la l t téma fe lve tése ink és a kapo t t vá laszok reménye ink szer in t ke l lő há t tere t b iz tos í tanak a kva l i ta t ív mé lye lemzések (Havas 2017a) kon tex tua l izá lásához .

A kérdő íves kuta tás eredménye i

M in t em l í te t tük , kor lá tozo t t erő forrása ink m ia t t nem vo l t lehe tőségünk arra , hogy meg fe le- lő e lemszámú reprezen ta t ív m in táva l do lgozzunk , így i l lusz tra t ív , fe l táró je l legű kvan t i ta t ív

28  Atovábbiakban „Tanszak” vagy egyszerűen „Zak”.

29  Alehetőségért külön köszönetilleti Binder Károlytanszékvezetőt és Friedrich Károlytanár urat.

30  Ez a határtermészetesentöbb esetben elmosódik; aktív, pro formációktagjai közülisjárnak a Tanszakra, pl. Párniczky András vagy Bille Gergő és mások.