H.nagyPéter:Médiaterekladygagakorában.
Kalandozások a popkultúra területén. Duna- szerdahely,MedianovaM,2017,208p.
H. nagy Péter nevével számtalan helyen talál- kozhatunk,hiszenrendkívültermékenyszakíró- rólvanszó.azegyesfolyóiratokbanvagykötet- hátlapokon,amikorabehatárolhatatlankarak- ter behatárolására törekvők felsorakoztatnak egy státuszlistát az olyan, kulcsszavaknak is beillő elemekből, mint egyetemi oktató, iroda- lomtörténész,szerkesztő,tudomány-népszerűsí- tő,popkultúra-kutató,egyelemetméghajlamo- sakkifelejteni.agagaistáragondolunk,termé- szetesen a szónak olyan értelmében, mint ahogy azakafan jelent egyetemi szférában mozgó,tudományosmunkátvégzőszakembert (akadémikus),akiazonbanbizonyosmélységig rajongiskutatásánaktárgyáért(fan),ezarajon- gásviszontéppagórcsőaláhelyezettvizsgálati alanyösszetettségénekfelismeréseáltalteljese- dikki.Bátranállíthatjuk,hogyamagyarnyelvte- rületennincsmégegyszakember,akiolyannyira behatóan, rétegzetten és kapcsolódásait felis- merve, egyszersmind szerteágazóan ismerné lady gaga művészetét, mint H. nagy. Korunk talánlegismertebbpopikonjánakmunkásságá- ra már a szerző nemrég megjelent, a magyar popkultúra-kutatásfrontjánlövészárok-foglalás- salfelérőmonográfiája,azAlternatívák1isodafi- gyelt,aMédiaterek… azonbanegyenesenönnön szervezőelvévétettegagaműködését.Demitis jelentezpontosan?
ladygagátegyrésztkorunkátváltozóművé- szénektartják,akisohanemlépkétszerugyan- abban a formában ugyanabba a folyóba…
bocsánat,színpadra.azélőshow-ksoránadalai ismindigkicsit–vagynagyon–máskénthang- zanak fel. utóbbi olykor azt jelenti, hogy alkal- mazkodnak a közegükhöz – valamely kultúrá- hoz–,vagyegyszerűenmegteremtenekegytel- jesen új, a rádióban játszott hanganyagtól is eltérő alternatívát, ami bár sok mindenben hasonlítazeredetihez,ahhozképestmégisegy-
szeriéssajátos.aművésznőkülönösenfontos pozícióbahelyeziazegyediséget,amitminden- korváltozóviselete,előadásmódjaészenéjének színessége is visszatükröz. Ezenfelül érzékeny az egyes társadalmi problémák, hangsúlyozot- tan a peremre szorult osztályok, szubkultúrák sorsa iránt. ahogy azt aBorn This Wayben is énekli:
élvezdazéletetésszeresdönmagad/Mert drága,ilyennekszülettél/nemszámít,hogy meleg, hetero vagy biszex / leszbikus vagy transzvesztitaélet.(162.p.)
amikorhúsruhábanjelentmegakamerákelőtt, egyszersmindutaltarra,hogyazeneiparmindin- kábbaszexkereskedelemútjáralép,deáltalá- nosabbanatestikiszolgáltatottságellenisfel- emelteahangját.Hidakatépítazegyesszubkul- túrákfelé,ésösszekötiasokakáltalmégmindig szeparáltan kezelt művészeti ágakat. Előadás- módjaegyszerreközelíthetőmegazavantgárd és a performansz felől, hiszen nem pusztán zene,egyszersmindszínházis,melynekelemei a popkultúra széles tárházából származnak, legyenszósci-firőlvagyakárhorrorról.
az iménti bekezdésben felmerültek tehát azokakulcsszavak,amelyekmenténladygaga művészete kibontakozik, a mi esetünkben mégis az a legfontosabb, hogy aMédia terek szerveződésére is ugyanez a jellemző. a kötet ugyanis elsősorban nem arra vállalkozik, hogy ladygagamunkásságátelemezze–bártagad- hatatlan, hogy vannak benne erre fókuszáló esszék,fejezetek–,hanemhogyazthasználva kiindulásipontulrendeljenegymásmelléolyan témaköröket,amelyekelsőránézésrebáregy- mástól távol esőeknek tűnhetnek, bizonyos pontjaikon mégis összekapcsolódnak, ahogy minden,amikörülveszbennünket,ésamiakul- túránkatalkotja.
a kötet egyik esszéjeEscher-terek, furcsa hurkokcímeníródott,ésazönmagukbaforduló mintázatok megjelenésére fókuszál az egyes médiumokban. Douglas r. Hofstadtert idézve mondja:
[a]»FurcsaHurok«jelenségakkorfordulelő, ha egy hierarchikus rendszer szintjei között 1 H.nagyPéter,Alternatívák. A popkultúra kap-
csolatrendszerei,Prae.hu,Budapest,2016.
Tanulmányok kÖnyVEk
Fó ru M Tá rsa da lom tud om án yis ze m le, XX i.é vfo lya m 2 01 9/ 2,s om orja
felfelé (vagy lefelé) mozogva váratlanul az eredeti szinten találjuk magunkat. – Majd hozzáteszi: – innen nézve a hurok egy vég nélküli folyamat ábrázolása véges módon.
(164.p.)
a kötet képként is beemeli az Escher-lépcső nevűgrafikát,amelyegyönmagábahajló,négy- fordulóslépcsősortábrázol;afilmvásznonezta jelenséget prezentálja több helyütt azEredet (inception) című film is. a hivatkozott jelenség azonbanönreflexiósalakzatkéntisolvashatóa Médiaterek szervezőelvére, a lady gaga-jelen- ségrenézvést,amennyibenaművésznőrőlszóló fejezeteketlépcsőfordulókként,azegyesesszé- ketpedig–aművésznőneveezekbenismindig felvillan–lépcsőfokokkéntértelmezzük,melyek végülmegrajzoljákaztakülönbözőhierarchikus szinteketáthidalóésösszekötőmintázatot,ami aMédiaterek címűkötetmaga.Ennekelsőés utolsószövege–mindkettőegy-egygaga-show- rólszól–összeér,sáltalukújrakezdődhetaszö- vevény.azegyeselemekpedig–mintpéldáulaz Eredet vagyaStar Wars-univerzumvonatkozá- sai,tudományéspopkultúra,azegyesműfajok és művészetek kapcsolata – vissza-visszatér- nek,ugyancsakerősítveamagábahajlórend- szerlétét,arrólmárnemisbeszélve,hogyafel- merült, felmérhetetlen számú kapcsolódás H.
nagyésmásszakírókköteteifeléágaziktovább, megteremtveamintázatténylegesvégtelensé- gét.smivelaszövegekolvasásánaksorrendje nemkötött,azolvasóbármikorrácsatlakozhat errea„furcsahurokra”,igaz,akilépéslehetősé- géremárnincsgarancia.
aszerzőmégazelőszóbanjelzi,hogymun- kájasajátostrilógiátalkotaválogatottpublicisz- tikáitegybegyűjtő,korábbanmegjelentSziszte - matikus káosz2ésPiknik az aknamezőn3című könyvecskékkel, szerveződését tekintve ellen- ben–márcsakazaztmeghatározó„gagaizmus alakzata”ésamegjelenésegymáshozképesti, időbeni közelsége miatt is – homogénebb; az
írásokeredetilegazÚjszóSzalon címűmellék- letébenláttaknapvilágot.amárasci-fi-klasszi- kussáváltPhilipK.Dickregényeiésnovelláikap- csán–amelyekreamunkaiskitér–szoktákazt mondani,hogyötletekakkoratárházátvonultat- jákfel,amelyekkiaknázásábólaspekulatívfikci- ós szerzők egy komoly testülete éveken át jól megélhetne. H. nagy PéterMédiaterek című könyvére ez ugyancsak áll, csak épp szakírói fronton.amintaztaszerzőismegjegyzi:
innennézveakönyvecske–szerénykörülmé- nyekközött,deolykortanulmányvázlatnakis beillőmódon–apopkultúraátrendeződésé- rőladhírt.(9.p.)
Eztazátrendeződéstvisziszínreamáremlített Alternatívák című monográfia, amely aMédia - terekbenfelvetetttémákközülszámosatrészle- tesebben,mélységeibenelemeztovább.
aMédiatereket bátran forgathatják mind- azok,akikasikerkulcsáraésapopsztárráválás módjánakstratégiájárakíváncsiak,deazokis, akikbenfelmerülakérdés,hogyegyilyenanti- konzervatívnak is bátran nevezhető művészet, mintamilyenagagáé,hogyanésmiértisképes úgyszárnyalni,ahogy,egyolyanországban,mint azusa.Megtudhatjuk,hogyahírnévfelhaszná- lásánaképpenőadjaegykitűnőforgatókönyvét, ami olyan szinteken mérhető, mint ahogy Bill gatestesziezt.Egyhelyüttaztolvassuk:
[a]mikor ő beszél [mármint lady gaga], az emberekfigyelnek.(44.p.)
gaganyitottsága,rugalmassága,alkalmazkodó- képessége,amód,ahogyazegyediségetélteti, ésazelvek,amelyekmellettkiáll,sokakszámá- ratanulságosaklehetnek.
Derajtakívülszóesikatudományokpop- sztárjairól is, mint amilyen stephen Hawking, albertEinstein,CharlesDarwinvagyaszomorú sorsú alan Turing, aki nélkül meglehet, nem sikerültvolnafelülkerekednianácigépezeten–
őfejtettemegugyanisaWehrmachtüzenetei- nekkódját–,atársadalommégiscsakamegve- tendő homoszexuálist látta benne, s kergette miattahalálba.
aMédiaterek számosírásatárgyaljaegymás mellett popkultúra és tudomány ambivalens viszonyát,amivoltaképpenművönkéntváltozik.
2 H. nagy Péter:Szisztematikus káosz. Duna- szerdahely,naPkiadó,2012.
3 H. nagy Péter:Piknik az aknamezőn. Média - szövegek 1993–2013.Dunaszerdahely,Media novaM,2014.
Fó ru M Tá rs ad al om tu do m án yi sz em le ,X Xi .é vf ol ya m 2 01 9/ 2, s om or ja
ahardsfopusokpéldáulóriásihangsúlytfektet- nek a természettudományos eredmények kor- rekt használatára, ellenben olyan alkotások is akadnak,amelyektévesinformációk–hoaxok– tárházát sorakoztatják fel. Ha ez utóbbiakból valamelyműnagyhírnévreteszszert,azáltala taglalt tévhitek is beágyazódnak a kulturális tudatba,ésonnantólkezdvekülönösennehéz kiirtani őket. Ezt tette például Henryk sien- kiewiczQuo vadis címűalkotása,illetveazabból készült1951-esmozifilm,amelyekolyanmeg- győzőenábrázoltákalángolórómábangyönyör- ködő,satüzekértfelelősnérót,hogymindmáig élaköztudatbanavélekedés:avérescsászár gyújtottavagygyújtattafelbirodalmafővárosát.
avuduvallásraugyanezérvényes,amelyapop- kultúra,illetveafeketékjelentetteveszélytalátá- masztanikívánóamerikaifarmerekrévénszá- mosolyanelemmelgazdagodott,amelyereden- dőennemvoltasajátja–ilyenpéldáulahithez társulóelsőasszociációnk,avudu-babais.
a popkultúra alkotásai azonban meghatá- rozzákamindennapjainkat,ésnemtúlzásazt feltételezni, hogy a feszes keretű tantárgyak közti szüneteket is uralják az iskolákban.
Vitathatatlan,hogynemmindenidevágó,ismert alkotásoperálalegmélyebbtudományosered- ményekkel,deszámosbennükszereplőtárgy- kör–legyenszóbiológiai,kémiaivagypolitikai vonatkozásokról – tökéletesen emberközelivé és jól magyarázhatóvá válik általuk. a Médiaterek szövegeinektanulságaszerintis,ha az irodalomoktatás nyitna ezek felé a művek felé,sokkalkisebbellenállásbaütközne,minta diákoktólelevetávolesőművekvéltvagyvalós fontosságának hangsúlyozásakor. Kétségtelen, hogyahelyesválasztáshozmegfelelőfelkészült- ségreésaspekulatívfikciósirodalombanvaló jártasságra van szükség, az irányzatban rejlő, környékünkönmindezideigjószerévelkiakná- zatlanlehetőségekazonbanóriásiak.
H. nagy Péter publicisztikái transzmediális dimenzióbanmozognak,nemkezelikszeparál- tanazegyesművészetekhezkötődőeredménye- ket;hogyközoktatásunkmindmáignemígytesz, azlemaradásánakbizonyítéka.aMédiaterek és számosfriss,témábavágómunkatanulságaaz, hogytalánnemiscsakazirodalomoktatásmeg- újításán kellene gondolkodnunk – és munkál- kodnunkis,természetesen–,hanemkiterjesz-
teniannakhatáraitakultúraegyébterületeifelé is.ahatároklebontásánakkorátéljük–mégha helyenként nagynak tűnik is az ellenállás –, országhatárokét,művészet-éstudományhatáro- két,azegyesdiszciplínákköztihatárátlépésés kommunikáció hangsúlyozása pedig, ne feled- jük,akritikaigondolkodásfejlesztésénekegyik alapjátjelenti.
H.nagyPéterlegújabbmunkájaiserretanít bennünket. nyitottságra és szakmai önfejlesz- tésre,sarra,hogyazidegencsakaddigidegen, amíg az idegenségét hangsúlyozzuk. Ha köze- lebbmegyünkhozzá,ésúgyvesszükszemügyre, ezatávolságmegszűnik,afelfedezéseinkpedig az előrehaladás újabb lépcsőfokai lehetnek.
amitpedigaladygagárólkészült,On the Edge címűfilmnarrációjábólőmagaisidéz:
[E]gy erős [karakter], aki azt hirdeti, hogy használdatehetségedetésadottságaidarra, hogymásokatösztönözz,ahogyőkisösztö- nöznektéged.(44.p.)
…azráisérvényes.Mostötvenolyanírástada kezünkbe–bizonyosannemvéletlenülötvene- dik születésnapja alkalmából épp –, amelyek mindegyikeezttámasztjaalá:gondolkodásraés továbbgondolásraösztönözminket.
Baka L. Patrik Csernicskóistván:Fényekésárnyak.Kárpátalja nyelvi tájképéből. ungvár, autdor-shark, 2019, 240p.
a közelmúltban látott napvilágot Csernicskó istvánFények és árnyak.Kárpátalja nyelvi tájké- pébőlcímetviselőkötete,melyamintazakötet fülszövegébőlkiderül,„nemarégiónyelvitájké- pénekteljesésrészletesleírása,hanemolyan tanulmányok gyűjteménye, amelyek szorosan kapcsolódnakanyelvpolitikaésanyelvitájkép témaköréhez”.
a kötet élén álló, azElőszó helyett címet viselőfejezetbenaszerzőrögzíti,hogymunkájá- ban a gazdag szakirodalmi megalapozottság miattnemkívánfoglalkoznianyelvitájképfogal- mávaléskutatástörténetével,ehelyettazzalpró- bálkozikmeg,hogy„alehetőségekhezésaren-
Fó ru M Tá rsa da lom tud om án yis ze m le, XX i.é vfo lya m 2 01 9/ 2,s om orja
delkezésreállóforrásokhozmérten–anyelvpo- litika elméleti keretein belül mutassa be Kárpátaljanyelvitájképénekbizonyosvetületeit”
(8. p.). azt is hangsúlyozza, hogy célja nem a régiónyelvitájképénekmindenrekiterjedőleírá- sa,hanemanyelvpolitikaidöntésekéscselekvé- sekmögöttmeghúzódónyelviideológiákfeltárá- sa, értelmezése, amely révén az olvasó köze- lebbjuthat„amaKárpátaljakéntismertrégió- banzajlónyelvi,nyelvpolitikaifolyamatokmegér- téséhez”ésahhoz,hogyezekmikéntrealizálód- nakarégiónyelvitájképében.
azelső,többalfejezetretagoltfejezetA nyel- vi tájkép történeti szempontú elemzése: nyelv- politika és nyelvideológiák a papírpénzeken címetviseli.CsernicskóistvánaNyelv politika és nyelvi tájkép összefonódásakapcsánmegjegyzi:
„az,hogymilyennyelvekéshogyanjelenhetnek, illetvejelennekmegatáganértelmezettnyelvi tájképben, jelzi az adott állam nyelvpolitikai törekvéseit,valamintinformációkatszolgáltata társadalomszámáraahatalomnyelviattitűdjei- ről,ideológiáiról.”(8.p.)ugyanakkoreztkiegé- szítendőarrólisemlítésttesz,hogy„aközvetíte- ni kívánt kép természetesen nem feltétlenül tárja elénk a nyelvpolitika valós céljait, hisz a közvélemény felé közvetített kép nem mindig egyezikmegaháttérbenmaradóvalóspolitikai motivációkkal”(13.p.).anyelvitájképvizsgála- tának kialakulóban lévő módszertana miatt a szerzőamellettA módszermellettdönt,hogyaz 1900-tól napjainkig használatos bankjegyeken megjelenő nyelveket, ezek elrendezését, egy- máshoz való viszonyát kvantitatív és kvalitatív elemzésnek veti alá (13–14. p.).A Kárpátalja mint kutatási terep címet viselő alfejezetben Kárpátalját a huszadik században bekövetke- zett államfordulatok okán alkalmasnak tekinti arra, hogy a nyelvi tájkép változásai alapján bemutathatólegyenaközpontihatalmaknyelv- politikája.Kiemeliaztis,hogy„azállamfordula- tok–rövidátmenetiidőszakokután–mindig együttjártakaforgalombanlévőfizetőeszközök cseréjévelis”,sennekokánaKárpátaljánélő idősebb generáció tagjai életük során „az osztrák–Magyar Monarchia koronájával, a CsehszlovákKöztársaságkoronájával,aMagyar Királyság pengőjével, a szovjet szocialista Köztársaságok szövetsége rubeljével, majd ukrajnahrivnyájával”isfizethettek(14–15.p.).
a következőalfejezetekbenA duális monarchia bankjegyeinek,A cseh szlo vák korona,A magyar pengő,A szovjet ru bel, illetve A független Ukrajna fizetőeszközeinek nyelvi szempontú bemutatásáttalálhatjaazolvasó.ittaszerzőaz egyszerűleírásontúlmegvilágítjaazokatanyelv- politikaimegfontolásokatis,amelyekmeghatá- roztákanyelveknekabankókonvalószerepelte- tési formáit. a fizetőeszközökhöz kapcsolódó Kvan titatív elemzés címet viselő alfejezetben Csernicskó istván a korábban bemutatott kor- szakokpénzeszközeinmegjelenőnyelvekkelés írásrendszerekkelkapcsolatosadatokatelemzi.
az egyes államok nyelvpolitikájának és nyelvi ideológiáinak az alaposabb bemutatását végzi elaKvalitatív elemzés: a nyelvideológiák és a nyelvek hierarchikus viszonyai című alfejezet- ben,melybőlaziskiderül,hogy„apénztkibo- csátóállamabankjegyektöbbnyelvűségévelazt jelenítimeg,hogyandominálahivatalosnyelvaz országbanhasználtmásnyelvekfölött”(33.p.).
Csernicskó istván véleménye szerint fontos lehetmegvizsgálniaztis,hogyakorábbifödera- tívberendezkedésűbirodalmakutódállamaiban milyen fizetőeszközök vannak forgalomban, ezért aKitekintés: az utódállamok gyakorlata címetviselőrövidalfejezetbenbemutatjaazegy- kori osztrák–Magyar Monarchia és a szovjet- unióterületénlétrejöttállamalakulatokbankje- gyeineknyelvhasználatátis.azÖsszefoglalás és diszkusszióalfejezetrávilágítarrais,hogyarégi- óbanhagyományosanatöbbnyelvűpapírpénzek voltakforgalomban(ezalólkivételtcsakafüg- getlenukrajnanemzetivalutájaképez),ugyan- akkor„atöbbnyelvűpapírpénzeketkiadóorszá- gok is törekedtek arra, hogy az államszervező nemzet nyelve domináns helyzetben legyen a bankjegyeken”(36.p.).aKonklúzió arraajövő- beliesetrekeresválaszt,hogymikéntjelen(het)- nekmajdmeganyelvekazEu-hozésazeurozó- náhozcsatlakozóukrajnaifizetőeszközökön.
amásodikfejezetA változás megragadása a nyelvi tájképben: Kárpátalja példájacímetviseli.
afejezetBevezetőjébőlkiderülaz,hogyerész céljarávilágítaniarra,hogya„nyelvitájképkuta- tásábannemcsupánakvantitatívmódszerhoz- hatértékelhetőeredményeket;akvalitatívelem- zés,egy-egyfelvételszemiotikaijellemzőinekfel- tárása révén hasznos információkra tehetünk szert a közösségben használatos nyelvek és
Fó ru M Tá rs ad al om tu do m án yi sz em le ,X Xi .é vf ol ya m 2 01 9/ 2, s om or ja
beszélőik helyzetéről, a nyelvek hierarchikus viszonyainak (át)alakulásáról” (41. p.). a Maradandóság és változás a nyelvi tájképben címűalfejezetkereteiközöttaszerzőakárpátal- jaizsidósághozköthetőhébernyelvűfeliratokra hívja fel a figyelmet, melyek jó tükrözik azt is, hogya„tájképbizonyostekintetbenlassabban változik,mintegy-egyrégió,helységlakosságá- nak etnikai vagy nyelvi összetétele” (41. p.).
Csernicskóistvánugyanakkorarraisfelhívjaa figyelmet,hogy„másrésztazonbananyelvitáj- képnagyongyorsanreagálaglobáliséslokális gazdasági változásokra: egy-egy márka eltűné- se/megjelenése,azüzletektulajdonos-és/vagy profilváltása, a kirakatok, cégtáblák, reklámok lecseréléserendszeresenátalakítjaanyelvitáj- képet” (44. p.). az ilyen jellegű változásokat kívánja bemutatniA változás és az átmenet megjelenése fotókon, dokumentumokon című alfejezet. a fentiekhez kapcsolódóKövetkezte - tésekközöttaszerzőaztismegjegyzi,hogya
„bemutatott dokumentumok, fotók arra hívják felafigyelmet,hogyanagypolitikaváltozásai,a nyelvpolitikaidöntésekmilyenhirtelenalkalmaz- kodástkövetelnekmegazadotthelyenésidő- benélőemberektől;arrafigyelmeztetnek,hogy a (nyelv)politikai döntések közvetlen hatással vannakazemberekéletére,munkájára”(57.p.).
akövetkezőfejezetA szovjet Kárpátalja nyel- vi tájképétkívánjabemutatni.A szovjet nyelvpo- litikasajátosságaitvizsgálóéselemzőalfejezet- ből az olvasó megtudhatja például azt, hogy milyenindokokkalkapottazorosznyelvprivilegi- záltszerepet,illetveaztis,hogyatagköztársasá- goknak és az azokban élő kisebbségi népcso- portoknakmilyenlehetőségeikvoltakakisebb- ségi anyanyelvhasználatra. Csernicskó istván felhívjaafigyelmetarrais,hogy„aszovjetunió nemvoltnemzetállamvagynemzetihomogeni- tásra törekvő klasszikus nemzetiesítő állam. a mindenkori szovjet pártvezetés törekedett ugyanazoroszdominanciamegteremtésére,az orosz nyelv funkcióinak kiterjesztésére, s az orosznyelvetmintatársadalmimobilitásegyik eszközét kínálta a polgárok számára, de az országotmindvégigsoknemzetiségű,etnikailag heterogén,föderatívállamkéntdefiniálták”(64.
p.).akövetkezőalfejezetA szovjet nyelvpolitika ukrajnai értékeléséről szól, melyben a szerző kiemeli,hogyakutatókjelentősrészeerőszakos
oroszosításkéntértékeliaszovjetnyelvpolitikát, mások viszont a szovjetunió gyarmataként tekintenekukrajnára.Felhívjaafigyelmetazon- banarrais,hogyha„történetiszempontból–a rendelkezésreállóforrásokalapján–megvizs- gáljuk, milyen volt Kárpátalja nyelvi tájképe a szovjetunió fennállása idején, az ukrán nyelvi genocídiumraésalingvicizmusravonatkozóállí- tások mindenképpen finomításra, árnyalásra szorulnak”(69.p.).A szovjet nyelvpolitika tükrö- ződése Kárpátalja nyelvi tájképében: az ukrán nyelv a nyilvános térbencímetviselőalfejezet- benmegállapításrakerül,hogy„aszovjetszövet- ségitagköztársaságoknévadónemzetiségeinek nyelvei–jellemzőenazoroszmellett–megje- lentekazideológiaijelszavakattartalmazóköz- területifeliratokon,lózungokon,plakátokon,sőt egyes személyes okmányokon, dokumentumo- kon,hivataliűrlapokonstb.”(69.p.).abemuta- tottdokumentumokjólmutatjákaztis,hogyaz oroszmellettazukránnyelvjelenvolthivatalos okmányokon,személyesiratokonésanyilvános térben is. a következő,A szovjet nyelvpolitika tükröződése Kárpátalja nyelvi tájképében: a magyar nyelv a nyilvános térben címet viselő alfejezetbenolyanpéldákkerülnekbemutatás- ra,melyekjólillusztráljákaztis,hogybizonyos mértékigamagyarnyelvisjelenvoltaszovjet korszakkárpátaljainyelvitájképében,igaz,„leg- gyakrabban a szovjet propaganda hordozója- ként” (97. p.). az alfejezetben külön figyelmet kapahivatalos(MsK,azazuTC+3)ésahelyi (CET, vagyis uTC+1) idő közötti 2 órás eltérés bemutatása is, mely egy sajátos időérzékelési stratégiátalakítottkiKárpátalján,smegjelenika helyi plakátokon, meghívókon is (109. p.). az Összefoglalásban a szerző hangsúlyozza, hogy
„átkellértékelnünkazukránnyelvészetiszakiro- dalombanközhelyszerűenismételgetettállítást, melyszerintaszovjethatóságokoroszosítópoli- tikájaszinteteljesenkiszorítottaazukránnyel- vetamindennapokból,illetveamelyszerintaz orosznyelvhasználatakizárólagosvoltapoliti- kaiésközélet,valamintakultúraéstudomány mindenterületén,ésazukránszszKtöbbségi lakosságánaknyelveszinteteljeseneltűntanyil- vánostérből”(110.p.).
Az állam alatti szint szerepe a nyelvi tájkép és a nyelvpolitika alakításában címet viselő, negyedikfejezetelsőalfejezeteaNyelvpo li tika,
Fó ru M Tá rsa da lom tud om án yis ze m le, XX i.é vfo lya m 2 01 9/ 2,s om orja
nyelvi tájkép és nacionalizmus kapcsolatával foglalkozik.azAlulról szerveződő nacionalizmus címűalfejezetolyaneseteketmutatbe,amikora nyelvitájkép„korrekciója”(bizonyosnyelvűfel- iratok törlése vagy más nyelvű formákkal való kiegészítése)magánakciókeredményekénttör- tént meg. aNacionalizmus a középső szinten címűalfejezetbenCsernicskóistvánkiemeliazt, hogy„akétmagyarpolitikaipárthozkapcsolódó helynévtáblák, illetőleg a magyarországi »im- port« következtében a régióban megjelenő rovásírásosfeliratoknemilleszthetőktipikusan sematop-down,sempedigabottomuptípusú feliratokhoz.Ezekakiírásokaközépsőszintet képviselik:nemukrajna,ésnemMagyarország jelenikmegáltalukaktorkéntakárpátaljainyelvi tájképben,hanemarégiómagyarérdekvédelmi szervezetei, illetve a magyarországi jobboldali civil és politikai mozgalmak” (122. p.).Kon - klúziókéntmegfogalmazvaaszerzőaztishang- súlyozza,hogy„anyelvpolitikaésanyelvitájkép alakításában ma már korántsem kizárólag a három klasszikus szereplő (a nemzetállam, az anyaország és az intézményesült nemzeti kisebbség)veszrészt”(123.p.).
azötödikfejezetaNyelv, gazdaság, társada- lom: globális nyelvek Kárpátalja magyarok lakta végeinek nyelvi tájképében címet viseli. a Bevezetőbenmeghatározásrakerülafejezetfő célja,mégpedigaz,hogyrövidenérzékeltesse, miként„alakítjákazabszolútmagyartöbbségű kárpátaljaitelepüléseknyelvitájképétagazda- ságiérdekekésviszonyok,azegyesnyelvek(vélt vagyvalós)gazdaságiértéke,presztízse”,illetve, hogy „Kárpátalja jellemzően magyarok lakta részeinek nyelvi tájképét a nyelv és gazdaság összefüggési rendszerében kívánja tárgyalni”
(124.p.).azAdatok kapcsánCsernicskóistván megjegyzi, hogy „a nyelvi ideológiáknak és a nyelvitájképnekagazdaság,illetveaturisztika szempontjábóltörténőelemzésefénytderíthet arra,hogymiértjelennekmegegyesnyelveka nyilvános térben és hogyan válnak áruvá és másokatmiérttávolítanakelanyelvitájképből”
(125. p.).A nyugati életérzés szimbóluma: az angol nyelv megjelenése Kárpátalja magyarok lakta területein címetviselőalfejezetbenaszer- zőfelhívjaafigyelmetarraazérdekestényreis, melyszerint„azukrajnainemzetépítésegyikki- emeltprojektjeaminélerősebbpozíciókkivívá-
saazukránnyelvszámára”ésennekellenérea
„hatóságokat és a közvéleményt (egyelőre?) nemaggasztjaazangolegyreerősebbtérhódítá- sa ukrajnában” (126. p.), s ez valószínűleg annakisbetudható,hogy„ebbenafolyamatban az angol nem a veszélyeztetett ukrán nyelvet fenyegetőglobálisvilágnyelvként,hanemanyu- gatiintegrációésaszovjetvilágbólvalókiszaka- dás egyik szimbólumaként jelenik meg” (127.
p.). a fejezet gazdagon illusztrált példákkal mutatjabe,hogymilyenformábanéshelyeken isjelenhetnekmeg,azelsősorbanakülföldről érkezővendégeketsegíteniésmegcéloznikívá- nóangolnyelvűfeliratok.akövetkezőalfejezet Az orosz nyelv Kárpátalja magyarok lakta sávjá- bancímetviseli,segyebekközöttolyanjelensé- gekremutatrá,mintpéldáulaz,hogyaz„orosz nyelvűfeliratoknakegyrészemindenbizonnyal mégaszovjetkorszakbólmaradtmeg”(141.p.).
ugyanakkoraztiskiemeli,hogyorosznyelvűfel- iratokújonnantörténőkikerülésepedigannak tudhatóbe,hogya„Kárpátaljamagyaroklakta részeireérkezőszlávturistákjelentősrészeaz orosz nyelvet használja” (143. p.). Csernicskó istvánarraisfelhívjaazolvasófigyelmét,hogya kárpátaljaimagyarokáltalkihelyezett,ssokszor a„hiányosorosznyelvtudásróltanúskodófelira- tokalapjánolyanoroszulbeszélőkrekövetkez- tethetünk, akik a várható gazdasági előnyök kedvéérthelyeztékkiazorosznyelvűtáblákat”
(145.p.).Ezekalapjánaszerzőaztakövetkez- tetést vonja le, hogy „a gazdasági realitások tehátidőnkéntfelülírják,vagylegalábbisárnyal- ják a politikai érdekeket és – a nyilvános tér magyardominanciájáratörekvő–nemzetiérzel- meket” (149. p.). aKitekintés, párhuzamok címűalfejezetPetterilaihonen2013-askutatá- sára alapozva „egy-egy olyan dél-szlovákiai (Vásárút), székelyföldi (Csíkszentdomonkos) és kárpátaljai(Mezőkaszony)falutmutatbe,ahola településenbelüliszóbelikommunikációnyelve egyöntetűenmagyar,illetveegy-egyolyanfalut (réte,aldoboly,Visk),amelyetszóbelikétnyelvű- ségjellemez”(150.p.).azittnyertadatokelem- zéserévénleszögezi,hogy„azabszolútmagyar domináns nyelvi tájkép csupán illúzió, még az egyébkéntabszolútmagyartöbbségűtelepülé- seken is” (151. p.). aTársadalmi implikációk alfejezet a korábbi cenzusok nyelvismeretre vonatkozóadataialapjánmutatjabeéselemzia
Fó ru M Tá rs ad al om tu do m án yi sz em le ,X Xi .é vf ol ya m 2 01 9/ 2, s om or ja
kárpátaljaimagyaroknyelvtudását,hangsúlyoz- vaazt,hogy„anyelvtudásjelentősenerősítia kárpátaljai magyarok munkaerő-piaci pozícióit, ésnövelimobilitásiesélyeit,lehetőségeit”(151–
152.p.),sezért„haatöbbnyelvűkörnyezetben javítaniszeretnénkakárpátaljaimagyarokgaz- daságihelyzetén,akkoranyelvoktatásazaterü- let,ahováfeltétlenülérdemesinvesztálni”(155.
p.).Kon klúziókéntaszerzőarrahívjafelfigyel- met, hogy „a kárpátaljai magyarok hiányos ukrán,oroszésangolnyelviismereteimegnehe- zítik azt, hogy a közösség könnyen profitáljon Kárpátalja gazdasági, turisztikai felértékelődé- séből”,főlegakkor,hafigyelembevesszükazta tényt is, hogy „a kárpátaljai szlávok körében fokozatosan nő a magyarul valamilyen szinten beszélőkszáma”(157.p.).
a hatodik, aSzeparatizmus vagy valami más? A kisebbségi nyelvek és/vagy regionális nyelvváltozatok átértékelése című fejezet első alfejezeteA nyelv mint árucímetviseli,sebben kerülnekkijelölésreafejezetbenbemutatniés elemeznikívántnyelviadatok.aKárpátalja szláv lakossága című alfejezet a régióban élő szláv lakosságbetelepüléséről,illetveazelmúltévszá- zadbanvégbementnyelviéspolitikaiberendez- kedéséről ad számot. a következő alfejezet a Ruszin reneszánsz Kárpátalján, melyből meg- tudhatja az olvasó azt is, hogy a kárpátaljai ruszinsztenderdkodifikációjaannakellenéreis folyamatbanvan,hogya„hivatalosukrajnaiaka- démiaiálláspontnemismerielaruszinetnikum és nyelv önállóságát” (165. p.). Csernicskó istván azt is kiemeli, hogy „a modern ruszin reneszánszKárpátaljánazonbansokkalinkább felülről kezdeményezett értelmiségi projekt, mintsemalulróljövő,szélestömegbázissalren- delkezőmozgalom”(166.p.).akövetkezőalfeje- zet,A turizmus mint kitörési pont, arrahívjafela figyelmet,hogyaKrímelvesztéseutánjelentős mértékbenmegnőttKárpátaljaturisztikaivonz- ereje, s ebben jelentős szerepe van a térség nyelvi sajátosságainak is.A nyelv(járás) mint egzotikum címet viselő alfejezetben a szerző olyanspeciális,elsősorbaninternetenelérhető szótárakat,szószedeteket,oldalakatésvideóso- rozatokatmutatbe,melyekahelyinyelvváltoza- toksajátosságaitmutatjákbe,sígyaturizmus szempontjából is jelentős reklámértékük van (170.p.).a„turizmusszervesrészeagasztronó-
mia”, s így aJellegzetes ízek és ízes szavak ugyancsakkomolyszereppelbírnakKárpátalja turisztikaifelemelkedésében.azalfejezetbena régióban megrendezésre kerülő gasztronómiai fesztiválok,egy,aszűkrégiónépiételeitnépsze- rűsítőszakácskönyv,illetveahelyiéttermekétel- kínálata kerül bemutatásra, ami kapcsán Csernicskóistvántalálóanjegyzimegazt,hogy
„a pacal, rakott krumpli, babgulyás, lacipecse- nyestb.szavakakkorismegfejthetetlenekakár- pátaljaikonyhátés/vagyamagyarnyelvetnem ismerőkszámára,hacirillbetűkkelírjákkiőket”
(172.p.).A helyi szláv dialektusok a populáris kultúrában valóelőfordulásait,illetveA kárpátal- jai nyelvjárások és a magas kultúrakapcsolatait mutatjákbeakövetkezőalfejezetek.A dialektu- sok a politikai kampányban és a közterületi rek- lámokban is megjelennek, s így talán már az semmeglepő,hogyegy,azinternetennagynép- szerűségnekörvendőtörténetbenfelhasználás- rakerültekA kárpátaljai nyelvváltozatok a „haza védelmében” is. a fejezetet záróÖsszefog la - lásbanaszerzőarraisfelhívjaafigyelmet,hogy
„aregionálisnyelvváltozatokaregionalizációés a globalizáció keretében a központosító, egy- nyelvűésegynormájúnyelvpolitikaellenébenis szert tehetnek gazdaságilag konvertálható értékre, és nemcsak a turizmus területén, hanempéldáulaszépirodalomban,akönnyűze- nében, a reklámiparban vagy épp a politikai kampányoksorán”(188.p.).
„A múltat végképp eltörölni”, avagy ideoló- giai csata a nevek frontján a 21. századi Ukrajnában címet viselő hetedik fejezet az ukrajnában zajló dekommunizációs folyamato- katmutatjabe.aMúlt és jelen terheicíműalfe- jezetbenCsernicskóistvánleírja,hogyafejezet kereteinbelül„anégydekommunizációstörvény közül eggyel, illetve annak a földrajzi nevekre gyakorolthatásaival”kívánfoglalkozni,sezalap- ján próbálja meg bemutatni azt, hogy miként
„alakítjaátanyelvitájképetanyelviideológiák- kal szoros kapcsolatban álló felülről vezérelt nemzetépítés”(189.p.).aNem ér a nevükcímű alfejezetaztmutatjabe,hogyadekommunizáci- ós törvény értelmében milyen szempontok és milyen eljárásrend szerint kell végrehajtani a megyék, járások és települések átnevezését, illetvekitérarrais,hogymelyekazokanevek, amelyekatörvényértelmébentiltólistárakerül-
Fó ru M Tá rsa da lom tud om án yis ze m le, XX i.é vfo lya m 2 01 9/ 2,s om orja
tek. azEgy kommunista esete Szent Péterrel címet viselő alfejezet egy, aDnyipropetrovszk városújnevérevonatkozójavaslatotmutatbe, aminek az elfogadása esetén a város új neve (nem tévedés!)Dnyipropetrovszk lett volna. a Leninből Lennon című alfejezet arról kíván képetadni,hogyKárpátaljánmikéntzajlottakle adekommunizációstörvényáltalelrendeltátne- vezések. a következő alfejezetek aLe az oro- szokkal,illetveaCuius regio, eius nomencímet viselik,srávilágítanakpéldáularrais,hogy„a földrajziésközterületinevektörvénybenelőírt, kötelezőmegváltoztatásaszervesrészeanév- anyagraiskiterjedőnyelvpolitikánakésnyelvter- vezésnek, amelynek célja a mentális térkép átalakítása,avalóságátkonstruálása,különbö- ző politikai és nyelvi ideológiák alapján” (203.
p.).azutolsóalfejezetazUralja-e a jövőt, aki a múltat uralja?kérdésrekeresiaválaszt.akér- déskapcsánCsernicskóistvánarrahívjafela figyelmet,hogy„azasszimilációsnyelvpolitikaés anyelvitájképfelülről,rendeletiútonvéghezvitt átalakításanemfeltétlenülleszelegendőahhoz, hogyukrajnahomogénnemzetállammáváljék”
(205.p.).
Utószó helyettaszerzőakorábbanbemuta- tottéselemzettanyagokalapjánszámosfontos következtetéstvonle,egyebekközöttazt,hogy
„a gazdaságpolitikai realitásokat is figyelembe vevő nyelvpolitika és a nyelvi tájkép alakulása közötttehátszorosazösszefüggés”(208.p.).
akötetetterjedelmesirodalomjegyzék(több minthúszoldal)ésaszemléltetéseszközéülfel- használt 180 fénykép forráslistája, valamint a közölt írások első megjelenési helyét rögzítő jegyzékzárja.
aMagyarTudományosakadémiatámogatá- sávalnapvilágotlátottkiadványértékétésfon- tosságátazisjólmutatja,hogyakézirat2018- ban a „gEnius” jótékonysági alapítvány soós Kálmán Ösztöndíjpályázat jegyzettámogatási ösztöndíjátiselnyerte.
a240oldalas,mélytudományosmegalapo- zottságaellenéreisolvasmányosmunkaanyel- vészekenkívülatörténészekésalaikusolvasók érdeklődéséreisjoggaltarthatszámot.aköteta Hodinka antal nyelvészeti Kutatóközpont http://hodinkaintezet.uz.ua/ címen elérhető oldalán(azintézetáltalkiadottmáspublikációk- kal egyetemben) szabadon hozzáférhető:
http://hodinkaintezet.uz.ua/ wp-content/uplo- ads/2019/04/Fenyek_rnyak_teljes.pdf
Gazdag Vilmos Petrogalli oszkár: Mankón járó demokrácia.
Írások, beszédek, nyilatkozatok. Összeállította, szerkesztette,jegyzetekkelelláttaésazelőszót írta Filep Tamás gusztáv. somorja, Fórum Kisebbségkutatóintézet,2018,348p./Fontes historiaehungarorum,8./
akétháborúköztiszlovákiai(vagyahogyakkor mondták:szlovenszkói)magyaridőszakrólnincs átfogómonográfiánk,sjórésztfeltérképezetlen területről van szó. a rendszerváltás előtti idő- szakbanmindenekelőttakisebbségiirodalom- ésművelődéstörténetképezettkivételt,elsősor- banTurczellajosmunkásságánakköszönhető- en.aközéletvagyapolitikaazonban–főkénta levéltárikutatásokhiányamiatt–csakmarginá- lisan képezte a mondott időszakkal foglalkozó szakemberek érdeklődését, kivételt egyedül a baloldalisarlómozgalomfeltérképezésejelen- tett. (Paradox módon ma éppen a sarlóval, annakmai,revideáltmegítélésévelnemfoglal- koznakérdemben–azegyBajcsiildikókivételé- vel.) Örvendetes viszont, hogy a katolikus Prohászka Körök megismerését egyre több tanulmánytűzikicéljául.sajnos,nemfeldolgo- zottasajtótörténetesem,különösenalegtekin- télyesebb országos napilap, a Prágai Magyar Hírlapfeldolgozásaésértékelésehiányzik(bár most már, hogy a Fórum Kisebbségkutató intézetdigitalizáltasadatbankjábanhozzáférhe- tővétettealapot,nyilvánetérenismegindulnak a kutatások). a kortárs kutatások eredményei maisnéhánytörténésznevéhezkötődnek,töb- bekköztFilepTamáséhozéssokrétűmunkássá- gához,őegyebekmellettmonográfiátírtTörköly józsefről,aMagyarnemzetiPártelnökéről,kép- viselőről és szenátorról. Molnár imre munkái Esterházyjánosnak,apolitikusnakamegisme- résétszolgálják,asimonattila–Tóthlászlószer- zőpárospedigapolitikusésművelődésszervező szent-ivány józsefről írt monográfiát. E három ismert szlovenszkói politikuson kívül másokról ez ideig nem születtek átfogó munkák.
KiemelendőmégangyalBélakétdokumentum-
Fó ru M Tá rs ad al om tu do m án yi sz em le ,X Xi .é vf ol ya m 2 01 9/ 2, s om or ja
válogatása: az egyik az országos Ke- resztényszocialista Párt, a másik az országos MagyarKisgazdaFöldmívesésKisiparosPártés aMagyarnemzetiPártdokumentumaibólnyújt válogatást, simon attila pedig Esterházy jánossalkapcsolatos,eladdigismeretlendoku- mentumokatadottközre.Popélygyulaazelső Csehszlovák Köztársaság kezdeti éveinek kisebbségi helyzetével foglalkozott behatóan.
ugyancsak simon attila foglalta össze a két háborúköztiaktivista(értsd:nemellenzéki,kor- mánypárti)politikaivonallegfontosabbismérve- it.EbbeasorbailleszkedikFilepTamásgusztáv Petrogalli-könyveis,melyegyébhasznamelletta kétháborúköztiszlovenszkóiközéletéspolitika újabb,eddignemfeltártszeletévelfoglalkozik.
annálisértékesebbezamunka,mivelaköztár- saságbelilételéggéelhanyagolt,elsőszakaszát vizsgálja.nemmelleslegtermészetesenszarka lászló is sokat tett és tesz a tárgyalt korszak jobbmegismeréséértésárnyaltabbmegértésé- ért.akorán,mintegyötvenéveskorábantávozó Petrogalli oszkár (1874–1925) Beszter- cebányánszületettsottishunytel.Ügyvéd,poli- tikus,publicista,FilepTamásgusztávszerintaz első Csehszlovák Köztársaság kezdeti éveinek egyiklegjelentősebbmagyarkisebbségipolitiku- sa. jogi diplomája megszerzését követően ügyvéd, a Figyelő című lap szerkesztője. az államfordulatot követően egy csapásra a szlo- venszkóimagyarpolitikaiéletegyikfőszervező- je,akihaláláigamagyarpolitikaierőkegységé- nekmegteremtésénfáradozott.életénekutolsó három évében előbb (1922 tavaszától) a szövetkezett Ellenzéki Pártok központi irodájá- nakvezetője,majd1922őszétőlepártokköz- ponti napilapjának, a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztőjevolt.abban,hogyalapvezetését éppenőrábízták,nagyszerepetjátszott–amint aztFilepTamásgusztávisidézi–hogyaszéthú- zó kisebbségi magyarság egységét képviselte.
Konkrétan ezt mondja Petrogalliról: „csak az elsőhétévküzdelmeibenvettrészt,deakkori- banafelföldimagyarpolitikusokközülővoltaz egyetlenigaziintegrálószemélyiség.”amagyar politikai érdekképviselet hatékony szervezője- kéntmégakezdetekkezdeténfélévreletartóz- tatták.Publicisztikaimunkáságánakújraindulá- sát is ettől az eseménytől kezdve tartjuk szá-
mon.amagyarpolitikaiegységmegteremtésén kívülazőslakosokközösföllépésétszorgalmaz- ta;sürgetteszlovákiaautonómiájánaklétrejöt- tét,ésközössége,illetvepolitikaipártjainevé- benacsehországinémetpártokkalismegpró- báltafölvenniésszorosrafűzniakapcsolatokat olyan koalíció létrehozása érdekében, amely alkalmasakormányleváltására.acseh-szlovák nemzetikoalícióskormányokpolitikájátnaciona- listának és antidemokratikusnak tartotta és folyamatosanbírálta,számonkérveazállamot létrehozónemzetközidokumentumokbanfoglal- takérvényesítését.ideáljaazangoldemokrácia.
Írásaiseméletében,semhalálautánnemjelen- tekmegkötetben.amintaszerzőazelőszavá- banírja,Petrogallit„amásodikvilágháborúután ritkán emlegették, politikai nézeteit nem fejte- gették,írásaitnemelemezték”.
Filep Tamás gusztáv mintegy százhúsz Petrogalli-szövegetadközreebbenadokumen- tumgyűjteményében, ezek főként újságcikkek, beszédek, nyilatkozatok, s döntő többségük, mintegynyolcvanszövegaPrágaiMagyarHírlap hasábjainjelentmeg.aválogatástöbbmintfél- ezermagyarázó-eligazítójegyzetesegítiazolva- sótakorabeliszemélyiségekésviszonyokértel- mezésében. a szerző természetesen a teljes Petrogalli-életműbőlválogat,tehátakisebbségi helyzetet megelőző időszak írásaiból is, igaz, ezekinkábbreprezentatívjellegűírások,stöbb- ségükaPetrogalliáltalalapítottbesztercebányai Figyelőcíműhetilapbanjelentmeg.aszövegek döntőtöbbségeaz1921és1925közöttiszűköt évbenjelentmeg.azelőszóbóltudjukmeg,hogy Besztercebánya többször is képviselőjévé választottaPetrogallit,akisokpolitikustársával ellentétbentudottszlovákulis,az1919-esfordu- lat után pedig, már kisebbségi politikusként a magyar–szlovák összefogás és szlovenszkó autonómiájának híve, s „a legbefolyásosabb képviselőkközötttartottákszámon”.azújállam- rendkeretébenPetrogallielsőkéntvallotta,hogy –mintFilepTamásgusztávírja–„azújállam alapjárakellhelyezkedni,éskikellharcolniatör- vényesjogokat,ennekeszközepedigamagyar politikaiegységésatöbbinemzetikisebbséggel kötött szövetség”. Hogy a PMH függetlenségét fenntarthassa, kilépett a kisgazdapártból (a másikmagyartábort,mintmárvoltrólaszó,a keresztényszocialistákképezték).
Fó ru M Tá rsa da lom tud om án yis ze m le, XX i.é vfo lya m 2 01 9/ 2,s om orja
Petrogallieszméinekéspolitikaiszellemisé- gének legtermékenyebb időszaka azzal kezdő- dött, hogy kinevezték a szövetkezett Ellenzéki Pártokközpontiirodájaigazgatójának.Errőltit- kára,Forgáchgézaígyírvisszaemlékezésében:
„EttőlanaptólkezdvePetrogallioszkárkezeiben futottak össze a felvidéki magyarság politikai megnyilvánulásainakéletszálai,satestvérpár- tokmindenközösakciójátővezette,irányította, ésalegtöbbetőmagakezdeményezteis.”Csak megjegyzem,hogyezidőtájtaköztársaságnak hivatalosanhétszázötvenezer,becslésekszerint egymilliómagyarlakosavolt.Petrogalliismétel- tenfelemelihangjátalátszatdemokráciaésaz alapelvekpusztadeklamálásaellen,példáula nyelvhasználat jogának kérdésében, mely a máig jól ismert helyzetet tükrözi: a törvénybe foglalt jogot nem követi végrehajtási rendelet, ígyakisebbségimagyaroknemcsakjogbizonyta- lanságban,hanemjogtalanságbanélnek.„Bíró- ságokon,hivatalokbanolyanterületeken,ame- lyekenazidézetttörvény(…)értelmébenanem cseh-szlováknyelvenbeszélőpolgároknakjoguk vansajátnyelvüknekhasználatára,olyantisztvi- selőket és bírákat alkalmaznak, akik az ún.
kisebbségnyelvétnemértik,ésígyanyelvtör- vényben előírt kötelezettségeknek megfelelni nemtudnak.”(189.p.)ugyanakkortöbbszöris hangsúlyozza,hogyasérelmekföltárásávalés felsorolásávalamagyarokmindösszeazállam- polgári kötelességüknek tesznek eleget. a CsehszlovákiaésMagyarországközöttiviszonyt illetően „az örökös feszültség” helyett „a leg- alábbistűrhetőszomszédiviszony”légköremel- lett száll síkra. Folyamatosan nehezményezi, hogy a csehszlovákiai magyarokat irredentiz- mussalvádolják,srámutatarra,hogyazállam- ellenesség és a felforgatás vádját a kormány sajátérdekeitkövetvetartjanapirendensvégső soronazacélja,hogyamagyarságtagadjameg nemzetét. a kötet címéül is szolgáló, Mankón járó demokrácia c. cikkében ismételten a demokráciaismérveirőlszól,idesorolvaelsősor- ban a kritika szabadságát; ez olyan entitás, melyért napjainkban is bátran síkra lehetne szállni.„Majdegyszerszéprendszerbefoglalva napvilágra hozzuk azokat a bűnvádi pöröket, amelyekékesenbizonyítják,hogymennyirenem respektáljákittakritikaszabadságát–írja.–a törvénybenugyanlétesítettekautonómtestüle-
teket,mertarravoltgondjuk,hogyaköztársa- ságbanademokráciánakformáitésszervezete- itelhelyezzék.Denemvoltmegabátorságuk, sem a becsületes elszántságuk arra, hogy ennekademokráciánakaformamellettlénye- getéstartalmatisadjanak.Mitérazazauto- nómtestület,amelynekmindenhatározatátfö- lülbírálhatjaésmegváltoztathatjaaközpontikor- mány…”(219–220.p.)ittszólarrólis,hogya harmincöttagúmegyebizottságbatizenhéttagot automatikusan a kormány jelöl, vagyis „csak kilencválasztottbizottságitagszavazatáravana kormánynakszüksége(…),hogyakormánynak kedveséshelyeshatározatothirdessenki.Íme, ígyteszilehetővéademokratikusnépköztársa- ság, hogy a választók háromnegyed részének szavazatát,akaratátkijátssza,megsemmisítse”.
(220–221.p.)
akönyvbenfoglaltPetrogalli-szövegekékes példáiannak,hogyjótollúszerzőjükmilyenidő- szerű,ugyanakkorsajnosidőtállóproblémákkal szembesítette olvasóit. sokat foglalkozott a kisebbségekszámáraelevekedvezőtlenülátraj- zoltmegyerendszerrel,ajogegyenlőséghiányá- val,azegységespolitikaifellépésszükségszerű- ségével. s tette mindezt önzetlenül: mint azt Filep Tamás gusztávtól tudjuk: sem politikai, semújságíróitevékenységéértnemfogadottel honoráriumot.Egyikutolsócikkébena„nemzeti újjászületés”igényétéstermészetétígyhatároz- za meg: „Mi, a köztársaságban élő magyarok, nem akarunk a magyar nemzet külön része lenni, mi valljuk rendíthetetlen hittel a magyar nemzetegységét,detudjuk,hogyanemzettel szemben külön fokozott kötelességeink van- nak.”(328.p.)
FilepTamásgusztávPetrogalli-könyveújabb komoly lépés a két háború közti szlovenszkói magyarpolitikaiésközéletjobbmegismerésé- hez. Tanulnunk kellene tőle – nemcsak Petrogallitól,hanemFilepTamásgusztávtólis, hiszenmindkettőkövetkezetesargumentátorés élvezetesdebatter–,hogypéldáulafennenhan- goztatottdemokráciaesetenkéntéskormányon- ként mennyire (nagyon) megnyirbálhatja az egyénésaközösségekalapvetőjogaitaszabad véleménynyilvánításraésakülönvéleményre.
Csanda Gábor
