Tanulmányok kÖnyVEk

Harrach­ gábor–rákóczi­krisztián:­külön­uta- kon.­ Adalékok­ a­ felvidéki­ magyarság­ 2009 utáni­politikatörténetéhez.­budapest,­nemzet­- po­litikai­ kutatóintézet–l’Harmattan­ kiadó, 2017,­176­p.

Az­ utóbbi­ egy­ évtizedben­ sajnálatos­ módon nagyon­ kevés­ olyan­ politológiai­ jellegű­ tanul- mány­ jelent­ meg,­ amely­ a­ szlovákiai­ magyar pártokat­állította­volna­figyelme­középpontjá- ba.­különösen­fájó­a­szakmai­háttéranyagok hiánya­akkor,­ha­tudatosítjuk,­hogy­az­Mkp–

Híd­ pártszakadás­ óta­ eltelt­ legutóbbi­ tíz­ év vizsgálata­a­szélesebb­körű­nyilvánosság­szá- mára­is­tanulságokat­rejthet.­egy­évtizede­fel- térképezetlen­ a­ pártok­ egymáshoz­ kötődő viszonya,­ ennek­ következtében­ pedig­ rövid, tudományos­igényességtől­mentes­publiciszti- kákra­ és­ saját­ előítéleteinkre­ kell­ hagyatkoz- nunk­olyan­kulcsfontosságú­témák­vizsgálata kapcsán,­ mint­ a­ két,­ szlovákiai­ magyarokat megszólító­párt­támogatottságának­alakulása, kommunikációjuk­és­kiemelt­ügyeik­változása, vagy­éppen­a­szlovákiai­politikai­környezetben elfoglalt­ helyük.­ ezt­ a­ hiányosságot­ igyekszik lehetőségeihez­ képest­ pótolni­ a­ nemzetpo­- litikai­ kutatóintézet­ és­ a­ l’Harmattan­ kiadó gondozásában­megjelent,­két­különálló­tanul- mányt­tartalmazó­külön­utakon.

A­ kötetben­ két,­ önmagában­ is­ megálló mun­ka­kapott­helyet,­közös­vonásuk,­hogy­a szlovákiai­politikát,­különösen­pedig­annak­fel- vidéki­ magyar­ vonatkozásait­ vizsgálják.­ rá­- kóczi­ krisztián­A szlovákiai politikai rendszer alakulásának áttekintésecímet­viselő­munká- ja­ az­ ország­ általános­ politikai­ történetével foglalkozik,­ kiemelt­ figyelmet­ szentelve­ a 2016-os­választásoknak,­valamint­az­Mkp­és a­ Híd­ eredményeinek.­ Harrach­ gábor­A dél- szlovákiai választásstatisztikák szociológiai és etnodemográfiai vonatkozásaicímű­tanulmá- nya­az­Mkp­és­a­Híd­választási­eredményeit állítja­tágabb­kontextusba,­különös­tekintettel a­magyar­választók­preferenciamozgásaira.

rákóczi­krisztián­tanulmánya­a­két­munka laikusok­számára­is­könnyebben­értelmezhető darabja.­Tartalmaz­egy­történelmi­összefoglalót a­szlovákiai­politikai­fejlődésről,­1992-től­érthe-

tő­formában­összefoglalja­a­pártrendszerek­vál- tozásait,­emellett­leírást­ad­a­releváns­pártok- ról,­ végül­ pedig­ részletesebben­ is­ szemügyre veszi­ a­ 2016-os­ választási­ eredményeket.­ A magyar­ pártokat­ érintő­ elemzés­ tudományos- ismeretterjesztő­ részletességgel­ mu­tatja­ meg az­ Mkp­ és­ a­ Híd­ támogatottságának­ alakulá- sát.­ebben­a­szlovák­statisztikai­Hiva­tal­adatai vannak­ a­ szerző­ segítségére.­ Az­ összefoglaló eredményekből­ kiviláglik­ az,­ amit­ a­ sajtóban megjelenő,­ egyszerűsített­ értelmezésből­ is levonhatunk­következtetésként:­az­Mkp­válasz- tótábora­viszonylag­stabil,­de­elégtelen­méretű, a­ Híd­ szlovákiai­ magyarok­ körében­ mért­ nép- szerűsége­pedig­csökken,­viszont­maga­a­párt több­ lábon­ áll,­ a­ szlovákiai­ szavazatoknak köszönhetően­2016-ban­is­sikerült­megugrania a­parlamentbe­jutáshoz­szükséges­küszöböt.­A tanulmány­rámutat­arra,­hogy­a­vonatkozó­fel- mérések­alapján­lassan,­de­biztosan­ledőlni­lát- szik­az­etnikai­korlát­a­magyar­választói­szoká- sokat­ tekintve:­ 2016-ban­ már­ a­ választók­ 17 százaléka­ szlovák­ pártokra­ szavazott.

ugyanakkor­ a­ tanulmány­ csak­ közvetett­ indo- kokkal­ szolgál­ a­ jelenség­ magyarázatára:­ az Mkp­és­a­Híd­kö­zött­kialakuló­versengés­elide- genítő­ hatásával,­ illetve­ a­ Híd­ általi,­ szlovák–

magyar­törésvonalakat­elhomályosító­mondani- valóra­vezeti­vissza­a­jelenséget,­mindkét­teóri- át­már­2012-ben­megfogalmazták.

A­ 2009­ után­ kialakuló­ sajátos­ szlovákiai magyar­ kétpártrendszer­ két­ szereplője­ közti programkülönbségek­összefoglalója­szintén­a munka­részét­képezi.­rákóczi­rámutat,­hogy­a szlovákiai­választások­jellegzetességét­adja­a sok­ elvesző,­ mandátumot­ nem­ eredményező szavazat,­ a­ 2016-os­ választásokon­ pedig egyik­párt­sem­tudta­megfelelően­mozgósítani magyar­ nemzetiségű­ szavazóit.­ Míg­ az­ Mkp- nak­ ez­ a­ parlamenti­ helyébe­ került,­ addig­ a Híd­ számára­ mindez­ az­ elvártnál­ gyengébb eredményt­ és­ pozíciókat­ hozott.­ A­ felvidéki magyarok­túl­kevesen­vannak­ahhoz,­hogy­két pártot­is­parlamenti­mandátumhoz­segítsenek –­fogalmazza­meg­a­szerző.

A­ tanulmány­ kiváló­ alapozás­ Harrach gábor­ következő­ statisztikai­ elemzéséhez, mely­ kevesebb­ általános­ információval,­ de

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somo rja

Tanulmányok kÖnyVEk

annál­több­érdekességgel­szolgál­a­politológu- sok­és­szakemberek­számára.­Harrach­statisz- tikai­modelljeivel­az­Mkp­és­a­Híd­szavazótá- borainak­összetételét­elemzi,­a­választók­szá- mában­ beálló­ változásokat­ figyeli­ település- szerkezeti­ szinten,­ s­ elsősorban­ a­ választói ma­gatartás­ változásának­ tudja­ be­ a­ pártok preferenciáinak­helyi­változását.­Harrach­meg- állapításai­ szerint­ az­ Mkp­ a­ tömbvidéki magyarságra,­a­Híd­a­nagyvárosokra­és­a­szór- ványra­tudott­összpontosítani­és­növelni­sza- vazatait.­ezzel­együtt­azonban­az­Mkp­támo- gatottsága­ a­ tömbmagyar­ területeken­ túl,­ a Hídé­pedig­a­magyarok­által­lakott­déli­járások- ban­ erodálódott­ (utóbbi­ a­ magyar­ választói magatartást­nézve­különösen­aggasztó­ütem- ben,­ a­ Híd­ minden­ harmadik­ szavazóját­ el­- vesz­tette­ ezekben­ a­ régiókban).­ Harrach modellje­ kevéssé­ valószínűsíti­ a­ tömeges átszavazást­a­két­párt­választói­között,­a­szer- ző­egyebek­között­arra­is­rámutat,­az­Mkp­vég- eredményben­nem­tudott­profitálni­a­déli­Híd- szavazók­ elszivárgásából.­ A­ számokkal­ és következtetésekkel­ összefüggésben­ érdemes tudatosítani,­hogy­a­szerző­az­Mkp-szavazók számára­ a­ nemzetiségi­ arányokból­ következ- tet,­míg­a­Híd-szavazók­száma­és­etnikai­meg- oszlása­komoly­szakmai­feladatok­elé­állította:

a­támogatottsági­arányok­kifejtése­és­a­létező, vonatkozó­ szakirodalom­ elemzése­ kiemelt teret­kap­a­tanulmányban.

A­szerző­több­kapcsolódó­jelenség­vizsgá- latára­is­felhasználja­a­járásokra­és­települé- sekre­ lebontott­ szavazatszámokat.­ egyebek között­ megállapítja,­ hogy­ az­ Mkp­ az­ átlagos szlovákiai­ pártoknál­ sokkal­ nagyobb­ mérték- ben­támaszkodik­a­községek,­kisebb­települé- sek­szavazóira,­a­Híd­hasonló­jellegzetességei azonban­fokozatosan­eltűnnek­a­párt­válasz- tótáborának­ részleges­ megváltozásával.­ A magyar­ közösség­ politikai­ aktivitása­ vissza- szorulóban­ van,­ túlnyomórészt­ átlag­ alatti választási­részvételi­mutatókkal.

A­ kötet­ végén­ található­ térképmelléklet egyszerre­erősíti­a­szakmai­és­az­ismeretter- jesztő­ jelleget,­ könnyen­ értelmezhető­ formá- ban­mutatja­meg­egyebek­között­az­Mkp­és­a Híd­ szavazatarányát,­ járási­ lebontásban­ az elpártoló­szavazókat,­valamint­az­Mkp­2016- os­szavazatnyereségét.

A­ külön­ utakon­ kötet­ jelentősége­ furcsa- mód­a­felhasznált­irodalomban­is­megmutat- kozik­–­a­szerzők­által­feltüntetett­bibliográfia világosan­ jelzi,­ hogy­ 2011­ óta­ gyakorlatilag nincsenek­ olyan­ aktuális,­ szakmai­ vonzatú nyílt­ elemzések,­ melyek­ a­ szlovákiai­ magyar politikai­környezetet­vizsgálják.­nagyon­fontos ennek­a­jelenségnek­a­felszámolása­és­a­foly- tonosság,­a­külön­utakon­pedig­ezen­a­téren úttörő­ szerepet­ tölthet­ be.­ két­ okból­ is­ nagy szükség­ van­ a­ hasonló­ tanulmánykötetekre.

egyrészt­hivatkozási­alapként­szolgálhatnak­a későbbi­ szerzők­ számára,­ másrészt­ pedig akár­a­politikai­döntéshozókat­és­elemzőket­is elgondolkodtathatják,­amennyiben­nem­eseti döntésekben,­hanem­hosszú­távú­stratégiák- ban­gondolkodnak.­A­tanulmánykötet­méltán követelhet­magának­helyet­minden,­a­szlová- kiai­ magyar­ politika­ iránt­ érdeklődő­ szakem- ber­és­laikus­könyvtárában.

Tokár Géza victor­sebestyen:­lenin:­the­man,­the­dictator, and­ the­ master­ of­ terror.­ penguin­ random House­llC.­ebook.­2017,­592­p.

egy­vadonatúj,­rendhagyó,­külsőségekben­és tartalomban­is­formabontó­életrajz­jelent­meg a­hideg,­számító­bolsevik­vezetőről­–­vlagyimir uljanovról,­ alias­ leninről,­ akiről­ a­ későbbi szovjet­ állam­ saját­ magát­ formázta­ meg­ és követendő­ példaképének­ tekintette­ minden összefüggésben.

bizalmatlan,­ gyanakvó,­ makacs­ és­ hig- gadt.­ ezekkel­ a­ jelzőkkel­ (is)­ illeti­ könyvének főszereplőjét­ a­ budapesti­ születésű,­ londoni újságíró,­victor­sebestyen,­miután­áttanulmá- nyozta­ az­ összes­ hozzáférhető­ forrásanyagot munkájának­megírásakor.­A­hatalmas­forrás- mennyiség­ ellenére­ a­ szerző­ nem­ vész­ el­ a részletek­ tömkelegében,­ és­ mindig­ talál­ egy stabil­kiindulópontot,­amelyet­követve­az­élet- rajz­ a­ bevezetőtől­ kezdve­ az­ utolsó­ fejezetig élvezetes­és­izgalmas­marad.

A­ rendkívüli­ intellektuális­ képességekkel bíró­fiatalember­a­kezdetektől­fogva­favorizál- ta­a­vezetői­szerepkör­könyörtelen­igazgatási és­irányítási­módszereit.­lenint­megszállottan

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somor ja

érdekelte­a­hatalom­megszerzésének­és­meg- tartásának­ problémaköre.­ igaz,­ kortársai sokat­ kritizálták­ amiatt,­ hogy­ gyáva,­ és­ hogy gyakran­ elmenekült­ a­ felmerülő­ problémák elől.­Az­egyik­fejezetben,­kortárs­forradalmár állítása­szerint,­egy­demonstráció­alkalmával, mikor­még­csak­hallatszott,­hogy­érkeznek­a tüntetést­ szétverő­ kozákok,­ vlagyimir­ iljics elsőként­ vette­ fel­ a­ nyúlcipőt­ és­ menekülni kezdett.­uljanov­ezt­azzal­magyarázta,­és­azt többször­is­kihangsúlyozta,­hogy­az­ő­szemé- lye­túlságosan­is­fontos­ahhoz,­hogy­letartóz- tassák­és­elítéljék.­Forradalmár­életének­min- den­pillanatában­meg­volt­győződve,­hogy­nél- küle­ szocialista­ forradalom­ oroszországban nem­ törhet­ ki.­ ennek­ ellenére,­ ahogyan­ azt sebestyen­kidomborítja,­lenin­az­oroszországi szocialista­munkásmozgalom­három­legfonto- sabb­ alkalmát­ mind­ lekéste.­ nem­ volt­ ott­ a szociáldemokrata­párt­megalakulásakor,­nem vett­részt­az­1905-ös­forradalom­eseményei- ben­és­az­1917-es­februári­forradalom­kitöré- sekor­sem­volt­otthon.

életében­ fordulópontot­ jelentett,­ amikor idősebb­ testvérét,­ Alexandert,­ szását­ 1887- ben­a­cári­rendőrség­kivégezte,­miután­részt vett­egy­cár­elleni­merénylet­kidolgozásában.

vlagyimir­ uljanov­ innentől­ fogva­ úgy­ volt elkönyvelve,­ mint­ a­ „a­ cárellenes­ forradalmi ellenzék­ hosszú­ hagyományainak­ örököse”.

eltiltották­ őt­ az­ egyetemi­ tanulmányoktól, szibériába­száműzték,­állandóan­az­ochrana, a­cári­rendőrség­megfigyelése­alatt­állt­(ame- lyet­ később­ ironikus­ módon,­ követendő modellként­állított­be­saját­állami­rendőrségé- nek,­a­Cseka­kiépítésénél).­A­nehezített­körül- mények­ mindennapjait­ elsősorban­ anyja­ és felesége­támogatásából­oldotta­meg.­külföldi tartózkodásai­alatt­többször­kért,­ahogyan­azt magánlevelezése­ bizonyítja,­ édesanyjától ötven,­de­száz­rubel­körüli­összegeket­is­élet- szükségleteinek­biztosítására.

lenin­ életének­ jelentős­ részét­ külföldi száműzetésben­töltötte­és­a­forradalmi­üzene- tet­ is­ külföldről­ importálta­ oroszországba.

korántsem­volt­olyan­ékesszóló­író­és­szónok, mint­ Marx­ vagy­ Trockij,­ mégis­ kialakított­ egy sajátos­érvelési­stílust,­ahogyan­azt­sebestyen írja,­ lenin­ „csaknem­ mindig­ hatalmaskodó, dominanciára­ törő,­ gyalázkodó,­ kötekedő­ és

gyakran­egyenesen­gonosz.”­brutálisan,­de­sok- kal­ inkább­ találomra­ ténykedő,­ mint­ igazából koordinált­szándéktól­irányítva,­nem­idegenke- dett­felhasználni­saját­bűnözői­csoportját­sem, amely­végül­kisajátította­a­párt­nevét­is.­lenin az­akarat­puszta­erejével­uralkodott.­sebestyen briliáns­munkájában­képes­volt­megragadni­azt az­ embert,­ akit­ a­ nyugati­ demokráciákban­ a demagógia­ mintapéldányaként­ könyveltek­ el.

egy­ könyörtelen­ diktátor­ portréját­ sikerült ebben­a­kiváló­publikációban­megalkotni,­aki- nek­a­politikája­szerencsétlen­jelentőséget­hor- doz­még­a­mai­idők­számára­is.

victor­sebestyen­tollából­csaknem­két­évti- zed­ után­ jelent­ meg­ angol­ nyelven­ írt­ átfogó életrajzi­munka­vlagyimir­iljics­leninről,­amely nemcsak­ részletes­ politikai­ vizsgálata­ a huszadik­század­egyik­legfontosabb­történel- mi­ alakjának,­ hanem­ egy­ lenyűgöző­ arckép leninről,­az­emberről­is.­A­kényelemben­nevel- kedett­szenvedélyes­vadász­és­halász­főleg­a sakk­és­a­klasszikus­angol­irodalom­iránt­ra­- jon­gott.­sokkal­jobban­kedvelte­a­külföldi­iro- dalmárokat,­ mint­ az­ oroszokat.­ Talán­ Turge­- nyev­volt­a­kivétel,­akinek­munkái­közül­min- dig­egy­kötetet­magánál­tartott.

sebestyen­munkájában­a­fő­protagonista történetét­ visszavezeti­ egészen­ lenin­ korai éveihez,­nyomon­követi­a­hosszú­száműzetés- beli­ éveit­ európában­ és­ szibériában,­ hogy végül­ visszatérjen­ az­ 1917-es,­ petrográdban (lenin­mindig­a­peter­vagy­petersburg­megne- vezést­használta,­jegyzi­le­sebestyen)­lejátszó- dó­ első­ kommunista­ forradalom­ eseményei- hez.­kivételesen­és­rendkívüli­módon­rávilágí- tott­arra­a­tényre,­hogy­lenin­egész­életében­a legközelebbi­ és­ legbizalmasabb­ kapcsolatait négy­hölggyel­alakította­ki,­az­anyjával,­egyik nővérével,­feleségével­és­szeretőjével.­A­szov- jet­korszak­alatt­elfojtott­és­felszín­alá­rejtett, de­itt­újra­felfedett­szerelmi­háromszög,­amely lenin­ és­ felesége,­ nagyezsda­ krupszkaja, valamint­a­gyönyörű,­házas­szeretője­és­elvtár- sa,­inyesza­Armand­között­tobzódott­–­feltárja a­forradalmár,­a­politikus­bonyolultabb­karak- terét­is,­s­leszámol­a­bolsevik­forradalom­hi­- deg,­egydimenziós­beállítottságú­vezetőjének idealizált­képével.

lenin,­ valamint­ a­ többi­ akkori­ politikai vezető­ személyes­ vagy­ hivatalos­ iratai­ most

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somo rja

már­elérhetőek­a­kutatók­számára.­sebestyen ezeket­megragadva­új­adatokat­nyújt­az­olva- sónak,­hogy­életre­keltse­azt­a­drámai­és­izgal- mas­ történetet,­ hogy­ hogyan­ ragadta­ meg lenin­ a­ hatalmat­ egy­ puccs­ által,­ és­ hogyan menedzselte­azt­a­forradalmi­államalakulatot, az­ államot,­ amelynek­ már­ nem­ szabadott volna­ léteznie­ lenin­ eredeti,­ keményvonalas marxista­elképzelése­szerint.­paradox­módon a­ végtermék,­ a­ produktum­ egy­ erőszakos, zsarnoki­ és­ korrupt­ rendszer­ lett,­ amely­ hát- borzongató­ módon­ engedélyezte­ több­ ezer ember­ kivégzését,­ és­ létrehozott­ egy­ olyan eszmei­doktrínát,­amely­azon­az­elképzelésen alapult,­hogy­az­alkalmazott­politikai­terror­az ellenfelek­ ellen­ teljesen­ indokolt­ a­ nagyobb ideálok­ elérése­ érdekében.­ egy­ régebbi­ har- costársa,­ aki­ valaha­ csodálta­ lenint,­ azt mondta,­hogy­lenin­„jót­kívánt­(...),­de­megte- remtette­ a­ gonoszt”.­ ez­ magában­ foglalta sztálin­ megformálását­ is,­ aki­ átvette­ lenin gulágrendszerét,­és­a­CsekA­titkos­rendőrség szörnyűséges­tetteit­új,­csillagászati­magassá- gokba­és­ugyanakkor­pokoli­mélységekbe­repí- tette.

ez­az­új­életrajz­lenin­esetében­a­szemé- lyesre,­az­emberire­(lenin,­the­man)­fókuszál, bár­lenin­esetében­a­személyes­ritkán­tudja elkerülni­ és­ háttérbe­ szorítani­ a­ politikait.

sebestyen­munkájának­elején­egy­rövid­beve- zetéssel­rajtol,­amelyben­néhány­összehason- lítást­ tesz­ az­ 1917-es­ események­ és­ a­ mai populista­ vezetők­ között.­ nem­ tétováz,­ és azonnal­megemlíti­lenin­személyes­szakácsá- nak,­spiridonnak­az­unokáját,­vlagyimirt,­aki­a mai­oroszország­elnökeként­büszkén­vállalja csekás­(értsd­kgb-s)­múltját,­és­aki­tömérdek pénzt­ áldozott­ a­ moszkvai­ lenin-mauzóleum felújítási­munkálataira,­ahol­a­mai­oroszok­(is) órákat­várakoznak,­hogy­pár­percre­megtekint- hessék­a­„vörös­Cár”­bebalzsamozott­marad- ványait.­Majd­következik­egy­prológus,­amely- ben­sebestyen­lehengerlő­módon­elmeséli­az októberi­ forradalom­ előestéjét.­ A­ prológus azonnali­ ízelítőt­ ad­ a­ könyv­ stílusáról­ –­ egy nagyon­olvasható,­könnyed­módon­írt­narratí- váról­van­szó,­amely,­úgy­tűnik,­szinte­humo- ros-szatirikus­ módon­ ábrázolja­ a­ 20.­ század egyik­ legmeghatározóbb­ és­ legszélsősége- sebb­eseményét.­Az­alapvető­tények­itt­is­meg-

egyeznek­Trockij­vagy­a­nemrégiben­megjelent orlando­ Figes-tanulmány­ motívumaival,­ de­ a prológus­ stílusa­ inkább­ egy­ félreértések­ és bakik­vígjátékára­emlékeztet,­mint­arra­a­tra- gédiára,­amely­beárnyékolja­európa­és­a­szé- lesebb­térség­történelmi­eseményeit­az­elkö- vetkezendő­ 70­ esztendőre.­ lehet,­ az­ igénye- sebb,­ szakmailag­ képzettebb­ olvasó­ meg­ is ijed­ a­ biográfia­ olvasásának­ ebben­ a­ szaka- szában,­mert­itt­talán­a­könyvet­esetlegesen nem­a­történelmi­mélység­iránti­tisztelet­ihlet- te,­de­szerencsére­az­események­előrehalad- tával­sebestyen­nem­riad­meg­és­nem­próbál- ja­ álcázni­ lenin­ személyiségének­ sötétebb szempontjait­és­árnyoldalait­sem.

Az­életrajzi­könyv­a­hagyományos­biográfi- ák­ lineáris­ struktúráját­ követi,­ kezdve­ lenin családi­hátterével­és­gyermekkorával,­és­azzal a­kultusszal­fejeződik­be,­amely­lenin­1924- es­halála­után­következik.­látjuk­őt­második, majd­első­fiúként­a­családban,­„nemesként”­–

itt­nem­egészen­arra­a­nemesre­kell­gondolni, ahogyan­ a­ szerző­ is­ megjegyzi,­ mint­ ami­ az egyesült­királyságbeli­arisztokratára­jellemző, hanem­ inkább­ valami­ középosztálybeli­ értel- miségire­kell­asszociálnunk,­aki­ugyan­nagyon távol­áll­az­orosz­végtelenek­muzsik­életstílu- sától,­de­semmiképpen­se­éri­el­az­orosz­nagy- birtokos­nemesség­életvitelét­sem.

lenin,­ itt­ inkább­ még­ uljanov­ mint­ gyer- mek­és­serdülő­intelligens,­mohó,­falánk­olva- só­volt­és­az­emberekhez­érzelmileg­meglehe- tősen­hidegen­viszonyult,­még­a­szűkebb­csa- lád­ keretein­ belül­ is.­ sebestyen­ arra­ is­ utal, hogy­testvére­kivégzése­–­aki­a­cárt­próbálta meggyilkolni­ (felrobbantani,­ vegyészi­ tudását pokolgépek­ gyártására­ használta­ fel)­ –­ cse- pegtette­a­fiatal­leninbe­az­érdeklődést­a­for- radalmi­politika­és­a­mély­gyűlöletet,­valamint megvetést­a­burzsoázia­iránt,­amely­hátat­for- dított­ a­ családnak­ a­ tragikus­ esemény­ után.

lenin­gyűlölte­a­nyárspolgári­látszatmoralitást és­annak­felületes,­álszenteskedő­értékrend- jét.A­könyv­sokat­foglalkozik­lenin­száműze- tésben­töltött­hosszú­éveivel,­személyes­kap- csolataival,­feleségével­és­később­kedvesével.

Felfedi­a­főhős­egyéb­szocialista­és­marxista forradalmárokkal­való­kapcsolatait­a­száműze- tésben,­akik­később­vagy­politikai­szövetsége-

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somor ja

seivé­ (Trockij,­ sztálin,­ kamenyev,­ zinovjev) vagy­pedig­ellenségeivé­(plechanov,­bernstein, Martov)­váltak.­Ahogyan­lenin­élete­előreha- ladt,­ sebestyen­ részletes,­ de­ nem­ untató módon­tárgyalja­a­különböző­írásait,­rámutat- va­ saját­ ideológiai­ érveinek­ fejlődésére­ és módszereinek­kifejlesztésére.­Amikor­a­forra- dalom­elkezdődött,­azokat­nem­csak­be­kellett vetni,­de­korrigálni­is­kellett­őket­az­elért­ered- mények­megőrzése­érdekében.­lenin­nem­egy elméleti­ erkölcscsősz­ volt,­ aki­ mindenáron kapaszkodott­elvont­elképzelései­megvalósítá- sához.­„A­forradalom­nem­elmélet,­a­forrada- lom­maga­az­élet,­maga­a­gyakorlat”­–­hangoz- tatta­ többször­ is.­ nem­ vonakodott­ erkölcste- len­vagy­éppen­gazembereket­megszégyenítő lépéseket­ tenni­ a­ hatalom­ megszerzése­ és megőrzése­érdekében,­de­ugyanakkor­nagyon ügyelt­ a­ puritán­ forradalmi­ látszat­ megmara- dására.­ Ha­ mások­ gyanúba­ kerültek­ is­ vagy mocskosak­lettek,­lenin­mindig­tiszta­maradt.

Az­árulkodó,­kompromittáló­nyomok­eltünteté- sének­mestere­volt,­és­ez­végigkísérte­egész politikai­ életét.­ lenin­ a­ kezdetben­ általában úgy­ jelenik­ meg,­ mint­ aki­ teljesen­ átadja magát­a­szent­ügynek,­mint­valami­magányos, szorgalmas,­ és­ következetes­ forradalmár,­ de ugyanakkor­ mint­ aki­ rengeteget­ beszél,­ de nem­ sok­ gyakorlati­ dolgot­ tesz­ a­ forradalom ügyéért.­sebestyen­felfedi,­hogy­a­személyes veszélyt­lenin­gyakran­próbálta­elkerülni,­s­ezt meg­is­tette,­ha­a­helyzete­úgy­kívánta,­de­ez nem­gátolta­meg­abban,­hogy­gyakran­dühö- sen­ írjon­ a­ száműzetés­ relatív­ kényelmében azoknak,­akik­otthon­maradtak,­és­írásaiban arra­ösztönözte­őket,­hogy­akkor­is­forradalmi módon­járjanak­el,­ha­ez­szélsőséges­veszélyt jelent­számukra­az­állam­részéről.­Mi­ez,­ha nem­a­politikai­képmutatás­tipikus­mintavisel- kedése?

sebestyen­ könyvének­ az­ egyik­ értékes részét­ képezhetik­ –­ mármint­ azok­ számára, akiket­lenin,­az­ember­érdekel­–­azok­a­hosz- szú­fejezetek,­amelyek­lenin­száműzetésben letöltött­ éveit­ taglalják,­ habár­ azok­ számára, akik­a­politikust­kutatják,­ezek­a­részek­akár unalmasnak­ is­ tűnhetnek.­ ők­ inkább­ akkor örülhetnek,­ amikor­ oroszország­ újra­ forrada- lomra­virrad­és­lenin­hazaindul­utolsó­–­elné- zést­ –,­ utolsó­ előtti­ száműzetéséből­ 1917-

ben.­ oroszország­ 1914-es­ háborúba­ lépé­- sének­okairól­meglehetősen­kevés­információt kap­az­olvasó,­mondhatnánk,­hogy­a­leírás­itt akár­a­felszínesség­határát­is­érinti,­de­a­több- szöri­átolvasás­és­meghallgatás­után­(jó­talál- mány­a­hangoskönyv)­megvilágosodik,­hogy­itt nem­(csak)­oroszországról­van­szó­elsődleges témakörként,­ hanem­ leninről,­ a­ magánem- berről,­ a­ forradalmárról­ és­ annak­ életútjáról olvasunk.

Az­ő­ultraforradalmi­küldetése­1917­márci- usában­ kezdődik­ zürichben.­ innentől­ kezdve nagyon­összeáll­a­kép,­és­eljutunk­a­biográfia legérdekfeszítőbb,­ legizgalmasabb­ szakaszá- hoz.­ lenin­ személyes­ hozzájáruláshoz­ az 1917-es­eseményekhez,­valamint­az­azt­köve- tő­történelmi­fordulatokhoz,­ahol­a­politikus­és a­forradalmár­lenin­szerepe­összekapcsolódik a­személyes­leninnel,­leninnel,­a­magánem- berrel­–­és­az­egyes­szerepkörök­közötti­hatá- rok­végképp­elmosódnak.

A­forradalmi­időszakban­az­egyes­esemé- nyek­nagyobb­hangsúlyt­kapnak,­mint­mások.

például­ a­ romanovok­ meggyilkolása­ részle- tekbe­menően­van­leírva,­és­úgy­érzi­az­olva- só,­ hogy­ egyfajta­ szimpátiával­ is­ a­ szerző részéről.­ sebestyen­ a­ cári­ családot,­ főleg­ az uralkodót,­a­felelőtlen­és­sok­mindenben,­de elsősorban­ politikában­ gyenge­ képességű­ ii.

Miklóst­ teszi­ felelőssé­ saját­ végzetükért.

Másrészt­ viszont­ a­ polgárháború­ ábrázolása hihetetlenül­gyors­ütemben­zajlik­(mindössze egy­fejezetben).­Az­életrajz­lenin­kultuszának leírásával­ fejeződik­ be,­ és­ arról­ szól,­ hogy­ a későbbi­ szovjet­ vezetők­ hogyan­ használták örökségét­(és­földi­maradványait)­saját­rend- szerük­megerősítésére.

Mindent­egybevetve­az­olvasó­egy­közért- hető­ és­ nagyon­ olvasható­ beszámolót­ talál, amely­ könnyedebb­ mind­ hangnemben,­ mind tartalomban,­de­ugyanakkor­elegendő­alapot biztosít­ahhoz,­hogy­lenin­életét­a­történelmi összefüggésekben­ állítsa­ be.­ ráadásul­ érde- kes­ képet­ ad­ lenin­ személyiségének­ ellent- mondásairól­ is:­ olyan­ emberről­ van­ szó,­ aki szeretett­az­emberek­közelébe­jutni,­de­ugyan- akkor­barátsága­könnyedén­ellenségeskedés- be­ment­át,­amikor­úgy­érezte,­hogy­elárulták.

lenin,­aki­a­vérontást­és­a­halált­személyesen csak­teoretikus­szinten­ismerte­(soha­nem­volt

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somo rja

katona,­nem­vett­részt­kivégzéseken,­s­valójá- ban­mindössze­három­halottat­látott­életében sebestyen­ szerint,­ az­ anyósát,­ nővérét­ és innyeszát),­ nagy­ kegyetlenséget­ tanúsított politikai­ céljai­ elérésében.­ Az­ olvasónak támadhatnak­ hiányérzetei­ néhány­ történelmi esemény­részletes­lefedettségével­kapcsolato- san,­de­a­szerző,­úgy­érzem,­elérte­fő­célját, mégpedig­ alapos­ betekintést­ tett­ lenin­ éle­- tébe.

A­könyvet­olvasva­akarva-akaratlan­ismét felmerül­a­történészekhez­nem­méltó­„Mi­lett volna,­ha”­feltételezés.­próbálja­az­ember­nem idevalónak­tekinteni,­de­nagyon­nagy­a­csábí- tás­ ereje.­ Tehát­ az­ első­ spekulatív­ kérdés:

Megvalósult­volna­a­bolsevik/kommunista­for- radalom­oroszországban,­ha­lenin­nem­jele- nik­meg­a­történelem­színpadán?­valószínűleg nem.­Ha­lenin­nem­lett­volna­„a­terror­meste- re”­(valójában­az­volt,­még­ha­szadista­hajla- mai­nem­voltak­is,­mint­más­20.­századi­„for- radalmároknak”),­akkor­is­megépültek­volna­a sztálini­ haláltáborok­ pár­ év­ múlva­ még­ az északi­sarkkörön­is­túl?­nem­halt­volna­éhen több­ millió­ ember­ európa­ legtermékenyebb mezőgazdasági­övezetében,­ha­a­„legnagyobb társadalmi­ kísérlet”­ már­ az­ első­ napokban elbukik­(a­könyvből­kiderül,­ennek­nagy­volt­a valószínűsége)?­ vagy­ a­ későbbiekben­ nem került­ volna­ sor­ egész­ nemzetek­ erőszakos átlakoltatására­ a­ kontinens­ nagyságú­ szov­- jetunióban?­ valószínűleg­ ismét­ csak­ nem.

lehet­ róla­ vitát­ folytatni,­ de­ mivel­ a­ felsorolt események­mind­bekövetkeztek,­leszögezhet- jük,­hogy­az­utóbbi­száz­esztendő­legbefolyá- sosabb­ történelmi­ személyisége­ nem­ más, mint­vlagyimir­iljics­uljanov,­alias­lenin.­lenin nélkül­ sztálin­ talán­ fanatikus­ múltkutatók széljegyzete­ maradt­ volna,­ akiről­ nagy­ vona- lakban­annyit­tudtunk­volna­meg,­hogy­valahol a­mai­grúziában­kicsapott­kispapként­csatla- kozott­a­szocialistákhoz,­és­ott­több­balhéban vett­részt,­például­az­egyik­fegyveres­bankrab- láskor,­amikor­a­párt­kasszáját­akarták­feltöl- teni,­több­tíz­ember­halt­meg­a­felhasznált­rob- banószerek­ szakszerűtlen­ használata­ követ- keztében.­ Több­ szakember­ kiáll­ azon­ véle- mény­mellett­is,­hogy­lenin­(és­a­bolsevizmus) nélkül­ a­ brannaui­ vámos­ sikertelen­ művész- gyermeke­is­csak­politikai­gyűléseket­szervez-

hetett­volna­a­bajor­kocsmák­savanyú­sörsza- gú­légkörében.­Mivel­Hitler­elsőként­a­bolse- vizmussal­akart­leszámolni,­a­többi­gengszteri terve­csak­ezután­következett.

ez­az­eszmefuttatás­volt­sajátos­számom- ra,­ amikor­ hozzáfogtam­ victor­ sebestyen:

lenin,­az­ember,­a­diktátor­és­a­terror­mestere című­életrajz­elolvasásához.­A­könyv­elolvasá- sa­után­korábbi­gondolatmenetem­a­friss­olva- sói­élmény­hatására­még­inkább­elmélyült.­A lenin­c.­biográfia­élvezhetően­olvasható­és­a faktuális­ szempontok­ alapján­ is­ korrekt módon­megírt­munka.­igaz,­hogy­inkább­sorol- ható­a­populáris­életrajzokhoz,­mint­az­akadé- miaiak­közé,­de­ezzel­semmit­se­veszít­értéké- ből.­A­könyv­végén­tizenkilenc­oldalas­függe- lék­található­és­a­lábjegyzetek­is­minden­har- madik­oldalon­megjelennek.­olyan­informáci- ós­tartalommal­bírnak,­hogy­egyszerűen­nem lehet­átsiklani­fölöttük,­mert­ha­az­olvasó­ezt megteszi,­ értékes­ részletekről­ marad­ le.

(például­megtudhatja,­hogy­a­forradalom­első zűrzavaros­ eseményei­ közben­ ellopták­ lenin első­ automobilját,­ amit­ persze­ ő­ is­ a­ cártól

„szerzett”.­A­pétervári­tűzoltók­a­puccs­utáni zűrzavaros­állapotokat­kihasználva­ellopták­a kocsit­és­Finnországba­akarták­átcsempészni egy­ megrendelőnek.­ A­ történet­ még­ folytató- dik­és­egészen­váratlan­végkifejlete­lesz.)

További­ érdekességként­ például­ azt­ is megtudhatjuk,­hogy­vlagyimir,­miután­radikali- zálódott,­1901-ben­felvette­a­„lenin”­nevet.­A név­felvételének­okát­még­mindig­nem­tudják egyértelműen­ megmagyarázni­ a­ szakembe- rek.­Többen­amellett­teszik­le­voksukat,­hogy ezt­az­álnevet­a­léna­folyótól­vonatkoztatta­el vlagyimir­iljics.­(sebestyen­el­is­indít­egy­mó­- kás­ eszmefuttatást­ ezzel­ kapcsolatosan.

uljanov­–­sebestyen­szerint­–,­ha­nagyon­kon- zekvens­ lett­ volna­ legfontosabb­ álneve­ kivá- lasztásában,­akkor­a­volgin­nevet­kellett­volna választania,­ mivel­ a­ volga­ folyó­ mellett­ eltöl- tött­idő­tényleg­életének­része­volt.­Így­aztán­–

folytatja­sebestyen­–­a­20.­század­egyik­legel- terjedtebb­ ideológiai­ dogmatizmusát­ nem marxizmus-leninizmusnak,­hanem­marxizmus- volginizmusnak­hívták­volna).­A­lenin­név­fel- vétele­után­a­név­viselője­hihetetlen­elhivatott- sággal­ követi­ a­ proletariátus­ diktatúrájának bevezetését.­ennek­ellenére­lenin­személyes

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somor ja

életében­bájos,­viszonylag­konzervatív,­polgári úriember­volt.­politikai­életében­azonban­ala- posan­gátlástalan.

lenin­nagyon­rövid­idő­alatt­a­hatalmi­ma­- chiavellizmus­mintapéldányává­válik.­Hideg­és kegyetlen,­kalkuláló­és­kíméletlen,­makacs­és manipulatív,­ hatalomra­ éhes­ és­ képmutató.

ezek­a­jellembeli­tulajdonságok­főleg­a­könyv utolsó­harmadában­kerülnek­felszínre,­amikor a­szerző­az­1917-es­októberi­puccs­utáni­ese- ményeket­mutatja­be.­ezek­közül­a­továbbiak- ban­azt­a­fejezetet­szeretném­kicsit­részlete- sebben­bemutatni,­amelyben­a­szerző­az­egy- pártrendszer­ bevezetését­ írja­ le­ oroszor­- szágban.

A­ februári­ forradalom­ legfontosabb­ hozo- mánya­az­általános­demokratikus­választások bevezetése­volt.­Az­általános­választások­elő- ször­1917­szeptemberére­voltak­kiírva,­majd eltolódtak­októberre,­végül­november­közepén zajlottak­le.­lenin,­mivel­tisztában­volt­az­erő- viszonyokkal,­ mindent­ megtett­ volna,­ hogy­ a választásokra­ne­kerüljön­sor.­Hatalma­alatt­itt került­először­olyan­helyzetbe,­hogy­nemcsak a­szokásos­pártbeli­opponensei,­kamenyev­és zinovjev,­hanem­még­a­hű­párttagok,­Trockij, dzerzsinszkij­és­maga­sztálin­is­(aki­ebben­az időben­ vagy­ lenint­ támogatta­ feltétel­ nélkül, vagy­nem­foglalt­állást)­ellent­mondtak­neki.

lenin­nem­akart­általános­választásokat,­nem hitt­ a­ burzsoá­ parlamentarizmusban.­ Félt, hogy­ a­ választások­ „lefejezik­ a­ forradalmat”.

nem­ bízott­ a­ vidéki­ parasztságban,­ tartott­ a városi­ értelmiségtől,­ és­ be­ akarta­ tiltani­ a jobboldali­kadétok­pártját­is.­Még­a­második legfontosabb­embere,­szverdlov­is,­akit­lenin nélkülözhetetlennek­ tartott­ és­ aki­ a­ bolsevik forradalom­ adminisztratív­ kivitelezője­ volt, egyszerűen­ azt­ mondta­ leninnek,­ hogy­ ezt most­ nem­ lehet.­ „Mi­ ezt­ most­ nem­ tudjuk…

rossz­ az­ időzítés­ erre…­ ez­ nagyon­ rosszul nézne­ki.”­de­lenin­nem­volt­elsőre­meggyőz- ve,­ fújta­ a­ magáét.­ Meg­ volt­ győződve,­ hogy most­már­a­bolsevikoké­a­hatalom­a­főváros- ban,­hiba­lenne­–­ha­most­már­katonai­erővel –­ nem­ szereznék­ meg­ a­ teljes­ hatalmat.

Hisztérikusan­kiabált­és­szidalmazott­minden- kit.­ Azzal­ fenyegetőzött,­ hogy­ egy­ potenciális mensevik–kadét–szociális­ forradalmár­ koalí- ció­a­proletárforradalom­végét­fogja­jelenteni.

végül­beadta­a­derekát,­s­beleegyezett­az­első általános­ választások­ elindításába.­ nemso­- kára­ezt­nagyon­megbánta.

Az­első­orosz­demokratikus­választások­(a másodikra­75­év­után­került­sor)­a­következő eredményeket­hozták.­A­bolsevikok­valamivel kevesebb,­mint­10­millió­szavazattal,­a­szava- zatok­24%-át­szerezték­meg.­A­szocialista­for- radalmárok­ (eszerek)­ 39%-kal­ a­ választások győztesei­lettek.­itt­azonban­pártszakadás­tör- tént­még­a­választások­előtt.­Az­eszer­párt­két részre­ szakadt,­ baloldali­ frakcióra,­ akik­ egy ideig­ a­ bolsevikokkal­ léptek­ politikai­ szövet- ségre,­és­jobboldalira,­akik­a­bolsevikok­legko- molyabb­ellenfelei­lettek.­A­mensevikek­3%-ot, a­kadétok­5%-ot­kaptak.­leninnek­igaza­volt, az­első­összoroszországi­demokratikus­válasz- tások­ beigazolták,­ hogy­ a­ bolsevikok­ nem élvezik­a­lakosság,­a­széles­néprétegek­támo- gatását.­A­bolsevikok­számára­reális­volt­az­a veszély,­ hogy­ demokratikus­ körülmények­ kö­- zött­ és­ funkcionáló­ Alkotmányozó­ nemzet­- gyűlés­mellett­a­háttérbe­szorulnak­és­elveszí- tik­a­megszerzett­kiváltságokat­és­a­hatalmat.

itt­lenin,­a­machiavellizmus­nagymestere akcióba­lépett.­Amíg­lehetett,­addig­elhúzta­a nemzetgyűlés­nyitóülését.­Tisztában­volt­vele, hogy­az­időhúzás­csak­az­értelmiség­nemtet- szését­ fogja­ kiváltani,­ a­ munkásoknak,­ pa­- rasztoknak­ekkor­még­más­problémáik­voltak.

ők­az­élelmiszerhiánnyal­küzdöttek­és­a­hőn áhított­békét­kívánták.­Mind­a­két­ügy­megol- dása­a­cár­megbuktatása­után­egy­évvel­még mindig­váratott­magára.­lenin­második­lépés- ként­feloszlatta­a­semleges­választási­bizott- ságot,­ amely­ a­ választások­ tiszta­ lefolyására ügyelt,­s­helyükre­egy­urickij­nevű­fizetett­bér- tollnokot­ültetett.­november­27-én,­amikor­elő- ször­ kellett­ volna­ összeülnie­ a­ nemzetgyű­- lésnek,­lenin­dekrétumot­bocsátott­ki,­amely- ben­betiltotta­a­kadétok­pártját.­A­párt­képvi- selőit­a­„nép­ellenségének”­titulálta,­és­több tucat­párttagot,­köztük­a­frissen­megválasztott képviselőket­is­letartóztatta.

végül,­1918.­január­5-én­(éppen­száz­év­- vel­e­sorok­írása­előtt)­ült­össze­az­Alkot­má­- nyozó­nemzetgyűlés­a­pétervári­Tauride-palo- tában.­ A­ kormány­ statáriumot­ hirdetett,­ és­ a várost­ellepték­a­vörösgárdisták,­valamint­az állig­felfegyverzett­bolsevista­érzelmű­katonák.

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somo rja

Az­összes­bejelentett­demonstrációt­a­hatósá- gok­betiltották.­ennek­ellenére­a­Mars-mező- ről­elindult­a­Tauride-palota­felé­egy­negyven­- ezres,­ munkásokból,­ diákokból­ és­ hivatalno- kokból­álló­menet,­hogy­üdvözölje­és­támoga- tását­fejezze­ki­az­első­demokratikusan­meg- választott­nemzetgyűlésnek.­Mikorra­elérték­a lityeini­ sugárutat,­ a­ háztetőkön­ elrejtőzött vörösgárdisták­tüzet­nyitottak­a­demonstráció résztvevőire.­ Az­ eredmény­ 10­ halott­ és­ 70 súlyos­ sebesült.­ A­ menekülő­ demonstrálók eldobták­és­megtaposták­a­„Minden­hatalmat a­nemzetgyűlésnek”­jelszót­hordozó­transzpa- renseket.­ Csaknem­ egy­ év­ után­ a­ hatalom emberei­ismét­civileket­öltek­petrográd­utcáin.

ők­voltak­a­bolsevik­politikai­terror­első­polgári áldozatai.

délutánra­a­kedélyek­picit­lecsillapodtak.

délután­ négy­ órára­ volt­ betervezve­ az­ első ülés.­A­Tauride-palota­nagytermében­fegyveres gárdisták­ járkáltak­ fel­ s­ alá,­ ráadásul­ jó néhány­képviselő­is­fegyvert­viselt.­„Akárcsak egy­vadnyugati­show-ban”­–­emlékezett­vissza Carl­lindhagen,­stockholm­polgármestere,­aki több­külföldi­politikussal­és­újságíróval­megfi- gyelőként­vett­részt­az­orosz­demokrácia­első komoly­kísérletében.­A­nyitóülésre­lenin­sze- mélyes­testőrsége­kíséretében­a­hátsó­bejára- ton­ érkezett.­ egy­ fülkében­ foglalt­ helyet,­ és könnyed­ hangnemben­ szórakoztatta­ az­ ide- gen­újságírókat.­nemtörődöm­volt­és­hanyag- nak,­unottnak­állította­be­magát.­de­valójában égett­ a­ belső­ feszültségtől.­ viktor­ Csernov eszer­ politikust­ választották­ meg­ a­ nemzet­- gyűlés­elnökének,­aki­hosszú,­fellengzős­nyitó- beszédében­ kritizálta­ az­ októberi­ puccsot, miközben­ a­ bolsevikok­ folytonosan­ bekiabál- tak.­ ezek­ után­ szverdlov­ bolsevik­ képviselő benyújtotta­azt­az­indítványt,­hogy­az­összeült nemzetgyűlés­ automatikusan­ ratifikálja­ a szovnArkoM­(a­szovjetek­központi­bizottsá- gának­rövidítése),­értsd­lenin­dekrétumait.

Az­orosz­demokrácia­az­első­csatáját­meg- nyerte.­ A­ nemzetgyűlés­ nem­ kívánt­ a­ szov- nArkoM­ báborgánumává­ válni.­ A­ szverdlov által­ benyújtott­ indítványt­ nagy­ többséggel leszavazták.­A­legyőzött­bolsevikok­erre,­azzal a­ hivatkozással,­ hogy­ „nem­ maradnak­ ilyen forradalomellenes­ testületben”,­ kivonultak­ a teremből.­ ezek­ után­ elnapolás­ következett.

lenin­ azt­ gondolta,­ hogy­ a­ képviselők­ már nem­ jönnek­ vissza,­ úgy­ érezte,­ eljött­ a nemzetgyűlés­feloszlatásának­ideje.­kiadta­a parancsot,­ hogy­ a­ képviselők­ távozása­ után, éjjel­be­kell­zárni­a­palotát,­és­másnap­senkit se­szabad­beengedni.­lenin­nagy­meglepeté- sére­a­képviselők­11.30-kor­újból­visszatértek a­tárgyalóterembe.­A­beszédek­egyre­hosszab- bak­és­unalmasabbak­lettek­–­írja­sebestyen.

A­ félig­ fáradt,­ félig­ részeg­ vörösgárdisták­ és matrózok­azzal­múlatták­idejüket,­hogy­fegyve- rük­csövét­egy-egy­mensevik­vagy­eszer­képvi- selő­ felé­ szegezték.­ reggel­ négy­ órakor­ a vörösgárdisták­ parancsnoka­ odalépett Csernovhoz,­és­felszólította,­hogy­fejezze­be­a gyűlést­ és­ mindenki­ menjen­ haza,­ mivel­ az őrök­ nagyon­ fáradtak.­ Csernov­ erre­ így­ vála- szolt:­„Mindnyájan­fáradtak­vagyunk,­de­nem szakíthatjuk­meg­a­munkánkat,­amikor­egész oroszország­ figyel­ minket.”­ erre­ a­ jelenlevő katonák,­akiknek­nagy­része­már­ténylegesen részeg­volt,­a­fegyveréhez­kapott­és­fenyegető- en­ hadonászni­ kezdtek­ vele.­ A­ lámpákat egyenként­leoltották.­négy­óra­negyven­perc- kor­az­utolsó­képviselő­is­elhagyta­a­palotát, amelyet­ lenin­ utasítása­ szerint­ bezártak,­ és másnap­senkit­sem­engedtek­be.­A­január­6- án­ megjelenő­ dekrétum­ a­ nemzetgyűlés­ fel- oszlatásáról­szólt.­Az­orosz­demokrácia­beve- zetésére­ irányuló­ kísérlet­ tizenkét­ órát­ tar- tott…

lenin­ később­ bevallotta­ Trockijnak,­ hogy az­ eljárásnak­ megvoltak­ a­ maga­ kockázatai, de­stratégiailag­ezúttal­is­jól­számolt.­Ahogyan elmondta,­képmutató­módon,­a­nép­nevében cselekedett,­méghozzá­a­megfelelő­forradalmi módszerekkel.­„A­nép­akarta­a­nemzetgyűlés összehívását,­ így­ összehívtuk.­ de­ amikor­ a nép­meglátta,­hogy­a­nemzetgyűlés­a­múlthoz való­visszatérést­jelenti…,­ismét­a­nép­akara- tát­követve­a­nemzetgyűlést­feloszlattuk.”

Másnap­ két­ ismeretlen­ matróz,­ akikről­ a világ­ azóta­ sem­ tud­ többet,­ besétáltak­ egy pétervári­kórházba,­ahol­két­korábbi­kadétos miniszter­feküdt,­akiket­letartóztatásuk­után, rosszullét­ miatt­ vittek­ be­ a­ kórházba.­ A­ két miniszter­épségére­fegyveres­őrség­vigyázott.

A­két­matróz­bement­a­szobába,­ahol­a­minisz- terek­ feküdtek,­ és­ fojtogatni­ kezdték­ őket.

végül,­ hogy­ dolgukban­ biztosak­ legyenek­ a

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somor ja

helyszínen­lelőtték­őket.­Ahogyan­besétáltak­a matrózok,­ olyan­ akadálytalanul­ ki­ is­ mentek és­eltűntek­a­városban.­A­gyilkosságok­kivizs- gálására­felállított­bizottság­semmit­sem­álla- pított­ meg.­ Az­ igazságügyi­ komisszár­ soha nem­kapta­meg­azokat­az­erőket­és­eszközö- ket,­amelyeket­az­ügy­kivizsgálására­kért.­Az orosz­ bolsevizmus­ teljes­ mértékben­ ráállt­ a politikai­terror,­a­megfélemlítés,­a­ködösítés­és bizonyítékok­manipulálásának­útjára.­A­politi- kai­ machiavellizmus­ teljes­ mértékben­ testet öltött,­és­ez­a­jelenség­a­szovjethatalom­sajá- tossága­ maradt­ egészen­ a­ kommunizmus bukásáig­–­jegyzi­meg­victor­sebestyen­több alkalommal.

A­ következőkben­ még­ idézem­ sebestyen néhány­ összefoglaló­ jellemzését­ leninről:

„sok­szempontból­egy­teljesen­modern­politi- kai­ jelenség­ volt:­ a­ nyugati­ demokráciákban és­ a­ diktatúrákban­ ismertté­ váló­ demagóg típus,­aki­a­hatalomra­való­törekvésében­bár- mit­vagy­mindent­megígért,­egyszerű­megoldá- sokat­kínált­bonyolult­problémák­megoldásá- hoz,­és­gátlások­nélkül­hazudott.”­„Azzal­iga- zolta­ és­ indokolta­ magát,­ hogy­ a­ győzelem mindent­jelent:­a­célok­szentesítik­az­eszközö- ket.”­„lenin­volt­a­keresztapja­annak­a­rend- szernek,­amely­azon­az­elgondoláson­alapult, hogy­az­ellenfelekkel­szemben­fenntartott­poli- tikai­ terror­ végsőkig­ indokolt­ a­ szebb­ jövő elérése­érdekében.­ezt­sztálin­tökéletesítette, de­az­ötletek­leninéi­voltak.”

Fölöttébb­érdekes,­hogy­az­a­férfi,­aki­fia- talkorában­nem­mutatta­fel­a­kivételesség­és tehetség­különösebb­jeleit,­s­ráadásul­a­politi- ka­sem­érdekelte,­47­éves­korában­a­forrada- lom­ vezető­ alakjává­ vált.­ A­ bevezetésnél sebestyen­egy­érdekes­eseményre­emlékezik vissza.­Az­1980-as­években,­amikor­újságíró- ként­a­szovjetunióba­került,­egy­pártapparat- csik,­akinek­azt­volt­a­feladata,­hogy­a­külföldi újságírókat­ és­ egyéb­ prominens­ vendégeket végigvezessen­ a­ nagy­ vezér­ munkatermein, maga­ is­ bevallotta,­ hogy­ ő­ se­ érti,­ hogy­ egy ilyen­ mindennapi­ ember­ hogyan­ volt­ képes ilyen­rendkívüli­tettekre.­lenin­kevesebb­mint 7­évig­irányította­a­szovjet­államot,­és­a­szovjet állam­1991-ben­szűnt­meg.­A­74­évet­megélt megtestesült­ ideológia­ nyúlfaroknyi­ időnek tűnik,­ mindössze­ epizódnak­ más­ birodalmak

élettartamával­ összehasonlítva.­ legyen­ az róma,­ nagy-britannia,­ a­ Habsburgok­ vagy éppen­a­romanovok­birodalma.­Mégis,­a­kom- munizmus­egy­pótvallást­testesített­meg,­úgy ért­véget,­mint­egy­dicsőséges­kísérlet,­amely megbukott­ (erre­ az­ egyik­ fő­ bolsevik kamenyev­már­a­győztes­puccs­után­pár­nap- pal­ számított),­ és­ emberáldozatok­ millióit hagyta­ maga­ után­ schwerintől­ Ho­ si­ Minh- városáig.

„Mi­ ez­ a­ szemét?”­ –­ kérdezte­ lenin, miközben­ az­ újság­ borítóját­ nézegette.­ „ez szégyenletes...­ők­engem­lángelmének­nevez- nek,­rendkívüli­embernek…­még­utóbb­imád- kozni­fognak­a­gyógyulásomért.­ez­rettenetes”

–­így­reagált­lenin­még­életében,­amikor­meg- történtek­az­első­kísérletek­a­bolsevik­vezető kultuszának­kiépítésére.­Családja,­amikor­elő- ször­ meghallotta,­ hogy­ a­ halott­ forradalmár teteme­ közszemlére­ lesz­ kiállítva,­ tiltakozott, de­ leszavazták­ őket.­ lenin­ bármilyen­ volt, sohase­ egyezett­ volna­ bele,­ hogy­ tetemét mauzóleumi­közszemlére­tegyék­ki,­viszont­a pártnak­hősre­volt­szüksége,­így­hát­megalkot- ták,­és­vele­együtt­megformálták­a­lenin-kul- tuszt,­a­kommunisták,­a­baloldali­forradalmá- rok­és­a­munkásmozgalom­vallását­is,­ahol­a Messiás­ vlagyimir­ iljics­ uljanov,­ alias­ lenin volt.­ közép-kelet-európában­ több­ mint­ negy- ven­évig,­a­volt­szovjetunió­egyes­tagállamai- ban­ több­ mint­ hetven­ évig­ próbálták­ rákény- szeríteni­ az­ embereket,­ hogy­ behódoljanak ennek­ a­ messianisztikus,­ evilági­ vallásnak.

nem­sikerült.­lenin­meghalt,­kitömve­fekszik­a moszkvai­ mauzóleumban,­ hús­ helyett­ testét vegyszerek­ töltik­ ki.­ A­ kezei­ a­ teste­ mellett elhelyezve,­az­egyiken­ujjai­kinyújtva,­a­másik keze­ökölbe­szorítva.­lenin­meghalt,­akárcsak az­ elveinek­ és­ tanításának­ a­ nagy­ része.

viszont­victor­sebestyen­óva­int­minket,­hogy a­leninizmus­mint­politikai­eszköz­még­mindig él­és­virágzik.

Ajánlott­ irodalom­ minden­ történelmet­ és politikai­történetet­kedvelő­számára.

Sándor Zoltán

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somo rja

Tóth­Ferenc:­egy­magyar­származású­francia diplomata­ életpályája.­ François­ de­ Tott­ báró (1733–1793).­ budapest,­ MTA­ bölcsészet­- tudományi­ kutatóközpont­ Történettudományi intézet,­2015,­313­p.

Több­ mint­ egy­ évtizednyi­ kutatómunka­ után 2015-ben­jelent­meg­Tóth­Ferenc­akadémikus Tott­báróról­írt­monográfiája.­François­de­Tott báró­ alakja­ a­ felvidéki­ magyarság­ számára sem­ismeretlen.­Az­esterházy­jános­lapvezér- ségével­ a­ szlovák­ állam­ idején­ megjelent Magyar Hírlap 1943.­ július­ 6-án­ egy­ cikket szentelt­ személyének.­ ebben­ az­ írásban­ is szerepelt­a­tény,­miszerint­családja­felvidéki, konkrétan­ nyitrai­ származású.­ Mihály,­ a­ csa- lád­őse,­nyitrán­lakott.­A­család­nyitrai­erede- tét­a­korábban­legátfogóbb­életrajzot­összeál- lító­palóczy­edgár­már­1916-ban­is­határozot- tan­bizonyítottnak­vélte.­A­témában­a­2000-es évek­ elejétől­ vidékünkön­ is­ számos­ ismeret- terjesztő­ cikk­ és­ tanulmány­ jelent­ meg.­ A Múltunk Emlékeihonismereti­lap­2006.­júniu- si­ száma­ a­ báró­ atyjáról­ ad­ közre­ egy­ írást (rákóczi­apródja.­Tóth­András­francia­brigadé- ros­élete).­négy­hónap­múlva­a­lap­hasábjain magáról­ a­ báróról­ olvashattunk­ (François­ de Tott­ –­ Tóth­ Ferenc.­ egy­ franciaországi­ kuruc emigráns­kimagasló­életútja).­Tóth­Ferenccel kapcsolatban­ tudományos­ igényű­ és­ magyar nyelven­ készült­ írás­ tájainkon­ mind­ ez­ idáig kettő­ jelenet­ meg.­ A­Fórum Társadalom - tudományi Szemle2007-ben­a­báró­életpályá- járól­(Tóth­Ferenc­báró­élete­és­munkássága), az­Irodalmi Szemle pedig­ ugyanabban­ az évben­ a­ memoárjáról­ adott­ közre­ elemzést (kelet­ egy­ diplomata­ szemével.­ François­ de Tott­emlékiratai).­Az­immáron­magyar­fordítás- ban­is­elérhető­emlékiratok­ismertetőjét­az­Új Szó 2009-ben­ közölte­ (báró­ Tóth­ Ferenc­ a törökökről­ és­ a­ tatárokról).­ Mindezek­ mellett szlovák­ lapokban­ számos­ egyéb­ írás­ jelent meg­és­állított­emléket­Tóth­Ferencnek.­sőt,­a könyv­írója­sem­teljesen­ismeretlen­a­szlová- kiai­ magyar­ közönség­ számára.­ Tóth­ Ferenc négyszer­ volt­ a­ pozsonyi­ Casino­ vendége,­ és minden­látogatása­alkalmával­a­patria­rádió is­ készített­ vele­ interjút.­ François­ de­ Tott ismertsége­ellenére­mégis­helyesnek­tartom,

ha­ pár­ mondatban­ összefoglalom­ életének történetét.

François­de­Tottnak,­Tóth­Ferencnek,­már atyja­ is­ híres­ volt.­ Tóth­ András­ apród­ nevét rákóczi­ Ferenc­ is­ megörökítette­ emlék­- irataiban.­Tóth­András­(1698–1757)­a­szabad- ságharc­ bukása­ után­ sokadmagával­ együtt elhagyja­ Magyarországot­ és­ az­ oszmán birodalomban­telepszik­le.­itt­áll­francia­szol- gálatba.­részben­diplomáciai­feladatokat­vég- zett,­és­további­volt­kurucokat­toboroz­a­fran- cia­király­seregébe.­bercsényi­Miklós­mellett­ő volt­az,­aki­Franciaországban­meghonosította a­huszárság­haderőnemét.­idősebb­fia,­Ferenc (1733–1793)­szintén­katonaként­kezdi­pályá- ját,­de­korán­diplomata­lesz.­1755-ben­elkíséri apját­ konstantinápolyba.­ Tóth­ Ferenc­ már ekkor­ igyekszik­ minél­ jobban­ megismerni­ a kelet­ világát.­ 1763-ban­ tér­ haza.­ 1767-ben kinevezik­ krími­ konzulnak.­ Feladata,­ hogy megnyerje­a­kánt­a­francia­politika­számára.

közben­ kitör­ egy­ újabb­ orosz–török­ háború (1768–1774).­Az­orosz­csapatok­elfoglalják­a félszigetet,­a­báró­konstantinápolyba­távozik.

itt­jó­kapcsolatba­kerül­a­szultánnal,­és­a­még mindig­tartó­háborúban­az­oszmán­hadsereg reformja­ részben­ az­ ő­ vezetése­ alatt­ indul meg:­ megerősíti­ a­ dardanellák­ védműveit, ágyúöntödét­ és­ tüzériskolát­ alapít,­ pontonhi- dat­ tervez,­ tengerésziskolát­ hoz­ létre,­ ő­ ter- jeszti­el­a­szurony­használatát­az­oszmán­had- seregben.­noha­mérnöki­munkáját­elismerik, a­háborús­veszély­elmúltával­segítségére­nem tartanak­tovább­igényt,­ezért­1776-ban­vissza- utazik­Franciaországba.

nemsokára­újabb­feladattal­bízták­meg:­a Földközi-tenger­ keleti­ és­ déli­ partvidékének francia­kereskedelmi­képviseletei­felügyelőjé- vé­nevezik­ki.­1778–79-ben­körutat­tesz­a­tér- ségben,­melyből­egyiptomi­látogatása­emelke- dik­ki.­1781-ben­léptetik­elő­brigadérossá.

Hazatérése­ után­ visszavonul,­ hogy­ végső formába­ öntse­ emlékiratait,­ melynek­ címe Mémoires du baron de Tott sur les Turcs et les Tartares –­Báró Tóth Ferenc emlékiratai a törökökről és a tatárokról.­A­munka­1784-ben Maastrichtban­ lát­ napvilágot,­ melyet­ hamar három­fordítás­követ.

Tóth­ Ferenc­ báró­ 1786-ban­ vállal­ újra katonai­ szolgálatot,­ egy­ erőd­ parancsnoka

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somor ja

lesz.­1790-ig­tudja­ellátni­posztját,­de­zendü- lés­ miatt­ menekülni­ kényszerül.­ svájcban ismerkedik­meg­batthyányi­Tivadar­gróffal,­aki meghívja­vas­megyei­birtokára,­Tarcsára,­hol néhány­év­múlva­elhuny.

Tóth­Ferenc­családi­hagyományai­a­távol- ban­ eltöltött­ évtizedek­ ellenére­ is­ tovább éltek.­Hazatértekor­nyitra­vármegyét­kéri­fel, igazolja­ magyar­ nemesi­ származását.­ ezt­ a nemesi­közgyűlés­meg­is­tette,­az­okiratok­ma is­ fellelhetők­ nyitraivánkán­ a­ nyitrai­ kerületi levéltárban.

A­ bemutatandó­ könyv­ egy­ igazi­ tudomá- nyos­értekezés.­közel­ezer­lábjegyzet,­témák szerint­ rendezett­ szakirodalom,­ földrajzi­ és személynévmutató­ teszi­ egésszé­ a­ munkát.

összeállítója­nem­csupán­a­báró­alakját­ismer- teti­meg­az­olvasóval,­a­könyvben­rövid­diplo- máciai­és­hadtörténeti­rész­is­található.­egy- egy­alfejezetben­olvashatunk­a­báró­atyjáról, idősebb­ Andrásról,­ testvéréről,­ ifjabb­ An­d­- rásról,­ lányáról,­ sophiról,­ és­ egy­ tartalmas fejezet­a­Memoároknak­van­szentelve.­A­könyv illusztrációi­ is­ igazán­ stílszerűek­ –­ Tott­ báró vázlatai­alapján­készült­metszetek,­amelyeket utazásai­során­készített.­A­kiadvány­legfonto- sabb­értéke­azonban­talán­az,­hogy­a­szerző gyakorlatilag­minden­levéltárat­meglátogatott és­minden­releváns­iratot­átnézett,­értékelt.

Tóth­ Ferenc­ ma­ leginkább­ emlékiratairól híres,­amelyek­már­a­korban­is­nagy­olvasott- ságnak­ örvendtek,­ és­ ma­ is­ folyamatosan megjelennek,­ illetve­ további­ fordításai­ látnak napvilágot.­A­munka­négy­fő­részre­tagolódik.

Az­ első­ részben­ első­ konstantinápolyi­ útját meséli­el;­a­másodikban­a­konzulként­eltöltött mintegy­másfél­esztendő­történéséről­ad­szá- mot;­a­harmadik­részben­második­konstanti- nápolyi­útja­idején­végzett­munkáját­ismerteti;

az­utolsó­részben­levantei­körútjának­esemé- nyei­ szerepelnek.­ A­ korszakban­ több­ más híres­emlékirat­is­készült,­amely­jobban­bele- került­ a­ magyar­ köztudatba.­ Casanova Csehországban­papírra­vetett­sorait­mindenki ismeri­ (aki­ egyébként­ többször­ említi­ ifjabb Tóth­Andrást);­Trenck­Frigyes­memoárja­jókai Mór­által­is­vált­híressé.­nem­lenne­meglepő, ha­ egy­ élelmes­ producer­ Tott­ báró­ életét­ is valamikor­filmvászonra­vinné.

Tóth­ Ferenc­ könyve­ szakmailag­ hibátlan munka.­ pontatlanságokat­ nem­ tartalmaz.­ A problematikában­kevésbé­jártas­olvasó­dolgát talán­a­tudományosság­igen­magas­színvonala nehezítheti­ meg.­ A­ lábjegyzetekben­ megma- radtak­az­eredeti,­többségükben­francia­nyel- vű­szövegek.­Apróbb­hiba,­hogy­a­szerző­nem mindig­ következetes­ az­ első­ előfordulás­ láb- jegyzetelésénél.­ ibrahim­ Müteferrikáról­ (16.

p.)­további­információt­a­16­sz.­lábjegyzetben közöl,­de­egy­másik­előfordulásnál­(35.­p.)­a 74.­sz.­lábjegyzetben­további­kiegészítő­iroda- lom­ olvasható­ az­ életéről.­ Minden­ további megjegyzés­ennél­kisebb­jelentőségű­hibákra vonatkozhatna.

egy­kiegészítő­megjegyzést­mégis­tenni­kell.

A­szerző­a­22.­oldalon­Tott­lehetséges­szárma- zását­sorolja,­és­azt­írja,­„családja­egyértelmű- en­magyar­nemesi­família­volt”.­nos,­van­olyan magyar­ származású­ szlovák­ történész,­ aki­ a bárót­ vezetékneve,­ illetve­ írói­ stílusa­ alapján egyértelműen­szlováknak­tartja.

pár­szót­érdemes­a­névalakoknak­is­szen- telni.­Tóth­Ferenc­–­talán­hogy­ne­tévesszék össze­az­írót­és­a­főhőst­–­következetesen­a François­de­Tott­formát­használja.­Úgy,­ahogy ezt­maga­a­báró­tette.­Apja­esetében­azonban már­ csak­ Tóth­ alakot­ ír,­ holott­ ő Franciaországban­már­a­Totte­formában­szig- nálta­magát.­Fia­a­könyvben­mindig­André­de Tott­névalakkal­szerepel.­A­19.­században­szü- letett­írásokban­a­magyaros­Tóth­Ferenc­vált gyakorivá,­ így­ emlegeti­ a­ bárót­ a­Magyar Hírlapcikkírója­is.­A­fentebb­említett­publikáci- ókban­is­ez­a­változat­szerepel.­A­révai­nagy lexikona­ viszont­ mindkét­ alakot­ feltünteti:

„Tóth­ Ferenc­ (François,­ baron­ de­ Tott)”.

Hasonlóképpen­kompromisszumos­névformát tüntet­ fel­ a­ legújabb­ magyar­ enciklopédia,­ a Magyar­nagylexikon:­„Tóth­Ferenc,­br.;­Tott”.­A napjaikban­íródott­szlovák­nyelvű­munkákban František­ Tóth­ formával­ találkozhatunk.

ebben­ az­ ismertetőben­ a­ „magyaros”­ hagyo- mányt­követtem.

Horbulák Zsolt

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somo rja

puskás­istván:­Távoli­világok.­kulturális­identi- tás­és­idegenség­az­olasz­irodalomban­a­kora újkortól­ napjainkig.­ debrecen,­ printart-press kft.,­2015,­290­p.

puskás­ istván­ egyike­ a­ magyar­ italianisztika meghatározó,­ határozott­ arcéllel­ rendelkező és­ugyanakkor­arculatformáló­egyéniségeinek.

Monográfiája­ a­ kulturális­ idegenség­ és­ az identitás­megkonstruálásának­stratégiáit­vizs- gálja­az­olasz­irodalom­egy­meglehetősen­ki­- terjedt­szakaszában,­a­kora­újkortól­egészen­a kortárs­ irodalomig.­ ez­ a­ történetiség­ híven mutatja,­ hogy­ munkájában­ benne­ rejlik­ egy potenciális­ irodalomtörténeti­ szempont,­ mely akár­egy­lehetséges­irodalomtörténeti­áttekin- tést­is­ígérhetne.

puskás­ azonban­ konkrét­ művekre­ és jelenségekre­fókuszálva­mutatja­be­a­posztko- loniális­ irodalomelméleti­ megközelítésmód olasz­válfaját,­s­a­történetiséget­filológiai­érte- lemben­is­otthonossá,­belakhatóvá­tudja­tenni anélkül,­ hogy­ az­ időtávlat­ miatt­ sérülne­ egy- egy­periódus­átláthatósága.

olyan­módszert­alkalmaz,­mely­az­értelme- zési­stratégiákat­nem­kisajátítja,­hanem­játék- ba­vonja­azokat,­olyan­szempontokra­irányítja rá­a­figyelmet,­melyek­jelentős­mértékben­gya- rapítják­ egy-egy­ mű­ értelmezhetőségét.­ pon­- tosan­ tudja,­ hogy­ a­ Másik­ megkonstruálásá- ban­az­én,­illetve­a­kiinduló­identitás­is­tükrö- ződik,­mely­csak­látszatra­kerül­hatalmi­pozíci- óba,­ etikai­ dimenziói­ a­ „ti”-­ vagy­ „ők”-konst- rukciókban­lepleződik­le.

Az­itáliai­törökkép­vagy­az­észak-itáliai­lo­- vagregények­ iszlámképe­ és­ az­ „ortodox”

posztkoloniális­szituációk­(pl.­eritrea­meghódí- tása­vagy­itália­Afrika-képe,­illetve­a­migráns- irodalom)­ könnyen­ közös­ nevezőre­ hozhatók azáltal­a­dinamika­által,­melyet­a­hierarchizáló önkép-konstrukciók­ megbomlása­ is­ mutat.

konkrétan­ a­ romantikus­ nemzetfogalom­ ki­- kezdhetőségéről­és­gyakorlati­elvéreztetéséről van­itt­szó:­vagyis­egy­olyan­illúzióról­és­tabu- ról,­ melynek­ gyakorlati­ felszámolódása­ csak elnagyoltan­ írható­ le­ észak­ és­ dél­ ellentéte- ként.­Az­irodalom­mintegy­érzékeny­indikátora ezeknek­a­mozgásoknak,­és­ennek­megfelelő érzékeny­értelmezést­is­követel.

különösen­fontos­a­konstantinápoly­eles- téről­szóló­enea­silvio­piccolomini-elemzés­(a szerző­ jelentős­ poliziano-értelmezései­ már jelezték­elkötelezettségét­a­reneszánsz-huma- nista­ irodalom­ iránt),­ hiszen­ az­ itt­ kialakított keletkép­európai­érvényű­modellként­termelte magát­újra­és­újra­más­kultúrákon­belül­is.­A humanista­ episztémé­ antikorientáltságának retorikai­rétege­alatt­megragadható­történelmi referencialitás­kérdése­megint­olyan­általános horizontot­ nyit­ meg,­ mely­ a­ korabeli­ magyar kultúra­ számára­ is­ releváns.­ e­ fejezethez haszonnal­ lehetett­ volna­ még­ felhasználni­ a Pio II Umanista europeocímű­konferenciakö- tet­ több­ előadását­ is­ (szerk.­ luisa­ secchi Tarugi,­ Firenze,­ Marco­ Cesati,­ 2007),­ kivált Marie­ viallon-schoneveld­L’epistola latina a Maometto II.című­kiváló­írását,­mely­sokban árnyalhatta­volna­a­problémát.­vagy­Caterina squillace­L’Orinte fra erudizione e realtà: il De Asia di Enea Silvio Piccolomini című­dolgozata is­ kapóra­ jöhetett­ volna,­ mely­ a­ humanista erudíció­ antik­ hagyománytiszteletét­ konfron- tálja­a­valósággal.­Hasonlóképpen­lehet­építe- ni­ pajorin­ klára­ eredményeire,­ aki­ jelentős mértékben­járult­hozzá­a­magyarországi­török- ellenes­irodalom­és­ii.­pius­munkássága­közti összefüggések­ tisztázásához.­ Természetesen említhetnénk­a­b.­guthmüller­és­W.­kühlmann szerkesztette­Europa und die Türken in der Renaissance című­ tanulmánykötetet­ is­ (Tü­- bingen,­niemeyer,­2000),­melyben­j.­Helmrath például­ kifejezetten­ ii.­ pius­ és­ a­ törökség viszonyát­taglalja.

A­lovagi­epika­idegenség-képének­taglalá- sa­ rendkívül­ alaposra­ sikerült:­ számos­ olyan pontja­van,­mely­a­kölcsönhatások­dinamiká- ját­és­az­ellenségképek­megkonstruálásának technikáit­érinti.­itt,­ha­lehet­javaslatot­tenni, érdemes­lenne­a­műfajelméleti,­illetve­a­műfa- ji­ konvenciókból­ fakadó­ általánosságokat­ is megragadni.

A­ munka­ különleges­ fejezete­A jó barbár című­ rész,­ mely­ sandokan,­ a­ „maláj­ tigris”

karakterén­keresztül­mutatja­be,­hogy­az­ide- genségről­és­a­keletről­szóló­19.­századi­olasz beszédmód­milyen­alakváltozatokat­öltött­fel­a lektűrirodalomban.­különösen­szerencsésnek tartom,­hogy­puskás­nem­a­magas­és­a­popu- láris­ kultúra­ valamiféle­ naiv­ összebékítése

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somor ja

felől­ közelít­ a­ kérdéshez,­ hanem­ határozott esztétikai­ distanciák­ mentén­ ragadja­ meg­ a vizsgált­ jelenséget.­ Természetesen­ itt­ is­ el tudok­képzelni­árnyaltabb­megoldásokat­is,­pl.

richard­ shusterman­ pragmatista­ esztétikája nyomán­(magyarul:­pozsony,­kalligram,­2003), ám­szó­sincs­arról,­hogy­az­olvasónak­hiányér- zete­támadna.

A­ munka­ legkidolgozottabb­ és­ legérzéke- nyebb­ megfigyeléseket­ tartalmazó­ része­ pier paolo­ pasolini­ kultúrakritikájának,­ nyelvfelfo- gásának,­ pánmeridionalizmusának,­ testkon- cepciójának­ vizsgálatát­ végzi­ el­ a­ Petrolio című­regény­szövegén.­puskás­nemcsak­kivá- ló­ értelmezője,­ hanem­ magyar­ fordítója­ is­ a regénynek,­ mely­Olaj címmel­ jelent­ meg­ a kalligram­kiadó­ugyancsak­puskás­istván­által gondozott­ pasolini-sorozatában­ (a­ dolgozat- ban­még­Kőolajcímmel­szerepel­magyarul).­ez a­monumentális,­a­befejezetlenség­és­a­vázla- tos­ rekonstruálhatóság­ gesztusaival­ játszó regény­petronius­Satyriconjának­modern­vari- ánsa.­ Tetszetős­ és­ hatékony­ az­ a­ filológiai- értelmező­ alapállás,­ mely­ a­ vitapozíció­ izgal- mát­veszi­fel,­képessé­válik­egyszerre­vázolni pasolini­gondolkodását­és­a­szerzői­narratívá- nak­alárendelt­karakter-narratívákat­is.­ezek­a mentális­térképek­lényegében­a­domináns­és az­alávetett­kultúra­konfliktusait­az­integráció lehetetlenségének­ pszichologikuma­ felől mutatják­meg:­az­identitásrajzolatok­azonban minduntalan­ az­ egzisztenciális­ létszoronga- tottság­különféle­szövevényeit­hozzák­létre.­A szöveg­úgyszólván­belső­ismerete­puskás­óri- ási­ előnyévé­ válik:­ az­ értelmezés­ olyan­ fokú közvetlenségét­ teremti­ meg,­ mely­ pl.­ A Lumpenproletár Isten, Édesférfi Megváltó című­ alfejezetben­ konkrét­ eredményekkel­ is jár.­itt­elsősorban­a­testre­írt­másság,­illetve­a korporális­létbe­írt­pszichológiai­program­és­a politikum­ viszonyrendszerének­ taglalására gondolok.­Carlo­átváltozásainak­és­hasadtsá- gának­„példázatossága”­a­modern­és­a­poszt- modern­civilizáció­keretei­közt­a­nemi­átválto- zás­teiresziaszi­dimenzióit­is­érinti.

A­ test­ sem­ stabil­ entitás­ tehát:­ és­ itt pasolini­ragyogóan­ötvözi­a­mitológiai­referen- cialitást­ a­ fiziológiai­ átalakulás­ társadalmi nem­ felőli­ értelmezhetőségével.­ A­ „filológiai meta-regény”­ antik­ összefüggésrendjéhez­ és

mitopoétikájához,­a­realizmus­mitizáló­és­radi- kális­alakváltozataihoz­hasznos­lenne­még­pl.

a­munkában­egyébként­egy­másik­írása­kap- csán­idézett­Massimo­Fusillo­From Petronius to Petrolio című­ tanulmánya,­ mely­ a­The Ancient Novel and Beyond (szerk.­ stelios panayotakis,­ Maaike­ zimmerman,­ Wytse Hette­keulen,­brill,­2003)­című­gyűjteményes kötetben­jelent­meg,­de­a­két­szerző­elemen- táris­közelségéről­számos­olasz­nyelvű­tanul- mány­ is­ született,­ pl.­ a­ Maia­ (56.,­ 2004) hasábjain­ p.­ lago­ tollából­ (Petronio e

’Petrolio’).

lago­jelentős­írással­szerepel­a­p.­salerno szerkesztette,­ teljes­ egészében­ a­ regénnyel foglalkozó,­ gender­ szempontú­Progetto Pet - roliocímű­gyűjteményben­is­(Petrolio e l’anti- co,­bologna,­2006):­ez­filológiai­alapossággal térképezi­fel­a­késői­modernitás­számára­ide- genségként­megjelenő­antik­episztémé­jelen- létét.­ugyanebben­a­kötetben­Fusillo­a­főhős androgünitását­ taglaló­ jelentős­ dolgozatot közöl,­mely­mind­metaforikus,­mind­testpoliti- kai,­ mind­ testpoétikai­ aspektusokat­ érvénye- sít.puskás­ pasolini-értelmezésének­ legfőbb ered­ményei­ alkalmazhatóak­ lennének­ akár nádas­ péter­ testpoétikájának­ jobb­ megérté- séhez­is.

puskás­ istván­ munkája­ rendkívül­ eleven és­aktuális­problémákat­boncolgat,­rendkívül friss­és­a­magyar­irodalomtudományi­gondol- kodásban­még­csak­alig­kihasznált­techniká- val.­ külön­ érdeme­ a­ korszakokon­ átívelő merészség,­ mely­ ugyanakkor­ őrzi­ a­ filológiai biztonságot­és­tanúságot­tesz­a­szerző­széles- látókörűségéről.

A­filológiai­és­tudományos­felvértezettség azonban­ kevés­ lenne­ a­ téma­ ilyen­ eredmé- nyes­taglalásához:­ehhez­értelmezői­érzékeny- ségre­is­szükség­van.­és­itt­nem­szabad­meg- feledkezni­a­műfordító­puskásról­sem,­illetve arról­a­tényről­sem,­hogy­a­szerzőben­az­olasz kultúra­magyarországi­terjesztésének­elkötele- zett­ hívét­ és­ egyik­ legsikeresebb­ mozgatóját tisztelhetjük.

Csehy Zoltán

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/1 ,­somo rja