1082
százalékában A_két műszakban dolgoztak;
hogy azokban az élelmiszerboltokban, amelyekben 1959. II. negyedévében más- fél műszakban dolgoztak, 2,1—szer na—
gyobb forgalmat bonyolítottak, mint az egy műszakosak, a két műszakban dol—
gozó boltok pedig 20 százalékkal _maga—
sabb forgalmat bonyolítottak, mint a másfél műszakos boltok;
hogy a műszakok számának növekedé- sével növekedett a raktárkészlet fongási sebeSSÉge.
A vevőszámlálást a fizetett blokkok alapján hajtották végre. A másfél mű—
szakos boltokban az egy eladóhelyre ju-
awamszrmu - mum mmm
tó vásárlók száma 1,7———2,3—szomsa volt az egy műszakban dolgozó eboltokénak, a két műszakban dolgozó boltokban—en 27 százalékkal volt magasabb, mint a, más——
fél műszakban dolgozó boltokban—., , A gazdaságossság vizsgálatánál szem-—
betűnő, hogy a progressziv modszereket alkalmazó élelmiszerüzletek nyeresége az, egyébb élelmiszerüzletek nyereségénél;
jelentősen alacsonyabb, ugyanis a pirog-,—
ressziv módszereket alkalmazó boltoknál magasabb a munkabér, magasabbak az áru előkészítésével kapcsolatos költségek stb.
A megfigyelt boltok rentabllitása 1952. 11. negyedévében (Az áruforgalom százalékában)
A. hegy
Önklszolgáló boltok Elórwaomasolást módnmket kmalílglgm
alkalmazó boltok * Mk
Megnevezés , ,
terv szerint ténylegesen terv szerint ténylegesen tervgmzint tenylegesen
Ánés ... 5,95 5,s4 azo 636 ms aze:
gglglmi költségek ... 4,81 4,81 4,24 432 4508 448
Munkabér . . . . 2,01 2,01 1,87 LBS *L*") 133
Egyéb költségek ... 2,80 2,80 2,37 144 238 233
Nyereség ... 1,14 1,03 2,05 1,94 2,35 2,21
A progressziv módszereket alkalmazó üzletek rentabilitása nagymértékben függ a _műszakok számától, ugyanis a műszakok számának növekedésével együtt nő a nyereség is.
A progresszív módszereket alkalmazó szaküzleteken kívül vannak olyan élel- miszerboltok is, amelyeknek csak néhány osztályán alkalmaznak önkiszolgálást, előrecsomagolást stb. A 3591 élelmiszer- bolt közül a vizsgált időszakban 27 bolt—
ban volt önkiszolgáló osztály, s ezek a forgalomnak mindössze 1,5 százalékát bo- nyolitották.
Az adatfelvétel szerint az áruk nagy részét maguk a vállalatok csomagolják.
Igy például az üzletek maguk csomagol—
ják a cukor, a makarónifélék egyharma—
dát, az állati zsiradék, az édességek egy—
negyedét, a liszt 70 százalékát és a dara—
féléket majdnem teljesen. Ugyanakkor az üzletek nagy része nem rendelkezik a csomagoláshoz szükséges berendezé- sekkel. Az üzletek dolgozói egy munka—
napon átlagosan 200 kilogramm árut tud—
nak becsomagolni, a Moszkvai Csomagoló- üzemben pedig 1000 kilogrammot.
A központilag csomagolt áruknak nagy szerepük van a Litván, az Azerbajdzsán és a Bjelorusz SZSZK kereskedelmében, viszont egyáltalán nem kerül előrecso- magolt formában többek között az állati
zsír és a margarin az üzbég, növényi zsír a Kazah, a Grúz és a Moldvai, liszt a Grúz és az Uzbég SzSzK-ban a kereske—
delmi forgalomba. Ugyanakkor néhány köztársaságban egyes cikkek tekinteté—
ben igen jó a helyzet, például az állati zsír a Lett SZSZK—ban 100, a Grúz SzSz
K—ban 93, a növényi zsír a Moldvai,a
Lett, a Tadzsik és az Örmény SzSzK-ban 100, a margarin a Lett és az Azerbai- dzsán SzSzK—ban 100 százalékban előre- csomagolt formában kerül a kereskede—
lembe.
(Ism: Csihák György) Mortara, Giorgio:
A nemzetközi kereskedelem—intenzítási indexek számítási módszerei
(Métods para o cálculo de indices da intensi- dada do comérclo lnternacional.) m- Revista Brasileiro de Estatistica, 1959. 77—78. sz. 1—7. 1)
A külkereskedelem értékének és a la—
kosság számának összevetéséből többféle külkereskedelem—intenzitási index képez—
hető. Legegyszerűbb módon úgy, hogy a két ország közti forgalom évi értékét osztjuk az egyik, illetve a másik ország lakosainak számával. Ez a tájékoztatás azonban nem ad összehasonlítást a két ország árucseréjének ez országok egyéb külkereskedelmében, esetleg valamely
_ STAWTM mmm MW
nagyobb terület (például közös piac) egész külkereskedelmében betöltött sze- repéről.
Az így nyerhető, árucserére vonatkoz- tatott intenzitási indexpárok a követke- zők szerint számíthatók ki:
Ha C(a., b) az a és b országok közti áruforgalom értéke, C(a, ra) az a ország és az összes többi ország közti forgalom értéke (b-t is beleértve), C(b, Tb) a b 0!- szág és az összes többi közti forgalom ér- téke (art is beleértve), P pedig a lakos- ság száma. az illető országban, illetve a többi részben, akkor felírhatjuk:
O' (a,b) _. 0 (am)
: I d
P(b) P(m) n ex (0) 1
l ,
a (a,b) _ M
; Index (b)
[2/
P(a) ., P (fb)
Ugyanilyen eredményekre vezetnek a
bázeli Nemzetközi Bank által alkalma—
zott képletek:
M. m) : maaa) G(an'a) P ('a) f3/
Utah)
P (a) : Index—tb)
0 (b,rb) : P (fb)
IHA fenti képletek alapján, kapott index- párok (unilaterális jelzőszámok) tehát mindig arra adnak feleletet, hogy egy bizonyos országnak egy másikkal folyta- tott kereskedelme az utóbbi lakossá- gára számítva mennyivel nagyobb annál, mint amennyi volna, ha az első ország kereskedelme a világ (a nagyobb terület—
egység) többi részével ez utóbbiak lakos—
ságának arányában egyenletesen osztód—
nék el.
Az árucsereforgalom értéke helyett in- dexképzési alapul felhasználható a nem- . zeti jövedelem is.
Két unilaterális jelzőszámból bilaterá—
lis index is képezhető, és mivel osztások összehasonlításáról van szó, célszerű a mértani átlag alkalmazása —— különösen, ha a különbségek kicsik.
A Banca d'Italia módszere mellőzi az átlagszámítást, mivel a két ország közötti áruforgalom értékét a népesség számának szorzatával osztja (az indexszám millió—
val szorozva értendő). Ez a bilaterális indexszám azonban olykor túlozza a kül—
kereskedelmi forgalom intenzitása tekin- tetében a két országban fennálló különb—
séget: ezért célszerűnek látszik az így ki—
alakított két ország közti indexszám, valamint a két ország mindegyikének a területcsoporthoz vagy a világ többi ré-
széhez viszonyított intenzitási : számának egybevetése, így:
a országra:
C (a,b) _ 0 (mm) __
P (a) -P (b) P (a) -P (ra) __ G (a,b) _ P (5)
G' (a,ra) P (ra)
index-
: Index (a) /5/
!) országra:
O'(a,b) _ G(b,rb) P(a)—P(b) 'P(b)-P(rb)
a (a,b) hd
c' (be) P(rb) Mm /6/
Ezzel a módszerrel végső soron azonos eredményhez jutunk, mint a dolgozat elején kimutatott módon /1/, /2/, illetve /3/, /4/ képletekkel.
Javasolható még az az intenzitási index is, ahol a két ország forgalmát népessé- gük összegével osztjuk (egységes piacnak tekintve), s a hányadost osztjuk egy má- sik hányadossal, amelyet a keresett or- szágnak a világ többi részével (a terület—
csoport többi részével) bonyolított forgal—
mából, osztva ez utóbbi lélekszámával (a—t is beleértve) nyerünk. Ugyanez ki—
számítható b országra, s' a két indexből megint átlagot lehet számítani.
Összefoglalva: az /1/, [2], illetve /3/ és /4/ képlet szerinti egyoldalú indexszá—
mítás mindenkor megalapozott. A kétol—
dalú indexszámítással szemben —— ameny—
nyiben ezt két egyoldalú index összeve—
tésévei végezzük —— azonban felhozható, hogy két erősen különböző indexszám egybevetése kétes értelmű.
(Ism.: Falvai Alfréd) Új felvétel a fogyasztók
vásárlási szándékairól
(Une nouvelle enouéte sur les intentions d'achats des consommateurs. Les intentions d'achats des consommateurs a l'automne 1969.)
—— Etudes et Conjoncture. 1959. 8—9. sz. 892—
907. p., 11. sz. 1014—1027. p.
_A fogyasztók vásárlási szándékainak vizsgálatát az Egyesült Államok kezdte meg a második világháború alatt. Az INSEE (a francia Statisztikai és Köz—- gazdaságtudományi Intézet) az amerikai tapasztalatok nyomán határozta el e fel- vételek megkezdését és első széleskörű vizsgálatát a fogyasztók vásárlási szán- dékairól 1958 májusában hajtotta végre.
Minthogy a felvétel eredményesnek bizo—
nyult, még szélesebb körben megismétel-
