Isard, W. etc.: A területi elemzés módszerei

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

ahol C és az a kitevő konstans, valameny—

nyi rétegre érvényesek.tKimutatható, hogy

az a kitevőnek () és 1/2 között kell elhe- lyezkednie. a :: 1/2 esetén az egész min—

tára vonatkozó eredmények pontossága

optimális, az egyes rétegekre vonatkozó részeredmények tekintetében azonban extrém eltérések lépnek fel. a : 0 esetén viszont valamennyi rétegben ugyanaz az eredmények pontossága. a :. 1/; kompro- misszumot jelent. A gyakorlatban álta—

lában ennek felvétele bizonyul leginkább

célszerűnek.

A harmadik lépés a rétegekből kiválasz—

tandó hányadok meghatározása az elő—

zők alapján. .

A standard hiba tényleges és előírt ér- tékét szembeállítva egymással, feltételez—

ve, hogy a V variációs koefficiens értéke

valamennyi rétegben ugyanakkora és

megjegyezve, hogy a szerző a gyakorlati

alkalmazhatóság megkönnyítése érdeké- ben ennél a lépésnél már kerek kiválasz—

tási hányadokkal dolgozik, melyeket ép—

pen ezért már egy—egy intervallummal kell megadnia:

V "Tf

l'aiÉ—VMI f' 1b(_1*13í G fi Nh [

[i : 2, . . ., le,!

ahol a; és ő,— a hibaszint előírt értékei

eltérésének határai és 1/2 —— a : 1/b.

775

Az egyenlőtlenséget N,, —ra meg—oldva:

[V E ___. l—f, 1 Jamal—. ___—.. V 1—fi 1

fi ltűi C' fi 1"ai

Minthogy pedig az a, és iii értékeket

úgy kell meghatározni, hogy az í—ik ke-

rekített kiválasztási hányad felső határa

egyenlő legyen az (i—f—1)—ik alsó határá—

val, különben bizonyos mintanagyságok—

hoz egyetlen kiválasztási hányad sem

tartozna:

V 1"fil_ 1"fi fi—h fi

V IffH-i * fi-H

Végezetül a tanulmány az eljárás álta- lánosítását adja. Feloldja a szerző neve—

zetesen azt a két korábban tett megkötést, hogy

a) valamennyi rétegnél ugyanaz a hiba—

szint, és _

b) ez a szint a minta nagyságától függ.

A kapott eredmények gyakorlati alkal—

mazásának elősegítése érdekében a szerző tanulmányában számos nomogramot is közöl.

ai:

25141

l—fi fi

/í:2,3,...,k/

(Ism.: Csepinszky Andor)

GAZDASÁGI HELYZET; NEMZETI VAGYON;

NEMZETI JÖVEDELEM STATISZTIKÁJA

ISARD, w. em.:

A TERULETI ELEMZÉS MÓDSZEREI

(Methods of Regional Analysis.) M. I. T. and J. Wiley and Sons, New York—London, 1960.

XXIX. 4— 783. p.

Isard professzor és szerzőtársai a rend—

kívül testes kötetben a gazdasági és rész-

ben a demográfiai jelenségek területi as—

pektusainak a tanulmányozásához felhasz—

nálható módszereket teszik vizsgálat tár—

gyává.

A szerzők először a népesség—előrebecslés

problémáit ismertetik egy adott (,,nyílt")

terület vonatkozásában, majd a vándor-

mozgalom becslésének a kérdéseivel fog—

lalkoznak. Ezután a területi ,,nemzeti" jö—

vedelem (vagyis ah,,területi jövedelem") és a területi ,,nemzetgazdasági" mérlegrend—

szer (vagyis a ,,területi mérlegrendszer") elvi és számítási kérdéseit elemzik, az Egyesült Államok államigazgatási felépíté-

7!!!

sét követve államok és azon belül kisebb egységek szerint. A területi mérlegeknél megkülönböztetnek fejlett és elmaradott

területekre vonatkoztatható mérlegrend—

szereket.

Külön fejezetek elemzik a regionális fizetési mérlegek és a regionális ciklusok

kérdését. Utóbbi vizsgálatát a szerzők

elsősorban abból a szempontból tartják érdekesnek, hogy, javasolható—e az egyes területek számára az iparágak olyan egy—

máshoz viszonyított aránya, vagyis olyan ipari szerkezet, amely a ciklikus változá- sokra kevésbé érzékeny. Szerzők itt utal—

nak Neff és Weiffenbach kutatásaira,

amelyek szerint 1919 és 1945 között nem ,

volt kimutatható a ciklikus mozgások

időzítése tekintetében megfelelően értel—

mezhető különbség az általuk vizsgált

területek között. A legfontosabb nehéz-—

ipari területek (például Detroit, Cleve—

land) azonban csekély mértékben meg-

776

STATISZ TIKAI IRODALMI FIGYELÖ ,

előzték a válságidőszakban az egyéb te—

rületeket.

Az igen sokféle témát felölelő kötetben

hosszabb tanulmányt találhatunk a regio—

nális ipartelepítés problémáiról is. Eb—

ben a részben a szerzők különféle specia—

lizálódási koefficienseket vezetnek be és az ipartelepítés kérdéseit a legfontosabb iparágakra vonatkozóan külön—külön is

elemzik. A szerzők az egyes iparágak

elemzésénél konkrét (számszerű) példákat ismertetnek (így például a földgázfeldol- gozó petrokémiái iparra, a vas— és acél—

iparra, az alumínium iparra és más ipa—

rokra vonatkozóan).

A könyv talán legérdekesebb része a területi és területközi ágazati kapcsola-

tok elemzésével, illetve elemzésének a

módszereivel foglalkozik. Ez a rész a sta—

tisztikai adatforrások elemzésével, a te—

rületek növekedési problémáival, a terü—

letre jellemző ágazatok (szektorok) ki—

választásának ismérveivel, az adatok kor—

látaival, az előrevetítés kérdéseivel stb.

foglalkozik. Az összefoglaló megállapítá—

sok szerint ,,e módszer általános értéke—

lése pozitív eredményt kell, hogy mutas—

son. Nem vitás, hogy az operatív megol—

dások közül ez az eddig leghatékonyabb módszer egy terület ágazati kapcsolatai—

nak a bemutatására, illetve területek

rendszere ágazatközi aspektusainak az

érzékeltetésére". (362. old.) A könyv az ál—

talános pozitív értékelésen túlmenően

elemzi a regionális input—output Vizsgá—

latok korlátait és hiányait is.

Külön fejezet foglalkozik az ipari

komplexumok elemzésével. A könyv az

,,ipari komplexumok"-at mint egy adott

területen előforduló olyan tevékenységek

rendszerét definiálja, amelyeket fontos

termelési, elosztási vagy egyéb kapcsola—

tok fűznek egymáshoz. Ez a rész a kompa—

ratív költségek elemzésével is foglalkozik egy adott ipari komplexum vonatkozásá-

ban.

Külön fejezetek foglalkoznak a könyv—

ben a területközi lineáris programozással és a különféle (gravitációs, potenciális

stb.) modellekkel, majd a könyv 12. ,,feje—

zete" (egymagában több, mint 170 olda—

lon) a ,,Szintézis csatornái" cím alatt a

bemutatott módszerek összefoglalására,

bizonyos mérvű szintétizálására tesz ki—

se'rletet.

A ,,szintézis első csatornájául" szerzők

az input—output módszer, a komparatív

költségek elemzése és az ipari komplexu- mok vizsgálata együttes felhasználását jelölik meg. A ,,második csatorna" a

nagyvárosi vonatkozások fontosságát,

a harmadik az ún. gravitációs modell be—

építését, a negyedik az ún. társadalmi

célkitűzések figyelembevételét hangsú—

lyozza, az ötödik pedig bizonyos össze—

vont tulajdonságokat kíván tükrözni, ope—

ratív Afelhasználhatóságot is figyelembe

véve.

A kötet átfogó és részletes képet ad a

regionális elemzés irányairól az Egyesült Államokban, különös tekintettel az input—

output módszerrel összefüggő kutatásokra.

Szerzők szerint minden terjedelmessége

ellenére ,,csak a területi vizsgálatokba

való bevezetést, még így is csupán egy

részleges bevezetést" képez a kötet. A problémakör vizsgálatának elsőrendűen elméleti és kevésbé módszertani tárgyalá—

sát egy következő kötetre tervezik.

(Ism.: Kenessey Zoltán)

OHLSSON, INGVAR:

A NEMZETGAZDASÁG! MÉRLEGSZAMITAsnó—L

(On national accounting.) National Institute of Economic Research. Konjukturinstitutet.

Stockholm, 1961. 353 p.

Ingvar Ohlsson—nak, a svéd Központi Statisztikai Hivatal elnökének könyve '

első kiadásban 1953—ban jelent meg. Ohls—

son akkor a svéd Konjunktúrakutató In—

tézet tudományos munkatársa volt. 1961—

ben a könyvet eredeti szövegezésben újra kiadták, az élőszóban megjegyezve, hogy az első kiadás óta a nemzetgazdasági mér—

legszámítás elmélete és gyakorlata sok új—

jal bővült, ennek ellenére mégis a könyv változatlan szöveggel történő újrakiadása mellett döntöttek, mivel Svédországban nagy kereslet mutatkozott Ohlsson nem—

zetközileg is jól ismert munkája iránt.

A második világháború vége óta élénk érdeklődés nyilvánult meg számos ország—

ban —- így Svédországban is —— a nemzeti—

jövedelem—statisztikák mint a gazdasági elemzések és a gazdasági tervezés bázisa iránt, és általánosabbá vált a nemzeti—

jövedelem—statisztikáknak széleskörű nem- zetgazdasági mérlegekké való kiterjesz-

tése. '

Svédországban a nemzeti jövedelem és a nemzetgazdasági mérlegek statisztikájának

kérdéseivel a Konjunktúrakutató Intézet foglalkozik. Az ismertetett könyv az inté—

zet ez irányú terveit és az erre irányuló

gyakorlati munkát készítette elő. A könyv

célja az volt, hogy összegyűjtse a nem—

zetgazdasági mérlegszámítás különböző problémáit, úgy, ahogyan azok egy svéd

típusú gazdaságban jelentkeztek, rendsze—

rezZe a kérdéseket és megjelölje a lehet- séges, a célnak megfelelő megoldást olyan körülmények között, amikor a bemutatás

elsősorban egy zárt gazdaságra szorítko—

zik.