*líOe— 152. szám
.!
pitása, hogy a magyar szövegnek ugyanakkora részét több különböző szó adja, mint; a németet, vagy az angolét a magyar szók tehát nagyobb vál- tozatossággal követik egymást.
x Nemes szóstatisztiká-jában sok érdekes adat halmozódik Feldolgozásának néhány eredménye jellemző lehet a mű anyagának gazdagságára is.
Az egymillió szótagos szöveg összesen 473.813 szót foglal magában. E csaknem 475000 szó közt ter- mészetesen több-kevesebb gyakorisággal foglalnak helyet a különböző szók; az utóbbiaknak a száma 16.571; tehát ennyi evl,yszerű szó szerepel a szósta- tisztika alapjául szolgáló anyagban; ezenfelül kb.
ugyanannyi összetett —— vagyis alkotórészeik sze—
rint az egyszerű szavak közt külön feldolgozott ——
szó került be Nemes statisztikájába. A 16.671 kü- lönböző szó közül 13.777 (83'1%) volt magyar és 2.794 (16'9%) idegen; az idegen szavak azonban természetszerűen jóval ritkábban fordulnak elő, mint a magyarok, úgyhogy a feldolgozott közel 476000 szó közt már csak 4'3%-ra rúg az idegen szók aránya; átlagos előfordulásuk 7, míg a ma-
gyar szók a Nemes által átvizsgált szövegben át-
lag 33-szor fordulnak elő. Érdekesek a szókezdő betük gyakoriságára s a szavak hosszúságára vo—
natkozó adatok is. Gyakorlati szempontból igen hasznos a legalább 25 ször elöfordult szavak fel—
sorolása gyakorisági sorrendben úoyszintén a leg- alább bször számbavett szók ábécé- rendben való felsorakoztatása. Figyelemreméltó, hogy az egy- millió szótagos szövegben talált 16.571 különböző szó közül 731 fordult elő legalább IOO—szor, illető—
leg 2.238 legalább 25-ször; az elöbbi csoportba a ' különböző szavaknak mindössze, 4'4, az utóbbiba pedig (beleértve természetesen a legalább százszor előfordult szavakat is) 13'5%-a tartozik. Gyakori alkalmazásuk következtében azonban e leghaszná—
latosabb szók dominálják hétköznapi nyelvünket, mely túlnyomórészben belőlük tevődik össze: a leg—
alább 100—szor feljegyzett szókra a vizsgált szöveg csaknem 475000 szó—előfordulásának 71'7%-a, a legalább 25-ször előfordultakra pedig közel 9/10
része, 87'4%—a jut (szótagszámhan e két kategória
részesedése valamivel kisebb, mert a legtöbbször jelentkező szók közt sok az egytagú). Leggyakrab—
ban egyébként a következő szók fordulnak elő Nemes anyagában: a 42.496—5201', az 15.134-szer, és 10. 746— szor; igen gyakori a meg, hogy, el, ki is, nem, ez, egy, fel, be amely és a magyar szó, mely utóbbi 2293 szor szeleptlt a szövegben; az idegen szavak kö7ül a miniszter szó vezet 1.236os gya—
korisággal. Nemes az összetett szavak alkotóré—
szekre való szétbontása nélkül is elkészítette szó- statisztikáját; az igy számbavett 31.078 különbözö szó közül 43'4% egy—, 50% két—, 6'6% pedig há—
rom- vagy többtagú volt; az összes előfordulások
82'3%—a jutott az egyrészesekre, vagyis a nem
-'—ff 738 ——
össZetett szavakra. Az átlagos szóhosszúság az!—b összetett szavak figyelembevételével 2'5 szótag.
A tulajdonnevek közül Budapest neve fordult elő a leggyakrabban (767—szer)
A sok szempontból átvilágított anyagot Nemes f, ' táblázatok valamint grafikonok WM **
igen rendszeres építményíi köny-?m az olaasúM
Tb. L dt "
A magyar gyáripar két világháború között _ ,
1919— 1939.
La, grande industrie hongrot'se entre les denne, guewes mondiales.1919—1939.
A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének kiadása;
Pu blíé par la Confédératz'on des industriels de Hongrie.
Budapest, )942. 198 l. —— pages.
A közel 200 oldalas propagatív jellegű mú célja, amint ezt bevezetőjében olvashatjuk, he—
mutatni azt a jelentős fejlődést, amelyet a magyar gyáripar a trianoni megcsonkítás éveiben mutatott fel. A statisztikai adatokkal bőven alátámasztott bevezetőrész átfogó képben vázolja gyáriparunk trianoni veszteségét, de rámutat arra is, hogy ipa- rosodásunk magvát az elsö háború előtt alapított gyárak alkotják. Amíg Magyarország területének közel kétharmad részét vesztette el, addig ipar- telepeink számában ez a veszteség 51'1%, az ipari termelés értékében pedig 441% volt. Bemutatja a továbbiakban iparunk küzdelmes időszakát a huszas évek elején; az infláció korszakát és azt a nehéz helyzetet amelybe gyáriparunk nyersanyag- forrásai és fogyasztópiacai jórészének elvesztése következtében és a körülöttünk lévő államok ellenséges magatartása miatt jutott, majd a fel- lendülés és az azt követő hanyatlás korszakán keresztül a harmincas évek második felének fel—
felé ívelő vonalát tárja elénk. Érdekes megállapi—
tása ennek a bevezető résznek, hogy exportunkban a mezőgazdasági ipar termékeivel szemben mind erősebben nyert tért az egyéb ipari termékek kivitele. Ez utóbbinak aránya az összes ipari ki- vitelünkhöz viszonyítva az 1921. évi 47'4%—ról'
IMO—ig 76'8%—ra emelkedett.
A továbbiakban külön fejezetek foglalkoznak az egyes iparágak — idesorolva a bányászatot és építési anyagok gyártását is —— fejlődésével és bő statisztikai táblákkal ábrázolva tárják fel előttünk azok helyzetét a trianoni országcsonkitás után és a most folyó világháború előtt.
Az utolsó fejezetben bepillantást nyerünk azokba az intézkedésekbe és ténykedésekbe is, amelyeket a magyar gyáripar szociális és munkás- védelmi téren foganatosított a tárgyalt húsz esz-
tendő folyamán. G. P. dr.
