Az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség 1939. évi jelentése

1. szám

Kislégi Nagy Dénes dr: Bevezető a köz—

gazdaságtanba. Tizenöt rádióelőadás,

Dr Danis Kislégi Nagy: Introduction Et l'éca- snomie polttzgue. 15 confe'rences radiodiű'use'es.

Tudományos gyüjtemény. 36. sz.

Recueíl Scieníiíigue. No 36.

Budapest, 1939. 232 l. —— 1).

Ahhoz vagyunk szokva, hogy a ,,Bevezetők"

valamely tudomány teljességét, rendszerének és eredményeinek egészét adják elemi módon, a kívül- állók számá 'a is érthető előadásban. Ezért Kislégi Nagy e könyvének átolvasóját meglepetés is éri, mert nem egészen azt kapja, amit a szokásos nyelv- használat alapján a könyv címe után várt. A könyv az utolsó 3 év alatt szerzőjének a rádióban elhang- zott előadásait tartalmazza, melyekkel a szerző a rádió igazgatóságának óhaját: a közönség közgaz—

dasági érdeklődésének felkeltését és ébrentartását

igyekezett kielégíteni. A cél adva volt, ehhez kellett

a szerzőnek alkalmazkodnia. Le kellett tehát mon- dania a teljességről és a rendszerességről, mert — mint elt'iszavz'iban mély elnberismeretért'il tanuskodva mondja: ,,A bevezetések éppen rendszerességiik foly- tán nem mindíg képesek a szélesebb körű közönség

szellemi másirányú lekötöttségből

eredő közömbösség ellenállását. leküzdeni". A köz- gazdaságtan rendszeres egészének ismertetése lie—

lyett a kitűzött cél érdekében 15 előadásában a köz-

gazdaságtannak jórészt a történetéből tárt lö olyan fejezetet hallgatósága elé, melyek a közgazdasági fogalmak megértését és a közgazdasági ismeretek őregbítését, szélesebb körök számára is alkalmassá

kényelmet , a

teszik. A fejezetek egymáskőzti összefüggése csekély

s egyenkinli előadásra szz'uitsz'ignlmál fogva mind- egyik önálló egészként is olvasható.

Az 1. előadásban ,,Mi a társadalom?" cím alatt

társadalmnbölcseleti alapon ismerteti a társadalom individualisztikus, majd univerzalisztikus felfogását és a kétféle felfogás közti eltérésből származó kii-

lönt'éle politikai l'eli'ogz'isokat.

A 2, előadásnak ,,limber és munka" a cime; eb ben végigvezet az unberi munka megnyilvánulásá—

nak legfőbb terein és megmutatja, hogy az ember ll'ltlltktljtlllttk köszönheti sajátos hatalmát.

,,A kapitalizmus kezdetei" című 3. fejezetben a termelési rendünk mibenlétét és kialakulását tár-

_gyalja.

A —l. és 5. fejezetekben ,.(iazdaságpolitika há—

romszáz évvel ezelőtt", ,,A gazdasági szabadság első hirdetőjeH cimek alatt a nierlmntilizmus és a fiziokra—

tizmus gazdasági felfogása nyer ismertetést.

A ö——t$. fejezetek ,,A közgazdaságtan atyja", ,,A népesedéstan klasszikusai" és a ,,.!ovedeleinelméletek

klassziktism cím alatt az angol klasszikus iskola

három nagyjainak: Smith, Malthns és Ricardo—nak

tanításaival foglalkoznak

A 9. fejezetet Saint—Simon—nak szenteli s róla,

;a tudomány munka és testvériség társadalma hir-

"— 53_ ₁₉₄₀

detőjéről ,,A dolgozók társadalmának prófétája" cí- men mondja el a tudnivalókat.

A 10. fejezetben List Frigyest, a gazdasági na- cionalizmus hirdetöjét, a ,,Németek legnagyobb köz-

gazdája" címen ismerteti meg olvasőival.

A 11. fejezet a liberális szocializmus képviselő—

jéről, John Stuart Mill-ről, ,,Az angol közgazdaság—

tan ntolsó klasszikusáról" és tanításairól szól.

12——14., hazánk

esztendejének pénz(valuta—)történetét

ismerteti ,,A fekete bankótól a Kossuth-bankóig", ,,A forintból korona lesz", és ,,A koronából pengő lesz"

cimeken. Az. első kettőben Ausztriával való kapcso-

latunk folytán az osztrák, majd az osztrák—magyar pénzrendszer, illetőleg valutaret'ormok, a harmadik-

ban pedig az önállósult Magyarország pénzviszonyai

és a pengő története nyernek tárgyalást.

Az utolsó előtti 3 fejezet, a

utolsó száz

Az utolsó, 15. fejezet7 ill. előadás társadalom—

bölcseleti és gazdaságpolitikai alapon világítja meg ,,Az igazságos munkabér" problémáját.

A Bevezető tehát, mint tartalmának vázlatos felsorolásából is kitűnik, nem a közgazdaságtanba, hanem inkább a közgazdaságtan történetébe vezeti be az olvasót, oda azonban ötletesen és szó 'akoz- tatóan.

A közgazdaságtan történeti korain való végig—

járás minden bizonnyal alkalmas szélesebb körök

közgazdasági érdeklődésének felkeltésére, ébrentar—

tására azonban —— - úgy hisszük —— s a közgazdaságtan aktuális problémái inkább látszanak alkalmasaknak.

Ebből a szempontból sajnáljuk, hogy a különböző

szocializmusoknak, ,,a közgazdaságtan pártütő

gyermekeinek" (Földes) ismertetését és bírálatát nem illesztette szerző előadási keretébe. Pedig ezek is közgazdaságtani rendszerek s mert társadalmunk gazdasági szervezetét nemcsak bírálják, hanem meg- változtatásukért jelenleg is harcolnak, aktualitások kézenfekvő. Ennélfogva közgazdaságtani alapokon való tudományos ismertetésiik emelhette volna a közgazdaság tudománya iránti érdeklődést.

Eredetiségretörekvés nem volt a szerző feladata, ezért a könyv újat nem is adhat, de mit ad, azt új- szerűen, érdekesen adja; áttanulmányozása lehetővé teszi a közgazdaságtudoniányi ismeretek tágnlását, a bonyolult társadalmi, közgazdasági és politikai prob- lémák közötti összefüggések megértéséti (). (). dr.

Az Országos Magyar Vendégtorgalmi Szö- vetség 1939. évi jelentése.

Rapport de la Fédération Hongroise pour le Tou—

risme sur llazme'c 1939.

Budapest, 1940 iif. 1. _ p.

A Szövetség l939-ben több mint negyedszáz

községre és ezeken kívül még közel ezer, a mozga-

lomhoz csatlakozott fizetővendéglátó kúriára és úri-

házra terjesztette ki szervezetét.

1, szám

A jelentés

temberig)

községenkint és (májustól—szep-

havonkint számol be az ()mvesz égisze alatt üdülést—nyaralást élvezők számáról, községen—

kint feltünteti az átlagosan fizetett penzióárakat és kimutatja, hogy ez a vendégt'orgalom az illető köz—

ségben mekkora összegű pénzforgalmat eredménye-

zett, A jelentés megemlíti, hogy a forgalmazott ösz—

szeg megállapításánál 14—21—28 napi tartózkodás vétetett alapul, de ez az összeg csupán a szállás és

napi háromszori étkezés költsége, melyhez még leg-

alább 20%-ot kell hozzászámítani olyan költségre, melyet a községekben a nyaralók ellátásuk kiadá—

sain felül elköltöttek.

A vármegyék szerint egybefoglalt összesítést itt be is mutatjuk, de még külön kiemeljük azokat a

községeket, melyekben az Omvesz-nyaralók száma

az 1.000-et meghaladta. 13 ilyen község van, melyek- ben az összes Omvesz-nyaralóknak közel a fele (41'5%) töltötte el a nyári hónapokat. Ezek kivált

hegyvidéken fekvő községek és ezek között is leg- első sorban Rahó (4.000), a nemrég visszatért Kár—

pátaljának ez a hamarosan igen divatossá vált ,üdülőhelye, továbbá Visegrád (3.107), Hámor

(2.815), Leányfalu (2.530), Polena (1.600), Újhuta (1.284), Nagymaros (1.530), Budakeszi (1.108), a dombos Nagyatád (2.990), Dunakeszi (1.400) és a

Az Omvesz összesített nyaralási statisztikája 1939-ben.

Mf' —

Beszervezett ] djuS szeptember hónapokban a be

——————————— szervezet! községek—

közsé— kúriák ben és kúriákban (úri Vármegye ek (uri házakban) nyaralók

g hazak) által forgal

————u————————— összes mazott osz- száma szama szegbggngé.

Abaúj—Torna . . . . 14 71 1.617 150420

Baranya . . . . . 7 ——- 620 40.350

Bars és Hont . . 11 9 2.743 234570

Bet-egés Ugocsak.e. e. 13 —— 3.744 302426

Békés . . . 2 —- 1.515 141780

Bihar . . . 3 —— 358 19.820

Borsod . . . . . . 18, 147 6.219 625150

Csongrád . . . . . 2 — 60 4.576

Esztergom . . . , 2 —— 570 53.220

Fej ér . . . . 9 83 7.264 680690

Gömör és Kishont . 12 — 1.548 110800 [Győr-Moson . . . . 2 —— 585 39.690

Heves . . . 18 139 3.399 297.150

Komárom . . . 6 —— 1.187 111.010

Maramarosi kirendelts14 — 8.132 761.100

Nógrád. . . 14 134 2.014 175600

Pesgt— Pilis-Solt-Kiskun 27 123 13.947 1,828.050

Somogy. 2 —— 3.456 220780

, Sopron . 5 35 193 11.470

Szabolcs G —— 685 44.840

Szatmár. 5 —— 507 35.060

.lász—Nagykun—Szolnok. 5 ——- 435 27.430

Tolna... 6 36 1.164 73.060

Ung . . . 12 —— 1.508 121300 Vas . . . 15 67 2.696 133302

Veszprém . 12 92 1.823 126270

; Zala . 5 — 809 19.760

Zemplén 10 45 740 65.617

Osszesen . ) 252 ( 931 169038) 6,455.891

__54—

1940

Velencei—tó három községe: Velence (2.737), Gár—

dony (1.911) és Agárd (1.626).

A vármegyék közül csupán a sík Bács—Bodrog—

ban, Csanádban, Hajduban és a nemrég visszatért Nyitra-Pozsonyban nincs az Omvesz—nek beszerve—

zett községe.

Tekintve, hogy 1938—ban 46.371 nyaralóról és 4.249038 pengő forgalmazott összegről számolt be az Omvesz, míg 1939-ben 69.038 nyaralóról és

6,455.891 pengőnyi forgalmazott összegről, azt lát- juk, hogy az Omvesz az 1939. esztendőben is igen eredményes munkát végzett, hiszen az előző évivel szemben 40%-os emelkedés mutatkozik.

M. S. dr.

A visszatért Felvidék 1918—1938.

La zone nord recouvre'e, 1918-38.

Csatár istván és Ölvedi János.

é sous la direction d'Etienne Csatár et de

ean Ólvedi.

Budapest, 1939. Rákóczi kiadv. — Publicat. Rákóczi.

892 1. — p.

A Felvidék egy részének visszatérésével eddig már sok ismertető tanulmány jelent meg. A sort a Borsódy István szerkesztésében megjelent ,,Magya—

rok Csehszlovákiában [SIS—1938" (Az Ország Utja

VI. szám) nyitja meg, majd a Magyar Statisztikai

Társaság Államtudományi Intézetének kis köny—

vecskéje és a ,,Felvide'k", végül a ,,Felvidékünk ——

honvédségünk" című munka következett. A jelen könyv célkitűzéseinél fogva igényt tart arra, hogy a felsoroltaknál magasabbra értékeljük. Nemcsak

oldalszámával, hanem elsősorban munkatársainak

minőségével. Tanulmányai a legavatottabb tollakból

származnak; megírásukból vezető államférfiak is kivették részüket. A felvidéki élet minden mozza- natát felölelő cikkei a következők:

A bevezetőt Jaross Andor tárcanélküli miniszter

írta, majd a felvidéki táj általános leírásától a ma—

gyar csapatok bevonulásáig, az egyes városképek

rajzáig minden fontos kérdésről szakszerű tájékoz-

tatásokat kapunk.

A bécsi döntésnél oly fontos szerepet játszó néphatár megállapításáról szép tanulmány által tájé-

kozódunk, Az eddigieknél tüzetesebb leírást Varga Imre végezte a legrégibb kútfők felhasználásával. A

másfélszázados fejlődés során hol mi, hol a szlová—

kok veszítettek teret, összefoglalva mégis a mi vesz- teségünk a nagyobbik. Ez a megállapítás az 1773- ból származó Lexikon, majd Korabinszky, Fényes, Czörnig, Pesti Frigyes és az 1880 óta lezajlott nép—

számlálások tanulsága szerint való.

Ámbár e mű a magunk használatára készült, jó

szolgálatot tehet a külföldi olvasó tájékoztatásánál is, mert tárgyilagosan mutat rá a Trianon okozta

károkra és veszélyekre. G. J. L.

Szerkesztette : Rádi