A SZÉKELYEK LÁZADÁSA JÁNOS ZSIGMOND ELLEN 1562.
A székely nemzet az ősi szerződés jogainál fogva, kiváltságos helyzetet biztosított m a g á n a k a m a g y a r államban. A legteljesebb t u l a j d o n i joggal bírta földjét, a melyet az állam sem az uralkodó, sem a h a z a iránti hűtlenség, sem pedig m a g s z a k a d á s esetén el n e m foglalhatott. Mint szabad nemzet, minden egyes t a g j a bírt a ne- messég előjogaival; a h á r o m rend egyaránt n e m e s volt; sem a főemberek (primores), sem a lófők (primipili), semmi h a t a l m a t n e m gyakoroltak a szabad és nemes h a r m a d i k rend fölött, a mely községnek (communitas) neveztetett.1)
Saját földjén, a n e m z e t m a g á n a k ö n k o r m á n y z a t o t biztosít- ván, a nemek és ágak szerint evenkint választott tisztviselőkkel önálló közigazgatást, törvénykezest f o l y t a t o t t ; a választott tisztvise- lők fölött a v a j d a h a t a l m a is korlátolva volt.2) Mint szabad és vitéz nép, a székely a honvédelemben való részvételen kívül az állam irányában semmi más kötelezettséggel n e m bírt.3)
Ilyen kiváltságos helyzet nagy hatással volt a nemzeti élet kifejlődésére, s a székely nemzet ö n k o r m á n y z a t á n á l fogva, mint- egy államot képezett az á l l a m b a n . A mohácsi vész után a m a g y a r állam helyzete és így viszonyai is megváltoztak; az állami lét és a szabad alkotmány továbbfejlesztése a kis Erdélynek j u t o t t föl-
*) Székely oklevéltár I I . kötet 80. 1. Szabó Károly.
2) Erdélyi történeti adatok I. kötet 261—264. 1. N. A. Kovács István.
3) Az adózásnak a székely csak egy nemét gyakorolta, az úgy neve- zett ökör-adót, mi abból állott, hogy az uralkodó házában beállott ünne- pélyes alkalmakkor, mint trónralépéskor, liázasodás, vagy fiú születése esetén az általános ökörsütés (t. i. minden tizediknek sütővassal való megbélyeg- zése) rendeltetett el.
a d a t u l ; h a b á r török pártfogás alatt, és sok áldozattal, nemzeti feje- delmei alatt Erdély g y a k r a n az a n y a á l l a m n a k m e g m e n t ő j e lett.
Az ú j viszonyok a székely nemzet kiváltságos helyzetén is változ- tattak ; a portai adó, az udvartartási költség, a gyakori hadakozás, m i n d t e t e m e s e b b p é n z a d ó t kívánt, s m i u t á n e költségeket az er- délyi három szabad rendnek kelle viselnie, ebbe az eddig adózás alól m e n t székely nemzetet is bevonták. Martinuzzi kormányzó- sága alatt, az adó p o r t á n k i n t is kívántatott, a mi egy 1544 ápril 12-én kelt rendeletéből kitetszik, melyben az orbai és sepsi-széki székelyeket, a vásárhelyi országgyűlésen hozott végzésnél fogva, az adórovat kivetésére erőszakkal is kényszeríteni rendeli.1)
A szebeni 1551 szeptember 8-diki országgyűlés m i n d e n por- t á r a 32 pénzt vetett k i : az ezen időben Tordán t a r t o t t országgyű- lésen pedig «udvartartás szüksége» czimen a székelyekre is 4000 frt lett kiróva.2) De ezen önkényes adókivetést a nemzet nem minden zúgolódás nélkül viselte, sőt ha alkalom kínálkozott, azt meg is tagadta. Az adóviselés a székely nemzet ősi szabadságával megfér- hetetlen, azonkívül a két főbb r e n d r e nézve még igazságtalanság is volt. F e r d i n á n d , magyar király, a székely nemzetet érdekeinek az által nyerte meg, hogy adómentességét és régi szabadságait 1554-beli rendeletével megerősíté.3) Az adónak és a rovatainak k ü l ö n b e n , a m i n t ezt a székelyek 1554 j a n u á r 25-én Marosvásár- helyen nemzetgyűlése elhatározta, alá voltak vetve: a közrend, az új lóförend, a mely II. L a j o s király óta lett lófő, a primorok (fő- emberek) és a lófők zsellérei; adózó volt m i n d e n ember, ki a köz- ségben nyilat bírt, valamint az is, a ki igaz földön s n e m zálogos jószágon élt.4) Úgy látszik, az országos adó, h a b á r csak nagy nehéz- ségek után, mégis átvitetett a székelyekre is, a kik azt a magok gyű- lésén a l k o t m á n y o s életök szerint szabályozták, és azután kénysze- rűségből viselték.
Az állami adót illetőleg, az adózás két neme tűnik ki, t. i. a rendes országos szükségekre, hadviselésre és udvartartási költ-
x) Székely oklevéltár II. kötet, 74. 1.
2) Wolf. de Bethlen I . kötet 420. 1.
s) Székely oklevéltár II. kötet, 112. 1.
4) Székely oklevéltár I I . kötet, 108. 1.
ségre s ezt fizették a község lakói rovatai ú t j á n , míg a tetemes másik adót, a portára évenkint küldejadő t r i b u t u m o t , a mely a székely nemzetre évenkint 10—12 ezer f o r i n t r a ment, a szekely nagy községekből lett mezővárosokra rótták k i ; bizonyítja ezt Iza- bella királyné egy rendelete 1557 n o v e m b e r 30-áról, mely Udvar- helyre, és egy másik 1558 augusztus 5-ikéről, mely Csik-Szereda lakóira vonatkozik; Izabella e rendelete értelmében a nevezett vá- rosokat a rovataitól és adótól fölmenti, a török s z u l t á n n a k kül- dendő adó kivételével.*)
János Zsigmond fejedelemsége alatt a székelyek a reájok erőszakolt adózásban megmaradtak, de m á r nem m i n d e n zúgolódás n é l k ü l ; m u t a t j a ezt egy 1554-ik évi gyula fehérvári országos vég- zés, a székelyek f o l y a m o d v á n y á r a adott válaszában, a kik a rovatai és az a d ó b e h a j t á s szigorúsága miatt panaszkodnak. A válasz ígéri, hogy a székelyeket régi szabadságaikban, «a m e n n y i r e lehet, az időnek mivoltáért — fenntartja,)* a főembert és a lófőt az adózás- ból kiveszi, de zselléreiket megadóztatni hagyja, v a l a m i n t a köz- séget (communitas) is, a mely a székely nemesség h a r m a d i k ren- dét képezte, s igaz nemes volt mini a többi; ígéri, hogy m i n d e n székbe, igaz, hü embereket küld, kik m i n d e n f a l u n a k p o r t á j á t meg- számlálnák, mind a zsellért, mind a szolgát (a lófők cselédje) mind a községet m e g r ó v j á k ; a székely városok a székelységtől külön szakíttatnak, mert azok portái adót kell hogy fizessenek, s így azokat más teherrel s ú j t a n i n e m lehet. De másfelől még egy terheltetést is ad a panaszra, hogy m i u t á n a törvényben bizonyossá
lett, hogy a fő-székelyek a lófejektől n e m csak a H á r o m - S z é k b e n , h a n e m a többiben is dézmát szedtek, ezen dézmaadásra a fejedelem részére is köteleztettek.2)
í g y tehát az adófizetés a székelyek közt is otthonossá kezdett válni. A fejedelem által e b a j n e m hogy orvosoltatott volna, h a n e m még terhesebbé tétetett. Másfelől az 1557-iki tordai országgyűlés' egy nevezetes székely jog megszüntetését rendelte el, a mely eddig a szabad székelynek büszkesége v o l t ; k i m o n d a t o t t ugyan is, hogy
Székely oklevéltár I I . kötet, 138. 1.
2; Erdélyi Országgyűlési emlékek. Szilágyi XI. rész, 124., 125. 1.
hűtlenség esetében, a büntetés a székelynek ne csak fejét érje, ha- nem az jószágát is elveszthesse.
A sérelmek e fölszaporodását a székely nemzet nehezen tűrte s csak alkalmas időre várt, hogy a regi jogokat ismét meg- szerezhesse. Ez alkalom nem is késett, s a székelyek 1562-ben, János Zsigmond uralkodásának legválságosabb idejében, nyílt láza- dásban törtek ki.
Az 1562-ik évi székely lázadás, vagy fölkelés okait legjobban azon folyamodás tünteti föl, melyet a székely székek a fejedelem- nek, a lázadás leveretése után, a segesvári, j u n i u s 20-iki ország- gyűlésre benyújtottak1) s melyben panaszaikat és sérelmeiket elő- adják.
Sérelmeik elősorolását az adórovók és az adóbehajtás szigo- rúságán és zsarolásain kezdték; előadják, hogy az eddigi szokás szerint 0 Felsége akaratát és kívánságát az adóra nézve is a szé- keken előre megmondták, de m o s t : «az adórovó estve j ö n és reg- gel kezdi a rovást, s h a a székely az adót meg nem adhatta, örök- ségét és marháit foglalja le, s a birtokot magára nemesíti, a földön pedig lakót hoz reá. Az adót és rovatalt fölveszik a jóemberen, ép úgy, mint a zsellérjén: a lőjön, mint a szolgáján, a szegényen (község) mint a béres szolgáján, a mire eddig még törvény nem volt; fölhozzák a tetemes adóbehajtást, hogy minden adózó embe- ren «kin 14 frtot, azonfelül 50 pénzt, 20—40 pénzt, s ismét Ü Fel- sége nevében 75—50 frtot s azonfelül búzát és kalangyát is».
Ebből láthatjuk, hogy a székely nemességen két törvényte- lenség ejtetett: egyrészt földjétől foszták meg, másfelől pedig az adórovók az adó beszedését nem csak a községre, hanem az eddig még megkímélt lófő és főemberre is kiterjesztették.
A sérelmek vonatkoznak továbbá a tisztviselők törvényellenes zsarolásaira is, mivel a székely törvénytől eltértek ; ugyan is peres ügyekben 4 0 — 5 0 forintot is vettek föl rajtok, a mi a régi törvény ellen volt; a vérbírságot és aradíjat, a mely eddig három nyol- czadfél oszpora volt, most m á r a tisztviselők kénye-kedve szerint vetették k i ; a királybíró nem a széken, h a n e m a házában végzi a
A csikszéki székelységnek folyamodása. Székely oklevéltár II. kötet, 178—881. lap. Hibás kelettel 1564.
törvénykezést, tetszese szerint, s a törvény ellen í t é l v e ; h a valaki kegyelmi ügyben a királyhoz folyamodik, n e m hirdetik ki, mivel a királybíró a szókgyülés tartását nem engedi meg. A d é z m á n á l is igen sújtatnak, mivel nem a régi gyakorlat szerint, 10-ből egyet vesznek el, h a n e m 7-böl egyet, s azt is néki kell, hogy t a r t s a esz- tendeig ; a bárány, süldő megváltása is terhes, mivel most már ket annyit vesznek föl, m i n t regen. A főemberek is m a r h á i k a t veté- sökre és rétjökre r á h a j t j á k , a szegény népet hódoltatják ós meg- sarczolják.
A sérelmek és panaszok hosszú sora ez, a mely n e m csak elkeseredést szült, h a n e m vágyat is a régi boldog állapot u t á n ; az elzálogosítás is kezdett gyakori lenni, s a székelyek az adózás m i a t t h á z o k a t és örökségöket zálogba adták.1)
Ezen belső rossz állapotok daczára is, a székelység n e m lá- zadott volna föl, h a kívülről — a F e r d i n á n d udvarából — n e m lett volna a régi szabadság megnyerésére kecsegtetve, ha ígéret és segítség n e m a d a t o t t volna, s m a g a a helyzet j ó a l k a l m a t n e m szolgáltat.
János Zsigmond, uralkodása idejében is fölmerült ú j r a a régi terv, hogy Erdély az anyaországgal ismét egyesíttessék, m i n t az m á r Martinuzzi alatt is terveztetett. F e r d i n á n d idejében a t e r v2) részletei v o l t a k : hogy a bécsi udvarhoz szító erdélyi urak b e n t Erdélyben m ű k ö d j e n e k J á n o s Zsigmond m e g b u k t a t á s á n ; a szászok átpártolása biztosíttatott, a székelységet pedig a r r a buzdították, hogy régi szabadságáért föllázadva, J á n o s Zsigmond ellen t á m a d - jon. A fejedelem ily módon előbb belülről, m a j d kívülről is meg- t á m a d t a t v á n , vagy lemondásra, vagy az ország elhagyására kény- szeríttetik. Végső szükség esetére, a l a t t o m b a n láb alól eltevese el volt m á r határozva.3) A külső t á m a d á s intézésére a F e r d i n á n d - párt Balassa Menyhértet, a fejedelem hadseregének volt főhad- nagyát nyerte meg, ki talán rossz hazafi, de merész és tehetséges
*) Segesvári articulusok 1562 junius 24-iki orsz. gyűlésen. Székely oklevéltár I I . kötet (Forgách 237. 1. 3. Wolf de Bethlen I I . kötet, 18. 1.
Forgách).
2) A terv Forgách Ferencz váradi czímzetes püspöktől eredt, s a bécsi udvari körök tetszését megnyerte.
3) Forgách 237. 1.
Hadtörténelmi Közlemények. I I . 1 ' '
hadvezér v o l t ; a belső viszály előkészítésére több erdélyi főúr, Majláth Gábor fogarasi kapitány, Walkai Miklós és Forró Miklós székely h a d p a r a n c s n o k o k és tanácsurak1) s a Moldvában vezérkedő Székely Antal, a ki ügynökei által a székelyeket lázadásra szította, vállalkozott.
A terv J á n o s Zsigmond u d v a r á b a n sem volt ismeretlen, s intézkedések tétettek, hogy a külső ellenség ellen a had megindúl- jon, egyidejűleg a török segítség is kikéretvón.2) J á n o s Zsigmond- n a k Némethy Ferencz és B á t h o r y István által vezérelt serege Ha- dadnál 1562 márczius 4-én megveretett. Balassa és Zay Ferencz, kassai kapitány e győzelem u t á n Erdélybe nyomúltak, a mi a fe- jedelem u d v a r á b a n oly rémületet gerjesztett, hogy a fejedelem
m á r a Lengyelországba való menekülésre is kész volt.3) Balassa m á r czelját elérni vélte, m i d ő n hírét vette, hogy a török segéd- h a d a k a temesvári és budai pasa alatt m á r közelednek. A Kolozs- vár felé nyomuló, és az elégületlenekkel egyesült sereg, nagy bo- n y o d a l m a t idézhetett volna elő, h a egy a fejedelem által a j á n l o t t fegyverszünet a császári sereget gyors visszavonulásra n e m bírja.
J á n o s Zsigmond ismét a helyzet u r a lett. Az összeesküvés Báthory István által fölfedeztetvén, Walkai és F o r r ó Miklós elfogattak.4)
A k o r á b b a n érintett terv szerint, a míg a császári sereg kí- vülről t á m a d , a Székely Antal által felbujtogatott székelységnek h á t b a n kellett t á m a d n i a . A föllázított székelység ennek folytán m e g t a g a d t a a reá kivetett 3 ezer forint adót, v a l a m i n t a dandárok kiküldését is.5) A mozgalom vezetői Udvarhelyre gyülének össze, s itt megesküdtek, hogy a fegyvert addig le nem teszik, míg a régi szabadság ki n e m vívatott. A székelység közrendje így a forrada- lom terére l é p e t t ; a nemzetgyűlés általános fölkelést rendelt, s har- czot a király és rossz tanácsadói ellen. A mozgalom és a sereg vezetésére főkapitánynyá Pálfalvi Nagy Györgyöt, hadnagyokká Gyepesi Ambrust és Bán Andrást6) választák. Mind ezen vezér-
*) Wolf de Bethlen I I . kötet, 18. 1. Forgách.
2) Miles Würg-Engel 87. 1.
3) Forgách 287. 1.
4) Bethlen I I . 18. 1. Forgách 244. 1.
5) Miles 82. 1. Wolf de Bethlen I I . 14. Forgách 294. 1.
e) Erdélyi történeti adatok I. kötet, 18. 1.
férfiak közönséges székely nemesek, kikről a történet m é g eddig alig emlékezett m e g ; hogy a vezetést n e m a főemberek vették át, a n n a k az az oka, hogy a császári sereg kivonúlásával a vállalkozás sikere kétségessé vált, s a félig vesztett ügynek áldozatai lenni n e m akartak.
A székelység lázadása zabolázhatatlan és fékezhetetlen lett, s a főczél: a régi szabadság visszaszerzése, mellett, mellékczélok is, m i n t a főnemesség elleni bosszú s azok u r a d a l m a i n a k feldúlása, stb. merültek föl.
A székelyek lázadó serege, mely lassankint 40,000 főre emel- kedett a vajai réten, a N y á r á d mellett gyülekezett.1) A fölkelés kiter- jedt Maros, Udvarhely, Csik, Gyergyó, Sepsi és az Orbai székekre.'2) A mozgalom, a m i n t az a Szeben városi 1562-iki számadási könyv- ből kitűnik, m á j u s elejen tört ki.3)
A székelység követei által a szászokat is közreműködésre szólítá föl, de azok a megváltozott viszonyokat látva, közremű- ködni n e m a k a r t a k ; a k ü l d ö t t e k e t a segesváriak Szebenbe utasíták.4) A szebeniekliez azonban a fejedelemtől m á r m á j u s 14-én p a r a n c s érkezett, hogy a követeket elfogják, s a székely követek, Antalfi Mátyás Udvarhelyről, Ember János Csikból és Kovács György Sepsi székekből, a szászok által m á j u s 26-án valóban elfogattak és a fejedelemhez kisértettek. J á n o s Zsigmond, a lázadás békés úton való megszüntetésére módot n y ú j t a n d ó , követet küldött a szé- kelyekhez lázadások okát kitudandó, és azoknak orvoslására, ha széjjel oszlanának, ígéretet is tett.5) De a székelyek a fejedelem kö- vetét letartóztatták. A székely sereg ezután kétfelé oszlott; az egyik Nagy György vezérlete alatt Ebesfalva felé indúlt s Holdvilágnál ütött t á b o r t , míg a másik Bonyha felé Maros-Vásárhelyre volt me- nendő, s a vajai réten táborozott. A nyárádvölgyi sereg a Mihályfi T a m á s koronkai kastélyát feldúlta, egy nagyobb csapat pedig Szászrégen ós Görgény ellen indúlt, de visszaveretett.6) E k k o r ér-
Wolf de Bethlen I I . kötet 18. 1.
2) Segesvári orsz. gyűlési végzések Székely oklevéltár II. kötet 141.1.
:!) Székely oklevéltár I I . kötet, 164. és 141. 1.
4) Miles Würg-Engel 87. 1.
5) Erdélyi történeti adatok I. kötet.
6) Miles Würg-Engel és Erdélyi történeti adatok.
kezett a hír, hogy Majlátk a fogarasi d a n d á r r a l a székelyföldre csapott, a lázadók házait égeti és dúlja, s családjaikat összefog- dossa; a székely lovasság a fejedelmi sereg ellen indúlt s magát iszonyú dühvel Majláth seregére vetvén, azt egy igen véres ütkö- zetben s z é t v e r t e ; Majláth m a g a is csak egy hű embere, Boér Bálás, önfeláldozása által m e n e k ü l t , de h a d n a g y a , Velenczei István, el- esett.1) A megnyert ütközet után a székely sereg a dúlásnak és es pusztításnak, m a j d a tivornyának adta magát.
Majláth eleinte az összeesküvők közt volt, sőt a székelyeket segítséggel is biztatta, de m i u t á n B a l a s s a visszavonúlása által az ügy kimenetele kétségessé vált, a fejedelem iránti hűségét, — a melyben m á r n e m igen hittek, a székelyek leverésével akarta megmutatni.2)
János Zsigmond el volt tökélve, hogy a székely lázadást, mely a nemes udvarok feldulása által m á r is nagy károkat vitt véghez, fegyveres erővel elfojtja. E czélból hadait összegyűjtvén, Radák Lászlót és Pekri Gábort mintegy ketezer lovassal és nagy számú gyalog csapattal a nyárádvölgyi székely tábor ellen küldé, ő m a g a pedig a derék h a d d a l Segesvár felé tartott, a másik székely tábor ellen menendő.3) Radák, egyesülve Majláth seregével, a má- sik táborral egyesülni akaró székely h a d a t a vajai réten meglepőleg m e g t á m a d t a s szótverte. Sokan leölettek, mások elfogattak, s az elfoglalt zászlókkal együtt a király t á b o r á b a vitettek.4) Midőn a szekelyek Holdvilágnál levő másik t á b o r á b a a csatavesztés híre eljutott, a sereget félelem töltötte el, s a had, m i u t á n v e z e t ő i t : Nagy Györgyöt és Gyepesi Ambrust a királyi táborba küldé, ön- k é n t szétoszlott.5) A nép nagy részének a király megkegyelmezett, de a fő bűnösöknek örök megszégyenítésül — orrát vagy fülét vá- gatta le, a szerencsétlen lázadás vezéreit pedig, Nagy Györgyöt és Gyepesi Ambrust, a kor szokásai szerint, n y á r s r a húzva, kivé- geztette.
*) Majláth serege romjaival Maros-Vásárhelyre vonult. Wolf de Beth- len 22. lap.
2) Forgách 238. 1.
3) Miles 89. 1.
4) Miles 89. 1.
5) Erdélyi történeti adatok.
A szép reményekkel kezdett mozgalomnak t e h á t gyászos vége lett, a székelyek ősi szabadságára pedig még súlyosabb kö- vetkezményt vont. A mozgalom leverése után J á n o s Zsigmond Segesvárra országgyűlést hivatott egybe, a melyre a nemességet, a székely f ő r e n d e t és a lótejeket is meghívta. Minden szekely székből, hűtlenség büntetésének t e r h e alatt, 16 küldött volt köteles meg- jelenni, a végből, hogy a székely kérdés végleges megoldása fölött
folytatandó tanácskozásokban részt vegyen. A székelyek sérelmeit megértve, a fejedelem azoknak orvoslását megígérte.1) A segesvári törvényczikkek által azonban az ős szekely szabadság a m á s két országos rend kiváltságaival egyenlően á t a l a k í t t a t o t t : másfelől az országgyűlés biztosítást szerzett, hogy basonló támadások többé ne ismétlődjenek. Az országgyűlést Csáky István kanczellár a hűt- lenségi per lejártával megnyitván, a mozgalom és lázadás vezetőit és okozóit olvasta föl. A primorok közül a f e j e d e l e m : Lázár Ist- vánt és Jánost, Kornis Mihályt, F a r k a s Pált, B e r n á t h Ferenczet, Geréb Miklóst, Kátai Ferenczet és Györgyöt és Andrási Mártont, m i n t lázítókat foglyoknak nyilvánítja, a kik a Görgény es Gyalú v á r a k b a börtönoztettek be.2) Hogy a t á m a d á s okait megértse, min- den szék supplicatios folyamodványt terjeszt be a f e j e d e l e m n e k ; ezekben aztán fölsoroltatott a sok nyomorúság, ö n k é n y és erőszak, a mit a főemberek és a tisztviselők a község ellen elkövettek s melyek azután a lázadásra vezettek.3) A fejedelem el volt hatá- rozva a sérelmeket orvosolni; a segesvári végzések a fejedelem ebbeli elhatározásának a tanúbizonyságai s két irányt tűznek k i : a székely ősjogokat m e g s z ü n t e t n i s a közszékelység sérelmeit or- vosolni, de n e m az eddigi törvényes alapon, h a n e m a székely köz- rendet más jogi viszonyba hozva, lehetőleg a megyei rendszerhez alkalmazni, clZ CLZ 8J szabad közrendet jobbágyságba sülyeszteni.
A segesvári gyűlések végzései a következők:
1. Miután a székelység azon régi szabadságban bízva láza- dott föl, hogy ők jószágukat, örökségüket még h ű t l e n s é g vagy láza-
Erdélyi történeti adatok.
2) Erdélyi történeti adatok I. k.
3) A csikszéki közszékelység folyamodványa. Székely oklevéltár H . kötet 178—80. 1.
dás esetén sem veszthetik el, — elhatároztatott — "hogy ilyen dolgokban, a kik jövőben vétkeznek, ők is m i n t a nemesség, s a többi országhívünk, fejőket és örökségöket is veszítsék». E végzés által a székelységnek egy igen nagy joga vonatott el, de meg lett nehezítve a lázadás, mivel a lázadónak n e m csak feje, de ősi jó- szága is veszélyeztetve volt.
2. «A főnépek, s a ló fejek szabadon éljenek az ő főségökben, m i n t a nemesség : s a földön l a k ó k a t jobbágyul bírják.» E végzés által az ős társadalmi rend b o n t a t o t t meg, a főnep es lófő megtar- totta nemesi r a n g j á t , de a h a r m a d i k , a közrend elveszíté azt, s királyi rendelkezés alá esvén, m i n t jobbágy eladománvozha- tóvá vált.
3. A f ő n é p és a lófő-rend a dézma és adótized alól fel lön m e n t v e ; egyszersmind szabályoztatott honvédelmi kötelessége, oly módon, hogy a főnép h a d idején negyed-ötöd magával, a lófő sze- mélyesen lóháton, teljes fegyverzetben és jól ellátva a p a r a n c s r a kiálljon. E végzés által a két rend kiváltságos helyzetbe jő, de egy- szersmind a koronától még i n k á b b függő helyzetbe, kiváltságos nemesi levelet n y e r v é n ki, a mit eddig születésénél fogva bírt.
A többi fejedelmi végzés a h a r m a d i k rendet illeti, az az a köznépét, a mely eddig m i n t gyalogos, a honvédelem nagy részét tette, s oly nemes volt, m i n t a m á s ket rend, ezeknek u j helyzetét rendezi és sérelmeit orvosolja.
4. A község királyi fenhatóság alá helyeztetik, a községet sem a főnépség, sem senki, s e m m i szolgálatra ne kényszerítse, s a ki ezt tenné, az szigorúan m e g b ü n t e t e n d ő .
5. A királybiráknak meghagyatik, hogy m i n d e n 15 n a p szék- ülést t a r t s a n a k , s ott törvényt hozzanak.
6. A p e r r e n d t a r t á s t es a per folyását szabályozza, a melyet megrövidít az által, hogy a felebbezés n e m az eddigi szokás sze- rint a székely szék, h a n e m a királyi ítélőszék elé vitetik, s így a szek a d ö n t ő végítélet jogát elveszti.
7. A székekbe esküdt jegyzőket rendel, s 12 székbírót, a kiket a perlekedő felek fizessenek.
8. A dézma-viszonyt szabályozza.
9. Az elzálogosított jószágok kiváltásáról intézkedik; mivel a közrendbeliek házaikat, jószágaikat a főembereknek zálogosíták el,.
a kik azokat u g y a n a z o n árban vissza nem engedik, h a n e m az összes adókat es költségét is kérik, elrendeli, hogy a jószágot tu- lajdonosa a valódi á r b a n visszaválthassa.
10. Intezkedik, hogy midőn a tisztviselők, király bírák, had- nagyok és főemberek hivatalos ügyben a községnél j á r n a k , a község az egy szálláson kívül, semmi más költséggel ne ter- heltessék.
11. A székely n é p szabad vagyonát, a sóbányákat, a lázadás által tett károk fejében, a fiscus számára confiscálja, az ország kincstárának g y a r a p í t á s á r a ; megengedi a z o n b a n , hogy a főrend és lófök, úgy m i n t a megyékben a nemesség, a házok szükségére sót k a p h a s s a n a k .
12. Intézkedik, hogy a királyi kegyelmesség, valamely vét- kező számára, székűlóst t a r t v a , a z o n n a l tudattassék, s a kegyelem- levél átadassek, nehogy m a r h á i s egyéb jószágai fölosztassanak, vagy egyébkent megkárosíttassanak.1)
A végzések által a kettős czél e l é r e t e t t ; az ősi szekely alkot- m á n y a megyei intézményekhez h a s o n l ó a n átalakíttatott, s a köz- rend a királyi rendelkezés által o l t a l m a t nyervén, a főnep zakla- tásaitól biztosítva lett. Még is ez állapot az állandó békét és nyu- galmat, a jövőre nem biztosította, m e r t a székely n e m z e t mihelyt alkalom nyílt, azon párthoz szított, a mely régi szabadságát vissza- állítani ígérte.
A székely nemzet jogviszonyai egészen megváltoztak ; addig egy kis szabad államot képezett az államban, a melynek terhe őt a hadviselés és ökör-adón kivül n e m t e r h e l t e ; e törvények szerint a n é p pénzadó és tized alá esett. Eddig a székelyföldet a nemzet bírta, m i n t egy testület, kihalás esetén a föld szomszédjára esett, örökségét semmikép el nem veszthette, ha a fejét hűtlenség miatt el is ve8zité, de földje atyjafiaira szállhatott.2) A szekely született nemes volt, jobbágyság köztök n e m volt. De most osztálykülönbség lön megteremtve, a harmadik rend elveszté nemességét. Eddig a lustralis könyv volt a székely nemeslevele, ezután bejöttek az
*) Székely oklevéltár I I . kötet 161. 1.
2) Székely oklevéltár II. kötet 119. 1. A székely nemzet régi szokásos törvényei.
SZÉKELY J . A SZÉKELYEK LÁZADÁSA JÁNOS ZSIGMOND E L L E N .
armalis, primori levelek, a királytól adva.1) Mindazonáltal való- színű, hogy a 3-ik r e n d b ő l , a köznépből, sem lett az egész nemes- ségétől megfosztva, mivel ez lévén a legnagyobb, az ország had- ereje miatti tekintetből, birtokában ós nemességében meghagyatott, hogy h o n v é d e l m i kötelességét lovon vagy gyalog teljesíthesse.2) A sóbányák a nemzeti közvagyont tették, s abból minden székely egy köböl babért s egy pénzért annyi sót kapott, a m e n n y i t elvihetett v e l e ; a királybírótól váltott pecsét által, kevés díj mellett avval kereskedést is folytathatott.3) Most a közrend egy igen szükséges házi és gazdasági czikktől fosztatott meg, minek fontossága a n n á l nagyobb volt, mivel a nemzet fő gazdaságát a szarvasmarha- tenyésztés képezte.
J á n o s Zsigmond ezután megkezdte a d o m á n y o z á s a i t ; a köz- r e n d nagyobb részét a főrendek, más részét a várak alá rendelé, ós a görgényi, szentléleki, várhegyi és udvarhelyi várak területéhez csatolá, a melyekből a fejedelmek híveiknek adományozást sokszor tettek.4)
H o g y a székely n é p féken tartassék, két erőd létesítése ren- deltetett el. Az egyiket az udvarhelyi b a r á t k l a s t r o m b ó l Pekri Gábor, udvarhelyi k a p i t á n y emelte, elnevezve g ú n y o s a n ^ S z é k e l y -
Támad»
v á r á n a k ; a másik vár a Háromszék felől a várhegyi, a melynek n e v e :«Székely-Bánja*.
E várak a székely lázadás örök emlékeztető jelei levének, a m e l y e k b e n k a t o n a s á g őrködött a székelyek n y u g a l m a felett.5)A székelyek az ú j helyzetbe magokat bele n e m találták, foly- ton a régi szabad ós független helyzet u t á n vágytak, a mi Erdély fejlődésére k á r t é k o n y á n h a t o t t .
S Z É K E L Y J Ó Z S E F .
1) Ily primori levél: Nemzeti Társalkodó 1871. 84. 1.
2) Erdélyi tört. adatok 245. 1.
3) Székely oklevéltár 125. 1.
4) Erdélyi történelmi adatok, 245. 1.
5) Miles Würg-Engel 99. 1. Bethlen Farkas I I . kötet 23. 1. Boros Sebestyén krónikája 24. 1.
