Pesf }Ae,QYe\
50 eve
P e s t M e g y e i Konyvtfir S z e n t e n d r e
P e s f A ^ e g y e i K.6ny\da.^ 5 0 e v e
© Pest Megyei Konyvtar, Szentendre, 2003 Keszult a Nemzeti Kulturalis Alapprogmm tamogotasdval
Szerkesztette: Gerber Gyorgy Felelos kiodo: Biczdk Peter igazgato
ISBN 963 7521 74 7
Fotdk:
Aknoy Csaba, Miser Istvdn, Tamdsi Csilla, Helytorteneti Gyujtemeny Borftdfotd: Benkovits Bdlint
Kotes: Meszdros Lajosne es Rev Miklos (Pest Megyei Kdnyvtdr) Nyomdai munka: G&B Nyomdai Szolgditato Kft., Szentendre
jA " P e s t A ^ e g y e i K o n y v t d5 0 e v e —••
Koszont6
K
onyvtd rtortenetet irni nem egyszeru dolog es ezt oz tudjo legjobbon, oki eleteben egyszer mdr belefogott.A kezdet nem volt nehez, pdlydzotot irtunk, szerencsesen eInyertOk, dm o boj ekkor kezdddott. Az o ne- mos szdndek, hogy o konyvtdr 50. szuletesnopjo olkolmdbdl volomilyen irdsos nyomot kellene hogynunk elddeink munkdjdrdi, sojdt kOzdelmeinkrdI, onmogdbon nem volt elegendd ohhoz, hogy dtfogd torteneti mun- kdt irjunk 0 Pest Megyei Kdnyvtdrrdl.
Irjuk meg oz epOlet tortenetet? Pest megyeben ez meglehetdsen vihoms Ogy, olokuldsdtdl nopjoinkig szd- mos koltdzes es meg tobb koltoztetesi szdndek, de meg ennel is tobb vita vette kdrOl az intezmeny eletet.
Irjuk meg a gyujtemeny tortenetet? Mogo a gyujtemeny nem sokkal regebbi keletii, mint o konyvtdr, igy olyon konyvritkosdgokat nem tartolmaz, melyek gerincet odhotndk egy oloposobb gyujtemenyelemzd tonul- mdnynok. Ez okkor is igoz, ho oz iddk folyomdn bekerult oz dllomdnybo jd nehdny olyon mu, melyeket ved- ve, dvo kOldn gyijjtemenyben drzOnk, nem beszelve a helytorteneti gyiijtemenyOnkrdl, melyet elddeink, (bol- csen!) o kezdetektdl fogvo tudotoson fejiesztettek.
Irjuk meg o szolgdltotdsok fejiddesenek es fogodtotdsdnok tortenetet? Ebbdl vogy szdroz szokmoi ese- menytortenet, vogy kedves, szellemes, dmde a szelesebb kozonseg szdmdm nem kulondsebben erdekfeszitd mu keletkezett volno.
KerjOnk a volt munkotdrsaktdl visszoemlekezeseket? Fontos es erdekes mufoj, de ezt a konyvtdr 40. szO- letesnopjdn megtettOk, kiodtuk, oz obbon leirtokm ozdto is tdmoszkodunk oz intezmeny multjdnok kutotdso- kor.
VegOl oz emiekkdnyv miifojo mellett momdtunk, ez odto o legtdgobb lehetdseget o tobbfele irdsmu egyO- ve szerkesztesehez. A rdnk rdtt felodotok sokosdgo, oz ordkos iddhidny remelhetdleg felment minket egy tu- domdnyos igenyii, egyseges szerkezetii konyvtdrtortenet megirdso oldl.
A Pest Megyei Konyvtdr munkdjdbon mindig o legfontosobb felodot volt oz egyOttmukddes o megye tdb- bi kdnyvtdrdvol. Ennek oka kezdetben a hierorchikus kdzigozgotds es o budopesti szekhely iddszokdbon o he- Iyi olvosdszolgdlot hidnyo volt. A szentendrei let is furcso helyzetet teremtett: mig mds megyei kdnyvtdmk nogyvdrosi kdnyvtdmkkent viseltek o tdbbiek gondjdt, o Pest Megyei Kdnyvtdr egy volt o tdbbi kdzepvdmsi nagysdgu kdnyvtdr kdzOl, „csupdn" szervezo erejevel, szolgdltatdsaivol, felkeszOlt szakembereivel volt kepes hotni 0 megye kdnyvtdrOgyere.
Az elmult evek szdmitdstechnikoi fejiesztesei fontosztikus hdtteret odtok oz egyuttmukddeshez, a kdnyv- tdrkdzi kdlcsdnzest hihetetlen mertekben felgyorsitottdk. Feltehetoen ozert is nyitott ennyire a kdnyvtdms szokmo oz informdcids technoldgidra, mert o konyvtdrbon nogy mennyisegii odotot kell kezeini, oz informd- cidk megszerzesenek es a megszerzes gyorsosdgdnok szerepe kiemelten fontos.
50 ev tekintelyt pomncsold kor egy intezmeny eleteben, azt mutotjo, hogy kepes volt kidlini a XX. szdzod gyotrelmes mdsodik felenek minden prdbdjdt. Ugy sejtem, nem lesz konnyebb a rdnk vdrd idd sem, mert a tdguld vildg a heIyi es helyben megelt pmblemdk mellett egyre tdbb felodotot rd rdnk a szelesebb kdrnyezet pmblemdibdl is. Hitem szerint a kdnyvtdros oz o jdl felkeszOlt segito, oki miiveltsege, tdjekozottsdgo, erze- kenysege alapjdn kepes lesz hotekonyon kdzremukddni az informdcids tdrsadolom epiteseben.
r— ' . 7 ^ P e s t A ^ e g y e i Konyv+di* 5 0 e v e
Remenyeink szerint ez a konyv a mult felidezesevel, a jelen gondjoinok megirdsdvol erdt od olvosdinok mindehhez.
Szeretnek koszonetet mondoni tdmogotdinknok, kOldndsen o Nemzeti Kulturdlis Alopprngmmnok, okik nem csok onyogiokbon tdmogottdk e mu letrejottet, honem tOrelemmel elviseltek es segitettek a szOletes el- huzddd kinjoit.
Koszonet o munkotdrsoimnok, okik a nopi szolgdiat nem mindig ihletet add feiodatai mellett megolkot- tdk ezeket az irdsokot.
Vegul koszonet o nyomddnok es a koteszeknek, okik a kivitelezeshez nyujtott dtleteikkei es munkdjukkol tdmogattok.
Szentendre, 2003
Biczdk Peter
0 Pest Megyei Kdnyvtdr igozgotdja
4
y \t A ^ e g y e i K o n y v t a r 5 0 e v e ^
A Korzeti Konyvtdrtdl a Pest Megyei Konyvtfirig
SZEMELVENYEK PEST MEGYE FOKONYVTARANAK EVTIZEDEIBOL
A KORZETI KONYVTAR /1950-1952/
Akezdetekt^l952ig
A
Pest Megyei Konyvtdr otveneves tortenetet „megirni" oz eldzmenyek nelkul nemcsok tortenelmietlen, ha- nem lehetetlen is, mert nem lepett ki oz olvosd, o hoszndld ele teljes fegyverzetben 1952-ben. Az 1945- 52-ig terjedd iddszok sodrd, szinte kdvethetetlen vdltozdsoibon olokult, forrt a konyvtdrugy o megyeben, es szinte noponto vdltozott.Az elso nehdny evrdi tdrgyszerii, komoly forrdsmunkdk, dokumentumok nem dllnok rendelkezesre. Amire el- sdsorbon tdmoszkodhotunk a szubjektiv visszoemlekezesek, oz dllomi hotdrozotok es a nopi sojtd erdsen dtpo- litizdlt irdsoi. Az emiekezdket feltehetdleg o megszepitd messzeseg befolydsolto, a hotdrozotok, rendeletek megvoldsitdsdrdl, ezek mikentjerdi nem sikerOlt minden esetben megbizonyosodni.
TortenetOnk ott kezdddott, amikor 1945-ben Budapesten, a megyehdzdn egy 3. emeleti mmos szobdbon osszegyiilt nehdny ember, hogy gozddjo legyen oz ott osszehordott es kupacba rakott konyvhalmaznak. Amit biztoson tudunk, o megye kdnyvtdrOgyenek kezdeti lepeseit oz Orszdgos Szobodmiivelddesi Tondcs segitette, irdnyitotto, o „vegrehajtd" pedig o budopesti megyehdzdn mukddd Nepmiivelesi Osztdly vezetdje, OIdh Istvdn volt, oki igy emiekezik oz elso evekrdl. „A kozponti hivatal kozvetlen kapcsolatban volt a tewlettel. Talon a szo koznapi ertelmeben nem szabadna hivatalnak neveznOnk Valojdban mozgalmi, agitdcios es szervezesi kozpont volt Ejjel-nappal jdrtuk a megyet, havonta 80-100 helyre is elldtogattunk.Ennek o fontosztikus lelkesedes- nek az eredmenyekent minden telepOlesen olvosdszobdkat letesitettek, kis kezikdnyvtdrral. 1945-ben Pest me- gye terOleten 53 nepkdnyvtdr, 170 olvasdterem letesOlt, 2500 kdnyvet kOldtek szet. A nepkdnyvtdrak megolo- kitdsdt oz olispdn is erdteljesen tdmogatto.
„Azt erdeklddd lakossdgnak kdnyvekkel, illetve kdnyvtdrakkal vald elldtdsa celjdbdl megkerestem a hatd- sdgom teruleten leva gydmkat, vallalatokat, uzemeket, tdrsadalmi szervezetek, politikai pdrtok vezetdseget, hogy a letesitendd nepkdnyvtdmkhoz termeszetbeni vagy penzbeni adomdnyukkal/drulianak bozzd"^- jelen- tette 1945. decembereben. Szinten meg 45-ben - oz orszdgbon elsokent - megindult a muvelddesi autd o vdndorkdnyvtdrral.
A teruleti munkdvol pdrhuzomoson o Szobod Muvelddesi flivatol dsszegyujtdtte „sajdt" kdnyvdilomdnydt is.
Ez a kezikdnyvtdr 1400-1500 kdtetet tortolmozott, amibdl kdlcsdndzni is lehetett postal uton. „Ez a kdlcsdnze- si mod rengeteg adminisztrdcioval jdrt, es sok konyv veszett el, az akkori kdzlekedesi viszonyok kdzdtt azonban ez a szolgdiat dridsi jelentdsegu volt, hiszen igy a megye legeldugottabb sarkdba is eljutott a kert mu"l A hi- vatal gondoskodott o konyvtdrak kdnywel void elldtdsdrdi is, 1947-ben 3000 kdtet kdnyvet kOldtek szet, es 226 kdnyvtdr olokult. A kdnyvtdrak dsszdllomdnyo kb. 200 ezer kdtet volt OIdh Istvdn odotoi szerint.
A kdnyvek mellett o felodotok is gyultek tovdbb, o hivotol meginditotto o loikus kdnyvtdras gdrdo kiepite-
set. Elsokent a hivotdstudottol randelkezd pedogogusok dlltok sorbo, de kdnyvtdras lehetett Pest megyeben 5
jA P e s t M e g y e i Konyv+di* 5 0 e v e
bdrmely konyvet szereto ember. „ A kezdeti ido szervezetlensege miatt a nepkdnyvtdrakkal sok volt a gond, a baj. Sok helyen feluletesseggel es hanyagsdggal taldlkoztunk, es emiatt nem egy helyen veszendobe ment az dllomdny."^
A „hdskort" ertekelve igy ir OIdh Istvdn:
„Sokretu volt ez a munka. Szegenyesen, de melyseges hivatdstudattal es szenvedellyel vegeztuk, szukds anyagi korulmenyek es nehez tdrsadalmi kuzdelmek kdzepette. De szep volt, megerte. Hiszem, hogy azokban a hatalmas eredmenyekben, amelyek ebben az orszdgban a kultum terdleten szulettek, es amelyekre meltdn buszkek lehetunk, benne van a tegnapi harcunk, munkdnk, szenvedelyunk es szolgdiatunk.
Tdth Ferenc, oki o kezdetektdl reszese, irdnyitdjo volt Pest megye konyvtdrugyenek, o kdnyvtdrhdidzot ki- olokitdsdnok, 1994-ben vetotte popirra gondolotoit o Pest Megyei KonyvtdrmI kapcsolatban. Tdle tudjuk, hogy 1950. Julius 15-en hdmm munkotdrssol Budapesten, o megyehdzdn, megalokult a Pesti Korzeti Konyvtdr.
Feladoto a megye nyolc jdrdsdnok konyvtdri elldtdsa lett. Emellett mukddott meg egy kdnyvtdri kozpont, a Ceg- ledi Kdrzeti Kdnyvtdr. Onnon Idttdk el leteti kdnyvekkel o „falusi kdnyvtdmkot, o cegledi, monori es nogykdtoi jdrdsokban".
Tdth Ferenc oktdber 1-jen vette dt a kdrzeti kdnyvtdr vezeteset. Munkotdrsoi voltok: Bangd Belo (oki ke- sdbb a Zola Megyei Kdnyvtdrbo kerult, s ott mddszertonos, majd igozgatdhelyettes lett), volomint Kotz Zsig- mond es Horvdth Erzsebet szervezo kdnyvtdrosok.
Az dllomdnyok gyoropitdsdhoz a kdnyveket a Nepkdnyvtdri Kdzpont kuldte. „A kdnyvcsomagok dsszetete- lere jellemzd volt, hogy azokban keves mu nagy pelddnyszdmban erkezett. Gyakori volt a szdz darabot meg- haladd pelddnyszdm. Ezen kivul kaptuk az akcids kdnyveket MintpelddulAzsajev: TdvolMoszkvdtdl."(> cimiit.
Az dllomdnybo vetel megfeleld Otemenek tortdso vegett Tdth Ferenc otthon a csolddjdt is bevonta. „6yakmn volt csalddom esti es hetvegi„szdrakozdsa" a leltdrozds, a roktdri, leteti es a kdlcsdnzesi lapokm a leltdri szd- mok es az egyebek rdvezetese." ^
Orszdgszerte nogy gond volt a szokkepzett kdnyvtdrosok hidnya. Ez oldl nem volt kivetel Pest megye sem.
Az 1945 utdn feldllitott nepkdnyvtdmk vezetoi igen kOldnbdzd helyrol jdttek. Volt kdzdttOk szegenyporaszt-fiu, munkds osszony, negy polgdrit vegzett, a kdnyveket, olvasdst szereto szemely. Akik o szokmdt is megszerettek, neki dlltak tonulni. Sok - kesdbb jeles, kivdid eredmenyeket felmutotd - kdnyvtdros, kdnyvtdrvezetd kezdte igy 0 pdlydjdt. A Pesti Kdrzeti Kdnyvtdr 1951. december 10-en kezdi meg o kdnyvtdrosok oktatdsdt. A Monomn rendezett, ket hotnopos nepkdnyvtdri tanfolyomot negyvenkilencen vegeztek el.
Miutdn 0 Pesti Kdrzeti Kdnyvtdr egy helyen miikdddtt o Nepmuvelesi Osztdllyol gyokmn vett reszt onnok munkdjdbon is. Tondcsvdlosztdsokon, o teeszek szervezesekor egyOtt jdrtdk o megyet. A fiotol es lelkes mun- kotdrsok termeszetesnek vettek ezt o munkdt. Kulturdlis rendezvenyek, seregszemiek szervezoi, rendezdi voltak.
A kdrzeti kdnyvtdr „mintsaidtos kdnyvtdri kepzddmenypentosan hdram evig elt."^
jA "Pest M e g y e i K o n y v t d5 0 e v e
PEST MEGYEI KONYVTAR 1952-1975
1. AMEGALAKULAST 6L 1 9 5 6 - I G
A
kdrzeti kdnyvtdri rendszer ozon a nopon, 1952. mdjus 4-en sziint meg, amikor o Magyar Nepkdztdrsosdg Minisztertondcso megfiozto o kdnyvtdrtdrtenet elso magosrendu, dtfogd jogszobdlydt, a 2042/13/1952.sz. hotdrozatdt. Kovdcs Mdte szerint ezen intezkedes „maradandd eredmenye, hogy az orszdg kdzigazgatdsi rendszerenek alapul vetelevel letrehozta a megyei es jdrdsi kdnyvtdrakat, es meginditotto a megyei, illetve jd- rdsi kdnyvtdrhdidzot kialakitdsdt."^
Tdth Gyulo szerint o vegrehojtdsm kiodott rendelet reszletesen eldirt mindent. A fenntortdi, gondoskoddi funkcid mellett hongsulyoson jelent meg oz irdnyitdsi es ellendrzesi felodot is.
A minisztertondcsi hotdrozotot kdvetve homoroson o jdrdsi szekhelyeken levo kdrzeti kdnyvtdrak es vdrasi kdnyvtdrak dsszevondsdvol megolokult o 19 megyei kdnyvtdr: o legelsd, a Bekes Megyei Kdnyvtdr meg mdjus- bon Bekescsobdn, o legutolsd, o Pest Megyei Kdnyvtdr oz ev vegen, Budapesten. Pest megye nem siette el o dol- got, igoz, nem is volt kdnnyii helyzetben, o megyenek ugyonis nines megyeszekhelye. Ogyeit o kezdetektdl Bu- dapesten inteztek. Miutdn nem okortok o fdvdrasioknok o Szobd Ervin Kdnyvtdr hdldzoti kdnyvtdrai melle meg egy kdnyvtdrat kiolokitoni, gondolkoztok a videki lehetdsegeken. Vegul megis o budopesti elhelyezes mellett mo- radtok. Persze, uj epOletre nem szdmithottok. A munkatdrsok es o megbizott igazgotd, Henczi Arpdd jdrtdk o fd- vdrast es neztek, hoi van lehuzott redony, mdgdtte Oresse volt etteram, Ozlet stb. VegOl Pesta Ldszld, o Fdvdrasi Tandcs eindkhelyettese es Kondor Istvdnne, a miniszterium kdnyvtdri osztdlydnak vezetdje ddntdtt. A Pest Megyei Kdnyvtdr megkopto o Kristdf ter 2. sz. olott levo, egykor ekszeruzletkent mukddd reprezentotiv helyseget. Az epO- letben egy dorabig ott moradt oz intorzids foburkolot, o polcok, oz Ovegojtds szekrenyek. Ide hoztdk dt nogy gyor- sosdggol o megyehdzo hormodik emeleterdi kdtellel leengedett dobozokbo rakott kdnyveket. Igoz, amikor ozo- kot rdtettek oz Ovegpolcokra, volt omelyik dsszetdrt olottuk. A sok nehezseg ellenere 1952. december 31 -en On- nepelyesen dtodtdk a Pest Megyei Kdnyvtdrat is. A szdk kdrben tortott megnyitdn 15-20 fd volt jelen.
Tdth Ferenc, oz elso igozgatdhelyettes szerint o Pest Megyei Kdnyvtdr o megnyitdskor termeszetesen „meg nem voltmukdd6kepes."'>0 kk\\MA fokozotoson olakultok ki. Az induld kdnyvtdr olopterOlete 120 m^.
A negy szobdbon negy kdnyvtdras kezdte meg a munkdt. Az olig 3-4000 dorabos dllomdny hidnyos es rande- zetlen volt. A kollegdk „jdrtdk oz ontikvdriumokot", hogy oz dllomdnyt megprdbdijdk igenyesebb kdnyvekkel kiegesziteni. Az induldskor o megyei kdnyvtdr ugyonis kdlcsdnzdtt. Az olvosdszolgdlot legtevekenyebb togjo Salomon Jdzsefne On/os Mdria lett. Mellette itt dolgozott meg Fendkel Judit/nem oz irdnd/ es Koraknoi Mdrio. Az uj kdnyvtdrat a kdmyekbeliek drdmmel fogodtdk. Ide jdrt kdlcsdndzni pelddul Lehotoy Arpdd szinmuvesz is.
Kezdetben o tdrgyi felteteiek is eleg mostohdk voltok. A Megyei Tandcs erthetden o megye terOletenek egyeb egetd igenyeit tortotto fontosnok, ezert nem hozott didozatot egy korszeru megyei kdnyvtdr kifejleszteseert. Hi- dbo Idtott el heIyi kdlcsdnzdi felodotot is a kdnyvtdr, o Fdvdrasi Tandcs sem igyekezett segiteni. Czeller Mdrio szerint a ket tandcs csok vitotkozott, es nem oldotto meg o gondokot. Bdr a helyzet losson jovuini kezdett, meg- is Tdth Ferenc szerint oz induld Pest Megyei Kdnyvtdr „taldn egy mostani kdzsegi kdnyvtdr kdvetelmenyeinek
semfeleltmeg/'^' 7
1
jA "Pesf A ^ e g y e i Konyvtd>* 5 0 e v e
/
A szokmoi munko volojdbon 1953-ban kezdddott. A Pest Megyei Kdnyvtdr elen ekkor Smelkd Tiborne dllt.
A megyei kdnyvtdr munkotdrsoim igen sok munko vdrt. Pest megye lakdinok szdmo ekkor 426 000 fd volt, ebbdl 0 lokossdg 54 % - a elt o hdmmezren felOli lelekszdmu kdzsegekben, 130.000-en laktok oz dt ezernel, 115 000-en pedig o tizezernel tdbb lokosu kdzsegekben. Tizenegy kdzsegben miikdddtt dndlld kdzsegi kdnyv- tdr. A lokossdg tulnyomdreszt o kisebb kdzsegekhez meretezett tiszteletdijos vezette kdnyvtdrokro volt utolvo.
Ldssuk, milyen tevekenysegeket vegzett ez iddben oz ujonnon olopitott intezmeny!
Mddszertani munka
1954-ben megolokultok o munkocsoportok, igy pelddul o hdldzoti, mddszertoni munkocsoport is. A kdnyv- tdr fd felodotdnok o terOleti munko irdnyitdsdt tekintette. A mddszertoni munkdt o Nepkdnyvtdri Kdzpont ird- nyitotto. A mddszertonosok jdrtdk o megyet, felmertek o tdrgyi es szemeiyi felteteleket. Tdrgyoltok a tondcsokkol, kopcsolotokotepitettekki. Amit szervezoi munkdval, kepzessel, mddszertani irdnyitdssal meg lehetett tenni, ozt 0 kdnyvtdr megtette. A Pest Megyei Kdnyvtdr oz orszdg egyik legnogyobb es legtdbb fdfoglolkozdsu kdzsegi kdnyvtdrossal rendelkezd megyei hdldzotdt olokitotto ki. Munkdjuk sordn 1953 es 1957 kdzdtt dt jdrdsi kdnyv- tdr beinditdsdt szerveztek meg, melyek dndlld kdnyvbeszerzesi jogot koptok. Vezetdik bizonyos kdnyvtdri veg- zettseggel rendelkeztek, igy segiteni tudtdk a tiszteletdijos kdnyvtdmsok munkdjdt is.
A mssz tdrgyi felteteiek mellett a mdsik nehezseget oz okozto, hogy: „A megyei meretu kdnyvtdri munkd- naknem voltak eidzmenyei es kiolokult mddszertana."^^ A munkatdrsok iddkdzben ismertek meg azt. Kdzben tonultak, egyre tdbben szereztek meg a felsdfoku vegzettseget. A kollegdk oz uj tevekenysegOket nemcsok mun- kdnok, de hivatdsnok tekintettek. Az emberek olvasdsm szoktotdso, o kdnyvtdr pmpagdldso erdekeben min- dent megtettek.
E munkdt kezdetben Morkovits Jdzsef es Pdl Ernd vegezte. Tdth Ferenc javoslotdra kerOlt be o munkatdrsok kdze Czeller Mdria ffegedus FIdridnne/kesdbb Potaki Lajosne/. 0 Ordmben volt kdzsegi tiszteletdijos kdnyvtd- ros. Eldbb csok oz egyhetes bentlakdsos kdnyvtdros tonfolyomot vegezte el, de kesdbb - 36 evesen - a budo- pesti Apdczai Csere Jdnos Pedogdgioi Fdiskola tonuldja lett. A heIyi tondcsndl penzOgyi munkokdrt is betdltdtt.
Ez irdnyu ismeretei jdl jdttek a megyei kdnyvtdr szdmdm. Mojd munkdbo dllt Goschler Rezsd, aki szinten o fd- iskoldn szerezte kdnyvtdri ismereteit, s oki o Nepkdnyvtdri Kdzpont dolgozdjakent oz egyik szervezdje volt oz 1952-ben kiolokitott megyei kdnyvtdrhdldzotnok. Tuddso es toposztalotoi jdl jdttek oz induld Pest Megyei Kdnyvtdrnok.
Olvas6szolg6lati tev§kenys§g
Mint mdr emIitettOk, o kdrzeti kdnyvtdr is vegzett kdlcsdnzest, ez o kdnyvtdri olopfelodat termeszetesen dt- drdkldddtt. Az uj kdnyveket o megyei Kdnyvtdrelldtdtdl kaptdk, de oz olvosdt o vdlosztdsndl mdr nem befolyd- solto senki sem. A kdnyvtdmsok tortottdk mogukot ohhoz, „liogy az olvasdnak szuveren joga, hogy a pokokon fellelhetd kdnyvekbdl mit vdlaszt."^^ A korobeli stotisztikdk szerint, oz olvosdk meghotdmzd reszben o szepim- dolmi, oz ifjusdgi es ismeretterjesztd munkdkot vittek. A kdlcsdnzdtt vildgnezeti-politikoi miivek szdmo o leg- kisebb.
j A P e s t J\Ae.gYe'\50 e v e
I n f o r n a t i v j e l e n t J s .
T d r g y : K o n y v t i r f e j l e s z t o s .
A k u l t t i r f o r r a d a l o n o g y i k f o n t o s y r t l k n i j r o j e a e o l v a s 6 D o z c a l o n f e j l o c l c s e a k o n y v t 5 r h ' . l 6 8 a t k i t e r j o d j s e . M e g y ^ n k t e r i i i e t ^ n 1 9 5 1 . julius.-lban 1 1 1 n ^ p k c n y v t d r n t i k o d o t t 3. 7 8 7 o l v a s 6 v a l o s 23,f;5o k o n y v v e l . 1 9 5 2 . J u l i u s' i - b a n n d r 1 5 7 n o p k b n y v t i r 1 2 . 4 o o o l v a s 6 «5s 6 3 . 8 o o k o t e t k o n y v v e l r c n d e l - k e z i i n k .
E z a a a g y a r i n y u f e j l o d d s o r s z d g o s vlszonyl.'it'ban n e r r k S v c t e l t e , h o g y a k o n y v t d r a k r-'c.c'b'bi szervezet-^^t d t s z e r v e z z U k . E z z e l k a p c s o l a t b a n a Ulinisztt-r t-indcs 2 o 4 2 / l 3 / l 9 5 2 . 8 z . a l a t t h n t d r o z a t o t h o z o t t . A z e d d i c i K o r z e t i k o a y v - t.'.r r e t t d B C « r h e l y e t t c i e s y e i , i l l , j d r d s i k o n y v t d r a k ' - . t k e l l l u t r e h o z n i , A M e g y e i K o n y v t d r f e l a d a t a l e s z a n e g y e o s s z e s k o n y v t i r a i n a k o s s z e f o g d - a n a z o k e l v i 6s n < 5 d s z e r t a n i i r d n y i t d s a . E^^y j d r d s n S p k o n y v t d r d n a k e l l d - t d s a 6s h e i y i k S l e s o n z o s . A j d r d s i k o n y - / t d r n k h e l y i k o l e s o n a o s t f o g n a k v o g r e h s - j t a n i , b i z t o s i t j d k a j d r d s n d p k b ' n y v t d r a i n a k k o n y v e l ldt;'isdt 6s
s z a k n a i i r d n y i t d s d t . A n e g y e i k o n y v t d r a k ;i n e g y e s z d k h e l y e n , a j d r d s i k o n y v t d r a k a j d r d s i s z c k h e l y e n l A e s i t e n d o k . A l i i n i s z t e r t a n d c s h r . t d r o z a - t a a h c l y i n e p k c J n y v t l r a k a t a h e l y i T r . n d c s o k h a t d s k o r C l b e u t a l j a , u g y d o l o - g i e l l d t d s , o i n t p o l i t i k a i i r d n y i t d s s z e n p o n t j d b 6 l .
A z ( j t c v c s t c r v v c g ^ r e n i n d e n j d r d s b a n l e s z j d r d s i k o n y v t d r , f U g g e t l e n i t o t t k o i ^ T t d r o s s a l . E b b e n a z d v b c n k d t j d r l s b a n , j o v o c v b e n p e d i g nCg n d g y j d r i s b n i J t e s i t h e t U n k j d r d s i k o n y v t d r a t , I J g y a n c s a k e b b e n a z c v b e n k e l l l u t r o h o z n u n k a n e g y e i k o n y v t d r a t i s , A f e n t i f e l a d - . t o k v d g r e h a j t d s d r n a z o l d b b i h a t d r o z a t i j a v a s l a t o t tesszu}!^,
J a v a s l a t o k !
1 . ,i. M e g y e i V . B . k i n o n d j a a n e ^ y e i k o n y v t d r l ^ t e s i t d s i t . A n e - g y e i K o n y v t d r , t e k i n t e t t e l P e s t n e g y e sqj d t o s h e J y z e t c r e , B u d a p e s t e n , a B u d a - i t e r t i l e t o n l e ; ; y o n . I t t f o l y t a t k o l c s o n -
• xCst jS' - •^-u'.'.-.i j-'rdc t - . r t o z i k h o z z d .
2 . E b b e n a z J v b e n k J t j d r d s i k o n y v t d r a t k e l l I d t r e h o z n i a z e g y i k e t C e g l ^ d e n a n d s i k a t V d c o n .
3 . D t a s i t j a a V . B . Ce.;ldd d s V d c j d r d s i T a n d o s V . B - t , ho;;y h o z z a I d t r e a j d r d s i k o n y v t d r a k r . t , - ^ - o n t . o s k o d j o n n c g f e l o l o h e l y i - sd£;rol d s t c g y e n j a v s l a t o k c t n c r r f e l c l o k o n y v t . x c s c k r a , n c l y e k e t e l c z o l e g b e s z d l j e n ae;; a L ! e j y e i T a n d c s n d p n U v e l d s i o s z - t d l y d v a i .
4 . U t a s i t j a a V . B . a I' e g y e i T a n d c s I g a z g a t ^ . s i o s z t d l y d t , ho£'y a F o v d r o s i T a n d c c s a l k a r o l t v e l e h e t o l e g a b u d n i j d r d s i P ' r t - b i z o t t s d g d s J d r d s i T a n d c i o z k o z o l i t c r i i l e t e k o n b i z t o s i t s o n
• a n e g y e i k o n y v t d r n a k n c g f c l c l o h o l y i s d g e t .
5 . U t a s i t ^ a V . B . a T a n d c s N o T ^ n u v e l d s i O s z t U y d t , ho-jy a B u ' a - p c s t i K o r z e t i K o n y v t d r r n l e y t l t t n U k o d v e k d t h 6 n a p o n b e l U l s z c r v e e z e rueg a L l c g y e i K y n y v t d r a t ^ s n y u j t s o n 8egitsd:;jet a v d c i u s c e g l d d i j d r d s i k o n y v t d r a k n e ^ s z e r v e z d s ' h o z . B u d a p e s t , 1 9 5 2 . a u g u s z t u s h 6 2 6 .
Kortorteneti dokumentumok I.
/K "Pest y M e g y e i K o n y v t d i * 5 0 e v e
H .
k
r lo. x^e^
/H;. ra icjosne/
TB. clnekEclTettes
V, 3'gfe{ '-^'oFi- i i o n yv t i i r o s e r t e k e z l e t o s a z e -
i i i v a s a .
M e g y e i K B n y v t d r Y e z e t S j^ n e k M d a p e g t
f r i s t d f t s r 2 .
l e g y t o k t e r t i l e t o n a k o n j v t a r a k i g e n e l h a n y a g o l t d l i a p o t b a n , v a n n a k , A k B n y v t a r o s o k k a l s e m f o g l a i k o z t i n k k o E v e t l e n u l , S l m a r a d t a m u l t
^ v 5 s 2 i megyei k b n y v t d r ^rtekezlet i s . A z r. B . - v e l t o r t e n t k S z S s , m e g b e s z ^ l ^ a alapjdn, " ' ' - - " ^ v - , • ' l e h e t o l e g mdg f e b r .
M n a p b a n h i v j o n o s s ; : - . c- K l e t e t , 1 k S n y v - t a r o a ^rtekezleten a z -j/.L-ial k c rd i j c j. e ; . .c.l i r a n y i t a s t k e l l a d n i h o g y a k S n y v t a r m u n K u j d v a l h o g y a n t a m a s s z d k a l 6 a m e z S g a z d a a a g i f e l a d a t o k a t , a z a l l a 11 en yd azt ls i _ t e r v v ^ g r e h a j t a a a t , t a z . f e j i e s z - t d a t . A z drtekezlet i d 6 po r ^u j f i i j > ^ e m «: tesitse a M e g y e i l a m ^ c s Y B . N d p m t l v e l i S s i o s z t a l y 6 t ,
B u d a p e s t , 1 9 5 3 . febr. 7 . / S j^ t ? " " 7 e r y ' 5 s i o a z t a l y v e z e t 5
Kortorteneti clol<umentumol( ll-lll.
j A P e s t A ^ e g y e i K o n y v t d5 0 e v i
V T a i e k -o z t a to
Eakosi elvtars szuleta^nupi'lr-- sscrvcscrcW kiallitasj'.: rendegesehez;
Igesz dolgozo nepiink lelkesen kesznl laarciuc 0-re Partunk T e s e t 5 3 ^ -
nek Ilakosi olvtarsnak 60, szlileterir-r-d-**'-, 'i^olf.ozdink tudjak mit'ko- szonhetnek a Fartnak es Hakosi elvt Szcretatiiket es halajuknt • bizonyitiak a'marcius 9-re tett fpl' . nyoman szuletett nagysze- rii eredmenyek. Konyvtaros a inknak is k'ji.'ulynn kell k^sziilniok erre a najyy iirmepre.
politikai es gazdasagi feladatokVjai, Segitenie Reil az 5 ^ves tervot a gyakorlati megvaldsitasban, Falun a tovassi muckak eldkeszitesero, az iparban a munkafegyelem megszilfirditasara es Eikosi elvtdrs sztl- let^snapjaxa tett fe^ajinlasok t e l: i e s i t d s Q r e kell, hogy buzditson.
KereSsek fcl az elvtaraak a helyi pdrtszerveaetct, a lanacsot es a tomegszorvezeteket, hogy vcliik kozdsen megbosselve rendczhossek .meg a:
iinnepsegct, ill, segitsek o k o t a mcgrendezesbcn,
Rendezzenek az elvtdrssk kdnyvkiallitasokat s mellekelt jegyzekbon i'olsorolt kdnyvekbdl, icgyzek csnk utmutatdul szolgal, s a kdnyv- tdrak rendolkezesere alio aktualis kdnyvanyaggal egeszitsdk k i . A ' Konyvterjesztd Vallalattal kozoson renaezzek es konyvvdsarrnl k a p -
csollik dssze. i kiallitast ott holyozzdk el, ahol az unnepsegct ron- dozlfc. A dekoralashoz haaznaljak fel a Szovjet Kultura es a MUvelt lep kep^s mollekletcit.
A iegyzekben ssoropld anyag kiallitasav.?l ne elegcdjonek mug, hsnoa a fontosabb konyvekot mar eldrc propagaljclk, aisnljak olvasasra.
Hin^l tobb varosi, falusi konyvtar rondczzen konyvisiBertctdst, vagy fololvasast hclyi cldaddval a "Rakosi per" eo "IS ev fegyhazban" cimii konyv c lor 61.
Kiildndsen alaposan kdszitsek old a konyvkidllitast es kdnyvismcrto- tesckot azokon a helyoken, ahol pclitiksi vnf^y egyeb oScmeny fii- zodik Rdkosi elvtars szomdlychoz. /Sopro;.-3scged, stb,/
A konyvpropagandardl a marcius havi iclontdsben szamoljanak bo a
kdnyvxarosok. , Budapest, 1952. februar 11.
Kortorteneti dokumentumok IV.
jA P e s t A ^ e g y e i K o n y v t d i * 5 0 e v e
f i .
9 5 . m
15- dtlsi c j l t szoli'iiliiuk.
J : j a . l 4 .
/ W W 7c K /
1 2 Kortdrteneti dokumentumok V.
j\t M e g y e i K o n y v t d r 5 0 e-
1
I j A " P e s t M e g i y e i K o n y v t d5 0 e v e
j\t A ^ e g y e i K o n y v t d5 0 e v e
Az masodik 6 napos konyvtaroskepzo tanfolyam resztvevoi (MONOR, 1951. december)
j A P e s t M e g y e i Konyvfat^ 50 e v e
j A " P e s t A ^ e g y e i K o n y v t d5 0 e v e
Allom6nyv§delem
A konyvtdrnyitds utdn az igazgotosdg hamarosan helyet keresett a konyvdilomdny karbantcrtdsdt segito koteszet reszere. A Mdrio utcdban AHI.ker./ toidltok is egy kisse rozoga szobdt, omelyben Csontos Zoltdn es ket munkotdrs, Arpdsi Ferencne, Spitzer Kdrolyne kezi munkdval megkezdte az elnyiitt, megrongdiodott kony- vek repordldsdt. A megye konyvtdroi ezentui ide kOldhettek a jovitdsra szorulo konyveiket. Emellett a koteszet vezetdje a Pest Megyei Konyvtdros hasdbjoin gyokron odotttondcsot, mddszertani utmutatdstorra nezve, hogy 0 konyvtdrosok mittudnak helyben megjovitoni. Lossocskdn beszerezhettek a munkdjukhoz szOkseges eszko- zoket/lemezollo, vdgogep, pres/. Nehdny ev mulvo pedig uj helyre koltozhettek. 1967-ben a Kulich Gyulo te- ren kaptok egy 60 m^-es muhelyt. A munko is nott. Ujobb munkatdrsok dlltak munkdbo: Kuszko Belo, Meszdros Lojosne, Rev Miklos, Szobo Edit, o Szentesi hdzaspdr, Todor Kotolin. Bdr csok o megye konyvtdroi szdmdro jovitottdk o konyveket, megis mindig tele voltok munkdval.
2.1956-TdL-1961-IG fpOletgondok
A konyvtdrosok munkdjo o szuk helyen egyre nehezebbe vdIt, vegOl 1956-ban uj epOletbe koltozhettek.
Megkaptdk oz Erzsebet teren dllo Nemzeti Szolon kordbbon etteremkent hoszndlt reszet. A konyvtdr igozgotd- sdt Smelkd Tibornetdl nehdny hetig Simon Zoltdn vette dt, majd 1957. mdrciusdbon uj vezetdt kopott az in- tezmeny. A kinevezett igozgotond, Debreceni Imrene, o kdnyvtdrrdl szerzett elso benyomdsdrdi igy szdmol be:
„BeleptOnk egy nagy teremte, amelytele volt kdnyvekkel megrakottpolcokkal, de egyleleksem tartdzkodott ott. A terem vegeben Idttunk egy feber ajtdt, ana indultunk. Furcsa mddon az ajtdban csok egy kerek lyuk je- lezte a kilincs belyet Jd erdsen kopogtunk, mire egy bang kiszolt: a kilincs jobbra a kis asztalon. Tenyleg ott volt Beleptunk egy nagyobb lakdszobdnak megfeleld belyisegbe, amely ugy tele volt frdasztallal, bogyaligle- betett kdzlekedni Szokatlannak tunt, bogy a szoba kozepen dllt a kdlyba. Kicsit meglepoddtt a tdrsasdg, de bamarosan megmutattdk az igazgatdi iroddt is. Egy kisebb felkdr alaku szobdt, csupa uvegablakkal, de fute- ni nem lebetett benne. Az egyetlen rendesen futbetd szoba az volt, abovd beleptunk Most mdr ertettem, mi- ert zsufolddtak oda. Itt jegyzem meg, bogy az iroda ablakait fuggdnnyel kellett elldtni, mert a teren jdrdkeldk folyamatosan kivdncsian betekintettek."^^ Kesdbb oz igazgatdi szobdba is dllitottak be kdlyhdt. Kemeny nem leven, o csovet az oblokOvegen vdgott nyildson kidugtdk oz utcdro. „ ]/igan ropogott a tuz, melegitett a kdly- ba, amig nem jdtt egy nagyszel, es nem fujta vissza a fustdt, ekkor a szemben levo V. Keruleti Tandcsbdl dt- uzentek, azonnal szuntessuk meg a futest, vegyuk tudomdsul, bogy nem tanydn, banem a fdvdrosban vagyunk."^^
Az igozgotond, aki komolyan vette a munkdjdt, ertetlenOl nezte „hogy a kollegdk miert turtek olyan szelfd nyugalommal a megprdbditatdsokat Ok sem tudtak dolgozni telen az egyetlen futbetd szobdba zsufolddva.
Legszfvesebben a videki kdnyvtdrakat Idtogattdk. Megkerdeztem, bogy miert nem visftanak es csapkodjdk az asztalt az illetekeseknel? A legdregebb kollego csendesen meg jegyezte: Idttam volno, milyen belyzetben doi- goztok eldzdieg a megyei tandcs egyetlen bivatali szobd jd ban. A kdnyveket oda raktdk le, abol epen hely volt Ittlegaldbb elerhetdkdzelsegben van minden, ami a munkdhozkell."i^k igazgotdno igyekezett jd kapcso- lotot kiepiteni o Nemzeti Szalon dolgozdivol, reszt vettek minden kidllitdsuk megnyitdsdn.
I
r y\t A ^ e g y e i Konyv+d>* 50 e v e
Kozben o megyei tandcs is igyekezett jovitoni o helyzetOkdn. Megjovittottdk o futest, kifestettek o folokot.
EpOlt 0 nogyterem sorkdbon egy golerio a feldolgozo csoport szdmdm, amelynek o kdlcsonzes is feladoto volt.
Meg 1957-ben tuddsit a Pest Megyei Konyvtdros orrol, hogy a megyei konyvtdr konyvtdrkozi kdlcsdnzest is ve- gez. Ezzel is megprdbditdk segiteni o kevesbe elldtott konyvtdmkot.
1958-ban nogy vdltozds dllt be a konyvtdr eleteben. A Pest Megyei Tondcs megszOntette o kdnyvtdr budo- pesti kdlcsdnzdi tevekenyseget. Nem finanszirozto tovdbb o kdnyvbeszerzest. A megyei kdnyvtdr fd feladoto a hdldzoti munko irdnyitdsa, a mddszertani munko lett. Homomson ozonban ez is veszelybe kerOlt. Az V. Keru- leti Tandcs penzhidnym hivotkozva beszOntette o Nemzeti Szalon tevekenyseget. Elhotdroztdk oz epOlet lebon- tdsdt is, de oz itt levo Pest Megyei Konyvtdr elhelyezeserol senki sem tudott, vogy okort gondoskodni. Sem a Megyei Tondcs, sem a Fovdrosi Tandcs. VegOl onelkOl, hogy dontes szOletett volno, o konyvtdr feje felett meg- kezdtek oz epOlet bontdsdt. Elobb o lokotlonnd vdIt reszt. „Mi P^dig ott voltunk a fel epuletben, amely mdr eletveszelyes is volf'^^- emiekszik Debreceni Imrene.
Az uj stdcid helyet o Moszkvo ter sarkdn jeloltek ki. Egy Oresse vdIt, romos kerekpdr bolt helyisegeben, me- lyet ozonbon fel kellett ujitoni. Az illetekesek el is ddntdttek, omig az epitkezes folyik, irdny Szentendre. 1959.
mdrciusdtol az ottoni Jozsef Attilo Muvelddesi hdz odott otthont o Pest Megyei Kdnyvtdrnok. A helyzet elkese- ritd volt. A munkotdrsok egyetlen helyiseget koptok es egy kicsi vezetoi szobdt. A kb. 80 m^ olapterOletu szo- bdbon 0 kdnyvek dsszezsufolva sem fertek el. Az dllomdny egy resze Idddkbon csomogolvo dllt o folddn. Szent- endrere csok oz dllomdnygyampitd es feldolgozo csoport ment ki. A tdbbiek jdrtdk o megyet, es Pesten taldl- koztok. A megyei kdnyvtdr 1961-ig miikdddtt itt. Azoz, hogy mukoddtt volno. „ A z a ketev, amit a kdnyvtdr Szentendren tdltdtt, nemcsak a kdnyvtdr dolgozdi szdmdm jelentett megprdbditatdst, de akaddlyozta a bdld- zat eredmenyes irdnyitdsdt is" ~ em\ehi\k vissza oz igozgotdno. Azert ebben oz iddben is okodtok drven- detes esemenyfek. A legnogyobb vivmdny a muvelddesi autds szolgdiat meginditdso volt.
A Jilaaut6''
A megyei konyvtdr munkotdrsoi kulfdidi es belfdidi hirek alapjdn mdr tudtak o „csodaeszkozrdl", o muve- lodesi autdrdl. Ez nogyban segitette volno a munkdjukot. 1959-ben hozzd is jutottok. A Pest megyei flirlap orommel tudositjo oivosdit, hogy tiz megye kopott muvelodesi outdt. Abbdl egy o Pest megyeieke.i9
Az outd megszerzesenek tortenetet Debreceni Imrene „A lila w/o"cimii visszaemlekezesebdl ismerhetjOk meg. Amikor oz igozgotdndt behivtdk o megyehdzdro, hogy nezze meg o szdmukro szerzett outdt, csalddott.
A bemutotott outd mkterOlete ugyon eleg nogy volt, de ozt egykor pekdru kihorddsdm hoszndltdk. Kdnyvtdri hoszndlotm nem volt alkolmas. Megbeszeltek, hogy vogy dtolokitjdk, vagy megvdrjdk, omig taldlnok egy meg- felelot. Ez utdbbi megolddst vdlosztottdk. Az igazgotdno tdvoztdbon meg azt is megjegyezte, „milyen csunya puspdklila szfne van".^o Mdsnop a Pest Megyei Hirlap cimii ujsdgban mdr oz jelent meg, hogy „A Muveldde- si Miniszterium Kdnyvtdri Osztalya megkuldte a konyvtdrnak a muvelddesi outdt, de az igazgotd nem vette dt, mert nem tetszett neki a puspdklila szin."^^ VegOl a konyvtdr megkopto o megfeleld outdt. Sot pdr ev mul- vo meg egyet. Az egyik furgon dmpp volt, o mdsik bordd.
Az outd bedilitdsdnok gondjoirdl, drdmeirdi szdmtalon cikk szdmolt be. Az outdhoz termeszetesen nem volt se stdtusz, se kdltsegvetes. A mukddteteshez szOkseges felszerelest is o kdnyvtdrnok kellett eldteremteni. Ve- gOl osszedllt 0 csopot. A munkdt segito konyvtdrosok: Bicskei Zsolt, Oszloy Istvdn, Tomosi Tomds. Gepkocsive- i 8 zetdk: Laddnyi Jdzsef, Tormolojos, Viniczoi Istvdn. Az outdn dolgozdk fontosnok ereztek o munkdjukot.
j\t jVlegyei KoKvyvtdf* 50 e v e
Szerettek volno ozt tokeletesen vegezni, ezert ugy hotdroztok, hogy Mogvetd Brigdd neven munkobrigddot olo- kitonok. Megolokuldsukrd! o Pest megyei Hirlop is beszdmol.22
A muvelddesi outd voldbon nogy segitseget jelentett. Altolo eljuthottok o legtdvolobbi tonydm is. Utjuk so- rdn 50 dorob kdnyvbdl dlld csomogot vittek minden helyre, es ezt a leteti onyogot hetente csereltek. Mivel o kdlcsonzes sok iddt vett igenybe, ezt o munkdt nem oz outds konyvtdms, honem rendszerint o helybeli tonito vegezte. A konyvtdms csok cserelte oz dllomdnyt. Igy egy kiszdildssol tdbb telepulesre tudtdk eljuttotni o kdny- veket. A kdnyvtdrmi nem rendelkezd, de outdvol megkdzelithetd kisebb telepuleseken o kdnyvtdros vogy - ese- tenkent- 0 sofdr bonyolitotto le o kolcsonzest. Az outd segitsegevel szomsobb kopcsolot olokulhotott ki o me- gyei, 0 jdrdsi es leteti kdnyvtdmk kozott. Konnyebb lett o konyvcsere, oz dllomdny feltdltesenek oddigi nehez- kes folyomoto. A nepkdnyvtdras vdlogothotott o kivitt leteti onyogbdi. A szOkseges odminisztrdcidt minden le- velezes nelkOl ott helyben es gyorson elvegezhettek. A konyvtdr felesleges vogy kotesre szorulo, elfekvd kony- veit oz outd mogdvol vihette. Az uj szolgdltotdssol gyorsobbd, olcsdbbd es egyszerubbe vdlik a konyvtdrkozi kdlcsonzes is. A sOrgdsebb esetek kivetelevel oz outd szdllitjo ki o kdnyveket. A kiutozd kdnyvtdros felvildgosi- tdssol is szolgdl o megyei kdnyvtdr kozponti onyogdrdl, es tondcsot tud odni o konyvek igenylesevel kopcso- lotbon.
A kdnyvtdri munko mellett, miiszoki felszereltsege reven, o muvelddesi outd szeleskdrii nepmiivelesi mun- kdt is lehetove tett. A sojdt dromfejiesztdvel rendelkezd keskenyfilm-vetitogep ismeretterjesztd es jdtekfilmeket vetitett. Diovetitdje oz ismeretterjeszto eldoddsok illusztrdldsdhoz nyujtott lehetdseget. Mognetofonjo nepdol- gyiijtesre, kiserd miisomk szolgditotdsdm is olkolmos volt.
Mbbk§pz§sek
A mddszertoni munko irdnyitdi pedig folytottdk o kdnyvtdrosok kepzeset. KOldnbdzd foku es ideju tovdbb- kepzesi terveket doigoztok ki. 1957. oktdber 7-en meginditjdk o keteves tovdbbkepzd tonfolyomot. Ennek ke- reteben 0 kdnyvtdrosok kOldnbdzd politikoi es szokmoi eldoddsokot hollgothottok. Irdkkol toldlkoztok, es ki- cserelhettek egymds kdzdtt o toposztolotoikot. A toldlkozdk celjo volt oz is, hogy o „kdnyvtdrosok kdzdtt bord- ti legkdr olokuljon ki". A tovdbbkepzesek helye vdltozotos. Hoi Pomdzon toldlkoznok o volt Teleky-kostely- bon, hoi Vdcdukdn o regi grdf Serenyi porkbon. A Pest Megyei Konyvtdros igy szdmol be o vdcdukoi tovdbb- kepzesrdl:„Napi 6-7 drds, olykor eleg erds iramu szellemi munka, elmeleti es gyakorlati foglalkozdsok, kirdn- duldsok. A tanfolyam nemcsak a szokmoi ismeretek bdviteseben es felujitdsdban, banem a kdnyvtdros-kollek- tiva kialakitdsdban is eredmenyes volt "^3 ] 957-ben o kdnyvtdmn belOl megolokult o Mddszertoni Tondcs.
E tondcs segitette kesdbb o Pest Megyei Kdnyvtdms szerkeszteset es o tovdbbkepzest. SzervezesOkben 1962- tdl megkezdddik o szokkepzettseggel mdr rendelkezd kdnyvtdmsok hdmmeves tovdbbkepzese.
3 . 1 9 6 1 - T 6 L 1 9 7 5 - I G
1961-ben ugy tiint, hogy vegre megoldddik o meltotlon helyzet. Oecemberben o kdnyvtdr visszokdltdzhe- tett Budopestre o felujitott epOletbe, o Krisztino krt. 2-4. sz. old. A kdnyvtdr uj otthondnok olopterOlete 270 m2 volt. Ot iroda helyiseg, egy mktdr, egy tondcsterem segiti, hogy o munko vegre kedvezd kdrOlmenyek kd- zdtt folyhosson tovdbb. Sojnos o konyvtdrbon keves dllondd munkotdrs dolgozott. „Az a kdrulmeny bogynyil- vdnos kdnyvtdri tevekenyseget nem tudtunk folytatni, igen bdtrdnyosan befolydsolto a letszdm alakuldsdt es
y\t M e g y e i Konyvtd»* 50 e v e
szervezeset. Mig a megyei l(dnyvfml( mhamosan fejlodteli, s volt, ahol a munkatarsak szdmo 1964-ben eler- te a 20-at, Pest megyeben a kdnyvtdr alapitdsakor meglevd negy kdnyvtdrossal szemben 1964-ben, beleszd- mitva az autdn szolgdiatot teljesitdket is, csok kilenc a dolgozdk szdmo. "^^ Ennek ellenere eredmenyesen foiyt a szokmoi munko.
Celul tiiztek ki, hogy „Pest megye minden lokdhdzdbon legyen legoldbb egy olvosd" tudjuk meg oz ujsdg- bdl.23 S bdr o folusi kdnyvtdrak o megyeben 1959-tdl „intezmenyesOltek", dtkerultek o helyi tondcsokhoz, o munkatdrsok meg 1962-ben sem voltok elegedettek. „A lakossdgi normatfva alapjdn kialakftott kdnyvtdrak szdma meg nem vigasztald.'"^^ Kdzben pedig, o Pest Megyei Kdnyvtdms tonusdgo szerint, nogy igyekezettel szerveztek oz olvosdmozgolmokot/Jdzsef Attilo olvosdmozgolom/, oz iradolmi es munkoversenyeket. Kuldn fi- gyelmet kop oz 1961 -ben inditott „Kdnyvtdmk kdzdtti verseny." 1962-ben meginditjdk o Kdnyvbordt-mozgol- mot. Az evenkent megtortott Onnepi kdnyvheti randezvenyek szervezese mellett - o tdbbi megyei kdnyvtdrhoz hosonldon - segitettek, osztdndztek o „felszoboduldsi", Tondcskdztdrsosdgi es mds dllomi Onnepsegek meg- rendezeset.
Az uj helyen - bdr o szemeiyi letszdm szinte vdltozotlon - lehetdseg nyilt oz dtfogdbb szokmoi munkdra is. Orvos Mdrio vezetesevel o volomikori kdlcsonzes ramenyeben folyt o tervszeru dllomdnygyorapitds. A Fel- dolgozo csoport megkezdte o kotoldgusepitest. Celjuk o hdldzot kotoldgusoinok ket Otemben tortend kiepitese volt. Az eldkeszOlet 1957-1959-ig, mig o stencilezessel vegzett cedulosokszorasitds 1959-1966-ig tortott.
Kezdetben o munkatdrsok kijdrnak segiteni, mojd csoportoson is doigoztok. A Megyei Kdnyvtdrban 1966-bon mdr 130.000 cedulo volt o raktdrbon, es 17 kdnyvtdr vette igenybe o ceduloszolgdltotdst.
Az 1966-os ev komoly eldrelepest jelent o kdzsegi kdnyvtdmk eleteben. Az ev vegeig minden fOggetlenitett kdzsegi konyvtdr csotlokozhotott o kotoldgus szerkesztesehez. A kdzds kotoldgusepitest o budoi jdrds kezdeme- nyezte. A csoportos munkdt Budokeszin mutottdk be. „A megjelentek jdnak taldltdk a vegzett munkdt, es el- hatdroztdk, hogy ezt a mddszert az egesz megyeben megvaldsitjdk."^^ I munko eradmenyekent o megyeben sorra keszOltek el a kotoldgusok, o kdnyvtdrosok pedig megtonultdk o szerkesztest. A munkdbon o budoi es o szentendrai jdrds dllt oz elen. A kotoldgusok kiepiteset 1968. decemberera terveztek.
1967-tdl uj eindkhelyettes/dr. Csicsoy Ivdn/es o muvelddesi osztdlyon uj vezeto/Borbely Tibor/ dllt mun- kdbo. „Az uj vezetes a megye sajdtos helyzetet/megyei szekhely hidnya, agglomerdcid, Budapest kozelsege stb/elemezve kereste azokat a formdkat, szervezeti kereteket, amelyeket felbaszndlva lebetne kialakftani az egesz megyet erintd, kdzmuvelodesi intezmenyrendszert dsszefogd, kdzmuvelodesi koncepcidt."^^k sok meg- beszeles, szokmoi tondcskozds, vito eredmenye, hogy o Megyei Tondcs o 32/1971 sz. hotdrozotdvol elfogod- to 0 „Pest megyei tdjcentrikus kdzmuvelodesi koncepciot."
A kdnyvtdr szdmdra ez oz jelentette, hogy „videkre" kdltdzik. Am hogy hovd, o megye melyik telepOlesere, ozt ekkor meg nem ddntdttek el. Azt ozonbon igen, hogy orm o sok kdnyvre, omely o megyei konyvtdrbon von, mdr nem lesz szOkseg. Penz sem igen volt uj beszerzesekra. Debraceni Imrene ozt o felodotot kopto, hogy „sur- gosen keszitsen javaslatot arrdi, hogyan lebetne elosztani a kdnyvdilomdnyt a jdrdsi kdnyvtdrak kdzdtt. '^^ A felodotra o munkotdrsok hdram nopot koptok. A mentsOk, omi menthetd elv olopjdn o kollegdknok ozonban remek dtletOk tdmodt. Az oddig gondoson kiepitett dllomdnyt, o sok szokkdnyvet, oz olyon orszdgos jelentdse- gu irdk, kdltdk miiveit - okik bdrmilyen mertekben is kdtddtek o megye volomelyik telepOlesehez - bemktdk 0 helytorteneti gyujtemenybe. Aztdn orro hivotkozva, hogy „o gyiijtemenynek csok egyOtt von erteke", sikerOlt meggydzni o megyei vezetdket, hogy oz dllomdny egyben maradjon.
j A P*est A ^ e g y e l Ko ny vf at * 5 0 e v e
j A P e s t M e g y e i Konyv+d»* 50 e v e
A szentendrei ideiglenes szallashelyen (1959-1960)
A Muvelodesi Autd metamorfdziso II.
2 3
I
" P e s t A ^ e g y e i K o n y v t d5 0 e v e
.Az 1960-as vacdukai tanfolyam resztvevoi
Az oktatok vitadelutonja a Tdpioszentmdrtonbon 1962-ben 2 4
j A "Pest A A e g y e i K o n y v f d r 5 0 e v e
PEST MEGYEI MOVELdD^SI KOZPONT KONYVTAR - PMKK 1975-1989
1. MIERT EPPEN SZENTENDRE?
A
mikor o Pest Megyei Tondcson felmerOlt egy megyei komplex muvelodesi intezmeny letesitesenek gondo- loto, oz elhelyezesere tdbb vdros neve is szobo jdtt: Cegled, Gdddlld, Szentendre, Vdc. Annok, hogy o me- gyei vezetok vegul megis Szentendre mellett ddntdttek, tdbb oko is volt. VelemenyOk szerint ez o vdms kdze- lithetd meg o legkdnnyebben minden irdnybdi. Emellett, Szentendre kordbbon mdr otthont odott tdbb megyei es orszdgos intezmenynek. A gorogkeleti egyhdz szervezeseben o szerb pOspdkseg epuleteben 1964-ben itt nyilt meg o Szerb Egyhdztorteneti Gyujtemeny. 1969-ben itt kezdtek meg epiteni hozdnk egyik legnogyobb muzedlis intezmenyet, o Szobodteri Nepmjzi Muzeumot, omely vegOl 1974-ben nyilt meg. 1972-ben Szent- endrere kdltdzott o megye muzeumoinok irdnyitdsdt vegzd Pest Megyei Muzeumok Igozgotdsdgo.A Pest megye muvelddesi hdzoinok es kdnyvtdminok segiteset, irdnyitdsdt vegzd uj intezmeny dtoddsdt 1975-re irdnyoztdk eld. Tdth Femncnek, okinek olkolmo volt megnezni o tervet, mdr ekkor ketsegei tdmodtok 0 meret es oz elhelyezes miott. A kdnyvtdri resz olopterOletet kicsinek tortotto. A tervben nem szerepelt o gyer- mekkonyvtdr es 0 koteszet. Ldtszott, hogy o fdfolokon es oz olopterOleten kesdbb sem lehet vdltoztotni. Mind- ezek ellenere ugy velte, hogy „a megyei l(dnyvtdr munkafeltetele az elozoekfiez kepest osszehasonlitfiatatlanul kedvezobblesz.'"^'^
1975. marcius 7-en o megyei kdnyvtdr munkoertekezleten elbucsuztottdk o nyugolombo vonuld igozgotdt.
A munkatdrsok egy resze ozonbon nemcsok oz igozgotdtdl bucsuzott, hanem o kdnyvtdrtdl is. Nem mindenki vdllolto 0 Szentendrere void kijdrdst.
A Pest Megyei Muvelodesi Kdzpont es Kdnyvtdr/PMKK/ dtoddsdm 1975. dprilis 2-dn kerOlt sor. A tenyle- ges mukddes meginduldso oz epitessel kopcsolotos muszoki gondok, pmblemdk miott ozonbon elhuzddott de- cember 16-ig.
2. A KOMPLEX INTEZMENY
Az okot, omiert Pest megye vezetoi oz orszdg elso komplex intezmenyenek megvoldsitdso mellett ddntdttek, igy mogyordztdk meg: „ozonos muvelodespolitikaicelkituzes megvaldsitdsa azazanos fdldm'izi, tdrsadalmi, po- litikai batdkdrben/'^^ kim^emeny Pest megye kdze! egy millid lokoso kdreben vegzi tevekenyseget. A tervek szerint o Pest Megyei Muvelodesi Kdzpont es Kdnyvtdr egy intezmenyben osszevonton, kdzds epOletben, kdzds vezetessel, de a szokmoi kdltseghelyek elkOldnitesevel mukddik. Az intezmeny gozdosdgi, penzOgyi csoportjo, Ozemeltetesi, technikoi es muszoki szemelyzete kdzds, egyordnt elldtjo o kdnyvtdri es a muvelddesi felodotokat.
Kezdetben o PMKK elen szokmoilog elkOldnOlt ket vezeto dllt: Bihori Jdzsef es Bekes Gyorgy. Mindket igoz- gotdt 0 Megyei Tondcs VB Muvelddesi Osztdlyo nevezte ki, de vegul old- es fdlerendeltseg volt kdzdttOk. Ez ne- ho velemenykuldnbseghez, ellentethez vezetett. Kesdbb oz intezmeny elen ditoldnos igozgotd dllt: Bihori Jozsef.
Mellette o muvelddesi otthoni teenddket oz igozgotdhelyettes, Perjessy Bornobds, o szentendrei Jozsef Attilo Muvelodesi Hdz egykori igozgotdjo vegzi. A megyei konyvtdr szokmoi igozgotdjo, egyuttol oz egesz intezmeny ditoldnos igozgotdhelyettese Bekes Gyorgy lesz, oki a Pest Megyei Konyvtdr igozgotdjokent nogy energidvol
kezdte meg oz uj tipusu kdnyvtdri munko szervezeset. 2 5
j A P e s t M e g y e i K o n y v t d » * 5 0 e v e
Az egy hdzbon mukodo ket intezmeny o kezdetektdl kdzds munkotervet keszit, kozdsen tervez, egyOtt sze- retne dolgozni, vegrehojtoni, ertekelni. „Ez az egyseg egyarant magdba foglalja a helyi es a halozati, a gya- korlati es elmeleti egyseget."^^ „kz intezmeny tevekenyseget a pdrthatdrozot alapjan a kozmiivelodesi intez- menyek es intezmenyrendszerek kdzdtti munkamegosztdst hgyelembe veve, kozvetlen felugyeleti szervenek, a Pest megyei Tandcs K B. Muvelddesi Osztdlydnak irdnyitdsdval vegzi ''32
3 . AZ ELHELYEZES ^S A KdZOS MUNKA
Az induldskor oz elso gondot oz epOletben void elhelyezkedes jelentette. A PMKK letesitesevel egyidejuleg ugyonis negy intezmenyt kellett megszOntetni. Ezek: o Pest Megyei Nepmuvelesi Tondcsodd, o Pest Megyei Konyvtdr, o szentendrei Vdrosi-Jdrdsi Kdnyvtdr, ill. o szentendrei Jdzsef Attilo Muvelddesi Kdzpont. Az eddig kO- lon dlld es miikddd intezmenyeket eldszdr is dssze kellett kdltdztetni.
A vdros kozpontjdbon emelt uj epOlet olopterOlete 2 468 m^, terfogoto 15135 m3. Tervezd epitesz: Hoffer Miklos, belsoepitesz: Timdr Annomdrio. „Hoffer Miklos Ybl-dijos epiteszt lenyegesen befolydsolto oz o megtisz- telo kdtdttseg, hogy o Kossuth-dijos kivdid miivesz, Borcsoy Jend felkerest kopott oz intezmenyben elhelyezen- dd 33 negyzetmeteres monumentdlis mozoikfolkep muveszi megolddsdm. A hdz megjeleneseben sem o szok- vdnyos formdt koveti. A szokotlon oloprajzi es metszeti kiolokitdst kezdetben sokon ellenerzessel fogodtdk, de gondot okozott oz eirendezesben is.
J belsd terek szervezeset lenyegesen befolydsolta a komplex intezmeny letrehazdsdnak szdndeka, az az el- kepzeles, hogy a hdz egyetemlegesen szolgdija oz olvasdsi kulturdt, a kepzdmuveszeti nevelest, helyet adjon szinhdzi eldaddsoknak es klubhelyisegeiben szakkdreivel biztosftani tudjo a tartds, alkotd kdzdssegek kialaku- Idsdt, munkdjdt."^^ E sokretii tdrekves nyomdn ertheto, hogy o kdnyvtdr huzto o'rdvidebbet, kopto o legkeve- sebb teret, oz epOlet olig 1/5-et.
Az intezmeny konyvtdrdt, o megnyitdskor kiodott tdjekoztotd fuzetben A. Mote Gyorgy, oz olvosdszolgdlot elso vezetdje, o Pest Megyei Kdnyvtdms hosdbjoin mutotto be:
„A fdbejdratazEngels/ma Pdtridrka/utcdrdi nyilik. A Idtogatd a reprezentotiv eldcsarnokba lepve Barcsay Jend Szentendrei mozaikjdval taldija magdt szemben. A Ienyugdzd alkotds bai oldaldrdi nyild ajtdn keresztui juthatunk be a kdnyvtdr 450 negyzetmeteres alapteruletu szabadpolcos olvasd- es kolcsonzo termebe. Az itt berendezett, B tfpusu megyei kdzmuvelddesi kdnyvtdrban helyet kapott meg a bangtdr is. A bfrlap- es folyoirat reszlegben 346 eldfizetett periodikdbdl tdjekozddhatnak az olvasdk a legfrissebb politikai, kulturdlis, tudomd- nyos, gozdosdgi esemenyekrdi es eredmenyekrdl. "34
Mint 0 hoszndlot sordn kiderOlt, hibds volt o koncepcid. Az uj epOlet sem tudott befogodni mindent es min- denkit. A kdzmuvelddesi intezmenyek nogy resze kenytelen volt tovdbbm is kOlon helyeken mukddni. Az epO- leten kivul momdt reszlegek o kovetkezdk voltok: Gyermekkonyvtdr (Somogyi-Bocsd port, mo Duno korzd 12.) Ifjusdgi Pinceklub (Somogyi-Bocsd port, mo Duno korzd 12.) Vojdo Lojos kepzdmuveszeti studio kidllitdsi te- rem pinceje (Peter Pdl u. 6.). Budopesten momdt o megyei kdnyvtdr egy mktdm es o koteszet.
A kellden dt nem gondolt, es gyorson elkeszitett epulet kesdbb egyre tdbb gondot okozott. Ezek egyikerdl- mdsikdrdl kepet nyerhetOnk Gogoldk Rito 1983-os szokdolgozoto olopjdn: „Az olvosdszolgdiotbon eltoltdtt idd, 0 kdnyvtdmsokkol, nepmuveldkkel, oz olvasdkkol tortent beszelgetes is ozt erdsiti meg benne, hogy „o mdr kez- detekkor is sziikos helyen mdm csok lemonddssol vegezheto o munko." Kicsi o kdnyvtdr tere es roktdm.
y\t A ^ e g y e i K o n y v t d 5 0 e v e
Annok, hogy o kdnyvtdr ilyen helyzetben von, Rito o mogyordzotdt is megtoldlto kdnyvtdrtudomdnyi ismere- teiben. A sokot forgotott Mogyor konyvtortdrtenetbdl felhongzott Erdeiyi Pdl, kolozsvdri kdnyvtdrigozgotdnok, 0 20. szdzod elso evtizedeiben hirdetett nezete: „Jdl mukddd kdnyvtdr csok oz epitesz es o kdnyvtdms egyOtt- miikddese reven keszOlhet." Am o PMKK tervezdje nem tudto, hogy kdnyvtdrot tervez. Az itt dolgozo jdvendd kdnyvtdrosok pedig sem o tervet, sem o tervezdt nem ismertek.
Akik 0 komplex intezmenyt kitoldltdk, arm nem gondoltok, hogy ket teljesen mds igennyel, sojdtossdggol dolgozo intezmenyt kopcsolnok egybe. ErrdI oz egyik nepmuvelo ezt mondta. „Nekunk sok olyon munkdnk von, omi zojos, piszkos, ter kell hozzd. Ez ellentetben all o kdnyvtdr csendjevel es nyugolmdvol." Ehhez hoz- zdtehetd meg, a szokkdrok neho meg egymdst is zovorjdk, nemcsak o kdnyvtdmt. Amikor enekeini kezd o vd- rosi kdms, bdrmilyen szepen hongzik is, o szomszed szobdbon epp vetitett kepes tudomdnyos vogy honisme- reti eldoddst szeretnenek hollgotni o Petdfi kor togjoi. Nehez tOrelemmel elviseini egymdst, mert a folok nin- csenek szigetelve.
Emellett oz imddk es o munkotdrsok elhelyezesere szolgdid helyisegek is olkolmatlonok o nyugodt, kenyel- mes munkdm. A hdz nogy felOletet boritd oblokok nem nyithotdk, mivel legkondiciondldkkol terveztek oz epO- letet. Ez ozonbon az akkori gozdosdgi helyzetben megoldhototlon volt. Ezert elviselhetetlen, levegdtlen sok he- lyiseg. A kedvezotlen munkofelteteiek csok o felodotok msszobb megolddsdhoz vezettek. A sziikos hely pedig surldddst okozott oz itt dolgozdk kdzdtt.
Alig tiz evvel oz indulds utdn, 1985-ben, nogy vdltozds dllt be o komplex intezmeny eleteben. Ekkor ujm visszokerOlt o vdms fenntortdsdbo oz egykor megszOntetett Jdzsef Attila Muvelddesi Hdz es o Jdrdsi- Vdrosi Kdnyvtdr epOlete (Duno korzd 1 l/o.). A hdz Ounoporti Muvelodesi Hdz neven a PMKK gondozdsd- bo kerOlt. Ide helyeztek dt o szokkdroket es oz ifjusdgi pmgmmokat. Bdr oz dtepites, korbontortds elmo- mdt, 0 munko jobb kdrOlmenyek kdzdtt folytotddhotott. A nepmuveldk es o kdnyvtdmsok ozonbon tovdbb- m is egyOtt doigoztok o vdros kulturdlis eleteert. Nem oz o fontos ugyonis, hogy egy helyen legyenek o nepmuveldk es kdnyvtdrosok, honem hogy egyformdn gondolkodjonok, okorjonakvolomit. A munkotdrsok ezt igy fogolmoztdk meg. „ H o o kdrOlmenyek megfeleldek, ho o kdltsegek, o miikddesi felteteiek megvon- nak, jd oz integrdcio." De magdhoz oz egyOttmukodeshez nem kell integrdltnok Ienni, oz egyOttmukddes 0 szemelyektdl fOgg.
4. A KONYVTARI MUNKA
A Szentendren kiolokitott uj megyei intezmeny 1975-tdl hdrmos szerepkdrt Idtott el: helyi, jdrdsi es me- gyei. E felodotrendszerben egyformdn fontosnok tortottdk mindhdmm reszterOletet, de o megyei szerepkdrt tor- tottdk meghotdrozdnok. Ez ozt is jelentette, hogy igen jelentdsse volt oz intezmeny mddszereket kidolgozd mii- hely szerepe.
A Pest megye kdnyvtdrhdldzotdbon vegzendd munkdrdi, o tervekrdi kepet kopunk obbdl o felszdioldsbdl, omely 1977. Junius 7-en hongzott el o PMKK-bon tortott megyei oktivoertekezleten. Ezen reszt vettek o pdrt, 0 tandcsok, o tdrsadalmi szervek, oz uzemek, vdllolotok vezetoi es kulturdlis Ogyekkel foglolkozd munkotdrsoi.
Az ertekezleten, amikor Bekes Gydrgyre kerOlt o sor, megprdbdito felhivni o fenntortdk, irdnyitdk figyelmet o kdnyvtdmk mukddesenek, munkokdrOlmenyeinek jovitdsdm. A konyvtdrosokot pedig arm buzditotta, hogy szd- mukra 0 volddi olvosd legyen o fontos, ne o tervszdm.
7 ^ P e s t J\Ae.gye.\* 5 0 e v e
A megyei igazgato az olvasdsi kultum, o kdnyvtdrhoszndlotfejlesztese erdekeben fontosnok tort minden faj- to mddszert, oz ird-olvosd toldlkozdt, a gyermekeknek tortott rendhogyd drdt, o helytorteneti munkdt. Nemcsak itt, oz ertekezleten, de jdrvo o megyet is mindenhol teljes energidvol, Ogyszeretettel prdbdito felebreszteni a mindenkori vezetok lelkiismeretet a kdnyvtdrOgy eldremozditdsdm. 0 mogo helyben is mindent megtett. 1978.
janudr 2-dn a PMKK egyOttmukddesi szerzddest kdtdtt o Fovdrosi Szobd Ervin KonyvtdrmI. Ugyonez ev Julius 5-en megolokult o Mogyor Kdnyvtdms EgyesOlet Pest megyei terOleti szervezete. Meg ebben oz evben a PMKK bekopcsolddott a Pest Megyei Tondcs Muvelddesi Osztdlydnok irdnyitdsdval mukddd szokfelOgyeleti munkdbo.
Bekes Gyorgy szervezte o kdnyvtdri szokfelOgyeldi tevekenyseget, omelynek sordn igyekezett feltdrni o kdnyv- tdrhdidzot belsd ellentmonddsoit, eredmenyeit es hidnyossdgoit. 1981-ben oz okkor mdr o Pest megyei Pe- dogdgioi Tovdbbkepzd Kobinettulajdondbon levo budopesti Krisztino krt. 2-4. sz. helyisegeben megkezdte mu- kddeset o Pest megyei tdroldkdnyvtdr, omely lehetove tette, hogy o megye konyvtdmi megszoboduljonok oz evek sordn felgyOlemlett duplumoktdl, o gyujtokorOkbe nem illo konyvektol. Bdr o tdmid befogaddkepessege mdr okkor is korldtozott volt.
A PMKK-bon a hetvenes evekben nogy lendOlettel vegzett munko nagybon hozzdjdrult o megye kdnyvtdri helyzetenek jovitdsdhoz. A Pest Megyei Konyvtdms 1985-ben igy ertekeli a fejiodest: „Valdban elobtre lepett a fegetben igen mostoha sorsu Pest megyei konyvtofOgy. abszolut szdmoktan m e m feitetelei szinte latvanyos javuldst mutattak 1975 es 1983 kozott kilencven telepOlesen es buszonnegy nagyOzemben korszemitettek, bovitettek az intezmenyeket a konyvbeszerzesre forditott penzdsszegek a tanacsi balozatban megbaromszom- zodtak. Az egy lakosm jutd beszerzesi keret 10.2 Ff nagyobb az orszdgos dtlagndl, ami 9.4 Ft A fdbivatdsu kdnyvtdrosok szdma a tanacsi konyvtdrakban betvendttel, az iskoldkban buszondttel ndtt. A megye gondosko- ddsa es a kdnyvtdrosok erdfeszftese kdvetkezteben Pest megyeben az olvasdk szdma nem csdkkent, banem 27.5 ezerrel emelkedeft. "35 ^^Ma nyugodt lelkiismerettel es elismeressel dllapitbatjuk meg, bogy ez a fejlesz- tesi program, ba a feladatokat teljes mertekben nem is tudto megoldani - eel jdt elerte. A kdnyvtdri elldtdst te- kintve Pest megye ma az orszdgos mezdnyben kdzepOtt belyezkedik - mondjo Pusztoi Ferenc, muveld- desi miniszterhelyettes, amikor 1986-bon megnyitjo o Dunokeszi Vdrosi Kdnyvtdmt.
A Pest megyei kdnyvtdrOgy irdnyitdso mellett o PMKK Szentendren helyi szoigditatdsokot nyujtott es nyujt.
Az induldskor o kdnyvtdr szeretett volno o „vdms dolgozo szobdjo" Ienni. „A szabadpolcon az olvasdszolgdiat maris tekintelyes gyujtemenyre tdmaszkodbatott. A kdlcsdnzd teremben 120 kdnyvdilvdnyon 30 000 kdtetet belyeztunk el Ebbdl 8 000 kdtet a helyben haszndlhatd kezikdny]/''^^ - rdgzitette az olvosdszolgdlot elso cso- portvezetdje. Mate Gyorgy. „Megvoldsitani minden nap, minden lehetdf'^^ - vallotto o mdsodik csoportveze- td, Bosnydk Sdndor. A helyi tevekenyseg hotdkdre Szentendre vdmsro es kozvetlen kdrnyezetere, vonzdskdrze- tere terjedt ki. Szdmukm kdzepfoku kdnyvtdri elldtdst nyujt. 1981-tdl oz olvosdszolgdlot csoportvezetdje Tolo Peterne, oz egykori Vdrosi- Jdrdsi Kdnyvtdr dolgozdjo, oki regdto ismerte o vdms kulturdlis igenyeit.
Eldrelepest jelentett o gyermekolvosdk elldtdso teren, hogy 1986-ban o PMKK egyOttmiikddesi szerzddest kdtott 0 szentendrei iskoldkkol. Ennek ertelmeben 40 000 Ft-t biztosit oz iskoloi kdnyvtdmk kdnyvbeszerzese- nek fedezesere, o vdsdmit kdnyvek feldolgozdsdt is o megyei kdnyvtdr vdllolto.
A fentebb vdzolt tevekenysegeket oz intezmeny kdnyvtdri resze o kovetkezo szervezeti feldllitdsbon vegezte es vegzi: Kdnyvtdri hdldzoti-mddszertani csoport, Allomdnygyompitdsi es feldolgozd csoport, Olvosdszolgdloti csoport.
P e s t A ^ e g y e i Konyvtdf* 50 e v e f—— " " - " ^ l
Gondot okozott ozonbon o kdnyvtdri munkotdrsok helyzete is. Az egyik munkobeszdmold ugyon ozt rdgzi- ti, hogy „az intezmeny szemeiyi elldtdso megfeleldnek mondhotd", bdr sok o fluktudcid. Ennek oz oko oz olo- csony munkober es o megoldotlon lokdshelyzet. A munkotdrsoknok csok egy resze/bdr o nogyobb/ lokik Szent- endren. A tdbbiek Budopestrol es o kdmyekrdi jdrnok be/Budokoldsz, Pilisszdntd, Szigetmonostor, Tohitdtfolu, Visegrdd/.. A felndtt konyvtdrbon sok oz dtmeneti idore bedllt munkotdrs. 1975 dto negyvendt kdnyvtdros or- cdt kellett megismerni oz olvosdknok A vdndorlds mdsik oko volt - oz emiitettek mellett - hogy o nogy kdnyv- tdr olkolmos munkohely volt oz erettsegi utdn felvetelire keszOlo didkoknok, illetve o vdrosbon megtelepedett orvos es kotonotiszt felesegeknek. Igy eshetett meg, hogy o konyvtdrbon munkdt vdlloldk eredeti foglolkozdso 0 szokdcsndtdl oz okleveles gydgyszereszig igen sokfele volt.
1987-ben nyugdijbo megy o kdnyvtdr igozgotdjo, Bekes Gyorgy. Tisztet megbizott igozgotdkent o Mddszer- toni Osztdly dolgozdjo, dr. Omhos Istvdnne veszi dt. Azonbon homoroson d is nyugdijbo vonult. A kdnyvtdr ve- zetesevel 1989-ben oz itt ugyoncsok mddszertonoskent dolgozo Biczdk Petert bizzdk meg. Az d igozgotdso ide- jen kezdddik meg oz egykori komplex, mojd integrdit muvelddesi intezmeny szetvdidso. A kdnyvtdr visszokop- jo egykori dndlldsdgdt.
2 9
j\t M e g y e i KoKvyvta** 50 e v e
j A P e s t M e g y e i K o n y v t d » * 5 0 e v e
Gyermekolvasok oz uj konyvtarban
I—— — j A " P e s t A ^ e g y e i Konyvtd** 5 0 e v e
A konyvtdr a rendszervditds utdn
EGY FONTOS TANACSKOZAS
elentos tortenelmi korszakhatdrok dtiepesenel gyokron nem eszleljOk ozonnol, hogy uj „id6szdmitds" kez- J dodik. A kdnyvtdmsok ozonbon erzekenyek lehetnek o tdrsodolmi folyomotokro, mert o mndszervdltds hoj- noldn, 1989. mdjus 9-en mndezett kdzkdnyvtdri dsszejdvetelre, Szentendrem mintegy 300-on jdttek el oz or- szdg kOldnbdzo pontjoirdl. A megyei kdnyvtdmk mddszertonosoi fogolmoztdk meg, mit okor o kdnyvtdros szok- mo 0 jdvd kdnyvtdrdtdl - o sejtett politikoi, tdrsodolmi, gozdosdgi vdltozdsokot ezzel mintegy megeldzve. A ki- dltvdny pontjoi tdbb iddtdlld elemet tortolmoztok, hotdso eldszdr ozonbon elsdsorbon o szokmdn belOl erve- nyesOlt, nemigen jutott el o nyilvdnossdghoz, kulonosen o donteshozdkhoz nem. Jelentdsege obbon dllt, hogy elinditotto o kdnyvtdrosok kdzott o mndszeres porbeszedet, melynek celjo o kozos dlldsfogloldsok kiolokitdso, oz osszefogds, oz erdekervenyesites.
AZ OJRA ONAIL6 PEST MEGYEI KONYVTAR
A vdltozds oz dllomigozgotdsbon kdvetkezett be legeldszdr, 1990-ben megolokultok oz dnkormdnyzotok o helyhotdsdgi vdlosztdsok utdn. A Pest Megyei Onkormdnyzot is felOlvizsgdIto intezmenymndszeret, s orm ddn- tesm jutott, hogy megszunteti o komplex intezmenykent mukddd Pest Megyei Muvelddesi Kdzpont es Kdnyvtd- mt. Helyette megolopitotto o Pest Megyei Kdnyvtdrot, o Pest Megyei Kdzmuvelddesi Informdcids Kdzpontot, il- letve levdiosztotto oz intezmenyrol o helyi kdzmuvelddesi felodotokot. Utdbbit dtodto o vdmsnok, ohol letrejott 0 Dunoporti Muvelddesi ffdz. 1991. oktdber 01. oz dndlld Pest Megyei Kdnyvtdr uj szOletesnopjo.
A szetvdids nem volt konfliktusmentes, hiszen szemeiyi erdekeket, intezmenyi es dnkormdnyzoti vogyont egyordnt erintett.
A Pest Megyei Muvelddesi Kozpont ket epOletben miikdddtt: o Pdtridrko u. 7. olotti fdepOletben es o Duno- porti Muvelddesi Hdzbon, o Dunokorzdn. A sors furcsa fintoro, hogy o vogyondtodd bizottsdg ozt o hdzot, ohol 0 vdrosi kdzmiivelddes folyt, o megyei onkormdnyzot birtokdbo odto, o Pdtridrko u. 7-et, ohol ket megyei in- tezmeny miikdddtt, o vdmsnok itelte.
Konfliktusok es birdsdgi perek hosszu soro kezdddott el, melynek kdvetkezmenyei o moi nopig hotnok.
A megyei kdzgyules o Pest Megyei Kdnyvtdmt dndlld gozddlkoddsi joggol ruhdzto fel es rdbizto o teljes epu- let mukodteteset, mig o Pest Megyei Kozmiivelodesi Informdcids Kdzpont reszben dndlld gozddlkodd lett, mojd 1996-bon bekoltdzdtt Budopestre, o megyei onkormdnyzot epOletebe.
A kdnyvtdr elete semmivel sem lett egyszeriibb, mivel rdgtdn oz elso ciklusbon kiolokult egy dddz vito o me- gyei es vdmsi onkormdnyzot kdzdtt o mdr emiitett tulojdonok, illetve o megyei kdnyvtdr kdltsegvetese felett. A me- gyei konyvtdr o helyi lokossdgot Idtjo el, tehdt o vdmsnok fizetnie kell o szolgdltotdsert, szdit o megyei dlldsfog- lolds. A vdrosm kirdtt kdltsegvetesi tdmogotds dsszeget egyszeruen elvontdk o megyei kdnyvtdr kdltsegvetesebdl, s ettdl kezdve oz intezmeny ket forrdsbdl kopto o penzt - ho kopto. Sokszor elofordult, hogy felev tdjdn elfogyott 0 megyei kdltsegvetesi keret, o vdms meg nem utolto o sojdt reszet, s o berek kifizetese miott penzert kellett kd- nydrdgni. Megtdrtent, hogy o megye szolgditotdscsdkkenes eirendelesevel prdbdito o vdmst o kdnyvtdr tdmogotd- sdm rdbimi. VegOl o mdsodik ciklus vegem sikerOlt elernOnk, hogy o dllomhdztortdsi tdrvenynek megfelelden tel- 3 4 jes koltsegvetesOnk legyen o megyei dnkormdnyzotndl, fOggetlenOl o vdrosi tdmogotdstdl.
j A P e s t M e g y e i Konyvtdt* 50 e v e f — - ~
AZ EPULET
A tulajdon korOl kiolokult vito nem hotott jol oz epOlet felujitdsdm, korbontortdsdm sem. Miutdn ket me- gyei intezmeny mukddott oz epOletben, omely, mint emiitettem, vdmsi tulojdon volt, egyik fel sem okort fel- ujitdsi penzt didozni o per olott dlld, bizonytolon sorsu hdzm.
Pedig egym sulyosobb gondokkol kuszkddtOnk: elovult oz elektmmos mndszer, o futesi mndszer es o kozd- nok, 0 VIZ- es csotorno mndszer, oz epOlet tdbb ponton bedzott, o kdnyvtdr vildgitoso elviselhetetlenne es jovit- hototlonnd volt, o mellekhelyisegek dllopoto tragikus volt, de meg o tisztosdgi festesre sem futott o rendkivOl szukm szobott kdltsegvetesbdi. A kdnyvtdr mukddtetesi kdrebe tortozd szinhdzterem is teljesen tdnkrement.
A 90-es evek kdzepetdl evrdI m e hotekonyobbon sikerOlt meggydzni o fenntortdkot, hogy egy-egy sulyos gondunkot orvosoljdk, igy mo, oki belep o kdnyvtdrbo, mdr nem erezheti meltotlonnok o kdrOlmenyeinket.
Az utdbbi evek felujitdsoi:
Az epOlet tetejenek szigetelese (1996)
Az epOlet kdzdnsegforgolmi helyisegeinek festese (1997) Az epOlet elektmmos kdzpontjdnok felujitdso (2000)
Az epOlet kdzdnsegforgolmi mellekhelyisegeinek felujitdso (2001) A kdnyvtdri olvosdtemk vildgitdsdnok teljes felujitdso (2001) Az imdohelyisegek, folyosdk festese (2001)
A gyermekkonyvtdr, oz ologsori iroddk, kdnyvmktdr, folyosd elektmmos vezetekeinek, ormoturdinok csereje (2002)
2001- re o szentendrei epOlet tuiojdonviszonyoi is tisztdzddtok: birdsdgi dontes olopjdn o megyei onkor- mdnyzot 0 tulojdonos.
2002- ben 130 m^-rel bdvOlt o kdnyvtdr: o gyermekkonyvtdr o volt golerio helyem kdltdzott, o fonoteko o volt gyermekkonyvtdr tdgosobb terOletet foglolto el, mig helyem o helytorteneti gyujtemeny kerOlt.
EGY BUDAPESTEN
^ P f l L 6PEST MEGYEI KONYVTAR GONDOLATA
1996 dszen o megyei kdzgyiiles kulturdlis es oktotdsi bizottsdgo ddntott egy Budopesten megepitendd le- veltdr es kdnyvtdr felepiteserdl. A ket intezmeny igozgotdjdt megbiztdk oz uj koncepcid kidolgozdsdvol. A level- tdr epitesenek terve egyertelmu volt, miutdn oz intezmeny szerte Budopesten, illetve o megye terOleten tdmlto (nyomorult kdrOlmenyek kdzdtt) oz imtoit. A kdnyvtdrepites es o SzentendrerdI Budopestm kdltdztetes gondo- Icto azonbon nogy vitdt vdltott ki, jdllehet o terv szokmoi szempontbdl indokolhotd volt, hiszen pelddul Hol- londidbon is egyre-mdsm epOlnekolyon kdnyvtdri kozpontok, melyekfelodoto egy odottterOlet kdnyvtdminok elldtdso, s 0 lokossdg szdmdm kdzvetlenOl nem szolgditotnok. Ebben oz esetben ozonbon ez o terv - ertheto okokbdl- melyen sertette Szentendre vdms erdekeit, de sok Pest megyei kepviseld sem volt meggydzddve oz el- kepzeles helyessegerdi o budopesti szekhely miott. Ennek ellenem o kdzgyiiles 1997 tovoszdn elfogodto oz uj leveltdr es kdnyvtdr tervet, es 1997 dszen benyujtottdk o ^orlomenthez o cimzett tdmogotds irdnti kerelmet.
1998 tovoszdn Pest megye megkopto o cimzett tdmogotdst, es elkezdddhetett oz epitkezes o Mester utco es Vdgdhid utco sorkdn. Rovidesen kiderOlt, hogy o beruhdzdsm tervezett penzbol o munko nem fejezheto be, emiatt 1999-ben mddositottdk o szerzddes muszoki tortolmdt: csok o leveltdr epitese fejezddjek be, a kdnyv- tdr momdjon szerkezetkesz dllopotban.
' ' y\t jVlegyei K o n y v t d t * 5 0 e v e
2001. december 21-en megszOletett a kdzgyiilesi hatdrozat: a kdnyvtdr Szentendren mamd, a jelenlegi epOletet kell felujitoni, alkalmassd tenni a megyei kdnyvtdri funkcidk elldtdsdm.
2002 vegen az aldbbi javaslatot tettOk le a Pest Megyei Kdnyvtdr epOletenek jovdjem vonatkozdan:
„A Pest Megyei Kdzgyules hatdrozata ertelmeben a kdnyvtdr Szentendren, a jelenlegi epOletben momd, s ezt kell alkalmassd tenni a megyei kdnyvtdri feladatok elldtdsdm.
Az epOlet felujitdsa sordn figyelembe kell venni, hogy egy Szentendren fontos kdzepOletrol von szd, mely a kdnyvtdri funkcidkon tul kdzossegi, kdzmuvelddesi felodotokat is szolgdl.
A szinhdzterem felujitdsdndl erdemes megfontoini, hogy o toposztolt igenyeket figyelembe veve, o terem o szinhdzi eldoddsok kiszolgdidsa mellett olkolmos legyen 350-400 fds konferencidk befogoddsdm.
A konferencio-turizmus szolgdiata egyordnt hosznos lenne vdmsnok es az intezmenynek.
Az intezmeny szdmdm fontos beveteli forrdst jelenthetne o terem berbeoddso, s rdoddsui ozokot o nopszo- kokot hosznositondnk (9-16 dm kdzdtt), melyben jelenleg nem nogy o szinhdzterem igenybe vetele.
A vdros szdmm a tobb nopos konferencidkm erkezdk szdilds es etkezesi igenyenek kielegitese jelentene hosznot, illetve a turisto szezon egesz evre tortend szethuzdso.
A kdzeli jovoben felujitdsi tervet jovoslunk kesziteni es finonszirozni, amikor o kdzOzemi rendszerek (futes, viz, csotorno, villony) feltdrdso is megtdrtenik. Vizsgdini jovosoljuk a tetdter beepithetdseget. Fontosnok tortjuk 0 statikoi vizsgdiat elvegzeset, mivel az epOlet hdtsd frantjdnok foloin repedeseket toposztoltunk. A vizsgdlo- tok elvegzese utdn, o tervek elkeszitese eldtt erdemes lenne o tulojdonos megyei dnkormdnyzotnok leOini o vd- ms illetekeseivel, oz epOletet miikodteto intezmennyel es koncepcidt kidolgozni o bovitmeny hasznositdsdm es mukddtetesere vonatkozdan."
A SZAMITOGEPES FEJLESZTES
Az elmult esztenddk legnogyobb felodoto o kdnyvtdmk informdcids hdldzotdnok fejiesztese volt.
A kilencvenes evek kdzepeig oz volt o jellemzd, hogy o kdnyvdmkbon egy geppel kiserletezett o legbdtmbb kdnyvtdms, s prdbdito megtoldini o szdmitdgeppel vegezheto kisebb kdnyvtdri felodotokot.
Pest megye konyvtdmi 1996-ban elddntdttek, hogy o Sziren integrdit kdnyvtdri rendszert oikolmozzdk o kdnyvtdri munkofolyomotok szdmitdgepesitesere. A rendszer mellett szdIt felhoszndlobordt kezelese, s oz, hogy odotbdziskent o Mogyor Nemzeti Bibliogrdfidt olkolmozto. KOldn vonzereje o kisebb kdnyvtdmk szdmdm is el- erhetd dm volt. Mo mintegy 40 konyvtdr hoszndljo o megyeben o pmgmmot. 2000-re o kdnyvtdmk tobbsege honositotto oz dllomdnydt, s o kdlcsdnzest is geppel vegzik.
A Pest Megyei Kdnyvtdr 1996-bon vdsdmlto meg o Sziren pmgmmot, s 1998 vegere ugy dlltunk oz dllo- mdny honositdsdvol, hogy 1999. jonudr 1-jetdl o gepi kdlcsdnzest is elindithottuk.
A belsd hdldzotunk olapjoit 1997 vegen epitettOk ki, ekkor meg onyogi lehetdsegeinknek megfelelden so- roson kdtdtt koox kdbellel. Vegre 2001 tovoszdn sikerOlt kicserelnOnk korszeru UTP-s hdldzotro, igy megszunt oz oz ismetlddd pmblemdnk, hogy bdrmilyen kisebb technikoi gond eseten egesz gepcsoportok szokodtok le a hdldzotrdl.
1999 mdrciusdbon elinditottuko kisebb kdnyvtdmk szdmdm o Pest Megyei Leidhely Adotbdzist, omely egy kozponti gep telefonos, modemes elerheteset jelentette volt, s mely odotbdzis ozon kdnyvtdmk szdmdm volt hoszndlhatd, omelyek nem rendelkeztek meg Internettel.
