iiiir ::::: .till;
lilii ill 11 :liir ill ; ::.
olvasoki^t
PEST MEGYEI KONYVTAR
^ ^ ^ ^ ^ ^
AZ O L V A S O K E R T
Tanulmanyok
P E S T M E G Y E I K O N Y V T A R Budapest, 1975
Szerkesztette:
Pal Em 6
Lektoralta:
Katsdnyi Sdndor Verseghi Gyorgy
Boritoterv:
Balogh Ldszld
Felelos kiado: Rohacs Ervin
Keszult a Nepmuvelesi Propaganda Iroda nyomdajaban
B E V E Z E T E S
„Ahhoz, hogy a konyv befejezett legyen, te kellesz olvaso" — irja Kosztolanyi Dezso, amit immar harmadik alkalommal megjeleno evkonyviink elso oldalara mottoiil valasztottam. Valoban. Esztetikai alapkategoria, hogy az alkotas utoelete a befogado tevekenysegevel kezdodik, ezutan valik a mii teljesse, masok altal is megelt valosagga, tovabbgondolt elmennye.
Napjainkban, amikor az ismeretterjesztes nem lebecsUlendo, de kenyelmesebb formaja - radio, televizio — naponta szallitja a friss hireket, informaciokat, egyre inkabb fontossa valik az olvasas, a magasabb rendu esztetikai elmenyszerzes lehetosegenek biztositasa.
Emellett osi vagya az embernek: ismerje meg onmagat, ismerje meg az 6t koriilvevo mikro- es makrovUagot, amelyben el, amelynek alakitasaban, jobba valo formalasaban reszt keh -aUalnia. Kiilonosen fontos ez most, amikor a mai embertol a megnovekedett tarsadalmi igenyek, kovetelmenyek egyre sokoldalubb, igazi szocialista-kommunista eszmeiseget kivannak.
Ezt a celt kivanja szolgalni a Magyar Szocialista Mimkaspart Kozponti Bizottsaga- nak miilt evben hozott kozmuvelodesi hatarozata, a Pest megyei partbizottsag intezkedesi terve a kozmuvelodesi munka tovabbfejlesztesere, a munkasmiavelodes fokozasara, de e eel elereset kivanja toliink maga az elet: szociaHsta hazank jobb es eredmenyesebb epitese.
Nem kell bizonyitani, hogy milyen oriasi fejlodesen ment keresztiil konyvkiada- sunk, mennyire emelkedett konyvtaraink olvasoforgalma, hogyan tnovekedett az olvasok altal kolcsonzott kotetek szama az elmult 30 ev alatt. Visszatekintve a megtett utra mondhatjuk: napjainkban az irott betu mar nem „szent titok", az olvasas nem csupan a
„beavatottak tudomanya es kivaltsaga".
Ma mar az olvaso muvesz, ahogyan Benedek Marcell mondja: „ . . . az olvasas miivesze, akiben a megformalas adomanyan kiviil minden megvan, ami az irot irova teszi."
Az olvaso vegzi a megismeres es az ateles szep munkajat, a konyv segiti felismerni a vilag jelensegeit, a termeszet szepsegeit, hozzasegiti az embereket a teljesebb, boldogabb emberi elet megteremtesehez.
Harmonia, szepseg, boldogsag, amit az ember a muvesZet litjain igyekszik megvalositani, amihez egyik legfontosabb eszkoz a konyv, az olvasas szeretete.
„A konyv olyan mint egy jo kert - mondja Gorkij - melyben minden megvan." De egy-egy jo konyv tanitoja is a nemzetnek.
Lehet-e nemesebb eel, nagypbb feladat konyvtaros, kozmuvelodesi szakember szamara, mint az olvasas megszerettetese, az olvasok megszerzese, a megszerzett olvasok megtartasa, igenyes olvasokka nevelese, kiknek mely humanizmusa magasrendii erkolcsi es kulturalis igenye eszmei forrasat kepezi nepiink felemelkedesenek, boldogulasanak.
Ezeknek a gondolatoknak a jegyeben bocsatom utjara evkonyv-sorozatunk har- madik kotetet, melyben az egyes olvasoretegek helyzetet terkepezziik fel, kepet adunk az olvasasi lehetosegekrol; legyen hasznos segitoje megyenk konyvtarosainak, kozmuvelodesi szakembereinek munkajaban, hogy egyre tobb embert nyerjenek meg a konyvnek, nem csupan a hatarozat szellemeben, de a valosagban is, hogy egyre tobb ember legyen birtokaban a vilagrol valo tobbettudas, az erte valo tenni akaras csodalatos erzesenek.
Szentendren, 1975. Junius 23-an •• -
Bihari Jozsef
Pest megyei Muvelodesi Kozpont es Konyvtar igazgatoja
Kamaras Istvan
O L V A S O R E T E G E K A K O N Y V T A R B A N
Jellegzetes konyvtaros-gyermekbetegseg, amikor „az olvaso", vagy „a munkas- olvaso" szamara szerzemenyeziink konyveket, amUcor „az olvaso" szamara alakitunk ki uj szolgaltatastipust, amikor „a munkasolvaso" vagy „a fiatal olvaso" az olvasonevelo tevekenyseg szenvedo alanya. Ennek nem megfelelo ellenszere ujabb gyermekbetegseg korokozoja lehet: a „minden olvaso megismetelhetetleniil egyedi eset" szemlelet kialakulasa, amely — hivatkozvan arra, hogy minden egyes olvasoval ligyse lehetseges foglalkozni — a lustasag menlevele lehet. A „minden olvaso egyforma" allitassal szemben a „minden olvaso kiilonbejaratu egyeniseg" megallapitas hatarozottan elonyben van, de az egyeni sajatossagokkal rendelkezo olvasok egyes csoportjai kozotti hasonlosagok lete legalabb olyan eros cafolata az egynemii olvasotabor feltetelezesenek, mint az egyenen- kenti kiilonbozoseg tenye. Mig az egyeni kiilonbsegek sokszor szembetiinoek, a konyvtar olvaso-tarsadalmanak retegzettsege szabad szemmel nem lathato. Egyes retegek persze elegge jol elkiilonithetok, hiszen a nok es a ferfiak, a fiatalok es az oregek, az uj es a regi olvasok retegei szabad szemmel lathatok.
Az olvasoinkrcl begyiijtott adatok minositesevel ujabb csoportokat kepezhetunk;
peldaul az iskolazottak es iskolazatlanok, a kiilonbozo foglalkozast iizok, a varosban es falun lakok retegeit. Kerdes, hogy valodi (vagyis valoban hasonloan viselkedo) olvaso- csoportokat alakithatunk-e ki ily modon. Ha vegiil megis sikeriil valamilyen szempont, valamelyik fiiggetlen valtozo segitsegevel kiilonbozoen viselkedo csoportokat elkiiloniteni, akkor meg mindig nyitva marad a kerdes, hogy vajon milyen meghatarozo szerepe van ennek a tenyezonek. Hogy van-e egyaltalan meghatarozo szerepe, vagy pedig egy (valodi) meghatarozo tenyezo rejtozik mogotte.
A tovabbiakban nem szandekozom valamennyi kerdesre megkeresni a valaszt, a bolcsek kovei, a fo-fo meghatarozo tenyezo becserkeszeset is vakmerobb vagy tapasztal- tabb felfedezoknek hagyom, csupan olyan tenyezok, olyan fuggetlen vdltozok szerepet vizsgalom meg, amelyek a konyvtaros szamara megragadhatok. Ot olyan retegkepzo ismerv, ot olyan feltetelezett fiiggetlen valtozo szerepet vizsgalom meg, amelyek a konyvtaros szamara a legtobb esetben ismertek. Az olvaso neverol ismerjuk az olvaso nemet, sziiletesi evebol kiszamithatjuk eletkorat, lakcime elarulja lakdhelyenek tipusat.
Sok esetben ismerjiik fogfalkozasat es iskolai vegzettseget is. Az elobbirol kovetkeztetni lehet az utobbira, gondolhatjak sokan, es az egyik elhagyasat szorgalmazhatjak, Ennek eldontese is egyik feladatunk lesz.
Az informatika nyelven kemeny adatoknak, kemeny valtozoknak is nevezziik azokat az adatokat, amelyeket nem kell eldaUitanunk, amelyeket keszen megkaphatunk, peldaul a statisztikai nyilvantartastol. Szemben veliikaz olyan adatokat, amelyek peldaul az olvasoi izlest jellemzik, lagy adatoknak nevezziik. Ezek eloallitasa sok esetben
rendkiviil bonyolult. Gondoljunk csak egy olyan jelensegre, mint az aktiv vagy passziv olvasoi beallitodas de meg egy olyan egyszeriinek latszo osztalyozas is elegge bonyolult es kerdeses pontossagii miiveletek litjan jon letre, mint a rendszeresen vagy kevesse rendszeresen olvasok vagy az ertekes vagy kevesse ertekes konyveket olvasok. Tanulma- nyomban az olvasottsag, az olvasas intenzitdsa, az olvasmdnyszerkezet, az olvasas minosege, vagy az olvasdi bedllitodds lesznek a fiiggo valtozok. Azt firtatom, hogy ezek a fiiggo valtozok elsosorban milyen fiiggetlen valtozok hatasara mutatnak kiilonbozo ertekeket. Nem vallalkozhatok arra, hogy leirjam, jellemezzem a kiilonbozo konyvtari retegeket, hiszen egy reszt minden konyvtarban valamelyest mas az olvasotarsadalom retegzodese, masreszt pedig mas es mas kepet mutathat az olvaso-tarsadalom retegzodese aszerint, hogy milyen fiiggo valtozo szemszogebol vizsgaljuk. Ha az olvasottsagot vizsgaljuk es azt egy emberi elet alatt elolvasott konyvek szamaval merjiik, akkor feltehetoen az eletkornak mas szerepe lesz, mint akkor, ha az olvasas jelenlegi tempojat figyeljiik meg. Az is feltetelezheto, hogy az elobbi esetben az iskolai vegzettsegnek viszonylag kisebb, az utobbi esetben viszonylag nagyobb szerepe lesz. Az megint mas kerdes, hogy az eletkor mennyire „szivja magaba" az iskolai vegzettseget, vagyis, kerdes, hogy meg lehet-e sporolni egy fiiggetlen valtozot.
Vizsgaljuk meg a felsorolt ot fiiggetlen valtozo szerepet az olvasottsagnal. Vegyiink hozza - kontroUkent — egy hatodikat, egy „kevesse kemeny" valtozot, a tanulds tenyet.
Kirekesztve ebbol a muveletbol azokat, akiknek egyelore a tanulas a „f6 foglalkozasuk", valamint azokat, akik mar nem dolgoznak, osszuk ket csoportra a dolgozokat, a munka mellett tanulok es nem tanulok retegere. Feltetelezziik, hogy ez a teny is, ez a valtozo is befolyassal van az olvasas mennyisegere es. minosegere, fiiggetleniil az iskolai vegzett- segtol.
A hat fiiggetlen valtozo segitsegevel ketfele csoportot kepezhetiink az olvasokbol:
olyan csoportokat, amelyeket nem valtoztathatunk meg a nem, 2a. eletkor es olyanokat, amelyeket viszonylagos szabadsaggal valtoztathatunk: a foglalkozas, az iskolai vegzettseg, a tanulds. A lakdhelyet, ha a sziiletesi helyiinkre gondolunk, a nem valtoztathato, ha szabad koltozkodesi jogunkra, a megvaltoztathato csoport kepzesere szolgalo ismervnek tekinthetjiik. Abban a kutatasban,' amelynek adataira tamaszkodni fogunk tanul- manyomban, a kozmuvelodesi konyvtartagok olvasasi kulturajat harom dimenzioban vizsgaltuk: a) a mennyisegi, b) a minosegi {az eredmeny felol), c) a szdndek dimenzioban (a eel felol). Az olvasasi kultura mennyisegi dimenziojanak ket mutatojat hasznaltuk: 1.
az olvasottsdgot (az egesz elet soran elolvasott irodalmi miivek mennyisegevel merve), 2.
az olvasds intenzitdsdt (egy adott idoszak alatt elolvasott irodalmi miivek mennyisegevel merve). A minosegi dimenzio mutatoja az olvasmdnyszerkezet'^ volt, (ezt egyreszt a sajto-olvasmanyok osszetetelevel, masreszt az'ismeretkozlo olvasmanyok mennyisegevel merttik). A szandek dimenzio mutatoja az olvasdi bedllitddds aktiv-passziv jellegenek merteke volt. (Ezt egy speciaUs attitiid-skala segitsegevel mertiik.)
Az olvasottsdgot - az irodalmi muvek olvasasara redukalva - egy 150 irodalmi muvet tartalmazo listan^ alahuzott muvek szama alapjan ot fokozatot kepezve 1—2—3—
4-5-6S osztalyzatokkal fejeztiikki; — hasonl6keppen a legutobbi evben elolvasott irodalmi miivek es a legutobbi negyedevben elolvasott konyvek szama alapjan az olvasasi intenzitds merteket, ezuttal 1—2—3-as osztalyzatokkal. A sajtd-olvasds mindsegenek meresere fokozatokat allitottunk fel; 1-es osztalyzatot ert el, aki csak napilapokat es kepes hetilapokat olvas, 2-est aki ismeretterjeszto hetilapokat is, 3-ast aki ezen kiviil irodalmi es mijveszeti lapokat, 4-est, aki ezen kiviil tudomanyos folyoiratokat is. Az ismeretkozlo
irodalom olvasasara ,,nem — keveset — sokat olvas" fokozatokat allapitottunk meg es ennek megfeleloen 1—2—3-as osztalyzatokat.v4z irodalmi miivekkel kapcsolatos olvasdi bedllito- ddst mero attitiid'* skalank eleve lehetove tette, hogy a legpasszivabb beallitodastol (kikapcsolodo, menekiilo) a legaktivabbig (a szellemi munkavegzest vallalo) 1- 2- 3 - 4—5-os osztalyzatokkal jelolhessiik. Igy az olvasasi kultura mutatoja koziil kettot 1—5, kettot 1—3, egyet pedig 1—4 kozotti atlagosztalyzatokkal jellemezhettiik. (A kiilonbozo fokii • skalakat kenyszeriisegbol hasznaltuk, ez azonban csupan szepseghiba, hiszen ha mondjuk az olvasas intenzitasara es az olvasottsagra is egyforman otos skalat hasznaltunk volna, akkor sem lehetne a ket erteket kozvetleniil dsszevetni, tudniillik ezek a skalaertekek mindig csak nagyon megkozelitoen fejeznek k i tulajdonkeppen szamokkal alig-alig jellemezheto minosegeket.)
Fiiggo valtozok
Fuggetlen valtozok olvasott- olvasas sajto ismeret- olvasoi sag intenz. olv. kozlo olv. beallitodas ( 1 - 5 ) ( 1 - 3 ) ( 1 - 4 ) ( 1 - 3 ) ( 1 - 5 ) Nem
ferfiak 2,37 nok 2,41 Eletkor
1 5 - 1 9 . 1,84
2 0 - 2 4 2,24 2 5 - 2 9 2,65 3 0 ^ 0 2,58 4 0 - 5 0 2,65 5 0 - 6 0 2,75 6 0 - 7 0 2,74 70 felett 2,54 Lakohely
Budapest 2,66 videkivaros 2,52 kozseg 2,23 Foglalkozas*
seged es betanitott
munkas 2,09 szakmunkas 2,39 adminisztrator 2,49 pedagogus 2,55 miiszaki ert. 2,77 haztartasbeli 2,38 Iskolai vegzettseg**
l - 7 a l t a l a n o s 2,08 8 altalanos 2,30 erettsegi 2,57 egyetem 2,71 Tanulas
nem tanul 2,45 tanul 2,50
1,86 1,94 1,45 3,03 1,85 1,80 1,38 3,12
2,87 1,77 1,37 3,15 1,97 1,91 1,39 3,45 1,82 2,05 1,46 3,25 1,70 1,88 1,42 2,97 1,65 1,90 1,45 2,88 1,76 1,79 1,53 2,75 1,94 1,74 1,31 2,70 1,83 1,53 1,28 2,79
1,91 1,98 1,41 3,13 1,86 1,96 1,51 3,08 1,83 1,79 1,37 3,05
2,08 1,20 1,19 2,78 1,99 1,54 1,29 2,80 1,82 1,91 1,44 3,03 1,52 2,75 1,70 3,62 1,74 2,50 1,80 4,25 1,78 1,20 1,18 2,63
2,11 1,19 1,13 2,63 1,96 1,37 1,24 2,70 1,81 1,91 1,45 3,19 1,59 2,69 1,77 3,37
1,77 1,66 1,34 2,81 1,83 2,28 1,63 3,43
Elso ranezesre szembenuno, hogy az egyes fiiggo valtozoknal meglehetosen kiilonbozo az egyes fiiggetlen valtozok szerepe. Az olvasottsagnal a nemek, valamint a tanulok es nem tanulok kozdtt csak minimalis a kiilonbseg, a fovarosiak es a falusiak kozott csaknem fel osztalyzat, a segedmunkasok es az ertelmisegiek kozott tobb mint fel osztalyzat, a 8 altalanosnal kevesebbet vegzettek es az egyetemet vegzettek kozott meg tobb, a legfiatalabbak es a legidosebbek kozott pedig csaknem egy osztalyzat a kiilonbseg.^ Az olvasasi intenzitds eseteben csak az eletkornal, az iskolai vegzettsegn^l es a foglalkozasnal tapasztalhatunk jelentosebb eltereseket. A sajtoolvasdsndl az elobbieken kiviil a tanulas is eltereseket idez elo. Ennel a fiiggo valtozonal a foglalkozas es az iskolai vegzettseg mar lenyegesen nagyobb, (masfel osztalyzatnyi) kiilonbsegeket hoz letre, mint az elobbi ket fiiggo valtozonal. A z ismeretkozlo olvasmdnyok eseteben a foglalkozas es az iskolai vegzettseg mutatkozik legerosebbnek, es mint a sajtoolvasasnal is, itt is nagyobb kiilonbsegek eszlelhetok a tanulok es nem tanulok, mint a fiatalok es idosebbek kozott.
Az olvasdi bedllitoddsndl a foglalkozas tobb mint masfel, a tanulas, az iskolai vegzettseg es az eletkor tobb mint fel osztalyzat nagysagii eltereseket eredmenyez.
Megallapithato, hogy a nem egyetlen fiiggo valtozonal sem „okoz" eltereseket, a lakohely csak az olvasottsag es a sajtoolvasas (a sajto olvasottsaga!) a tanulds csak a sajtoolvasas, ismeretkozlo olvasmanyok es az olvasoi beallitodas eseteben, az eletkor, az iskoldzottsdg a foglalkozas viszont valamennyi fiiggo valtozo eseteben erezteti hatasat.
Legalabb is igy tijnik. Amennyiben kideriilne, hogy az a kiilonbseg, amely az oregek es a fiatalok kozott tapasztalhato az olvasoi beallitodasnal, egyforma vegzettsegu csoportokon beliil eltiinne, akkor ki kellene jelentenunk, hogy az eletkor szerepe csak latszolagos, mogotte a valodi meghatarozo tenyezo, az iskolai vegzettseg bujik meg, (a fiatalok mogott a magasabb, az idosebbek mogott az alacsonyabb vegzettseg). Nem elegendo csupan az ilyenfajta ellenorzes. Nem szabad tulsagosan konnyelmiaen leirni a nem meghatarozo szerepet sem. A ferfiak es a nok olvasottsaga kozott 0,04 foknyi kiilonbseget mutattunk k i . E z nem szamottevo. Vajon ugyanezt tapasztaljuk-e peldaul a kiilonbozo koru csoportoknal is? Az egyszeruseg kedveert csak ket korcsoportot kepeziink, az „id6sek"
es a „fiatalok" csoportjat, a 40. evet jelolve valasztovonalnak.
Olvasottsag atlagosztalyzata
Nok 2,41 Ferfiak 2,37 Fiatal nok 2,17 Fiatal ferfiak 2,22 Idos nok 2,74 Idos ferfiak 2,49 Nos, a fiatal korosztalynal nem valtozik a helyzet, a kulonbseg tovabbra is elenyeszo, az idosebb korosztalynal azonban mar nagyobb kiilonbseget tapasztalhatunk, mint mondjuk a szakmunkasok es a pedagogusok kozott. A tanulok es nem tanulok, a varosiak es falusiak, az iskolazottak es iskolazatlanok eseteben a proba eredmenye negativ, a szellemiek es a fizikaiak alcsoportjainal viszont szinten eszlelhetok kiilonbsegek a nok es ferfiak kozott. ( A fizikai foglalkozasu nok atlaga 2,14, a ferfiake 2,31.) Az olvasoi beallitodas eseteben a tanulok es nem tanulok bontasnal hozott pozitiv eredmenyt ez a proba (amely a szakirodalomban multivarians analizis nevet visel).
Olvasoi beallitodas atlagosztalyzata
Nok 3,12 Ferfiak 3,03 Tanulo nok 3,32 Tanulo ferfiak 3,04 Nem tanulo nok 2,71 Nem tanulo ferfiak 2,70 A nem tanulok eseteben a kulonbseg meg az eredetinel is kisebb, a tanuloknal viszont mar elegge jelentos.
Mindez nem' cafolja azt a megaUapitasunkat, hogy az altalunk vizsgalt hat tenyezo koziil a nem hatasa a legkisebb, az viszont tarthatatlan, hogy semmi szerepet nem jatszik, mert bizonyos esetekben az erosebb hatdsu tenyezo szerepet modosito fiiggetlen valtozo szerepet tolti be. Ilyen szerepe van a lakdhelynek a kiilonbozo korosztalyoknal az olvasoi beallitodas eseteben.
Olvasoi beallitodas atlagosztalyzata
Varosiak 3,06 Falusiak 2,95 Fiatal varosiak 3,38 Fiatal falusiak 3,11 Idos varosiak 2,70 Idos falusiak 2,71 A fiatal korosztalynal tehat a lakohely ha nem is tulsagosan eros, de mar figyelembe veendo meghatarozo tenyezo.
Ezekutan meg kell erositeniink hitiinket azokban a fiiggetlen valtozokban, amelyek, ligy tiinik, lenyegesebb szerepet jatszanak, mint a nem vagy a lakohely. Kezdjiik az eletkorral, hiszen az elobb awal gyamisitottuk, hogy ez tulajdonkeppen az iskolai vegzettseg alruhaja.
Az olvasottsag atlagosztalyzata
Fiatalok 2,19 Idosek 2,62 Iskolazatlan fiatalok 2,05
Iskolazatlan idosek 2,59 Iskolazott fiatalok 2,26
Iskolazott idosek 2,88 Ennel egyertelmijbb bizonyitek aligha keU arra, hogy az eletkor az iskolazottsagtol fiiggetleniil is befolyasolja az olvasottsagot. Mondhatna valaki, hogy ez termeszetes, hiszen az idos embernek tobb ideje, alkalma volt eleteben, hogy olvasson, de vajon ugyanezt tapasztaljuk az olvasoi beallitodasnal is? Nezzuk meg!
Az olvasoi beallitodas atlagosztalyzata
Fiatalok 3,35 Idosek 2,71 Iskolazatlan fiatalok 2,76
Iskolazatlan idosek 2,59 Iskolazott fiatalok 3,43
Iskolazott idosek 2,82 A gyanakvas felig-meddig jogos volt, hiszen az iskolazatlan alcsoportban fiatalok es idosek kozott az eredeti kiilonbsegnek csak egyharmadat talaljuk, az iskolazottak alcsoportjaban viszont nem kisebb a kulonbseg, mint altalaban a fiatalok es az idosek kozott, Meg kell tehat allapitanunk, hogy az eletkor szerepe az olvasottsagnal erosebb, az olvasoi beallitodasnal csak az iskolazottaknal jelentos,
A masik ehhez hasonlo kerdes, hogy mennyire onallo valtozok a foglalkozas es az iskoldzottsdg, hiszen azt tapasztaUiatjuk, hogy bizonyos foglalkozasok, bizonyos iskolai vegzettseghez igazodnak, Azt eszleltiik, hogy az olvasottsagnal az iskolazottsag, az olvasoi beallitodasnal pedig a foglalkozas eredmenyezett az alcsoportok atlagosztalyzatai kozott nagyobb eltereseket. Vajon marad-e egyaltalan „magyarazni valoja" a foglalkozasnak az iskolai vegzettseg mellett a mennyisegi es az iskolai vegzettsegnek a foglalkozas mellett a minosegi jellegu fiiggo valtozo eseteben? Nezziik meg eloszor az elobbi esetet!
Az olvasottsag atlagosztalyzata:
iskolazottaknal 2,49 iskolazatlanoknal 2,17 szellemi foglalkozasu iskolazottaknal 2,46
szellemi foglalkozasu iskolazatlanoknal 2,09 fizikai foglalkozasu iskolazottaknal 2,53 fizikai foglalkozasu iskolazatlanoknal 2,17
Ugy tijnik, a foglalkozast is fel kell menteni a latszat-tenyezo vadja alol, legalabb is az elemzesnek ezen a meg meglehetosen durva szintjen, amikor mindossze ket foglalkozasi kategoriat allitottunk fel, es az erettsegit tekintettiik valasztovonalnak, Amennyiben joval szukebb foglalkozasi retegeket vennenk alapul, mar joval inkabb egybeesne a ket tenyezo szerepe, Mindenesetre ne feledjiik el, hogy a tarsadalmi munkamegosztasra kijelolo iskolai vegzettseg es a vegiil is elfo^alt hely nem azonos, az iskola egy szintre hozo hatasa az eletbe kilepes utan a kiilonbozo foglalkozasokkal jaro kiilonbozo tarsadalmi kornyezet kiilonfele eletmodokat, attitiidoket, ertekrendeket eredmenyez, meg az azonos vegzett- segilek kozott is, A konyvtaros nem sporolhatja meg valamelyik tenyezot a ket „hasonl6"
koziil, hiszen ugyanez a helyzet a tobbi fiiggo valtozonal is, nemelyiknel, mint peldaul az olvasoi beallitodasnal, meg jellemzobben,
Bizonyitottuk, hogy a megvizsgalt 6 fuggetlen valtozo koziil valamennyi tobb-keve- sebb meghatarozo erovel rendelkezik, Kerdes, hogyan rangsoroljuk oket. E z a kerdes roppant osszetett. A valaszt olyan, meglehetosen bonyolult matematikai-statisztikai eljarasok segitsegevel tudjuk megadni bizonyos valosziniiseggel, mint a variancia analizis.
vagy a tobbdimenzios multivarians analizis. Ezeket is elvegeztiik, de mivel az eljarasok alapelveinek ismertetese meglehetosen nehezkes lenne, s az olvasotol is matematikai- statisztikai elokepzettseget igenyelne, egy hasonlo eredmenyt hozo leegyszeriisitett eljarassal szemleltetjiik a kiilonbozo fiiggetlen valtozok „magyaraz6 erejet".
A hat valtozoval kettos felepitesii (dichotom) formaban operaltunk. (Az eletkornal a nyolc eletkori csoport helyett csak a fiatalok es idosek csoportjait hasznaltuk stb.) Igy tizenket csoportot kaptunk: fiatalok, idosek, nok, ferfiak stb. A tobbi tiz csoportbol valamennyit ketfele bontva hatvan csoportot kepeztiink: idosebb nok, idosebb ferfiak, iskolazott tanulok, iskolazott nem tanulok, varosi szellemi dolgozok, falusi szellemi dolgozok stb.
A fiiggo valtozok koziil kettot emeltiink k i , az olvasottsdgot es az olvasdi bedllitdddst es mind a hatvan csoportnal kiszamitottuk ezek atlagosztalyzatait. Igy ket 60 teteles oszlopot kaptunk. A teteleket az atlagosztalyzatok alapjan nagysag szerint sorba rendeztiik. Az olvasottsdg eseteben a legmagasabb osztalyzatot az idos szellemi foglalkozasuak kaptak (2,90), a legalacsonyabbat az iskolazatlan szellemi foglalkozasuak (2,04). A hatvan teteles rangsorokat ezutan tizedekre (decilisekre) osztottuk. (Mind- egyikbe hat tetel tartozott.)
Az olvasottsdgndl a legalso decUisbe a kovetkezok keriiltek:
iskolazatlan szellemi foglalkozasuak 2,04 iskolazatlari fiatalok 2,05
iskolazatlan falusiak 2,08 fizikai foglalkozasu falusiak 2,12
iskolazatlan ferfiak 2,14 fizikai foglalkozasu nok 2,14 a legfelso decilisbe pedig a kovetkezok:
idos nok 2,74 nem tanulo varosiak 2,74
idos tanulok 2,75 idos iskolazottak 2,88 idos varosiak 2,88 idos szellemi foglalkozasuak 2,90
A legalso decilisben az „iskoldzatlan" a legfelsq. decilisben az „id6s" a kulcsszo. Ez azt jelzi, hogy az iskoldzottsdg es az eletkor valosziniileg fontos szerepet jatszik az olvasottsdg alakulasaban. Tanulsagot rejt magaban az a teny is, hogy az elso es az utolso decilisben is szerepel a „szellemi foglalkozasu". E z arra figyelmeztet, hogy ez a reteg, (termeszetesen meglehetosen tagra nyitott reteg, hiszen az alkalmazottak es a pedagogu- sok egyarant ebbe keriiltek), az olvasottsag szempontjabol meglehetosen kiilonbozo alretegeket foglal magaba. Tanulsagos dolgok olvashatok k i ezekbol a rangsorokbol:
peldaul olyasmi, hogy az iskolazatlan szellemi foglalkozasuak es a fizikai foglalkozasu falusiak az olvasottsag szempontjabol azonos szelessegi fokon helyezkednek el az olvasas terkepen. Az ilyerifajta tanulsagok ketsegkiviil fontos segitseget adhatnak a konyvtarosok- nak a tajekozodasban, de felre is vezethetnek, ha peldaul nem ismerik az atlagerteket minosito szorodaserteket, (hogy peldaul ket, azonos atlagertek mennyire kiilonbozo ertekekbol adodik ossze). Felrevezeto lehet akkor is, ha nem vessziik eszre ket, neve
alapjan kulonbozo csoportrol, hogy tagjaik nagyjabol ugyanazok. Arrol sem szabad megfeledkezni, hogy egyenek jellemzesere ezek a ketdimenzios csoportok vajmi keveset mondanak, marpedig a konyvtarosnak a legtobb esetben az egyeneknek szdlo receptek elkeszitesehez lenne sziikseguk segitsegre. Mellozom most az olvasoi beallitodasran^ista hasonlo deciliseinek bemutatasat, folytatom eljarasunk ismerteteset.
Felteteleztiik, hogy elarul valamit az egyes valtozok fontossagi sorrendjebol az a teny, hogy osszetevo elemeik melyik decilisben szerepelnek. Mar feltiint, hogy a legfelso (a tizedik) decilisben ot is szerepelt a tiz idos elem kozul, a tiz iskolazatlan elem koziil pedig negy az elso decilisben. Ha az elso decilisbe tartozo csoportok egy, a masodikba tartozok ketto, a tizedikbe tartozok tiz pontot kapnanak, akkor az idos elem az olvasottsag rangsora alapjan 68, a. fiatal elem pedig csak 30 pontot kapna. A z eletkorra igy egy 68:30 arany jellemzo. Az olvasottsdg eseteben a hat fuggetlen valtozonal ezek az aranyok igy alakultak:
iskolazottak—iskolazatlanok 76:24
idosek-fiatalok 68:30 varosiak—falusiak 68:39 szellemiek—fizikaiak 58:38 tanulok—nem tanulok 66:56
nok-ferfiak 52:59 Az olvasdi bedllitodds eseten pedig igy alakultak ezek az aranyok:
iskolazott—iskolazatlan 89:26
fiatal-idos 88:30 tanulo-nem tanulo 79:32
szellemi—fizikai 75:34 varosi—falusi 64:30 no-ferfi 61:52 Igazolodott tehat, hogy az olvasottsdgndl az iskoldzottsdg, az eletkor, a lakohely es a
foglalkozds az olvasdi bedllitdddsndl pedig az iskoldzottsdg, az eletkor, a tanulds tenye es a foglalkozds fontos meghatarozo szereppel rendelkezik, hogy ezeknek az ismerveknek a figyelembe nem vetele siilyos kovetkezmenyekkel jarhat, (mar amennyiben az olvasmany- kozvetito egyaltalan meg akaija ismerni letezo es leendo olvasotaborat).
Emeljiik ki azt a harom fiiggetlen valtozot, amelyek mindket fiiggo valtozo eseteben fontos szerepet jatszottak es kontrollkent a viszonylag csekely szerepet jatszo tenyezot, vagyis egyreszt az iskoldzottsdgot, a foglalkozast es az eletkort, masreszt a nemet, es tekintsiik ezektol fiiggo valtozonak az irodalmi izlest! Mivel osszetettebb (ha tetszik homalyosabb) fogalmat nehezen talalnank, mint az irodalmi izles, semmikeppen sem hissziik, hogy a domindns kedvelt olvasmdnyfajtdk kikezdhetetlen indikatorai lennenek ennek a „polip-fogalomnak", megis probaljunk szerencset. Valasszunk az eddigieknel meg egyszeriibb modszert! Egyszeruen azt nezziik meg, hogy a kiilonbozo nemii, korii, iskolazottsagii es foglalkozasu konyvtartagok hany szazalekanal talaUiatok meg az izleskepletben ilyen olvasmdnytipusok, mint 'a Tolsztoj-tipusu klasszikus realizmus, a Jokai-tipusii romantika, a Hemingway-tipusii mai realizmus, a mai realizmus Remarque- fele ertekes valtozata stb. Hogy megfeleloen viszonyithassunk, megmutatjuk az egesz konyvtari tagsagot jellemzo kepet:
Jokai-tipusu romantika 73%
Tolsztoj-tipusu realizmus 56%
Hemingway-tipusu realizmus Berkesi-tipusu lektiir
Dumas-tipusu romantika Remarque-tipusu realizmus Passuth-tipusii lektiir Bulgakov-tipusu modem Lem-tipusii sci-fi
49%
44%
37%
32%
28%
11%
9%
Az egyszeruseg kedveert a kiilonbozo valtozoknal csak az atlagtol jelentosebben eltero eredmenyeket kozoljiik:
Nem:
Tolsztoj-tipusu realizmus
Eletkor:
Tolsztoj-tipusu realizmus 4 0 - 5 9 evesek 66%
Jokai-tipusii romantika 6 0 - 6 9 evesek 82%
Bulgakov-tipusu modem 2 5 - 2 9 evesek 19%
Berkesi tipusii lektiir 5 0 - 6 9 evesek 54%
Dumas-tipusu romantika 5 0 - 5 9 evesek 59%
Passuth-tipusii lektur
15-19 evesek 14%, 4 0 - 4 9 evesek 39%, 50 even feliiliek 46%
Lem-fele sci-fi
15-19 evesek 12%, 4 0 - 4 9 evesek 5%, 5 0 - 5 9 evesek 13%
Foglalkozds:
Jokai-tipusii romantika
mezogazdasagi fizikai dolgozok 86%, haztartasbeUek 84%, egyetemi hallgatok 38%, miiszaki ertelmiseg 62%.
Tolsztoj-tipusu realizmus
segedmunkasok 45%, pedagogusok, nyugdijasok, haztartasbeliek 63%
Hemingway-tipusu realizmus
betanitott munkasok 38%, szolgaltatasnal dolgozo szakmunkasok 63%, szak- munkastanulok 39%, miiszaki ertelmiseg 59%
Berkesi-tipusu lektiir
segedmunkasok, mezogazdasagi fizikai dolgozok, betanitott munkasok 55%, szak- nok 62%, ferfiak 49%
munkasok 53%, szolgaltatasban dolgozo szakmunkasok 60%, adminisztratorok 50%, kozepiskolasok 33%, egyetemi hallgatok 24%, muszaki ertelmiseg 26%, pedagogusok 32%
Dumas-tipusu romantika
mezogazdasagi fizikai dolgozok 27%, szolgaltatasban dolgozo szakmunkasok 24%, szakmunkastanulok 19%
Remarque-tipusu realizmus
betanitott munkasok 19%, szakmunkastanulok 15%, miiszaki ertelmiseg-49%
Passuth-tipusii lektiir
szolgaltatasban dolgozo szakmunkasok 37%, betanitott munkasok 20%, egyetemi hallgatok 14%, pedagogusok 37%, nyugdijasok 48%
Bulgakov-tipusu modern
mezogazdasagi fizikai dolgozok 2%, egyetemi hallgatok 28%, miiszaki ertelmiseg 18%, haztartasbeliek 4%, betanitott munkdsok, szakmunkasok 6%
Lem-tipusu sci-fi
segedmunkasok 15%, egyetemi hallgatok 3%, pedagogusok 2%, muszaki ertelmiseg 13%, haztartasbeliek 14%
Iskoldzottsdg:
Hemingway-tipusu realizmus 8 altalanos 43%, egyetem 55%
Berkesi-tipusii lektiir
5 - 7 altalanos 54%, kozepiskola 37%, egyetem 34%
Dumas-tipusu romantika
kozepiskola 29%, egyetem 42%
Rerharque-tipusu realizmus egyetem 42%
Passuth-tipusii lektiir
kozepiskola 18%, egyetem 33%
Bulgakov-tipusu modern
5 - 7 altalanos 3%, -8 altalanos 6%, egyetem 16%
A ferfiak es nok izleskeplete nem mutatott igazan jelentos elterest, csupan egy esetben, de eppen egy elegge gyakori olvasmanyfajtanal, a klasszikus realizmusnal. A harom nagy- hatasii fiiggetlen valtozo koziil ketse^iviil a tdrsadalmi munkamegosztdsban elfoglalt hely mutatkozott legerosebbnek, hiszen valamennyi olvasmanytipusnal akadt az atlagtol jelentosebben eltero atlagertek. Nagyon mulatsagos, hogy a magyar olvasok izleset elsosorban jellemzo Jokai-tipusii romantika a kiilonbozo vegzettseguek, a ferfiak es a nok es a kiilonbozo korosztalyok kozott* nagyjabol azonos aranyban szerepelt, a foglalkozdsi csoportoknal viszont 50%-ot kitevo elteres is akadt. A romantika felett sem lehet egyszeriien napirendre terni, marmint oly modon, hogy az mindenkinek kell. Meg jobb pelda a modern irodalom kedvelese. A z egyetemet vegzettek es a 8 altalanosnal kevesebbet vegzettek kozott 13%, a mezogazdasagi fizikai dolgozok es az egyetejnistak
kozott 26% volt a kulonbseg. Hasonlo volt a helyzet a Passuth-tipusii lektiirnel, a Remarque-tipusu realizmusnal is.
Eddig kiragaidtuk az izleskepletek egyes elemeit, most vizsgaljuk oket osszefiigges- ben, es nezziik meg, hogy hogyan befolyasoljak a vizsgalt fuggetlen valtozok az izleskeplet szerkezetet! Szabad szemmel is tapasztalhatjuk, hogy egyes olvasok izleskepleteben meglehetosen eltero jellegii elemek otvozodnek. A Berkesi-tipusu lektiir es a Hemingway- tipusii mai realizmus, a Passuth-tipusii lektiir es a Tolsztoj-tipusu realizmus talalkozasa nem is olyan ritka. Joval ritkabb a Bulgakov-tipusu realizmus es a Berkesi-tipusu lektiir talalkozasa, A Yule-fele asszociacios egyiitthato (+1) es (—1) kozotti ertekeivel jol szemleltethetjiik, hogy ket-ket olvasmanytipus az atlagosnal ritkabban vagy gyakrabban talalkozik az izleskepletekben,'' Az alabbiakban negy fontos olvasmanytipus^ lehetseges talalkozasainak eredmenyeit kozoljiik:
romantika—realizmus + 0 , 3 6 romantika—lektiir + 0 , 3 1 romantika—modern — 0,35
realizmus—lektiir + 0,05 realizmus-modern + 0,44 lektiir-modern - 0,30
Ennek a hat szamnak ertelmezese es a tanulsagok kibontasa mar kulon tanulmany feladata lenne. Vizsgalatunk hozadeka, mivel 10 olvasmanytipussal dolgoztunk, 45 Yule-fele asszociacios egyiitthato, illetve annyiszor 45, ahany retegre kiszamitottuk ezeket, Az egesz olvasotaborra vonatkozo mutatoszamok ugyanis retegenkent tobbe- kevesbe valtoznak, hiszen eppen az jellemzi es kulonbozteti meg egymastql az egyes olvasoretegeket, hogy izleskepletiikben mas-mas viszonyt alakitanak ki a kiilonbozo olvasmanytipusok, Illusztraciokent ket pelda eleg. Nezziik meg a romantika—realizmus kapcsolatot, mely kozepes erossegu (+0,36), hogy hogyan alakul fiiggetlen valtozoink szerint kialakitott retegeknel!
Ferfiak es nok 0,36
2 0 - 2 4 evesek 0,33
40—49 evesek 0,44
8 altalanos 0,33
Kozepiskola 0,40
Egyetem 0,39
Nezziink meg egy olyan esetet is, ahol a kapcsolat altalaban negativ, a lektiir — modern kapcsolatot (-0,30)!
Ferfiak es nok -0 , 30 2 0 - 2 4 evesek -;;D,39 4 0 - 4 9 evesek 0,41 8 altalanos 0,27 Kozepiskola —0,33 Egyetem -0,52 Ujabb tanulmanyhoz elegendo gondolkodni valot adnak ezek a szamok is, tallozva beloluk csupan nehany jellegzetessegre hivom fel az olvaso figyelmet. E z esetben is
megfigyelheto, hogy a nem semmi szerepet nem jatszik, egyik esetben sem (es a tovabbi 43 eset koziil 35 esetben szinten nem), az eletkor mindket esetben, az iskolai vegzettseg pedig a lektiir—modem kapcsolatnal. Az eletkor aktiv hatasa a romantika—realizmus parositasnal termeszetes, hiszen nem szabad elfeledni, hogy az izleskepletben helyet foglalo elemek nem egyszerre, hanem egymas utan keriilnek be, a romantika a legtobb esetben megelozi peldaul a realizmust. A kiilonbozo iskolazottsagii csoportoknal tapasztalhato nagyon kis elteresek azt jelzik, hogy azonos korosztalyoknal ez a viszony elegge altalanos. A lektur—modern viszonynal ligy tunik, hogy az ido meghozza a beket, hiszen az idosebb korosztalynal mar egeszen jol megfernek egymassal ezek az elegge kiilonbozo olvasmanytipusok. Ugyanez a helyzet az alacsonyabb vegzettsegiieknel, de a vegzettseg novekedesevel egyre kisebb az eselye Bulgakov es Berkesi talalkozasanak.
Hogy mit tekintiink fiiggo es fiiggetlen valtozonak, azt vegiil is a kutato donti el.
Ebben a tanulmanyban az ligynevezett objektiv tenyezoket tekintettiik fiiggetlen es a meglehetosen nehezen merheto olvasottsagot, irodalmi beaUitodast fiiggo valtozoknak.
Miert ne tekinthetnenk az izleskeplet szerkezetet vizsgalva az olvasottsdgot fiiggetlen valtozonak? Nezziik meg, elobbi gondolatmenetiinket folytatva, hogy a kiragadott ket viszonylat hogyan alakul a kiilonbozo olvasottsagii (nem feledve, hogy tulajdonkeppen az irodalomban valo tajekozottsagrol van szo) retegeknel!
A listan felsorolt mijvek — romantika—realizmus, lektiir—modem — kozul olvastak
A kep vilagos: a konyvtaros feladata nehezebb, hiszen az objektiv fiiggetlen valtozokon (a kemeny adatokon) kiviil ilyeneket is figyelembe kell venni, mint az olvasottsag. Nem is olyan nagy felfedezes ez, hiszen ha belegondolunk, egy tobbet (es egyuttal a legtobb esetben tobbfelet is) olvaso embernel nagyobb eselye van ket kiilonbozo tipusii mil talalkozasanak. Nem arrol van szo tehat, hogy minel olvasottabb valaki, annal eklektikusabb az izlese, hanem arrol, hogy az a valtozo is figyelembe veendo.
Az azonos olvasottsagii csoportokon beliil termeszetesen hatnak a mar feltart, de az ebben a tanulmanyban nem is emlitett egyeb tenyezok is.
A konyvtarban talalhato olvasoretegek teteles felsorolasaval nem maradhattam ados tobb okbol; most csak kettot emlitenek koziiliik: a) Nem letezik „a konyvtar", minden konyvtarnak masfele osszetetelii az olvasotabora, az olvasoretegek szama pedig kezelhe- tetleniil nagy. Mindig az adott feladat termeszete donti el, hogy milyen valtozok segitsegevel bontjuk retegekre az olvasotabort. Az olvasotdbor makrokozmosza es az olvasdi lelek mikrokozmosza szeditoen bonyolult. Az eligazodast segiti a tapasztalat, es segitheti a kutatds is. Olyan kiadvanyok peldaul, mint Gondos Erno Izlesalakzatok cimia kotete. E z azonban csak a segedkonyv sorozat elso tagja. Ez a konyv meg altalaban rendszeresen konyvet olvasok taborara vonatkozoan kozli a Jokai-Tolsztoj viszony mutatoszamat, holott most mar lattuk, hogy ez sem minden retegnel azonos.
Kutatasunk eredmenyei, amelyekbol most izelitot adtunk, ket-harom lijabb segedletet fognak megtolteni. A szociologiai szemlelet, a nagy tapasztalatokra tdmaszkodo olvasdismeret, es jo logikai erzek es ezek a kutatasok eredmenyeire tamaszkodo segedletek olyan egyiittest alkothatnak, amelyek attekinthetobbe teszik a konyvtarak olvasotomeget es tudatosabb (tudomanyosabb) ertekkozvetito es nevelo munkat vegzo intezmennye a konyvtarat.
1 - 60-at 6 1 - 80-at 81-100-at
0,01 0,25 0,70 0,59
-0,65 -0,67 -0,37 -0,21 100-nal tobbet
J E G Y Z E T E K
L A K . M. K . Olvasaskutatasi Osztalya tobb evre tervezett „Lekturolvasas a konyvtarban" vizsgalata- rol van szo, amelynek elso szakaszaban a magyar kozmuvelodesi konyvtarak tagsagat modellezo 1400 fos reprezentativ mintan a konyvtarhasznalok irodalmi olvasmanyszerkezetet es izlesalakza- tat vizsgaltuk. A tovabbiakban ennek a kutatasnak az adataira, eredmenyeire tamaszkodunk.
2. Az olvasmanyszerkezetnek csak egyik - de egy nagyon fontos dimenziojat vizsgaltuk: a nem szepirodalmi miivek aranyat. E z t reszben a sajtoolvasmanyok, reszben pedig a konyvolvasmanyok kozott talalhato kulonbozo ertekii nem szepirodalmi olvasmanyanyag letevel es aranyaval mertuk.
3. A listat ugy probaltuk osszeailitani, hogy a) nagyjabol tukrozze az irodalommal rendszeresebben kapcsolatot tartok irodalmi olvasmanyainak osszetetelet, b) hogy osszevetheto legyen Gondos Erno hasonlo temaju kutatasahoz hasznalt hasonlo „mer6'eszk6zevel", c) mivel a lektur olvasasat vizsgalo kutatas reszet kepezte ez az adatfelvetel, a Ustan „kinagyitottuk" a lektur szektorat, tehat tobb lektiir szerepelt rajta, mint ezt egyebkent a lektur-olvasmanyok aranya megkivanta volna. E z az eljaras akkor megengedheto, ha az ertekelesnel, a felnagyitott szektort megfelelo mertekre
„lekicsinyitjiik". Igy is tettiik. A listan szereplo miivek osszetetele igy fest: 16 Cronin-Mitchell—
Gulacsy-tipusu regi lektiir, 26 Berkesi-Szilvasi-Passuth-tipusu mai lektur, 9 Chandler-Christie- Simenon-tipusu krimi, 12 Chairiere—May-Rejto-tipusii kalandregeny, 13 V e r n e - L e m - B r a d b u r y - tipusii tudomanyos fantasztikus regeny, 15 Jokai-Hugo-Gardonyi-tipusu romantikus regeny, 14 Tolsztoj-Balzac-Zola-tipusu klasszikus reaUsta regeny, 13 Seprun-Bulgakov-Golding-tipusu attetelesen kozlo modem regeny es 32 Solohov—Hemingway—Fejes-tipusu huszadik szazadi realista regeny.
4. E z t az olvasaskutatasi „mer6'muszert" reszletesen ismertetem „ A z irodalmi ertekek eselye lektiirolvasoknal" cimu kutatasi jelentesemben (Bp. 1974, NPI. 48.1.)
5. A fuggo es fuggetlen valtozok kozotti osszefiiggesek meresere ez a modszer elegge durva megkozelites, mindenesetre elsore megfelel szamunkra.
6. Kiveve a 6 0 - 6 9 eveseket.
7. Ha mindegyik olvasonal elofordul (+1), ha egyiknel sem ( - 1 ) erteket kapunk. A (+l)-hez kozel eso ertekek ket olvasmanytipus rokonsagot, a 0-hoz kozel esok kozombosseget, a ( - l ) - h e z kozel esok pedig nagy tavolsagukat jelzik.
8. A Jokai-tipusii romantika, a Hemingway-tipusu realizmus, a Berkesi-tipusu lektur es a Bulgakov- tipusu modern irodalom.
Szalai Katalin
A Z I S K O L A I K O N Y V T A R S Z E R E P E A Z O K T A T O - N E V E L O M U N K A B A N
„Az irott betu valaha szent titok volt, az olvasas pedig beavatottak tudomanya es ki- valtsaga. A konyvnyomtatas megteremtette az iras es olvasas demokraciajat."'
Bgyenlotlenseg az egyenlosegben
Ha a konyvnyomtatas az iras es olvasas demokraciajat teremtette meg, a felszabadulas, es az azt koveto iskolareform a miivelodesben, tarsadalmi elorehaladasban tette egyenlove.mindazokat, akiknek addig csak a munkabol, gondbol jutott
Munkas-paraszt allamunknak legfobb gondja: ugy epitenl a szocializmust, hogy kozben legtehetsegesebb gyermekei legjobb tudasukat es kepessegiiket kamatoztathassak.
Ideologia ez es cselekvesi program is egyben, amelynek egyik fo szintere az iskola, ahol a jovo generaciqja nevelodik.
Mit var korunk tarsadalma az iskolatol? Ezt a kerdest az utobbi evekben sokan megfogalmaztak mindeniitt a vilagon, hiszen az informacio-robbanas, a gyorsulo ido fogalmaval szinte egyidejuleg valt hasonlo divatta az „oktatas vilagvalsaga"-nak emlegetese is. Mint ahogy a gazdasagj eletben is uj hatekonysagi tenyezok keriiltek eloterbe — elso- sorban az ember, — kutatok szazai elemeztek a kerdest: vajon az adott iskolarendszer megfelel-e a tarsadalmi kovetelmenyeknek, kepez-e olyan magas alapmiiveltsegu, sok- oldaltian tovabbkepezheto, a korszeriit mindig befogadni tudo es akaro embereket, akik keszek mindig ujabb es ujabb feladat ellatasara.^
A szocialista tarsadalom azonban ennel tovabb megy: olyan felnovekvo aHampolga- rokra van sziiksege, akiknek egyeni vagyaik osszhangban maradnak a tarsadalmi igenyekkel, szemelyisegiik pedig harmonikusan bontakozik ki feladataik teljesitese kozben.
A holnap emberenek olyan korszerii miiveltseggel' kell rendelkeznie, amely barmikor „atvalthat6", kamatoztathato: aktiv dllapot ez tehat, nem pedig az ismeretek- nek eddig megszokott felhalmozasa. Az altalanos miiveltseg mar regen nem fer el egy konyvben „az iskolanak a fejekben kell megvalositania a termeles es kultura ertelmi es erzelmi integraciojat."^
A permanens miivelodes felteteleinek megteremtese tehat a[ fo feladat, ugy, hogy ehhez a miivelodeshez minden allampolgarnak egyenlo felteteleket biztositsunk.
Ugy tiinik azonban, hogy ezek az egyenlo feltetelek az objektiv koriilmenyek kiilonbozosege miatt (kornyezet, telepiilesviszonyok, a csalad szociaHs helyzete, kulturaHs szint stb.) csak reszben adottak, nevezetesen: megvan ugyan minden gyereknek a joga a
tanulashoz, azonos tantervi kovetelmenyek vonatkoznak rajuk, egyforma tankonyvbol tanulnak, de az elobb felsorolt ligynevezett ,Jiozott hatranyok" nenihogy csokkennenek, hanem novekednek, mert iskolahdlozatunk sem fejlodik egyenletesen, es az egyes iskolak szemelyi es targyi feltetelei nagyon kiilonbozoek. Igy aztan eppen azok a gyerekek nem boldogulnak, akiknek tovabbjutasa ossztarsadalmi szempontbol is a legfontosabb lenne: a tehetseges munkas- es parasztszarmazasiiak. Szamukra az egyenlo feltetelek egyenlotlen- seget eredmenyeznek, amit csak a legkorszeriibb pedagogiai modszerekkel lehet ellen- siilyozni. Olyan oktato-nevelo munkara van tehat sziikseg, amely megvalositja a tarsadalmi igenyeket — sokoldaliian kepzett embereket kepezve - es igazodik az egyen kepessegeihez is.
„Val6jaban az iskola akkor tolti be igazan hatekonyan a tarsadalmi mobilitassal osszefiiggo feladatait, ha munkajanak eredmenyekent az iskolaztatas evei alatt csokken- nek a retegeket elvalaszto kulturalis kulonbsegek"^ - irja Gazso Ferenc. Tegyiik hozza, nem eleg csokkenteni a hatranyokat, hanem versenykepesse kell tenni az ilyen helyzetben levo fiatalokat a tovabbtanulasban. De hogyan?
A korszeruseg — aktivitas
Korszerii oktatason meg mindig sokan azt a folyamatot ertik, amikor az ismeretek kdzvetitese modern eszkozok (magno, diakep, hangosfilm stb.) segitsegevel, jol felszerelt szaktanteremben vagy laboratoriumban tortenik, holott itt mindossze a targyi feltetelek hatekonyabb kihasznalasarol van szo. Korszerii orat lehet egyetlen papirlap es egyetlen ceruza segitsegevel is tartani, hiszen nem az eszkoz, hanem a tandri szemleletmoda donto:
az ismeretek atadasa, kozvetitese helyett egyre inkabb helyet kap a tanulok iranyitasa, vezerlese, ennek megfeleloen a kozles helyet az ismeretek alkalmazasa, a tanulok ondllo gondolkoddsdnak es aktivitdsdnak fejlesztese veszi at.
Ebben az lij tanitasi-tanulasi helyzetben, egyre inkabb megsziinik a tanar „egyed- uralma": „lejon a katedrarol", (az lij iskolakban mar sehova sem terveznek dobogdt) es Ugy iranyitja, szervezi a tanulok munkajat, hogy azok cselekvo es gondolkodo reszesei legyenek az oktatasi folyamatnak. E z termeszetesen csak akkor valosulhat meg, ha nem a tanar — osztaly kapcsolat a leggyakoribb erintkezesi forma, hanem mindinkabb a kisebb csoportokkal valo foglalkozas es az egyenekre szabott feladatok megoldasa keriil eloterbe.
Fel kell allni a padbol is tehat, (egyre tobb olyan osztalytermet lathatunk, ahol az evszazadok ota ismert, templomoktol „orokolt" padok helyett konnyen mozdithato kis, ketszemelyes munkaasztalok vannak) hogy a kozos feladat elvegzese gyorsabban es konnyebben menjen.
A munkahoz eszkozok kellenek. Egy resziik (tankonyv, munkafuzet, iroszerek stb.) minden tanulonak egyforman a rendeUcezesere all, mas resziiket (kiserleti eszkozok, nyersanyagok, szerszamok stb.) az iskola biztositja. fis van olyan munkaeszkoz is, amely egyszerre orzi evezredek tudasat es tapasztalatat, gazdag informacios anyaggal szolgalva barkinek, ugyanakkor specidlis feladatok megoldasahoz is forrasul szolgal: ez a konyv. K i keU menni tehat az osztalyterembol is — a konyvtarba; vagy konyvtarra alakitani az osztalytermeket.
A konyv mint munkaeszkoz
Merre visz az ut? A tanulastol a konyvhoz, vagy a konyvtol a tanulashoz?
Valaszunk akkor lesz teljes, ha az ismeretszerzes folyamatat kovetjiik. Ilyen ertelemben tehat mindig az a donto, hogy az adott problema megoldasakor megfeleloen valasztottuk-e meg az eszkozoket? Nem az a kerdes tehat, hogy a konyv (konyvtar) haszndlata az oktatasi folyamat melyik szakaszaban jelentkezik, hiszen jelen lehet bdrhol;
a fontos az, hogy a folyamat megtervezesenel mint permanensen meglevo segedeszkdz szerepeljen.
Katsanyi Sandor es Konyves Toth LUla: Folfedezem a konyvtarat'* cimij irodalom- hasznalati kezikonyve azert nagyszerii didaktikailag is, mert a valosagosan felvetheto kerdes (problema) megoldasi modozatait mutatja be ligy, hogy egyszerre hatol be a konyvtar horizontalis (temagazdagsag) es vertikalis (egy tema melysegenek vizsgalata) rejtelmeibe.
Valojaban rejtelynek tiinik egy konyvtar (vagy akar egyetlen konyv is) addig, amig igy tessziik fel a kerdest: mit lehet csinalni a konyvtarban? Hiszen erre csak egy lehetseges valasz van: a konyvtarban olvasni lehet. De ha ligy tesszuk fel a kerdest: mire lehet hasznalni a kdnyveket? AJckor a valaszok olyan ozoneben kell eligazodnunk, amelyek az illusztralas, szemleltetes, adatgyiijtes, rendszerezes, temafeldolgozas, bizonyi- tason at a vizualis es auditiv esztetikai elmenyekig teijedhetnek, es itt csak a
„szemleltetes", „kutatas", „sz6rakozas" nehany megfelelojet emeltiik k i .
Vajon kihasznaljuk-e a . konyv szinte korlatlan lehetosegeit? Aligha. Hiszen hasznalata a hagyomanyos oktatasi folyamatban mindig valamifele „raadas volt":
szemleltetni valot adott, vagy elore meghatarozott temakhoz nyiijtott kis enciklopediat, ahelyett, hogy beleepiilt volna a tanulok gondolkoddsi es munkafolyamatdba.
Nem elegedhetiink meg a szemleltetes, anyaggytajtes olyan egyszeru formaival, amikor a diak a tanar altal megfogalmazott problemat (kerdest) oldja meg a konyvek segitsegevel, hiszen ebben az esetben a konyv csak manko.
Jo tanari vezetes mellett a tanulo a gyakorlokertben nem nyul aso helyett gereblyehez, es kiilon felszolitas nelkiil hasznal katalizatort tanulokiserleti oran az adott kemiai folyamat eloallitasakor.
Ilyen termeszetesseggel kellene leemelnie a konyvet is a polcrdl feladata elvegzese kozben: akkor, amikor neki van szuksege tobb informaciora, amikor az o gondolatmene- tehez hianyzik egy lancszem, amikor a tole vart feladatot szeretne magasabb szinten megoldani.
A konyvnek — konyvtarnak ilyen funkciondlis, szituativ^ haszMlata a korszeriiseg egyik fokmeroje az oktato-nevelo munkdban.
Eszkozjellege Uymodon vitathatatlan. Es vitathatatlan az is, hogy csak ilymodon segitheti elo hatekonyan az onallo ismeretszerzest, amelynek legfobb feltetele a tanuloi aktivitas.
Igazi olvasas vagy alaktivitas?
A pedagogiai pszichologiaval foglaUcozo szakemberek a tanuloi aktivitast a
„cselekv6 megismeresben", a „problemamegold6 gondolkodasban" latjak: vagyis abban, hogy az igazi aktivitas mindig egyfajta pszichikai megnyilvanulas, amelynek nyomon-
kovetese (vagy eppen elosegitese) gyakran kiilso cselekvesi formakban tortenik. Ilymodon termeszetes, hogy az olvasas is (mint cselekves) valamifele belso — ertelmi," erzelmi, esztetikai — hatast idez elo, amely azonban nem feltetleniil gondolati aktivitas.
Az olvasas megertesi vizsgalatok az olvasasi technika es az olvasott szoveg megertesi fokanak osszefiiggeseit, az olvasas hatasvizsgalatok pedig az olvasmanyok hatasara kialakult erkolcsi vilagkepet vizsgaljak. Szamos adat van arra is, mit es mennyit olvasnak az emberek — es koztiik a tanulok, tanarok — mit tartanak jo, hasznos, ertelmes olvasmanynak? Ezek a kutatasok nemcsak az olvaso esztetikai ertekiteletet elemzik, hanem feltarjak az olvasas szociahs hatteret es az oroklott es kialakitott kulturalis lehetosegek differencialo hatasat is.
Megis hianyzik a kutatasok sordbdl ket lenyeges elem: Az egyik: ki mit tart valoban olvasdsnak?
A masik: jelen van-e a konyv tomegkommunikdciokent vagy munkaeszkozkent mindennapi eletUnkben, mint ismeretszerzesUnk elengedhetetlen bdzisa?
A ket kerdes szorosan osszefiigg. Az emberek nagy resze olvasasnak altalaban azt tartja, amikor valaki elolvas elejetol-vegeig egy — leggyakrabban szepirodalmi — konyvet, es arrol velemenyt alkot, majd a kesobbiekben is emlekezik nehany reszletre, figurara stb.
Hogy ez mennyire igy van, alljon igazolasul csupan egy adat: a budapesti kozepiskolas diakok nyolcszor tobb szepirodalmat olvasnak, mint tarsadalomtudo- mannyal vagy termeszettudomannyal foglalkozo muveket es tizenharomszor tobbet, mint mijszaki targyu kiadvanyokat. Ugyanakkor 28%-kuk evente 30-35 konyvet is elolvas, ami igen magas szam.*
Mas megkozelitesben az olvasas: informacioszerzes. Tudosok, szakemberek panasz- kodnak, hogy a felgyiilemlett sok Irott betii' elboritja oket, lehetetlenne valt a gyors tajekozodas, meg akkor is, ha kialakult a tajekozodasban segito konyvek halozata.
Mi ugy veljiik, hogy az onmagat rendszeresen tovabbkepzo, muvelodo ember szamara mindketto egyforman fontos: az is, hogy konyvek litjan esztetikai elmenyhez jusson, es az is, hogy informaciohoz. fis tegyiik hozza, fontos, hogy tudja: az adott
szituacioban milyen modon kozelitsen az irott szoveghez aszerint, hogy egy adatra, nehany osszefiiggesre, vagy komplex ismeretekre van-e sziiksege? Mindharom tenyezo az olvasas fogalomkorebe sorolhato, es feltetelezi a konyv, konyvtar tudatos es technikailag biztos hasznalatat. Ilyen ertelemben kell az olvasast az. oktato-nevelo. munkaban is vizsgalni. Ha ezt tessziik, nem a konyvtari kolcsonzofiizet rovata alapjan, hanem feladatai megoldasakor donthetjtik el, melyik gyerek az ,4gazi" olvaso? Az-e, aki evente tucatnyi szepirodalmi es ismeretterjeszto konyvet „fal fel" a fiataloknal termeszetes mohosag- gal — es tegyiik hozza, legtdbbszor feliiletesseggel — vagy az, aid nem tud igenyesen felkesziilni a tanitasi orakra szotarak, lexikonok, kezikonyvek nelkiil, aki egy-egy problema megkozelitesekor esetleg 5—6 konyvbe is beleolvas, kikeresve es felhasznalva a lenyeges elemeket, aki rendszeresen forgat nehany folyoiratot, ujsagot, egyiket-masikat csak a tartalomjegyzek erejeig?
A valasz termeszetesnek hat: inkabb a masodik. Az effajta tanuloi magatartas es munkaforma kialakitasa azonban haUatlanul komoly es tudatos neveloi munkat igenyel, amelyet minden esetben befolyasol a tanar pedagogiai kulturaltsaganak merteke 6s az iskola alkoto legkore is.
Ez utobbi egyforman vonatkozik a tanarra es a diakra. Ahol az egyeni kepessegek kibontakoztatasa, az onallo velemenynyilvanitas a munka fo alkotoeleme, ott mindenfajta cselekves (igy az olvasova neveles is) mentes az oncelu alaktivitastol. Az ilyen iskolaban a
konyvtarhasznalati vetelkedok, a konyvtarban vagy a konyvtarral kozosen szervezett latvanyos megmozdulasok, iro-olvaso talalkozok, rendhagyo magyar orak, kiallitasok, csupan eszkoz jellegiiek: technikai es erzelmi felteteleit teremtik meg — nagyon helye- sen — a konyvtar szituativ hasznalatanak.
A felsorolt es kozismert formak azonban gyakran keltik azt a hatast, mintha megvalositottuk volna celkitlizeseinket, holott csupan. elinditottunk egy folyamatot.
Amikor a kisiskolas olvasni tanul, egyszerre van jelen a folyamatban a mijvelet technikai elsajatitasa, gyakorlasa, a motivacio, amely jobb eredmenyre osztonzi, es a belso igeny, amely meghatarozza az olvasni tanulas iitemet es fokat. Ezeket az osszetevoket nehez lenne onmagukban vizsgalni. Ugyanilyen nehez' elvalasztani azt is, milyen kolcsonhatas van a mar kialakult olvasasi igeny, es technikai, a konyvtarhasznalati jartassag, az olvasas elmenyszeriisege es az ismeretszerzesi igenyszint kozott, de egy biztos: egyik a masik nelkiil nem kepzelheto el. Nem elegendo tehat a tanulot megtanitani olvasni, elmenyhez juttatni, jartassa tenni a konyvtarhaszndlatban, hanem k i kell alakitani benne egy olyan szuksegletet, amely eleve meghatarozza kapcsolatat a konywel. E z a sziikseglet azonban csak a gondolkodnivagyas sziiksegletebol vezetheto le.
A gondolkodas alapsziikseglet
Szemelyisegunk (jellemiink) fejlodeset, cselekvesiinket alapvetoen szuksegleteink hatarozzak meg. Mivel az iskolaban kifejtett hatas szemelyisegformalas, az eredmenyes oktato-nevelo munka feltetele olyan tartos, tarsadalmilag ertekes sziiksegletek kialakitasa, amelyek kedvezoen befolyasoljak a tanulo cselekveset. A gondoikodasnak ebben az osszefiiggesben mindenkeppen alapsziiksegletkent kell megjelennie. Az oktatds egyik kozponti feladata tehat a kUlonbozd tantargyak fogalomrendszerenek kiepitese a tanulok ismeretvildgdban ugy, hogy azok bonyolult hierarchikus rendszere dttekinthetove vdljek.
Az ismeretek eloszor elszigetelt kapcsolatokban jelentkeznek, amelyek kesobb egy-egy fogalomkor vonatkozasaban rendszerre valnak. Ezek a rendszerek magasabb fokon egy-egy tantargyon beliil alkotnak egyseget, hogy. vegiil letrejohessenek a tantargyak kozotti atfogo, nagy osszefiiggeseket feltaro asszociaciok. A fogalomalkotas es rendszerezes kiilonbozo szintjei mar elso osztalytol kezdve jelen vannak az egyes tantargyak kovetelmenyrendszereben, jelezve a vertikalis es horizontaUs haladasi iranyok osszefonodasat is. Ennek megfeleloen kell a tanuloknak a tenyeket, fogalmakat, osszefiiggeseket is tudni a raismeres, megnevezes, alkalmazas szintjen.
Komplex feladattal aUunk tehat szemben, amelynek megvalositasa az eszkozok leghatekonyabb felhasznalasat is igenyli. Nezziink erre egy peldat a konyv-konyvtar vonatkozasaban. Ha a tanulo azt a feladatot kapja, hogy keresse meg a „sz5ghaju"
kifejezest az ertelmezo szotarban, egy fogalmat talalt a raismeres szintjen. Ha azt kerdezzuk tovabb, hogy Vorosmarty melyik miiveben jellemzi igy a kolto hosnqjet, ez mar osszefiigges (szoghajii — Vorosmarty — Zalan futasa — aUando jelzo) a raismeres es megnevezes szintjen. Ezutan lehetne arra biztatni, hogy a kolto allando jelzojet alkalmazza sajat kornyezeteben, esetleg keressen mas irodalmi alakot, akire illenek — itt mar az osszefiigges alkalmazasaval, azaz a legmagasabb rendii gondolkodasi miivelettel aUunk szemben. Vilagos tehat, hogy a technikai rutin, az alaptajekozodas a konyvtarban az elso lepcsd, de nelkulozhetetlen. A keresd meg? Hoi talalhato? tipusii feladatokat: a
Hasonlitsd ossze! Hany fele keppen kozelitheto meg? feleknek kell kovetnie, egeszen addig, amig a tanulo keszseg szinten tudja hasznalni a konyvtarat.
Ez a szint nagyon koran kialakithato. Mig Pasztor Emil arrol panaszkodik, hogy az elso eves foiskolai hallgatok 30%-a ismeri csak az ertelmezo szotart es 20%-uk tud csak megkozelitoen pontos valaszt adni arra a kerdesre, mi a kiilonbseg a targymutato es a tartalomjegyzek kozott,^ addig a szentlorinci kiserleti iskolaban az 1-8 osztalyosok szamara osszeaUitott konyvtarhasznalati feladatsor az alabbit is tartalmazza: a tanulonak meg kell hataroznia az enciklopedia, lexikon, szotar, nevmutato, targymutato, kislexikon, tartalomjegyzek kozotti kiilonbseget. Ebben az iskolaban azert tudjak a gyerekek jol kezelni a kezikonyveket, mert haszndlat soran szereztek meg az ehhez sziikseges gyakorlatot. Vonatkozik ez a konyvtarak egesz dllomdnydra. Megis leggyakrabban megrekednek torekveseink ezen a szinten, ugyanis a kezikonyvekkel, lexikonokkal kapcsolatos feladatok kitalalasa osszehasonlithatatlanul egyszeriibb, mint egyeb, a gondolkodasi valoban fejleszto gyakorlate. Ehhez jol valogatott iskolai konyvtari aUomany, tudatos tervezomunka es sok-sok ido kellene. fis kellene egy masfajta, korszerii szemlelet, amely az iskolaban folyo munka szerves es nelkiilozhetetlen reszenek tekintene az iskolai konyvtarat.
Az iskolai konyvtar mint muhely
A legkorszeriibben felszerelt szerelocsarnokban sem tudnanak egy ruhat kitisztitani, mert nincsenek hozza megfelelo eszkozeik. A konyvtar — es az iskolai konyvtar — miihely jelleget eppen az adja meg, hogy az adott intezmeny — ez esetben az iskola — eel es feladatrendszeret szolgalja. Az ideaUs konyvtar gyiijtokore szigonian meghatarozott, es igazodik az oktatds-neveles dltaldnos, es az adott iskolatipus egyedi torekv^seihez.
Elhelyezese olyan, hogy mindenki - tanar, diak szamara egyarant - hozzaferheto a munka minden fdzisdban (tanitasi idoben es delutan, a tanuloszoban, napkozis, szakkori, mozgalmi, szabadidos tevekenysegek soran). Berendezese celszerii es kenyelmes, legalabb akkora, hogy 25—30 tanulo helybenolvasasa biztosithato legyen, a konyvtari allomany konnyen hozzaferheto es jol feltart. Kapcsolodjek a konyvallomanyhoz dia, hanglemez es hangszalagtar, amely szervesen egesziti ki az informacios bazist, jelezve, hogy a tomegkommunikacios eszkozok termekei nem a konyvtarak ellenere, hanem csupan egy mas dimenziqjii igeny. kielegitesere jottek letre. A k5nyvtar vezetoje olyan magas pedagogiai vegzettsegii konyvtaros szakember legyen, aki jaratos a pszicholdgiaban, szociologiaban is. Ilyen az idealis konyvtar. A valosagban azonban mig evekig vegyes aUomanyii, zsufolt kis helyisegekkel kell szamolnunk es olyan aldozatkesz pedagogusok- kal, akik konyvtarosi szakkepzettseg nelkiil, tobbnyire szerdny osszegert vagy tarsadalmi munkaban vegzik az allomanybavetel es kolcsonzes mechanikus munkajat. A meglevo jo kezdemenyezesek megis ezek kozott a szereny korulmenyek kozott sziilettek. A kdnyvtdr muhely jelleget tehdt nem elsosorban kiilso jegyei, nagysdga hatdrozza meg, hanem rendeltetesszerii haszndlata.
A felsorolt objektiv feltetelek koziil ehhez mindenkeppen kettore van szukseg: az allomany jo osszetetelere es feltarasara, es az iskolai konyvtar helyet 6s feladatat jol lato es erto pedagogus-konyvtarosra.
Konyvtaros vagy pedagogus?
Ez a kerdes leginkabb akkor meriil fel ilyen elesen, amikor a kozmiivelodesi es iskolai halozatban dolgozo konyvtarosok talalkoznak. Annal is inkabb erdemes a temara szot vesztegetni, mert az egyiittmiakodes biztato tavlatai eppen kibontakozoban vannak.
Az iskola a szemelyisegformalas fontos szintere, feladata az oktatas-neveles. Az iskolai konyvtarban dolgozoknak elsosorban tehat ennek az oktato-nevelo munkanak a szolgala- taban kell allniuk: azaz sokoldalu, onalloan gondolkodo embereket kell nekik is nevelni a maguk sajdtos eszkozevel a konyvtarral. Ilyen ertelemben feladataik azonosak minden pedagoguseval, minthogy minden pedagogus legfobb eszkozenek is a konyvet-konyvtarat kell tekinteni. Konyvtarosaink munkaja mindossze abban kiilonbozik a tobbi koUegaetol, hogy szakmai ismereteik es sajatos konyvtarosi feladatuk miatt szervezoi a konyvtarral kapcsolatos minden tevekenysegnek.
Az lit az oktatastol-nevelestol vezet a konyv fele, nem lehet tehat az igazgato, a konyvtaros, a magyartanar, a szulo egyediili feladata az olvasova neveles. De kell egy vezerlo, iranyito, aki rendszerbe foglalja az egesz folyamatot: es ez a konyvtaros. Munkaja igen osszetett: egyszerre lat el pedagogusi es pszichologusi feladatot, szervezesi es koordinalasi munkat, de foglalkoznia keU technikai kerdesekkel is, a konyvallomany gyarapitasaval, rendezesevel, a kolcsonzes megszervezesevel. Ugyanakkor „informaci6s baziskent" tajekoztat es oriental tanart es diakot egyarant, izlese es mijveltsegi szintje akarva-akaratlanul tiikrozodik az allomany osszeteteleben, munkaja soran szamos — az iskolai munkahoz szorosan nem kapcsolodo, de jelentos — kulturdlis elmenyhez juttatja olvasoit. Szemelyenek kivalasztasa tehat — mondhatjuk batran — minden iskolaban kulcsfeladat. fis minthogy csak egyseges pedagogiai hatasrendszer mellett beszelhetiink az iskolai munka eredmenyessegerol, a nevelokozosseg tudatos egyiittmiakodese sziikseges ahhoz is, hogy a konyvtar az emlekezetbeveses eszkozebol a kutatomunka mijhelyeve valjon.
Olvasas es motivacid ' K i es mi kesztet az olvasasra?
Ha altalaban beszeliink az olvasasrol, megallapithatjuk, hogy fejleszti szokincsiinket, kifejezokeszsegiinket, gazdagitja az emberrol, vilagrol szerzett ismereteinket, fejleszti szemelyisegunket, erkolcsi vilagkepiinket, erzelemvilagunkat, szorakoztat, esztetikai elmenyt nyiijt. Ilyen ertelemben a jo olvaso rendszeresen olvas, igenyes, megfelelo ertelmi szinten dolgozza fel az olvasottakat, es osszeveti a valosaggal. De itt kezdodik-e az olvasas? Minden bizonnyal az olvasast megelozo mese az, amely mar 2—3 eves korban, elsosorban erzelmi hatast gyakorol a gyerekre. Kozvetitoje a sztilo, az ovono, es ujabban eppen a mese-helyzet intimitasat nelkiilozo T V is.
(A tomegkommunikacios eszkozok es az olvasas kapcsolatarol meg szolunk.) Ezt az erzelmi es esztetikai hatast lehet (es kell!) mar ebben a korban mas teriileteken is megerositeni. Rajzoljale, jatssza el (jelenitse meg!) kepzelje el a mese figurait; valjek egy-egy szereplo a „tarsava", masodik enjeve. A gyermeki fantazia gazdag szamyalasa, a fehiottek szamara sokszor kovethetetleniil osszemossa a kepzeletet es valosdgot, a fantazia-hazugsagok keverednek a mesek elemeivel. Ezzel a? ^rzelmi-esztetikai motivacio- val parhuzamosan kell torekedniink arra, hogy a gyerek felismeije a konyvekben levo
informativ lehetosegeket is. Konyv a telefonkonyv, az iranyito-szamokat tartalmazo fiizetecske, a haztartasi naplo. A gyerek „olvas" mar akkor is, amikor meg nem tud beszelni, ha Idtja olvasni a kornyezetet, hiszen utanoz. Ahol otthon a konyvek allando kiseroi a mindennapoknak, elsos korara mar szinte valoban tud olvasni a gyerek. Az uj tanterv — szerencsere! — nem „tiltja e l " a betii ismeretetol az iskolaba keriiloket, aki mar tud olvasni, nehezebb feladatokat kap, mint a tobbi.
A pedagogusoknak tehat nemcsak az a feladata, hogy az olvasasi technikai elsajatittassa a tanuloval, hanem hogy az egyeni szinteket figyelembe veve fejlessze a konyv iranti erdeklodest. Ennek legfontosabb modja: tudatositani a gyerekkel, hogy sok mindent megtudhatunk a koriilottunk levo vilagrol, anelkul, hogy megtanulndnk.
(Termeszetesen ez is a tanulas egyik — kozvetett — formaja.) A miertekre tald vdlasz- kereses egyben a kdnyvtdrhaszndlati technika elso lepcsofoka is.
Ha a tanulo kis koraban hozzaszokik, hogy vannak dolgok, amiket nem kell tudni (a tanito neninek, vagy a sziiloknek sem) de meg lehet keresni, (6 is meg tudja keresni!) akkor a tudni vdgyds motivalja ot a keresesben, es a keresesi technika magas szintje sikerelmenyhez juttatja: meg tudja oldani a problemat. Ilymodon nem valik el a ket dolog. Abban a percben azonban, amikor a gondolkodasi-oktatasi! - folyamatbol kiszakitjuk, az olvasas dnceluva valik. Gondoljuk meg: mi is csak akkor nezziik meg a menetrendet, ha utazni akarunk valahova!
Termeszetes tehat, hogy elsosorban a tananyagnak kell a legfobb olvasdsi-motivdcio- nak lennie. Bar a tanulo szivesen hallgat a kedvenc tanaraira, esetleg kedviikert el is olvas egy-egy konyvet, igazi vonzoerdt az olvasnivalo akkor gyakorol, ha az ismeretszerzest megkonnyiti. Gondoljuk meg, miert dolgozik szivesebben a diak egy jol sikeriilt, neki szolo munkafiizettel, mint a ,4dlugozott" szovegii problemat ritkan felveto tankony- vekkel? Mert segitsegevel konnyebben, hamarabb es szinte jatszva oldja meg a feladatat, kozben eszrevetleniil szamtalan lij ismerettel gazdagodik. Ugy is fogalmazhatnank, igazi sikerelmenyhez jut a konyv segitsegevel. Ezt a folyamatot kell a pedagogusoknak Idhasznalnia amellett, hogy a tantdrgyak sajatos jellegere mint motivacios bazisra batran epitenek. Azok az esti iskolaban tanulok, akik szeretnek olvasni, visszaemlekezve altalanos iskolai tanulmanyaikra, 46%-ban a magyar nyelv es irodalmat, 39%-ban a tortenelmet, 26%-ban a foldrajzot nevezik meg kedvenc tantargyukkent.'. Az orosz nyelv a rangsor legvegen all, ami arra enged kovetkeztetni, hogy - sajnos - nyelvoktatasunk az altalanos iskolaban nem kepes a tanulokat olyan sikerelmenyhez juttatni, amely felkeltene benniik az olvasas utani vagyat.
A magyar, tortenelem, foldrajz narrativ jellege, erdekessege sok elmenyszeriiseget rejt magaban meg a kevesbe igenyes tanari munka mellett is - igy ezek a tantargyak onmagukban is motivalhatnak. Ebbol a tapasztalatbol szarmazik az a teves kovetkeztetes, hogy az olvasas megszerettetese a magyartanar feladata. Meg ezek sem tudnak azonban megnyugtato valaszt adni arra, hogyan lehet a tobbi targyat is bevonni ebbe.
A megoldasi a kovetkezokben latjuk:
Eloszor a tanar fogalmazzon meg olyan kerdeseket, amelyek megoldasakor a tanulonak feltetleniil konyvet kell hasznalnia. Ha hozzaszoktatjuk ahhoz, hogy a tanar nem elsosorban informacios bazis, aki „mindent tud" (ez egyebkent tarthatatlanul hamis illuzio meg kisiskolas gyerekek vonatkozasaban is), hanem munkajanak iranyitoja, szervezoje, aki a segedeszkozok hasznalataban ad celravezeto eUgazitast, elvarhatjuk tole a kesobbiekben, hogy sajat kerdeseire, problemaira is onalloan keresse a valaszt. Ez azonban csak akkor valosithato meg, ha a pedagogus elore betervezi a konyvekben levo
informaciokat az oktatasi folyamatba. Mint ahogy a tankonyv, munkafuzet, hazi feladat
„6sszekot6 kapocs" a tanitasi orak vagy anyagreszek kozott, ugy kell a konyvtari kutatomunkdt is beepiteni az ismeretszerzes folyamatdba.
A tudatos neveloi munka azonban nem hagyhatja figyelmen kiviil mindazokat az egyeb hatasokat semi amelyek tovabbi motivacios tenyezokent lepnek fel — az indirekt tanulas olyan formait, mint a radio, tv, film, reklam.
Akik a Gutenberg-galakszis hanyatlasarol beszelnek, azzal indokoljak allitasukat, hogy az lij gepi tdmegkdzlesi eszkdzdk azert valhattak a X X . szazad emberenek balvanyava, mert az a felhalmozodott irott betiirengetegben mar nem tudott eligazodni. A tv, radio tehat talalja az atlagos kultiirat, amely eppen tomegmerete miatt sziiksegszeriien kozepszerii, ,Jcondenzalt" gondolatokat kozvetit, igy passziv szemleletet alakit ki, csabit a feliiletessegre, hatasvadaszo, es vegiil: lefele nivellal. De eljut olyan retegekhez is, amelyek eddig meg a konyv aldasaban sem reszesiiltek, jo atlagot kozvetit, osszetett hatasrendszere pedig alkalmas arra, hogy felkeltse az erdeklodest eddig ismeretlen dolgok irant. Hatasa tehat kettos, es nem az a kerdes, melyik fontosabb, a kgnyv-e vagy a tomegkommuni- kacio, hanem az, hogy kultiirank egesz struktiirajaban a megfelelo helyet foglalja el mindketto: az lij, valtozast jelento elem is es a hagyomanyos ertek is. Igy az elobbi
„rekompenzaci6s" lehetoseget az olvasasi kultura fenntart^saban es fejleszteseben talalhatjuk meg.^°
Hogyan hasznaljuk a konyveket?
. A konyvet hasznalni kell. Es ha munkaeszkoz, akkor mindig keznel kell lennie.
Ezert jo, ha ott van mindeniitt, ahol dolgozunk: diaknak a tanteremben, klubban, tanuloszobaban, tanarnak a tanariban. Es mindkettonek termeszetesen otthon is.
Visszaterve az idealis konyvtar-modelliinkhoz, minden tanteremben (szaktanterem- ben vagy osztalyteremben) legyen egy nyitott pole, ahol tobb peldanyban ott vannak a szaktargynak vagy osztalynak megfelelo konyvek, amelyeket a tanitasi oran barmikor kezbe lehet venni. E s legyenek ott a kezikonyvek, folyoiratok mindig hozzaferhetoen a tanari szobaban is, liiszen sokszor tizpercben kell megnezni valami fontosat. Mindket fajta konyvallomany mdsodpelddnyait pedig a kdzponti iskolai kdnyvtdrban kell elhelyezni, hogy mindenki szamara barmikor kolcsonozheto legyen. Ahol kis konyvallomany szerenykedik, meg inkabb fontos, hogy valamennyi konyv egy helyen legyen, hogy ki-ki kedvere valogathasson. Tudjuk, hogy erre az idealis allapotra meg sokaig vami kell, hogy legtobb helyen nincsenek meg az allomanyfejlesztes alapveto szemelyi es anyagi feltetelei.
Megsem mondhatunk le arrol, hogy tdvlataiban meg ne rajzoljuk a kovetendo modellt.
Akar a konyvet vissziik az osztalyba, akar a tanitasi orat helyezziik a.konyvtarba, egy a fontos: a konyv ne legyen dekoracio. E z a gondolat termeszetesen mar a jelermek szol.
Hogy niiilyen lit vezet a konyv szituativ hasznalatahoz? Ezzel kapcsolatban harom jol elkiilonitheto fokozatot kiilonboztetunk meg, azzal a megszoniassal, hogy nem egymasutanisagot, hanem egymasraepiiltseget, nem egymasmellettiseget, hanem aktivitasi szinteket jelolnek,
Az elso fokozatrol korabban mar esett szo. Azokra a konyvtarban tartott, elsosorban erzelmi hatast kivalto rendezvenyekre gondolunk, a m e l y e k - j o kozmiivel6- desi konyvtari torekvesek hatasara — kezdenek Qlterjedni az iskolakban is. Szervezoi elsoserban arra szamithatnak, hogy az oldottabb, lazabb formak, az elmenyszeriiseg
