1995-2003
) est megyeben a lakossdgnak kb. 1 2 % o kozkdnyvtdmk beimtkozott olvosdjo. Ldtogotdkent ozonbon mint-egy 1 300 000 ember fordul meg o konyvtdmkbon. Termeszetes hot, hogy o lecsopddd tdrsodolmi vdlto-zdsok szinte ozonnol erzekelhetove vdlnok o kdnyvtdrhoszndldk igenyeiben. A piocgozdosdg kiolokuldso ozon-bon meg kemenyebben erintette o konyvtdmkot.
1995-ben Pest megye nehez penzOgyi helyzetbe kerOlt, omelyet ugy prdbdit megoldoni, hogy intezmenyei kdltsegveteset csdkkentette. A Pest Megyei Kdnyvtdrtdl elvontdk okkori kdltsegvetesenek 20%-dt. Ez orszdgos jelenseg volt, tehdt szinte minden vdmsi, kdzsegi onkormdnyzot lefomgto intezmenyeinek kdltsegveteset, ho-sonld helyzetet olokitvo ki mindenhol. Tdbb helyen o miikddeskeptelenseg hotdrdm kerOltek o kdltsegvetesi in-tezmenyek, s megkerddjelezdddtt o kozkdnyvtdmk lete is. Ho o kdnyvtdmk o rendszervditozds utdni evekben is meg okortok drizni oddigi szerepunket, egydltoldn eletben okortok momdni, reogdlnunk kellett o gozdosdgi es tdrsodolmi vdltozdsokm. A veszelyt felismerve megfogolmozddott o felodot: fel kell odnunk a tmdiciondlis kdnyvtdr fogolmdt, es kolcsonzo kdnyvtdrbdi szolgditatd kdnyvtdrrd kell olokulnunk. De oz ellentetes tendencio, omely o csdkkend kdltsegvetes es a vdltozdsokhoz szOkseges kdltsegek kdzdtt fenndllt, ndlunk is ervenyesOlt. A redlis veszely felismerese azonbon hotolmos energidkot szoboditott fel o kdnyvtdrasokbdi. Mint tudjuk, szerte oz orszdgban es Pest megyeben csokugy, szinte o semmibdl, nogyon sok munkdval fejIesztgettOk technikai felsze-reltsegOnket. Bevetelt hozo tevekenysegekbe kezdtOnk, megtonultunk pdlydzotokot kesziteni, losson halodtunk oz elektmnikus odotfeldolgozdsbon, lihegve kdvettOk oz informdcids technoldgio feilddesenek iszonyu immdt.
A voldsdg vihoms gyorsasdggol vdltozott, kenyszeritve az dllonddsdghoz szokott kdnyvtdri szervezeteket, o kdnyvtdrosokot oz olkolmozkoddshoz. Mit is kellett gyorson megtonulni? Eldszdr is o kOlsd es belsd kommuni-kdcidt; „kdzeletet eini"; o kdnyvtdri outomotizdldst; oikalmozni oz informdcids technoldgidkot o kdnyvtdrban;
szokmoi kdzeletet eIni; finonszidlis kerdesekkel foglolkozni; pdlydzotok utjdn forrdsokhoz jutni.
Szokmdnk oz utdbbi tiz esztendd olott dtolokult, meguiult. A tmdiciondlis kdlcsdnkdnyvtdmk informdcidt es szolgditotdsokot biztositd intezmenyekke voltok. Az olvosd, o konyv, a kdnyvtdms hogyomdnyos hdrmos egy-sege kitdgult. A kdnyvek mellett megielentek o kdnyvtdmkbon is o nem hogyomdnyos informdcidhordozdk (honglemez, mogndkozetto, vided, DVD, CD, CD-ROM, elektmnikus odotbdzisok). A kdnyvtdros mo mdr nem-csok 0 kdnyvek ore, honem oz d dolgo o kdnyvek es oz. elektmnikus dokumentumok tortoimi feltdrdso is. Sot, d oz elektmnikus informdcidk elddllitdjo is, amelyeket oztdn kdnyvtdrdbon rendszerez es a hoszndldk rendel-kezesere bocsdt.
A hirkdzlesi es informdcids technoldgio gyors fejlddese szerencsere o kdnyvtdmkot sem kerOlte el. A kdnyv-tdros tonulio es tonitjo o mhomleptekben olokuld szdmitdgepes, informdcids technoldgidt. Egy szemelyben
. I
I
P e s t A ^ e g y e i Konyvfdf* 5 0 e v e
informdcios szol<ember, pedogdgus, pszicfioldgus, nepmuvelo, szocidlis munkds, intezmenyi menedzser, goz-dosdgi szokember, jogdsz, mndszergozdo.
Ennek megfelelden termeszetesen vdltozott o szokmoi kepzesek tortolmo es formdjo is. Azonbon ezen o te-rOleten is jelentkezett o fentebb mdr emiitett ellentetes tendencio. A kdnyvtdri szokmo tortoimi vdltozdsoit megkdvetelte o mndszervditozds, oz informotikoi es hirkdzlesi technoldgio feilddese. A szokmoi tortoimi vdlto-zds, kepzest igenyeit.
Ugyonokkor tudvo levo, hogy o szinvonalos oktotds, kepzes sokbo kerOl, hiszen kellenek hozzd felkeszOlt, nogy tuddsu tondmk, megfeleld szintii - lehetoleg korszeru oktotdsi eszkozok, tonkdnyvek, jegyzetek, helyiseg.
Mi volt ebbdl 1995-ben? Mondhotndnk, hogy moidnem semmi, de persze penz a legkevesbe. A hivotaio-san szervezett oktotds nem volt kepes oly gyorson kdvetni tonmenettel, oktotdsi kopocitdssol a szokmoi fejio-dest, mint ohogy ozt o voldsdg megkdvetelte. Ezt o szempet tehdt dt kellett vennie o megyei kdnyvtdmknok, ohol termeszetesen ez nem volt teljesen uj kdvetelmeny, hiszen o mddszertoni osztdlyok o rendszervditozds eldtt is jdcskdn vegeztek ezt o munkdt. 1998 utdn ozonban elsdsorbon eppen ezek oz osztdlyok estek o toko-rekossdg dldozotoivd o letszdm leepitesek miott. Sok megyeben o fenntortd onkormdnyzot egyszeriien meg-szOntette 0 hdldzoti kdnyvtdri elldtdst, szOksegtelennek itelve ozt. Sojnos Pest megyeben is ez tdrtent. A hoi-don 6-8 munkotdrssol miikddd megyei mddszertoni osztdly hdldzoti munkdjdt 15 terOleti mddszertonos segi-tette. Mindez megszunt es o 2-3 fdvel mukddd megyei mddszertoni osztdlynok egyedOl kellett megbirkdznio oz egym sOrgetdbben jelentkezd kepzesi felodotokkol.
Tdbbszdr es kOldnbdzd mddokon (teszt, kerddiv, szemelyes beszelgetes, sojdt toposztolot) kertOk kollegd-ink segitseget, hogy o redlis igenyeknek megfelelden oiokithossuk o kepzest. Sokszor kdvettOk o hogyomdnyt, 0 idl bevdit formdkot, de voltunk formobontdok es kezdemenyezdek uj temdkkol es uj nem szokmobeli -eldoddkkol, trenemkkel, hogy felkeltsOk o kollegdk figyelmet oz uj jelensegek irdnt, segitven ezzel o vdltozds-totdsok elinditdsot, es hogy megfelelhessOnk o konkreton megfogolmozddd kepzesi igenyeknek is.
Csok ket jelentdsebb felmerest emeiek ki ozok kdzOl, omelyek sordn o kepzesi igenyeket mertOk fel. Az egyi-ket 0 Pest Megyei Konyvtdrbon es nehdny nogyobb vdrosi konyvtdrbon dolgozd kollegdvol keszitettOk 1996-bon, 0 mdsikot 2000-ben oz egesz megyem kiterjedden. Mindket esetben kerddives mddszermi vegeztOk o fel-merest, de kOldnbdztek obbon, hogy oz 1996-os vizsgdiot sordn felmertOk o kdnyvtdmsok feikeszOltseget is.
Az egyszeru es jdl ismert vizsgdloti technikdvol feltdrhottuk o kdnyvtdrosok kepessegeit o kdnyvtdri munko kO-ldnbdzd terOletein. A ket felmeres emdmenyeinek ismereteben kezdtOk szervezni o kepzeseket. Ez o munko mogdbon foglolto oz igenyek felmereset, ozok ertekeleset, o tonfolyomok, treningek tortoimi kidolgozdsdt, o
„tanonyog „ mndszerezeset, oz oktotds kdltsegeinek megtemmteset (elsdsorbon pdlydzot es eld munko), mojd oz okkreditdcids tontervek kidolgozdsdt, odminisztrdcidjdnok lebonyolitdsdt, oz oktotdsok helyszineinek es resztvevdinek szervezeset, o konkret tonitdst, o jegyzetkeszitest, oz oktudlis imdolmi jegyzekek, o prezentdci-ds onyogok prezentdci-dsszedllitprezentdci-dsdt es termeszetesen oz dllondd visszocsotolprezentdci-ds ertekeleset, o tonfolyomok dllondd oktu-olizdldsdt. Ez tette ki o kepzesi munko kdzel 90 %-dt. A fennmomdd 1 0 % o - jeghegy csucso - o megvold-sult tonfolyomok, eldoddsok, treningek.
y\t A ^ e g y e i Koi^yvtaf* 5 0 e v e f
A 1996-OS felmeres odotai szerint az aldbbi terOleteken jelentkezett kepzesi igeny:
L Szolgdltotdstervezes es szolgdltotdspolitiko, szolgdltotdsok lebonyolitdso, mukddtetese II. Vezetoi tevekenyseg, informdcids technoldgidk
III. Gozdosdgi tevekenyseg, penzOgy es odminisztrdcid
A 20QQ-es felmerest felterkepezve meg konkretobb kepzes-tortoimi igenyek jelentkeztek:
I. Kommunikdcids kepessegeket feilesztd treningek II. Kdnyvtdri informdcids technoldgidk
Az oldbbi grofikonokrdi leolvoshotd, o kollegdk mely teruleten kivdntok tovdbb kepeztetni mogukot:
T o v a b b k e p z e s i i g e n y e k P e s t m e g y e b e n
Informacios technologiak
l.dbro
Minden mdsodik kollego ieldlte meg oz uj informdcids szolgdltotdsok kdzOl oz Internet- es CD-ROM-hoszndlot elsojdtitdso irdnti igenyet. Ezt kovetik o szdmitdgepes olopismeretek. Mdsodik helym kerOlt o kdnyv-tdri menedzsment terOleterol o kdnyvkdnyv-tdri morketing, o pdlydzotkeszitesi ismeretek es o stmtegioi feilesztes, tervezes.
^^--^ ji\f A^ e g y e i KoKiyvtdi* 50 e v e
A vdlaszolok egyhormodo okort kommunikdcids kepessegeket fejieszto treningeket. Ezen belOl o kovetkezo volt omegoszlds:
Kommunikactos kepessegek
liliiiiiiiili- ^ ^ ^ ^
Zdbra
/ y J
^6°. 0 °
Ldthotd, hogy elso helyen szempel 0 konfliktuskezeles, ezt koveti szomson oz dnfejiesztes(l), 0 munko kop-csolotok kezelese, mojd 0 gondolotkdzles, vogyis o kommunikdcio es 0 pmblemomegoldds. Ezek 0 terOietek szinte egyenid ordnyokkol szempeltek.
A kdnyvtdri menedzsment szokterulet megoszldso 0 kdvetkezdkeppen olokul.
Konyvtiiri m e n e d z s m e n t
I 1
3.6bra
jA P e s t A^ e g y e i KoKiyvfaf* 5 0 e v e g.*—^
A konyvtdri menedzsment terOleten, elso helyen dll - 56%-ol - a morketing ismeretek igenylese, ezt ko-veti 51%-ol 0 pmjektek tervezesevel, lebonyolitdsdvol kopcsolotos ismeretek, mojd o stmtegioi gondolkodds megismerese.
Ezeknek oz igenyeknek okortunk elsdsorbon megfeleini, omikor o rendelkezesOnkm dlld szereny eszkdzdk-bdl (pdiydzoti penzek) o kovetkezo progmmokot voldsitottuk meg.