MŰHELY
ÁCS PÁL
T I N Ó D I S E B E S T Y É N É S B O R N E M I S S Z A G E R G E L Y *
„ B o r n e m i s s z a Gergely, j e r ide. Fogd ezt a kardot. A tiéd. L é g y h ü vitéze a h a z á n a k , j á m b o r szolgája Istennek. Á l d á s és szerencse legyen a fegyvereden" - ezekkel a szavak
kal avatta v i t é z z é ruszkai D o b ó István, az egri vár k é s ő b b i k a p i t á n y a a b á t o r l e g é n y k é t valamikor az 1530-as é v e k b e n : „ F e l k ö t ö t t e a kardot a gyerek d e r e k á r a , és h o m l o k o n csókolta a kis v i t é z t . "1 í g y történt - legalábbis az Egri csillagok írójának fantáziájában.
Ennek k ö s z ö n h e t ő , hogy a t ö r t é n e l m i k ö z t u d a t b a n i m m á r m i n d ö r ö k r e ö s s z e k a p c s o l ó d i k az i d ő s e b b és az ifjabb egri h ő s sorsa. O k ketten együtt v a l ó s á g o s c s i l l a g p á r t alkotnak:
„Két csillag száll fel az é g r e . Egyik a b ö r t ö n b ő l . . . M á s i k a t e n g e r p a r t r ó l . . . Ragyognak ö r ö k k é "2 - így hangzik a r e g é n y b e l i j ó s l a t , utalva D o b ó k e s e r ű pozsonyi b ö r t ö n é v e i r e3 és Bornemissza Gergely k i v é g z é s é r e az isztambuli H é t t o r o n y b a n .4
A két v i t é z v é g v á r i katona b a r á t s á g á r ó l a hiteles történeti források hallgatnak. Egy
m á s h o z v a l ó v i s z o n y u k r ó l , kapcsolatuk t e r m é s z e t é r ő l v o l t a k é p p e n nem tudunk semmit.
I s m e r h e t t é k e g y m á s t m á r 1552 előtt is, hiszen Bornemissza Gergely m á r k o r á b b a n meg
fordult Egerben. De v a l ó j á b a n az egri vár török ostromakor, a harcban t a l á l k o z t a k ö s s z e . A v á r h á b o r ú heteiben e g y ü t t k ü z d ö t t e k az o s z m á n t á m a d ó k ellen. A t ö r ö k e l v o n u l á s a után D o b ó lemondott a f ő k a p i t á n y s á g r ó l , és Bornemissza lépett a h e l y é b e .5 K e d v e l t é k e g y m á s t vagy sem, m e g v á l a s z o l h a t a t l a n n a k t ü n ő k é r d é s . M i n d k e t t e n F e r d i n á n d király h ű s é g e s magyar k a t o n á i voltak, á m s z á r m a z á s u k , emberi alkatuk, v i s e l k e d é s m ó d j u k , s z e m é l y e s kapcsolataik rendszere e r ő s e n k ü l ö n b ö z ö t t . Nehezen k é p z e l h e t ő el, hogy e g y ü t t m ű k ö d é s ü k s ú r l ó d á s m e n t e s lett volna. A z e g y k o r ú b e s z á m o l ó k szoros olvasata akár a kettejük közti feszültségre is k ö v e t k e z t e t n i enged.
D o b ó és Bornemissza „ p á r o s c s i l l a g á n a k " legendáját a X V I . s z á z a d historiográfiai h a g y o m á n y á n a k csíráiból fejlesztette k i G á r d o n y i G é z a . F o r g á c h Ferenc Emlékirata plasztikusan ecseteli Gergely d e á k n a k az 1552-es egri v á r o s t r o m k o r v é g h e z v i t t k i v á l ó
* Előadásként elhangzott 2006. május 5-én, az M T A Irodalomtudományi Intézet Illyés Archívumban meg
rendezett Tinódi-konferencián. Korábbi változata megjelent a konferenciakötetben: Tinódi Sebestyén és a régi magyar verses epika. A 2006. évi budapesti és kolozsvári Tinódi-konferenciák előadásai. (Szerk. Csörsz Ru
men István), Kolozsvár, 2008. 43-54. o.
1 Gárdonyi Géza: Egri csillagok. (Kiad. Császtvay Tünde.) Budapest, 2005. 48. o.
2 Uo. 51. o.
3 „A regény olvasói számára azonban a legtöbbször megfejthetetlen ez az utalás, hiszen rendszerint nem tudják, hogy Dobó élete második felében [ . . . ] Balassa Jánossal [ . . . ] az akkor regnáló uralkodó, II. Miksa ellen szervezkedett. A szövetkezés kitudódott, s a két főurat börtönbe zárták." Hóvári János: A hűtlen Dobó. Buda
pest, 1987. (Labirintus) 6., 86-97. o.
4 Sugár Ist\>án: Bornemissza Gergely deák élete. Eger, 1984. (Studia Agriensia 4.) 113. o.
5 Dercsényi Dezső - Voit Pál: Heves megye műemlékei. I I . k. Budapest, 1972. (Magyarország Műemléki Topográfiája 8.) 66. o.
tetteit.6 Istvánffy M i k l ó s pedig kitüntető figyelmet szentelt földijének, a p é c s i Borne
missza Gergelynek. A z ő m e g f o g a l m a z á s á b a n Bornemissza nem c s u p á n egyike a vár v é dőinek, hanem az a katona, aki b á t o r s á g a és l e l e m é n y e s s é g e r é v é n olyan é r d e m e k e t szer
zett, amelyek csak D o b ó k a p i t á n y cselekedeteihez m é r h e t ő k .7 Ezt a G á r d o n y i G é z a által kiszínezett é v s z á z a d o s tradíciót igyekezett hiteles adatokkal a l á t á m a s z t a n i a Bornemissza Gergely deák életéről szóló m o n o g r á f i a is: „ B o r n e m i s s z a Gergelyt m é l t á n tartja nemcsak a hálás u t ó k o r , de a t á r g y i l a g o s történetírás is az 1552. évi nagy egri katonai siker egyik k u l c s s z e r e p l ő j é n e k , s emlegeti a vár hat » f ö h a d n a g y a « között D o b ó István után a m á s o dik helyen."8
A „ t á r g y i l a g o s t ö r t é n e t í r á s n a k " m i n d e n k é p p s z á m o t kell vetnie azzal, hogy az 1552.
évi egri ostromra v o n a t k o z ó a n sem a kortárs történetírók, sem a „ h á l á s u t ó k o r " nem is
mertek m á s , az e s e m é n y e k e t ö s s z e f ü g g ő e n elbeszélő forrást, mint T i n ó d i S e b e s t y é n Eger vár viadaljáról való énekét és annak Summáját.9 Semmi okunk sincs arra, hogy k é t e l k e d j ü n k T i n ó d i adatainak és t ö r t é n e t m o n d á s á n a k h i t e l e s s é g é b e n . Sőt, a t ö r t é n é s z e k k ö z ö t t egyre i n k á b b e r ő s ö d i k az e g y e t é r t é s abban, hogy T i n ó d i é l e t m ü v e „igaz t ö r t é n e l e m - versben és é n e k b e n e l b e s z é l v e " .1 0 A kassai lantos h í r ö s s z e f o g l a l ó i és h í r é r t é k e l é s e i t ö b b nyire megfelelnek a l e g k é n y e s e b b modern történetkritikai k í v á n a l m a k n a k i s . " A Cronica szerzője - m é l t á n viseli ezt a c í m e t T i n ó d i é n e k e s k ö n y v e1 2 - p o n t o s s á g , gyorsa
ság, j ó l é r t e s ü l t s é g d o l g á b a n a humanista történetírókat is felülmúlta. N e m is t i t k o l t szán
d é k a volt ez: „ K é s z ö r í t t e t é m enmagamat ez szegín e s z ö m m e l e z ö k n e k g o n d v i s e l é s é r e foglalnom, és ez e g y n é h á n y istóriát m e g í r n o m , ö s z v e s z e d n ö m , és az k ö z s é g n e k kiad
nom, ki lenne az több krónikák között végemléközet, kinek m u n k á j á b a sokat fáradtam, futostam, tudakoztam, sokat es k ö l t ö t t e m . "1 3 F o r g á c h Ferenc, Istvánffy M i k l ó s és Schaeseus K e r e s z t é l y p o n t r ó l pontra az ő verseiből írták k i az egri v á r o s t r o m e s e m é n y e i t .1 4 Tudjuk, hogy maga F e r d i n á n d király is olvasta T i n ó d i b e s z á m o l ó j á t , Z s á m b o k y Já
nos latin t o l m á c s o l á s á b a n .1 5
6 Forgách Ferenc: Emlékirat Magyarország állapotáról Ferdinánd, János, Miksa királysága és I I . János er
délyi fejedelemsége alatt. (Ford. Borzsák István.) In: Humanista történetírók. (Szerk. Kulcsár Péter.) Budapest, 1977. (Magyar remekírók) 618-634. o.
7 Istvánffy Miklós: Magyarok dolgairól írt históriája Tállyai Pál 17. századi fordításában. 1/2. (13-24.
könyv.) (Kiad. Benits Péter.) Budapest, 2003. 207-223. o.
s Bodola Gyula: Dobó István a magyar költészetben. Kolozsvár, 1908. 6-15. o.; Sugár: Bornemissza Ger
gely, i . m. 40. o.
9 Tinódi Sebestyén: Cronica. Kolozsvár, 1554. - Fakszimile kiadás: (Szerk. Varjas Béla. Kísérő tanulmány Bóta László.) Budapest, 1959. (Bibliotheca Hungarica Antiqua 2.) N2b-Y2b. - Modern kiadása: Tinódi Sebes
tyén: Krónika. (Kiad. Sugár István. Bev. Szakály Ferenc.) Budapest, 1984. (Bibliotheca Historica) 221-309. o.
1 0 Ezt az álláspontot a legmarkánsabban Szakály Ferenc képviselte az 1984-es Tinódi-kiadás bevezető ta
nulmányában: Igaz történelem - versben és énekben elbeszélve. Tinódi Sebestyén élete és életmüve. In: Tinó
di: Krónika, i . m. 5-85. o. Vö. még Szakály Ferenc - Dávid Géza: Újabb adalék Tinódi Sebestyén történetírói hiteléhez. Irodalomtörténeti Közlemények, 100 (1996). 481-489. o.
1 1 Vö. Hóvári: A hűtlen Dobó. i . m. 21. o.
1 2 A Cronica az első magyar verskötet: történetmondás és poézis sajátos együttese. A szerző nemcsak his- tóriaszerzö volt, hanem „korának mércéjével mérve rendkívüli költő". Vö. Vadai István: Kolozsvárott kötetet komponálni. In: Tinódi Sebestyén és a régi magyar verses epika. i . m. 79.
13 Tinódi: Cronica. i . m. aa2a.
1 4 Vö. Szakály: Igaz történelem, i . m. 40. o.
15 Joannes Sambucus: Rerum ad Agriam gestarum narratio, 1553. - Kiadásait lásd: Kulcsár Péter: A ma-
Ismerjük T i n ó d i m u n k a m ó d s z e r é t . A legnagyobb figyelmet a Cronicába foglalt ese
m é n y e k v a l ó s á g t a r t a l m á n a k és az elbeszélés m e g b í z h a t ó k r o n o l ó g i á j á n a k szentelte:
„ S e m a d o m á n y é r t , sem b a r á t s á g é r t , sem félelemért hamissat b é nem írtam, az m i keveset írtam, igazat í r t a m . "1 6 E g y ú t t a l elismerte, hogy a megverselt t ö r t é n e t e k hitele forrásköz
lőinek e m l é k e z e t é t ő l függ: „ I g a z m o n d ó , j á m b o r vitézöktül, k i k ez dolgokba j e l ö n voltá
nak, é r t e k ö z t e m . [ . . . ] H a valahol penig v é t ő k volna benne, azt ne é n v é t k ö m n e k , hanem az kiktől é r t e k ö z t e m , tulajdonítsátok, és kérlek titokét, é n n é k ö m m e g b o c s á s s a t o k . "1 7 A z t is kifejezésre juttatta a s z e r z ő , hogy a Cronicába „ b e í r t " v i t é z e k j e l e n t ő s é g ü k és hadi tet
teik a r á n y á b a n kaptak kisebb vagy nagyobb szerepet. A v é g v á r i h ő s ö k „ v é g e m i é k ö z e t é t "
egy szilárd alapokon n y u g v ó hierarchikus rend szerint rögzítette. Ez a sajátos kifejezés a szerző legfontosabb történetírói t ö r e k v é s e i r e utal. A m i n d e n t u d ó k r ó n i k á s a v é g e felől láttatta az e s e m é n y e k sorát. Visszatekintve é s s z e r ű e n ú j r a g o n d o l t a , egyszersmind érzel
mileg m e g r o s t á l t a az elbeszélt történeteket. Vergiliust idézi annak t a n ú s á g á u l , hogy em
lékezni öröm: „ T a n ú b i z o n s á g erről az tengör v i z é b e É n e á s társait mint biztatja volt, hogy az ott v a l ó n y o m o r ú s á g o k végre emléközetre ö r ö m l é s z ö n . "1 8 T i n ó d i tehát az igazat, a
„ m e g l ő t t d o l g o t "1 9 írta, de ez m i n d i g átszűrődött a d a t k ö z l ő i n e k s z u b j e k t í v e m l é k e z e t é n és a dolgok maga f o r m á l t a „ v é g e m l é k ö z e t é n " .2 0
T i n ó d i k ü l ö n ö s gonddal érzékeltette a v é g v á r i v i t é z e k közti r a n g k ü l ö n b s é g e k e t . A z egri históriás é n e k arról igyekszik m e g g y ő z n i k ö z ö n s é g é t , hogy m i n é l magasabb beosz
tású egy katonatiszt, a n n á l t ö b b és j e l e n t ő s e b b hőstett fűződik a n e v é h e z . P o r k o l á b , fő
hadnagy, hadnagy, f ő l e g é n y , drabant, katona - r a n g j á n a k m e g f e l e l ő helyet kap a vers
ben: „ H o g y m i n d éltig eljön az ő j ó n e v ö k . "2 1 Ez az á b r á z o l á s m ó d a k r ó n i k á s szem
léletére oly igen j e l l e m z ő „szervitori é t h o s z b ó l "2 2 e r e d e z t e t h e t ő . T i n ó d i ugyanis minden m á s é r t é k n é l fontosabbnak tartotta az e n g e d e l m e s s é g e r é n y é t .
L á s s u k tehát, m i k é n t rögzítette T i n ó d i S e b e s t y é n az egri v á r g y a l o g h a d n a g y á n a k , Bornemissza Gergelynek „ v é g e m i é k ö z e t é t " . A z egri „ n a g y h i s t ó r i a "2 3 k e z d e t é n megtud-
gyar történeti irodalom lelőhelyjegyzéke a kezdetektől 1700-ig. Budapest, 2003. 611-612. o. Vö. Dézsi Lajos:
Tinódi Sebestyén (15057-1556). Budapest, 1912. (Magyar Történelmi Életrajzok) 104. o.; Bodola: Dobó Ist
ván a magyar költészetben, i . m. 15-19. o.; Hóvári: A hűtlen Dobó. i . m. 22. o.; Zsámboky Tinódi-feldol
gozásának magyar fordítását és elemzését lásd: Domokos Gyöngyi: „Ferdinandus királnak hív voltába". Zsám
boky János Tinódi-adaptációja. Pécs, 2006. Kézirat.
16 Tinódi S.: Cronica. i . m. aa2b.
1 7 Uo.
18 Tinódi S.: Cronica. i . m. aa3b. - „revocate animos, maestumque timorem / mittite: forsan et haec olim meminisse iuvabit". - „Bátorságotokat nyerjétek vissza. A gyásztól / sem kell félni, hiszen majd emlékezni öröm lesz". Vergilius: Aeneis. (Ford. Kartal Zsuzsa.) Budapest, 1987. I . 202-203. vsz., 17. o. Vö. Bodola: Do
bó István a magyar költészetben, i . m. 8. o.
1 9 Tinódi szóhasználatában a „lött dolog" a „história", „krónika" szinonimája. Pl. „ez könyvnek második része, kiben külömb-külömb időben és országokban lött dolgok, históriák vannak"; „Sokat szólhatok az meglőtt dolgokról, / Régieknek az ő krónikájukról"; stb. Tinódi: Cronica. i . m. a la, f4a. Lásd: Pirnát Antal:
Fabula és história. Irodalomtörténeti Közlemények, 88 (1984). 137-149. o.
20
„Vigyázat, az igazmondó szerző metanyelven hazudik!" - jegyzi meg Vadai István: História és fabula.
In: Tinódi Sebestyén és a régi magyar verses epika. i . m. 29. o.
21 Tinódi: Eger vár viadalja. 541. sor.
22 Szakály: Igaz történelem, i . m. 59. o.
2 3 Ezzel a kifejezéssel különbözteti meg Tinódi a részletekben gazdag Eger vár viadalját annak Summájá
tól: Tinódi: Summa. 457. sor.
j u k , hogy „ G e r g ő i d e á k h a r m a d f é l s z á z g y a l o g v a l " ,2 4 királyi utasításra, királyi h a d e r ő2 5
élén érkezett a v á r b a , és ő lett a mintegy kétezer főnyi v é d ő s e r e g főtisztjeinek egyike.
Eger hat f ő h a d n a g y a2 6 k ö z ö t t nem volt katonai r a n g k ü l ö n b s é g , a p o r k o l á b o k n a k nevezett v á r n a g y o k r a , D o b ó I s t v á n r a és Mekcsey Istvánra m é g i s m i n d e n k i n é l nagyobb felelősség hárult, a legnagyobb D o b ó r a , aki tiszttartóként a vár g a z d a s á g i ü g y e i t i n t é z t e .2 7 A z újon
nan o d a v e z é n y e l t e g y s é g e k parancsnokait arra k ö t e l e z t é k , hogy: „ A z p o r k o l á b o k k a l együtt szóljanak, / E g y m á s t értvén szeretettel lakjanak".2 8 A vár n é g y új f ő h a d n a g y a k ö zött Bornemissza lehetett a l e g t e k i n t é l y e s e b b , m i v e l e g y m a g á n a k t ö b b mint k é t s z e r any- nyi katonája volt, mint h á r o m t á r s á n a k e g y ü t t v é v e . Ez persze m é g nem elég ok arra, hogy az egri h ő s ö k s o r á b a n D o b ó István után a m á s o d i k helyen e m l í t s ü k őt.
Ha figyelmen kívül hagyjuk Bornemissza Gergely k é s ő b b kialakult n i m b u s z á t , é s c s u p á n a v é d e l e m stratégiai j e l e n t ő s é g ű e s e m é n y e i t v e s s z ü k s z á m í t á s b a , D o b ó és Mekcsey nemcsak t i s z t s é g ü k r é v é n , de tetteikkel is fölülhaladják őt. A v á r h á b o r ú k b a n sok m ú l o t t a s z e m é l y e s b á t o r s á g o n , a g y ő z e l e m kulcsa m é g i s a t ü z é r s é g k e z é b e n volt.
A z egri á g y ú k a t D o b ó irányította, m é g p e d i g k i v á l ó a n : j ó l irányzott l ö v é s e i v e l k é t ízben is súlyos c s a p á s t m é r t az e l l e n s é g r e . A várfalakon ütött sérüléseket m e g f e s z í t e t t éjszakai m u n k á v a l m i n d i g sikerült feltöltetnie, befoltoztatnia.2 9 Lecsapott a v á r feladását fontol
gató árulókra, és ú r r á lett a lőporraktár r o b b a n á s á t k ö v e t ő általános p á n i k o n . Jól g a z d á l kodott a m u n í c i ó v a l , és m i n d i g e l e g e n d ő pihent k a t o n á t tudott a falakra k ü l d e n i . Mekcsey k a p i t á n y kevesebb hőstettet hajtott v é g r e , de ezek közt említhetjük a várfal alá fúrt török akna felfedezését, a fal felrobbantásának m e g a k a d á l y o z á s á t . Mekcsey tehát a vár egyik m e g m e n t ő j e v o l t .3 0
Bornemissza Gergely nem vitt végbe ezekhez mérhető cselekedeteket. Részt vett egy bátor rajtaütésben, é g ő oldalszalonnákkal felgyújtott egy farakást, amit a t ö r ö k ö k a vár
árokban halmoztak fel, és m a g á r a vonta a figyelmet pirotechnikai találmányaival, amelyek alighanem nagy riadalmat keltettek, de k e v é s pusztítást okoztak az ellenség soraiban.3 1
14 Tinódi: Eger vár viadalja. 276. sor.
2 5 Bornemissza Gergely gyalogos drabantokból álló csapatát a későbbi források is a „király embereiként"
emlegetik. Sugár: Bornemissza Gergely, i . m. 57. o.
26 Sugár István: Az egri vár históriája. Budapest, 2002. 60. o.
27 Sugár: Bornemissza Gergely, i . m. 21. o.
28 Tinódi: Eger vár viadalja 271-272. sor.
2 9 „Dobó kivált a célzásra s a megrongált várfalak gyors helyreállítására ügyelt, s ekként a török tüzelés eredményét paralyzálta." Thallóczy Lajos: Csömöri Zay Ferenc. Budapest, 1885. (Magyar Történelmi Életraj
zok) 61. o. Ez a megállapítás még akkor is helyes, ha a szerzőnek a várvédők tüzérségi fölényéről vallott néze
teit a modern kutatások már megcáfolták. Dobónak négy, a törököknek húsz nagy kaliberű „öreg" ágyúja volt.
Sugár: Az egri vár históriája, i . m. 49., 70. o. A vár védmüveit már az ostrom előtt úgy megerősítette Dobó, hogy később a törököknek intenzív ágyúzással sem sikerült szétlőniük azokat. О építtette a nevét viselő mo
dern, óolasz rendszerű bástyát a vár nyugati részén, A Dobó-bástya történetét lásd: Bercsényi - Voit: Heves megye műemlékei. (II.) i . m. 93. o.; vö. Hóvári: A hűtlen Dobó. i . m. 21. o.; Domokos György: Ottavio Bal- digara. Egy itáliai várfundáló mester Magyarországon. Budapest, 2000. 21. o.
3 0 Tudjuk, hogy az erődítményekben az aknászok okozhatták a legkomolyabb károkat. Végül Eger várát is aknaháborúban foglalták el a törökök 1596-ban. Sugár: Az egri vár históriája, i . m. 141-143. o.
3 1 Mindezt kimerítően tárgyalja Sugár: Bornemissza Gergely, i . m. 19-41. o. A könyv részletesen elemzi Bornemissza haditechnikai furfangjait, de kísérletet sem tesz ezek hatásvizsgálatára. Kritika nélkül azonosul a hagyományos szemlélettel, miszerint Bornemissza Gergely „az egri ostrom Archimedese" volt. А X V I . századi várvédelemben általánossá vált a különböző tüzes szerszámok (pl. a Tinódi által gyakran emlegetett „aprópus-
T i n ó d i m é g i s minden l e h e t ő s é g e t megragadott arra, hogy ö r e g b í t s e Bornemissza hír
nevét. A Bornemissza által ö s s z e s z e r k e s z t e t t tüzes kereket eposzba illő s z á r n y a s szavak
kal illette: „ T a l á m i l y fortéit k e v é s e m b ö r látott, / G e r g ö l y d e á k mint s z ö r z é ez b ö l c s d o l g o t " .3 2 A látványtól és a r o b b a n á s o k t ó l m e g r é m ü l t t ö r ö k ö k állítólag Isten csodáját lát
ták a félelmetes t á k o l m á n y b a n :
„Nám, az puskák, szakállosok ropognak, Sokan az terekek földre burulnak, Csudálkoznak, mondják Isten haragjának, Csak az ő bölcseségének, hatalmának."3 3
A „ n a g y h i s t ó r i a " „ h a r m a d r é s z é " - n e k első s z a k a s z á b ó l s z o k á s a szerint akrosztichont alkotott T i n ó d i . Ebben a strófában előre felsorolta az é n e k r é s z legfontosabb témáit, isteni b e a v a t k o z á s k é n t jellemezve Bornemissza ötletes h a d i g é p e z e t é t :
„Mégis halljatok szép viadalokat, Porfelgyúlást, szép csuda ostromokat, Az j ó Isten mint mutatá meg magát, Nagy szégyenbe hozá az császár hadát."
S e m m i k é p p e n sem lehet véletlen, hogy az a k r o s z t i c h o n - s t r ó f a harmadik sora - A Z 10 I S T E N M I N T M V T A T A M E G M A G Á T - é p p e n azokra a versszakokra esik, amelyek
ben Gergely d e á k csuda tetteiről esik s z ó .3 4
Bornemissza d i c s ő s é g é t n ö v e l i egy a p r ó , á m á r u l k o d ó a n elfogult jelenet is. Ismeretes, hogy a várfal felrobbantását Mekcsey k a p i t á n y a k a d á l y o z t a meg egy j ó i d ő b e n és helyen fürt e l l e n a k n á v a l . T i n ó d i az izgalmas e p i z ó d k u l c s j e l e n e t é b e n - a t ö r ö k és magyar akna
vájat ö s s z e t a l á l k o z á s a k o r - m é g s e m Mekcseyt, hanem B o r n e m i s s z á t szerepelteti, aki egy m o r d á l y p u s k á v a l hasba lövi a török pallért:
„Az két ásás hogy közel öszvejuta, Egy mordály puskával Gergely deák juta.
Vaj, mikoron egy likacskát nyitának, Löve hasába az terek pallérnak, Lön halála egy fópatyolatosnak."35
kák") használata. Nem Bornemissza találta fel, noha kétségtelenül ügyesen alkalmazta ezeket a szerkezeteket az ostrom idején. A X V I . századi erődítmények fejlődéstörténete - a tüzérség hatékonyságát megnövelő, olasz rendszerű bástyák elterjedése - azt mutatja, hogy a támadókra zúdított ágyú- és puskatüzet sohasem pótolhat
ták, legfeljebb kiegészíthették a gyorsan, könnyen elkészíthető égő-robbanó szerszámok. A Bornemissza Ger
gely által bevetett haditechnikai eszközökről legutóbb Kelenik József tartott előadást az egri vár védelmének 450. évfordulója alkalmából rendezett X. végvári konferencián (Eger, 2002. április 23-24.) Hausner Gábor:
Az egri vár diadala 1552. Hadtörténelmi Közlemények, 115 (2002). 456. o.
32 Tinódi: Eger vár viadalja. 1175. sor.
3 3 Uo. 1183-1186. sor.
3 4 Vö. Vadai István: A függőleges beszéd. Tinódi akrosztichonjairól. In: Művelődési törekvések a korai új
korban. Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére. (Szerk. Balázs Mihály.) Szeged, 1997. (Adattár 16-18. száza
di szellemi mozgalmaink történetéhez 35.) 633-634. o.
35 Tinódi: Eger vár viadalja. 1205-1210. sor.
Egyetlen t ö r ö k harcos halála - m é g ha „ f ő t ö r ö k "3 6 is - ö n m a g á b a n nem t ű n i k e m l í t é s re m é l t ó dolognak. A z o s z m á n o k is elismerték, hogy „a v á r alatt elesett v é r t a n ú k n a k nin
csen s z á m a "3 7 - n y o m ó s oka lehetett T i n ó d i n a k , hogy egy e g é s z versszakon k e r e s z t ü l ecsetelje azt a tényt, hogy a t ö r ö k „főpaty о latost" Bornemissza Gergely p u s k á j a küldte át a „ p a r a d i c s o m b a " . Ezt az okot az Eger vár históriájának k e l e t k e z é s t ö r t é n e t é b e n és T i n ó di S e b e s t y é n szervitori s z e m l é l e t é b e n kereshetjük.
Tudjuk, hogy az é n e k s z e r z ő nem sokkal az ostrom után, valamikor m é g az 1552. é v ben j á r t Egerben, ahol s z e m é l y e s e n találkozhatott a h ő s ö k k e l .3 8 Á m az is ismeretes, hogy csak fél é v v e l k é s ő b b , 1553 a u g u s z t u s á b a n fejezte be az egri é n e k e t .3 9 Ez alatt sok válto
zás történt a v á r életében.
D o b ó és Mekcsey nem sokkal a t ö r ö k ö k e l v o n u l á s a után lemondott a k a p i t á n y s á g r ó l .4 0 A királyi h a d v e z e t é s - t ö b b - k e v e s e b b eltökéltséggel - igyekezett m a r a d á s r a bírni a sértődött f ő p o r k o l á b o t , v a l ó j á b a n azonban m á r folytak a t á r g y a l á s o k a v á r v e z é r k a r á n a k á t a l a k í t á s á r ó l .4 1 Bornemissza Gergely, aki csapatával együtt a v á r b a n maradt, dacolva a téli ú t v i s z o n y o k k a l , 1553 j a n u á r j á b a n Grazba utazott, ahol s z e m é l y e s e n t a l á l k o z o t t Fer
dinánd királlyal, e s z m e c s e r é t folytatott vele az egri v á r h e l y r e á l l í t á s á n a k és m e g e r ő s í t é s é n e k t e e n d ő i r ő l . E k k o r született meg a d ö n t é s , melynek é r t e l m é b e n r ö v i d e s e n Borne
m i s s z á t n e v e z t é k k i az egri v á r f ő k a p i t á n y á n a k .4 2
Általános v é l e k e d é s szerint a v á r v é d e l e m során tanúsított h ő s i e s s é g e j u t a l m á u l nyerhet
te el ezt a tisztet.4 3 Á m s z á m o s k ö r ü l m é n y azt a gyanút ébresztheti b e n n ü n k , hogy az ural
kodó és tanácsosai m á r az ostromot m e g e l ő z ő e n fontos szerepet s z á n t a k Bornemissza Ger
gelynek az egri vár vezérkarában. T u d v a l e v ő , hogy amikor 1552 j ú n i u s á b a n bizonyosnak látszott, hogy a török h a d e r ő m e g t á m a d j a Egert, D o b ó István segítséget kért Bécstől, és megnevezte azokat a tiszteket, akikben megbízott - Bornemissza e g y é b k é n t nem volt köz
t ü k .4 4 A Habsburg h a d v e z e t é s választása azért esett B o r n e m i s s z á r a , mert j ó l ismerték őt az
3 f i Tinódi némiképp túloz, mivel ez a kifejezés a végvári küzdelmek nyelvhasználatában a török méltósá
gokra, katonai és politikai tisztségviselőkre vonatkozott. Az aknászok (lagimdzsik) vezetője alacsonyabb rangú tiszt lehetett. Vö. Pálffy Géza: A rabkereskedelem és rabtartás gyakorlata és szokásai a 16-17. századi tö
rök-magyar határ mentén. Az oszmán-magyar végvári szokásjog történetéhez. Fons, 4 (1997). fasc. 1. 23-24. o.
3 7 Dzselalzáde Musztafa oszmán történetíró beszámolóját lásd: Sugár: Az egri vár históriája, i . m. 101. o.
3S Sugár István: Mikor írta Tinódi az Egri várostrom históriás énekét? Irodalomtörténet, 14 (1982). 181.0.
39 Dézsi: Tinódi, i . m. 95. o. Vadai István és Domokos Gyöngyi a vers akrosztichonjának bővüléseit meg
vizsgálva rámutattak arra, hogy Tinódi többször átdolgozta, kiegészítette müvét, ezek a betoldások azonban nem módosítják Bornemissza Gergely szerepének értékelését. Vadai: A függőleges beszéd, i . m.; Domokos Gyöngyi: Függőbeszéd Zsámbokyra, avagy Az Eger vár viadaljáról való ének szövegvariánsai. In: Tinódi Se
bestyén és a régi magyar verses epika. i . m. 55-78.
4 A lemondás oka az volt, hogy sem a bécsi hadvezetés, sem a vármegyék küldöttei nem adták meg azt a tá
mogatást Dobónak, amit ő a vár újjáépítésének érdekében méltányosnak tartott. Mindazonáltal az eset hátterében régebbi, anyagi természetű sérelmek és konfliktusok is meghúzódhattak. Sugár: Az egri vár históriája, i . m. 107. o.
4 1 Nem valószínű, hogy „Bornemissza Gergelyt úgy kellett a király küldöttjének, Pallavicini Sforza Mátyás fő
kapitánynak a várkapitányság elfogadására rábeszélni". Dercsényi - Voit: Heves megye műemlékei. (II.) i. m. 66. o.
42 Sugár: Bornemissza Gergely, i . m. 45-47. o. Bornemissza még két másik alkalommal is felkereste a Habsburg-udvart.
43 Sugár: Az egri vár históriája, i . m. 108. o.
4 4 Dobó Pethő Gáspár, Zolthay István és Káldy Márton hadnagyokat hívatta Egerbe. Hármójuk közül ket
ten meg is érkeztek, ám Káldy Márton helyett Bornemisszát küldték. Sugár: Bornemissza Gergely, i . m. 20. o.
udvari k ö r ö k b e n , és maga az u r a l k o d ó is m e g b í z o t t benne. F ö l t é t e l e z h e t ő , hogy r o k o n s á g ban állt Bornemissza P á l4 5 erdélyi p ü s p ö k k e l , és bírta Oláh M i k l ó s egri p ü s p ö k t á m o g a t á s á t is, aki e g y é b k é n t az egri v á r birtokosa v o l t .4 6 M á r a k o r á b b i i d ő k b e n megfordult Konstanti
n á p o l y b a n , alighanem futárszolgálatot teljesített,4 7 m á s k o r pedig az udvar által elkonfiskált F o r g á c h - b i r t o k o k p r o v i z o r a k é n t b i z o n y í t o t t a r á t e r m e t t s é g é t é s k i r á l y h ü s é g é t .4 8 Egy eddig figyelmen kívül hagyott adat t a n ú s á g a szerint Bornemissza Gergely m á r 1547-ben királyi e l l e n ő r k é n t m ű k ö d ö t t Egerben. A z volt a feladata, hogy felülvizsgálja D o b ó István s z á m adásait, képviselje a király érdekeit, kezelje az állami j ö v e d e l m e k e t .4 9
D o b ó I s t v á n k o r t á r s a i s z e m é b e n is v a l ó s á g o s h ő s v o l t . M i n d e n k i tudta r ó l a , hogy el
é v ü l h e t e t l e n é r d e m e k e t szerzett e l ő b b E g e r v á r m e g e r ő s í t é s é b e n , majd v é d e l m é b e n .5 0 A Kamara m é g i s e l é g e d e t l e n v o l t vele, mert e l s z á m o l á s a i rendre h i b á s n a k , h i á n y o s n a k b i zonyultak: „ b o r , az Isten tudja, m e n n y i fogyott, mert k a p i t á n y uram nem m é r e t t e " — ezt j e l e n t e t t é k r ó l a .5 1 K ö z k e l e t ű v é l e m é n y szerint a v i t é z n e m e s ú r r e n d k í v ü l p é n z s ó v á r v o l t - m é r h e t e t l e n k a p z s i s á g á r ó l Bornemisza Péter is feljegyzett egy gonosz a n e k d o t á t az
4 5 A Bornemissza Gergelyhez hasonlóan pécsi származású Bornemissza (Abstemius) Pál rendkívül nagy befolyású egyháznagy volt. Vö. Mikó Árpád: Bornemisza (Abstemius) Pál püspök végrendelete 1577-ből.
Adatok a nyitrai, az óbudai, a veszprémi és a gyulafehérvári egyház középkori kincseinek sorsához. Művészet
történeti Értesítő, 45 (1996). 203-221. o.; Acs Pál: Katolikus irodalom és kultúra a reformáció századában.
Vigília, 64 (1999). fasc. 5. 360-374. о. Ha bebizonyosodna, hogy közvetlen rokonságban állt Bornemissza Gergellyel, akkor joggal következtethetnénk arra, hogy ő is egyengette a gyaloghadnagy gyorsan felívelő kar
rierjét. Sugár: Bornemissza Gergely, i . m. 8-9., 100. o.
4 6 A fennálló törvények értelmében az egri püspöknek járó tizedet Dobó István szedte be, és ő rendelkezett vele oly módon, hogy a püspök kapta a befolyó összeg egyharmadát, a fennmaradó kétharmad részt a várkapi
tány a katonák zsoldjára, illetve várépítkezésekre volt köteles fordítani. Az új kapitányok kinevezése Oláh Miklós jóváhagyásával és támogatásával történt. Hóvári: A hűtlen Dobó. i . m. 17. o.
4 7 Szakály Ferenc és Sugár István feltételezése szerint ö volt az a Bornemissza Gergely, aki egy Nádasdy Tamásnak küldött jelentés szerint szemmel látta, amint a szultán magához hívatta a moldvai vajdát, és körül
metéltette. Takáts Sándor: Rajzok a török világból. I . k. Budapest, 1915. 322. o.
4 8 A Forgách családtól konfiskált Gimes vára és a Komjáti uradalmak királyi udvarbírája és várnagya volt.
Számadása: M O L E 554 Fol. Lat. 1219. Sugár: Bornemissza Gergely, i . m. 15-17. o.
4 9 Bornemissza Gergelyt contrascriba-ként említik Dobó István és Zay Ferenc 1547. évi utasításában. Az adat Kenyeres István disszertációjából való. Kenyeres István: Uradalmak és végvárak Budapest, 2008; Kenyeres István már a X. végvári konferencián tartott előadásában is beszélt az egri vár jövedelmeinek kettős, püspöki és kamarai kezelésének rendszeréről és a két funkció elhatárolódásáról. Dobó István ugyan egy személyben volt »castellanus és provizor«, várnagy és udvarbíró, de udvarbíróként kizárólag Oláh Miklós püspöktől (a váruradalom birtokosá
tól) függött. A királyi érdekeket ekkor az ellenőr (contraseriba) képviselte." Hausner: Az egri vár diadala 1552. i . m. 457. о. V. ö. még Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. Budapest, 2008.
50 Bodola: Dobó István a magyar költészetben, i . m. 15-19. o. Zsámboky Dobóhoz címezte latin nyelvű Tinó
di-átdolgozásának ajánlását. Sambucus: Rerum ad Agriam gestarum narratio. i . m.; Dézsi: Tinódi, i . m. 104. о. A dobóruszkai síremlék felirata Istvánffy Miklós Dobóhoz címzett epigrammájának felhasználásával készült. A köl
temény kizárólag Dobó egri hőstetteiről beszél. Nicolaus Istvánffy: Carmina. (Ed. losephus Holub et Ladislaus Ju
hász.) Lipsiae, 1935. 48. sz. Vö. Galavics Géza: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzőművé
szet. Budapest, 1986. 54. o. (további irodalommal.) A Dobó-kultuszról, valamint Dobó személyiségének árny
oldalairól legújabban lásd: Lőkös Péter: Tinódi Sebestyén és Csabai Mátyás: az 1552-es egri ostrom két első meg- örökítöje. In: Tinódi Sebestyén és a régi magyar verses epika. i . m. 199-214..
5 1 Tudjuk, hogy Dobó pénzügyi elszámolásai nem mindig voltak kifogástalanok. (1551. november 23-án Oláh Miklós egri püspök és kancellár Dobó István számadásainak felülvizsgálatát sürgette. M O L E 41 1551 - No. 128.) A várkapitányi tisztség átadása azért tartott hónapokig, mert ennyi időbe tellett a kapitány számadá
sainak az ellenőrzése. Dercsényi-Voit: Heves megye műemlékei. (II.) i . m. 66. o.; vö. Kenyeres Ist\>án: 16. szá
zadi uradalmi utasítások. Utasítások a kamarai uradalmak prefektusai, udvarbírái és ellenőrei részére. Buda
pest, 2002. (Fons Könyvek, 2.) I . k. 141-143. o.
Ördögi kis írtetekben.52 Ismeretes az is, hogy D o b ó Istvánt é s testvéreit k o r á b b a n e l k ö v e tett e r ő s z a k o s k o d á s a i k é r t 1551-ben fő- és j ó s z á g v e s z t é s r e ítélte a király. Noha az ítéletet felfüggesztették, é r v é n y é t nem vesztette.5 3 N e m lehetetlen, hogy I. F e r d i n á n d jobban m e g b í z o t t B o r n e m i s s z á b a n , a frissen m e g n e m e s í t e t t ,5 4 u d v a r h ü katonai a d m i n i s z t r á t o r ban, mint D o b ó b a n , a főrangú katonatisztben. A n n á l is i n k á b b , m i v e l s z á m t a r t ó t i s z t k é n t Bornemissza m á r k o r á b b a n is betekintést nyert a v á r g a z d a s á g i ü g y e i b e . Ú g y tűnik, hogy az egri v á r f e n n t a r t á s á h o z és m e g e r ő s í t é s é h e z s z ü k s é g e s anyagi e s z k ö z ö k h ö z Borne
missza, ha nem is k ö n n y e b b e n , de k é n y e l m e s e b b e n hozzájutott, mint D o b ó .
N e m tudni, hogyan zajlott le a k a p i t á n y v á l t á s Egerben. A l e k ö s z ö n ő D o b ó t mintegy kárpótlásul erdélyi v a j d á v á n e v e z t é k k i . M a ú g y m o n d a n á n k : fölfelé bukott. R e n d k í v ü l m e g t i s z t e l ő , de igencsak p e r s p e k t í v á t l a n p o z í c i ó v o l t ez. M á r 1553-ban sejthető volt, hogy a Habsburgok nem s o k á i g tarthatják k e z ü k b e n E r d é l y t - F o r g á c h Ferenccel s z ó l v a
„ n y i l v á n v a l ó volt az erdélyi v á l t o z á s " .5 5
A m i k o r 1554 o k t ó b e r é b e n a hatvani b é g t ő r b e csalta és rabul ejtette Bornemissza Gergelyt, D o b ó István talán tehetett volna valamit k i s z a b a d í t á s a é r d e k é b e n . О tartotta r a b s á g b a n az egyik l e g é r t é k e s e b b t ö r ö k foglyot az akkori M a g y a r o r s z á g o n . Á m D o b ó nak nem állt s z á n d é k é b a n az, hogy kincset érő rabjával m e g v á l t s a Bornemissza Gergely s z a b a d s á g á t , hiszen ö ennek csak kárát látta v o l n a .5 6 í g y esett, hogy B o r n e m i s s z á t hama
rosan Isztambulba szállították, ahol - m i u t á n megtagadta az e g y ü t t m ű k ö d é s t az o s z m á nokkal - f e l a k a s z t o t t á k .5 7
T i n ó d i n é g y - ö t h ó n a p p a l a k a p i t á n y v á l t á s után fejezte be az egri históriát: „ A z j ó D o bó bírja m á r v a j d a s á g á t , / G e r g ö l y d e á k tisztiben E g ö r v á r á t . "5 8 A z 1552. é v i ostrom iga
zi h ő s e tehát ekkor m á r t á v o z o t t d i c s ő s é g é n e k színteréről. T ö b b e k s z e m é b e n k í v á n a t o s nak tűnhetett, hogy Bornemissza Gergely ne c s u p á n D o b ó tisztségét, hanem h í r n e v é n e k egy részét is ö r ö k ö l j e . V i l á g o s a n látta mindenki, hogy az új v á r k a p i t á n y az u r a l k o d ó és az i m m á r esztergomi é r s e k k é lett O l á h M i k l ó s bizalmasa:
„Az jó király vitéz Gergöly deákot Ajándékozá, ada szép jószágot, Az mellett ada nagy szép ajándékot, Miklós pispök adá egri bánságot."5 9
5 2 „Dobó Istvánnak, mikor ötszáz hordó bora lött volna, kérdezte az kolcsárt, töltelékre valót hol vegyenek.
Mert annak a számát nem örömest kezdené meg." Bornemisza Péter: Ördögi kisírtetek. (Kiad. Eckhardt Sán
dor.) Budapest, 1955. 208. o. Hasonló tartalmú, Dobóról közszájon forgó történeteket Forgách Ferenc is elbe
szélt. Forgách: Emlékirat Magyarország állapotáról, i . m. 704. o.
53 Csipes Antal: Dobó István élete és szerepe Magyarország 16. századi történetében. Eger, 1972. 76-77. o.
5 4 Istvánffy Miklós „pécsi kovács fia"-ként beszél Bornemisszáról; Istvánffy: Magyarok dolgairól írt histó
riája Tállyai Pál 17. századi fordításában. 1/2. i . m. 207. o.
55 Forgách: Emlékirat Magyarország állapotáról, i . m. uo.
5 5 „Dobó István rideg álláspontját a korszak gyakorta embertelenül kemény szellemének tükrében kell elbí
rálnunk" - írja a monograms. Sugár: Bornemissza Gergely, i . m. 98. o.
5 7 Uo. 113.
58 Tinódi: Eger vár viadalja. 1716-1717. sor.
5 9 Uo. 1708-1711. sor. Nemcsak Ferdinánd király, hanem Oláh Miklós is több birtokot adományozott Bor
nemisszának. Sugár; Bornemissza Gergely, i . m. 41-44. o.
K ö z t u d o m á s ú , hogy az egri v á r históriája r é v é n maga az é n e k s z e r z ő is elnyerte a k i rály és az é r s e k e l i s m e r é s é t , m e g b e c s ü l é s é t .6 0 A z a k é r d é s , m e g p r ó b á l t - e igazodni T i n ó d i a vár é l e t é b e n b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s o k h o z ? N y o m o t hagyott-e a v á r o s t r o m és a vers m e g f o g a l m a z á s a k ö z t eltelt idő m a g á n az egri é n e k e n ?
Erre a k é r d é s r e - ami a história lényegét illeti - bízvást nemmel felelhetünk. T i n ó d i nem tartozott a t ö r t é n e l m e t a mindenkori hatalom szája íze szerint a l a k í t ó k r ó n i k á s o k k ö z é . M á s lapra tartozik, hogy amit m e l l é k e s n e k vagy oda nem i l l ő n e k tartott, arról nem beszélt. D o b ó l e m o n d á s á t p é l d á u l a k a p i t á n y fáradtságával indokolta: „ E l g o n d o l á D o b ó István m a g á b a , / H o g y m á r m e g n y u g o d j é k otthon h á z á b a " .6 1 T i n ó d i t á r s a d a l o m s z e m l é l e t é n e k i s m e r e t é b e n az is k ö n n y e n b e l á t h a t ó , hogy m i n d i g tiszteletben tartotta a fennálló hatalmi struktúrákat. Ezzel m a g y a r á z h a t ó , hogy az új v á r k a p i t á n y k é t s é g t e l e n ü l
„ m e g l ő t t " tetteinek v a l ó s j e l e n t ő s é g ü k n é l nagyobb h a n g s ú l y t adott. í g y m ű k ö d i k a száj
h a g y o m á n y o z ó t ö r t é n e t m o n d á s és a Tinódi-féle „ v é g e m l é k ö z e f ' - g y á r t á s g é p e z e t e : a r a n g e m e l k e d é s d i c s f é n y e az e l m ú l t idők tetteit is beragyogja.
A z i g a z s á g o t T i n ó d i nem akarta eltussolni. Finoman é r z é k e l t e t t e , hogy nem mindenki fogadta k i t ö r ő ö r ö m m e l az új tiszttartót. Ha így lett volna, h i á b a v a l ó a n és ü r e s e n csengett volna az egri v i t é z e k h e z intézett s z ó z a t a - k ö z v e t l e n ü l a k a p i t á n y v á l t á s b e j e l e n t é s e után:
„Kik hívőn szolgálátok Egör várba, Kevélségbe és felfúalkodásba Ne essetök, légyetök hallgatásba, Az Úristennek nagy hálaadásba.
Szálláskoron ki nagy sok viadalba Titokét megtarta jó szerencsába, Ne légyetök ti hálaadatlanságba, Kiért végre jussatok mennyországba."6 2
T i n ó d i sohasem szólt h i á b a v a l ó a n és ü r e s e n . Á m a magyar v i t é z s é g l e g f é n y e s e b b d i adala k a p c s á n e l é g e d e t l e n k e d é s r ő l , z ú g o l ó d á s r ó l b e s z é l n i nem lett volna ildomos. Erről a tárgyról é p p e n ezért nemcsak az egri b é k é t l e n k e d ő k n e k , de ö n m a g á n a k is h a l l g a t á s t pa
rancsolt.
6 0 Tinódi az Eger vár viadalja elismeréseképpen kapott nemességet. Nemeslevelét az uralkodó mellett Oláh Miklós is aláírta. Dézsi: Tinódi, i . m. 99-105. o; Dr. Szádeczky Lajos: Tinódi Sebestyén címeres levele. Erdé
lyi Múzeum, 18 (1901), 391-395. o.; Nyulásziné Straub Éva: Öt évszázad címerei. A Magyar Országos Levél
tár címereslevelein. Corvina, Bp., 1987, 9. (A címerkérő levél színes képe); vö. Szentmártoni Szabó Géza: T i nódi-kronológia (Életrajz és kultusz). In: Tinódi Sebestyén és a régi magyar verses epika. i . m. 318. o. (további irodalommal)
61 Tinódi: Eger vár viadalja. 1656-1657. sor.
6 2 Uo. 1760-1767. sor.
