ILLÉS NÁNDOR, ERDÖTENYÉSZTÉSTAN.

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3)

(4)

(5) © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(6) ERDÖTENYÉSZTÉSTAN.. IRTA. ILLÉS NÁNDOR, M. KIR. IDEIGLENES ERDÉSZ ÉS HELYETTES SEGÉDTANÁR A SELMECZI M. KIK. ERDÉSZETI AKADÉMIÁN.. KIADJA AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET.. BUDÁN, 1871. A MAGY. KIR. ÁLLAMNYOMDÁBÓL.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..


(8) DIVALD ADOLF É s. W A G N E R K Á ROLYNAK. A MAGYAR ERDÉSZETI IRODALOM. ÚTTÖRŐINEK TISZTELETTEL AJÁNLJA. A SZERZŐ.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..


(10) TARTALOM.. BEVEZETÉS. Lap. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.. §. §. §. §. §. §. '§.. Fogalom, czél és alapelvek................................................. .................... Az erdei növények igényei a termőhely irá n yá b a n ............................ Az erdei növények visszahatása a talajra............................................. Mely fanemek alkalmasak elegyetlen ten y észtésre................... Elegyes és elegyetlen tenyésztés............................................................. Szabályok a fanemek egymással való e le g y íté sé re ............................ Az erdősítés különféle módjai, azok előnyei és hátrányai . . . .. E lső. 1 4 9 12 15 16 20. könyv.. Elméleti tenyésztéstan. E lső. kész.. Mesterséges erdősítés. 8. §. 9. §. 10. §.. A vetés és ültetés előnyei egymással összhasonlítva................. ... . . 23 Az értések s o r r e n d je ...................................................................................... 25 Az ertvények sűrűségének m é r v e ..................................................................26. I.. Szakasz. Vetés. I.. F ejezet.. A talaj megműveléséről. 11. 11. 13. 14.. §. §. §. §.. A A A A. csirádzás f ö l t é t e l e i ............................................................................... különböző vetésmódok, s azoknak megfelelő talajmegművelés általában ta la jföd ém ről........................................................................................... megművelés módjai és e s z k ö z e i......................... 30 32 35 37. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(11) VI. II.. F ejezet.. A vetőmag beszerzéséről. Lap. A vetőmagról átalában ................................. A gyümölcsérés i d e j e ................................. A mag gyűjtéséről......................................... A mag tis z títá s á r ó l............................. M agfejtés......................................................... Magfejtés a nap melegének segélyével . . Magfejtés fűtött té rb e n ................................. Magfejtők mozgó cserényekkel..................... Magfejtők álló cserényekkel . . • . . . . Magfejtők forgó cserényekkel.................... A magfejtés m e n e t e ..................................... A mag szárnyszegése és kitisztítása . . . A tobozokból nyerhető magmennyiség . . . A magvak e lt a r t á s a ..................................... M agkém lés..................................................... A vetésre szükséges mag mennyiségéről . III.. 42 44 46 47 48 49 51 53 57 60 60 63 65. 66 72 75. F ejezet.. A vetésről. A A A A A A A. vetés id e jé rő l............................................. mag elvetéséről ......................................... magnak föld alá h o z á sá ró l.................... védertvények neveléséről.................... . csirádzás ideje és alak ja......................... vetések v é d e lm é r ő l................................. vetés módja fanemek s z e r in t ................ II.. 78 79 81 85 87 88. SJ. Szakasz.. Ül t e t é s . 98. Bevezetés I.. F ejezet.. Az ültönczök beszerzéséről és neveléséről. Ültönczszerzés vétel vagy csere útján • ..................... A.. 100. Ültöncznevelés magról.. Csemetebeszerzés fiatalosokból................................. . Ültöncznevelés szabad téren talajmegművelés nélkül Ültöncznevelés védallabok a l a t t ................................. Ültöncznevelés csemetekertekben................................. A f a i s k o la ..................................................... Birmanns csemetenevelési m ódja .................................. 101 101 102 103 112 114. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(12) VII. B. 46. 47. 48. 49.. §. §. §. §.. Űltöncsnevélés mesterséges gyökéresítés által.. Csemetenevelés Csemetenevelés Csemetenevelés Csemetenevelés. Lap du gvá n yok ról.................................. 118 homlítás á l t a l ........................................................................121 g yök sa rja k ró l....................................................................... 124 tuskósarjakról . . . • .......................................................125. II.. F ejezet.. Az ü l t e t v ó n y e z é s r ő l . 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65.. §. §. §. §. §. §. §, §. §. §. §. §. §.. §. §. §.. Szabályos hálózatú ültetvények e lő n y e i....................................................... 125 A hálózatok kitűzése........................................................................................ 126 Ültönczmennyiség hálózatok szerint.................• ......................................130 Az ültetőhelyek e lk é s z íté se .................................................. > ................. 133 Az ültetésre legalkalmasabb é v s z a k r ó l.......................................................135 Jó ültönczök ism ertetőjelei............................................................................137 Az ültönczök kora és nagysága . . . . .................................................. 139 Az ültönczök k ie m e l é s e ................................................................................ 142 Az ültönczök m egnyesése............................................................... 145 Az ültönczök szállítása és e lt a r t á s a ........................................................... 147 Az ültönczök kiültetése.................................................................................... 149 B eiszapolás......................................................................................................... 154 M egerősítés........................................................................... 155 Az ültetvények, ápolása.................................................................................... 155 Egy pár jó tanács ültetvényezők szám ára................................................... 156 Erdősítés dugványozás és homlítás ú t j á n ................................................... 158. M ásodik rész. T erm észetes 66. §.. erdősítés.. A természetes fölujulás fogalma .......... ...................................................... 158. I.. Szakasz.. Természetes erdősítés vetényiilés útján. I.. F ejezet.. Átalános 67. 68. 69. 70. 71. 72.. §. §. §. §. §. §.. f o g a l ma k .. Vetényülés útján fölujítható fanemek ........................................................ 161 Fölujítási k o r ...................................................................................................162 V ágásirán y....................................................................................................... 164 A vágások nagysága és alakja ........... ...................................................... 168 V á g á sso ro z a t....................................................................................... .... . 168 Fölujítási m ód ok ...............................................................................................169. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(13) VIII. '. II.. F ejezet.. Szálaié 73.. vágás,. §. Szálalóvágás.......................................................................................... .... . III.. Lap 169. F ejezet.. Fokozatos fölujító vágás. 74. 75. 76. 77. 78. 79.. §. §. §. §. §. §.. V ágásfok oza tok ............................................................................................. 172 Az anyafák k iv á la sztá sa .............................................................................172 E lőkészítővágás.............................................................................................174 V e t ő v á g á s ......................................................................................• . . 177 Tarolóvágás..................................................................................................... 180 Szabálytalan és tökéletlen erdők fölujítása vetényülés útján . . . . 182 IV .. F ejezet.. Fölujító 80. §. 81. §.. tarvágás.. Fogalom és elmélet . . . . • .................................................................... 186 Bírálata ezen fölujítási m ó d n a k ................................................................ 188. II.. Szakasz.. Természetes erdősítés sarjadzás útján. 82. §.. F o g a lo m ............................................................................................... I.. Fejezet.. Sarjak a tüskön és gyökereken. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90.. §. §. §. §. §. §. §. §.. Sarjeresztési k é p e s s é g ................................................................ Fölujítási kor, vagyis vá gá sforgá s............................................................ 193 Fölujítási i r á n y .............................................................................................194 A vágás id e je ................................................................................ V á g á s .............................................................................................................197 Á p o lá s ......................................................................• ............................... 198 T e le p íté s......................................................................................................... 200 Szabálytalan erdők fölujításasa rju k ró l....................................................... 200 II.. Sarjak 91. §. 92. §.. F ejezet.. a törzsön.. Nyakalás által való sarjasztás.................................................................... 201 Nyesés által való sarjasztás......................................................................... 203. H a r m ad ik. rész.. Erdőnevelés. 93. §. 94. §.. F o g a lo m .........................................................................................................205 A g y o m lá lá s ................................................................................................ 206. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018.. 190.

(14) IX Lap. 209. Az áterdőlés fogalma és haszna Az áterdőlés k iv ite le................. N y e s é s .......................................... N egyedik. 211 216. r é s z. .. Üzemtan. 222. Fogalom I.. F ejezet.. Szálerdő. A sajátképi sz á le rd ő ............................. Irtványerdő.............................................. F ásm ezőgazdaság.................................. Vadaskerti g a zd a sá g ............................. Óvó gazdaság .......................................... Váltogató gazdaság.................................. Vigályos g a zd a sá g ................................... II. A A A A A. 224 226 227 228 229 230 231. F ejezet.. s a r j e r d ő .. sajátképi sa r je rd ő ...................................... csererdő ...................................................... k a p á s e r d ő .................................................. csonk- és n y e s e r d ő .................................. III.. 232 233 234 235. F ejezet.. Középerdő. Fogalom és e lő n y ö k ...................................................... A főfa viszonya az a l f á h o z .......................................... A főfa mennyiségének meghatározása......................... A fölujítás és k e z e l é s .................................................. Sarj- és csonk-, vagy nyeserdő elegyesen.................. IV.. 237 238 239 242 244. F ejezet.. Átmenet egy üzemmódból a másikba. Okai és Átmenet Átmenet Átmenet Átmenet. nehézségei az átváltoztatásnak..................... a szálaló gazdaságból vágásosra................. középerdőből szálerdőgazdaságra és viszont sarj erdőből szálerdőgazdaságra és viszont . egy fanemből a m á s ik b a .............................. 245 247 249 249 250. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(15) X. M á so d ik. könyv.. Alkalmazott erdőtenyésztéstan. Ö t ö d ik k é s z :. Egyes fanemek tenyésztése. Lap. A t ö l g y ...................................................................................................... 253 A bükk ...................................................................................................... 264 A juhar, szil és k ő r i s ............................................................................. 274 A g yerty á n .................................................................................................. 275 A n y í r .......................................................................................................... 278 Az éger ...................................................................................................... 281 A nyár .......................................................................................................... 284 A k á r s.......................................................................................................... 286 Az ákácz .............................................................................. ........................ 287 A f ű z e k ...................................................................................................... 290 A többi lo m b o sa k ...................................................................................... 291 A jegenye l ú c z .................................r .................................................... 293 A fésűs f o k l y a .......................................................................................... 303 A vörös b o j t o r .......................................................................................... 309 A köz peresznye.......................................................................................... 313 A szurkos pereszn ye......................................................................... .... . 318 A havasi p e r e s z n y e .................................................................................. 320 A többi tű le v e le s e k .................................................................................. 321. H a t o d ik. kész.. Sajátszerü helyiségeken való erdőtenyésztés. Sziklás és köves helyek erdősítése......................................................... 325 Nedves, mocsáros, vagy áradásnak kitett helyek erdősítése . . . . 326 Futóhomok erdősítése . ......................................................................... 328 Az ertvényezési költségek ..................................................................... 338. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(16) « 5 í f e .'a i i i j q r'íJ í> t7’ ,: tov tessp a ^ v **^. V ^ ' ^ ő6' ö"8C^ vV ^. E. L. Ő. S. Z. Ő. .. M id őn jelen m unkám at a n yilván osság elé b o csá to m , égető szükségen kiván ok segíteni. A z első ok, a m ely e m unka volt, h o g y a selm eczi. elkészítését sietteté, az. m agy. kir. erd őa k a d ém ia. hallgatói. kezébe tank önyvet szolgáltassak. M ióta u. i. a m a gya r n y elv illető. jogát. rendeltetett. m egnyerte,. és. ezen. akadém ián. el, egyike a leg n a g y ob b. tannyelvül. nehézségeknek,. lyekkel a tanárnak szintúgy, m int a tanítványoknak küzdeni kellett, m a g y a r volt.. tankönyvek. teljes. m e m eg. hiánya. Csak egyb en nevezhettük m agunkat szerencséseknek,. h o g y azon két férfiú, kinek tork od á m , az erdészeti. jelen. m agya r. m unkám at m ű n y elvet. ajánlani bám ár. m e g a la . pította. Igaz ugyan, h o g y n ém ely esetekben uj m űszavakat használok, de ez m enthető az által, h o g y elősegíteni k íván tam. m űnyelvün k. kifejlődését.. M en n y iben. sikerült ez, azt. csak a nyelvészek határozhatják m e g ; részem ről csak m e g köszönni f o g o m : ha. a. hibákra. figyelm eztetnek,. a. jónak. ped ig elism erésükkel m egadják a szentesítést. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(17) XII. M ásodik ok a m unka kiadására az volt, h o g y az erdötenyésztés elvei m ennél n a g y ob b k örben terjedhessenek el hazánkban. S ehol sem lehet annyi parlagos, silány, csenevész. erdőt. főleg az. látni,. mint. erdötenyésztés. keresen dő;. m ert. nem. M a gya rországon :. ennek. elveism eretének. teljes. lehet. azt,. föltenni. oka. hiányában hogy. nem. igyekeznék m inden ok os gazda lehető nagy hasznot húzni erdejéből, ha ah oz ért. M ennyiben értem el e két czélt, azt. szaktársaim Íté. letére b íz o m ; rem ényiem , elnézéssel lesznek a hiányok iránt, ha m eggon d olják , h o g y terhes tanári teendőim kevés időt engedtek szorgalm asabb m egm unkálásra.. E lvem a z : quis. cito dat, bis dat. E m unka nem annyira eredeti, mint inkább a legjobb ném et e szakba v á g ó. m üvek átültetése. Szaktársaim nem. fogják. felróni. nekem. bűnül. azt,. ha. egy. B urckhardtot,. Pfeilt, Jágert, H eyert, S tum pfot, G w innert követni m ertem , és. a. mit. lehetett. tőlük. átvettem .. M aga. a. m unka igen. m agán h ord ja Dr. Cári H eyer »D ie F orstprodu ktenzucht« és B urckhardt. »S á en. und. P flanzen«. czím ü. munkájának. nyom át. É n a kettőnek rendszerét egyesítvén, azt h is z e m : h o g y ez által jelen erdötenyésztéstant valam int az elm éid, ú gy a gya k orló erdészre mint azt az eddigi. nézve is használhatóbbá. rendszerek. m egengedték.. m unkában szaktársaim oly helyekre ism erősek előttük,. bocsássák. Ha. tevém , tehát a. találnak is, a m elyek. azt m eg ezen. érdem ért,. és. m ert m indenütt az okozath oz az okot is m egadtam . V égre szám ot kell m ég ad n om. a fenyvek. eln evezé. sénél fölvett uj szókról.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(18) XIII. É n az »E rd észeti L a p o k « m . é. I. füzetében e tekintetben javaslattal léptem föl, és d ö n tő birákul F ogarasit, Ballagit, G ön czyt,. Dr.. is kü ldvén. P ólyá t. szólítottam. nekik a nevezett. föl,. füzetet.. el sem olvasták czikkem et, v a g y. egyszersm in d De. az. illetők. m éltón ak nem. m eg vagy. tartották. erdészeti m űnyelvünkkel foglalk ozni *) ú gy h o g y én fö ljo gosítva érzém m agam at, hallgatásukat beleegyezésn ek venni, és haszn álom a k öv etk ező n e v e k e t : Pinus, K iefer, F öh re =. pekeszn ye,. P icea,. Tanne. =. foklya,. A bies,. F ichte. =. lú cz,. L arix,. L á rch e. =. bo jto k ,. C zédrus és T su g a m aradnak. E zek szerén t: pinus sylvestris =. közp ereszn ye. ». austriaca. =. szurkos ». ». ce m b ra. =. havasi. ». ». p u m ilio. =. hen ye. ». ». m aritim a. —. tengeri. ». picea pectinata **) = abies excelsa = larix. sat.. fésűs fok lya sat.. jegen ye lúcz, sat.. eu rop a ea =. v ö r ö s b o jto r sat.. A juh arokra n ézve a já v o r nevet, m ert nem m agyar, hanem szláv, nem használom , hanem :. acer pseu doplatan u s = ». platanoides. =. ». cam pestre. =. fürtös juhar, korai m ezei. » ». sat.. *) Pedig ha befészkelik magukat a rósz szavak, nem tudom ki fogja kigyom lálni azokat. **) Loud. Arbor. Brit. IV. — Encyclop. of trees. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(19) XIV. E gyed ü li óhajtásom , h o g y a jelen munka. a m agyar. erd őb irtok os k özön ség között m ennél inkább elterjedjen, és erdőgazdaságu nk em elésére jóték on y hatást gyakoroljon . S elm eczbá n ya. 1 8 7 0 . év ok tóber h ó 3o-án.. Illé s. N á n d o r .. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(20) BEVEZETÉS.. I. §. Fogalom, czél és alapelvek. Az. erdőtenyésztéstan. azon. tudomány,. a mely az. erdőgazdaság czélját képező növények telepítésének és fölneve lésének czélszerü és olcsó módját tanítja. Ezen tannak fő- és alapelve: lehető r ö v i d a. lehető. minőségű. legcsekélyebb. költséggel,. anyagot. területen. valamely. a. idő a. alatt,. legjobb. legnagyobb. m e n n y i s é g b e n termelni, tehát. a ) az erdőgazdaságra szánt területnek. mennél rövidebb. ideig való h e v e r t e t é s e ,. b) k ö l t s é g k í m é l é s és c) n a g y m e n n y i s é g ű. anyag. e l ő á l l í t á s a a czél,. mely után az okszerű erdőtenyésztőnek törekedni kell.. a). A talaj m ielőbbi erdősítése.. Az erdőtalajt a rajta álló nemcsak azért. kell. mennél. termények felhasználása után. rövidebb. idő. alatt. beerdősíte-. nünk, hogy a talaj haszon nélkül ne heverjen, hanem azért is, hogy mennél rövidebb ideig legyen azon behatásoknak kitéve, a melyek termőképességét csökkentik.. i © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(21) 2 A z erdőben azon hosszú idő. alatt,. a mely létrejötte és. felhasználása között lefoly, a lehulló lombból és ágakból televényréteg képződik, a mely azon kívül, hogy a csirádzó mag és kelő csemeték számára kitűnő ágyat képez: a talajt lazítja, viz- és gázfelvevő képességét fokozza;. a talajban előjövő. ás. ványi tápanyagokkal pedig vízben oldható vegyeket képez. A televény különösen folyton kifejlődő. szénsav tartalma. által hat ily jótékonyan, mert míg az alkálik (a kálium, nátrium, lythium oxydjai és az ammóniák) tiszta vízben is oldatók, addig a mész és fagyag csak mint. szénsavas és phosphorsavas sók. oldhatók szénsavas vízben, humussavval elegyülve azonban tiszta vízben is.. A vas- és mangánoxydok, szerves anyagok elkor-. hadása mellett, oxydulokká válnak és mint bicarbonátok lesznek oldhatók. Különösen kiemelendő még a televény azon tulajdonsága, melynél fogva mint kitűnő íiltrum az említett anyagok átszürődését az altalajba megakadályozza. A. televény. fontossága a növénytenyé^etre nézve tehát. világos, mert tudjuk, hogy a fönebbi anyagok igen jelentékeny szerepet játszanak a növények táplálkozásánál. Miután a televényképződés bizonyos nedvességet föltételez, a mit csak a folytonos beárnyalás biztosít; levegő tulerős behatása túlságos melegnek elveszíti:. miután továbbá a. a televényt rohamosan bontja fel; a. kitett pedig igen kiszárad és oldhatóságát. világos, hogy mennél tovább hever a talaj növény-. takaró nélkül, annál inkább el kell szegényednie. A letarolt erdőterületen megjelenő, nem az erdőtenyésztés tárgyát képező növények, miután a talajt beárnyalván, a televényréteg. rohamos elpusztulását megakadályozzák, jótékonyan. hatnak a talajra, és csak annyiban ártanak, a mennyiben az apró facsemetéket első növésükben gátolják, sőt egészen el is nyomják;. az anyafákról hulló magot pedig nem engedvén a. földre jutni, az önvetényülést megnehezítik, sőt gyakran lehe tetlenné is teszik. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(22) 3. b) Költségkímélés. A telepítési költségek lehető. megtakarítása lényeges föl. tétele az erdőtenyésztésnek, mert ezeket úgy. kell tekintenünk,. mint tőkét, melyet vállalatunkba befektetünk, és. a mely. csak. akkor van jól elhelyezve: ha annak idején a fatermékekben illő kamatjait adja. A fa, mely csak hosszú évek lefolyása után értékesíthető, évenkénti gyarapodása által szintén kamatozó tőkének tekinthető; csakhogy az a baj, miszerint a fanövekvés és vekvés természete. nem. egyezik. meg. a pénztőke-nö. egym ással:. mert míg. az első csak egyszerű kamatokat szolgáltat, az utóbbi kamatok kamatjaival gyarapszik, vagy is, míg a fa egyszerű kamatokkal számtani arányban nő,. addig. a. pénztőke. kettős kamatokkal. mértani viszonyban növekszik. Jól megfontolandó. tehát, hogy. az erdőalapitási költségek. a letárolás idejére tőkésítve nem haladják-e meg. a fából vár. ható. v. i.. jövedelmet.. Mennél. nagyobbak. a. faárak. mennél. jobban értékesíthetők az erdei termények, annál kedvezőbb lesz a két tőke (a befektetett telepítési. költség. és az. értékesített. erdőtermények) között lévő arány, s annál költségesebb erdősí tési módokat lehet alkalmaznunk.. c) Kitűnő m inőségű és nagym ennyiségű anyag. Mennél kitünőbbek lesznek az előállított anyagok, mennél nagyobb mennyiséget termelhetünk azokból annál nagyobb. lesz a jövedelem,. bizonyos területen:. melyet az erdő levágásakor. nyerni fogunk; a jövedelem emelése pedig minden észszerű gaz* daság végczélja. 1*. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(23) 4. 2. §. Az erdei növények igényei a termőhely irányában. A talaj és klíma együttvéve. képezik a termőhelyet.. Hogy a tenyésztendő fanemet helyesen választhassuk meg, szükséges, hogy ismeretével bírjunk mindannak, a miben a talaj és a klíma a növényzetre befolyik, valamint az egyes fanemek igényeivel e tekintetben. E tárgy a talaj-, klíma- és növénytan körébe vág, s ennélfogva itt <Sak röviden tárgyalható.. A. A talaj. A talaj termőképességére erdészeti tekintetben ványtartalma. nincs. oly lényeges. physikai tulajdonságok. az. erdei. és mezei. befolyással,. mint. annak ás inkább. a. E tekintetben lényeges a különbség. termények. igényei. között.. Tapasztaljuk. ugyanis, hogy a legkülönbözőbb fanemek igen különböző ásványeredetű talajon egyformán díszlenek, s főleg a t a l a j. ha van különbség, az. mélységétől, kötöttségétől, nedves. s é g é t ő l , t e l e v é n y t a r t a l m á t ó l és az a l t a l a j. minősé. gétől függ. Ásványtartalom.. Hogy. az ásványtartaíom nincs a. termőképességre az erdőtalajnál oly döntő befolyással, mutatja az, hogy fáink hamutartalma aránylag csekély a szerves anyag hoz, — a szénhez és elszálló gázokhoz képest. Azon. csekély. áványanyagok pedig,. melyekre. a fáknak. tenyészetük közben szükségük van, a kellő mennyiségben majd minden talajban találhatók. Mindazonáltal nem lehet tagadni, hogy ugyanazon physikai tulajdonságokat föltéve, ásványilag erősebb talajon a fatenyészet kitünőbb ne lenne, vagy hogy fanemeink bizonyos ásványeredetü talaj iránt ne szerettel.. így. viseltetnének némi elő-. a bükk kedveli a mész-, diorit- és bazalthegy. ségeket; a szurkos peresznye (p. austriaca) és vörös bojtor (larix. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(24) 5 europaea) a m eszet; a lúcz az őshegységeket; a juhar a m eszet; a kőris a bazaltot, dioritot, porphyrt; a szil az áradványt sat. A. mélység. egyike a legszükségesebb tulajdonságoknak.. Mély talajban a gyökerek jobban elterjedhetvén, több tápot ve hetnek föl, szilárdabban állanak, s az ily talaj több nedvességet tartalmaz és tovább is tartja meg azt.. A talaj mélység kedvező. befolyásáról tanúskodik az ily erdők jeles tömeg- és magasságnövése. A. kötöttség. szélsőségei káros. hatást gyakorolnak a. növényekre: az igen kötött talaj nehezen veszi séget, bár nehezen is ereszti el;. a gyökerek. föl. a nedves. nehezen terjed. hetnek szét benne, s kiszáradás alkalmával megrepedezvén, a vékony, finom gyökszálak szétszakadoznak.. Ily talajon gyakori. a bélkorhadás, és korán is szokott beállani.. A laza talaj ellen. kező tulajdonságokkal bir, nem enged szilárd állást, az eső le mossa, és könnyen felfagy.. Az első tulajdonság az agyagot, az. utóbbi a homokot jellemzi. A. n e d v e s s é g föltétien kellék a növények tenyészetére,. miután a viz oldja fel a talajban levő tápanyagokat és közvet lenül is nagy szerepe van a növényélet-működésben. A túlságos nedvesség legtöbb fanemünkre nézve ártalmas, főleg azért, mert a televény felbomlását akadályozza, elzárván a levegővel való érint kezést; a föld hőmérsékét lenyomja, és az ily helyek a fagyok nak is leginkább ki vannak téve. A t é l é v é n y t a r t a l o m leghatározottabb befolyással van a talaj termőképességére, mind physikai, donságainál fogva.. mind vegytani tulaj. A televény mérsékli a túlságos kötöttséget,. vagy porhanyóságot; a vizet, valamint vizgőzt. és más gázokat. kitünően képes fölvenni; a tápanyagok átszürődését meggátolja; folyton kifejlődő szénsavanya pedig, mint már emlitve volt, old hatóvá teszi a növények közvetlen tápanyagául szolgáló ásványo kat. Ezen utóbbi tulajdonsága az, melynél fogva az erdőtalajban oly kiváló fontossággal bir, hogy nélküle az silánynak te kinthető, és igény teljesebb fanemek termesztésére képtelen. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(25) 6 Miután a növények szénenytartalmukat. a levegő. szén. savanyából nyerik az assimiláló chlorophyll-tartalmu sejtek segélyé v e l* );. s a gyökereken át ez nem történik:. növényélettani te. kintetben a televény nem mint közvetlen tápanyag, hanem mint oldószer az ásványi anyagok számára és physikai tulajdonságainál fogva nyer fontosságot. A a l t a l a j befolyása a termőképességre abban áll, ha. megrepedezett, a gyökerek. belehathatnak,. hogy,. s igy mélyebb. gyökérzetü fák sekélyebb talajon is képesek tenyészni; ellenben ha az altalaj áthatlan, vizenyős talajt képez, vagy csak sekély gyö kérzetü fák tenyészhetnek rajta. A mi az erdei növények igényeit illeti a talaj irányában, a következő szabályok állanak: 1.. Igen kövér talajon a tömeg- és magasságnövés tete. mes és magas korig kitart, de. a. fa jóságának. rovására, a. mennyiben t. i. fenyvekről van szó. 2. Porhanyó agyagtalajon, ha az egyszersmind üde, televénydús és mély, minden fanem jól tenyészik. 3. Kötött agyagtalajon, különösen ha televényben szegény, egy fanem sem díszük, legkevésbé: a köz- és tengeri peresznye, a boglárfa, ákácz, dió, gesztenye, foklya (Tanne, juhar,) hamvas éger. 4. Kovahomokon, ha televényes és üde, majd minden fa nem jó l tenyészik, csak hogy az igény teljesebbek magas vágás forgást nem igen tűrnek meg. 5. Száraz homokon még jól tenyésznek: a közperesznye, vörös bojtor, nyír, ákácz, jegenye nyár, homoktövis. (hipopháe. rhamnoides), a fehér-, ezüst-, rezgő- és kanadai nyár.. *) L ásd: „Lehrbuch dér Botanik nach dem gegenwártigeu Stand dér Wissenschaft. von Dr. Julius Sachs. Leipzig bei Wilhelm Engclmann 1868.“ 433-ik lap. „Csak a chlorophyll-tartalmu sejt képes, s az is csak a napfény behatása alatt, az általa felvett szénsavanyt áthasonitani. Tenyészkísérletek által he van bizo nyítva, hogy legtöbb chlorophyll-tartalmu növényeink széncnyük egész tömegét fel bontott légköri szénsavanyból veszik.4' Bizonyítja ezt az is, hogy a televény szénenytartalma a legkedvezőbb viszonyok között is mily csekély az erdő szénenytömegéhez képest.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(26) 7 6 . Mésztalajt kedvel: berkenye,. dió,. szurkos-. a. bükk, juhar,. szil, kőris, tisza,. és henye-peresznye, kutya-benge, saj-. meggy, som. 7. Üde, kissé nedves talajt szeretnek: a tölgy, szil, kőris, vörös-berkenye, nyárfák,. különösen. gyertyán,. a fekete-nyár,. sima, havasi és henye-peresznye, kánya-bangita, fagyai, kecske rágó, sat.. 8 . Vizenyős, sőt mocsáros talajon előjön: a mezgés-éger, kőris,. szil, fekete-, fehér- és rezgő-nyár,. fűz,. berkenye, zel-. nicze-meggy. 9. Tőzeg-talajon. megélnek az előbbeniek .és a henye-pe. resznye, törpe nyír.. B. A kiim a. A klíma tekintetében különösen a tengerszin fölötti. m a. g a s s á g é s a f e k v é s a tényezők, melyek a fanemek tenyé szete fölött valamely vidéken döntenek. A. tenger fölötti. emelkedéssel. szintúgy,. egyenlítőtől való távolsággal folytonosan apad az mérsék és a tenyészeti időszak növény tenyészete. mint az. évi középhő-. hossza; miután pedig minden. számára bizonyos. melegösszeget föltételez:. természetes, hogy tenyészeti határainak kell lenni mind dél, mind észak irányában.. Ugyanezt tapasztalhatni a magassági emelke. désnél is, csakhogy. itt a határok közelebb. esnek egymáshoz.. Miután hazánkra nézve e határok még hitelesen nincsenek,. csak. azokat. adhatjuk,. melyek. megállapítva. rendelkezésünkre. állanak. Fuchs Frigyes. szerint*). fanemeink tengerszin fölötti te. nyészeti határa a Tátrában következő :. *) Die Central-Karpathen, mit den mlchsten Voralpen. Pest 1863, bei Gustav Heckenast. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(27) 8 Pinus pumilio „. cembra. .. .. .. .. 6085 bécsi láb,. .. .. .. .. 5100. 77. 77. 4806. Ahies excelsa (mint erdő). .. 77. 77. Larix europaea. .. .. .. .. 4926. 77. 77. Betula alba. .. .. .. .. 4986. 77. 77. 4022. 77. 77. Acer pseudoplatanus Pinus sylvestris. .. .. .. .. 3902. 77. 7?. Populus tremula .. .. .. .. 3822. 77. 77. Fagus sylvatica. .. .. .. 3751. 77. 77. 3441. 77. 77. .. .. Picea pectinata (Tanne, foklya) Alnus incana „ glutinosa A fekvés. . .. . .. befolyása. . .. .. . .. 2787 1205. a tenyészetre. 75 7? 77 7) sokkal érdekesebb az. erdészre nézve a magassági elterjedésnél, mert a tenyésztő ren desen a vidéken honos fanemekkel foglalkozik inkább, és csak kivételes esetekben kísérli meg idegen fanemek honosítását. Az északi oldalak nedvesek és hűvösek, a déliek melegek és szárazak, a keletiek hidegek és szárazak,. a nyugatiak pe. dig nedvesek, de a viharoknak igen ki vannak téve. Az északi, északkeleti, északnyugati lejtőkön, melyeket ned vesség és hűvösség jellem ez, majd minden fanem jól tenyész, különösen. kedvelik. ezen. oldalakat. a. magasabb. hegység. ben honos fák, ha melegebb tájon tenyésztetnek. A déli, délkeleti, délnyugoti oldalakat melegség és száraz ság jellem zi; ezek nem oly kedvezők a tenyészetre, ellenben a magtermés itt tetemesb, mint az előbbenieken. Ezen oldalakon még legjobb eredményt nyír,. mutatnak. a peresznyék,. bojtor és a. legroszabbat pedig a fiatal korukban érzékeny fanemek,. milyenek a bükk,. foklya,. szelíd gesztenye, kőris, tölgy, dió,. czeltisz, melyek itt, szintúgy mint a nedves völgyekben a késő fagyok miatt sokat szenvednek.. A meleg tavaszi. napok u. i.. idő előtt kifakadásra ingerük a fákat, s a zsenge hajtásokat az első dér leperzseli. Melegtáji növények északon tenyésztve ezen fekvéseken leginkább megélnek.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(28) 9 A fönnebbiekben nyújtott szabályok. csak a legfőbb alap. vonalakat nyújtják a tenyésztendő növény megválasztására,. de. a szakképzett erdőtenyésztőnek, a kinél talaj- és klíma-, vala mint. növénytani. ismereteket felteszünk,. elegendő Útmutatásul. fognak szolgálni. Mindazáltal figyelmeztetünk arra, hogy mielőtt valamely fanemet oly helyen akarna valaki meghonosítani, a hol eddig az még nem termett, előbb a vidék hason helyiségeit tanulmányozza, ményt, —. és csak ha ott tapasztalt volna kedvező ered. foghat nagyban a munkához ; különben pedig előbb. mindig kísérleteket kell tenni kicsiben.. 3. §.. Az erdei növények visszahatása a talajra.. Annak ism erete, mily visszahatást gyakorolnak erdei fáink a talajra, igen nagy fontossággal bir ránk nézve, mert csak ez képesít arra, hogy a talajt jó karban tartani és az elszegénye déstől megóvni, vagy pedig javítani képesek legyünk.. A növé. nyek visszahatása a talaj termőképességének két igen fontos té nyezője,. a tclevényképzés. és nedvesség fenntartása által nyi. latkozik. A mezőgazda,. kinek terményei erősen zsákmányolják ki. a talajt, trágyázás által pótolja azt vissza, a mit elvett a föld ből ; miután pedig termesztményei főleg fehérnyés anyagokban dúsak, az alkálikban gazdag trágyázás segíthet csak rajta. Másként van ez az erdőben ;. itt hasonló. trágyázás csak. ártana, mert tapasztalás szerint, trágyázott talajon a fák igen korán bélkorhadásnak indulnak. Megfelelő trágyaszerről gondoskodott a bölcs term észet: az erdő a lehullott lombból és. ágakból. képez. maga számára. televényréteget, a mely a trágyát pótolja. Azon hosszú idő alatt, a mely az erdő létrejötte és letárolása között lefolyik, az évről évre lehulló lomb és cserebura. kedvező viszonyok között fel. halmozódik , alsóbb rétegei lassanként elkorhadván, televénynyé © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(29) 10. válik. Ős erdőben, a hol mindaz, a mit a talaj terem , helyén korhad el, tetemes a televényképződés, sőt mondhatni túlságos is.. Rendes használat alatt lévő erdeinkben azonban, a hol csak. a lomb marad a talaj javára vissza,. tulságról szó sem lehet.. A lombtakaró a talajt kiszáradás ellen védi, melegen tartja, és kora megfagyástól, vagy gyors felengedéstől megóvja; azon kívül pedig a televény szénsavanya vegyileg hat a talaj ásványi tápszereire. Hasonló hatása van fenyvesekben a moháknak. Ezek mo hón szívják fel a vizet és tartják m eg ; okai annak, hogy ro hamos esők nem okoznak ily helyeken áradásokat; miután pe dig alsó végeik folyton. elkorhadnak,. szintén. televényréteget. képeznek. A televényképződést elősegítik : a nedvesség, bizonyos fokú meleg, és a levegő mérsékelt behatása; gátolják: a szél és a nap melege. A szél elhordja a lombot, kiszárítja a talajt, gyorsítja a korhadást; a napsütötte talaj pedig kiszárad, kiaszik vagy mi hamarább ellepi a gyom. Csak teljesen záródott erdőben vannak meg mindazon föl tételek, melyek a lombréteg-, s avval a televényképződést elő segítik ; a záródás, vagyis a teljes beárnyalás pedig a koronák tömöttségétől s a fák sűrű állásától függ. Mennél tömöttebb a lombozat,. mennél sűrűbben állanak a f ák:. annál teljesebb a. zárat, annál tökélyesebb a beárnyalás. A koronák tömöttségét és a sűrű állásban való tenyészést illetőleg fanemeink igen különböznek egymástól. Némelyek inkább csak téresebb,. szabadabb. állásban te. nyésznek jól, vagy föltétlenül kívánják azt, s ha koronáik kissé szorulnak, vagy ha csak kevéssé is vannak túlszárnyalva tár saik által, már betegesednek avagy kivesznek ; mások ellenben bármily szorult állást is eltűrnek, sőt kedvelni is látszanak azt, s még elnyomva is hosszú ideig tengetik életűket,. s gyakran. ismét felszabadulva vidor tenyészetnek indulnak. Az erdész az © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(30) II. elsőket f é n y i g é n y e s e k n e k , az utóbbiakat szí vós él e tt! e k n e k nevezi. *) Ha f é n y i g é n y e s fanemeinket. sűrű állásban vizsgáljuk,. tapasztalni fogjuk,. hogy alig marad vissza a korona csúcsa a. többi fáké m ögött,. vagy csakhogy kissé szorosabban áll a fa,. s egész koronája nem fürödhet a napsugarakban,. már sínleni. kezd, s mihamar kivész. Ilyen különösen a vörösbojtor, a mely ily állást meg nem tűr, hanem ágai zuzmókkal (usnea barbata) húzódnak be. s kiszárad. Hasonlók:. a peresznyék,. melyek bármily sűrűn neveltettek fiatalon,. a tölgyek,. aggkorukban mégis. kigyérülnek; mert nemcsak az elnyomott, de a félig túlszárnyalt egyedek is kivesznek. A fényigényesség a. levelek azon. hogy ezen tagok csak bizonyos. tulajdonságán alapszik,. fokú világosság behatása alatt. képesek a levegőből fölvett szénsavanyt áthasonítani;. mihelyt. ezen feltétel hiányzik, e tagok, s velők azon ágak, a melyeken állottak, elvesznek. Miután pedig a fa az életfenntartására szük séges áthasonított anyagmennyiséget nem kapja. többé,. halála. természetes. A fényigényes fanemek lombozata. már. magában lazább:. a mi az elébb tárgyalt természeti tulajdonságon alapszik ; ma gában a koronában kivesznek a levelek,. melyeket a napfény. nem ér. L a z a lombozat , s z o r u l t állás vagy t ú l s z á r n y a lás ne m t ű r é s e. jellemzi. a f é n y i g é n y e s f a n e me két .. Ellenkezőn áll a dolog a szívós. életű fanem eknél: ezek. nek lombozata tömött, szorult állásban is díszlenek, s elnyomva is soká tengőnek ; ágaik közül csak azok száradnak e l , a me lyek már semmi világosságot sem nyernek : ezt t i s z t u l á s n a k nevezzük. Kiválón szívós életű fanem ek: a bükk és foklya.. *) I g é n y t e l j e s e k n e k azon fanemeket nevezzük, a melyek talaj tekinte teiében válogatósak; azokat ellenben, a melyek szegényebb talajjal is megelégsze nek i g é n y t e l e n e k n e k nevezzük. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(31) 12. A s z í v ó s é l e t ű fanemekből alkotott erdők sűrűn álló, tömött koronáikkal elzárják a talajtól a napsugarakat és sze leket. (innét S ch lu ss= zárat);. a televényképződést akadályozó. tényezőket tehát távoltartják, azontúl pedig gazdag lombjukból dús lombréteg, vagy pedig az árnyékban moharéteg képződik alattuk. A fényigényes. fanemek. tuknál fogva nem igen képesek. ellenben már laza lomboza napsugár. és szél elől elzárni. az utat; annál kevésbé, ha kigyérülnek, a midőn a szél a lom bot elhordja,. s a napsugarakkal együtt a televényt fölbontja,. a talajt elszegényíti, s mihamarább avar fű foglalja el az üres hézagokat, a növekedés csökken, s felújítás alkalmával alig si kerül és néha nem is a talaj őslakó fanemét fölnevelni. A fönnebbiek után természetes az, hogy tiszta, elegyetlen erdők képzésére csak a szívós életű fanemek képesek ; a fény igényeseket pedig, ha nemes tulajdonságaik azt kívánatossá te szik vagy csak. azokkal. elegyítve tanácsos tenyészteni,. pedig ha tisztán, elegyetlentil jönnének elő, tartása,. a. vagy. a talaj jó karban. növekedés előmozdítása kedvéért szívós életű fane. meket és cserjéket telepítsünk alájok (cserőcze). *) Meg kell még jegyeznünk,. hogy fényigényes fanemek is. lehetnek talajjavítók, mint pl. a közperesznye (pinus sylvestris), de hogy ezen tulajdonságuk csak addig tart, mig kiritkulni nem kezdenek,. s hogy tehát e czélra csak rövidebb vágásforgással. kezelhetők.. 4. §. Mely fanemek alkalmasak elegyetlen tenyésztésre. Az előbbi §-ban tárgyaltak után elegyetlen tenyésztésre a következő fanemek alkalmasak: *) Cserőcze = apró cserjékből álló sűrűség, erdőcske, fiatal cseres (lásd: Magy. ny. szót.) Ezen szavat úgy hiszem értelme csonkítása nélkül lehetne hasz nálni az előadott értelemben, Bodenscliutzholz ; mert az aljfa = Unterholz a közép erdő sarjakról felujult fáját jelenti, s amattól különbözik, mert a cserőcze gya korta nem képezi tárgyát a használatnak.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(32) 13. A. Lombosak. 1. A b ü k k .. Sűrű, zárt*). erdők képzésére kitünően al. kalmas; a talajt sűrű, tömött koronájával erősen beárnyalván, gazdagon hulló lombjával jókarban tartja és javítja.. Saját be-. árnyalását nem tűri el ugyan sokáig,. de más fanemeké alatt. jó l tenyész.. tűnik ki a többi fane. Vastag lombtakarója által. mekkel egybehasonlítva. 2. A g y e r t y á n koronája lazább, kevesebb lombot hul lat, s az hamarább korhad, kivált nedvesben. A bükkel elegyítve nyer növésében. Lassú növése miatt nem igen érdemli a tiszta, elegye tlen tenyésztést.. Kigyérülő. idősebb tölgyesek alá szokás. telepíteni talajjavító tulajdonságánál fogva cserőczének. 3. A h a r s igénytelen és gazdag lombu, s elegyetlen te nyésztésre alkalmas lenne,. ha fája,. vagy. háncsa miatt meg. érdemelné. 4. Az é g e r . egy etlenül is. A mezgés éger vizes, mocsáros talajon el. tenyész,. de ez inkább a viz érdeme,. a mely a. televény gyors felbomlását megakadályozza. Fényigényes fanem, és szárazabb helyiségeken nem számítható a talajjavító fanemek közé. Hasonló hozzá a hamvas éger, a mely azonban gyöksarjakat eresztvén,. a talajt ismét beárnyalja;. csakhogy az által. a törzs szépségéből és nyulánkságából veszít. 5. A s z e l í d g e s z t e n y e gyengén árnyalja be a talajt, de gazdagon hullat lom b ot; elegyetlen tenyésztésre nem érde mes, mert fája rendesen hibás. A többi lombos kalmasak,. bár. fanemek elegyetlen tenyésztésre nem al. kitünően kedvező talajon hosszabb ideig is jó. növésben maradnak. Ha fiatal korukban sikerül is jó záratban tartásuk,. a nyomást nem tűrvén,. idősebb korban önmaguktól. *) Ha Schluss=zárlat, akkor írni kellene : zárolt erdők ; pedig ez visszásán liangzanék. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(33) \. 14. meggyérülnek, a mint ezt tölgyes erdeinken mindenki tapasz talhatta, a ki kissé figyelemmel kiséri az erdőt. Legjobb e fa nemeket a szívós életüekkel elegyíteni; ha pedig a sűrű állást meg nem tűrnék (mint a tölgy), akkor midőn önmaguktól kez denek gyérülni, igénytelen talajjavító fanemmel kell bevetni, vagy beültetni a hézagokat, vagy pedig elegyítés alkalmával a fény igényest nagyobb példányokban való ültetés, és folytonos ápolás által uralomra segíteni.. B. Tűlevelűek. Valamennyi. javítja. a. talajt,. különösen. a. télennyáron. taitó beárnyalás, s a korán megjelenő moharéteg következtében. 1.. A lúez. és. a foklya,. mindkettő kiválóan szívós. életű fanem, a mit már arról is fölismerhetni, hogy alsó ágaik még a teljes árnyékban is csak későn száradnak el. Igen sűrű állást tűrnek meg,. a talajt erősen beárnyékolják, s ennélfogva. jó karban tartják, javítják és elegyetlen tenyésztésre kitünően alkalmasak.. 2 . A p e r e s z n y é k (pinus), különösen a közperesznye, fényigényes. fanemek,. mit az is mutat,. hogy szabad állásban. is elvesztik alsó ágaikat, s hossznövésük apad. Elegyetleniil te nyésztve már 2 0 — 30 éves korukban kigyérülnek, s vénségükre, egészen kiritkulnak. Talajjavító tehetségük egyrészt gazdag tűhullásukon, de főleg a korán beálló moharétegen alapszik, a melyet azonban vén állabokban *) fű vált fel. Tűhullasztó gazdagságban a közperesznyét fajrokonai, a strobus, pinaster túlhaladják, s egy szersmind fényigénytelenebbek is. 3. A fenyvek között legfényigényesebb fanem a v ö r ö s bojtor,. melynek lombozata igen laza,. áttetsző és lehullás. *) Á l l a b n a k minden erdőrészt nevezünk, a mely közvetlen környeze tétől fanem, kor, növés sat. által különbözvén, liasonuemü egészet képez.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(34) 15 után hamar elkorliad. E fanem zárata gyenge, alját nem annyira moha, mint fű lepi el, a talajt nem javítja és jó karban sem tartja.. Szabad. állásban. a. törzs. hosszúra. nyúlik. ugyan, de. elgörbül.. 5. §. Elegyes és elegyetlen fatenyésztés. Ha. tanulmányoztuk. fanemeink. visszahatását. a. talajra,. azon eredményre kellett jutnunk, hogy elegyetlen tenyésztésre csak kevés alkalmas közülök; ilyennek ismertük f ö l : a biikköt, lúczot és foklyát; vizenyős talajon a mezgés égert. Kevébé alkalmasaknak találtuk: a gyertyánt, hársat, hamvas égert, szelíd gesztenyét, a sima és szurkos peresznyét, és még kevésbé. a. fanemek,. tölgyet,. közperesznyét. a melyek pedig igen. és. vörösbojtort.. A. többi. értékes fát szolgáltatnak, clc-. gyetlen tenyésztésre alkalmatlanoknak bizonyultak be. Pedig ha tekintetbe vesszük, mennyire kívánatos tölgy-, juhar-, szil-, kőrisfát termelni, mennyi jövedelmet nyerhetünk a nyírből, jegenyéből és fűzekből, hacsak köztes. használatképen. i s : azon eredményre kell jutnunk, hogy ezen fanemekre mennél nagyobb gondot kell fordítanunk. Már pedig ezt csők úgy tehet jük, ha talajjavító és jó karban tartó fanemek közé elegyítjük őket. Ez annál nagyobb fontossággal bir, mert némely fanemek talajjavító. fanemmel elegyítve. oly termőhelyen is díszlenek, a. mely különben előttük nem oly kedves, pl. bükk között az üde talajt szerető juhar, kőris és szil szárazabb talajon is vidoran tenyész. Számos fanemre nézve tehát az elegyes tenyésztés föltétien szükség;. de vannak okok, a melyek a különben egymagokban. zárt erdőt képezni alkalmas fanemek elegyítését is tanácsolják. Elegyült állabokban nagyobb a fatömeggyarapodás, seké lyebb. gyökérzetü fanemeket nem dönt oly könnyen ki a szél,. vagy. pedig állásukban nem. ingat meg oly hamar. Pedig a. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(35) 10 megingatott fa betegeskedik, az ilyet a rovarok mihamar meg támadják ; az elegyítés tehát rovarpusztitások ellen jeles óvszer. Elegyes állabokban nem tesz oly hamar, vagy oly nagy kárt. a. szélvész,. tűz,. korai. fagy, hótörés, vad, marha és a. betegség. Az. elegyítésnek az is nagy előnye, hogy a folyó vágá. sokban különféle használatra való fát nyerünk, míg ha elkülö nítve tenyésztenénk minden fanemet, valamennyi számára különkülön vágásra lenne szükség. Sokan ellene vannak az elegyes tenyésztésnek, mert úgy mond, a felújításra nézve nem lehet mindenik fanemnek megfelőleg intézni a vágást. Ezen ellenvetés a mesterséges erdősítésnél elesik, mert a tisztára letarolt területet oly elegyarányban lehet bevetni, vagy beültetni, a mint nekünk legczélszerübbnek látszik. Természetes felújításnál pedig mindig az uralgó. fanemre való. tekintettel. vitetik a vágás, a többit pedig ültetés által lehet ldvánt arány ban beelegyíteni. Ha a természetet fogadjuk el mesterül, máskép tenni pedig esztelenség lenne,. akkor. fogjuk elfogadni. Az tekinthető. az elegyes fatenyésztést. eltérés majdnem. szabályul. csak kivételnek lenne. ott, a hol az ember mesterséges beavatkozása meg. nem zavarta az ős eredetiséget.. 6 . §. Szabályok a fanemek elegyítésére. Az vagy. elegyítés. állandó, Az. eredetét,. minősége. vagy csak. állandó. különbözik. czéljaink szerint, és. ideiglenes.. elegyítés vagy mindjárt telepítéskor veszi. vagy a fényigényes fanem öngyérülési korszakában.. Telepítéskor azon fancmek elegyíttetnek egymással, a melyeknek növési viszonyai megegyeznek; az öngyérülési korszakban pedig akkor elegyítünk közbe valamely talajjavító fanemet, a melynek © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(36) 17 természetesen az uralgó fanem beárnyalása eltűrésére képesnek kell lenni, ha az. állab. erősen ritkulni kezd, s a talaj elsze. gényedésétől félni lehet. Az. ideiglenes. elegyítés abban áll, hogy gyors növésű. fanemet, még az állab fiatalabb korában, a tisztítás Durchforstung) használat. alkalmával. akarunk. kedvéért. Ugyanez. fölhasználni;. történik. (áterdőlés, tehát. e 1 ő-. akkor is, ha puszta. tért kell oly fanemmel erdősítenünk be, a mely zsenge korában védelmet igényel; ezt csak gyors növésű fanem képes nyújtani, s ha föladatát betöltötte, kivágatik. Az. elegyítésnél. következő. szabályokat. kell. szem. előtt. tartani : 1. A közbeelegyítendő fanemnek megfeleljen a termőhely. 2. A. fő. fanem mindig talajjavító legyen, s annál inkább. lehet túlsúlyban, mennél hosszabb kező. esetben,. vagy. kitűnő. a vágás-forgás; míg ellen. talajon,. az. igény teljes fanemnek. nagyobb tér engedhető. 3. Az elegyarány meghatározásánál mindig az uralgó fanem igényeire legyen főtekintet; nehogy t. i. az a netalán nagyobb mennyiségben közbeelegyített alárendelt fanem miatt szenvedjen. 4. Az forgása. elegyítendő fanemek növési gyorsasága. megegyezzék. egymást.. Ha. az. egymással,. egyik. fanem. vagy. legalább. fényigényes,. és vágás. megközelítse. gyorsabb. növésű. legyen, ha pedig lassúbb növésű, idősebb csemetéket kell hasz nálni a telepítésnél, hogy igy amazt megelőzhesse. Fény vek. azonban. nem igen. tűrik meg gyorsabb növésű. lombos fanem közbeelegyítését, mert annak széltől hányt csúcsai végrügyeiket lehorzsolják. A. nyír hajló csúcsa, pl. a fény vek. véghajtásait ostorként korbácsolja. Gyors növés tekintetében a fanemek következő csoportokra oszlanak : Kezdetben. lassú. növéssel. birnak :. a tölgy,. a bükk, a. gyertyán, a luez, a foklya, havasi peresznye, hárs, kőris, ber kenye, alma, körte, fürtös és mezei juhar, s a tiszafa. 2. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..