Beszámolók, szemlék, közlemények
Építésügyi Tájékoztatási Értekezlet
pont /ÍTK/ 1972. ok tő-. Fa- és Épitó Szakszervezetének é Dézsa György u t 84/
Országos Épitésílgy:
t e k e z l e f - e t . A z ért ezínoa hazai és kíil
Az Építésügyi s l K8z- az Épi- olgozók P. T I . ,
szakember t a r t előadást - "Az ügyi szakterületen jelentkező elélt Információs Igények és lektált kielégítésének lene
ránnak foglalkozni. Az elhangzott előadások te az ÉTK külön kiadványt).
Az informatika évi szemléje
Az American Documentation I n s t i t u t / A m e r i k a i Dokumentációs Inté
z e t / , majd ennek utóda, az American S o c i e t y f o r I n f o r m a t i o n Science / A m e r i k a i I n f o r m a t i k a i Társaság = ASIS/ gondozásában 1966-tól J e l e n i k meg az Annual Review o f I n f o r m a t i o n Science and Teok-alogy /ARIST/, p e r i o d i k u m , amelynek 2. /1967. évi/ kötetéről a TMT 1968. 4-5.száma közölt ismertetést.
Az ASIS az ARIST kiadására Jelentós a n y a g i támogatást kap a Na
t i o n a l Science Foundatlon-tól, továbbá a System Development Uorpora- tion-tól és az E n c y c l o p a e d i a B r i t a n n i c a , Inc.-tői. Bizonyára ez i s e g y i k oka annak, hogy az ARIST kezdettóí fogva elsősorban az a m e r i k a i eredményeket, programokat, k±3érleti és operatív r e n d s z e r e k e t i s m e r t e t i . A 6. kötetben ennek az a m e r i k a i túlsúlynak némi csökkenése m u t a t k o z i k azáltal, hogy a szemleirók sorában Öt európai szakember i s sze
r e p e l ; e r r e a tényre egyébként CÜADRA, a s o r o z a t szerkesztője az elő
szóban külön i s felhívja a f i g y e l m e t , hangsúlyozva, hogy az i n f o r m a t i k a terén egyre fontosabbá válik az eszmék ée vélemények cseréje, nemzeti és nemzetközi s z i n t e n egyaránt.
Az előző évi kötetekhez képest az ARIST 6 . kötetének /Annual Review o f I n f o r m a t i o n Science and Technology. Ed. Carlos*A. Guadra, a s s i s t . ed. Ann f . l u k a 6.k. 1 9 7 1 . Chicago, 1971, E n c y c l o p a e d i a B r i t a n n i c a , I n c . 524 p./ struktúrája, t a r t a l m i felépítése k i s e b b mérték
ben megváltozott; az i n f o r m a t i k a szakterületét négy fő c s o p o r t r a t a golták, s az egyes csoportokban 2-6 szűkebb tematikájú tanulmányt kö
zölnek. A négy fŐ témakör a következő:
• információs r e n d s z e r e k és szolgáltatésok tervezése / P l a n n i n g I n f o r m a t i o n systems and servicéé/;
• alapvető eljárások és eszközök / B a s i c t e c h n i q u e s and t o o l s / ;
T1CC íg.évf, 3-9,szám 1972.augusztus-szeptember
• alkalmazási területek / A p p l i c a t i o n s / ;
• az i n f o r m a t i k a m i n t szakma /The p r o f e s s i o n / .
A négy szakcsoportban összesen 12 szemle készültf ezek S2áma csoportonkánt 2, 3, 6, 1 . A legtöbb tanulmány tehát az alkalmazási szakterületekre v o n a t k o z i k ; e g y e t l e n tanulmány f o g l a l j a össze az i n f o r m a t i k a tudományos-szakmai /elméleti, oktatási s t b . / problémakö
rét; ez i s m u t a t j a , hogy az ARIST elsősorban a technológiai szempon
t o k r a h e l y e z súlyt.
A következőkben f e l s o r o l j u k a J e l z e t t négy s z a k c s o p o r t szemléi
nek a d a t a i t /szerző, c i m , t e r j e d e l e m , bibliográfiai hivatkozások szá
ma/, v a l a m i n t a tanulmányok szűkebb témaköreit és egy-két f o n t o s a b b megállapítását. Jelezzük még a szerzők munkahelyét i s , mert ez - sok esetben - támpontot és magyarázatot ad a témák tárgyalásának jellegé
ről, módszeréről, irányáról.
I . Információsi r e n d s z e r e k és szolgáltatások tervezése
1 . CRAUE, D. /The John Hopkins üniversity/: Az információs szűk- ségletek és az információk használatának módjai / I n f o r m a t i o n needs and uses/; p.3-39.f b i b l i o g r . h i v . száma 109.- A tanulmány három fő részre o B z l i k :
a/ az információszükséglet és használat az alaptudományok szak
területein éa
b / a technológia területén;
c/ a nemzeti és nemzetközi tudományos Közösségek befolyása az i s m e r e t e k /információk/ terjedésére.
E g y i k f o n t o s konklúzióként a szerző megállapítja, hogy a formá
l i s kommunikációs r e n d s z e r e k továbbfejlesztésének, rugalmasabb műkö
désének e g y i k feltétele v o l n a , hogy összekapcsolják annak a három ku
tatási szférának a d a t a i t , eredményeit, amelyeket e d d i g egymástól füg
getlenül k e z e l t e k ; e z a három terület:
a/ a s z a k i r o d a l o m jellegzetességeire, struktúrájára vonatkozó elemzések;
b/ a s z a k i r o d a l o m használatának vizsgálata;
c/ a kutatási szakterületek társadalmi szervezetének elemzése.
2. CLEVEEDOH, G.W. / C r a n f i e l d I n s t i t u t o f Technology/: Informá
ciós r e n d s z e r e k tervezése és kiértékelése /Design and e v a l u a t i o n o f i n f o r m a t i o n systems/j p . 4 1 - 7 3 . $ b i b l i o g r . h i v . száma: 8 1 . - A számító
gépes információs r e n d s z e r e k értékelésének módszertanára vonatkozó vizsgálatokat, eredményeket i s m e r t e t i , f i g y e l e m b e véve a költség-té
nyezőkre vonatkozó vizsgálatokat i s . Megállapítja, hogy az informá
ció-technológia területén i s az u j i s m e r e t e k éppen o l y a n v o n t a t o t t
Beszámolók, szemiák, közlemények
ütemben kerülnek g y a k o r l a t i alkalmazásra, mint más technológiai ága- zatokoan; az elméleti eredményeket v i s z o n y l a g ritkán v i s z i k át a gya
k o r l a t b a , s az információkereső r e n d s z e r e k gyakran megalapozatlan elóitéletekre épülnek. Általában minden a d o t t h e l y z e t r e meg l e h e t t e r v e z n i hatékony információs r e n d s z e r t , de mind ez i d e i g megoldat
l a n az a probléma, hogy miként állapítsuk meg pontosan: m i l y e n l e s z a h e l y z e t ? Kétséges, hogy a felhasználók és a vezetők t e l j e s támoga
tását meg l e h e t n y e r n i a d d i g i s , amig K i nem mutatják /legalábbis v a l a m i l y e n mértékben/, hogy az információs szolgáltatásokra fordított beruházás gazdaságos. Lehet, hogy e z t a célt soha nem t u d j u k elérni, de szembe k e l l nézni e z z e l a problémával, és az előttünk álló idő
szakban e z t e g y i k fő kutatási területnek k e l l tekintenünk.
I I . Alapvető eljárások és eszközök
3. HELSON, C.E. / o o n s u l t a n t / : ííikroformátumok technológiája;
mikrogréfia, reprográfia /líicroform t e c h n o l o g y / ; p.77-111.; b i b l i o g r . h i v . száma 219.- A következő főbb szakterületek eredményeit i s m e r t e t i : mlkrokiadványok; a mikroformátumok használata az oktatásban; a COM / C o m p u t e r - o u t p u t - m l c r o f i l m = számítógépi a d a t - k i v i t e l m i k r o f i l m e zése/, uIM /Computer i n o u t m i c r o f i l r a = számitÓgépl a d a t - b e v i t = l mik
rofilmezése/ és az OCR / O p t i c a l char-scter r e c o g n i t i o n = o p t i k a i k a rakterfelismerés/ terén elért feilűdés; a m i k r o f i l m , m i k r o i a p sze
repe az információtárolásban és -keresésben ás a műszaki r a j z o k t e rén; a miItroformátumokra vonatkozó szabványok; a t e c n n o i o g i a i iej±u- déB eredményei /fényérzékeny anyagok s t b . / ; u j a b o ber..:idezések, f e l szerelések /leolvasók s t b . / ; c o p y r i g h t kérdések; a felhasználók r e a gálására, magatartásuk vizsgálatára vonatkozó tanulmányok eredményei.
A szemleiró s z e r i n t 1970 során a COfú r e n d s z e r nem t e l j e s e n váltotta valóra a hozzá fűzött o p t i m i s t a reményeket; nagymértékben előre tört a mikro-kiadványok i p a r a , s várható, hogy a következő öt évben a mik- roformátumok szerepe tovább erősödik az információtároló és - k e r e s i rendszerekben.
4. VIŰKERY, B.C. /ASLIB/: A dokumentumok bibliográfiai leirása és feltárása /Document d e s c r i p t i o n and r e p r e s e n t a t i o n / ; p.113-140.-, b i b l i o g r . h i v . száma: 50.- A szemle a következő főbb témakörök sze
r i n t vizsgálja az u j a b b eredményeket: a bibliográfiai elemek kivá
lasztásának s z e m p o n t j a i ; a szövegből v e t t szavak a tárgykör r e p r e z e n - tálására; indexelő nyelvek,az indexelő t e r m i n u s o k koordinálása; a ke
reső n y e l v e k , t e z a u r u s z o k felépítése, revideálása. A szerző hangsú
l y o z z a , hogy a dokumentumokat reprezentáló bibliográfiai elemeknek, a kereső n y e l v típusának s t b . azokhoz a célokhoz k e l l i g a z o d n i a , ame
l y e k az információs r e n d s z e r működését megszabják. Kérdéses azonban, hogy az a sokféle megoldás, ami e d d i g létrejött, csakugyan sajátos igények kielégítésére szolgál-e, vagy csak v a l a m i megszentelt hagyo
mányon vagy d i v a t o s ujitáscn a l a p s z i k ? A különféle eszközök, megoldá
son: burjánzásának az szabhat határt, ha a z t a célt tűzzük magunk elé, hogy elfogadható áron nyujtsunic szolgáltatásokat. Egyre fontosabbá válik, hogy a rendszer struktúrájának kialakításakor ne csak a t e l j e sítményt, hanem a költségeket i s f i g y e l e m b e vegyük.
TMT 19.évf. 8-9.szám 1972.augusztus-szeptember
5. KAY, M. /Rand C o r p o r a t i o n / - JONES, K.S. / U n i v e r s i t y M a t h e m a t - i c a l . L a b o r a t o r y , Cambridge, England/: Automatizált nyelviéldolgozáe /Automated language p r o c e B s i n g / ; p.141-166.; b i b l i o g r . h i v . száma:
1 3 1 . - A szerzők négy kérdéscsoport s z e r i n t tárgyalják mondanivalóju
k a t az automatizált nyelvfeldolgozás terén elért ujabb eredményekről:
a/ elméleti l i n g v i s z t i k a ,
b / kérdésre válaszoló adatkereső r e n d s z e r e k /amelyek az emberek n y e l v i magatartását szimulálják/;
c/ gépi fordítás és g y a k o r l a t i r e n d s z e r e k /információkeresés, p l . SHART / s a l t o n ' s M a g i c a i A u t o m a t i c R e t r i e v e r o f T e x t s = Salton-fé- l e mágikus szövegkereső/ r e n d s z e r / ;
d/ számitógépek a humán tudományok területén / p l . t a r t a l o m - e l e m zés/.
A szerzők megállapítják, hogy a nyelvészeti kutatások eredményei nem eléggé éreztetik hatásukat azokon a szakterületeken, amelyeken e.z várható v o l n a . A dokumentál!sták p l . a t a r t a l m i elemzés tökéletesíté
se során komoly nyelvészeti problémákkal kerülnek 3zembe, de az álta
l u k megkísérelt megoldások ritkán mutatják a modern l i n g v i s z t i k a ha
tását.
I I I . Alkalmazási területek
6. AVRAM, H.D. / L i b r a r y o f Congress/; Könyvtári automatizálás / L i b r a r y a u t o m a t i o n / ; p.171-217.; b i b l i o g r . h i v . száma: 202.- A szén
ié az alábbi problémakörökre tagozódik:
a/ általános kérdések / a könyvtári automatizálás helyzetének, problémáinak nagy vonalakban való áttekintése/f
b/ eredmények, programok az Egyesült Államokban /HARC, RECOH s t b . / ; az automatizálás nemzetközi a s p e k t u s a i , eredmények, törekvé
sek egyes országokban /az USA-n kivül/, a KARC r e n d s z e r terjedése s t b . ;
c/ hálózatok, több könyvtálat összekapcsoló r e n d s z e r e k ; d/ a szabványosítás problémái;
e/ az automatizálás alkalmazási területei /beszerzés, p e r i o d i - Ims kiadványok, körözés, SDI/;
f / a fejlődést elŐmozditó kutatómunka f o n t o s a b b eredményei;
g/ hardware és s o f t w a r e problémák;
h/ a munkaerőhelyzet /szakember-ellátottság, oktatás- s t b . / ; i / költség-tényezők.
Beszámolók, szemlék, közlemények
A szerző i g e n f o n t o s eredménynek t a r t j a , hogy a bibliográfiai adatok /elemek/ nemzetközi szabványosításának fontosságát világszer
t e k e z d i k e l f o g a d n i , s az egyetértés j e l e i mutatkoznak abban i s , h o g y a katalogizálást, a géppel olvasható i n p u t o t központilag k e l l b i z t o sítani, f i g y e l m e z t e t a r r a , hogy bár a kézi r e n d s z e r e k alkotják az au
tomatizálás alapját, óvakodni k e l l ezek t e l j e s utánzásától, mert ez a z z a l a kockázattal jár, hogy újra elkövetjük a m u l t hibáit.
7. MAGNTNO, J . J . /IBM C o r p o r a t i o n / : Dokumentumok keresése és szolgáltatása /Document r e t r i e v a l and d i s s e m i n a t i o n / ; p.219-245.;
b i b l i o g r . h i v . száma: 1 0 1 . - A szerző a bevezetőben megállapítja,hogy a számitógépes keresés terén még m i n d i g sok z a v a r t okoznak a t e r m i n o lógiai eltérések, kétértelműségek; általában nem o k u l u n k eléggé a m u l t tévedéseiből, s nem hasznosítjuk megfelelően a szakirodalomban közzétett t a p a s z t a l a t o k a t . A szemle a következő problémaköröket tár
g y a l j a : mágnesszalag szolgáltatások, az információs r e n d s z e r e k igény
bevételét megkönnyítő kézikönyvek a felhasználók számára; kereső és szolgáltató r e n d s z e r e k a kutatási /akadémiai, egyetemig a z i p a r i , a kormányzati s z e k t o r o k b a n : áttekintést kapunk a figyelőszolgálat, a retrospektív Kutatás, az a u t o m a t i k u s szövegelemzés és keresés, a t e r minálokkal működő r e n d s z e r e k problémáiról, s az e z e k k e l k a p c s o l a t o s költségelemzésekről. A szemleiró s z e r i n t a 70-es évtized a /terminál- r e n d s z e r e k elterjedésével/ a felhasználók évtizede l e s z , szemben a 60-as évtizeddel, amely inkább a "szakma" évtizede v o l t .
8. PARSIíJS, P.V. - KEHNEDX, B.E.: Másodlagos információs szolgál tatások /Secondary I n f o r m a t i o n S e r v i c e s / ; p.247-275.; b i b l i o g r . h i v . száma: 1 3 5 . - A. szemle a referáló- és index-szolgéltatások helyzetét, fejlődését, p r o g r a m j a i t i s m e r t e t i a következő csoportosításban: a má
sodlagos szolgáltatások körébe tartozó problémák általános áttekinté
se /táDlézatot közöl 19 szolgáltatás 1957., v a l a m i n t 1967-1971- évi adatairól/; diszciplínára orientált r e n d s z e r e k /CAS, BIOSIS / B i o - S c i - ences I n f o r m a t i o n S e r v i c e o f tíiological A b s t r a c t s / s t b . / ; szabványo
sítási tevékenység; a másodlagos szolgádat ás ok gazdasági /költség/
tényezőinek v i z s g a l a t a ; a koordináció és kooperáció eredményei és problémái. Megállapítható - többek között - hogy a mágnesszalag s z o l gáltatások ez i d e i g nem csökkentették a / n y o m t a t o t t / referáló kiadvá
n y o k a t , inkább kiegészítik ezeket, s lehetővé t e s z i k , hogy speciális / " u j r a - c s o m a g o l t " / referáló szemléket készítsenek az átfogó tárgykö
röket feltáró szalagok felhasználásával.
9. SAMUELSON, K. / S o y a l I n s t i t u t o f Technology, Stockholm Dniver- s i t y / : A nemzetközi információ áramlás és a kommunikációs hálózatok / I n t e r n a t i o n a l i n f o r m a t i o n t r a n s f e r and n ^ t t . o r k communication/; p.277- 324.; b i b l i o g r . h i v . száma: 342.- A tárgyalt főbb témakörök: az i n formációs-kommunikációs hálózatok struktúrájának alakulása, kezdemé
nyezések a nemzetközi hálózatok kialakítása terén, a nemzetközi háló
z a t o k tervezésének, működésének rendszerelméleti megközelítése; i n formáció s-kommunikáclós hálózatok az egyes országokban és régiókban / p l . Skandináv államok, dél-amerikai országok s t b . / ; nemzetközivé k i terjeszthető hálózati funkciók; a hálózatok működésének módszerei, technológiája; világméretű információs hálózatok.
TMT 19.évi. 8-9.szám 1972.augusztus-szeptember
10. CACEEES, C.A. - WEIHREH, A.L. /George Washington U n i v e r s i t y M e d i c a l C e n t e r / - PULLIAfiL, R. / P u l l i a m and A s s o c i a t e s / : Az i n f o r m a t i k a alkalmazása az orvostudományban / I n f o r m a t i o n s c i e n c e a p p l i c a ¬ t i o n s i n m e d i c i n e / ; p.325-367.; b i b l i o g r . h i v . száma: 156.- A s z e r zők s z e r i n t meg k e l l valósítani az orvos és a betegellátásra v o n a t k o zó a d a t o k Interaktív kapcsolatát a számítógép utján; szemléjüknek t e matikáját e fő g o n d o l a t köré csoportosítják, s ennek során az alábbi főbb problémákat tárgyalja: az e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozás szerepe az o r v o s i ellátásban; o r v o s i adatok és rendszerelemzés; a számitógé
pes információ-technológia az egészségügyi hálózatban; számitógépes információrendszerrel segített diagnózis.
1 1 . BEARD, J . J . /New England School o f Law/: Információs r e n d s z e r e k alkalmazása a jogtudományban / I n f o r m a t i o n systems a p p l i c a t i o n i n law/í p.369-396. ; b i b l i o g r . h i v . száma: 7 1 . - A jogtudomány - m i n t alkalmazási szakterület - először s z e r e p e l külön fejezetként az ARIST-ban; a szerkesztő a z z a l i n d o k o l j a - többek között - ennek a szakterületnek kiemelését, hogy egyre fokozódik a j o g g a l összefüggő tevékenységekben a a számitógépes eljárások használata.A szemle a kö
vetkező problémacsoportokat t e k i n t i át: a j o g i információk köre; j o g i információs r e n d s z e r e k az Egyesült Államokban; j o g i információs r e n d s z e r e k más országokban /Belgium, Kanada, Franciaország, i ; a g y - 3 r i t a n - n i a , I z r a e l / . A szemleiró megállapítja, hogy a j o g i precedensek egy
r e növekvő tömegével csak akkor l e h e t s i k e r e s e n megbirkózni, ha álta
lánosan elfogadottá válnak a számítógépet információs r e n d s z e r e k a jogtudomány területén i s .
I V . Az i n f o r m a t i k a m i n t szakma
12. PARRADAHE, J . /The C i t y üniversity, London/; Az információ
tudomány és technológia szakmai s z e m p o n t j a i / P r o f e s s i o n a l a3pects o f i n f o r m a t i o n s c i e n c e and t e c h n o l o g y / ; p . 3 9 9-410.; b i b l i o g r . h i v . szá
ma: 40.- M i n t h o g y az ARIST 5. /1970. évi/ kötetében ez a f e j e z e t ner.
s z e r e p e l t , a szemleiró 2 év /19&9-1970/ szakirodalmát t e k i n t e t t e át;
ennek ellenére a felhasználható i r o d a l m a t kiábrándítóan kevésnek t a lálta. Az áttekintésben a következő kérdéscsoportok s z e r e p e l n e k : az Információs szakma, i l l e t v e az i n f o r m a t i k a meghatározására vonatkozó kísérletek; az Információs szakemberek kvalifikációjának problémái;
az i n f o r m a t i k a oktatására szolgáló tananyagok és a tanítás módszerei;
a tudományos egyesületek /szakmai s z e r v e z e t e k / tevékenysége /főleg Angliában/. A szerző s z e r i n t az informatikában hiányzik a kísérleti
l e g ellenőrzött kutatás, amelynek alapján megfelelő elméletet l e h e t konstruálni és e z t u j a b b kísérlettel ellenőrizni. Az életképes i n f o r máció -tudományt csak türelmes alapkutatással l e h e t megteremteni / s z e r ző kiemelései/.
A kötet végén /több m i n t 100 o l d a l t e r j e d e l e m b e n / két i n d e x e t t a lálunk: a 6. kötet indexét /p. 411-440./ és az 1-5. kötetek kombinált indexét p.441-524./.
Végezetül megemlítjük a kötet magyar vonatkozásait. Az alábbi ma
gyar szerzők müveire találunk hivatkozásokat /betűrendben s o r o l j u k f e l , zárójelben feltüntetve, hogy m e l y i k f e j e z e t b e n s z e r e p e l az idé
Beszámolók, szemlék, közlemények
BALÁZS 5 . / 9 - f e j e z e t ; F I D - I F I P J o i n t . Conf. Proc. 1 9 6 7 . Orosz Gáborral együtt/;
DUZS J . /S. f e j e z e t ; I n t e r n a t . fórum on i n f o r m a t i c s , v o l . 1, VIHTTI/;
GIÖRE P. / 1 2 . f e j e z e t , TMT 6 9 / 4 . I n f o r m a t i k a , kommunikáció, d i a lógus/;
LÁZÁR P.: / 9 . f e j e z e t , I n t e r n a t . fórum on i n f o r m a t i c s , v o l . 1 . Balázs Sándorral együtt/;
OROSZ G. / I . Balázs S. F I D - I F I P s t b . / ;
PAPP P. / 5 . f e j e z e t ; Naucsno-Techn. I n f . S z e r i j a 2 . 6 9 / 3 / ; RÚZSA Gy, / 9 . f e j e z e t ; I n t e r n a t . fórum on i n f o r m a t i c s , v o l .2 . / ; VAJDA E. / 1 2 . f e j e z e t ; TMT 6 9 / 4 . Az i n f o r m a t i k a kontúrjai./
Az ARIST 6 . kötetének egyes szemléire következő számainkban még visszatérünk.
Györe Pál
FOBDITASQK Az UNESCO kiadásában megjelent I n t e r n a t i o n a l Bibliography of Trans- lations - Index Translationura /Fordí
tások nemzetközi bibliagráfiája - For
dítások indexe/ 22. kötete szerint 1969-ben 38 172 miivet fordítottak le 65 országban, A legtöbb fordítást a Szovjetunióban adták k i , szám szerint 3853-at.Utána a két Németország /NSZK és NDK együtt/ következik 3538 fordí
tással. Harmadik Spanyolország 2?37>
negyedik Olaszország 2483, ötödik Ja
pánban 2165, natodík az USA 2059 mü
v e i . Svájcban, az Egyesült Sirályság
ban, Törökországban ás Bulgáriában nStt, mig Izraelben ős az Egyesült A¬
rab Köztársaságban csökkent a fordí
tások száma, A legtöbbször fordított mii a B i b l i a /202 esetben/, a legtöbbet fordított szerzők: LENIN /290/, VERNE és SDIENON /126/, SHAKESPEARE /102/.
Egy angol vizsgálat saját, azaz az angol nyelv szempontjából feltárt
adatai szerint a más nyelvekről angol
ra lefordított cikkek megoszlása a következők szerint a l a k u l t : német /58S/,francia és spanyol együtt /ló#/, orosz és olasz együtt /12;S/. lengyel, cseh, japán, skandináv, portugál e- gyiítt /10#/, különbözS: görög, f i n n , héber együtt Érdekes megállapí
tás még, hogy az orvostudomány, kémia és a biológia területén a német nyelv fordul el5 legtöbbször, mlg az állat
orvosi tudományok területén az orosz és a német nyelv együttesen dominál.
A legtöbb forditást folyéiratcikkekbSl rendelték. A vizsgálat szerint a t e l jes forditást a kereséshez szükséges régi cikkeknél érdemes elvégeztetni, uj szakirodalom esetén sokszor elegen
dő a kivonatos vagy tömöritett fordí
tás. Törekedni kellene a fokozottabb együttműködésre, valamint a fordítók műszaki ismereteinek és a műszaki szakemberek nyelvtudásának fejleszté
sére.
/UNESCO Chronlcle, 17.k. lO.sz. 1971. p.378-379-
