Simhandel, G.: Beltéri légszennyezés

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

l87 meghaladta az előbbieknél kimutatott értékeket. Vé—

gül a törököknek már döntő többsége (öthatoda) fizikai munkásként tevékenykedett.

A vállalkozók, illetve az önálló tevékenységet

folytatók szerepe szintén érdekes képet mutat. E ré-

teg aránya a közép- és észak—európaiak, illetve az

Egyesült Államokból érkezettek csoportjában mint-

egy másfélszer akkora volt, mint a németeknél. A

dél—európaiaknak csaknem egytizede — hasonlóan a németekhez —— szintén önállóként dolgozott. Ezzel szemben a kelet—európaiak és a törökök körében csak minimális (3%) arányt képviselt az önállók ré—

tege.

A külföldi népesség különböző csoportjaiban

észlelt szembetűnő strukturális eltérések arra hívják

fel a figyelmet, hogy a külföldiek helyzetének helyes

megítéléséhez további differenciált vizsgálatokat kell folytatni.

(lsmr: Fóti János)

SIMHANDEL, GA:

BELTÉRl LÉGSZENNYEZÉS

(Luttvemnreinigung in lnnenraumenr) — Slarmrsche Nachrichlen. 1994, 8. sz, 682—686. p.

A légszennyezésnek az emberi egészségre gya—

korolt hatását kutató, több évtizedre visszatekintő vizsgálatok túlnyomórészt a járványokkal való ösz- szefitggésekre támaszkodtak. Ezek pedig csak igen laza közvetlen kapcsolatot mutattak ki a két tényező között. Jelen tanulmány az ember belső térben való

tartózkodása során elszenvedett terhelése és az egészsége közötti összefüggéseket mutatja be. Az

ehhez felhasznált adatok részben a hivatalos statisz-

tikákból, részben egyéb forrásokból származnak

A környezeti tényezők egészségre gyakorolt ha-

tásának vizsgálatánál korábban elsősorban a kültéri levegő befolyását vették figyelembe. A belső terek

légszennyezettségét csak ritkan kutatták. Erre csak az utóbbi években került sor. Ez időszerű is volt, hi- szen az ember a nap legnagyobb részét zárt térben tölti. A belső terek levegője többnyire sokkal szeny- nyezettebb, mint a szabad levegő. Általában ki- mondható, hogy a zárt terek levegőtisztmága nem lehet kedvezőbb, mint a kültéré. Bizonyos károsító anyagokat ugyan falakkal, ablakokkal stb. ki lehet rekeszteni a beltérből, egyes tevékenységek és be- rendezések viszont elsősorban a belső tereket szennyezik. Ezt felismerve a Környezeti Szakértők Tanácsa (Der Rat von Sachverstándigen für Umweltfragen) 1987-ben a Német Szövetségi Köz—

társaság parlementje számára szakvéleményt tartal- mazó tanulmányt készített Ez a kibocsátó szeny- nyező források és a káros anyagok kapcsolatrend—

szerét mutatja be.

Az emlitett dolgozat szerint több beltéri

szennyezőanyag-koncentrációval foglalkozó tanul—

mányban közzétett, reprezentatív vizsgálat azt bizo—

nyitja, hogy a szennyezettség egyes esetekben a megengedett maximális értékeknél magasabb. Nem

hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a

dolgozók gyakran a 8 órai munkaidőt meghaladó

ideig vannak kitéve az ilyen hatásnak, Vannak köz-

tük egészségileg különösen érzékeny személyek (betegek, várandósok stb.) is. Az idézett tanulmány ismerteti az emberi testtel és az élettel összmggő te—

vékenységek (fütés, dohányzás, haztartasi tisztítási

tevékenységek, építési munkák) következtében ke-

letkező légszennyező anyagokat. A beltéri légszeny-

nyezést befolyásoló tényezők közül a legrészletesebb

felmérés Ausztriában a fűtési módokról készült, Azonban még ez sem támaszkodik olyan adatokra,

hogy a károsító hatás statisztikai szakszerűséggel

kimutatható lenne, Néhány összefüggés azonban ki—

emelhető.

Nyílt tüzelőhelyen l köbméter földgáz elégetése során mintegy 20 gramm szénmonoxid. 1 gramm

nitrogénmonoxid és l,] gramm formaldehid kerül a levegőbe. A beltéri légszennyezés nagysága a gázel- vezetés mértékétől fugg. Megemlítendö, hogy a be- rendezések gyújtólángja is a levegő jelentös SZÉnle' xid—terhelését okozhatja. A nátriumdioxid felezési

ideje zárt térben két óra, nyitott ajtó mellett egy óra.

Az említett tanulmany megállapítása szerint az gáztűzhellyel ellátott konyhák emisszioterhele'se a legnagyobb, amelyet a gáz típusa, a helyiség nagy—

sága, az elszívás mértéke stb, nagymértékben befo-

lyásol. Nemcsak a gázzal történö főzés és sütés. ha—

nem a gázfűtés is terheli a légzőszerveket, ami külö—

nösen a gyermekekre káros.

A kedvezőtlen körülmények között alkalmazott

fa-, szén— és olajfűtés esetében az impregnáló anya- gokkal átitatott tüzelőanyagok elégetése 2-20-szoro- sára emelheti belső térben a levegőt terhelő egyes

károsító anyagok tartalmát.

Ausztriában az 1991. évi lakásfelmérésnél a tü—

zelés elsődleges módja iránt is érdeklődtek. Eszerint

a lakások 38,5 százalékánál házi központi, 26

százalékánál egyedi fűtést és 125 százalékánál etázsfütést alkalmaztak. 9 százalék volt a távfűtés- sel, 8 százalék a villanytiitéssel és 6 százalék a gáz- konvektorral fütött lakások aránya. Az etázsfütések fűtőanyaga elsősorban gáz (66,8%), l4,l százalék-

ban fa, ! 13 százalékban fútöolaj és 7,5 százalékban

szén. Az egyedi fütésekne'l 46 százalékban fát,; 2l,4

188 STATISZTlKAl lRODAlMMl FlGYELÖ

szazalekban olajat és l9,3 százalékban szenet alkalmaztak

Köztudott, hogy a dohányfüst mind az aktív, mind a passzív dohanyosok szempontjából a belső terek légszennyezésenek egyik legfőbb előidézője, súlyos nyálkahártya-, orr-, szem- és egyéb bántal—

makat okozhat Ausztriában a nagy erőfeszítések el—

lenére is a lakosság 275 százaléka aktivan dohány- zik, es 40 szazaleka passziv elszenvedője a dohány- zásnak.

Elsősorban a lakások, de meg ajármüvek belsö

terének levcgöminőse'gét is károsítják a tisztítósze—

reki Itt elsősorban a mosó—, mosogató—, padlóápoló—, cipö—, bör—, bútor-, WC— és ablaktisztító szerekre kell

gondolni; lde értendők azonban a különböző szap—

panok is.

Súlyosan terhelik a belső terek levegőjét a be—

épített azbeszttartalmú építőanyagok, Rákkeltő ha—

tásukról pontos felmérések nem állnak rendelke—

zésre, de karos hatásuk felismerésének eredménye—

képpen alkalmazásuk Ausztriában egyharmadára csokkenti *

Végül nem hagyható Figyelmen kívül a házilag

végzett epitesi, karbantartási és egyél) barkácsolási

munkák ( a festékek, lakkok, ragasztóanyagok) által okozott beltéri légszennyeződés sem.

(lsmi: Nádas Péter)

KÚLFÖLDI FOLYÓIRATSZEMLE

ALLGEMEINES STATISTISH ES ARCHIV

A NÉMET srA'riszTrkAi TÁRSASÁG FOLYOIRATA

1994 Evr l. SZÁM

Humerle. A.: Regrcsszios modellek diszkret pzmelada- tokrai

Ranch—Sultan, A. H'. Szimulációs modszerek kvalitatlv adatok elemzésére

Zimmermann, K. Id: Kvalitatlv adatok és vállalati visel—

kedés.

Heer, (?. R. —- SchrmplANermannS, B.: Logit—elemzés névtelenitett es mikrocenzusadatokat használó nemnévtelenltett táblák osszehasonlitására,

Brillken, F,; Területi informácrók felvételckhez és felve- telekböl: a németek és a külföldiek kozotti kapcsolatok—

Kemper. F. J.: Kategon'kus adatok elemzése logit és loglineán's modellekkel a területi kutatásban.

Arminger, G.; Probit modellek nemmetrikus panelada- tok elemzésére

l9944 Évr 2. SZÁM

Bomsdmj," II.: Nehany osszehasonlito meglegyze's a de—

termináns finomított együtthatóirol.

llaxsler, U.: Egységgyoktesneki

R/leumer. P.: Stacionán'us sokaságok: a migráció hosz—

szú távú népességfejlödésre gyakorolt hatásának elemzese.

Roeger, Wi: Termelekenyseg a nyugat—nemet feldolgo—

zóiparban: van-e beruházás okozta technikai fejlődés?

[ih/mg, Mi: Alkalmazhato statisztikai szohver: szemelyi számítógépek programcsomagiainak áttekintése

l994, tás/13. SZÁM

(írohmann, H.: Gazdaságfejlődesi mutatók Grohmunn, Hi: Külkereskedelmi és fizetési mérleg.

Reich, U, P,: A jóvedclemstatisztika feladatai és prob- temat

ANNALES D'ECONOMIE ET DE STATISTIOUE

A FRANCIA STATlSZTlKAl És (]AZDASÁGKUTATÓ tmtzzrzr FOLYOlRATA

l994 ÉVI 33 SZÁM

Ireland. N.: Humán töke, aszimmetrikus informáctók es munkavezetes

C'remer. H. (kémet J; Munkavállalói ellenőrzés és oligopólium szabad piacgazdaságban,

Barras, F.: Delegálás (És hatékonyság egy kevert oligopóliumban.

Comm. G. Jeanne (): Kevert oligopólium egy kozos piacon,

Grill; !; Kevert duopóliurri vertikális differencrálás—

eseten.

Neu. L., Az ,,clsüllyedt" költségek szerepe a belépéstől való elrettentesben egy kevert oligopolisztikus piacon

De Fra/a, G.; Tyúk vagy tojás: rni )Öljön elöbb, a priva—

tizálás vagy a liberalizálás?

Scolchmer, S.: Verseny es kozjavak.

Pereiman, S ., Perneauf; A postai szolgáltatások Osz-v szehasonllto teljesitményvizsgalata.

WM Évr 34, SZÁM

Wolak. F. A.: Az aszimmetrikus informacio ökonometnai elemzese, szabalyozó—hasznosság—interakcio

Ivaldz, M " Mammon, !). Nemlincárrs árazás melletti versenyt

Elyakrme, B, és mámkt Elsö áras, zárt ajánlati] aukcrok titkos fenntartási árakkal.

Paarrch. H. .IJ. Becslések összehasonlitása aukmok empirikus modelljeire

Hausman, J. — Leonard, (;, Zana, ]. l); Kompetitiv elemzes megkülönböztetett termékekkel,

Emma/van, T. I" ,. Reiter, [) (".i Az "elmerült" költsé—

gek fontosságának mérése.

Air—Sahara. Y: Külföldi cegek belépési-kilépési dome—

sei es importárak.