STATISZTIKAI HIRADÓ
SZEMÉLYI HíREK
Felmentősek—Megbizások. Dr. Vukovich György, a KSH elnöke Bakos Lászlónét, a KSH Hajdú- Bihar megyei Igazgatósága igazgatóját, nyugállo- mányba vonulására való tekintettel, 1994. július 28—ától az igazgatói teendők ellátása alól mentesí- tette, és közszolgálati jogviszonyát 1994. december 30—ai hatállyal megszüntette. Ezzel egyidejűleg Na'- dabán Péternét l994. július 29—ei hatállyal megbízta
a KSH Hajdú—Bihar megyei Igazgatósága vezetésé- vel.
Elnöki dicséret. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke Mohos Ilonát, a KSH Gazdasági Ágazatok főosztálya nyugdíjas dolgozóját a KSH-ban végzett több mint fél évszázados kiemelkedő iparstatiszti- kai munkájáért elnöki dicséretben részesítette.
SZERVEZETI HíREK — KÖZLEMÉNYEK
Népesedési Világkonferencía. Mintegy kétéves előkészítés után, 1994. szeptember 5. és 13. között Kairóban rendezték meg az ENSZ Népesedési Alap szervezésében a harmadik Nemzetközi Népesedési és Fejlesztési Értekezletet, Az értekezletre meghív- ták az ENSZ valamennyi tagállamát. A magyar küldöttséget dr. Vukovich György, a Központi Sta- tisztikai Hivatal elnöke vezette. A KSH-t dr. Klin- ger András elnökhelyettes, dr. Míltényí Károly, a
KSH Népességtudományi Kutató Intézet igazgató-
; ja, dr. Józan Péter főosztályvezető, Pál Sándorné főosztályvezető-helyettes és Kamarás Ferenc osz—
tályvezető képviselték. A küldöttség tagja volt a Külügyminisztérium, a Népjóléti Minisztérium, az Országgyűlés és a Magyar Nők Szövetségének egy- egy képviselője is,
Az értekezlet a világ népesedési folyamatait, az egyes régiókban fenyegető túlnépesedés társadalmi- politikai, oktatási, egészségügyi összefüggéseit vizs—
gálta, és elkészült egy húsz évre szóló akcióterv, amely ajánlásokat tartalmaz a kormányzatok szá—
mára a demográfiai problémák enyhítésére. (A Vi- lágkonferencia eseményeinek részletesebb ismerte- tésére egy későbbi számunkban visszatérünk)
A XIII. Szociológiai Világkongresszust 1994. júli—
us 18. és 23. között Bielefeldben rendezték meg, A
Központi Statisztikai Hivatalt Harcsa István, a KSH főosztályvezetője képviselte, aki az időmérleg—
vizsgálatokkal foglalkozó szekció és külön konzul- táció munkáiban vett részt. A konzultáció során felmerült, hogy az EUROSTAT új módszertan ki—
dolgozását tervezi, az időmérleg—vizsgálatokhoz,
amely alkalmas lenne a háztartások által végzett,
nem fizetett munkák pénzbeni értékének becslésére.
Nemzetközi idegenforgalom, 1993 címmel jelent meg a KSH Gazdasági Ágazatok főosztályának Közlekedésstatisztikai osztályán készült kiadvány, mely gazdag adatanyaggal ismerteti a külföldi turis—
taforgalom egyes jellemzőit, a külföldre látogató
magyarok számát, a kereskedelmi szálláshelyek
kapacitását és vendégforgalmát, valamint az ide—
genforgalmi egyenleg alakulását.
A Módszertani megjegyzésekben néhány fel—
használt fogalom értelmezése található.
(Nemzetközi idegenforgalom, 1993. Központi Statiszti- kai Hivatal. Budapest, 1994. 31 oki.)
A Társadalomstatisztikai füzetek elnevezésű új kiadványsorozat 1. száma bemutatja a budapesti lakáspiac legfontosabb jellemzőit (a ház- és lakásin—
gatlanok árváltozásait és a lakáspiacot befolyásoló tényezőket) 1990 és 1993 között.
Ismertet egy lakásárindex-számitási módszert, mely a nemzetközi gyakorlatban már létjogosultsá—
got nyert, és amely olyan tényezőket vesz figyelem—
be, mint a lakóingatlan lizikai jellemzői, fekvése,
STATISZTIKAI HíRADÓ
887
adásvételének pénzügyi feltételei. eladásának, véte- lének költségei és az inlláció mértéke.
Elemzi a lakáspiacot meghatározó olyan fakto- rokat, mint például a magánszemélyek tájékozat—
lansága, a pénz- és hitelhiány, a bérlakások privati- zációja, az irodahelyzet és a magánbérlet.
A Függelékben közzéteszi az árindex—számitás- ban alkalmazott egyenleteket.
(A lakáspiac egyes jellemzői Budapesten, 1990—1993.
Társadalomstatisztikai füzetek. l. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1994. 46 old.)
A sorozat 2. kötete az l980-as években tapasztalt változásokat mutatja be a lakáshiány, a lakásminő-
ség, a lakásmobilitás és a lakáshoz jutás területén a lakások nagysága, komfortossága, a háztartások
összetétele, lakóhelye, a háztartásfő életkora és is-
kolai végzettsége, valamint a lakások tulajdonjelle- gének függvényében.
Az I., a III. és a IV, fejezetben az 1990. évi
népszámlálás 20 százalékos mintájának adatait dol- gozták fel. Az I. fejezetben emellett felhasználták az l980—as népszámlálás 2 százalékos mintájából és az 1984-es mikrocenzusból (2 százalékos minta) szár—
mazó adatokat. A II. fejezetben az 1993 tavaszán lebonyolított ,,Életmód—Időmérleg" felvétel egyes lakásadatai szerepelnek.
(Lakásminőség, lakáshoz jutás. Társadalomstatisztikai füzetek. 2. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1994.
55 old.)
A 3. füzetben közzétett elemzés és adatközlés a KSH 1992 decemberében végrehajtott vizsgálatán alapszik, mely megfigyelés az 500 ezer forint feletti bruttó termelési értéket elérő magántermelőkre ter- jedt ki, szám szerint 1800 gazdaságra, A vizsgálat
szempontjai a következők voltak:
m a mezőgazdasági magántermelők társadalmi össze- tétele;
— a gazdaságnagyság szerinti jellemzők;
— a gazdaságok típusai;
-— az út a kistermeléstől a vállalkozásig;
_ milyen forrásból jött létre a gazdaság;
— a gazdálkodás eredményessége;
—— a gazdák törekvései a gazdaság növelésére.
Az eredmények számos információt nyújtanak a paraszti polgárosodás folyamatának kibontakozá—
sáról és a vállalkozói magatartás típusainak gya- korlatáról.
(Paraszti gazdaságok, mezőgazdasági vállalkozók. Tár- sadalomstatisztikai füzetek. 3. Központi Statisztikai Hiva—
tal. Budapest. 1994. 47 old.)
A 4. füzet Életmód—életkörülmények a *90—es
években I. címmel jelent meg, és a KSH-ban 1992—
1993-ban végzett rétegződés, életkörülmény— és élet- módvizsgálat—sorozat második részének első ered- ményeit adja közre. A reprezentatív vizsgálat indu—
ló (1992. évi) mintájában 19 500 háztartás szerepelt.
Jelen kiadvány a háztartások kulturális eszkö—
zökkel és háztartási gépekkel való ellátottságának főbb jellemzőit kívánja bemutatni. Nem a korábbi ,,leltárszerű" feldolgozás, hanem 12 kiválasztott modern eszköz megfigyelésére helyezi a hangsúlyt és az ezekkel való ellátottságról ad képet.
(Életmód-életkörülmények a 90—65 években ]. Társada- lomstatisztikai füzetek. 4. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 1994. 25 old.)
A Fogyasztói árindex füzetek címmel megjelent sorozat legújabb, 22. kiadványa I. részében a fo—
gyasztói árak 1994. április—júniusi alakulását, a II.
részben pedig a létminimum-számítások 1994. júni- usi adatait mutatja be.
Mindkét témakörben a számítási módszerről rö—
vid módszertani leírás is található.
(Fogasztói árindex füzetek. 22. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. l994, július. 27 old.)
A Magánvállalkozások alakulása a mezőgazda- ságban című kiadványban a szerzők a családi gaz- dálkodásra vonatkozó 1991—ben, illetve 1992 de- cemberében végrehajtott statisztikai felvételek fon—
tosabb eredményeit foglalják össze. A vizsgálat két fő fejezetre, a mezőgazdasági kistermelés és a vállal—
kozó jellegű árutermelő magángazdaságok főbb társadalmi-gazdasági aspektusaira terjed ki.
(Magánvállalkozás alakulása a mezőgazdaságban.
Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1994. 78 old.)
