780
A halandósági kriziseket azonban nem az abszolút túlnépesedés okozta. A mezőgazda—
sági művelésbe vont területen intenzívebb módszerekkel többet is lehetett volna termel—
ni, de társadalmi okok — a nagybirtokok lé- te, és az a gyakorlat, hogy a földbirtokosok nagygazdáknak adták bérbe a birtokaikat ——
korlátozták a paraszti népesség terjeszkedé- si lehetőségeit.
(Ism.: Andorka Rudolf)
BOURGEOlS—PICHAT, J.:
. A DEMOGRÁFIAI FEJLÖDÉS UJ JELLEMZÓI NYUGAT-EURÓPÁBAN
(Recent demographic change in Western Europe:
on assessment.) — Papulotion and Development Re- view. 1981. 1. sz. 19—42. p.
A nyugat—európai országok jelenlegi de- mográfiai fejlődésének van néhány olyan jel- lemzője. amelyekre már most fel kell figyel- ni. következményeikre fel kell készülni. Elő—
fordulhat. hogy mélyrehatóbb elemzésük előbb-utóbb, a célnak a jelenleginél megfe- lelőbb módszertani apparátus kidolgozását is szükségessé fogja tenni.
Egyik ilyen sajátosság. hogy a nyugat-eu—
rópai országok a népességszám-növekedési üteme és a kialakult termékenységi szint (a bruttó teljes termékenységi mutató értéke) tekintetében egyre inkább hasonlitanak egy- másra. Ez éles ellentétben áll a demográfiai átmenet egyes szakaszaiban tapasztalható je—
lentős különbözőségükkel, számos esetben ki- mutatható sokféleségükkel. Köztudott. hogy mintegy kétszáz évvel ezelőtt a nyugat-euró- pai országok szóban forgó demográfiai jel- lemzői hasonlók voltak a jelenlegi fejlődő or- szágoknak a második világháború végén ta- pasztalható demográfiai jellemzőihez. A ter- mékenység és a halandóság szintje egyaránt igen magas, a népesség számának növeke—
dési üteme igen lassú. a korösszetétel igen fiatal volt. A XlX. század elején kezdődő de—
mográfiai átmenetre előbb a halandósági, majd a termékenységi szint süllyedése volt jellemző: a népesség száma ennek hatására előbb igen gyorsan, majd lassabban növe- kedett. A demográfiai átmenet általában utolsónak minősített szakasza, amelynek so- rán — a vonatkozó jövendölések és prognó—
zisok szerint —- az alacsonnyá vált termékeny- ségi és halandósági szintnek oly módon kel- lene egyensúlyba jutnia egymással, hogy _az öreggé vált korösszetétel mellett változatlan létszámú népességet biztosítson. gyakorlati—
lag egyetlen országban sem alakult ki. Ehe—
lyett több nyugat—európai országban a ter- mészetes szaporodás arányszáma negativ elő- jelűvé válásának vagyunk tanúi. Köztudott.
hogy az európai országok között eléggé szá—
STATISZTiKAl IRODALMI FIGYELÓ
mottevő különbségek voltak a demográfiai átmenet kezdete, szakaszainak időtartama és sorrendje. a természetes szaporodás arány—
számának elért maximális értéke és számos egyéb jellemzője tekintetében; jelenleg vi—
szont éppen legjelentősebb demográfiai jel—
lemzőik hasonlóvá válása megy végbe.
Egy másik ilyen sajátosság az urbanizáló- dás folyamatának, a városi népesség aránya növekedésének jelentős lelassulása, egyes esetekben csökkenése. Ez utóbbi esetben leg- inkább arról van szó, hogy egyes nagyváro- sok lakosainak a száma csökken. Ez a fo- lyamat egyébként az Egyesült Államokban kezdődött, de már Európában is mind általá- nosabbá válik. Nem arról van szó, hogy CI városok lakói azért hagyják el a várost, hogy falusi életet éljenek, inkább arról, hogy a városi életmódot falusi környezetben akarják folytatni.
Új és csaknem általánossá vált sajátosság az is, hogy a népesség öregedése a nyugat—
európai országokban eddig csaknem kizáró- lag a termékenységi szint hanyatlásának volt a következménye. az előreláthatóan a jövő—
ben is folytatódó öregedésre viszont ez már nem vonatkoztatható. Az átlagos élettartam növekedése a közhiedelemmel ellentétben a múltban a népesség öregedésében nem jót- szott. vagy alig játszott szerepet. A halandó—
ság minden életkorra kiterjedő azonos ará- nyú csökkenése — mint ismeretes — nem be- folyásolja a népesség korösszetételét, a fia- talkori halandóság gyorsabb ütemű süllyedé- se pedig a népesség korösszetételének fiata- lodását vonja maga után. A fiatalkori halan—
dóság további süllyedésének azonban már csaknem teljesen kimerültek a tartalékai; az idősebbkori vagy kifejezetten öregkori ha—
landóságnak a süllyedése pedig öregíteni fogja a népesség korstruktúráját. A biológiai öregség elleni küzdelem szintén a korössze- tétel öregedését segíti elő.
A szerző iBOO—tól követi nyomon az ún. de- pendency ratio értékének, vagyis az egy 15—
64 évesre jutó 0—14 évesek, valamint 65 éve- sek és idősebbek számának az európai orszá—
gokra jellemző alakulását. Óvja azonban ol—
vasóit attól. hogy következtetéseiket kizárólag ennek a számnak körülbelül 1950-ig tartó kis—
mértékű csökkenése, majd ezt követő növe- kedése alapján vonják le; figyelembe kell venni ennek során azt az egyre általánosab- bá váló tendenciát is, hogy a csökkenő ará- nyú fiatalok eltartása igen nagy mértékben legtöbbnyire még a családot terheli. a nö—
vekvő arányú öregek eltartása viszont egyre nagyobb mértékben társadalmi tehertételként jelentkezik. A népesség öregedése tehát csök- kenti a családok és növeli a társadalom eltar- tási terheit.
A tanulmány a feltárt sajátosságokat szá- mos jól szerkesztett táblába foglalt adattal
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
781
és szemléletes ábrával illusztrálja. Csaknem minden sajátosság esetében megkísérli a jö—
vőbeni fejlődési tendenciák felvázolását is. Az európai országok népességszámának, nyers születési és halálozási arányszáma előresza- mított értékének és nagy korcsoportok sze- rinti összetételének alakulását 2150-ig követ- hetjük nyomon. Az urbanizációra vonatkozó prognózis eredményeiről készitett ábra e fo-
lyamat alakulását a múlt század elejétől a következő század elejéig mutatja be. Figye- lemre méltó az európai országoknak az 1970—
es évekre jellemző termékenységi különbsé- geit szemléltető ábra is.
A jól dokumentált tanulmány a jövőbe lá- tás igényének jegyében iródott.
(ism.: Valkovics Emil)
BIBLIOGRÁFlA
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:
STATISZTI KA! ÉVKUNYVEK
ANNUAIRE statistiaue de la France 1980. Éd. par l'lnstitut National de la Statistiaue et des Etudes Économíaues. Paris. 1980. INSEE. 944 p.
Franciaország statisztikai évkönyve, 1980.
l 33 3 31/1980 MALY rocznik statystyczny 1981. 1981.
GUS. 372 p., 8 t.. 1 térk.
Lengyelország statisztikai zsebkönyve, 1981.
l 42 D 181981 STATISTISCHES Jahrbuch 1981 für die Bundesrepub—
lik Deutschland. Hrsg.: Statistisches Bundesamt. Wies- baden. Stuttgart — Mainz. 1980. Kohlhammer. 772 p.
A Német Szövetségi Köztársaság statisztikai évköny—
ve, 1981.
Warszawa.
! 4 C 21981 STATISTICAL abstract 1980. Nairobi. 1981. Central Bureau of Statist. Min. of Econ. Plan. and Develop- ment. Vll, 286 p.
Kenya statisztikai évkönyve, 1980.
I 101 B 31980 WIRTSCHAFTS -— und sozialstatístisches Taschen- buch 1981. Wien. 1981. Verl. der Arbeiterkammer für Wien. 511 p.
Ausztria gazdaság- és társadalomstatisztikai zseb- könyve, 1981.
l 2 D 111931
ÁLTALÁNOS STATlSZTlKAI MUNKÁK
FASON, G. —- COLES, C. W. — GETTINBY, G.:
Mathematics and statistics for the bio'sciences. New York. etc. 1980. Wiley. 578 p.
Matematika és statisztika az élettudományokban.
604 211
GUPTA, S. S. — HUANG, D.-Y.: Multiple statis- tical decision theory. Recent developments. New York - Heidelberg — Berlin. 1981. Springer. 104 p.
Többszörös statisztikai döntéselmélet.
604261 MACKENZI, D. A.: Statistics in Britain 1865—1930.
The social construction of scientific knowledge. Edin—
burgh, 1981. Univ. Press, Vlll. 306 p.
Statisztika Nagy-Britanniában, 1865—1930.
604 171 MARTlN, J.: Számítógépes adatbázis—szervezés.
Computer data-base organization. Ford. Seprődi L.
Bp. 1981. Műsz. K. 499 p.
705 433 MITCHELL, E. R.: European historical statistics 1750—1975. New Vork — London — Alphen aan den Riin. 1981. Macmillan — Facts on File — Siithoff —- Noardhoff. XX, 888 p.
Európai történeti statisztika! 1750—1975.
804 491
OLLE. T. W.: Das Codesyl-Datenbankmodell. (The Codesyl approach to data base management.) Ubers.
H. Münzenberger. Berlin — Heidelberg — New York.
1981. Springer. XXlV, 389 p.
A Codesyl adatbankmodell.
705 416 OSZNOVNÚE metodologicseszkie polozsenija po sztatisztike Tom. 1. Obscsie polozsenija i szvodnüe sztatiszticseszkie pokazateli. Cs. 1. Red. L, Sz. Kozin.
M. M. Kuznecov, N, N. Csetverkov, Moszkva. 1980.
SZÉV. 560 .
Főbb statisztikai módszertani tételek.
460 509/1/1 TEORIIA verojatnosztej i matematicseszkaja sztatisz—
tika. Reszpublikanszkij mezsvedomsztvennüj naucsnüj szbornik. Vüp. 21. Red. A. V. Szkohorod. Kiev. 1979.
lzdat. Viscsa Skala. 168 p.
Valószínűségszámítási elmélet és matematikai sta- tisztíka.
460 22921 VÚCSISZLITEL'NÚE metodü i programmirovanie. 32.
Csiszlennüe metodü v zadacsah élektrodinamiki. —- 33. Voproszü szisztemnogo programmírovanija. Szbor—
nik rabot naucsna—iszszledovatel'szkogo Vücsiszlítel'no- go Centro Moszkovszkogo Universziteta. Moszkva.
1980. izdat. Moszkovszkogo Univ. 243—l—211 p.
Számítástechnikaí módszerek és programozás.
604 248; 604 249
GAZDASÁGSTATISZTI KA
BARNETH, W. A.: Consumer demand and labor supply. Goods. monetary assets, and timet Amster- dam — New York. Oxford. 1981. North-Holland Publ.
Co. XIV. 378 p.
Fogyasztói kereslet és munkaerő—kínálat.
604 309
BRUDER, H. — KUNZ, W. -— LEIDREITER, S.: ln—
ternationale ökanomische Organisationen der RGW- Lönder. Berlin. 1980. Dietz Veri. 151 p.
A KGST—tagországok nemzetközi gazdasági vezetei.
szer-
503 349 ECONOMIC growth and resources. Vol. 3. Natural resources Proceedings of the fifth World Congress of the international Economic Association held in Tokyo. 1977. Ed. by Ch. Bliss, M. Boserup, London.
Basingstoke. 1960. MacMillan. XV, 210 p, Gazdasági növekedés és erőforrások.
604 197 EKONOMICKÉ efektivnosti za socializmu. (Problé—
my teórie a praxe.) Red. G. M. Sorokín. K. 8. Leí—
kinai Bratislava. 1980. Veda -— Vydatel'stvo slovens—
kej akademie Vied. 393. 4 p.
Gazdasági hatékonyság a szocializmusban.
503 369
