Az Európai Neutronkutató Központ (ESS) projekt magyarországi megvalósítása
Mi az ESS? Mi a tudományos
jelentősége? Az ESS jelenleg az EU egyik legnagyobb tervezett közös kutatás-fejlesztési berendezése, amelynek létesítését az indokolja, hogy a neutronforrások iránti igény az elkövetkező évtizedekben jelentősen nő. Békés célú, XXI. századi anyagvizsgálati módszer, veszélye nincs a környezetére, még a vizsgált anyagot sem roncsolja. Néhány példa:
orvosi gyógykezelések (agydaganatok és más rákbetegségek gyógyítása), gyógyszerkutatás, kenőanyagok kifejlesztése, öntisztuló falfestékek, szennyezés lepergető felületek.
Mi indokolja az európai
erőfeszítéseket? Az OECD kutatási minisztereinek fóruma 1999-ben határozta el, hogy három nagy teljesítményű neutronforrás- központ megvalósítása indokolt a világban: az USA-ban 2006-ban üzembe helyeztek egy berendezést, a japán kutatóközpont építése folyamatban van, az európai projekt megvalósításáért verseny folyik. A kutatók jelenleg kisebb teljesítményű, más elven működő forrásokat használnak Európában. Az európai kutatási infrastruktúrák létesítésének előkészítésével foglalkozó stratégiai fórum (ESFRI) által az unió hosszú távú versenyképessége szempontjából kulcsfontosságúnak ítélt 35 beruházás egyike ez a projekt. A tervezett európai neutronforrás gyorsító teljesítménye sokszorosa lesz az eddig létezőknek.
Mely más európai országok vállalnák a megvalósítást? Milyen érvei vannak versenytársainknak?
Svédország (Lund város) érvei: élhető, családbarát város óriási egyetemmel és K+F kapacitással, nagyvállalati kapcsolatokkal, kapcsolódó kutatási infrastruktúrával (szinkrotron), környezetbarát (CO2-semleges) megvalósítás, politikai támogatás.
Spanyolország (Bilbao város) érvei: egyetértés a baszk és spanyol kutatóintézetek és tudományos szervezetek között a megvalósításban, stabil finanszírozási háttér, jelentős tapasztalat nagy volumenű nemzetközi projektekben, átláthatóság és nyilvánosság a beruházás és üzemeltetés során, Bilbao az elmúlt 20 év erőfeszítéseinek köszönhetően jelentős európai kulturális és üzleti központ
Mi indokolja, hogy Magyarország
pályázik az európai helyszínre? Az új tagállamok között Magyarországot a neutronkutatás nemzetközi élvonalában jegyzik.
Hasonló nagy volumenű összeurópai kutatóbázist még nem telepítettek újonnan csatlakozott országba.
Magyarország az alacsonyabb költségek (munkaerő, építési kapacitás, egyes berendezések) révén olcsóbban tudja megvalósítani és üzemeltetni az ESS létesítményt, így a finanszírozásba beszálló tagok olcsóbban kapnak itt kutatási kapacitást (nyalábidőt), mint a másik két helyszínen.
Az ESS működését megalapozó elv kidolgozója – az ún. hosszú impulzusú neutronforrás – Mezei Ferenc, évekig külföldön kutatott és élt fizikus, az MTA tagja, a magyar helyszínt támogatja.
Milyen előnyökkel/haszonnal járna Magyarország számára, ha nálunk valósulna meg az ESS?
a)
Erősíti a k+f szerepét a hazai gazdasági életben.b)
A versenyképességre gyakorolt hatása:- rövidtávon jövedelem és munkahelyek a beruházás megvalósításában részt vevő vállalkozásoknál (mikroszint), - hosszabb távon az ESS környezetébe települő kutatóhelyek és high-tech iparágak továbbgyűrűző gazdaságélénkítő hatása (ma kroszint).
c)
Emberi erőforrás vonzása: évente kb. 5000 kutató venné igénybe a világ minden tájáról.d)
A tudományos élet élénkítése: közvetlen kapcsolatra nyílik lehetőség a hazai tudományos élet képviselői számára az idelátogató kutatókkal, tudósokkal.1
Hány embert érinthet a hazai megvalósítás?
A projekt nem csupán egy szűk szakmai elit érdekeit szolgálja, hanem a társadalom szélesebb rétegeit is érinti.
Elsősorban a hozzá kapcsolódó széleskörű csúcstechnológiai iparági beszállítások révén, vagy az ESS bázisán létrehozott például onko-terápiás központhoz kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások formájában. A beruházás jelentős infrastrukturális fejlesztéseket is generál (útépítés, rekreációs központok, lakóparkok, stb.) és a szolgáltató szektor bővülését is magával hozza a sok ezer külföldi kutatót megmozgató tudományos turizmus révén.
Mekkora költséggel jár a beruházás? A projekt beruházási értéke (a terület értékét nem számolva) 1 milliárd euró. Működtetési költségekkel együtt a projekt összvolumene a működési élettartam alatt kb. 4 milliárd euró. A kiadások egy-egy részét mind a megvalósítás (2009-2017), mind a működtetés (2017-2053) szakaszában a helyszínt adó országnak kell vállalnia.
Milyen pénzügyi konstrukcióval
tervezzük megvalósítani? A nemzetközi konzorciumba belépő tagok beteszik a projektbe a saját forrásaikat, cserébe üzemidő jogokat kapnak, amelyek szabadon eladhatók, megvásárolhatók más országok által. Az összeálló nemzetközi konzorcium által vállalt költséghányad a tárgyalás fontos eleme, ami meghatározza azt, hogy mely ország képes befogadni a projektet.
Milyen kötelezettséget vállal a magyar kormány?
A Kormány 2007-2013 évekre vonatkozó középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiájának II.1.12. pontja az ESS-t azon két kiemelt kiválósági központ egyikeként nevezi meg, amelyek magyarországi létesítésének megfelelő feltételeket nyújtó nemzetközi társfinanszírozása esetén Magyarország részt kíván venni ezek hazai megvalósításában. Megfelelő konzorciumi feltételekkel az ESS az államháztartás számára adó- és járulékbevételek formájában pozitív egyenlegű vállalkozásként is megvalósítható.
Mekkora önrészre lesz szükség a projekt megvalósításához?
A 8 év alatt megvalósuló beruházás megvalósításához szükséges 300 Mrd Ft-ból a magyar önrész kb. 30 % lenne (90 Mrd Ft). A többi 70 %-ot a szerveződő nemzetközi konzorcium adná össze. A magyar önrészt az EU Strukturális Alapjaiból (GOP, ROP), a költségvetésből és kisebb részben az Innovációs Alapból tennénk bele 8 év alatt 2010 után. Ez nem jelenti a K+F szféra forrásainak lekötését, mivel a költségvetési hozzájárulás forrása a beruházás megkezdése után az állam számára befolyó járulék és adóbevételeknek az ESS projektbe való visszaforgatását jelentené.
Hogyan történt a tervezett magyar
helyszín kiválasztása? A hazai helyszín kiválasztására – a Kormány 2007. április 18-i döntésének megfelelően – a gazdasági és közlekedési miniszter felkérése alapján a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) nyilvános, két szakaszból álló pályázatot írt ki. A pályázat alapján Debrecen nyerte el a megvalósítás lehetőségét, Székesfehérvár a tartalék helyszín. A magyar helyszín kiválasztási folyamat megalapozottsága jelentős versenyelőnyt biztosít számunkra az ESS befogadásáért folyó vetélkedésben versenytársainkkal szemben, hiszen Debrecenben komoly tudományos háttér, illetve üzemeltetési tapasztalat áll rendelkezésre.
Miben testesül meg a kutatóközpont?
Mennyire jelenthet ez közvetlen veszélyt a környezetére?
A beruházáshoz szükséges kb.100 ha közművesített terület, amelyen létrejövő ESS bázis tartalmazza a neutronforrást, a mérő és vizsgáló kísérleti állomásokat, és a műszaki kiszolgáló létesítményeket, tehát egy épület komplexumról van szó. (kb. 15-20 ezer m2 műszaki, illetve iroda jellegű komplexum) A komplexum a környezetére semmilyen veszélyt nem jelent, sem sugárzás, sem kémiai hatás tekintetében nem képződik sem radioaktív, sem egyéb hulladék. Ez egy roncsolás-mentes nagyvizsgálati eszköz.
2
Ki foglalkozik a projekt előkészítésével?
A projekt műszaki előkészítésével egy jelentős nemzetközi team foglalkozik. 15 ország tudósai, mérnökei, mintegy 200 emberévnyi munkával állították össze e projekt tervét. Magyarországon a projekt befogadásának előkészítésével az ESS Magyarország Kft. foglalkozik, amely egy hazai konzorciumot szervezett meg szakértői szinten különböző cégek, pénzintézetek és K+F intézmények bevonásával. Az EU a hetedik keretprogramból (FP7) támogatja az előkészítő munkát, ami kiválasztott magyarországi helyszín alkalmassági vizsgálatát jelenti. Az NFGM-ben is egy szakértői team koordinálja ezt a munkát.
A tudományos és gazdasági eredményeken kívül mit hozhat a
projekt magyarországi
megvalósítása?
Egyedülálló lehetőség. Nincs nyersanyagunk, de van tudásunk. 50 évente egyszer adódik ilyen lehetőség, most élhetünk vele.
Izgalmas verseny. Eddig Debrecen és Székesfehérvár versenyzett a hazai helyszínért. Most azért versenyzünk, hogy a jövőben egész Európa nevében Japánnal és Amerikával versenyezhessünk a világelsőségért.
Nemzeti egyetértés. Tudományos, gazdasági és politikai összefogás azonos célért.
Nemzeti büszkeség. Most „hazahozhatjuk” mindannak az óriási tudományos teljesítménynek a hasznát, amelyet a magyar atomfizikusok a történelem hányattatásai miatt külföldön alapoztak meg. „Abból a magból, amit az előző századfordulón a fasori gimnáziumban ültettek, külföldön nőtt fa, de most mégis juthat a terméséből.”
Mikor és milyen szempontok alapján dől el, hogy hol lesz a helyszín?
Az EU kutatási infrastruktúrák stratégiai fóruma (ESFRI) a projekt indításának felgyorsítása érdekében a három helyszín (Bilbao, Debrecen és Lund) értékelésére egy független nemzetközi szakértői csoportot kért fel, amely az előre kidolgozott szempontrendszer alapján benyújtott projektjavaslatok ill. helyszíni szemlék után minősíti a helyszíneket (rangsorolás nélkül). Ez az értékelő folyamat 2008 szeptemberében zárul, ezt követően, várhatóan a bilaterális kormányközi egyeztetések folyamán dőlhet el a helyszín kérdése, valószínűleg 2008 végéig,várhatóan -legkésőbb - 2009.elején.
Budapest/Debrecen, 2008. június 16-17.
