Ionkromatográfia
(IC: Ion Chromatography)
( g p y)
Ionok elválasztása: eltérő sebességgel haladnak át egy megfelelően megválasztott oszlopon
megválasztott oszlopon Ioncserélő gyanták
1971: „forced flow chromatography”:
N
2gáz +UV-Vis spektrofotometria: Fe(III) elválasztása
HPLC fejlődése megteremtette a műszeres hátteret az IC fejlesztéséhez hiányoztak a detektorok (klasszikus HPLC detektorok nem alkalmasak) hiányoztak a detektorok (klasszikus HPLC detektorok nem alkalmasak)
1975: vezetőképesség-mérésen alapuló detektálás: modern IC
elválasztásért felelős oszlop elválasztásért felelős oszlop szulfonált polisztirol-DVB
kicsiny ioncserekapacitás: 0,02 mmol/g y p , g elnyomó” oszlop
„elnyomó oszlop
nagy ioncserekapacitás
Ionkromatográf: g f Dionex Co.
Kationokra: spektrofotometriás meghatározások léteztek korábban is
Anionokra kicsiny koncentrációban (ppm) nem volt analitikai módszer
Ionkromatográfia
(IC: Ion Chromatography)
elválasztás: álló- és mozgófázis közötti ioncsere-egyensúlyon alapul szervetlen és szerves ionok elválasztására
Minta halmazállapota:
folyadék
¾nagyhatékonyságú analitikai módszer
¾kvalitatív & kvantitatív információk
¾összetett minták analízise
Mozgófázisa: folyadék Állófázisa: ioncserélő technikai kivitelezés: oszlop
¾összetett minták analízise
¾a mintát alkotó komponensek szétválasztása
technikai kivitelezés: oszlop (kiszorításos), elúciós analízis
Ionkromatográf felépítése: hasonló a HPLC-hez
Elúciós analízis
leggyakrabban alkalmazott technika
jel1. nem szorbeálódó eluens folyamatos átáramoltatása
2. minta bevitele B integ
3. elúció grális detek
A detektort elérő mintakomponens(ek) felgyülemlett mennyiségét méri.
Minta: A & B A
idő
ktorA
Minta: A & B
A: kevésbé kötődik
Analitikai információ:
idő9minőségi: t (retenciós idő)
jel
dif
tA tB
•az állófázisra juttatott minta mennyisége igen kicsiny
9mennyiségi: csúcs területe
j y g g y fferenciális„elhanyagolható” az eluenséhez képest
•nincs szükség regenerálásra
s detektor
Pillanatnyi különbséget mérnek az áthaladó eluens összetételében. idő
Állófázis:
•térhálósított műgyanta (pl: polisztirol-divinilbenzol kopolimer) vázon
i élő f k ió t k
ioncserélő funkciós csoportok
•módosított szilikagél
Ioncserélők:
•kationcserélők
Ioncserélők:
•erős
•kationcserélők
•anioncserélők
•erős
•gyenge
erős kation: SO H (szulfonsav) erős anion: kvaterner aminocsoport erős kation: -SO3H (szulfonsav)
gyenge kation: -COOH
erős anion: kvaterner aminocsoport gyenge anion: primer aminocsoport
Kationcserélő:
n RSO3H + Mn+ (RSO3)nMn+ + n H+ anioncserélő:
anioncserélő:
n RN(CH3)3OH + An- [RN(CH3)3]nA + n OH-
Ionok megkötődése függ:
¾méret
¾töltés
¾hőmérséklet
¾ionerősség
¾ionerősség
¾pH Állófázis:
pórusos gyanták: diffúzió: csúcs kiszélesedés
hatékonyság növelése: felületi porózus réteg: éles csúcsok (kicsiny minta kapacitás)y g p g ( y p ) Mozgófázis:
Kationok elválasztása: erős sav híg (vizes) oldata kompetíció a H+ (OH-) Kationok elválasztása: erős sav híg (vizes) oldata
Anionok elválasztása: erős bázis híg (vizes) oldata Detektor: vezetőképesség mérés
p ( )
és a Mn+ (An-) között az ioncserélő helyeken
p g
eluens: nagy a vezetőképessége: nagy háttérjel szupresszor oszlop: vezetőképesség „elnyomó”
Kationcserélő analitikai oszlop: nagykapacitású anioncserélő szupresszor Analízis:
n RSO3H + Mn+ (RSO3)nMn+ + n H+
Kationcserélő: (KCl meghatározás acidi-alkalimetriásan)
3 ( SO3)n
Elnyomás: H+ semlegesítése (eluens + minta)
n RN(CH ) OH + An- + nH+ [RN(CH ) ] A + n H O n RN(CH3)3OH + A + nH [RN(CH3)3]nA + n H2O
An-: az eluens anionja
az eluens anionja megkötődik és vele ekvivalens mennyiségű az eluens anionja megkötődik és vele ekvivalens mennyiségű
hidroxidion kerül az oldatba
lecserélődik az analitikai oszlopon elválasztott kation ellenionja is:
lecserélődik az analitikai oszlopon elválasztott kation ellenionja is:
ekvivalens mennyiségű OH- jut az oldatba
& kationok
vezetőképesség mérés eluens tároló pumpa adagoló analitikai kolonna
detektor PC ionelnyomó kolonna
ionelnyomásos IC
anionok elválasztása: kationcserélő szupresszor Szupresszor oszlop:
regenerálást igényel p
regenerálást igényel
csúcs kiszélesedét okoz – hatékonyság csökkenés Gyenge savak anionja nem meghatározhatók: y g j g
savas forma kicsiny vezetőképesség-változást eredményez
Kicsiny ioncserekapacitású oszlopok megjelenése: nem szupresszált rendszerek
TÖLTET E A TÖLTET A E
Anioncserélő:
TÖLTET-E- + A- TÖLTET-A- + E-
nem szupresszált rendszer (nincs szupresszor oszlop):
kicsiny vezetőképességű mozgófázis alkalmazása kicsiny vezetőképességű mozgófázis alkalmazása
eluens tároló pumpa adagoló analitikai kolonna eluens tároló pumpa adagoló
detektor PC egykolonnás (nem szupresszált) ICgy ( p )
Mozgófázis:
•benzoesav
•ftálsav
Detektor:
•vezetőképesség mérés
•UV-Vis ftálsav
•borkősav
•citromsav
UV Vis
1980’
Töltetek fejlődése: hatékonyság növekedés: folyamatosa növekvő számú alkalmazásj y g y töltettel szemben támasztott követelmények:
•lehető legnagyobb tányérszám
•töltet/eluens rendszer: gyors egyensúly (kinetikus csúcs kiszélesedés minimalizálása)töltet/eluens rendszer: gyors egyensúly (kinetikus csúcs kiszélesedés minimalizálása)
•retenciós idők: se túl nagy, se túl kicsi
•töltet/eluens rendszer: detektorral kapcsolható legyen
Az oszlop
Oszlop anyaga:
•saválló acél
•PEEK (poli(éter-éter-keton))
Oszlop méretei:
átmérő: 1-8 mm hossz: 3-30 cm Töltet:
PEEK (poli(éter éter keton))
polisztirol-DVB kopolimer módosított szilikagél
cellulóz alapúp szerves polimer-alapú töltetek:
kevésbé nyomástűrő (keresztkötések számával javítható)
duzzadnak: szerves oldószer csak kisebb koncentrációban alkalmazható duzzadnak: szerves oldószer csak kisebb koncentrációban alkalmazható pH stabilitás: 1< pH < 14
szilikagél: pH: 3-8
kicsiny (µm) szemcsék (HPLC) különböző méretű pórusok:
z g p
mikro & makro llik lá i öl pellikuláris töltet:
az állófázis porózus külső héjat alkot egy áthatolhatatlan szemcse felületén
Kationcserélő
HO3S HO3S
HO3S SO3H
ki i i k itá f lül ti ód ítá kicsiny ioncserekapacitás: felületi módosítás
Anioncserélő
CH2N++ R3 CH2N+ R3
R3+NCH2 CH2N+ R3
ki i i k i á f lül i ód í á
kicsiny ioncserekapacitás: felületi módosítás
Módosított szilikagél OH
SiO
2OH
2
OH
OH
OH
H = A + B/u + C * u
A van Deemter egyenlet általános ábrázolása
H [mm]
C * u
H
minB/u
A u [cm/s]
szabálytalanabb töltet: nagyobb áramlási egyenlőtlenségek
u
szabálytalanabb töltet: nagyobb áramlási egyenlőtlenségek kisebb szemcseméret: kisebb egyenlőtlenségek
Mintaadagolás
1 a mintát pillanatszerűen kell bejuttatni az eluensbe 1. a mintát pillanatszerűen kell bejuttatni az eluensbe 2. keveredjen el az eluenssel (OLDHATÓSÁG)
minta térfogata: 10-50 µl (nincs térfogatváltozás)g µ ( g ) mikroliterfecskendő:
A bevitt minta térfogatát az adagolón elhelyezett hurok („loop”) térfogata határozza meg.
hatutas bemérő szelep hatutas bemérő szelep
alternáló mozgást végző, kis dugattyú-térfogatú pumpa
( i i )
(reciprocating pump)
térfogat: 10 100 µl
pulzálás: jelentősen csökkenthető: ikerfej alkalmazása (fáziseltolás) térfogat: 10-100 µl V
továbbított folyadék mennyisége: korlátlan áramlási sebesség változtatása:
lök t h
•löket hossz
•dugattyú sebessége idő
DETEKTOROK
Az eluenst alkotó ionok jelenlétében képesnek kell lennie, a minta ionjainak mérésére.
•csak a mintát alkotó komponensekre ad válaszjelet
•csak az eluenst alkotó komponensekre ad válaszjelet (indirekt detektálás)
•csak az eluenst alkotó komponensekre ad válaszjelet (indirekt detektálás) El ál tá i él ki bb d t kt j l
Eluens megválasztása: minél kisebb detektorjel
Detektorok
Kolonna: időben (térben) elválasztja az egyes alkotókat
Az adott komponens az eluenssel (vivőgázzal) együtt beáramlik a detektorba.
mennyiségi analízis: a detektor által előállított jel arányos az anyag koncentrációjával vagy időegység alatt bejutott mennyiségével koncentrációjával vagy időegység alatt bejutott mennyiségével
univerzális: minden molekulára ad jelet
szelektív: bizonyos vegyülettípusokra ad jelet
f k k bi l k l k d j l
specifikus: csak bizonyos molekulákra ad jelet destruktív
nem destruktív
dinamikus tartomány: az a koncentráció tartomány amelyben a koncentráció változása detektorjel változást eredményez
lineáris tartomány: T= mc (eltérés < 5 %)
érzékenység: m (egységnyi koncentrációváltozás hatására bekövetkező jelváltozás) kimutatási határ: az a koncentráció, melynek mérésénél a detektor válaszjele
egyértelműen megkülönböztethető a háttértől (LOD)
meghatározási határ: az a legkisebb koncentráció, amely megfelelő precizitással és pontossággal meghatározható (LOQ)
UV-Vis spektrofotométer
Alkalmazható: UV-Vis tartományban elnyel az adott komponens
Lambeert-Beer:
A
λ= ε
λc l
„fényosztó”(splitter)
mérő ág rés
(splitter)
D E T cella (küvetta)
I
0I
A = lg I0/I fényforrás
T E K f i á T
I
0I
0y
monokromátor
T O R referencia ág
Fényforrás:
UV: deutérium lámpa Detektor:
fotodióda
Cella:
kvarc küvetta l 5 10
Vis: volfrám lámpa l=5-10 mm
Diódasoros detektor DAD
(Dioda Array Detector)polikromátor
fényforrás lencse cella (küvetta)
diód
diódasor
Előny:
különböző hullámhosszúságon mért elnyelések egyidejű mérése
spektrum felvétele: minőségi információ
Fluoreszcencia mérésen alapuló detektor
fluoreszkáló anyagok detektálása
é
monokromátor
cella (küvetta)
rés ( )
fényforrás
monokromátor
D k
Detektor:
a kibocsátott fényt méri pl. festékanyagok
pl. festékanyagok
Vezetőképesség mérésen alapuló detektor
V tőké é G [Si ] 1/R
Vezetőképesség: G [Siemens] 1/R
Ha egy elektrolit oldatba két azonos méretű, sík felületű, párhuzamos elektródlap (pl. Pt-gy , , p p (p lap) merül, amelyek felületének nagysága A, a köztük levő távolság pedig l, akkor az így kapott vezetőképességi cellára igaz, hogy
K=A/l: cellaállandó (geometria)
f jl ( ifik ) őké é dj ké é i (1 2) f lül ű á ól
κ: fajlagos (specifikus) vezetőképesség: megadja a két, egységnyi (1 cm2) felületű, egymástól egységnyi távolságra (1 cm-re) levő elektród között levő elektrolitoldat vezetőképességét
ld k őké é ddi í l jd á
oldatok vezetőképessége: additív tulajdonság Függ:
¾ionok minőségétől (mozgékonyság)
¾i k á ától (k t á ió)
¾ionok számától (koncentráció)
Semleges molekulák: nem detektálhatók
El 2 l kt ód ( él) lh l á lá i lláb Elv: 2 elektród (acél) elhelyezve az áramlási cellában megfelelő feszültség: áram folyik
Áramerősség:
töltés méret koncentráció oldószer hőmérséklet töltés, méret, koncentráció, oldószer, hőmérséklet Egyenfeszültség: elektrolízis veszélye
Váltakozó feszültség: 100-10 kHz U= 20 V Váltakozó feszültség: 100 10 kHz, U 20 V
„Érintkezés mentes” cella
The detector works without direct contact of the
l t d ith th l t l Th i
electrode with the eluent or sample. The sensor is based on two metal tubes that are placed around a fused silica capillary with a detection gap of approximately 1.5 mm (Figure 4.2). The conductivitypp y ( g ) y sensor is based on two metal tubes that act as cylindrical capacitors. The electrodes may be placed around any nonconducting tubing such as fused
ili PEEK T fl D d l f th
silica, PEEK, or Teflon. Dead volume of the connecting tubing is minimized and an extremely low dead volume cell can be manufactured.
A high oscillating frequency of 40–100 kHz is
Detektor: vezetőképesség változása:
2 %/oC g g q y
applied to one of the electrodes. A signal is produced on the other electrode as soon as an analyte zone with a different conductivity compared to the background
th h th d t ti A lifi d
zaj csökkentése
passes through the detection gap. An amplifier and rectifier are connected to the second electrode to measure resistance between the two electrodes. To isolate the two capacitors associated with eachp electrode, a thin piece of copper is placed between the electrodes and grounded.
Egyéb detektorok:
•potenciometria potenciometria
•amperometria
•atomabszorpció
•ICP
•tömegspektrometria
Termosztát: oszlop: ioncsere: hőmérséklet függés
eltérés a HPLC-től:
•Ionokat mérünk (HPLC is)
•Ioncserélő oszlopokat használ (HPLC is)
ALKALMAZÁSOK:
Klinikai
Gyógyszeripari
Élelmiszeripari
Környezetvédelmi
Ionpárkromatográfia:
C18 HPLC oszlop + mintát alkotó ionokkal ellentétes töltésű p ionok hozzáadása
HILIC fázis: Hydrophilic Interaction Liquid Chromatography
CH
3SiO
2CH
2-N-CH
2-CH
2-CH
2-SO
3CH
CH
3+ -
CH
3Kapilláris elektroforézis
l k f é i l l ő kö b (ál láb í ) l k ő é
elektroforézis: valamely vezető közegben (általában víz) elektromos erőtér hatására a töltéssel rendelkező részecskék elmozdulnak
elektroforetikus elválasztás: az elválasztandó komponensek adott elektromos tér hatására kialakuló eltérő migrációs sebességén alapul
elektroozmotikus áramlás: (electroosmotic flow, EOF) a folyadék elektromos tér hatására valamely töltéssel bíró felület mentén kialakuló elmozdulása
κ = G K
κ: fajlagos vezetőképesség [S cm-1] G: vezetőképesség [S]K: cellaállandó [cm[ -1]]
m
= κ
Λ
moláris fajlagos vezetőképességet (Λm)m
c
Kohlrausch első törvénye
Λ = λ
+++ λ
− λ+: a kation moláris fajlagos vezetőképessége [cm2Ω-1mol-1]Λ
mλ λ
λ : a kation moláris fajlagos vezetőképessége [cm Ω mol ] λ-: az anion moláris fajlagos vezetőképessége [cm2Ω-1mol-1]Kohlrausch második törvénye: erős elektrolitok
2 / 1
0
kc
m
= Λ −
Λ
Λ0: végtelen híg oldat moláris fajlagos vezetőképessége [cm2Ω-1mol-1] c: elektrolit koncentrációja [M]
k: állandó [M-1/2]
ion vándorlását végtelen híg elektrolitoldatban
F l kt ő
F
e=z
i·e·E
Fe: elektromos erőzi: az i komponens töltésszáma e: az elemi töltés
E: az elektromos térerősség [V·cm-1] E: az elektromos térerősség [V·cm 1] súrlódás miatt
F
s=k·η·v
i0 k: állandó [cm]η: az oldat viszkozitása [Pa·s]
vi0: az i komponens vándorlási sebessége a végtelen híg oldatban Stokes-törvény: k=6πr
F F
0z
ie E
ri az i ion hidrodinamikai sugara
A vándorlási sebesség egyenesen arányos a
F
e=F
sE
v r
i
i
= 6 πη
i A vándorlási sebesség egyenesen arányos a térerősséggel.E v
ii
=
µ
mozgékonysági i i
r e z
µ πη
= 6
híg oldat, gömb alakú részecskeη
ivalóság: iont körülvevő ionok gátolják a mozgását (elektrosztatikus kölcsönhatások)
µieff: effektív elektroforetikus mozgékonyság qeff: az ion effektív töltése
R: az ion teljes sugara
R q
effeff
i
πη
µ = 6
R: az ion teljes sugara
η
az elektroforetikus mozgékonyság függ:
¾az ion töltésétől (lehet pozitív ill. negatív töltésének előjelétől függően)
¾az ion töltésétől (lehet pozitív ill. negatív töltésének előjelétől függően)
¾sugarától
¾alakjától
¾szolvatáltságának mértékétől
¾szolvatáltságának mértékétől
¾a közeg viszkozitásától
¾pH-jától,
¾i ő é től
¾ionerősségtől
¾hőmérséklettől
üveg felület & víz: szilanol csoportok
pH > 2 5: deprotonált forma: pozitív töltéseket vonzanak:
pH > 2,5: deprotonált forma: pozitív töltéseket vonzanak:
negatív elektród (katód) felé mozognak: folyamatos áramlás (dugószerű áramlási profil)
PC D
PC
E K E
D D
P P
V „inlet”
„outlet”
A kapilláris elektroforetikus készülék sematikus rajza
E: elektród; K: kapilláris; D: detektor P: puffertartó edény; PC: személyi E: elektród; K: kapilláris; D: detektor, P: puffertartó edény; PC: személyi
számítógép; V: tápegység
E L E
kation
E K T R
semleges
R O F
E
molekula
i
E R
O
anion
G R A
µa: látszólagos mozgékonyság Alapeset:
bemenet: + M
µe: effektív mozgékonyság
µEOF: elektroozmotikus áramlás
bemenet: + kimenet: - kation: komigrál
i k t i ál
µ
a= µ
e+ µ
EOF anion: kontramigrálD
katód (-) anód (+)
D
EOF v k v a
inlet outlet
V
V
k d ( ) d ( )
D
katód (-) anód (+)
EOF v k v a
inlet
outlet inlet
outlet
V
Fordított polaritás:
Fordított polaritás:
bemenet: - kimenet: +
követelmények:
A kapilláris
követelmények:
•kémiailag és elektromosan inert
•hajlékony j y kvarc kapilláris
•kellően szilárd
•megfizethető
kvarc kapilláris (poliimid bevonattal)
•ne nyeljen el az UV-Vis tartományban 25 µm - 100 µm
10 – 100 cm
bevonatos kapillárisok: polimerek, PVA, teflon
Kondícionálás: üvegfelület helyreállítása (NaOH)
A detektor
¾megfelelő érzékenység
¾kimutatási határ
¾kicsiny zajjal
¾nagy linearitási tartománnyal
¾gyors válaszidővel
¾gyors válaszidővel
Többféle mérési elv UV-Vis
fluoreszcencia f
vezetőképesség MS
UV-Vis: egyszerű, olcsó, széleskörben alkalmazható
UV-Vis
Lambert-Beer: A=εcl
háttérelektrolit eln elése
háttérelektrolit elnyelése
fényút hosszának növelése
fluoreszcencia
A tápegység
U=5-30 kV I 3 300 A I=3-300 µA
A feszültség változtatásának hatása:
növelve a kapillárisra kapcsolt feszültséget:
•nő a térerősségg
•nő az EOF
•csökkennek a migrációs idők célszerű nagyobb feszültségen dolgozni
•élesebb csúcsokat kapunk
növelve a kapillárisra kapcsolt fes ültséget:
növelve a kapillárisra kapcsolt feszültséget:
•nő az áramerősség
•egyre több hő egyre több hő szabadul fel (Joule hő) szabadul fel (Joule-hő) célszerű kisebb
•kiszélesednek a csúcsok
•csúsznak a migrációs idők
feszültségen dolgozni
I
U
Mintabevitel
hidrodinamikai injektálás:
nyomás alkalmazása
elektrokinetikus injektálás:
feszültség alkalmazása
elektroforetikus mozgékonyságtól
függ
pufferekkel szemben támasztott követelmények:
•nagy pufferkapacitás a kiválasztott pH-tartományban ki l lé d t ktálá h llá h á
•kis elnyelés a detektálás hullámhosszán
•kis mozgékonyság az áramtermelés minimalizálása érdekében
Pufferkoncentráció
C ökk té Nö lé
Csökkentése Növelése
↓ áram, Joule-hő termelődés ↑
↓ hőáramlás okozta zónaszélesedés ↑
↑ elektroozmotikus áramlás ↓
↓ meghatározás időtartama ↑
↑ adszorpció a kapilláris falán ↓
pH:
szilanolcsoportok protonáltsága (felületi töltésállapot) i t di iá iój
minta disszociációja
Áramlási profil
EOF lamináris áramlás
l h j j k ill i b l j b i d
áramlás hajtóereje a kapilláris belsejében mindenütt azonos
lamináris áramlási profilból eredő zónakiszélesedés a kapilláris
elektroforézisnél elhanyagolható
Szelektivitás:
Szelektivitás:
•puffer minősége, koncentrációja
•pH
Elő ök p
Előnyök
•rövid analízis idő
•nagy felbontóképesség (N: 10 nagy felbontóképesség (N: 10 -10 )
5-10
6)
•kicsiny oldószerfelhasználás
•egyszerű mintaelőkészítés gy
Há á k
Hátrányok:
•kisebb érzékenység
•kevésbé robusztus (reprodukálhatósági problémák) kevésbé robusztus (reprodukálhatósági problémák)
Á
ALKALMAZÁSOK:
bármi, ami befér a kapillárisba
Klinikai G ó
Gyógyszeripari Élelmiszeripari
Kö éd l i
Környezetvédelmi
Minőségi analízis
Alapja: a retenciós idő a minta komponenseinek minőségétől függ Alapja: a retenciós idő a minta komponenseinek minőségétől függ A legegyszerűbb módszer: a retenciós idők
(pontosabban a redukált retenciós idők)
relatív retenció (rx,r): a kísérleti körülmények különbözőségéből származó (pontosabban a redukált retenciós idők)
összehasonlítása ismert vegyületek retenciós idejével
körülmények különbözőségéből származó eltéréseket kompenzálja
egy kiválasztott (r) anyagra vonatkoztatott redukált retenciós idő hányadosaként adnaky meg:
r t
x r
Rx '
=
' jelx r
t
Rr ,
tx idő jel
tx idő tr
Mennyiségi értékelés
a kromatogramon levő csúcsok területe (magassága) arányos a mintakomponensek a kromatogramon levő csúcsok területe (magassága) arányos a mintakomponensek
mennyiségével, ill. koncentrációjával.
Detektor: a komponensek vagy az eluens fizikai vagy kémiai tulajdonságainak Detektor: a komponensek vagy az eluens fizikai vagy kémiai tulajdonságainak mérése
1. kalibrációs módszer 2. addíciós módszer 3. belső standard módszer
A kalibrációs módszer
jelc1 T1 T = mc
T: csúcs területe
c: koncentráció (anyagmennyiség)
m: arányossági tényező (érzékenység) idő
j
T
jel
c2 T2 1. független standard (kalibráló) oldatok
ismeretlen oldat: T T3
ismeretlen oldat: Tx
T
jel
idő c3 T3 T2
Tx
m
3 T3
T1
c
idő
c1 c2 c
3
c
x
Standard addíció
jel cx Tx
T1 x=
idő j
T1,xx+T1
T1=T1,x-Tx T2 x=
T
jel
cx+ c1 T1,
x
T2,xx+T2
T2=T2,x-Tx
T2
T1 idő
jel c2+ c T2
Tx c2 + cx T2,
x
cx c1 c
c
2
idő
Belső standard:
relatív terület meghatározásag a mintán belüli referencia
¾rögzített (meghatározott és állandó) koncentrációban (mennyiségben) a mintához
¾rögzített (meghatározott és állandó) koncentrációban (mennyiségben) a mintához hozzáadjuk a referencia anyagot
¾a referencia anyag csúcsára vonatkoztatjuk a meghatározni kívánt csúcsok területét Előnyök:
az analízis során fellépő hibák egy részét küszöböli ki:
d lá adagolás
érzékenység változása
Analitikai információ:
i ő é i t ió ( i á ió ) idő minőségi: retenciós (migrációs) idő retenciós (migrációs) idő függ:
alkalmazott körülmények:
alkalmazott körülmények:
•mozgófázis
•anyagi minőség
r = t
'Rx•áramlási sebesség
•állófázis
i ő é r
x r
t
Rr
,
=
'•minőség
•hossz
•hőmérséklet hőmérséklet
•pH, ionerősség
•stb
minőségi információ: UV-Vis: spektrum
Növekvő igények: új detektorok alkalmazása, fejlesztése
Tömegspektrométer
Tömegspektrometria (MS) Nobel-díj:
1922 1989 2002
Alapelve:
a gázállapotú ionizált molekulákat ezek töredékeit (un fragmenseit)1922, 1989, 2002
Alapelve:
a gázállapotú ionizált molekulákat, ezek töredékeit (un. fragmenseit) vagy bizonyos esetekben az atomokból képződött ionokat tömegük alapján szétválasztja, majd mennyiségileg meghatározza1. mintabevitel és a minta gázállapotba hozása 2. ionizáció és bizonyos esetekben fragmentáció
3 a keletkezett ionok töltésegységre jutó tömegük szerinti elválasztása 3. a keletkezett ionok töltésegységre jutó tömegük szerinti elválasztása 4. a szétválasztott, különböző tömegű ionok mennyiségének meghatározása
A készülék felépítése:
A készülék felépítése:
vezérlő- és adatfeldolgozó rendszer
mintabevitel ionforrás analizátor detektor
vákuumrendszer
A vákuumrendszer
1 i f á b f l lő h ék á l lő állí h ók l k i k
1. az ionforrásban megfelelő hatékonysággal elő állíthatók legyenek az ionok 2. megfelelő hosszúságú szabad úthosszat kell biztosítani:
az ionforrásban képződött ionok ütközés nélkül eljuthassanak a detektorba az ionforrásban képződött ionok ütközés nélkül eljuthassanak a detektorba
kb. 10-3 Pa kétlépcsős nyomáscsökkentés:
1. elővákuum: néhány torr 2. nagyvákuum: 10-3 Pa vákuumszivattyú:
2. nagyvákuum: 10 Pa
1. atmoszférikus nyomásról képes közvetlenül gázt elszívni (rotációs szivattyúk) 2. működéséhez un. elővákuum megteremtése szükséges (diffúziós szivattyúk)
Olajrotációs pumpa
Olajrotációs pumpa
előnye:
kicsiny háttérzaj
Előny:
Ki i l k l tö ű l ( l H )
Kicsiny molekula tömegű eluens (pl. H
2)
is hatékonyan eltávolítható
Ionizációs módszerek Ionizációs módszerek
lehetővé teszik a különféle halmazállapotú, igen eltérő tulajdonságokkal bíró anyagféleségek ionizációját
Elektronionizáció (electron impact ionization, EI) legáltalánosabban alkalmazott ionizációs technika
EI
1: mintabevezető nyílás; 2: ionvisszaverő lemez (repeller); 3: izzószál; 4:
elektronbevezető nyílás; 5 és 6: iongyorsító rés; 7: belépő nyílás; 8: ionképződés helye; 9: anódy
∆U=5-100 V
T≈ 200 oC
EI
p ≈ 10-8-10-9 atm p ≈ 10 10 atm elektronok U
energia molekula energia
gerjesztett molekula
elektron emisszió
molekulaion fragmens ionokg
fragmentáció: elektronok energiája (gyorsító feszültség: 70 eV) minőségi azonosítás (ujjlenyomat)
minőségi azonosítás (ujjlenyomat)
általában : egyszeres pozitív ionok képződnek általában : egyszeres pozitív ionok képződnek
negatív ionok: nagy elektronegativitású atomok vannak jelen a molekulában
Kémiai ionizáció (CI)
a mintát az elektronforrásba történő belépése előtt un. „reagens” gázzal hígítják a mintát az elektronforrásba történő belépése előtt un. „reagens gázzal hígítják nem a vizsgálandó minta lép közvetlen kölcsönhatásba az elektronokkal, hanem a
hígító gáz molekulái mintát alkotó komponensek: szekunder ionizáció RH e- RH+
RH RH+
RH+ + M MH+ + R protontranszfer primer-ion képződés
CH4 + e– = CH4+ + 2e– (CH3+) k d i ké ődé
a) proton transzfer CH5+ + MH = CH4 + MH2+ szekunder-ion képződés
CH4+ + CH4 = CH5+ + CH3 (CH3+ + CH4 = C2H5+ + H2)
b) hidrogén absztrakció CH3+ + MH = CH4 + M+ (C H + MH C H M+) (C2H5+ + MH = C2H6 + M+)
c) töltésátvitel)
CH4+ + MH = CH4 + MH+
Kémiai ionizáció (CI)
R á
Reagens gáz:
•metán
•i-bután
•ammónia
Ionizáció: a hígító gáz minőségétől függően [M+H]+, [M-H]-, [M+NH4]+
Előnyök:
•egyszerűsíti a tömegspektrumot
•molekulaion tömegét adja meg
•molekulaion tömegét adja meg
Atmoszférikus nyomású ionizációs technikák
(atmoszférikus nyomáson működnek) minta T elpárologtatás
ionizálás kapcsolt technikák: HPLC-MS
•termikus ionizáció
•elektromos tér okozta ionizációelektromos tér okozta ionizáció
•ionütközés okozta ionizáció
•gyors atom ütközési
Matrix Assisted Laser Desorption Ionization (MALDI)
MINTA + mátrix (ionizációt segíti)
grid
( )
hν laser
Gas phase ions
g
a T
+ + ++ +
+ +
g r e
“Time-of fligth”
+ tube
+
+ ++
+ +
+ +
+
e t
+ + +
+
+ + +
+ +
U
accsource
Analizátorok
az ionok tömeg/töltés szerinti elválasztása Jellemzése:
Jellemzése:
1. maximális tömegszám: amelynek vizsgálatára még alkalmas az adott analizátor 2. transzmisszió: a detektort elérő és az ionforrásban keletkezett ionok hányadosa
3 f lb tá li át kk tö külö b é l t d l ál t i két i t 3. felbontás: az analizátor mekkora tömegkülönbséggel tud elválasztani két iont
•szektor típusú
•kvadrupól
•kvadrupól
•ioncsapdás
•repülési idő analizátor
Szektor típusú analizátorok
Ionok elválasztása:
mágnes Ionok elválasztása:
Mágneses tér vagy a gyorsító feszültség változtatása
E= qU=zeU ½ mv2 = zeU mágnes
ionnyaláb Ekin= ½ mv2
q z ½ mv2 = zeU v = m
zeU 2
á
m
ionforrás detektor
Lorentz-erő
mv2/r= zevB FL = zevB
Fc = mv2/r FL= Fc
zevB mv
2r =
r = mv/(zeB) = (m/z) (v/eB)
Elektrosztatikus analizátor
egyszeres fókuszálás: felbontása korlátozott
kétszeres fókuszálás: mágneses + elektromos fókuszálás: jobb felbontás kétszeres fókuszálás: mágneses + elektromos fókuszálás: jobb felbontás
Kvadrupólus analizátorok
olcsó, egyszerűen kezelhető, stabilis, reprodukálható tömegspektrumot eredményező analizátor
1: ionizáló elektronsugár; 2: az analizátor által kiszűrt ionok útja 1: ionizáló elektronsugár; 2: az analizátor által kiszűrt ionok útja
3: az analizátor által átengedett ionok útja; 4: detektor
egymással szemben elhelyezkedő rudakat elektromosan összekötve azokra egyen- és váltóáramot kapcsolva kvadrupoláris változó elektromos tér alakul ki
az ionok oszcilláló mozgást végezve haladnak átg g oszcilláció amplitúdója függ:
•ion töltése
•ion tömege
•alkalmazott feszültségek Ioncsapdás analizátor: (IonTrap) módosított kvadrupólus analizátor
„tárolni tudja az ionokat”
Repülési idő analizátorok
azonos kinetikus energiájú ionok sebessége vákuumban, külső elektromos vagy
ionforrás U Ionok repülési cső
mágneses teret nem tartalmazó közegben, tömegük négyzetgyökével fordítva arányos ionforrás
(egyenlő mozgási energia) (tér mentes)
U
Kisebb tömegű ion: nagyobb sebesség
2
v = 2 zeU m
Tandem MS MS/MS
Q/Q/Q (TRIPPLE QUAD) Q/TOF
TOF/TOF
Tandem
„in space”: QQQ, QTOF TOF/TOF
szerkezetvizsgálat
„in time”: IT
MS
nminőségi azonosítás
Detektorok
az analizátor által elválasztott, adott idő alatt becsapódott ionok számát határozza meg pontdetektor: az ionok egymást követően érik el a detektor ugyanazon pontját Csak olyan analizátorral alkalmazható együtt, amely képes az ionokat időben
elválasztani egymástól: pl. kvadrupólus Elektronsokszorozó:
1. a fókuszált ionnyaláb egy un. konverziós dinódába ütközve onnan elektronokat lök ki
lök ki
2. kilökődött elektronokat megfelelő feszültséggel gyorsítjuk
3. újabb és újabb felülettel ütköztetve megsokszorozott elektronáramot kapunk fotokonverziós detektorok: a becsapódó ionok hatására kilökődött elektronokat
szcintillátor segítségével fotonokká alakítjuk, majd a kibocsátott fotonokat f t l kt k ó l l kt j llé l kítj k
fotoelektronsokszorozóval elektromos jellé alakítjuk
jobb hatásfok, hosszabb élettartam és kisebb karbantartási igény
Sordetektor: egymástól térben elválasztott ionok egyidőben érik el a kilépőrésnél Sordetektor: egymástól térben elválasztott ionok egyidőben érik el a kilépőrésnél elhelyezett detektor sort
drága: magasabb árfekvésű készülékekben alkalmazzák (TOF szektor) drága: magasabb árfekvésű készülékekben alkalmazzák (TOF, szektor)
Kapcsolt technikák
A t é bí h tó i ő é i é i é i lí i lké lh t tl i tát valós minták: komplex, sokkomponensű rendszerek
A pontos és megbízható minőségi és mennyiségi analízis elképzelhetetlen a mintát alkotó komponensek elválasztása nélkül.
elválasztástechnikai eljárás alkalmazása szükséges elválasztástechnikai eljárás alkalmazása szükséges
A hagyományos kromatográfiás technikák azonban még tökéletes szeparáció
é kí ál k b lú bi á i ő é i í á
esetén sem kínálnak abszolút biztonságos minőségi azonosítást.
minőségi információ: csak az adott komponens retenciós viselkedése a manapság megkövetelt megbízható és reprodukálható meghatározások
indokolják a tömegspektrometria és az elválasztástechnikai módszerek kombinálását
A következő feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy a két, meglehetősen eltérő
kö ül é k kö ö űködő ód k l i dj k á h
körülmények között működő módszert kapcsolni tudjuk egymáshoz:
•A kombináció ne vezessen kromatográfiás hatékonyság csökkenéshez.
•A kromatográfból a tömegspektrométerbe történő bevezetés során a minta alkotóiban nem kontrollált kémiai átalakulás ne menjen végbe
alkotóiban nem kontrollált kémiai átalakulás ne menjen végbe.
•A minta megfelelő mennyisége bejusson és ionizálódjon a tömegspektrométerben.
•A kromatográfot és az MS-t összekapcsoló un. interfész ne növelje számottevően a hátté jt
háttérzajt.
•Az interfész legyen egyszerű felépítésű, könnyen használható, tisztítható és karbantartható valamint lehetőség szerint olcsó.
•Az interfész legyen kompatibilis valamennyi kromatográfiás körülménnyel (pl.
vivőgázok, oldószerek, áramlási sebesség, pH, hőmérséklet, stb.).
•Az interfész ne korlátozza az MS nyújtotta lehetőségeket (pl. ionizáció, vákuum, y j g (p felbontóképesség, stb.).
•Az interfész alkalmazásával nyert eredmények reprodukálhatók legyenek.
Atmoszférikus nyomású ionizációs technikák HPLCMS
N b l díj
ESI (ElectroSpray Ionization)
Nobel-díj
ESI
az oldatbeli ionok gázfázisba juttatása
ION EVAPORATION COULOMB FISSION
APCI
(Atmospheric Pressure Chemical Ionization) nem szükséges ionok jelenléte az oldatban
elektromos kisülés: szekunder ionizáció elektromos kisülés: szekunder ionizáció
CEMS
Interface:
GCMS
•jet-szeparátorj p
•membrán alkalmazása
kicsiny átmérőjű (d ≤ 0,25 mm) kapilláris oszlopok elterjedése:
i t f élküli kö tl tl k t tá interface nélküli, közvetlen csatlakoztatás
EI 1. anyamolekula gerjesztődik
2. ionizálódik 3. fragmentáció
fragmentáció:
•kötéshasadás
•a molekulát alkotó atomok átrendeződése f g
tömegspektrum: m/z függvényében ábrázolt beütésszám molcsúcs: molekulaion csúcsa
báziscsúcs: legintenzívebb vonal
leányion: molekulaionból képződő ion unokaion: leányionokból képződő ion
relatív intenzitás
CH
4m/z = 16 I 100 m/z = 15
Ir = 100 Ir ≈ 95
m/z = 14
m/z = 17 I 1 1 Ir ≈ 20
Ir = 1,1
m/z
Fontosabb elemek izotópeloszlása
Elem % Elem % Elem %
1H 99,985, 16O 99,76, 79Br 50,69,
2H 0,015 17O 0,037 81Br 49,31
10B 20 18O 0,204
11BB 8080 32SS 95 0095,00
12C 98,892 33S 0,76
13C 1,108 34S 4,22
14N 99 63 35Cl 75 77
14N 99,63 35Cl 75,77
15N 0,37 37Cl 24,23
A elem: F, P, I
A+1 elem: C, N, B
A+2 elem: Cl Br S O
A+2 elem: Cl, Br, S, O
A C elméleti spektruma A+1
12.00
A C elméleti spektruma
0.8 0.9
0.5 0.6 0.7
dance
0.3 0.4 0.5
Abund
0.1 0.2
13.00
10.0 10.5 11.0 11.5 12.0 12.5 13.0 13.5 14.0 14.5 15.0
m/z 0.0
A C elméleti spektruma A C 10 elméleti spektruma
120.00
0.7 0.8
10 1 1% 11%
0.5 0.6
ance
10 x 1,1% = 11%
0.3
Abunda0.4
0.1 0.2
121.00
122 00 123 01 124 01 125 01 126 02 127 02 128 02 129 03
118 120 122 124 126 128 130 132
m/z
0.0 122.00 123.01 124.01 125.01 126.02 127.02 128.02 129.03
A C elméleti spektruma A C 100 elméleti spektruma
1201.00
0.30
0.35 1200.00
0.20 0.25
dance
1202.00
0.10
Abund0.15
0.05
0.10 1203.01
1204.01
1206 02 1208 02 1210 03 1212 04 1215 05 1217 05 1219 06 1221 07
1200 1205 1210 1215 1220
m/z
0.00 1206.02 1208.02 1210.03 1212.04 1215.05 1217.05 1219.06 1221.07
A C elméleti spektruma A C 1000 elméleti spektruma
0.12 12011.03
12012.04 12009 03
0.09 0.10
0.11 12009.03 12012.04
12013.04 12008.02
0.06 0.07 0.08
undance
12014.04 12007.02
12015.05
0.03 0.04
Abu0.05
12006.02
12016.05 12017 05 12005 01
0.00 0.01 0.02
12017.05 12005.01
12018.06
12004.01 12019.06
12021.07 12027.09 12032.10 12038.12 12044.14 12049.16
12000 12010 12020 12030 12040 12050
m/z
Br 1 Br: 2 csúcs : 50-50%
A+2 Br
0.45 0.50
78.92
80.91
0.35 0.40
0 20 0.25 0.30
Abundance
0.10 0.15 0.20
77 78 79 80 81 82
0.00 0.05
m/z
2Br 2Br
2 Br: 3 csúcs : 25-50-25%
159.83
0 35 0.40 0.45
0.25 0.30 0.35
undance
157.84
161.83
0.15
Abu0.20
0.00 0.05 0.10
156 157 158 159 160 161 162 163
m/z
3Br 3Br
3 Br: 4 csúcs : 12,5-37,5-37,5-12,5%
238.75
240.75
, , , ,
0.30 0.35
0.20 0.25
dance
0 10
Abund0.15
236.76
242.75
0.05 0.10
235 236 237 238 239 240 241 242 243 244
m/z 0.00