A Földgömb repertóriuma

(1)

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Bölcsészettudományi Kar

DIPLOMAMUNKA

A Földgömb repertóriuma

1929/30-1931

Témavezető: Készítette:

Prof. Dr. Sebestyén György Herczeg Tünde Zita

intézetigazgató, tanszékvezető, Informatikus könyvtáros mesterszak

egyetemi tanár Kutatás-fejlesztési információ-

menedzser szakirány

2011

(2)

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS ...5

A FÖLDGÖMB TÖRTÉNETE ...7

Előzmények ...7

A Földgömb (1929-1944) ...8

A Földgömb (1992) ...11

A Földgömb (1999-) ...12

KÖNYVÉSZETI ADATOK...14

ÚTMUTATÓ A REPERTÓRIUM HASZNÁLATÁHOZ...24

REPERTÓRIUM...26

1929/30...27

1931 ...37

Szerzői névmutató ...46

Földrajzi mutató...48

Tárgymutató ...84

Szakmutató ...102

KÉPEK ...104

1929/30...105

1931 ...113

Szerzői névmutató ...121

Földrajzi mutató...122

Tárgymutató ...128

FELHASZNÁLT IRODALOM ...132

(3)

MELLÉKLETEK ...134

Címlapváltozatok...135

Rezümé...142

Abstract ...143

Nyilatkozat ...144

(4)

(5)

BEVEZETÉS

„Nem elég azonban hírlapirodalmunk könyvészeti ismerete, hanem kell, hogy a hírlapok tartalma a buvárlatra alkalmassá tétessék, különben az egész óriási tömeg holt anyaggá válik, mivel a keresés sok időpazarlással jár és e mellett nem egyszer sikertelen is marad; ezt tudva sokan inkább nélkülözik a különben igen becses, de eltemetett kútfőket.

[…] Eltekintve mindettől, hányszor merül fel azon kérdés: kik, és mit írtak ezen vagy azon tárgyról? Erről is csak kétes és homályos sejtelmet nyerhetünk, ha hírlapjaink tartalmát egybegyűjtve nem bírjuk.”¹

Ezeket a mondatokat Szinnyei József írta repertóriuma bevezetésében, megindokolva, hogy miért van szükség a nemzeti hírlaprepertórium elkészítésére.

Szakemberként hamar felismerte, hogy a folyóiratok bibliográfiai leírása nem teszi lehetővé tartalmuk visszakereshetőségét, ezért elhatározta, hogy egy hét kötetből álló cikkbibliográfiát, úgynevezett repertóriumot készít, feldolgozva az addig folyóiratokban megjelent cikkeket. Munkája - halála miatt - befejezetlen maradt, de példáját sokan követték. Igaz, minden folyóiratra kiterjedő nemzeti hírlaprepertórium azóta sem készült, de az elmúlt 140 évben rengeteg folyóirat cikkbibliográfiája készült el, fontos segédeszközeként a kutatásnak, segítve a könyvtárosok tájékoztató munkáját.

Megvizsgálva az eddig elkészült repertóriumokat, azt látjuk, hogy nagyobb részük társadalomtudományi folyóiratok cikkeit dolgozza fel, ugyanakkor a természettudo- mányos folyóiratok háttérbe szorultak. Ezek közül csak néhány lap cikkeit dolgozták fel eddig, mint például az Élet és Tudomány vagy a Természettudományi Közlemények, pedig éppen a természettudományos írások iránt figyelhető meg egyre nagyobb érdek- lődés. Ennek oka, hogy a természettudományos kutatások eredményei nagyon gyorsan elavulnak, és az új eredményeket leggyorsabban a folyóiratokban lehet közzétenni, illetve itt lehet leggyorsabban elolvasni őket. Az ilyen gyors visszakeresést tennék lehetővé a repertóriumok.

1 Szinnyei József: Hazai és külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóriuma. Első osztály. Történelem és annak segédtudományai. Budapest, MTA, 1874. p. VII

(6)

A természettudományok között több olyan tudományág van, amelynek folyóiratokban megjelent irodalmának feldolgozására a mai napig nem került sor. Az egyik mostohán kezelt tudományág a földrajztudomány. A Magyar Földrajzi Társaság 1872-es meg- alakulása óta összesen három folyóiratot adott ki, de idáig egynek sem készült cikk- bibliográfiája.

Számomra mindig fontos tudomány volt a földrajz, ezért úgy határoztam, hogy A Földgömb című ismeretterjesztő földrajzi folyóiratnak a repertóriumát készítem el.

Ezáltal az egyes füzetekben rejtőző tanulmányok, apró közlemények tartalma a mutatók segítségével könnyen visszakereshetővé válik.

De nemcsak az írások fontosak A Földgömb esetében! Gazdag képanyagot tartalmaz minden füzet, melyek visszakeresését szintén többféle mutató biztosítja.

Sajnos, a terjedelmi korlátok nem tették lehetővé, hogy mind a tizenöt évfolyam feldolgozásra kerüljön, így az első két évfolyam mellett döntöttem.

A repertóriumot megelőzi A Földgömb története és könyvészeti ismertetése. Ez a két fejezet nemcsak a feldolgozott két évfolyammal kapcsolatosan tartalmaz információkat, hanem a kezdetektől napjainkig feldolgozza a folyóirat történetét és a megjelenési adatait.

A dolgozatban a használati útmutató és az irodalomjegyzék mellett a mellékletben néhány címlapváltozatot helyeztem el, bemutatva, hogy az évek során a borítók hogyan változtak.

A bevezetést az ókori író, Strabón földrajzról írott szavaival zárom:

„Ha van tudomány, amellyel a bölcselőnek egyáltalában még foglalkoznia kell, akkor a földrajz az, amelyet vizsgálódásunk tárgyául választottunk. […] Hasonlóképpen igen nagy a haszna mind az államtudományokra és a kormányzati ügyekre nézve, mind az égieknek, meg a földi és tengeri lényeknek, a növényeknek, terményeknek és minden egyéb másnak az ismeretére nézve…”²

2 Strabón: Geógraphika . Budapest, Gondolat, 1977. p. 39 (ford. Földy József)

(7)

A FÖLDGÖMB TÖRTÉNETE

Előzmények

Az 1871-ben Antwerpenben rendezett I. Nemzetközi Földrajzi Kongresszus után Hunfalvy János földrajzprofesszor kezdeményezésére Magyarországon is megalakult a Magyar Földrajzi Társaság. A Magyar Tudományos Akadémia titkári hivatalában 1872.

január 12-én nyolc tudós alapította meg a Társaságot. A hivatalos alakuló ülésre csak 1872. május 12-én, a tisztségválasztó közgyűlésre június 14-én került sor. Az alap- szabályban így határozták meg céljukat:

„… a földrajzi ismeretek terjesztése által a földrajzi tudomány iránti érdekeltséget gerjeszteni és különösen hazánk földrajzi kutatását és ismertetését előmozdítani”.³

A Társaság megalakulása után nem sokat kellett várni az első hazai földrajzi szaklap megjelenésére. 1873. március 1-én vehették először kezükbe az olvasók a Földrajzi Közleményeket. Első számának belső borítóján a következőket írták:

„… Tartalmát tudományos és népszerű földrajzi értekezések, közérdekű rövidebb köz- lemények, továbbá földrajzi munkák, folyóiratok és térképek ismertetése képezendi…”⁴

Kezdetben a tudományos és a népszerű írások aránya nagyjából azonos volt a lapban, ám a XX. század elejére ez az arány egyre inkább a tudományos cikkek irányába tolódott el és vált a Közlemények a földrajztudomány napjainkig szinte folyamatosan megjelenő szakmai folyóiratává. Hosszabb kényszerszünetre csak a második világ- háború után, 1949-1952 között kényszerült, de 1953-tól megszakítás nélkül jelenik meg.

A szakmai folyóirattá vált Földrajzi Közlemények mellett a Társaság tervezte egy ismeretterjesztő földrajzi lap megjelentetését is, de anyagi okok miatt erre csak 1925

3 [Balázs Dénes]: A Magyar Földrajzi Társaság. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 10. 1991. 9. sz. p. 44

4 Földrajzi Közlemények, 1. 1873. 1. sz. belső borító

(8)

decemberében került sor, amikor megjelent a Didaktikai Szakosztály kiadványa, az Ifjúság és Élet.

A lap elsősorban középiskolásoknak szólt, melynek cikkírói között a tudósok mellett tanárok és diákok is voltak, ahogy ezt az első számban olvashatjuk:

„A lap írói tudósok, tanárok, cserkészek, diákok; mindenki, akiben él az integer Magyarország hite és szeretete…”⁵

Legfőbb érdeme, hogy színes, közérthető, 1-2 oldalas írásai jól kiegészítették a közép- iskolai földrajz tananyagot. Az Ifjúság és Élet sikere 1944-ben ért véget, amikor végleg megszűnt. Hasonló jellegű, a fiatalokat megszólító földrajzi lap kiadására az elmúlt 70 évben senki sem vállalkozott.

A Földgömb (1929-1944)

Az 1920-as évek végén a Magyar Földrajzi Társaság elnökségében felvetődött az a gondolat, hogy a diákok mellett a felnőtt korosztály számára is készíteni kellene egy földrajzi ismeretterjesztő folyóiratot, hiszen a szakmai lappá vált Földrajzi Közle- mények már nem töltötte be ezt a szerepet.

A kiadással dr. Milleker Rezsőt, a debreceni egyetem földrajzi tanszékének vezetőjét, a Társaság alelnökét bízták meg, aki felelős szerkesztőként is jegyezte az új folyóiratot, melynek A Földgömb címet adta.

A szerkesztőség Debrecenben működött, a nyomdai munkálatokat a szintén debreceni Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt. végezte.

A tervek szerint az első szám 1930-ban jelent volna meg, ám Milleker másként döntött.

Az olvasókat erről így tájékoztatta lapjában:

„… a Földgömb első két számát propaganda okokból már a múlt év végén ki kellett nyomtatnunk és részben szétküldenünk.”⁶

5 Tájékozásul. In: Ifjúság és Élet, 1. 1925. 1. sz. p. 2

(9)

Ezért jelent meg az első két szám már 1929 végén, melyet a mellékletben elhelyezett címlap is igazol. (1. ábra)

Ezt azért tartom fontosnak kihangsúlyozni, mert sok helyen 1930-at adják meg az indulás évének. Valószínűleg ez azzal magyarázható, hogy 1930-ban is nyomtattak az első három számból összevont példányokat a nyomtatás évét tüntetve fel első évfolyamként.

Az évente tízszer, általában negyven oldalon megjelenő lapot a Magyar Földrajzi Társaság tagjai tagdíjuk fejében ingyen kapták a Földrajzi Közlemények-kel együtt.

Számonkénti ára 1 pengő, előfizetési ára pedig 10 pengő volt. Ez az ár nagyon sokáig változatlan maradt.

A lap felépítése a Földrajzi Közlemények szerkezetét követte. A néhány oldalas ismeretterjesztő írások mellett apró hírek, könyvajánló és olvasóknak szóló üzenetek kaptak helyet. Szerzői a magyar földrajztudomány olyan ismert személyei voltak, mint például Baktay Ervin, Kéz Andor, Bulla Béla, Mendöl Tibor, Temesi Győző és sokan mások.

Egy címlap- és két nyomdaváltást leszámítva (2. ábra) az első négy évben semmilyen változás nem történt a lap életében egészen 1934-ig, amikor új korszak köszöntött A Földgömb-re.

Milleker Rezső a lap kiadását átadta a Magyar Földrajzi Társaságnak, a szerkesztőség Budapestre került. A felelős szerkesztő dr. Kéz Andor lett, akihez szerkesztőként dr.

Baktay Ervin csatlakozott. Az általuk szerkesztett első számban köszönetet mondtak Millekernek négy éven át tartó áldozatos munkájáért, majd az olvasókhoz fordultak:

„Kérjük a «Földgömb» olvasóit és barátait, ajándékozzanak meg bennünket jóindulatú bizalmukkal és tanusítsák folyóiratunk iránt ezentúl is azt az érdeklődést és ragaszko- dást, amelyet a «Földgömb» dr. Milleker Rezső szerkesztésében méltán megérdemelt.”⁷

A Földgömböt Budapesten az „Élet” Irodalmi és Nyomda Rt. nyomtatta. Az eddigi díszesebb címlapot egy egyszerű váltotta fel (3. ábra), de a folyóirat terjedelme,

6 Figyelem. In: A Földgömb, 1. 1930. 3. sz. p. 119

7 Olvasóinkhoz. In: A Földgömb, 5. 1934. 1. sz. p. 2

(10)

szerkezete és tartalma a korábbi hagyományokat követte egészen 1944-ig. Az egyes lapszám ára 1.20 pengőre emelkedett, de az előfizetési ár nem változott.

A borító nem sokáig maradt dísztelen. 1935 januárjától új címlappal jelent meg a folyóirat. (4. ábra)

Sokáig elemezhetnénk a borítón látható, szépen rajzolt képet, de most csak két részletre hívom fel a figyelmet. A kép hátterében a debreceni Nagytemplom kettős tornya az alapítás helyére, az asztalon látható földgömb pedig a lap címére utal.

A következő jelentős változás 1938-ban történt, amikor a Magyar Földrajzi Társaság a Franklin Társulatot bízta meg a kiadással. Mivel a Társulatnak volt saját nyomdája, A Földgömböt itt nyomtatták egészen 1944-ig, amikor a lap megszűnt.

Az új nyomdában új címlapot kapott (5. ábra), kevésbé tetszetőset, mint a korábbi, de a címre egyértelműen utalt.

A legfontosabb változást a szerkesztők az első számban jelentették be:

„… «A Földgömb» új évfolyama tetszetősebb kiállításban és bővült tartalommal je- lenjék meg. Az egyes füzetek terjedelme nem változik meg, de növeljük a képanyagot, s a folyóirat ezentúl a nyári hónapokban, júliusban és augusztusban is megjelenik; eszerint az évfolyam 80 oldallal bővül, anélkül, hogy az eddigi előfizetési ár emelkednék.”⁸

Az oldalszám 1939 októberétől a felére csökkent „az időszaki lapok terjedelmének korlátozása következtében”.⁹

A lap a háború éveiben is rendszeresen megjelent. A terjedelme néhány kivételtől eltekintve a felére zsugorodott, de egészen 1944 decemberéig minden hónapban kezükbe vehették az olvasók.

1944 decemberében a 15. évfolyam 12. számával megszűnt a földrajzi ismeretterjesztés legnépszerűbb lapja.

8 Olvasóinkhoz! In: A Földgömb, 9. 1938. 1. sz. p. 37

9 A Földgömb, 10. 1939. 10. sz. belső borító

(11)

A Földgömb (1992)

Majdnem fél évszázados szünet után 1992 januárjában A Földgömb címmel új havilap jelent meg az újságárusoknál. (6. ábra) A címazonosság nem véletlen! A szerkesztők közlése szerint az új kiadvány jogelődjének tekinti a Magyar Földrajzi Társaság által 1929 és 1944 között kiadott A Földgömb folyóiratot, illetve jogelőd az 1966-tól 1991- ig megjelent Föld és Ég is. A jogfolytonosságot az évfolyamszámozással is biztosítani kívánták, ezért 1992-ben már a 42. évfolyam jelent meg. Erről így írtak a szerkesztők:

„És hogy mindkét folyóirat örökébe léptünk, ezt bizonyítani kívánjuk az évfolyam- számozással is. A régi A Földgömb 15 évig, míg a Föld és Ég 26 évig szolgálta a tudományos ismeretterjesztés véleményünk szerint ma is nélkülözhetetlen szerepét.”¹⁰

A Hírlapkiadó Vállalat által a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat égisze alatt kiadott régi-új folyóirat szerkezetében és tartalmában is elődje példáját folytatta. A megvál- tozott olvasói igények miatt kisebb változtatások azonban szükségessé váltak. Ezért bővítették az állandó rovatokat, nagyobb hangsúlyt fektettek a hazai tájak, látnivalók bemutatására, folytatásos cikkeket közöltek és nem titkoltan segítséget szerettek volna nyújtani a pedagógusoknak az oktatás színesebbé tételében. A nagy reményekkel, de rossz anyagi körülmények között útjára indított folyóirat szerkesztői a hatodik számban búcsúzni kényszerültek.

„Folyóiratunk utolsó számát tartják kezükben Olvasóink.”¹¹

A megszűnés oka egyértelműen a rossz anyagi helyzet volt. Áprilisban a kiadó, a Hírlapkiadó Vállalat mondta fel a további megjelentetést, majd a TIT Ügyvezető Kollégiuma is megvonta az anyagi támogatást. A szerkesztők megpróbáltak szponzo- rokat keresni, de sikertelenül, így nem maradt más választásuk, mint a búcsú.

„A Földgömb megszüntetésével hogy ki mit vesztett, majd a jövő dönti el! Abban a reményben, hogy 27 éves megjelenésünkkel és a folyóirat fenntartása érdekében kifejtett erőfeszítésünkkel hasznos és fontos ügyet szolgáltunk — búcsúzunk Olvasóinktól.”¹²

10 Tisztelt Olvasóink. In: A Földgömb, 42. 1992. 1. sz. p. [2]

11 A Szerkesztőség búcsúja. In: A Földgömb, 42. 1992. 6. sz. p. 191

(12)

A Földgömb (1999-)

Az 1992-es újraindulás majd megszűnés után az olvasóközönségnek nem kellett újra több évtizedet várnia arra, hogy a korábban méltán népszerű, a földrajzi ismeret- terjesztést magára vállaló A Földgömb című folyóiratot a Magyar Földrajzi Társaság kéthavonta megjelenő füzetként újraindítsa. (7. ábra)

A lap újraindítását már 1989-ben tervbe vette a Társaság, de az anyagi lehetőségek akkor nem tették ezt lehetővé. Ettől függetlenül a 90-es évek elején megkezdődött a későbbi szerkesztőség megszervezése és 1995-ben elkészült egy házi kivitelű próba- szám, melynek akkor nem lett folytatása. A szervezés, egyeztetés tovább folyt, sikerült támogatóként több céget, vállalkozást megnyerni az ügynek. A kiadást a FÖLDGÖMB

’99 Kft. vállalta magára.

Az 1999. évi Utazás-kiállításon mutatkozott be az új lap. A folyóirat iránt megmu- tatkozó igényt mutatja, „hogy csupán a lap kiadásának hírére, − ha úgy tetszik – az ígéretre, mintegy 600-an küldték vissza az előfizetésre szóló jelentkezési lapot!”¹³

Különböző kisebb problémák miatt a lap első száma csak 1999 októberében jelent meg.

A második számban az olvasói visszajelzések jól mutatták, hogy nagy szükség volt ere a lapra.

„A folyóirat egyszerűen csodálatos!!! A papírminőség nagyon jó, a fotók lenyűgözőek!

Nem tudom, hány ilyen témájú lap van Magyarországon, de szerintem ez a legszebb.

/Kozinek Attila/”¹⁴

A siker másik fokmérője, az előfizetések gyorsan emelkedő száma is azt igazolta, hogy egy hiánypótló lap került a piacra.

12 A Szerkesztőség búcsúja. In: A Földgömb, 42. 1992. 6. sz. p. 191

13 Nemerkényi Antal: A Földgömb újraindításának krónikája, tapasztalatai. In: Földrajzi Közlemények, 123./47. köt. 1999. 3-4. sz.

p. 226

14 A Földgömb postájából. In: A Földgömb, 17. 1999. 2. sz. p. 3

(13)

A szerkesztők igyekeztek a bizalmat meghálálni, ezért a lap tartalmának kialakításakor folyamatosan figyelembe vették az olvasói igényeket. Az olvasók kérésére kerültek a lapba a hosszabb, 14-16 oldalas cikkek mellé rövidebb táj- és városbemutatások.

Többször készítettek az olvasói szokásokról, igényekről felméréseket, hogy még jobb, még színvonalasabb számokat nyújthassanak át az olvasóknak.

A Földgömb korábban nem foglalkozott földrajzdidaktikai kérdésekkel. 2001-től ez megváltozott, a lap mellékleteként elindult a Földrajzszertár című hírlevél földrajzot oktató pedagógusok részére. Ez hiánypótlásként is felfogható, hiszen eddig ilyen jellegű kiadvány nem készült a földrajztanárok számára.

Ugyanebben az évben újabb örömhírről számolt be Nemerkényi Antal főszerkesztő.

„Egy másik, régóta felvetődött olvasói igény viszont megvalósul: június közepétől www.afoldgomb.hu alatt a hálón is megtalálhatják lapunkat, számos szerkesztőségi információval, valamint szemelvényekkel a régebbi és az újabb számok anyagából.”¹⁵

A kiadóváltást nem kerülhette el A Földgömb, 2001 májusától a Kornétás Kiadói Kft.

vette át ezt a feladatot. A váltásra a példányszám növeléséhez, a lap jobb terjesztéséhez szükséges háttér megteremtése miatt volt szükség. Talán a váltásnak is köszönhető, hogy 2004-től évente két alkalommal, tavasszal és ősszel, tematikus számmal jelentkezik a kiadó, ezáltal évente nyolcszor jelenik meg a korábbi hat alkalom helyett egészen napjainkig.

2005-ben az új A Földgömb alapítóját, Nemerkényi Antalt gyászolták a kollégák és az olvasók, aki óriási hittel és lelkesedéssel vállalkozott 1999-ben egy régi-új lap újraélesztésére.

Az élet azonban ment tovább, a lap élére új vezető került, aki az újbóli kiadóváltás mellett döntött. 2006 decembere óta a Heiling Média Kft. adja ki ezt a sok változást megért lapot, hiszen többszöri főszerkesztő, kiadó- és nyomdaváltás után még mindig az egyik legnépszerűbb földrajzi ismeretterjesztő folyóirat Magyarországon, mely igényességéből, színvonalából a nehézségek ellenére sem vesztett.

15 Nemerkényi Antal: A Földgömb postájából. In: A Földgömb, 19. 2001. 3. sz. p. 2

(14)

KÖNYVÉSZETI ADATOK

Cím:

A Földgömb

Alcím:

1929. 1. sz.-1932. 2. sz.: A Magyar Földrajzi Társaság folyóirata

1932. 3. sz.-1944. 12. sz.: A Magyar Földrajzi Társaság népszerű folyóirata 1992. 1. sz.-1992. 6. sz.: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat folyóirata

1999. 1. sz.-2011. 2. sz.: A Magyar Földrajzi Társaság kéthavonta megjelenő magazinja

Megjelenés:

1929. 1. sz.-1937. 10. sz.: A folyóirat július és augusztus hónapok kivételével havonkint jelenik meg

1938. 1. sz.-1944. 12. sz.: havonta 1992. 1. sz.-1992. 6. sz.: havonta 1999. 1. sz.-2011. 2. sz.: kéthavonta

Alapító:

1929: Milleker Rezső 1999: Nemerkényi Antal

Főszerkesztő:

1992. 1. sz.-1992. 6. sz.: Vasváry Artúr 1999. 1. sz.-2005. 4. sz.: Nemerkényi Antal 2005. 5. sz.-2006. 5. sz.: Vojnits András

(15)

2006. 6. sz.-2011. 2. sz.: Nagy Balázs

Helyettes főszerkesztők:

2006. 6. sz.-2011. 2. sz.: Farkas Péter, Nemerkényi Zsombor

Felelős szerkesztő:

1929. 1. sz.-1934. 1. sz.: Milleker Rezső 1934. 2. sz.-1944. 12. sz.: Kéz Andor 1999. 1. sz.-2006. 5. sz.: Farkas Péter

Szerkesztők:

1934. 1. sz.-1944. 12. sz.: Baktay Ervin, Kéz Andor

Szerkesztőbizottság:

1992. 1. sz.-1992. 6. sz.: Bora Gyula (elnök), Gábris Gyula, ifj. Kálmán Béla, Marik Miklós, Papp-Váry Árpád, Ponori Thewrewk Aurél, Somogyi Sándor, Szurovy Géza, Vasváry Artúr, Zoltai Márta

1999. 1. sz.-2004. 1. sz.: Babós Gyula, Csizmadia Gábor, Horváth Gergely, Lerner János, Molnár László, Papp-Váry Árpád

2004. 2. sz.-2005. 3. sz.: Babós Gyula, Csizmadia Gábor, Horváth Gergely, Lerner János, Lieber Tamás, Molnár László, Papp-Váry Árpád 2005. 4. sz.: Horváth Gergely, Lerner János, Lieber Tamás, Papp-Váry Árpád, Vojnits

András

2005. 5. sz.-2006. 5. sz.: Horváth Gergely, Lerner János, Lieber Tamás, Nagy Balázs, Nemerkényi Zsombor, Papp-Váry Árpád

Rovatszerkesztő:

1992. 1. sz.-1992. 6. sz.: Mari László

(16)

Tudományos tanácsadó testület:

1999. 1. sz.-2002. 5. sz.: Balogh János, Bora Gyula, Juhász Árpád, Kubassek János, Marosi Sándor, Vojnits András

2002. 6. sz.-2003. 1. sz.: Bora Gyula, Juhász Árpád, Kubassek János, Marosi Sándor, Vojnits András

2003. 2. sz.-2005. 3. sz.: Bora Gyula, Juhász Árpád, Kubassek János, Marosi Sándor, Tardy János, Vojnits András

2005. 4. sz.: Bora Gyula, Juhász Árpád, Kubassek János, Marosi Sándor, Tardy János 2005. 5. sz.-2008. 8. sz.: Bora Gyula, Gábris Gyula, Juhász Árpád, Kubassek János,

Marosi Sándor, Szabó József, Tardy János, Vargyas Gábor

Munkatársak:

2006. 6. sz.-2008. 1. sz.: Mari László, Ujházy Kolos 2008. 2. sz.: Mari László

2008. 3. sz.-2011. 2. sz.: Mari László, Barabás Ambrus

Szerkesztőség címe:

1929. 1. sz.-1932. 6. sz.: Debrecen, Piac u. 24.

1932. 7/8. sz.-1933. 10. sz.: Debrecen, Nagyerdő, Egyetemi Központi Épület, Földrajzi Intézet

1934. 1. sz.-1937. 10. sz.: Magyar Földrajzi Társaság, Budapest VIII., Sándor u. 8.

1938. 1. sz.-1944. 12. sz.: Budapest IV., Egyetem u. 4.

1992. 1. sz.-1992. 6. sz.: Budapest XI., Bocskai út 37.

1999. 1. sz.-2005. 5. sz.: Budapest II., Lövőház u. 37.

2005. 6. sz.-2006. 4. sz.: Budapest XIII., Népfürdő u. 15.

Felelős kiadó:

1929. 1. sz.-1933. 10. sz.: Milleker Rezső 1934. 1. sz.-1944. 12. sz.: Kéz Andor

(17)

1992. 1. sz.-1992. 4. sz.: Horti József 1992. 5. sz.-1992. 6. sz.: Penney, Éva 2001. 5. sz.-2006. 5. sz.: Pusztay Sándor

Kiadó:

1929. 1. sz.-1934. 1. sz.: a Magyar Földrajzi Társaság megbízásából: Milleker Rezső 1934. 2. sz.-1937. 10. sz.: Magyar Földrajzi Társaság

1938. 1. sz.-1944. 12. sz.: a Magyar Földrajzi Társaság megbízásából: Franklin Társulat 1992. 1. sz.-1992. 4. sz.: Hírlapkiadó Vállalat

1992. 5. sz.-1992. 6. sz.: MICROTOLL Kft.

1999. 1. sz.-2001. 4. sz.: FÖLDGÖMB ’99 Kft.

2001. 5. sz.-2006. 5. sz.: Kornétás Kiadói Kft.

2006. 6. sz.-2011. 2. sz.: Heiling Média Kft.

Kiadóhivatal:

1992. 1. sz.-1992. 4. sz.: Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3.

1992. 5. sz.-1992. 6. sz.: Budapest II., Patakhegyi u. 3.

2001. 5. sz.-2006. 5. sz.: Budapest XIII., Népfürdő u. 15.

2006. 6. sz.-2008. 5. sz.: Budapest IV., Kiss Ernő u. 3.

2008. 6. sz.-2011. 2. sz.: Budapest XIV., Erzsébet királyné útja 125.

Nyomda:

1929. 1. sz.-1930. 9/10. sz.: Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó R.-t. Könyvnyomda- vállalata, Debrecen

1931. 1. sz.-1932. 10. sz.: Kertész József Könyvnyomdája, Karcag

1933. 1. sz.-1933. 10. sz.: „Pannonia” Könyvnyomda-Vállalat, Debrecen, Ferenc József út 79.

(18)

1934. 1. sz.-1937. 10. sz.: „Élet” Irodalmi és Nyomda Rt., Budapest I., Horthy Miklós út 15.

1938. 1. sz.-1944. 12. sz.: Franklin Társulat Nyomdája, Budapest 1992. 1. sz.-1992. 4. sz.: Hírlapnyomda, Lajosmizse

1992. 5. sz.-1992. 6. sz.: Magyar Rádió Nyomdája, Budapest VIII., Bródy S. u. 5-7.

1999. 1. sz.-2000. 5. sz.: Veszprémi Nyomda Rt., Veszprém 2000. 6. sz.-2001. 4. sz.: Kossuth Nyomda Rt., Budapest 2001. 5. sz.-2002. 2. sz.: Morla-pack Kft., [Budapest]

2002. 3. sz.-2002. 6. sz.: Egri Nyomda Kft., Eger

2003. 1. sz.-2004. 8. sz.: Kaposvári Nyomda Kft., Kaposvár 2005. 1. sz.-2006. 5. sz.: Egri Nyomda Kft., Eger

2006. 6. sz.-2011. 2. sz.: Pethő Nyomda Kft., [Budapest]

Ár:

1929. 1. sz.-1930. 8. sz.: 1 pengő

1930. 9/10. sz.: 2 pengő (összevont szám) 1931. 1. sz.-1932. 2. sz.: 1 pengő

1932. 3. sz.-1933. 10. sz.: 1.10 pengő 1934. 1. sz.-1943. 8. sz.: 1.20 pengő 1943. 9. sz.-1943. 12. sz.: 1.50 pengő 1944. 1. sz.-1944. 12. sz.: 1.60 pengő 1992. 1. sz.-1992. 6. sz.: 29 Ft 1999. 1. sz.-2000. 3. sz.: 380 Ft 2000. 4. sz.-2000. 6. sz.: 490 Ft 2001. 1. sz.-2002. 1. sz.: 550 Ft 2002. 2. sz.-2002. 6. sz.: 598 Ft 2003. 1. sz.-2003. 6. sz.: 630 Ft 2004. 1. sz.-2004. 8. sz.: 680 Ft

(19)

2005. 1. sz.-2005. 8. sz.: 698 Ft 2006. 1. sz.-2007. 8. sz.: 748 Ft 2008. 1. sz.-2008. 8. sz.: 790 Ft 2009. 1. sz.-2009. 8. sz.: 830 Ft 2010. 1. sz.-2010. 8. sz.: 850 Ft 2011. 1. sz.-2011. 2. sz.: 880 Ft

Romániában:2007. 3. sz.-2011. 2. sz.: 11 lej

Előfizetési ár:

1929-1943. 8. sz.: 10 pengő/év

1943. 9. sz.-1943. 12. sz.: 12.80 pengő/év 1944: 16 pengő/év

1992: 348 Ft/év 2001: 2700 Ft/év 2002: 3000 Ft/év 2003: 3150 Ft/év 2004: 4600 Ft/év 2005. 1. sz.: 4800 Ft/év 2005. 8. sz.: 5000 Ft/év 2006: 5000 Ft/év 2007: 5000 Ft/év 2008: 5400 Ft/év 2009: 5680 Ft/év 2010: 5840 Ft/év 2011: 6080 Ft/év

Romániában: 2007. 3. sz.: 72 lej/év 2008-2011: 78 lej/év

(20)

Oldalszám:

1929. 1. sz.-1930. 8. sz.: 40 oldal+8 tábla 1930. 9/10. sz.: 64 oldal +16 tábla

1931. 1. sz.-1931. 7. sz.: 40 oldal +8 tábla 1931. 8. sz.: 32 oldal +4 tábla

1931. 9. sz.-1931. 10. sz.: 40 oldal +8 tábla 1932. 1. sz.-1932. 4. sz.: 48 oldal

1932. 5. sz.-1932. 10. sz.: 32 oldal 1933. 1. sz.-1933. 3. sz.: 40 oldal 1933. 4. sz.-1933. 8. sz.: 32 oldal 1933. 9. sz.-1933. 10. sz.: 24 oldal 1934. 1. sz.-1939. 9. sz.: 40 oldal 1939. 10. sz.-1939. 12. sz.: 20 oldal 1940. 1. sz.: 36 oldal

1940. 2. sz.-1940. 3. sz.: 20 oldal 1940. 4. sz.: 40 oldal

1940. 8. sz.: 40 oldal

1941. 9. sz.-1941. 11. sz.: 20 oldal

(21)

1941. 12. sz.: 36 oldal

1944. 2. sz.1944. 7. sz.: 20 oldal 1944. 8. sz.-1944. 10. sz.: 12 oldal 1944. 11. sz.1944. 12. sz.: 8 oldal 1992. 1. sz.-1992. 6. sz.: 32 oldal 1999. 1. sz.: 72 oldal

1999. 2. sz.: 80 oldal

2000. 1. sz.-2000. 2. sz.: 96 oldal 2000. 3. sz.-2000. 5. sz.: 88 oldal 2000. 6. sz.-2011. 2. sz.: 96 oldal

Méret:

1929. 1. sz.-1944. 12. sz.: 23x16,5 cm 1992. 1. sz.-1992. 6. sz.: 23x16,5 cm 1999. 1. sz.-2011. 2. sz.: 25,5x17,5 cm

Megjelent:

1929: 1-9/10. szám 1930: 1-10. szám 1931: 1-10. szám 1932: 1-10. szám 1933: 1-10. szám 1934: 1-10. szám

(22)

1935: 1-10. szám 1936: 1-10. szám 1937: 1-10. szám 1938: 1-12. szám 1939: 1-12. szám 1940: 1-12. szám 1941: 1-12. szám 1942: 1-12. szám 1943: 1-12. szám 1944: 1-12. szám 1992: 1-6. szám 1999: 1-2. szám 2000: 1-6. szám 2001: 1-6. szám 2002: 1-6. szám 2003: 1-6. szám

2004: 1-6. szám+2 ksz.

2005: 1-6. szám+2 ksz.

2006: 1-6. szám+2 ksz.

2007: 1-6. szám+2 ksz.

2008: 1-6. szám+2 ksz.

2009: 1-6. szám+2 ksz.

2010: 1-6. szám+2 ksz.

2011: 1-2. szám

(23)

Melléklet:

2001. 2. sz.-2003. 5. sz.: Földrajzszertár. A Földgömb hírlevele földrajztanárok és diákok számára

Tematikus számok:

Az Adria és partvidéke (2004), Az arab világ földrajza (2004), Törökország (2005), Sziget-világ (2005), Az Ibériai-félsziget (2006), Hóhatár (2006), Metropolisz (2007), Térképek (2007), Balkán (2008), Mozgásban (2008), Test-kultúra (2009), Naprendszer (2009), Klímakutatás (2010), Íz-világ (2010)

Megjegyzés:

1929-1944: éves tartalomjegyzék

Web:

2001. 4. sz.-2011. 2. sz.: www.afoldgomb.hu

ISSN:

1992. 1. sz.: 0015-539x

1992. 2. sz.-2011. 2. sz.: 1215-8690

(24)

ÚTMUTATÓ A REPERTÓRIUM HASZNÁLATÁHOZ

A szakdolgozat A Földgömb első két évfolyamának anyagát dolgozza fel. A használati útmutató után következik a repertórium a hozzá kapcsolódó mutatókkal, majd a képjegyzék szintén a mutatókkal. Mindkét esetben jól elkülönül egymástól tipográfiai- lag a két évfolyam és egy adott éven belül az egyes számok is. A címeket a megjelenés sorrendjében tartalmazza, folyamatosan számozva. A mutatókban ezek a sorszámok szerepelnek, külön a repertóriumban, külön a képjegyzékben. A borítón elhelyezett információk (felhívások, reklámok, könyvajánlók) nem kerültek feldolgozásra, kivéve azok a címlapon elhelyezett képek, amelyekhez képaláírás is tartozik. Ezek a képjegy- zékben minden szám elején szerepelnek.

1. Repertórium

Minden szám elején a nagyobb tanulmányok következnek egymás után. Ezt követik a különböző rovatok. A rovatcímeket – elkülönítve a tanulmányok címeitől − nagy- betűkkel írtam, tehát: APRÓ KÖZLEMÉNYEK, KÖNYVEK, ÜZENETEK.

A cikkek szerzői és címei pontosan úgy vannak feltüntetve, ahogy a folyóiratban láthatóak, a rövidítések sehol nem lettek feloldva. Ahol alcím is szerepelt, ott azokat is leírtam, mivel ezek pontosabbá teszik a főcímet.

A Repertóriumhoz szerzői névmutató, földrajzi-, tárgy- és szakmutató kapcsolódik. A szakmutató kivételével mindegyik betűrendes.

A szerzői névmutatóban igyekeztem a rövidítéseket, álneveket feloldani, de sok esetben nem lehetett egyértelműen beazonosítani a szerzőt. Ilyenkor meghagytam a folyóiratban olvasható, eredeti változatot.

A földrajzi mutatóban minden olyan földrajzi elnevezés megtalálható, amely akár csak említés szintjén is szerepel valamelyik írásban. Ettől csak a közlekedési útvonalak és a statisztikai felsorolások esetén tekintettem el. A nevek A Földgömb-ben szereplő formában kerültek be a mutatóba, az elmúlt 80 évben történt névváltozások nincsenek feltüntetve. Ahol szükségesnek tartottam, ott zárójelben további adatokat adtam meg a név egyértelmű azonosításához. Néhány esetben a földrajzi neveket utalókkal kap- csoltam össze.

A tárgymutatóban minden olyan személynév, intézménynév, fogalom szerepel, amely- nek visszakereshetőségét fontosnak tartottam. A személynevekhez sok esetben magya- rázatot fűztem, hogy egyértelmű legyen, kiről van szó. Ez abban az esetben történt meg, amikor csak egy vezetéknév szerepelt a cikkben. Az egymással összefüggő fogalmak közötti kapcsolatot utalókkal jeleztem. Az intézménynevek mindig abban a formában kerültek leírásra, ahogy a folyóiratban olvashatóak.

(25)

A szakmutató beosztása Fodor Ferenc és Vofkori László irodalomjegyzékben említett könyve alapján készült. Minden cím egy szakhoz került beosztásra, még akkor is, ha a tartalom alapján több helyre is beírhattam volna. Néhány szakterületet tovább bontottam, ezzel még pontosabban meghatározva az adott cikk besorolását. A KÖNYVEK és az ÜZENETEK rovatok sorszámait a szakmutató végén helyeztem el.

2. Képek

A folyóirat képanyaga fényképekből, térképekből, grafikonokból, táblázatokból és magyarázó rajzokból áll. Ezek közül csak azok kerültek be a képjegyzékbe, amelyek rendelkeznek azonosításra alkalmas címmel. A repertóriumhoz hasonlóan a képek is a megjelenés sorrendjében kerültek feldolgozásra, folyamatosan számozva.

A képaláírásokat pontosan úgy írtam le, ahogy a képek alatt szerepelnek. A fényképek esetében – ahol feltüntették − a felvétel készítőjének nevét is tartalmazza a leírás.

A képekről betűrendes szerzői névmutató, földrajzi- és tárgymutató készült.

A szerzői névmutató az első két évfolyam esetében csak néhány nevet tartalmaz. A rövidítéseket megbízható adatok hiányában nem sikerült feloldani, ezért az eredeti formájukban írtam le őket.

A földrajzi mutatóba és a tárgymutatóba a képaláírásokban olvasható nevek, fogalmak kerültek. A repertóriumhoz hasonlóan a nevek itt is a folyóiratban szereplő formában szerepelnek, az időközben történt névváltozásokat nem jeleztem.

(26)

REPERTÓRIUM

(27)

1929/30

1. évfolyam 1. szám

1. Kiss Lajos: A nyírvíz. 1-6

2. Fehér J.: Hit és vallás az amerikai indiánoknál. 7-10 3. Dr. Wallisch F.: Az új Albánia. 11-12

4. Brückner A.: Az Amazon vidékén. 13-15

5. Dr. Wallisch F.: A tripoliszi marabutiknál. 16-17 6. Szoboszlói P.: Néger igazságszolgáltatás. 18-19 7. Erdős A.: A curaçaoi kaland. 19-20

8. Hoffmann W. H.: Az afrikai sárgaláz. 21-22

9. Lakatos R.: Motorcsónakkal az egyenlítői Afrikán keresztül. 23-26 10. Remete K.: A Földközi tenger elzárása. 26-29

APRÓBB KÖZLEMÉNYEK 11. A krokodilusbőripar. 30

12. Gyapotültetvényt létesítenek Spanyolországban. 30 13. Lybia gazdasági haszna. 30

14. Egy ismeretlen törzs. 30 15. Gyorsan fejlődő városok. 31

16. A rénszarvas meghonosítása Franciaországban. 31 17. Sanghai. 31

18. Újabb kutatások a Bajkál tavon. 31-32 19. Belga Kongó bányászati jövedelme. 32 20. Aranytermelő országok. 32

21. Európa és a kámfortermelés. 33

22. Különleges halászati mód Szudánban. 33

(28)

23. A bálnavadászat korlátozása. 33-34 24. Peyotl és kokain. 34

25. Utazás a Föld körül. 34 26. A Föld népessége. 34

27. Megkövesedett gyöngyök. 35 28. A sztratoszférában. 35

29. Német expedíció Grönlandban. 35 30. A skorbut újabb ellenszere. 35-36 31. A Vezúv kitöréseinek ritmusa. 36 32. A csiramentes Novaja Zemlja. 36 33. Pusztul Egyiptom gyöngye. 36-37 34. A leggazdagabb néptörzs. 37-38 35. Fűtsünk jéggel! 38

36. Rakétákkal fogják a legmagasabb légrétegeket kikutatni. 38 37. A kávé eredete. 38-39

38. Kivándorlás és bevándorlás. 39 39. Fátlanítási kísérletek. 40 40. A Niagara vízesések kora. 40

41. Dr. Ecsedi István: Egy tiszai téli halászat. 41-44

42. Mariotti, A. Giovanni: Lucca. (ford. Tassy Ferenc.) 45-47 43. Dr. Koegel L.: Az őserdők élete. 47-50

44. Milacsek E. S.: Az Amazonas fejvadászai közt. 51-54 45. Szoboszlói P.: A francia transzafrikai vasútterv. 55-57 46. László M.: A kongó-óceáni-vasút kérdése. 58-59

(29)

47. Erdős A.: Kalandok és kalandorok országa. 60-62 48. Pákay Z.: Kanada közeledik. 62-63

49. Zoltán F.: 400 millió dollár Kalifornia vízellátásáért. 63-65 50. Lubovszky I.: Töredékek Kolumbusz naplójából. 66-67 51. Lubovszky I.: A szent hegy halála. 67-68

52. Dr. Abeghian A.: Zarathustra elhagyatott temploma. 68-69 53. Spitzer H.: Abesszíniai naplótöredékek. 70-73

54. Tauszky J. :Amerika őslakói nem voltak indiánok? 74-75 APRÓ KÖZLEMÉNYEK 55. 110 emelet. 76

56. A lepra Párisban. 76-77 57. A knossosi királyi palota. 77 58. Salamon kincse. 77-78

59. A kanadai rendőrség kutatásai. 78 60. Szénleletek Tasmániában. 78 61. A Duna és a Rajna. 78-79 62. Érdekes kísérlet. 79

63. A tengeri halászat és a repülőgép. 79-80 64. Hadjárat a moszkítók ellen. 80

65. Forró tenger a Déli-sarkon. 80

66. Karl János: Koppenhága. 81-84

67. Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor útján. 84-90 68. T. F.: Szőmba utolsó tánca. 91-93

69. Márton Béla dr.: San Sebastian. 93-97

(30)

70. Dr. Stancz Ernő: Eurázia örökösen fagyott földje. 97-100 71. A régi és a modern Spanyolország. 101-102

72. Barátságos kannibálok. 102-105 73. Kínai képek. 105-114

APRÓ KÖZLEMÉNYEK 74. Élet a déli póluson. 115-117

75. Ismeretlen tengerszorosok. 117 76. A Szuezi csatorna jubileuma. 117

77. Újabb adatok a napfoltok és a klíma közötti összefüggésről. 117-118 78. A Föld legjobban világított városa. 118

79. Hogyan öltözködnek a férfiak és a nők Kamcsatkában. 118 80. Normann települések a jégtakaró alatt. 119

81. A „legkeresettebb” földrész. 119 82. M.: Figyelem. 119

83. ÜZENETEK. 120

84. Fechner-Rhiem, Hanna: A régi Delhi. 121-124

85. Schmidt, Hans Walter: Palesztina népe és gazdasági élete. 125-128 86. Karl János: Nápolyi mozaik. 129-130

87. Várady-Szabó Sándor: Algéria száz éve francia gyarmat. 131-132 88. Strukat A.: Sivatagok és steppék a népek életében. 132-136

89. Droonberg, Emil: Kígyótánc-ünnep a zöld kígyók völgyében. 136-139 90. Schumacher, Dorothea G.: Mohammedán ünnepek és szokások. 140-141 91. Berzőffy Lilly: Gyémántkeresők. 141-144

92. Horváth Béla: Kisázsia belsejében. Ak-Szerályból Nigdébe. 144-148

(31)

APRÓ KÖZLEMÉNYEK 93. Hivatalos vizsgálat Nobile ügyében. 149-150

94. Mi van a csillagok között? 150

95. Újabb kutatások az Amazon-folyam környékén. 150 96. Ásatások Grönlandban. 150

97. A kihaló veddák. 150

98. A delejtű iránya 1930-ban. 150-151

99. Hegyi tavak az Alpesi Természetvédelmi Területen. 151 100. A harmadik út. 151

101. Kína a világgazdaságban. 151-152 102. A Karakorum expedíció. 152 103. A „Carnegie” pusztulása. 152 104. Óceánok és kontinensek között. 152 105. Expedíció – politikai háttérrel. 152-153 106. Echolotmérések a jégtakarón. 153 107. Tizenhét óra alatt a Föld körül. 153

108. Repülőállomások a közép atlanti óceánon. 153-154

109. Belga „nemzeti park” Közép-Afrikában. Expedíció az emberszabású majmok tanulmányozására. 154

110. Byrd repülőútja a Déli-sarkvidéken. 155 111. Az orosz gyarmatosítás új irányai. 155-156

112. Rendkívüli meleg New Yorkban 1930. februárjában. 156 113. Az angol világbirodalom őrállomásainak sorsa. 156-157 114. Az elnéptelenedő Dél-Franciaország. 157

115. A halak felkutatása visszhang segítségével. 157-158 116. Kínai orvosok. 158

117. Új vasútvonalak Ecuadorban. 158

(32)

118. A tengeri mérföld egységesítése. 158-159 119. KÖNYVEK 159-160

1. Jávorka S.-Csapody V.: A Magyar Flóra képekben. (Ism. Dr. Boros Ádám) 2. Horváth Béla, dr.: Törökország szívében

120. ÜZENETEK 160

121. Halász Gyula: Lóczy Lajos emlékezete 1849-1920. 161-164 122. Márton Béla: Lyon. 165-168

123. Horváth Károly: A virágkultúra Hollandiában. 169-171

124. Szilády Zoltán: Havasok és tengerszemek bolgár földön. 172-173 125. Schmidt, W. H.: A korinthoszi – csatorna. 173-174

126. Massinger K.: Hollandus hajók útja a Föld körül 1598-1601. 174-179 127. Schumacher, D. A. G.: A felláh. 180-182

128. Venzmer, Gerhard: Sétautazás az aztékek országában. 182-186 APRÓ KÖZLEMÉNYEK

129. A délfranciaországi árvíz. 187 130. Mélyfúrások a Spitzbergákon. 187

131. A világ legészakibb meteorológiai állomása. 187 132. A Zugspitzvasút. 187-189

133. A La Manche alagút. 189

134. Negro-afrikai-egyiptomi ősnyelv? 189 135. Négerek az USA-ban. 189

136. Az indiai „orleansi szűz”. 189

137. Vasútépítés a francia Kongó-vidéken. 189-190 138. Az ausztráliai nagy szárazság. 190

(33)

139. Új kínai térképek. 190

140. Új közlekedési vonalak Európában. 190-191 141. Ausztrália lakossága. 191

142. Filmfelvételek kartográfiai célból. 191 143. Ajinomoto. 191

144. Az „elveszett város”. 191

145. „A világ minden aranyáért sem!” 191 146. A legnagyobb kozmikus sebesség. 192 147. Afrikai szárazság. 192

148. Közép-Amerika jelentősége Észak- és Dél-Amerika állatföldrajza szempontjából. 192-193

149. Új közlekedési utak Bolíviában. 193-194 150. A földkerekség legdélibb városa. 194 151. A sarki jég 1929-ben. 194

152. Időjárás és klíma a Szaharában. 194-195 153. A Szahara és a sáskák. 195-196

154. Német-japán kereskedelmi forgalom. 196 155. Dél-India fehér és fekete zsidói. 196 156. A Sinanthropus. 196

157. A modern óceánjáró gőzösök átépítése. 196-197 158. Az útépítő gép. 197

159. Délkeletarábiai kutatások. 197 160. Labrador topografiája. 197 161. A délrhodesiai ásatások. 197-198 162. A sarkvidékek geografiája. 198-199 163. KÖNYVEK 199-200

1. Walter Geisler: Durch Australiens Wildnis. (Felfedező utazások Ausztrália kulturvárosai és vad népei között.)

2. Kéz A[ndor]: Új tudományos folyóirat. („Africa”.) 164. ÜZENETEK 200

(34)

165. Somogyi József: Az arany és a gyémánt hazája. 201-206 166. Halász Gyula: A földrajzi nevek írásáról. 207-213 167. Matolay Tibor: A 400 éves Panama csatorna. 214-222 168. Horváth Károly: Magyar tulipán. 222-229

169. Prettenhofer E.: Sardegna és a szárdok. 230-239 APRÓ KÖZLEMÉNYEK 170. A nankingi szent teknős. 239-240

171. Az Északi jegestengerre negyven gőzösből álló expedíció indul Szibéria kincseiért. 240

172. A korinthoszi csatorna. 240

173. Ványi Ferenc: Hispanián keresztül. 241-244 174. Márton Béla: Granada. 244-248

175. Busch-Zentner R.: Janina, a gólyák városa. Kép a nem-klasszikus Görögországból. (ford. Halász Gyula) 249-251

176. Massinger C.: A szerecsendió hazája. 251-254 177. Mendöl Tibor: Lettország. 255-275

APRÓ KÖZLEMÉNYEK 178. A Föld legmagasabb hegysége. 276

179. Anglia meg akarja vásárolni Grönlandot. 276

180. Stein Aurél új kutató-útra indult kínai Turkesztánba. 276 181. Felhőkarcolók versenye New Yorkban. 276-278

182. Repülőállomások az Északi sarkvidéken. 278

(35)

183. Kutatóintézet a felhők felett. 278-279 184. Tengeralatt járó autó. 279-280

185. Székely Béla: A kurdok. 281-286

186. Schwauss M.: Guatemalai tájak. 286-288

187. Karl János: Tíz perc alatt a Rax-Alpok tetejére. 288-290

188. Wallisch F.: A gibraltári galériákban. A világ leghatalmasabb sziklavára. 291- 292

189. Degenhausen H.: Állattenyésztés gépekkel. 293-294

190. Rålamb Kolos svéd királyi követ utazása Magyarországon át 1658-ban. (ford.

Scheitz Emil) 295-312 191. KÖNYVEK 313-316

Fridtjof Nansen: Becsapott nép.

APRÓ KÖZLEMÉNYEK 192. Mexico őslakói. 316-317

193. A mandzsuriai aranymezőkről. 317-318

194. A Carnegie mélységmérései a Csendes óceánban. 318 195. Tadzsikisztán. 318

196. Naomasa Yamasaki † (1870-1929.) 318-319 197. A világ népessége. 319

198. Oroszország mezőgazdasági átalakulása. 319-320

1. évfolyam 9-10. szám

199. Kéz Andor: Fridtjof Nansen. (1861-1930.) 321-331

200. Baktay Ervin: A Khaibár-szoros és India északnyugati határvidéke. 331-335

(36)

201. Horváth Károly: Jylland nyugati partjain. (A Jajongás-öblétől Anglia gyomráig.) 336-339

202. Bacsó Nándor: A Graf Zeppelin földkörüli útja. 340-342 203. Temesi Győző: Barangolás a görög szigetek között. 342-344 204. Gusztáv Adolf svéd trónörökös: Svédország és a svédek. 344-353 205. Temesi Győző: Hogyan keletkezik új magyar tó? 353-355

206. Schwauss M.: Az indián nő, mint háziasszony és anya. 356-358

207. Halász Gyula: A Balti-tengertől a Jeges-tengerig. (Végig Finnországon.) 359- 377

208. KÖNYVEK 378-381

Jakob Wassermann: Columbus.

APRÓ KÖZLEMÉNYEK 209. Ford várost létesít a brazíliai őserdőben. 381

210. A Fridtjof Nansen-föld. 382 211. A zsidók elterjedése a Földön. 382

212. Európa kiszorulása a világkereskedelemből. 382 213. Apróságok a légi közlekedés teréről. 382-384

(37)

1931

214. Márton Béla: Sevilla. 1-7

215. Koch Ferenc: Éghajlati szélsőségek. 7-13

216. Hlaváts Andor: Graubünden és a raetorománok. 14-32 217. Walkó Arisztid: A jáki templom. 32-33

218. KÖNYVEK 33-38

Charles W. Domville-Fife: Unter Wilden am Amazonas.

APRÓ KÖZLEMÉNYEK 219. A telefon Japánban. 39

220. Megtiltották a keresztény vallás tanítását Kínában. 39 221. Az indiai nacionalisták bojkottjának hatása. 39 222. Éhinségek a 19-ik században. 39

223. Érckutatás madártávlatból. 39 224. „Esőcsinálás” Amerikában. 39

225. A bábeltorony a népek legendáiban. 39-40 226. Európai őslakók a Kanári szigeteken. 40 227. Az arany, mint fizetési eszköz Kínában. 40 228. Figyelmeztetés! 40

229. Az „Italia” katasztrófája. 41-48

230. Baktay Ervin: Az indusok mithikus földrajza s a Himálaja hatása az ind képzeletre. 48-54

(38)

231. Ványi Ferenc: Egy nap a Szaharában. 54-60 232. Székely László: Csendélet Dél-Bantamban. 60-64 233. Tittes György: Törökország vasúti hálózata. 65-71

234. Temesi Győző: Athén, Delfi, Olimpia – és a földrajz. 71-73 235. Vogt G.: A csodálatos Egyiptom. 74-75

236. KÖNYVEK 76-77

C. F. Byland: Peru őslakói

APRÓ KÖZLEMÉNYEK 237. A huerta-gazdálkodás Spanyolországban. 77-78 238. A Kama-Pecsora viziut. 78-79

239. ÜZENETEK 79-80

240. Nemes Gábor: Stefansson az eszkimókról. 81-92

241. Székely László: Ruki apó szerencséje. Trópusi történet. 92-97 242. Baktay Ervin: Kasmir, a boldog völgy országa. 97-109

243. Halász Gyula: Az Etna körül. 110-112 244. Karl János: Élet a Bernina alján. 112-114

APRÓ KÖZLEMÉNYEK

245. Német expedíció a grönlandi belföldi-jég birodalmában. 114-116 246. A New-Zealandi „védett terület”. 116

247. A nappal hossza különböző szélességek alatt. 116-117 248. A Szahara múltja. 117

249. Gibraltár-alagút. 117-118 250. Cserebogár okozta károk. 118

251. Mennyivel emelkedne az óceánok vízszintje, ha a grönlandi jégtakaró megolvadna. 118

(39)

252. Korai kőkorszakból származó eszközök Kínában. 119 253. Az U.S.A. vadállománya. 119

254. Új felfedezés Arábiában. 119

255. A japán bevándorlás Brazíliába. 119

256. A kisebbségi kérdés megoldása Törökországban és Görögországban. 119-120 257. Kéz Andor: Délafrikai kőszéntelepek. 120

258. Helyreigazítás. 120

259. Szilády Zoltán: Vraca. 121-123

260. Kéz Andor: Afrika betegsége. 123-130 261. Bányai János: A székely Hargitából. 130-133 262. Halász Gyula: Repülőgépen a déli sarkra. 133-138 263. Márton Béla: Cordoba. 138-144

264. Horváth Károly: A rénszarvas és a lappok. 144-149 265. KÖNYVEK 150

Aujeszky László: Védekezés az időjárási károk ellen. (Ism. Berényi Dénes) APRÓ KÖZLEMÉNYEK

266. Kéz A.: Távolkelet túlnépesedése és kivándorlása. 151 267. Kéz A.: Nemzetközi Himalája expedíció. 151-152

268. Kéz A.: A nemzetközi vándorlás a XIX. és XX. században. 152-153 269. Koch: A tenger aranya. 153-154

270. Monaco területe. 154

271. New York állam lakosságában legutóbb beállott érdekes változások. 154 272. Középázsia kiszáradása. 154

273. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági élete az 1930 évi népszámlálás tükrében. 154-158

(40)

274. Rendszeres kereskedelmi expedíciók tengeri útvonalai Szibériába. 158-159 275. Őstörténelmi kutatások Grönlandban. 159

276. Norvégia lakossága. 159

277. A Nag-Hamadi duzzasztó-gát elkészült. 159

278. Topográfiai munkálatok az Észak-Afrikai olasz gyarmatokon. 159 279. A szovjet unió újabb repülő vonalai. 159

280. Líbia népesedési problémája. 159-160 281. A Panama szoros forgalma. 160

282. Tengeralattjáróval az Északisarkra. 160 283. Chile lakossága. 160

284. Japán lakossága. 160

285. Halász Gyula: Roald Amundsen emlékezete (1872-1928). 161-165 286. Koch Ferenc: A Zuider Zee kiszárítása. 166-172

287. Wallisch F.: A tengerkutató muzeum Monacoban. Tudomány a Rivierán. 172- 175

288. Varga Lajos: A finnek gőzfürdőháza. 175-178 289. Bulla Béla: Istria. 179-187

290. KÖNYVEK (Ism. Hettesheimer Ernő) 188-192 1. Emil Trinkler: Im Land der Stürme.

2. Steiner Lajos: Az időjárás.

3. J. Muron: Die spanische Insel.

APRÓ KÖZLEMÉNYEK 291. Az afrikai lakosság szociális átalakulása. 192-194 292. Forróégövi tavak vizének rétegződése. 194-195 293. A „Campo del Cielo” titka. 195-196

(41)

294. A kép és bálványimádás, valamint a boszorkányság a nyugati bantuknál. 196- 197

295. Chile mezőgazdasági viszonyai. 197-198 296. Az indiánusok kultúrája és átalakulása. 198-199 297. Szaloniki szabad zónájának forgalma. 199-200

298. Matolay Tibor: A sárkányfák szigetén. 201-212 299. Baktay Ervin: Lahor, Pandzsáb fővárosa. 212-220 300. Kéz Andor: A ciklonokról. 221-225

301. Márton Béla: A katalánok és Katalónia. 225-231 302. KÖNYVEK 231-232

1. Otto Myrbach: Wanderers Wetterbuch. (Ism. A. L.) 2. Colin Ross: Die Welt auf der Waage.

3. Siegfried Passarge: Deer Mensch im heissen Gürtel.

4. Europa im Automobil.

APRÓ KÖZLEMÉNYEK 303. Trinkler Emil. 233

304. A scoresbysundi új eszkimótelep. 233 305. St. Kilda 233-235

306. Földrajzi kutatások közép Yünnanban. 235-236 307. Új szabadkikötő New-Foundlandban. 236

308. Az oroszok 1930-as északsarki expedíciójának eredményei. 236 309. Sverdrup Otto. 236

310. A Cliperton sziget Franciaországé. 236-237 311. Indokína klímája. 237

312. Grönlandi expedíciók. 237-238

313. Gulyás József: Egy pataki rézmetsző diák. 238

(42)

314. Holland-India lakossága. 238

315. Rendszeres repülőszolgálat Afrikában. 238 316. Északafrikai gabonakereskedelem. 238-239 317. Törökország népének nyelvi megoszlása. 239 318. Az olasz Karakorum-expedíció. 239

319. Új vasútvonal Afrikában. 239 320. Délamerikai expedíciók. 239

321. Olasz-Szomáliföld népessége. 239-240

322. Befejeződött a „Willebrord Snellius” óceánografiai expedíciója. 240 323. A házasságkötések feltűnő növekedése Indiában. 240

324. Az Északi-tenger növekvő új szigetei. 240 325. Szibéria fagyott földje. 240

326. A szabad vadember szigorú „túlvilágirendőrsége”. 240

327. Kéz Andor: Andrée expedíciója. 241-244

328. Béynon Ödön: Walpole sziget. Detroit őslakóinak jelenlegi hazája. 244-247 329. Székely László: A feléledt krokodilus. Sumatrai vadásztörténet. 247-251 330. Halász Gyula: Shackleton élete és halála. 251-259

331. Kéz Andor: A Délafrikai Unió bennszülötteinek problémái. 259-265 332. Wallisch F.: Az eleuziszi misztérium templom. 265-269

333. Horváth Károly: Vásárhelyi Pál. 270-273 334. KÖNYVEK 273-278

„Ahol a kannibálok barangolnak”.

APRÓ KÖZLEMÉNYEK 335. Az egyházi állam lakossága. 278

(43)

336. Délarábiából. 278

337. A hollandiai fémipar. 278-279 338. A jávai cukoripar. 279-280 339. Kufra oázis megszállása. 280

340. Szemelvények Szilády Zoltán: „Bulgária” című könyvéből. 281-291 341. Varga Lajos: Az északskandináviai Jeges-tenger mellékén. 291-295 342. Somogyi József: Perzsia. 295-305

343. KÖNYVEK 305-306

Szilády Zoltán: Bulgária. (Ism. Mendöl T.)

APRÓ KÖZLEMÉNYEK 344. Az angol kikötők. 306-308

345. A „Turkszib”. 308-310

346. Átkelés a Danikilföldön. 310-311 347. Az amsterdami gyémántipar. 311

348. Réthly Antal: Két év kisázsiai Törökországban. 313-326 349. Márton Béla: Arles. 326-331

350. Hankó Béla: Az albán paraszt életmódja. 331-333 351. Az utolsó állomás. 334-336

352. Varga Lajos: A lappok földjének csodái. 336-341

353. Horváth Károly: A dán fővárosból a dán tanyákra. 341-343

(44)

APRÓ KÖZLEMÉNYEK 354. Délamerika és az Unio imperializmusa. 343-345 355. A gazdasági válság Délamerikában. 345-346 356. New York, a világ legnagyobb kikötője. 346-349 357. Egyiptom iparának növekedése. 349-350

358. A világ kereskedelmi flottája 1930-ban. 350

359. A Bermudák környéki mélytengeri kutatás és Beebe bathoszférája. 350-351 360. A jéghegyek gyakorisága. 352

361. Viktor Lebzelter: A Felső-Omuramba és Ovambo vidéki busmanokról. 353-358 362. Hlaváts Andor: A Loire völgye és várkastélyai. 357-364

363. Hankó Béla: Lakodalom Dél-Albániában. 364-366 364. Kéz Andor: A damaszkuszi oázis. 367-369

365. Matolay Tibor: A kreol-szellem kialakulása s mai válsága. 369-374 366. Somogyi József: Perzsia. 374-383

367. KÖNYVEK 384

Kurt Hielscher: Deutschland.

APRÓ KÖZLEMÉNYEK 368. A Hudson Bay vasút. 384-385

369. Hamburg, Rotterdam és Anvers forgalma. 385 370. Vasúti kompjáratok. 385-387

371. Töltés Rügen és Stralsund között. 387

372. A fontosabb vasérctermő államok termelése 1930-ban. 387 373. Petroleumvezeték Kirkukból Tripolisba és Haifába. 387-388 374. Az óraipar és órakereskedelem. 388

(45)

375. Eltűnt sarki kutatók. 388-389

376. Norvégia térfoglalása Keletgrönlandon. 389 377. A műselyem a világgazdaságban. 389 378. A Newyork-Istanbuli repülés. 389-390

379. A dán Grönland expedíció tudományos eredményei 1931-ben. 390 380. A tengeri kereskedelem válsága. 390-392

(46)

Szerzői névmutató

Abeghian, A.: 52 Aujeszky László: 302 Bacsó Nándor: 202

Baktay Ervin: 67, 200, 230, 242, 299 Bányai János: 261

Berényi Dénes: 265 Berzőffy Lilly: 91 Béynon Ödön: 328 Boros Ádám: 119 Brückner, A.: 4 Bulla Béla: 289 Busch-Zentner, R.: 175 Csapody V[era]: 119 Degenhausen, H.: 189 Droonberg, Emil: 89 Ecsedi István: 41 Erdős A.: 7, 47

Fechner-Rhiem, Hanna: 84 Fehér J.: 2

Geisler, Walter: 163 Gulyás József: 313 Gusztáv Adolf, VI.: 204

Halász Gyula: 121, 166, 207, 243, 262, 285, 330

Hankó Béla: 350, 363 Hettesheimer Ernő: 290 Hlaváts Andor: 216, 362 Hoffmann, W. H.: 8 Horváth Béla: 92, 119

Horváth Károly: 123, 168, 201, 264, 333, 353

Jávorka S[ándor]: 119 Karl János: 66, 86, 187, 244

Kéz Andor: 163, 199, 257, 260, 266, 267, 268, 300, 327, 331, 364

Kiss Lajos: 1

Koch Ferenc: 215, 269, 286 Koegel, L.: 43

Lakatos R.: 9 László M.: 46 Lebzelter, Viktor: 361 Lubovszky I.: 50, 51 Mariotti, A. Giovanni: 42

Márton Béla: 69, 122, 174, 214, 263, 301, 349 Massinger K.: 126, 176

Matolay Tibor: 167, 298, 365 Mendöl Tibor: 177, 343 Milacsek, E. S.: 44 Milleker Rezső: 82 Nansen, Fridtjof: 191 Nemes Gábor: 240 Pákay Z[solt]: 48 Prettenhofer, E.: 169 Rålamb, Kolos: 184 Remete K.: 10 Réthly Antal: 348 Scheitz Emil: 190

Schmidt, Hans Walter: 85, 125 Schumacher, Dorothea G.: 90, 127 Schwauss, M.: 186, 206

Somogyi József: 165, 342, 366

(47)

Spitzer, H[einrich]: 53 Stancz Ernő: 70 Strukat, A.: 88 Székely Béla: 185

Székely László: 232, 241, 329 Szilády Zoltán: 124, 259, 340 Szoboszlói P.: 6, 45

T. F.: 68 Tauszky J.: 54

Temesi Győző: 203, 205, 234

Tittes György: 233 Ványi Ferenc: 173, 231 Várady-Szabó Sándor: 87 Varga Lajos: 288, 341, 352 Venzmer, Gerhard: 128 Vogt, G.: 235

Walkó Arisztid: 217

Wallisch, Friedrich: 3, 5, 188, 287, 332 Wassermann, Jakob: 208

Zoltán F.: 49

(48)

Földrajzi mutató

A

Aach folyó: 61 Aachen: 98 Aalesund: 327 Abadan: 366 Abbasanta: 169 Abbazia: 289

Abesszínia: 37, 53, 166, 346 Aconcagua: 295

Acsibal: 242 Adams County: 54 Adana: 92, 233, 348 Adelieland: 215 Aden: 47, 113, 260 Aderno: 243

Adriai-tenger: 3, 125, 166, 289 Afganisztán: 84, 166, 303, 342

Afrika: 8, 9, 10, 25, 26, 45, 46, 53, 71, 100, 126, 147, 152, 165, 167, 169, 215, 223, 248, 249, 257, 260, 291, 294, 298, 315, 316, 319, 331, 339 → lásd még: Észak-Afrika, Közép- Afrika

Afyonkarahisar: 233 Agaszár: 92

Agheila: 278 Agoeng-vulkán: 68 Agra: 84

Ak-Szerály: 92

Akka: 85 Akkai-öböl: 85 Alasehir: 233

Alaszka: 240, 264, 273, 285, 327, 352 Alazej-folyó: 70

Albánia: 3, 26, 350, 363 Alberobello: 169 Albert-tó: 9 Alberta: 368 Albula-folyó: 216 Alcantara: 243 Aldan: 279 Alep: 233

Aleuti-szigetek: 264 Alexandrette: 233 Alexandria: 357 Alfeosz-folyó: 234 Alföld: 166, 168, 333 Alger: 87, 166, 231 Algéria: 87, 153, 316 Alghero: 169 Algonac: 328 Alicante: 237 Alma-Ata: 345

Alpok: 16, 86, 114, 122, 132, 140, 166, 169, 216, 264, 378

(49)

Amanusz-masszívum: 233 Amarnáth-barlang: 242 Amasya: 233

Amazonas-folyó: 4, 14, 43, 44, 95, 166, 215 Amazonas-medence: 215

Amboise: 362

Amerika (földrész): 8, 11, 23, 26, 54, 55, 74, 122, 126, 144, 145, 146, 157, 166, 167, 169, 214, 224, 249, 262, 264, 296 → lásd még:

Dél-Amerika, Észak-Amerika, Közép- Amerika

Amerikai Egyesült Államok: 11, 20, 34, 38, 49, 63, 88, 112, 114, 118, 135, 165, 166, 227, 253, 255, 264, 268, 273, 281, 297, 310, 328, 354, 356, 358, 360, 365, 372, 374, 377 Ammertaler Öd.: 99

Amszterdam: 286, 337, 347 Amu-Darja: 88, 351 Amur: 70

Anaga-hegység: 298 Anahuac-völgy: 128, 167 Anatólia: 233, 256, 348 Andalúzia: 214

Andok: 44, 149, 166, 295, 365 Angara: 18

Angers: 362

Anglia: 23, 38, 45, 47, 54, 60, 63, 76, 80, 113, 126, 133, 167, 171, 233, 237, 249, 264, 282, 286, 344, 370, 378→ lásd még: Nagy- Britannia

Anglona: 169

Angmagsalik: 304, 312 Angol-Kelet-Afrika: 153 Angola: 165, 319, 361

Ankara: 233, 348 Annunziata: 243 Antalya: 348

Antarktisz: 65, 74, 75, 162, 215, 260 Antillák: 7, 148, 298

Kis-Antillák: 167 Antwerpen: 19 Anvers: 347, 369, 380 Apia: 103

Appennin-hegység: 42 Apulia: 169

Arab-sivatag: 254

Arábia: 159, 254, 260 → lásd még: Dél-Arábia Arábiai-sivatag: 215

Aracuan-föld: 295 Arad: 333

Aragónia: 169, 301 Aranypart: 8 Aravalli-hegyek: 84 Arbatax: 169 Arborea: 169 Ardezi-fennsík: 216

Argentína: 38, 44, 88, 149, 166, 260, 268, 293, 330, 354, 355, 365, 374

Arhangelszk: 105, 140, 238, 279 Arizona: 49, 144

Arizonai-sivatag: 215 Arizzo: 169

Arktisz: 162 Arles: 349 Armagnac: 114

(50)

Arosa: 216 Arsa-folyó: 289 Arsa-völgye: 289 Arsamas: 140 Asinara: 169

Asszuan: 33, 215, 277 Aszmaz: 92

Asztara: 342 Aszterabad: 342 Atakama-sivatag: 296 Athén: 234, 332 Athos: 51

Atlanti-óceán: 10, 19, 63, 66, 108, 126, 148, 152, 165, 166, 167, 237, 249, 319, 360, 362, 378

Atlasz-hegység: 153, 231 Atrato-folyó: 167 Attika: 332

Ausztrália: 20, 26, 38, 88, 104, 138, 141, 148, 215, 255, 260, 268, 374

Ausztria: 3, 20, 26, 38, 53, 169, 250, 289, 370, 374 Auvergne-hegység: 129

Avers Cresta: 216 Avon-folyó: 344

Axel Heiberg-gleccser: 262 Aysen-föld: 295

Azori-szigetek: 50, 167, 282

Ázsia: 26, 81, 104, 121, 126, 166, 168, 264, 268, 291, 303, 342 → lásd még: Elő-Ázsia, Kelet-Ázsia, Kisázsia, Közép-Ázsia

B

Babilon: 47 Bácska: 166 Bacu-Abis: 169 Baden: 268 Baden állam: 61

Baffin-öböl: 59, 80, 151, 360 Bagdad: 233, 249, 366 Bahasa-folyó: 329 Bahia állam: 91 Bajat: 92 Bajkál-tó: 18 Baktria: 242 Baku: 52, 342, 366

Balaton: 121, 166 Balatonarács: 121 Baleárok: 301 Bali: 68, 292 Balikesir: 233

Balkán-félsziget: 92, 259, 297 Balkán-hegység: 124, 259, 378 Balkas-tó: 111, 345

Bálna-öböl: 110, 262 Bambili: 9

Bamo: 121 Bánát: 166 Bangui: 9