BALOGH KÁLMÁN, GYÓGYSZERTAN.

GYÓGYSZERTAN.

ÍRTA

B A L O G H K Á L M Á N ,

ORVOSTUDOR, NY. R. TANÁR A KOLOZSVÁRI ORVOS-SEBÉSZETI TANINTÉZETNÉL, AZ ERDÉLYI ORSZÁGOS ORVOSI TANÁCS, AZ ERDÉLYI MÚZEUMEGYLET V Á ­ LASZTMÁNYI, A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA L E V E L E Z Ő , A BUDAPESTI ORVOSEGYLET LEVELEZŐ, A MAGYAR ORVOSI KÖNYVKIADÓ TÁRSULAT IGAZGATÓ TANÁCSBELI É S A KIR. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT RENDES

T A G J A , VALAMINT AZ UTÓBBI EGYLET EGYKORI ELSŐ TITKÁBA.

74 a s z ö v e g k ö z é n y o m o t t f a m e t s z e t t e l .

P E S T

Pest, 1 8 6 6 . Nyomatott E m i c h Gusztáv, magy. akad. könyvnyomdásznál.

E L Ő S Z Ó

Egyszersmind a gyógyszertan előadásával meg­

bízva, annak hiányát igen éreztem, hogy magyar­

ajkú tanítványaimnak könyvet nem ajálhatok, mely­

ből anyanyelvükön a gyógyszerekről tanúihatnának, mi arra határozott, hogy előadásaimra készített jegy­

zeteimet könyvalakba öntsem, s iparkodtam, misze­

rint munkámba minden használhatót összegyűjtsék;

azonban a lehető legnagyobb rövidség mellett oda törekedtem, hogy könyvem ne egyszerű adathalmaz legyen, hanem a szerek hatásai elősorolásánál, a he­

lyesnek szem előtt tartása mellett, óvatos legyek és kritikai felfogással járjak el, minek megfelelőleg ezen munkám tartalma minden föltevénytől és elmefutta­

tástól ment, hanem szigorúan tárgyilagos : így pedig a leírt szerek csakis oly esetekben ajáltatnak, hol tapasztalás szerint biztosan, vagy legalább valószínű­

séggel hasznosak lehetnek, míg oly gyógyjavalatokat gondosan kerültem, hol úgyszólván csak az alkal­

mazó szeszélye szerepelt, melynek a nem indokolható véletlen kedvezett.

A felosztás az, melyet előadásaimnál követek,

s mely szerint tanszékem gyógyszergyüjteménye

rendezve van, t. i. tisztán vegytani. Minden addigi

felosztást gondosan áttanulmányozva, valamint ezen tárgy felett igen sokat gondolkodva, végtére azon megállapodásra jutottam, hogy a gyógyszerek, vagy ezek fő hatóanyagának vegytani viszonyai, mostani ösmereteink mellett, osztályozási elvül célszerűen használhatók, minthogy ekként még a legalkalmato­

sabb átnézetben rendezhetők.

A tisztán természettani gyógyhatányoknak kü­

lön osztályt szántam, habár csak rövidet, minthogy jelenleg tovább nem terjeszkedhettem.

A tanulás könnyítése végett a szöveg közé né­

hány fametszetet nyomattam.

Emich Gusztáv úr irányában újra köszönetemet kell kifejeznem, hogy úgy a kiadóra, mint a szerzőre nézve egyaránt sivár orvosi irodalmunk mezején, jobb jövő hitében, lankadatlan buzgóságú.

Kolozsvárott, 1866-iki télutó 12-én.

Balogh Kálmán.

T A R T A L O M .

E l ő z m é n y e k

A gyógyszertan fogalma és felosztása

E L S Ő OSZTÁLY.

A gyógyanyagok h a t á s a és használásáról átalában réve A) A gyógyanyagok hatásáról átalában véve

E ) A gyógyszerek használásáról átalában v é v e .

MÁSODIK OSZTÁLY.

Anyagok az ásványvegytan köréből

A) Vegytani elemek . . . .

B) A vegytani elemek élegjei

C) Élenyes ásványsavak és ezek összeköttetései.

D ) Kénegek

E ) Sófélék (Haloidverbindungen)

HARMADIK OSZTÁLY.

Anyagok a szénenyegyületek köréből

A ) E g y parányú lang- és ezeknek megfelelő savgyökök B ) Több parányú lang- és ezeknek megfelelő savgyökök C) Több parányú s a v g y ö k ö k megfelelő langgyökök nélkül D ) Sónemző gyökök (Haloidradicale)

E ) Ösmeretlen gyökű összeköttetések E a . Szénvizegyek

Eb. Mannitfélék

Ec. Cukorképzők (Glucoside) és a hozzájuk hasonló rokonanyagok

E d . Jegecülő keserű anyagok . „

E e . Ösmeretlen gyökű szénenyegyületi alak Ef. Fehérnyefélék származékai

E g . Festőanyagok E h . Illóolajok é s gyanták

N E G Y E D I K OSZTÁLY.

A vényirásról

1. §. A gyógyszertári súlyokról . 2. §. A vényminta

3. §. A gyógyszerkészités rendeléséről

ÖTÖDIK OSZTÁLY.

Természettani gyógyhatányokról . . 1. §. A levegőnyomás és levegőmozgás 2. §. A fény . .

3. §. A villamosság 4. §. A meleg 5. §. Az égalj

A z á b r á k j e g y z é k e .

1 ábra. Angyalfűgyökér haránt metszete . 2 F i n o m fahéj kérgének haránt metszete .

3 ^B Chinai fahéj kérgének haránt metszete .

4 Malabári fahéj kérgének haránt metszete 5 „ Vörös t a r n i o g y ö k é r haránt metszete 6 „ Tormagyökér haránt átmetszető 7 „ Szertecsék gyökér haránt metszete 8 „ Katánggyökér haránt á t m e t s z e t e .

9 ^B Pitypánggyökér haránt átmetszete

10 „ Tarackgyökér haránt metszete 11 „ Sásgyökér haránt átmetszete 12 „ Nadálytő-gyökér haránt metszete 13 „ Bojtorjángyökér haránt metszete

14 „ Zilízgyökér haránt metszete . . . .

10 „ Veracruzi szárcsagyökér haránt metszete . 16 „ Hondurasi szárcsagyökér haránt metszete 17 „ É d e s páfrány gyökér haránt metszete 18 „ Fűzkérgek haránt metszetei 19 „ Jalapagyökér haránt metszete 2 0 „ Iglicgyökér haránt metszete . 21 „ Szappanfűgyökér haránt metszete 22 „ Szenegagyökér haránt metszete 2 3 „ Kainkagyökér haránt metszete . 2 4 „ É d e s g y ö k é r haránt metszete 2 5 „ T ö l g y k é r e g haránt metszete

26 „ F o l y g o n u m bistorta gyökerének haránt metszete

27 „ Ciklászgyökér haránt metszete . . . .

2 8 „ Erdei páfrány gyökerének haránt metszete 2 9 „ Gránátfagyökér kérgének haránt metszete 30 „ Rumexgyökér haránt metszete

31 „ Timpógyökér haránt metszete 32 „ Ratanhiagyökér haránt metszete 3 3 „ Petrezselyemgyökér haránt metszete 3 4 „ Eolombógyökér haránt metszete

v m

35 „ Angasturakéreg haránt metszete 3 6 „ Keserű quassiagyökér haránt metszete . 37 „ Quassiagyökér haránt metszete

8 8 „ Keserű quassiakéreg haránt metszene 39 „ Simarubakéreg haránt metszete 4 0 „ Kaszkarillakéreg haránt metszete . 41 „ Kálmuszgyökér haránt metszete 4*2 „ a) Kappanőrgyökér haránt metszete 4 2 „ b) Bösövénymag haránt metszete 4 3 „ G ö n y e g y ö k é r haránt metszete 4 4 „ Bukkólevelek

4 5 „ Gyökönkegyökér haránt metszete 4 6 „ Szerpentáriagyökér haránt metszete 4 7 „ Imperatoriagyökér haránt metszete 4 8 „ Gyüszünkelével . . . 4 0 „ Korpafűmag

5 0 „ A chinafa galykérgének haránt metszete 51 „ A chinafa törzskérgének haránt metszete 5 2 n A chinakéreg háncssejtei

5 3 „ A háncssejtek elhelyezései a különböző chinakérgekben

5 4 „ Nadragulyagyökér haránt metszetei " "

55 „ Fehér zsáspagyökér haránt metszete 5 6 „ Kikiricsgyökér függélyes metszete 57 „ Hány gyökér haránt metszete

5 8 „ Fareiragyökér és szár haránt metszete 5 9 „ Buzérgyökér haránt metszete

6 0 „ Szantálfa haránt metszete 61 „ Alkannagyökér 6 2 „ Rheumgyökér 6 3 „ Szennalevelek 6 4 „ Ánizsmag haránt metszete 6 5 „ É d e s köménymag haránt metszete 6 6 „ Római köménymag haránt metszete 67 „ Közönséges köménymag haránt metszete 6 8 „ Koriandermag haránt metszete

69 „ Szasszafraszfa haránt metszete } . 70 „ Galangagyökér haránt metszete 71 „ Zedoáriagyökér haránt metszete 7 2 „ Gyömbérgyökér haránt metszete 73 „ Szabina galyjai

7 4 ⁿ Firenzei nősziromgyökér haránt metszete

H o l a szövegben különösen m e g j e g y e z v e nincs, az ábrák csekély nagyitás mellett rajzolvák.

E L Ő Z M É N Y E K

A gyógyszertan fogalma és felosztása.

A g y ó g y s z e r t a n körébe azon h a t á n y o k t á r g y a l á s a tar­

t o z i k , m e l y e k a szervezetben v a g y k ö z v e t l e n ü l , v a g y vég­

e r e d m é n y ü k b e n vegyi változásokat idézvén elő, ezen sajátsá­

g a i k következtében gyógycélból h a s z n á l t a t n a k , minélfogva azon eszközök és eljárások k i z á r v á k , melyeknek a gyógykeze­

lésben tisztán erőmüvi s a j á t s á g a i k n á l fogva van jelentőségük.

Nemcsak különbféle á s v á n y o k , növény- és állati részek gyógy­

tulajdonságairól fogok szólani, h a n e m egyszersmind a hőmér­

sék és a villamosságnak a szervezetre való befolyását is elő fogom a d n i , mennyiben általuk az egész test, v a g y ennek e g y e s részei a n y a g f o r g a l m á r a hatni a k a r u n k , míg ellenben azon rendeltetésükkel nem foglalkozandok, h o g y általuk miként le­

hessen e g y e s tagrészeket eltávolítanunk, ezt szintolyképen a sebészeti eszköztanban t á r g y a l t a t n i v é l v é n , mint odavaló a k é s e k , ollók sat. eszközök e l ő a d á s a . Azonban megvallom, hogy a g y ó g y s z e r t a n fogalmát egész biztossággal meghatá­

r o z h a t ó n a k nem t a r t o m , m e r t például a bőrlobnál^iideg bo­

r o g a t á s o k a l k a l m a z á s a k o r , midőn a szervezettől meleget tá­

volítunk el-, tisztán erömüvileg c s e l e k s z ü n k , s csak az ered­

mény vegyi, mennyiben azon esetben helybelileg, v a g y á t a l á ­ b a n véve az anyagforgalom csökkentését o k o z t u k ; m á s k o r pedig, midőn üszkösödő bujafekélynél izzó vasat a l k a l m a z u n k , a roncsolást a szövetben okozott vegyi változás folytán eszkö­

zöljük, minek célja a rosz szövetrészek eltávolitása. A g y a k o r ­ lat a hideg borogatások t á r g y a l á s á t a g y ó g y s z e r t a n b a helyezi, míg az izzó vasét az átalános sebészeti g y ó g y t a n b a n tartja cél­

szerűnek, noha ezen különválasztás elméletilég nem indokol­

h a t ó . Részemről azonban elméleti okoskodások és következte-

GYÓGY8ZEHTAN, ~ " 1

tések kedvéért a g y a k o r l a t i tért el nem h a g y o m , s itt oly dol­

g o k b a bővebben nem fogok b o c s á t k o z n i , melyek egyedül a sebészet k ö r é b e v a l ó k n a k t a r t a t n a k .

A g y ó g y s z e r t a n (pharmacologia) külön részeiként a gyógyszerárúisme ( p h a r m a c o g n o s i a ) , gyógyszerhatás- (phar­

m a e o d y n a m i a ) és a vényirástan (Receptirkunde, p h a r m a c o k a ­ tographologia) szerepelnek, ezen t a n o k r a pedig, a nélkül hogy a z o k a t k ü l ö n v á l a s z t a n á m , k ö n y v e m folyamában kellő figyel­

met fogok fordítani, s következő osztályokat állítok f e l : I. o s z t á l y . A g y ó g y a n y a g o k hatása- és használásáról á t a l á b a n véve.

I I . o s z t á l y . A n y a g o k az á s v á n y v e g y t a n köréből.

I I I . o s z t á l y . A n y a g o k a szénenyegyületek köréből.

IV. o s z t á l y . A vényirásról.

V. o s z t á l y . A természettani g y ó g y h a t á n y o k .

ELSŐ OSZTÁLY.

A gyógyanyagok hatása és használásáról átalá­

ban véve.

A) A gyógyanyagok hatásáról átalában véve.

A szervi élet lényege az a n y a g f o r g a l o m , mire mindan­

n a k , mivel csereviszonyba l é p h e t ü n k és l é p ü n k , befolyása v a n , e n n e k misége azonban különböző úgy a működő h a t á n y tulajdonságai és mennyisége s z e r i n t , mint a szervezet meg­

levő állapota értelmében. A g y ó g y a n y a g o k jelentősége szinte azon h a t á s minősége és n a g y s á g á t ó l függ, melyet a szervezet a n y a g f o r g a l m á r a , a k á r eredetileg kisebb helyre szorítkozvaj a k á r k i t e r j e d t e b b e n , v a g y á t a l á n o s a n , gyakorolni k é p e s e k . V a n n a k g y ó g y a n y a g o k , m e l y e k az a n y a g f o r g a l m a t eme­

lik, s ismét mások, melyek azt c s ö k k e n t i k , v a g y épen meg­

semmisítik; továbbá úgy az e m e l é s , mint a csökkentés majd mulékonyan, majd tartósan t ö r t é n , minélfogva m i n d a n n y i a n öt osztályBS, lennének s o r o z h a t o k , t. i . : a) olyanok, m e l y e k az anyagforgalmat tartósan és b) mulékonyan e m e l i k , c) p e d i g olyanok, melyek a r r a m u l é k o n y a n és d) tartósan csök­

kentőleg h a t n a k , végül e) a z o k , m e l y e k az a n y a g f o r g a l m a t megsemmisítik, ezeket a vegyileg roncsoló szerek képviselvén.

Hogy 'pedig- ezen felosztást k ö n y v e m folyamában nem köve­

tem, a n n a k okát abban kell k e r e s n i , miszerint a g y ó g y a n y a ­ g o k h a t á s á n a k körében a k u t a t á s o k eddig szabatos ered­

m é n y r e nem v e z e t t e k , mely előzményt a n n a k helyes véghez­

vitele okvetlenül megkivánja, s épen ezért czélszertibbnek tar­

tottam egész kiterjedésben és minden kitérés nélkül v e g y t a n i felosztást k ö v e t n i , vagyis a g y ó g y a n y a g o k a t nem h a t á s a i k ,

i»

h a n e m vegytani tulajdonságaik szerint osztályozni, de minda­

mellett a g y ó g y a n y a g o k n a k az érintett felosztás szerinti átte­

kintését célszerűnek tekintem.

Azon a n y a g o k k ö z é , melyek az anyagforgalmat hely­ b e l i l e g , v a g y á t a l á n o s a n , de csak mulékonyan emelik, tar­

toznak a tüsszentetők (errhina, sternutatoria, p t a r m i c a ) , a ki­

köpésre ingerlők (expectorantia, bechica Stimulantia), az un­

dorítók (nauseosa), h á n y t a t o k ( v o m i t i v a ) , epehajtók (Chola­

g o g a ) , szélhajtók (carminativa), izgató izzasztók (diaphore­

tica excitantia), átalánosan ingerlők (Stimulantia, calefacien­

t i a , analeptica).

A tüsszentetők a k é n t h a t n a k , hogy az orr n y á k h á r t y á j á t i z g a t v á n , ennek következtében erőszakos légüritési mozgást v a g y mozgásokat e r e d m é n y e z n e k ; a tüsszentési műveletet pe­

dig előidézzük, midőn vagy a szervezetet aléltságából föl­

ébreszteni (részegségnél), v a g y rendellenes mozgásokat meg­

szüntetni (nehézkórnál) a k a r u n k . H a s z n á l j á k m é g a tüsszen­

tetőket a k ö t h á r t y a idült l o b j á n á l , midőn elvonólag a k a r n a k hatni. G y e n g é b b e k : v í z g ő z ö k , c u k o r , H g²C l ; erösébbek : H⁴N C l , majorána, zsálya, kakukfü, lavandula, dohány, zsás­

p a g y ö k é r , asarum, k u t y a t e j g y á n t a (euphorbium).

A kiköpésre ingerlők azok, melyek erősebb v a g y gyor­

s a b b légkiüritési mozgásokat e r e d m é n y e z v e , a légutak és a tüdők belseje t a r t a l m á n a k kiürítését előmozdítják. Ilyenek : H³N - , halvány- és az iblánylég, a dohányfüst, a kátrány-, ter­

pentingőz, az illó o l a j o k , a g y a n t á k , balzsamok, a benzoe­

s a v , h á n y b o r k ő , gyökönk'e, t e n g e r i h a g y m a , h a m a n y k é n e g , kámfor.

Az undorítók, nemkülönben a h á n y t a t o k a gyomor n y á k ­ h á r t y á j á b a n a lob homályos megduzzadási s z a k á t idézik elő, m é g p e d i g undoritáskor c s e k é l y e b b , míg h á n y á s a l k a l m á v a l j e l e n t é k e n y e b b m é r t é k b e n , ezen b á n t a l m a z o t t s á g pedig ú g y helybelileg, mint átterjedés útján (reflexió) egyébhol is izom­

mozgást eredményez, ez majd az eledelektől való tartózkodás­

ból, majd pedig a gyomor b e n u é k é n e k erőszakos kiürítéséből ( h á n y á s ) állván. Az undoritás igénybevételét elkerülhetjük, míg h á n y t a t ó t a k k o r adunk, midőn a gyomorban levő á r t a l m a s a n y a g o k a t eltávolítani a k a r j u k , s ezek valóban eltávolítha-

t o k , de igen természetesen a gyomor falának megrongált ál­

lapotban lennie nem szabad. T o v á b b á h á n y á s s a l kísérletet t e s z n e k , midőn a tüdőkben felhalmozódott savót, igy a lobos vizenyőnél, kiürttetni szándékoznak sat. A hánytató szerek csekélyebb mennyiségben nyújtva undoritók. Ide t a r t o z n a k : h á n y b o r k ő , d á r d a n y k e n e g , Z n S 0⁴, H g²C l , emetin, tengeri h a g y m a ; ezenkívül langyos víz j e l e n t é k e n y mennyiségben, a g a r a t csiklandozása, n a g y m é r v ű v é r b o c s á t á s .

E p e h a j t ó k n a k m o n d a t n a k , melyek az epeelválasztást n ö v e l i k , s ezért a h á n y t a t ó k a t és h a s h a j t ó k a t , melyek egy­

szerűen az epe g y o r s a b b és így változatlan, vagy kevésbé vál­

tozott kiürítését e s z k ö z l i k , ide nem számithatni. Azon érte­

lemben h a t n a k a NaCl és m á s szikeny-összeköttetések, cseleny, H g²C l és m á s higanyegyületek, áloé, rheum, a fecskefü (che­

lidonium), p i t y p a n g ( t a r a x a c u m ) .

A szélhajtók működésének l é n y e g e , miszerint a belek izomzatát összehúzódásra ingerelvén, az azokban felhalmozó­

dott légek kiürítésére visznek. I d e t a r t o z n a k az illatos olajok, és az ezeket t a r t a l m a z ó t á r g y a k á t a l á b a n véve, különösen pe­

dig a f a h é j , g y ö m b é r , b o r s , s z e r e c s e n d i ó , k á l m u s z g y ö k é r , borsos m e n t a , székfti, kömény, é d e s k ö m é n y , k o r i a n d e r , ánizs és a chinai t h e a ; továbbá a k ö n e n y l é g e g (Ammoniak) sze­

szes készítményei, a finom aszúborok, a meleg, mozgás.

Az izzasztók, melyek izgatás á l t a l h a t n a k , v a g y közvet­

lenül a bőrt é r i k , v a g y p e d i g á t a l á b a n véve az anyagforgal­

m a t e m e l v é n , n a g y o b b állati meleget e r e d m é n y e z n e k , mi a vizgőzök élénkebb elpárolgásával v a n egybekötve. Ide szá­

m i t h a t ó k : a borégény, pézsma, h ó d o n y , k á m f o r , Sassafras, g u a k o , az illó olajak, balzsamok és g y a n t á k , a benzoé-sav és a k é n ; t o v á b b á a meleg fürdők , b ő r d ö r z s ö l é s e k , m o z g á s és m á s erösebb izommunka.

Az á t a l á n o s ingerlők a szervezet a n y a g f o r g a l m á t egész kiterjedésében élénkíteni l á t s z a n a k , mi azonban n a g y o b b fo­

gyással lévén egybekötve, anélkül h o g y megfelelő pótlás tör­

ténhetne, huzamosabb h a t á s u k esetében végül igen k ö n n y e n az anyagforgalom csökkenésének j e l e n s é g e i merülhetnek fel, mint ezt különösen a vilany- és a borlangnál t a p a s z t a l j u k ;

ide tartoznak továbbá : a balzsamok , H⁴N - összeköttetések, illó olajok, a villamosság, öröm és a gyors zene. Itt kell meg­

említenünk e g y e s szövetek i n g e r e i t , milyen a szoral a ge­

rinc- és a n y ű l t a g y idegsejtéire nézve.

Az anyagforgalom tarlós emelésére szolgálnak, m é g pedig helybelileg, az erős has- (cathartica acria, p u r g a n t i a drastica) és a csipös húgyhajtók (diuretica a c r i a ) , a nyálelválasztók (sialagoga), a méhvérzést előmozdítók ( e m m e n a g o g a ) és a kép­

zők ( t o n i c a , roborantia, euplastica). Megtörtént, hogy azon szerek, m e l y e k helybelileg az anyagforgalom emelkedésével j á r n a k , az itt előidézett változatoknál fogva a többi szövetek a n y a g f o r g a l m á n a k csökkenését e r e d m é n y e z i k , így az erős hashajtók a belek n y á k h á r t y á j á b a n a lob homályos megduz­

zadási s z a k á t e r e d m é n y e z i k , mi kétségkívül az anyagfor­

galom emelkedésében á l l , j e l e n t é k e n y anyagvesztés által azonban végül a szervezet anyagforgalmát egészben véve csökkentik.

Az erős hashajtók, mint m á r említve volt, a k é n t h a t n a k , miszerint a belek n y á k h á r t y á j á b a n a lob homályos megduzza­

dási s z a k á t idézik e l ő , ez pedig n a g y mennyiségű savós iz­

z a d m á n y n y a l j á r , mi azután a bél többi bennékével egyetem­

ben kiüritetik. Hogy az erős hashajtók a gyomor n y á k h á r ­ tyáját nem i n g e r l i k , s így h á n y á s t nem idéznek e l ő , onnét van, hogy ható a n y a g a i k elegendő mennyiségben közönsége­

sen későbben, t. i. a k k o r oldatnak f e l , midőn m á r a belekbe j u t o t t a k , s e k é n t a g y o m o r r a nem h a t h a t n a k . Valamint a h á n y t a t o k azért nem okoznak egyszersmind hasmenést, mint­

hogy a gyomorban mindjárt oly mennyiségben oldattak fel, miszerint a n n a k n y á k h á r t y á j á b a n a lob homályos megduzza­

dási s z a k á t előidézhették , az ebből következett h á n y á s által pedig a gyomor bennékével a hánytató a n y a g is k i ü r i t e t e t t ; ha azonban a h á n y á s t megelőzőleg a r r a elegendő idő m a r a d t , hogy a hánytatóból elegendő mennyiség a belekbe jusson, a k k o r h a s m e n é s is fejlődhetik k i , mint ezt a hányborkőnél tapasztalhatjuk. ^ ^m

Hashajtókat pedig a d u n k , midőn a bélsár az előhaladó körmozgás l o m h a s á g a folytán felhalmozódott; továbbá, mi-

dón a n y a g f o g y a s z t á s által a szervezet m á s részében az anyag­

forgalmat csökkenteni a k a r j u k , így az a g y b u r k o k lobjánál, v a g y midőn a k k é n t a kórosan felhalmozódott t e r m é n y e k n e k a vérbe való részletes v a g y teljes á t s z i v á r g á s á t czélozzuk, i g y ágybéli v é r ö m l e n y e n e k n é l , mely esetekben legalább a kiöm­

lött vér s a v ó j á n a k á t s z i v á r g á s a kedvező eredményű lehet, ú g y ­ szinte részletes s a v ó g y ü l e m e k , v a g y átalános v i z k ó r s á g n á l , különösen p e d i g a k k o r , midőn a v e s é k n e k netán jelenlevő b á n ­ t a l m a z o t t s á g a a húgyhajtók h a s z n á l á s á t m e g nem engedi. Ez elvonó g y ó g y e l j á r á s .

Az erős hashajtók között a g y e n g é b b e k ( c a t h a r t i c a a c r i a ) : a h i m b o j o l a j , H g²C l , s z e n n a l e v e l e k , r h e u m , a l o e , j a l a p a és az őszi k i k i r i c s ; h a t h a t ó s a b b a k p e d i g ( p u r g á n t i a d r a s t i c a ) : j a l a p a g y á n t a , s c a m m o n i u m , k r o t o n o l a j , gummigutti, elate­

rium, s á r t ö k , fekete hunyor, zsáspa, csicsorka (gratiola off.).

Itt egyszersmind megemlítjük azon hashajtókat, m e l y e k m a g a s átszivárgási m é r t é k s z á m u k (endosmotisches Aequiva­

lent) által h a t n a k , melynélfogva ugyanazon időben a vérből a belekbe több folyadék szivárog á t , mint az ellenkező i r á n y ­ ban. I l y e n k o r a meggyülemlett folyadékmennyiségnek meg­

felelően többé-kevésbé hig székelések k ö v e t k e z n e k ; h a azon­

ban a lenyelt hashajtók m e n n y i s é g e igen j e l e n t é k e n y , a k k o r közvetlenül a bél n y á k h á r t y á j a szövetéből, míg közvetve a vérből a n n y i folyadék fog átszivárogni, miszerint a szövet és a vér igen vizszegénynyé v á l v á n , e n n e k következtében bél­

beli vérbőség, sőt v é r p a n g á s fog létrejönni, s ehhez j á r u l v á n , hogy a szóbanlevő a n y a g o k az érintkező szövet i r á n y á b a n nem épen k ö z ö n b ö s e k , végül lobot is o k o z h a t n a k , mint ezt például K S 0⁴- n a k n a g y a d a g b a n való n y ú j t á s a után tapasz­

t a l t á k . Az ilyen átszivárgási h a s h a j t ó k a t (cathartica antiphlo­

gistica, laxativa, l a x a n t i a , lenitiva, eccoprotica) ú g y a b é l s á r f e l h a l m o z ó d á s a k o r , a lomha bélmozgás következtében, mint loboknál és savófelhalmozódások eseteiben elvonó szerként a l k a l m a z z á k , kivévén, midőn a vesék lobos b á n t a l m a z o t t s á g a van j e l e n , v a g y legalább ettől t a r t h a t n i , minthogy a bélbeli átszivárgási folyamat a l a t t á t s z i v á r g á s i m é r t é k s z á m u k k a l a r á n y b a n a vérbe bejutnak, s ez által a vesékhez vitetve, en­

nek n ö v e k e d e t t , nem óhajtott t e v é k e n y s é g é t eszközölhetik.

Ide valók : a K S 0⁴, ^ a S 0⁴, M g S 0⁴ és m á s luganysók, a manna, m é z , cukor, nemkülönben a gyümölcsnedvek, különösen pe­

dig a t a m a r i n d a - és a cassiabél.

A csipős, v a g y i s erős hűgyhajtók azok, melyek a bél n y á k ­ h á r t y á j á n a k c s e k é l y e b b , alig észrevehető lobos izgatottságát eredményezve, a vérbe á t s z i v á r o g n a k , ez által pedig a szer­

vezetben szertevitetvén, egyszersmind a vesékhez is eljutnak, melyek szövete i r á n y u k b a n f o g é k o n y a b b , s így ott a lob ho­

mályos megduzzadási s z a k á t e r e d m é n y e z i k , mi j e l e n t é k e n y mennyiségű savós izzadmánynyal j á r , minthogy p e d i g a lobos megduzzadási s z a k azon alakelemeket é r i , melyek a húgyel­

választásban közvetlenül v a g y közvetve résztvesznek, az em­

iitett elválasztás húgyszerű, s mint bővebben elválasztott h ú g y tekintetik. A lobos izgatottság ilyenkor e g y é b k i n t nem szo­

kott egyedül a v e s é k r e szorítkozni, hanem e g y é b s z e r v e k e t is érhet. S ha ezen húgyhajtók a belekbe oly n a g y mennyiség­

ben j u t n a k , hogy ezek n y á k h á r t y á j á n a k elég erős ingerei le­

hetnek, a k k o r a gyomor-béllob tünetei a vesék b á n t a l m a z o t t ­ s á g á n a k j e l e n s é g e i felett túlnyomók lesznek, az orvosnak azon­

b a n ettől óvakodnia kell. Ilyen hűgyhajtók a belek é s a ve­

sék ép állapota mellett szabad savógyülemek és átalános víz­

k ó r s á g n á l h a s z n á l t a t n a k , hogy oly ütőn ezek csökkentesse­

n e k . I d e v a l ó k : a b o r ó k a , t e r p e n t i n , különféle balzsamok, i l l ó o l a j a k , g y a n t á k , k a i n k a g y ö k é r , parietaria, tengeri hagy­

m a , őszi k i k i r i c s , k ő r i s b o g á r , borlangos i t a l o k , borégény, n a p h t h á k , a s z é n s a v , dohány és a gyüsztinke.

Ezen a helyen kell megemlítenünk az átszivárgási húgy­

h a j t ó k a t (diuretica a n t i p h l o g i s t i c a ) , melyek különféle sók és ezekhez hasonló a n y a g o k ; h a t á s u k pedig k ö v e t k e z ő : a belek­

ből u g y a n i s a vérbe á t j u t v á n , ennek folyadéka e k k é n t tömé­

n y e b b l e s z , minélfogva a Bowmann-féle tokcsákból a húgy­

c s a t o r n á c s k á k b a szinte töményebb folyadéknak kell j u t n i a , mint pedig ez az utóbbi helyen a vérrel átszivárgási cserefor­

g a í o m b a l é p , sói n a g y o b b mennyiségénél fogva több vizet t a r t v i s s z a , eként a h ó l y a g b a j u t o t t és kiüríthető húgymen­

nyiség n a g y o b b lévén. Ilyen húgyhajtó sókkal pedig főkép heveny savógyülemeknél é l ü n k , de r é g i e b b e k n é l is elég cél­

szerűen használhatók, csakhogy a veséknek nem szabad lobo

san b á n t a l m a z v a lenniök, m e r t a megváltozott átszivárgási vi­

szonyok vérbőséggel, v a g y h a ez m e g v a n , ennek emelésével szoktak j á r n i . Ide tartoznak : az e c e t - , bor- és l é g e n y s a v a s , nemkülönben a szénsavas luganyok, a h u g y a n y , a l é g e n y s a v és a n ö v é n y s a v a k . T o v á b b á a viz szinte húgyhajtó, mennyiben a b e l e k b ő l * vérbe nagyobb mennyiségben j u t v á n , a n n a k fe­

szülését növeli, ez pedig a Bowmann-féle t o k c s á k b a n bővebb á t s z i v á r g á s és így húgy-elválasztással v a n egybekötve. A hi­

deg fürdők , melyek a bőr elválasztó képességét csökkentik,

a húgy létrejövését szinte emelni szokták. ^~

Az a n y a g f o r g a l m a t helybelileg emelöleg, eként p e d i g a vér elvonása által m á s szervekben azt csökkentöleg h a t n a k a börvörösitők és a hólyaghúzók (rubefacientia, epispastica, ve­

sicantia, s u p p u r a t i v a , derivantia), milyen a mustár, a f a r k a s ­ boroszlán, k ő r i s b o g á r , a h á n y b o r k ő , a meleg és a dörzsölés.

A nyálelválasztó g y ó g y a n y a g o k részint az illető miri­

g y e k i d e g e i r e h a t n a k izgatólag, részint pedig azok elválasztó alakelemeiben a lob homályos megduzzadási s z a k á t idézik elő.

A nyálelválasztás növelése egyébkint gyógycélból n e m szo­

kott eszközöltetni, h a n e m némely g y ó g y s z e r e k h a s z n á l á s a k o r felmerülő kellemetlen melléktünfmény, midőn azok által e g y é b célt szándékoztunk elérni. I l y e n e k a h i g a n y k é s z i t m é n y e k , az iblany, ezüst, a r a n y , r a d i x p y r e t h r i , gyömbér, b o r s , be­

tel, mustár, tengeri h a g y m a , mezereum, d o h á n y , ecetsav sat.

Az ivarvérzés a z o n k í v ü l , hogy a terhesség idejében és a szoptatás a l a t t rendesen h i á n y z i k , míg a h a n y a t l á s i években végkép eltűnt, különféle kóroknál távol lehet, mi részint a pete­

fészkek , részint a méh b á n t a l m a z o t t s á g á n , részint a t á p l á l á s átalános szenvedésében találhatja okát, minélfogva csak a k o r idézhetjük e l ő , ha az érintett változásokon segíteni tudunk, így például a méh idült hurutját megszüntetjük, v a g y sápkó­

ros e g y é n e k e n helyes életrend és v a s k é s z i t n é n y e k által segí­

tünk, s igen természetesen azon szerek h a s z n á l á s a nem ajál­

ható, m e l y e k a méhre g y a k o r o l t ingerlés következtében ottan vérbőséget és belőle kiinduló vérzést okoznak, minthogy ez pe­

teérés és k i v á l á s nélkül történ, mi p e d i g az ivarvérzés l é n y e g e és kiindulási pontja. A méhvérzést előmozdítják: a nehézszagú boróka, aloe', gummi gutti és m á s erős h a s h a j t ó k , az a n y a -

r o z s , z s á s p a g y ö k é r , b a l z s a m o k , m y r r h a , különböző bűzös g y a n t á k , rutafü, m a c s k a g y ö k ö n k e , székfű, hódony, vilany, körisbogár, buzér, a r a n y - és i b l a n y k é s z i t m é n y e k , t o v á b b á a v í z g ő z ö k , láb- és ülőfürdők, erős mozgás s a t . , m e l y e k e t in­

k á b b azért említünk m e g , hogy m á s célból méhvérzéseknél, v a g y ezekre való kilátásnál ne h a s z n á l t a s s a n a k , yi

K é p z ő k n e k oly gyógyszereket m o n d h a t u n k , melyek a szövetek fejlődését, nemkülönben azok j o b b t á p l á l k o z á s á t elő­

segíthetik , s a szervezet átalános silány a n y a g f o r g a l m á n á l n y ú j t a t n a k , olyanok p e d i g különböző vaskészitmények, s kö­

zéjtik sorozhatjuk a tiszta üde l e v e g ő t , az e g y m á s mellett helyes a r á n y b a n levő és kellő mennyiségben nyújtott j ó mi­

nőségű t á p a n y a g o k a t , a mozgást és a szellemi üde életet.

S itt, az a n y a g f o r g a l m a t emelő g y ó g y s z e r e k végén a lágyítókról (emollienlia, demulcientia, diluentia) szinte szó­

lani kell, melyek l é n y e g e , hogy a tömött szöveteket lazáb­

b a k k á , könnyebben eléghetőkké változtatják, v a g y épen he­

lyettük folyó összetartásúak létrejövetelét előmozdítják, minek főkép a csekélyebb élettartamú lobos szövetképzödmények el­

tüntetésénél van j e l e n t ő s é g e . * Ide tartoznak mindazon a n y a ­ gok, melyek b o r o g a t á s o k k é p e n nedves meleg vivői lehetnek, eként pedig a lobos termények egyszerű szétesését és elégé­

s é t , v a g y azokban genysejtek képződését elősegítik, s ha­

tásuk a b b a n k e r e s h e t ő , hogy a szervezetben az a n y a g o k elégése a közönséges test melegét 1—4 fokkal felülmúló hő mérséknél g y o r s a b b a n történ, hanem ezen szaporább élenyü­

léssel az elégőnek pótlása többé k e v é s b é g á t o l v a van. í g y h a t n a k a lisztekből és a lisztes anyagokból tejjel, vízzel, méz­

zel és az olajokkal k a v a r t p é p e k , nemkülönben a test tétlen­

sége és az a l v á s ; ide kell m é g a d á r d a n y k é s z i t m é n y e k e t is soroznunk, melyek a lobos t e r m é n y e k s z é t f o l y ó s i t á s á t , azok elégését a k k é n t eszközlik, hogy a k ö r n y e z ő , i r á n y u k b a n fogé­

k o n y a b b egészséges szövetben a lob homályos megduzzadási szakát támasztják, az e k é n t létrejövő savós i z z a d m á n y pedig egyszersmind a lobos szövetet is átitatja, minélfogva ebben az elégés g y o r s a b b a n t ö r t é n h e t , részint pedig az egészen el­

folyósodván, a kiürítésre a l k a l m a s a b b á válik, mint ezt a tii-

dólob h a r m a d i k időszakában tapasztaljuk, miért egyszersmind a kiköpést előmozdítóknak is tekintetnek.

Az anyagforgalmat mulékonyan az úgynevezett bódítók

(Sedativa, antispasmodica, a n o d y n a , anaesthetica, paregorica, soporifera, hypnotica) egy része csökkenti, mennyiben az ideg­

rendszer e g y i k v a g y m á s i k részének ingerei u g y a n , de az ezen ingerlés folytán t á m a d t k ö v e t k e z m é n y e k az anyagforga­

lom n y i l v á n u l á s a i n a k egyik vagy m á s i k i r á n y b a n való csök­

kenését okozzák. Igy^példáúl a m á k o n y a n y ú l t a g y n a k , nem­

különben a Sylvius-féle zsilip fenekén és a n n a k szomszédsá­

g á b a n az ikertelepek idegsejtéinek ingere, továbbá az a g y l e ­ b e n y e k idegsejtéire szinte ingerképen hat, hanem míg amott a Willisius-féle és bolygideg által a szívműködések csök­

k e n é s é r e , emitt az idegsejtekben bővebben keletkezett és eléggé gyorsan el nem távolithatott j e g e c ü l é k a n y a g o k felhal­

mozódására v e z e t , úgy a kevésbé s z a p o r a és kevésbé h a t á ­ lyos érlökések, mint az érzéki élet csekélyebb nyilvánulása!, nemkülönben az a k a r a t szerinti mozgások erélytelensége, sőt szünetelése s z ü k s é g k é p az anyagforgalom alászállását okozzák. Ezen alászállásnak pedig h a s z n á t v e h e t j ü k , midőn n a g y fájdalmakat c s i l l a p í t a n i , erőszakos mozgásokat csök­

k e n t e n i , v a g y midőn álmot hozni a k a r u n k . A változtatni szükségesek megváltoztatásával a mákonyhoz hasonlóan h a t a maszlagal, a h a n g y a n y h a l y a g , könenyszénlégeg (HC^N), a test melegével egyenlő hőmérsékü, v a g y ahhoz igen közelálló fürdők, nemkülönben.az unatkozás és az e g y h a n g ú zene.

A husitok (refrigerantia, t e m p e r a n t i a ) az anyagforgal­

m a t szinte mulékonyan csökkentik, h a t á s u k pedig majd a b b a n áll, hogy általuk meleget veszünk el, mint a hideg borogatá­

sok, nemkülönben igen illó a n y a g o k ( b o r é g é n y , borlang) el­

p á r o l g á s a által, v a g y a b b a n van, hogy a melegképződést hát­

r á l t a t j á k , mit a l u g a n y s ó k , milyen például a s a l é t r o m , a vérfolyadék nagyobb töményitése, s e k k é n t a színes vérsejtek tömöttebbé és homorúbbá válásából következő csekélyebb élenyfelvétel által t e s z n e k ; némely s a v a k p e d i g , milyen az e c e t s a v , a vérsejtekre duzzasztólag, ritkitólag h a t n a k , mi az élenyfelvételnek szinte kedvezőtlen. A csekély, növényekből álló étkezés, valamint az unalom is hasonlóan hat. A vérbő-

csátás által a szervezetből sok színes vérsejt távolitatván el, eként az élenyfelvétel csekélyebb, mi az anyagforgalom csök­

kenését o k o z z a , ezt m é g a vérfolyadék vesztése is fokozván, mely a folyó és oldható a n y a g o k , nemkülönben a szénsav

vivője. j Az anyagforgalmat mindaz tartósan csökkenti, mi az el­

égésre a k a d á l y o z ó l a g hat, v a g y p e d i g oly a n y a g o k képződé­

sét eszközli, melyek mellett a szövetek t a r t ó s s á g a vészit, s fo­

g y á s a könyitetik , a n é l k ü l , hogy a pótlás hasonló mérték­

ben fokoztátuék. Az előbbiekhez t a r t o z n a k az úgynevezett összehúzó szerek ( a d s t r i n g e n t i a , e x s i c c a n t i a , s t y p t i c a ) , mi lyeuek a csereny és a c s e r e n y t a r t a l m ú a k , nemkülönben az ólom-, vas- és h o r g a n y k é p z ő d m é n y e k , a b o r l a n g , ásványsa­

v a k , t i m s ó , kreosot és a hideg ; az utóbbiakhoz pedig a hi­

g a n y t és összeköttetéseit s o r o z z u k , melyek a fehérnyével könnyen szétbomló együletet k é p e z n e k , miért oldozó gyógy­

szereknek (resolventia, liquefacientia) szoktuk nevezni, s kó­

ros szövetek kevesbítése v a g y megszüntetésére h a s z n á l t a t n a k . Az utóbbi módon hat az állandó villamosság, mennyiben vegy­

bontást eredményez.

Mint az anyagforgalom és evvel a test melege csökken, a b ö r b ö m é r s é k e szinte a l á s z á l l , s a v e r i t é k m i r í g y e k v á l a d é k a gőz­

a l a k o t nem vesz fel, hanem ott cseppfolyó a l a k b a n halmozódik fel, mi látszólagos bővebb veritékelválasztásra mutat, s e k k é n t kell érteni azon á l l í t á s t , hogy a m á k o n y , a h á n y b o r k ő és a g y ü s z ü n k e v i r á g levelei izzasztók.

Az olyan g y ó g y a n y a g o k , melyek a szövetek anyagfor­

galmát megsemmisítik, egyszersmind azok g y o r s szétesését eredményezvén, roncsolóknak (caustica, canteria, escharotica) neveztetnek, s különböző kóros képződmények, valamint rend­

ellenes, a szervezetre veszedelmes életű szövetrészek elpusztí­

t á s a és egyes tagrészek eltávolítására h a s z n á l t a t n a k . Ilyenek az á s v á n y s a v a k , a m i r e n y e s s a v , H g O , HgCl, H g N O⁰, ZnCl, A g N 0⁶ sat. Ide tartozik m é g az igen m a g a s hqmérsék.

B) A gyógyszerek használásáról átalában véve.

A g y ó g y s z e r e k lenyeletnek , beleheltetnek , belöveltet­

n e k , v a g y pedig felületekre a l k a l m a z t a t n a k . Melyek lenye­

l e t n e k : szilárdak (labdacs, n y a l a t , falat, lepény ke, szelet, por), vagy folyók (oldat, fejet, k e v e r é k ) ; míg a beleheltek légala­

k ú a k , v a g y folyók (a szétporlasztott o l d a t o k ) ; a belöveltek pedig szilárdak (például porok a gégébe fúva), folyók v a g y l é g a l a k ú a k , mint a dobüregbe j u t t a t o t t könenylégeg (Ammo­

n i a k ) , s a belövelés a szájürön, végbélen át, a húgycsőbe és a húgyhólyagba, nemkülönben a női ivarszervekbe, a bőr alá, külső hangvezetékbe és a dobüregbe t ö r t é n ; a felületekre, milyenek a bőr és a hozzátérbető n y á k h á r t y á k , szilárd (far­

k a s boroszlán k é r g e , tapaszok), folyó és légalakú (CO2) g y ó g y ­ a n y a g o k a l k a l m a z t a t n a k , s a végbéldugaszokat (suppositoria) szinte ide számíthatjuk.

A gyógyszerek h a s z n á l á s á n a k módja azonban a vény­

irással igen össze lévén szövődve, bővebb t á r g y a l á s u k a IV-ik osztályban fog történni.

MÁSODIK OSZTÁLY.

A n y a g o k a z á s v á n y - v e g y t a n k ö r é b ő l . A) Vegytani elemek.

1. Éleny.

Az éleny színtelen, szagtalan és íznélküli lég, mely­

n e k sűrűsége 1,10563. Száraz úton cselenyfeléleg ( M n 0²)^; v e r e s h i g a n y é l e g ( H g O ) , v a g y h a l v a n y s a v a s hamanyból (KC10⁶) állltatik elő, míg nedves úton cselenyfelélegből és tömény k é n s a v által készíthető. Tisztán, említett sűrűségében belégezve, az anyagforgalom emelkedését eredményezi, mit az ember legfeljebb három-négy óráig t a r t h a t ki. Hogy az élet f e n n t a r t á s á r a huzamosan és s z a k a d a t l a n u l szolgálhasson, igen hígított állapotban kell l e n n i e , így a levegőben körülbelől H\i r. éleny r. légennyel összekeveredve foglaltatik.

Ajáltatott, hogy tiszta éleny belehelése h a n g y a n y h a l ­ v a g (Chloroform) mérgezéseknél ellenméregként kisértessék m e g , ezen tekintetben való h a t á s a azonban biztosan m é g nincs megállapítva.

2. Kén.

A vegytiszta k é n d ü l t é n y e s nyolclapványokban jegecül, v i l á g o s s á r g a , némileg á t t e t s z ő , közönséges hőmérséknél tömött, k e m é n y és szétdörzsölhető, megmelegitéskor pedig az u j j a k között recseg, a villamosságot nem vezeti, de dörzsö­

léskor sajátszerű szag kifejlesztés mellett villamossá lesz. C.

sz. + 100°-nál megolvad, míg + 105°-nál egészen elfolyóso­

dik, s körülbelül 400°-nál narancsszínben á t p á r o l a g t a t h a t ó . Fajsúlya 2,00, őzének sűrűsége pedig 6 ,^{6 5 4}. Vízben épen

nem, de luganyos lúgokban és olajokban könyen oldódik, mig a b o r l a n g és borégény nehezebben oldják fel.

Részint szinállapotban, részint különféle fémekkel való összeköttetésben, melyek a k é n k o v a n d o k a t (Schwefelkiese) alkotják, az á s v á n y o r s z á g g y a k o r i a n y a g a i közé tartozik.

Az osztrák gyógyszerkönyv (pharmacopoea) szerint hivatalos :

a ) Sulfur citrinum (nyers k é n ) . Mint a k e r e s k e d é s b e n pálcikák a l a k j á b a n előjön, melyek olvasztás által n y e r e t n e k . Mirenyt nem s z a b a d tartalmaznia.

b) Sulfur sublimatum crudum (flores sulfuris venales, k e r e s k e d é s b e í i feílengített kén). S á r g a , igen finom por, mefy a hozzátapodó k e v é s kénsavtól valamennyire s a v a n y ú s . Az előbbiből fellengítés útján nyeretik. Mirenyt ne tartalmazzon.

c) Sulfur sublimatum lotum (sulfur depuratum, flores sulfuris loti). I g e n finom és száraz, k é n s a v nincs b e n n e . Az előbbiből víz által történt mosás útján n y e r e t i k ^

d) Sulfur praecipitatum (lac sulfuris, magisterium sulfu­

ris, lecsapott kén). Szürkés, v a g y sárgásfehér szinü, igen finom por, mely vízben teljesen oldhatlan, m í g tűzön egészen elillan.

A k k é n t nyeretik, hogy 1 r. égetett mész 6 r. nyers kénnel és 4 5 r. vízzel főzetvén, az átszűrt folyadék több napon keresz­

tül áll, s azután 4 0 rész víz által felhígítandó, melyhez ös­

szesen 3 y³ r . tömény könhalvanysav és 10 r. lepárolt vízből álló elegy j ö n , s a több napon keresztül való állásban képző­

dött c s a p a d é k a szóbanlevő készítményt nyújtja. ^

e) Unguentum sulfuratum (kénes kenőcs). Készítéséhez k e r e s k e d é s b e í i feílengített kén, nemkülönben k é n s a v a s hor­

g a n y mindegyikéből 1 % r., míg a közönséges kenőcsből (12 r. disznózsír é s 3 r. fehér viasz) 12 r. vétetik.

Belsőleg részint a lecsapott, részint a mosott ként hasz­

nálják, m i g a másik k é t készítmény i n k á b b csak külső hasz­

n á l a t r a való.

Belsőleg 4 — 6 szemernyi a d a g o k b a n mi kellemetlensé­

get sem okoz, m í g 6 — 1 5 szemernyiekben nagyobb mennyi­

ségű k ö n e n y k é n képződvén, bélfelfuvódások és szélbocsátások történnek, de hasmenés nem okoztatik, a kilehelt levegő p e d i g bűzös lehet, á testen levő a r a n y - és ezüstbőli t á r g y a k fekete

c s a p a d é k k a l b e h ú z ó d h a t n a k , mi mutatja, hogy részint H S^; részint l u g a n y k é n e g e k a l a k j á b a n a vérbe j u t , s sokszor még a h ú g y b a n is k i m u t a t h a t ó ; a g y o m o r r a és a belekre kevéssé izgatólag hat, s különösen a légutak n y á k h á r t y á j á n a k elvá­

l a s z t á s á t előmozdítja. Fél- és egynehezéknyi a d a g o k b a n a gyomor és bélbeli izgatottságot növelvén, csekély fájdalom nélkül lágy, kásaszerü székletételeket okoz. Még nagyobb a d a g b a n gyomor-béllob fejlődhetik ki.

Ajálható a légutak idült hurutjánál, s némelyek a gör­

csös köhögésnél (tussis convulsiva) is elég j ó sikerrel a d t á k ; továbbá nyújtható végbéli v i s s z é r t á g u l a t o k n á l , mennyiben ezek oly hasbeli vérbőségen a l a p ú i n a k , mely lomha életmód­

b a n találja o k á t ; ezenkívül még a köszvénynél, csúznál, kü­

lönbféle görvélyes bőrbetegségek, nemkülönben az idült hi­

gany- és mirenyuiérgezéseknél is megkísérthetni. Külsőleg a rühnél h a s z n á l t a t i k , midőn zsírkenőcsével b e k e n é s e k alkal­

m a z t a t n a k .

Ellenjavalva van loboknál, a lobos b á n t a l m a k o n nyugvó vérzéseknél, az ivarvérzés (menstruatio) ideje alatt, gyenge emésztő k é p e s s é g mellett, s midőn a végbéli visszértágulatok meglobosodvák.

Por, labdacs, n y a l a t vagy lepény k é k a l a k j á b a n adható, m é g pedig 2 — 8 szemernyi a d a g o k b a n , midőn a bőr tevé­

k e n y s é g é t és a légutak n y á k h á r t y á j á n a k m u n k á s s á g á t a k a r ­ j u k előmozdítani, míg hashajtási célból fél terecstől fél nehe­

zékig mehetünk. A lecsapott kénből mindig kevesebbet szük­

séglünk. Higviríc- és nősziromgyökér porával, illatos olajokkal beitatott ánizs, fodrosmenta, vagy közönséges cukorral, higvi­

ricgyökér kivonatával sat. legcélszerűbben keverhető. Külső használáskor zsírral dörzsöltessék össze, midőn 4 r. zsírra 1 r. k é n t számíthatni.

3. Reteny.

A reteny (selenium) közönséges hőmérséknél szilárd tö­

meget képez, m e l y barnavörös, C. sz. + 2 0 0ⁿ- n á l megfolyó­

sodik, míg 700°-nál s ö t é t s á r g a gőzzé lesz. Üveges féleségé­

nek fajsúlya 4^{; 2 0}, m í g a szemcsésé, mely lassú kihűléskor szár-

uiazik 4^{; 8 0}. A l e v e g ő n k é k l á n g g a l és bűzös r e t e k s z a g g a l ég, midőn r e t e n y e s s a v ( S e 0²) képződik.

A légzőszervek idült hurutjánál, a kénénél csekélyebb a d a g o k b a n , állítólagosán igen j ó sikerrel használtatott.

4. Halvány.

A halvány (chlorum) a k ö z ö n s é g e s hőinérséknél s á r g á s ­ zöld, 2 ,^{1 4} sűrűségű szinü lég, s ötszörös körlevegői nyomás alatt sárgászöld folyadékká lesz 1 ,^{3 3} fajsúllyal, de semmi körül­

mény között meg n e m szilárdul. Fojtó szagú, fanyar izü, a légzésszerveket köhögésre, a szemeket pedig könyezésre in­

gerli, s a szervezetet igen megtámadja, az életet szerfelett veszélyeztetvén. M a g a m e g nem gyulád, hanem sok testtel, ezekkel érintkezve, l á n g t ü n e m é n y e k között egyesül, így pél­

dául a vilannyal. Köneny, iblauy, h a l v á n n y a l és a legkülön­

bözőbb fémekkel köneny egyesül. Minden növényszíut elhala­

ványít és megsemmisít, valamint elrontja a korhadó és rohadó a n y a g o k bűzös terményeit. Az állati részeket s á r g á r a festi. 1 r. víz 2 térfogat halvanyléget old fel.

N á l u n k hivatalos : aqua chlori (chlorina liquida, a q u a oxymuriatica, liquor chlori, b á l v á n y o s víz), mely cselenyfelé­

légből ( m a n g a n u m hyperoxydatum) hígított k ö u h a l v a n y s a v által készül, s a kifejlődő h a l v a n y l é g vizet tartalmazó p a l a c ­ k o k b a n fogatik fel.

Siebert szerint a bolygideget és a zsigeridegeket izgatja, nemkülönben az epeelválasztást előmozdítja, tovább^ az érlö­

k é s e k s z á m á t csökkenti, s végül a n y á k h á r t y á k r a ^izgatólag hatván, az itten levő zsebréket és fehérnyekérgeket elrontja, nemkülönben a renyhén gyógyuló, úgyszinte üszkösödő feké­

lyek g y ó g y u l á s á t n a g y mértékben elősegíti.

Belsőleg vörhenynél, h a g y m á z és más hasonló betegsé­

geknél a d j á k , midőn a szövetbomlás (sepsis) tünetei igen ki­

fejlődvék, továbbá könenyszénlégeg (acidum hydrocyanicum), köneny kén, v a g y vilany általi mérgezéseknél véle szinte kí­

sérletet tehetni, nemkülönben a r c z s á b á n á l és átfúró gyomor­

fekélyeknél is h a s z n á l t á k . Külsőleg mosásul használhatni rtthnél, üszkösödéseknél, nemkülönben fertőző a n y a g o k (ve­

szett k u t y a h a r a p á s a , hullaméreg sat.) b e h a t á s a helyén. A

halványt halvanymészből (Chlorkalk), ennek vízzel való keve­

rése által, kifejlesztve, részint oly célból használhatni, hogy valamely helyiségben az illó fertőző a n y a g o k elpusztítassa­

n a k , részint a z é r t : hogy a netán a kezeken levő rohadó- v a g y ragály a n y a g o k k a l ugyanez történjen; továbbá azon elegyet a száj elé tartva, óvszerként szolgál, midőn m u n k á s o k köneny­

kénlégben (mint á r n y é k s z é k e k tisztításakor) dolgoznak.

A halvanyos víz belsőleg k é t óránkint egy terecsével, vegy egy nehezékével, sőt j e l e n t é k e n y e b b esetekben k é t ne hezékével rendelhető, s naponta fél obonytól, másfél obonyig mehetni. Legcélszerűbben hatszor a n y i víz lepárolt vízzel higítható, s egy obony közönséges szörppel édesíthető. F e k e t e üvegben rendelendő, nemkülönben hideg helyen t a r t a s s é k .

5. Büzeny.

A büzeny (bromium) közönséges hőmérséknél igen sötét barnavörös, majdnem fekete folyadékot képez, melynek faj­

s ú l y a 2 ,^{9 7}, C. sz. + 63°-nál forr, s vörösbarna gőzöket bocsát, melyek 5 ,^{3 9} s ü r ü s é g t i e k ; C. sz. — 7,³°-nál p e d i g j e g e c e s leme­

z e k k é szilárdul, ezek szürkések lévén. Különösen rosz btizü, s az állati szervezetet h a l v á n y k é n t megtámadja, nemkülönben a légzésszerveket erős köhögésre ingerli. Összeköttetéseire nézve a halványhoz hasonló, c s a k h o g y ezáltal azokból kiűze­

tik. A vízben csekély mértékben narancsszínűén oldékony, míg borlangban i n k á b b , borégényben p e d i g leginkább oldó­

dik. A j á c i n t v ö r ö s borlangos oldat k ö n e n y b ü z e g képződése mellett l a s s a n k i n t felbomol.

A sóstavak és a tenger összesűrített vizéből aként állíta­

tik elő, hogy ezen h a l v á n y t vezetnek keresztül, s az egészet borégénynyel kezelik, a vörös borégény-oldat pedig h a m a n y ­ lúggal r á z a t v á n , h a m a n y b ü z e g és b ü z e n y s a v a s h a m a n y n y e r e ­ tik, melyet cselenyföléléggel és k é n s a v v a l melegítvén, a ki szabaduló büzeny á t p á r o l o g , s a hűlő edényben folyadékká sűrűsödik.

Az iblanyhoz hasonlóan, c s a k h o g y ennél nagyobb mér­

tékben lobos folyamatokat támaszt, mi főkép a gyomor és a belek n y á k h á r t y á j á n n y i l v á n u l ; az idegrendszert, különösen pedig a légvételi idegeket erösebben izgatja, míg a nyálmirí-

g y e k elválasztását kevésbbé emeli. Csekély a d a g o k b a n az emésztöszervek és a légzésszervek elválasztását mérsékelten növeli.

Készítménye : Aqua bromata (büzenyes viz) 10 r. víz és 1 r. büzenyből á l l , s csúzos, nemkülönben bujasenyves és görvélykóri b á n t a l m a k n á l , különösen p e d i g kiütéseknél hasz­

nálták.

Legcélszerűbben 3 10 csepp büzenyt V„ — l obony vízre vehetünk, melyet 10—20 szeiner nádcukor által meg­

édesíthetni. Ezen a d a g n a p j á b a n töhbször ismételhető.

6. Iblany. *

Az iblany (iodum) közönséges hőmérséknél sötétszürke, fémfénylő lemezkéket képez, melyek C. sz. + 107°-nál b a r n a fekete folyadékká o l v a d n a k , + 180°-nál pedig igen sötét ibolyaszínű gőzök bocsátása mellett forranak, egyébkint m á r + 50—60"-nál is bőven illan el belőle. Sajátságos, a hal­

ványéhoz hasonló s z a g ú , kellemetlen ízű. Könyen j e g e c ü l , még pedig ú g y fellengités, mint oldataiból való kiválása (kü­

lönösen könenyiblagos oldatából) alkalmakor. A szilárd i b l a n y fajsúlya 4 ,^{9 5}, míg gőzének sűrűsége 8 ,^{7 1 0}. 7000 rész vízben, nemkülönben 10 rész borlangban oldékony, a borégény pedig igen könyen feloldja, a zsíros olajokból továbbá 110 r. be­

lőle 1 részt old fel, míg legkönnyebben h a m a n y i b l a g , v a g y s z i k e n y h a l v a g (konyhasó) vízoldatai veszik fel. Könlégeny­

h a l v a g ( S a l m i a k ) , nemkülönben l é g e n y s a v a s l é g e n y k ö n e g oldhatóságát igen emelú A fehérnyetartalmú a n y a g o k a t , így az emberi bőrt is b a r n a s á r g á r a , s h a tömény, egészen bar­

n á r a festi, m í g k e m n y e , narcein és meconin hozzáadáskor kékszínű lesz.

Különbféle tengeri moszatok h a m u j á b a n (kelp és varec- soda név alatt) sok szikenyiblag foglaltatik, melyet, h a cse­

lenyfeléleggel és kénsavval kezelnek, az iblany átpárolog.

Az osztrák gyógyszerkönyvben a színiblanyon kívül, melynek d á r d a n y t , irlát (graphit), palát v a g y valami szén­

a n y a g o t tartalmazni nem szabad, m é g az iblanyfestvény (tin­

ctura iodi) hivatalos, mely 1 r. iblanynak 16 rész tiszta bor-

2 *

szeszben való oldata, ez sötét s á r g á s b a r n a tiszta folyadékot képezvén.

A g y o m o r b a és a belekbe j u t v a , csekély a d a g o k b a n gyengén izgatólag hat, mi az étvágy növekedésével lehet egy­

bekötve, n a g y o b b mennyiségben azonban gyomor-béllob tüne­

teit idézheti elő. A vérbe g y o r s a n átszivárog, s úgy a nyál-elvá­

lasztást mint a húgy-kiürítést előmozdíthatja, továbbá a szív­

lökéseket gyorsítja, s az idegrendszer t e v é k e n y s é g i képessé­

gét emelheti, mi növekedett nöszési v á g y b a n nyilvánúhat. A paizsmirígy, petefészkek, herék, különösen pedig a tejmirí­

gyek s o r v a d á s á r a befoly, valamint a meglevő zsírszövet el­

égését elősegíti, s újnak képződését h á t r á l t a t j a , továbbá az izom- és a lépszövetre szinte sorvasztólag hathat, végül p e d i g szilárd lobtermények eltűnését, m e l y e k közé a bujanövedékek is tartoznak, lényegesen eszközölheti. Részint a nyál, részint a húgy által tirítetik k i . Jól táplált egyének, kinél az ideg- és edényrendszer kevésbé izgatható, l e g i n k á b b e l t ű r j

Midőn a szervezetbe nagyobb mennyiségben jutott, min­

denelőtt a k e z e k és a szempillák r e m e g é s e , nemkülönben az i n a k u g r á n d o z á s a tapasztalható, a j á r á s p e d i g bizonytalan és ingadozó lesz. Az iblanymérgezés további j e l e n s é g e i : n a g y b á g y a d t s á g , n y u g t a l a n s á g , terhes álmok által félbeszakított a l v á s , fejfájás, ájulási rohamok, nehézhallás, láttompaság, s z í v d o b o g á s , j e l e n t é k e n y nyálfolyás és a szájban zsebrék képződése, a fogíny m e g d a g a d h a t , t o v á b b á vérköpés és á t a ­ lános elsoványodás, nemkülönben vízkor mutatkozhatik.

Ellenjavalva van minden lázas betegségnél, lob t a r t a m a alatt, nemkülönben pozsgás és vérzésekre hajlandó e g y é n e k ­ nél, úgyszinte gümőkóri hajlam esetében, valamint midőn é t v á g y t a l a n s á g v a n j e l e n .

Ajálható : 1) a golyva azon féleségeinél, melyek fájdalom­

mal nincsenek egybekötve (struma lymphatica), m í g a lobos, visszér- és ütértágulatos golyvánál nem lehet á j á l a n i ; 2) a gör­

vély azon féleségeinél, melyeknél szövetbujálkodások mutatkoz­

n a k ^ öröklött bujakóri alapon l á t s z a n a k kifejlődni; 3)bujakór­

nál a l e g h a t h a t ó s a b b gyógyszerek e g y i k e ; 4 ) idült ólommér­

gezés és csúzos b á n t a l m a k n á l is a l k a l m a z z á k ; 5 ) i d e g b á n t a l - mon nyugvó görcsöknél némelykor s i k e r t t a p a s z t a l h a t n i ;

6) különféle szervek, különösen a lép túlfejlettségénél és a lob megszűnte után a visszamaradt szilárd lobtermények e l t á ­

v o l i t á s á n á l ; 7) főéri tágulatok kifeji ődése kezdetén nem egy­

szer j ó s i k e r t t a l á l h a t n i ; 8) szoral- és ebvészaltartalmú a n y a ­ g o k k a l történt mérgezéseknél ellenméregként m e g k í s é r t h e t ő ; 9) befecskendésül tömlőkbe, v a g y m á s ü r e g e k b e , hol lob által a falak öszszenövését a k a r j á k elérni.

Belsőleg adható : az iblanyfestvényből 1 — 3 csepp, nád­

cukron, n a p j á b a n 1—3 szor, v a g y vízben feloldva, midőn e g y cseppre e g y obony lepárolt vizet s z á m í t h a t u n k ; továbbá 1 szemer sziniblanyt 1 nehezék k e m n y é v e l összedörzsölve és húsz p o r r a szétosztva, melyek közül n a p o n t a 2 — £ elfogyaszt- ható; nemkülönben 1 r. iblanyt 1 5 — 2 0 r. mandulaolajjal össze- k e v e r v e , melyből n a p o n t a 1—6 szemer-tisztán, v a g y mézgafe­

j e t b e n a d h a t ó ; azután h a m a n y i b l a g vízoldatában, v a g y zsiré­

dennyel (glycerinum) összeelegyítve, mely v a g y a k k é n t készül, hogy 1 r. iblany l r. h a m a n y i b l a g g a l és 2 r. zsírédennyel összekevertetik, v a g y félterecs h a m a n y i b l a g , 1 nehezék i b l a n y és 1 obony zsírédeny összekeverése által állitatik e l ő , ez iblanyos zsírédeny (glycerinum iodatum) elnevezés alatt lévén ösmeretes. Külsőleg a festvény v a g y tisztán, minden elegyítés nélkül k e n e t i k be, v a g y pedig ezen célból zsírral kevertetik, midőn 4 r. zsírra belőle 1 részt, v a g y szükség szerint többet­

kevesebbet vehetni. Az iblanyfürdők C. sz. + 3 4 — 3 6 ° ak­

lehetnek, s g y e r m e k e k s z á m á r a 2 terccs iblanyt 4 terecs ha­

m a n y i b l a g g a l vehetni, míg felnőtteknél 2 nehezék i b l a n y és félobony K J keverhető össze, a nevezett k e v e r é k pedig előbb n é h á n y obony vízben oldassék fel, s a fa-kádban levő fürdő­

vízbe azután elegyítendő, hogy pedig a kifejlődő gőzök által a légzésszervek n e szenvedjenek, a k á d a t lepedővel oly módon kell b e t a k a r n i , hogy a fej szabadon kiálljon.

7. Vilany.

A v i l a n y (phosphorus) közönséges hőmérséknél viasz­

l á g y s á g ú , míg a víz fagypontjánál törékeny. Szénkénegben való oldatából szép j e g e c e k b e n vál k i . Midőn tökéletesen tiszta fehér és áttetsző, fajsúlya 1 ,^{7 7}. 0 . sz. 44,²°-nál megol­

vad, mig 290°-nál forr, magától színtelen gőzöket bocsátván,

melyek sűrűsége 4 ,^{a 2 ! )}. Az éleny i r á n y á b a n igen n a g y ro k o n s á g g a l viseltetik, m e r t már közönséges hőmérséknél vila­

nyossavvá élenyül, mi sötétben némi világítás mellett történ, s ezért víz a l a t t t a r t a n d ó , továbbá részint ezért, részint égető tulajdonságai m i a t t kezelése vízben történjen. H a pedig a hő­

mérsék m a g a s a b b r a emelkedik, mint ez például m á r C. sz. + 60°-nál előfordul, l á n g r a k a p , s v i l a n y s a v v á élenyül, mit dör­

zsölés által elérhetni. Vízben oldhatlan, míg viznélküli bor­

l a n g b a n oldható, 1 obony borégény pedig 6, míg 1 obony illó olaj 4 — 6, terpentin- és rozmarinolaj 8, m á k és mandolaolaj 10 és a Dippel-féle állati olaj 1 6 — 2 0 szemer vilanyt old fel.

A zsíros olajokban való oldat sötétben világít, mi azonban kevés illó olaj h o z z á a d á s a k o r megszün. F o g h a g y m a - s z a g ú .

A csontokból állítják elő, melyek alas vilanysavas me­

szet bőven t a r t a l m a z n a k . Ezen összeköttetés k é n s a v által szétbontatik, s a s z a b a d d á lett vilanysav élenyétöl megfosz­

tatván, az átpárolgó vilany vízben felfogatik.

A gyógyszerkönyvünk szerint hivatalos vilany tömött p á l c i k á k b a n t a r t a t i k .

Midőn szinvilany állati szövetekkel közvetlen érintke­

zésbe j ö n , izgatólag és végül roncsolólag hat, ha azonban fel­

oldva, v a g y m á s a n y a g o k k a l összekeverve a gyomorba csak csekély menyiségben (*/,⁶ — y^{1 2} szemer) j u t , itten az elvá­

lasztást emeli, nemkülönben az idegműködést élénkíti, úgy­

szinte az érlökések számát szaporítja, valamint a test mele­

ge és a nöszési v á g y emelkedik, s az izommozgások könyeb­

bek és élénkebbek lesznek, mely tünetek az illető szervek iz­

g a t á s a által j ö n n e k létre, ezt a vérbe j u t o t t szinvilany okoz­

ván, mely l a s s a n k i n t elég, s látszólag mint vilanyossav ré­

szint a hugy, részint a tüdők, részint a bőr á l t a l kiürítetik.

Midőn azonban az a d a g n a g y o b b , úgy az emésznyemirígyek, mint a májsejtekben, nemkülönben a h ú g y c s a t o r n á c s k á k és" a légüresek hámsejtéiben, továbbá az a g y k ö t a n y a g á b a n (neu­

roglia) és az izomközti kötszövetben a lob homályos megduz­

zadási s z a k a lép fel, mi azután mindenhol zsírszerü átválto­

zásba átmenve, a szervezet működéseinek folytonos csökkené­

se közben, megsemmisül. Ezen tünemények és ezen kimenetel m á r V'e szemer v i l a n y n a k a gyomorba való j u t á s á n á l is bekö-

vetkeztek, miért véleményünk szerint a v i l a n y n a k a gyógysze­

r e k sorából való kitörlése a n n á l czélszerübb, minthogy a vál­

tóláznál való j ó h a t á s a m á s szerek által szinte elérhető, mig a h a g y m á z , csúz, köszvény, vizkórság és a hüdéses idegkórok­

n á l való állítólagos haszna az esetek nem eléggé szabatos megfigyelésén alapúi.

8. Szénmy.

Az osztrák g y ó g y s z e r k ö n y v szerint hivatalos :

a ) Graphites seu plumbago (irla), mely á s a t a g k é p e n a földrétegekben j ö n elő, s tömött, lemezes szerkezetű, szürkés fekete szinü, fémfényü..

b) Graphites elutriatus (tisztított irla). Az előbbi p o r r á töretvén, vízzel kimosatik, s igen finom, szürkésfekete port kell képeznie.

c) Carbo ligni depuratus (tisztított faszén), mely fekete fenyőszénből a k k é n t állítatik e l ő , hogy összetöretése után forrás vízzel kimosatik, s azután a víz teljes elgözölgéséig megszárí tátik.

d) Carbo spongiae (tisztított szivacsszén). Ezt tengeri szivacsból (spongia marina, strumalis dicta) állítják elő, me­

lyet minden kövek és egyéb idegen részektől kellően meg­

tisztítván, fedett edényben szénné kell égetni, s ezután finom p o r r á töressék.

e) Carbo ossium (cornu ctervi ustum nigrum, ebur ustum, spodium, csontszén). Emlős állatok csontjainak szénné való égetése által állítatik elő, s a k e r e s k e d é s b e n k a p h a t ó . F e k e t e port képez, melynek a vizet forraláskor is tisztán kell hagy­

n i a , s ezt s á r g á r a festenie nem szabad.

f) Candeláé fumales (pastilli fumales, füstölő g y e r t y á k ) . Tisztított faszénből 5, tömjén, mastix és benzoé'gyantából egyenkint % , cascarillahéjból 7o> tisztított hamanysalétrom­

ból V3 rész, míg t r a g a c a n t h a m é z g á b ó l a n n y i vétetik, mennyi elegendő, h o g y t é s z t á v á g y ú r a s s é k , mely g y e r t y á c s k á k k á szétosztatik.

g) Pidvis deutifrichis niger (fekete fogpor). Készül leg­

finomabb chinahéj, zsályalevél és tisztított faszén igen finom porából, melyek mindegyikéből egyenlő mennyiség veendő.