P A E D A G O G I C A HISTORICA A pedagógia története nemzetközi folyó-
irata. M. DEBESSE (Paris), J . DOLOH (Saar- brüeken) és J . A. LAUWERYS közreműködésé- vel szerkeszti R . L. PLANCKE. Gent. 1963. I I I .
1. sz. (1—255. 1.), I I I . 2. sz. (257—518. 1.), 1964. IV. 1. sz. (1—277. 1.).
Olyan folyóiratnak, mely negyedévenként és viszonylag szűken megállapított • lapszám- ban jelenik meg, kevés a lehetősége arra, hogy rendszeresen és folyamatosan tájékoztasson a külföldi figyelemre méltó irodalomról. E z t a szolgálatot a megjelenő művek áttekinthetet- len mennyiségére való tekintettel kedvezőbb helyzetben levő lapok is fokozatosan átengedik dokumentációs központok közleményeinek.
Kivételt kell azonban tennünk olyankor, mikor egyes szerzők önkéntesen hívják fel a figyelmet jelentős munkára, vagy amikor meg- levő kapcsolatok köteleznek a beszámolásra.
A
Paedagogica Historica
szerkesztője, R. L.PLANCKE több alkalommal fordult hozzánk különböző adatokért. Viszonzásképpen meg- küldte a folyóirat fent megadott számait.
Ezek alapján állítottuk össze rövid ismerte- tésünket, mely nem terjed ki többre, mint a nagyobb tanulmányok címének felsorolására.
Más megoldást ilyen együttes bemutatásnál alig választhattunk, mert egy-egy füzet ta- nulmány-kötet terjedelmű, és igen eltérő tanulmányok szerepelnek bennük. Ügy gon- doljuk, hogy a figyelem felhívása a folyóiratra mégsem csak udvariassági aktus, nem is csak azt a pontosságot nyugtázzuk vele, mellyel a folyóirat szerkesztője, R . L. PLANCKE a
Ma- gyar Pedagógia
neveléstörténeti tanulmányait számon tartja és kimutatja: érdek fűződik ahhoz, hogy neveléstörténészeink ismerjék amai
neveléstörténeti értékeléseket, hiszen sok olyan személyiség és irányzat kerül szóba, akiknek vagy amelyeknek komoly nyomai vagy hatásai vannak saját pedagógiánkban is.Meg kell még említeni, hogy a folyóirat szerkesztő bizottságában helyet foglal JATJSZ B É L A m a g y a r és B O G D Á N S U C H O D O L S K I lengyel egyetemi tanár, továbbá hogy az át- nézett anyagban egy cseh szerző ^tanulmánya is szerepel.
Az egyes számokban megjelent tanulmá- nyok (mellette a közlemény nyelve és lap- száma):
I I I . 1. sz. A S H M O R E , E R I C : W i l h e l m v o n Humboldt gondolatai a jellem nevelés útján történő formálásáról (angol, 5—26. 1.); ELZER, HANS-MICHAEL: Didaktikai, nevelés- és mű- veltség (Bildung) — központú pedagógia a X V I I I . s z á z a d b a n ( n é m e t , 2 7 — 7 4 . 1.); K E R G E L , CHRISTIAN: A testnevelés a X X . század peda- g ó g i á j á b a n stb. ( n é m e t , 75—96. 1.); SACK, SAIJL: AZ amerikai orvosképzés kezdetei ( a n g o l , 9 7 — 1 3 2 . 1.); A S M U S , W A L T E R : A Z i f j ú H e r b a r t (1797—1800.) (német," 133—190. 1.).
III.-2. sz.
CTJMMING, IAN: James Mill és a radikális hitetlen egyetem (angol, 257—274.1.); H A R T O N G , K O N R Á D : A „ P a e d a g o g i a pe- rennis" fogalma és Ottó Willmann vitája Wilhelm Dilthey-vel (német, 275—292. 1.);
J O N E S , E M I L Y R A T H R I N : H o g y a n t á r g y a l t á k a közönséges törteket az amerikai matematika- tanításbari 1719-től 1839-ig (angol, 293—330.
1.); LANGENEHL, HANNO: A korai németországi erkölcsi hetilapok pedagógiai példaképei (né- m e t , 3 3 1 — 3 5 2 . 1.); N A Y A G A M , X A V I E R S . THANI: A régi indiai nevelés tipológiája (angol, 353—377. 1.); R i o u x , GEORGES:
Woífgangus Ratichius pedagógiája (Ratke, 1571—1635., francia 378—389.
}.);
VOLPI- CELLI, LTJIGI: AZ iskola első évei R ó m á b a n 1870-től (olasz, 390—419.1.); ASMUS, WALTER:Az ifjú Herbart (1800—1802., német, 420—
474. 1.).
IVI1. sz. B R A M B O R A , J O S E F : A b é k e a z egyetlen szükséges dolog (Comenius, francia, 5—23. 1.); HALLIWELL, KENNETH: AZ angli- kán iskolák és az 1936-os és 1944—53-as ne- velési törvények (angol, 24—46. 1.); KERGEL, CHRISTIANUS: Q. Horatius Flaccus és a test- nevelés (összes művei alapján, latin, 47—56.
1.); MISSINE, LEO: Jacotot egyetemes oktatási módszere (flamand, 57—110. 1.); MORITZ, FRANZ: A „ j a v a k " fogalmának keletkezése és fejlődése Ottó Willmann pedagógiájában (né- m e t , 1 1 1 — 1 4 8 . 1.); P A R K E R , F R A N K L I N : A Z afrikai nevelési hivatal kezdetei Észak-Rhö- d é z i á b a n (149—162. 1.); PRÉVOT, ANDRÉ:
A Keresztény Iskolatestvérek és a technikai irányú nevelés pedagógiája a X V I I I . és X I X . században (francia, 163—184. 1.); SCHUH, BERTHOLD: A fiatal Eichendorff neveltetésé- vel kapcsolatos élményei Berlinben és Bécsben (német, 185—216. 1.). Kiss ÁRPÁD
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA PEDAGÓGIAI BIZOTTSÁGA
Elnök: NAGY SÁNDOR, B u d a p e s t V., PestiBarnabás u. 1., Titkár: TAKÁCS ETEL, Buda- pest V., Pesti Barnabás u. 1.,
Tagok:
ÁBENT FERENC, Budapest V., Pesti Barnabás u. 1.ÁGOSTON GYÖRGY, Szeged, Táncsics Mihály u. 2., FALUDI SZILÁRD, B u d a p e s t I X . , Dimit-
r o v t é r 8 . , F A R A G Ó L Á S Z L Ó , B u d a p e s t V I I . , Gorkij fasor 17—21., FÖLDES ÉVA, Budapest V I I . , Bethlen tér 2., JAUSZ BÉLA, Debrecen, Egyetem, JÓBORU MAGDA, Budapest V I I I . , Múzeum körút 14—16., Kiss ÁRPÁD, Buda- pest VII-., Gorkij fasor 17—21., SZARKA
JÓZSEF, Budapest VII., Gorkij fasor 17—21., SZEKOLSZKY ISTVÁN, B u d a p e s t V I I . , G o r k i j fasor 1 7 — 2 1 . , VÁJÓ PÉTEB, B u d a p e s t V.,- Széchenyi r a k p a r t 19., ZIBOLEN ENDRE, Bu- dapest V., Egyetem tér 1—3.
Az MTA Pedagógiai Bizottsága 1965.
-február 22-én tartott ülésén meghallgatta és jóváhagyta
Nagy Sándor
elnök beszámolóját a Bizottság elmúlt évi munkájáról, valamint előterjesztését az 1965. évi bizottsági munka -tervére vonatkozólag. UtánaJausz Béla
aneveléstörténeti,
Szarka József
a neveléselmé- leti ésSzokolszky István
a didaktikai-metodi- kai albizottság munkásságáról és jövő tervei- ről adtak tájékoztatást. A hozzászólások és javaslatok a Pedagógiai Bizottság könyvkiadá- si lehetőségeinek tágítására, a pedagógiai tárgyú könyvkiadás terveinek összehangolá- sára, a rokon tudományokkal való szorosabbkapcsolat felvételére, a bizottsági munka nagyobb nyilvánosságának biztosítására, ál- talában a hatékonyabb irányítás formáinak keresésére ösztönöztek. A Pedagógiai Bizott- ság 1965. április 5-én tartott ülésén JAUSZ BÉLA emlékezett meg felszabadulásunk 20.
évfordulójáról (megemlékezésének szövegét előbb közöltük). U t á n a Kiss ÁRPÁD a nevelés- tudományi kutatás módszereiről nyújtott át- tekintést franciaországi tanulmányútja tapasz- t a l a t a i a l a p j á n . ÁGOSTON GYÖRGY a ^Szegedi Nyári Egyetem 1965. évi programjáról tájé- koztatta a bizottságot.
A Pedagógiai Bizottság 1965. május 31-i ülésén SZARKA JÓZSEF A t á v l a t i t u d o m á n y o s kutatási terv végrehajtásának eddigi ered- ményei, VAJÓ PÉTER T á j é k o z t a t ó az ideológiai .munka irányelveiről címen tartott előadást.
Mindkét előadást élénk vita követte.
Az Akadémia Neveléstörténeti Albizott- sága érdekes, az eddigiekhez képest sajátos jellegű ülést tartott: a
külföldi neveléstörténeti tanulmányutak tapasztalatait
tárgyalta meg.LANTOS ISTVÁN aspiráns németországi tanul- mányairól, VÁG OTTÓ a munkásmozgalom közoktatáspolitikájának potzdami konferen- c i á j á r ó l és BAJKÓ MÁTYÁS csehszlovákiai
kutatásairól számolt be.
JAUSZ BÉLA elnöki m e g n y i t ó j a u t á n LAN- TOS ISTVÁN ismertette
a Német Demokratikus
Köztársaságban folytatott aspiráns tanulmá- nyainak eddigi eredményeit.
Beszámolt arról,hogy a berlini egyetem pedagógiai katedrájá- hoz kapott beosztást. Vezetője KŐNIG profesz- szor. Nyelvvizsgájának sikeres letétele u t á n
DIESTERWEG pedagógiai munkásságát válasz- totta disszertációja témájául.
Kutatásainak első lázisa volt, hogy fel- dolgozza a DiESTERWEGre vonatkozó magyar
anyagot. Ezzel kapcsolatban t ö b b korabeli sajtó- és folyóiratpublikációt talált. Minded- dig azonban nem sikerült felkutatni D. válo- gatott pedagógiai tanulmányai első kötetének magyar nyelvű kiadását. Kutatásai második feladatának tekinti D. hagyatékának a fel- dolgozását. Ennek a m u n k á n a k a megkezdése- kor azonban nyomban kiderült, hogy a kézi- ratos hagyaték jelenleg nem az NDK-ban, hanem a Német Szövetségi Köztársaságban, pontosabban Mainefrankfurtban van. Ez a tény nagymértékben megnehezíti a kutató- munkát. Azonban megvan a remény arra, hogy ha rövid időre is, kutatásokat folytasson a mainefrankfurti anyagban. A n n á l inkább re- méli ezt, mert a német pedagógia D . munkássá- gát egyre fokozottabban kezdi megbecsülni.
Kevésbé mondható azonban ez el magyar vonatkozásban. Bár egyre több adat kerül elő annak bizonyítására, hogy a korábbi idők- ben D . eredeti, német nyelvű műveit szélesebb körökben is használták hazánkban.
A beszámolóhoz a bizottság tagjai többen hozzászóltak. JAUSZ BÉLA kiemelte a D . kuta- tások jelentőségét a magyar neveléstörténet szempontjából, m a j d fölhívta az előadó figyel- mét D.-nek az erdélyi szász és a felvidéki német iskolákra gyakorolt hatására vonat- kozóan. FÖLDES ÉVA megemlítette az 1966-os jubileumi évfordulóra való felkészülés szük- ségességét, m a j d hangoztatta, hogy D.-nek a hatását illetően bizonyos elhatárolásra van szükség: elsősorban a magyar iskolázásra gya- korolt hatást kellene kutatni. FARKAS MÁR- TON a szarvasi tanítóképzővel kapcsolatos kutatásokra u t a l t és kiemelte BENKA GYULA munkásságának a tanulmányozását. SIMON GYULA elmondotta, hogy érdemes megnézni TÓTH L A j o s n a k BENKA GYULÁTÓI í r o t t t a n u l - mányát, mert az bizonyos vonatkozásban D . forrásokra is utal, továbbá szerinte kutatni kellene az egri- és jászberényi tanítóképzők levéltári anyagában. Az utóbbival kapcsola- tosan különösképpen hangsúlyozta a szolnoki levéltár idevonatkozó anyagának a jelentősé- g é t . K Ö T E S Á N D O R f e l h í v j a L A N T O S I S T V Á N figyelmét az esztergomi tanítóképző levéltári anyagának a kutatására, továbbá KEMÉNY FERENC művére, amelyben bemutatja a né- met . pedagógiának a magyar nevelésügyre .gyakorolt h a t á s á t . ZIBOLEN ENDRE a g y ő r i
tanítóképző történetének (SCHERER) jegyzet- anyagában meglevő forrásokat említi, m a j d megállapítja, hogy a hatás szempontjából a kapcsolatoknak csak néhány típusát szükséges kiemelni.
Az Albizottság ezután — második napiren- di .pontként — VÁG OTT
ónak a . nemzetközi . munkásmozgalom közoktatáspolitikai és
pedagógiai törekvéseivel foglalkozó potzdami
konferenciájáról
szóló beszámolóját hallgatta meg. (V. 0 . m i n t meghívott előadó vett részt 1964. november 25—27 között rendezett kon-ferencián.) Az előadó ismertette a konferencia lefolyását, amelyen mintegy 60 meghívott kutató vett részt. Az N D K szakemberein kí- vül kilenc tudományos kutató képviselte a szocialista országokat. A konferenciát azért tartották éppen Potzdamban, mert itt műkö- dik az N D K Közoktatásügyi Minisztériumá- nak Tudományos Tanácsa által létrehozott k u t a t ó i m u n k a k ö z ö s s é g , GERD HOHENDORF professzor vezetésével. A konferencia bevezető előadását HELMUT KŐNIG egyetemi t a n á r tar- totta „ A forradalmi német munkásmozgalom művelődéspolitikai és pedagógiai hagyomá- nyainak jelentősége az egységes szocialista művelődési rendszer felépítése szempontjából"
címmel. A bevezető előadás után RÓBERT ALT előadása következett. Alt professzor át- tekintette a német munkásmozgalom nevelés- ügyi, pedagógiai törekvéseit. Előadását vetí- tett képekkel (dokumentumokkal) illusztrálta.
Az első napon két problématörténeti előadás is elhangzott: IGNACY SZANIAWSKI „ M a r x K á r o l y hatása a szocialista didaktika tudományos modelljére" címmel, a másik pedig HERBERT FLACH „AZ öntevékenység fogalma és lényege a német munkásmozgalom pedagógiájában"
címmel tartott előadást. Mindkét előadás nagy érdeklődést és élénk vitát váltott ki. A kon- ferencia második napján elsősorban a nemzet- közi munkásmozgalom kérdéséről, az egyes országokban jelentkező törekvésekről, a kü- lönböző országok munkásmozgalmai közötti kapcsolatok problémáit tárgyalták meg. Ér- deklődéssel hallgatták a konferencia résztvevői JOSEF CACH „ A csehszlovákiai m u n k á s m o z g a -
lom iskolapolitikai és pedagógiai hagyományai című előadását, továbbá ugyancsak ehhez a t é m a k ö r h ö z kapcsolódó ERVIN KOUKAL elő- adását: „A fiatal tanítóság nyári konferenciái Csehszlovákiában a 30-as években, mint a baloldali pedagógusok ideológiai fórumai"
címen. Igen érdekes előadást tartott CHRISTA LEITHOLD: „A szovjet pedagógia és a szovjet iskolarendszer felépítése tapasztalatainak ha- tása a német forradalmi munkásmozgalom pedagógiájára és iskolapolitikájára". Az elő- adó ugyanis számos fontos — eddig alig vagy egyáltalán ném ismert— tényt közölt a szovjet pedagógiának a német munkásmozgalomra gyakorolt hatásáról, a szovjet pedagógusok és a német kommunista pedagógusok kapcsolatá- ról. Ehhez a témakörhöz kapcsolódott SZOKO- LOVA előadása is KRUPszKÁJÁról. Az egyes országok munkásmozgalmai közötti kapcsola- t o k kérdését t á r g y a l t a ZSECSÓ ATANASZOV, aki a német munkásmozgalomnak a bolgár munkásmozgalom pedagógiai és iskolapoliti- kai törekvéseire gyakorolt hatását elemezte előadásában. Kapcsolódott ehhez a témakör- höz V. O. előadása is, amelyben a magyar Tanácsköztársaság közoktatáspolitikájának a
korabeli külföldi forradalmi mozgalmakkal való kapcsolatait elemezte. Előadásokat tar-
t o t t a k t o v á b b á a konferencián ARTÚR MEIER, G E O R G S C H E L Z E R , W E R N E R L A N G B E C K E R , H A N S B R U M M E , P A U L M I T Z E N H E I M , E D I T B E R N S D O R F , K A R L - H E I N Z E L S E N , R I C H Á R D MÜLLER. A konferencia záró előadását GERD HOHENDORF tartotta „A szocialista iskola a német forradalmi munkásmozgalom pedagó- gusainak nézőpontjáról" címmel. A potzdami konferencia jelentőségét növeli az a tény is, hogy ráirányította a szocialista országok ne- veléstörténeti kutatóinak a figyelmét a mun- kásmozgalom pedagógiai és közoktatáspolitikai törekvéseinek tudományos kutatására és fel- dolgozására.
Az Albizottság VÁG OTTÓ beszámolóját tudomásul vette.
Az ülés következő napirendi pontjaként BAJKÓ MÁTYÁS kéthetes csehszlovákiai tanul-
mányútjáról
számolt be, amely 1964 decembe- rében került sor. A beszámoló elsősorban azo- kat a levéltári kutatásokat ismertette, amelye- ket az előadó a pozsonyi líceum levéltárának reformkori anyagával kapcsolatban folytatott.A kéziratos források közül többek között a következő dokumentumok cédulázására került sor:
„Az evang. tudós iskolák szerkezete Magyar H o n b a n " K . sz. 156. D. sz.: 2
„Ordo audendiarium disciplinarum"
K . sz.: 48.
„Biográfiám Professorum et Docentium Lycei ab. anno 1832." K . sz.: 49.
„ A professzori kar 1841-es reformjavaslata.
Protokollum." K . sz.: 49.
E néhány fontos kézirat és több más levél- tári adalék feldolgozása jelentős mértékben hozzájárul a reformkor nevelésügyével kap- csolatos hazai kutatásaink kiegészítéséhez.
Különösen a zayugróci tantervvel kapcsolato- san látunk tisztábban a pozsonyi líceum re- formkori anyagának a kutatása eredménye- ként.
Az Albizottság a beszámolót tudomásul vette és hangsúlyozta a csehszlovák nevelés- történészekkel való kapcsolatos továbbfej- lesztését.
E z u t á n az Albizottság néhány fontos egyéb ügyet vitatott meg. Többek között megtár1
gyalta és elfogadta az Albizottság 1965. évi munkaprogramját, melynek fő témakörei az alábbiak:
1. Az egyetemes neveléstörténeti füzetsoro- zat kiadványai;
2.A hazai neveléstörténeti kutatás helyzete és feladatai;
3.Az európai szocialista országokban folyó neveléstörténeti kutatás áttekintése ;
4.Nemzetközi és hazai neveléstörténeti folyóiratszemle;
5.Nevelés- történeti megemlékezések;
6.A neveléstörténeti konferencia előkészítése.
V é g ü l FARKAS MÁRTON javaslatára hatá- rozatot hozott az Albizottság a közelmúltban elhalálozott HANZÓ LAJOS, bizottsági t a g ha- gyatékának tanulmányozására. Erre a mun-
kára az Albizottság SIMON GYULÁT kérte fel.
Ugyancsak határozat született az ez évi prog- ramban szereplő: „ A hazai neveléstörténeti kutatás helyzete és feladatai" témakörnek az
Osztályközleményekben való közzétételére.
A téma kidolgozására FÖLDES ÉVA bizottsági tagot kérte fel az Albizottság.
B A J K Ó M Á T Y Á S
A 70 ÉVES JAUSZ BÉLA KÖSZÖNTÉSE AZ AKADÉMIÁN Az
MTA Neveléstörténeti AlbizottságaJAUSZ BÉLA 70. születésnapja a l k a l m á b ó l 1965. február 15-én az Akadémia Képes Ter- mében ünnepi ülést tartott. Az ülésen részt vettek az MTA Pedagógiai Bizottságának, Neveléselméleti Albizottságának, valamint Módszertani Albizottságának egyes tagjai is.
Képviseltette magát az ülésen a Magyar Tudo- mányos Akadémia I I . Osztálya, a Művelődés- ügyi Minisztérium Egyetemi Főosztálya, az Országos Pedagógiai Intézet, a Széchenyi Könyvtár és a Pedagógiai Könyvtár. A meg- hívottak között több olyan neveléstörténész is volt, aki nem albizottsági tag.
E l s ő n e k MÁTRAI LÁSZLÓ o s z t á l y t i t k á r , a Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi- Történeti Tudományok Osztálya nevében kö- szöntötte Jausz Bélát. Méltatta az ünnepelt pedagógus személyiségének két világháborút átívelő pályáját, melynek legnagyobb értéke:
generációk nevelése. Ennek a nevelői tevé- kenységnek különös vonása, hogy amikor annyian megtorpantak, hitüket vesztették, félreálltak Jausz Béla újra tudta kezdeni.
A felszabadulás után a legkülönbözőbb posz- tokon bizonyította be, hogy az igazi pedagógus nem öregszik meg, hogy az igazi nevelői egyéniség fiatal marad. Ezután elismeréssel
adózott az Albizottság elnöki tisztében szer- zett érdemeinek. Majd végül az osztály nevé- ben támogatásáról biztosította az ünnepeltet.
E z u t á n SIMON GYULA az M T A Nevelés- történeti Albizottságának titkára köszöntötte Jausz Bélát. Mint a nevelők nevelőjét üdvö- zölte, akinél az egyéniség legbensőbb sajátja:
a mértéktartás, az ízlés, a puritanizmus, a bölcs pedagógiai szemlélet. Majd m i n t az Al- bizottság elnökének munkásságát méltatta.
Elismeréssel szólt arról az egy évtizedről, mely idő alatt Jausz Béla a Bizottság élén műkö- dött, széles szakmai látókörrel, utolérhetetlen frissességgel és fiatalsággal irányítva annak munkáját. E z u t á n tudományos érdemeit mél- tatta. Üdvözlő beszédét Hemingway-tői. vett idézettel zárta: Igen nagy szükségünk v a n R á d , nagyon sokat akarunk még Tőled tanulni.
Végül átnyújtotta az Albizottság ajándé- kát: a munkára nevelés hazai történetéről készült tanulmánykötet első példányát — díszes bőrkötésben.
'Az ünnepi ülés második részében FÖLDES ÉVA előadása hangzott el a magyar nevelés- történetírás felszabadulás utáni fejlődéséről.
Az előadás nyomtatásban megjelenik.
B. M .
FELSŐOKTATÁSI DIDAKTIKAI-METODIKAI ANKÉT
Január 8—9-én kétnapos felsőoktatásididaktikai-metodikai ankétot rendezett a
Felsőoktatási Pedagógiai . Kutatócsoport.
Az ankét tárgya az előadók és a szemináriumok (gyakorlatok) viszonyának problémája volt.A bevezető referátum után, mely a kérdés- feltevés értelmezésével foglalkozott, külön- böző egyetemek és főiskolák e témakörben dolgozó oktatói tartottak referátumokat és
korreferátumokat. Az első nap délelőttjén az előadások és szemináriumok viszonyának, kölcsönös kapcsolatának, arányának problé- máiról, délután az előadások kérdéseiről, a második napon pedig a szemináriumok és gyakorlatok funkciójának, típusainak, szer- vezésének és vezetésének kérdéseiről volt szó.
Az ankét anyaga későbbi időpontban publi- kálásra kerül.
BEKÜLDÖTT KÖNYVEK ÉS FOLYÓIRATOK Acla Universitatis Debreceniensis . . .
TomusX . Series Paedagogica. 1964. Series I I . Budapest, Tankönyvkiadó, 1964. 117 1.
ELKONYIN, D. B.: Gyermeklélektan, Buda- pest, Tankönyvkiadó, 1964. 1.
G U N S T P É T E R , J E M N I T Z S Á N D O R , M Á R K U S LÁSZLÓ: Egyetemes történelmi kronológia, I I . Szerk. PAMLÉNYI ERVIN, B u d a p e s t , Tankönyvkiadó, 1964. 379 1.
KALMÁR MÁRTON: Daloló ifjúság. Az általános iskolák haladó énekkarai számára. Buda- pest, Tankönyvkiadó, 1964. 96 1.
Magyar' Pszichológiai Szemle.
Főszerkesztő GEGESI KISS PÁL, t e c h n i k a i szerkesztő LÉNÁRD FERENC. B u d a p e s t , A k a d é m i a i Kiadó, 1964. 3. sz. 329—512. 1., 4. sz.513—644. 1.
M A K A Y G U S Z T Á V : Irodalomtanítás. Budapest, Tankönyvkiadó, 1964. 280 1.
M E N C S I N S Z K A J A , N . A . , K A X M I K O V A , Z . J . , J A K O B S Z O N , P. M.: A Z ismeretek alkalma- zása a tanulók iskolai gyakorlatában.
A Pszichológia a gyakorlatban sorozat 2.
kötete. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964. 1.
M É S Z Á R O S I S T V Á N : A középkori nevelés.
Egyetemes neveléstörténet. Budapest, Tan- könyvkiadó, 1964. 1.
Az Országos Pedagógiai Könyvtár Évkönyve,
1 9 6 2 . Szerk. W A L D A P F E L E S Z T E R , K O N D O R IMRE, Ujczné Orbán Magda. Budapest, Tankönyvkiadó, 1964. 125 1.
A Pedagógia Időszerű Kérdései Külföldön.
(szerk. I L L É S - L A J O S N É ) . Budapest, Tan- könyvkiadó, 1964.
Az oktatógép és az oktatás programozása;
6 4 1.
A felnőttoktatás lélektani problémái. 43 1.
Társadalomlélektan és pedagógia. 1.
Pedagógiai Közlemények
a budapesti Műszaki Egyetem oktatási osztálya kiadása. Fele- lős szerkesztő P Á L F A I P Á L . 1 9 6 4 . 2 . szám 1 0 7 . 1.S U C H O D O L S K I , B O G D Á N : A jövőnek nevelünk.
Ford.
Besnyő Miklós.
Budapest, Tankönyv- kiadó, 1964. 541. 1.S Z Á V A I N Á N D O R : Jean-Jacques -Rousseau.
Egyetemes neveléstörténet; Budapest, Tan- könyvkiadó, 1964. 1.
Tanítóképző Intézetek Tudományos Közle- ményei,
I. és II., 1 9 6 3 . és Í 9 6 4 . (szerk.Kiss L A J O S és Kiss T I H A M É R ) . Debrecen, Alföldi Nyomda, és 264. 1.
T Y E R S Z K I J , V.: A klubmunka és a játék Ma- karenko közösségében. Ford. H O R V Á T H GYÖRGY, Budapest, Tankönyvkiadó, 1964.
2 4 4 . 1.
V A S Z K Ó M I H Á L Y : Munkalélektan. Budapest 1 9 6 4 . 1.
