A Város folyóirata

A TARTALOMBÓL

EGYHAZTORTENETI KALANDOZÁSOK ÚJSZEGED SZÁZHARMINC ÉVE

A SZEGEDI ANGYALI ÜDVÖZLET KÁLVÁRIÁJA SONKODI RITA KÉPEIRŐL

A Város folyóirata

23- évfolyam 12. szám 2011. december

A magyarok és a kereszténység

A HITRE TÉRÉS KEZDETE

A m agyarok első, név szerint is ism ert püspökét, Hicrotheost, valam int I.

(Szent) István k irályt 2000. augusztus 20-án szentté avatta a görög o rth od o x egyház. M íg Szent István k irály szem élye jó l ism ert, addig

H icrotheos p ü sp ök neve ism eretlenül cseng a m agyar fülnek.

Ism eretlenül an n ak ellenére, h o g y ő volt a m agyarok első püspöke, hozzá kapcsolódik az első térítési kísérlet a m agyarok között a honfoglalást

követően, am elyről írott források is szólnak.

A m agyarság első ism ereteit a n agy vallásokról (judaizm us, kereszténység.

Iszlám) m eg a honfoglalást m egelőzően szerezte m eg, m elyre például a K azár B irod alom b an lezajlott térítések révén tehettek szert.

A kereszténység keleti (orth odox) és nyugati változatával is kapcsolatba kerültek, elsősorban a kalandozások során szerzett keresztény rabok

révén. A rról azonban nem tu d u nk, h o g y keresztény térítés folyt-e a m agyarok között, és ha igen, vezetett-e b árm ilyen eredm ényre.

A honfoglalást követően a Kárpát-medencében itt elő és a magyarok hatalmi zónájába került népek - avarok, szlávok, bolgárok morvák - között már korábban szer­

vezett térítés folyt, sőt egyházi intézmények kiépítése Ls zajlott (templomok, egyházi hierarchia, papképzés, sth). A magyarok így számos keleti és nyugati rítusú keresztény néppel éltek együtt, de ezen együttélés hatá­

sa pontosan nem körvonalazható a kereszténység szem­

pontjából, bár halvány nyomként értékelhető az a tény, hogy a magyar nyelv kereszténységre, hitre vonatkozó alapszókincsénck egy jelentős részét szláv eredetű jöve­

vényszavak képezik, mint például a kereszt, keresztény, szombat, szent, oltár, hála, malaszt, pap, püspök, érsek, barát, apát, apáca, pogány, eretnek, diák, koma, bérmál­

ni, karácsony, pünkösd, tömjén, vecsernye, veternye, zsolozsma, zsoltár.

A magyarok a Kárpát-medencébe települést követően mind nyugat, mint délkeleti irányba folytattak kalandozó hadjáratokat. A délkeleti kalandozásokat ele­

inte a bolgárokkal szövetségben Simeon bolgár cár (893-927) haláláig. Ezen hadjáratok a bizánciak és felte­

hetően 927-től velük szövetséges viszonyban lévő bolgá­

rok ellen a 943-ban öt évre megkötött béke véget vetett.

E békének köszönhetően történt meg az első ismert

„kapcsolatfelvétel" Konstantinápolyban. E békeszerző­

dés meghosszabbítása ürügyén 948 táján Konstantinápolyba érkezett Termacsu, Árpád unokája és Bulcsú karkha, amely látogatást a vendéglátó bizánci császár, VII. Bíborbanszülctctt Konstantin (913-959) A birodalom kormányzásáról (De administrando impe­

rio) írt munkájában megörökítette. Bulcsú keresztségé-

vcl kapcsolatban tudjuk a bizánci Ioannés Skylitzés tör­

téneti művéből, hogy maga a császár lett a keresztapja és gazdag ajándékokat s patrikios címet adományozva neki vált el tőle. Termacsuval kapcsolatban csak a csá­

szár munkájában használt philos (barát) titulusa enged következtetni arra, hogy ő is megkerésztélkedett.

Bulcsú kercsztségc politikai lépés volt csupán, hiszen a történetíró Skylitzés is lejegyezte, hogy ezt követően is folytatott hadjáratokat keresztények ellen, ami végül a vesztét is okozta.

A béke következő, ötéves meghosszabbításakor, 953 körül a gyula méltóságot viselő magjar törzsfó járt Konstantinápolyban és vette fel a kereszténységet, melyben az István (Stephanos. Stefan) nevet nyerte. Az ő keresztsége nem puszta diplomáciai fogás volt, hiszen a jámborságáról híres szerzetest, Hicrotheost szentelte fel Turkia |= Magyarországi püspökévé Thcophylaktos konstantinápolyi patriarcha (917-956. február 27), aki c látogatást követően István gyulával együtt a magyarok közé jött. A bizánci történetíró lejegyezte azt is István gyulával kapcsolatban, hogy „megmaradt hitében, ő maga nem intézett soha betörést a rómaiak területére, és az elfogott keresztényekről sem feledkezett meg, hanem kiváltotta azokat, gondja volt rájuk, szabaddá tette őket."

E korai keresztelők emlékét egy kései, X V századi forrás, az ún. Beszéd Batu meggyilkolásáról is megőrizte:

„Korábban az ugrok pravoszlávok |- igaz hitűek) voltak, minthogy a görögöktől vették fel az igaz hitet. Nem.

törekedtek arra, hogy saját nyelven írást alkossanak, s

minthogy a rómaiak |- bizánciak] közel voltak, meg-

nyerték a maguk hitének. S attól kezdve mind a mai napig így maradt."

Hicrotheos szerzetes Turkia püspöke lett. A cím cgy- rés/t jelzi, hogy missziós, azaz terítő püspök volt, hiszen a pasztorációs területről kapta püspöki elnevezését.

Másrészt jelzi e cím a bizánci udvar szándékát is. misze­

rint egész Turkia, azaz a Magvar Fejedelemség egészé­

nek megtérítését szánták neki feladatául.

A bizánci udvar ezen előfeltevésének, miszerint erre minden lehetőséget meg fog kapni a püspök, alapul szolgálhatott, hogy a Magyar Fejedelemség három főem­

bere mcgkercsztelkedett Konstantinápolyban. Még ha személyükben nem is, vagy csak csekély mértékben let­

tek kereszténnyé, arra a császári diplomácia számított, hogy politikai megfontolásból a térítést nem fogják aka­

dályozni. A szláv források szerint a két törzsid, ti, Bulcsú és a gyula a „területük alá tartozókkal együtt", illetve

„összes hadukkal egyetemben" mcgkeresztelkcdtck, ami a magyar népesség akár negyedének a keleti keresz­

tény hitre térését jelentheti. Egy másik bizánci történe­

tíró, loannés Zonaras tudósítása is azt sugallja, hogy Hicrotheos mindkettőjük területén folytatott térítő tevékenységet. Feltételezhető, hogy' a magyar központi vezetés hozzájárulásával került sor az egész országra érvényes joghatósággal rendelkező püspök magyarok közé küldésére a „rendkívül körültekintő bizánci diplo­

mácia- részéről. A püspök és szerzetesei térítő tevé­

kenységének a következményeként kerültek a magyar nyelvbe a korábban már említett szláv eredetű egyházi szavak, minthogy' bolgár-szláv tolmácsok segítségével hirdették az evangéliumot.

E feladathoz feltételezhető, hogy munkatársakkal együtt érkezett a püspök a „törkök" közé. A szláv források is

„görög fópapok’ -at említenek. Emellett a korabeli misz- sziós szokások is erre engednek következtetni. így pél­

dául Konstantin-Cirill és Metód, a szláv apostolok min­

den útjukon többedmagukkal vettek részt, munkatár­

sakkal együtt végezték feladataikat. De ugyanez figyel­

hető meg a nyugati térítők munkája során is, például Adalbert vagy Qucrfurti Brúnó is társaival együtt indult cl térítő útjára.

Habár a bizánci udvar egész Turkia megtérítését tűzte ki Hicrotheos céljául, feladatának, ennek ellenére működésének területére nézve több eltérő nézet külön­

böztethető meg, Az első nézet a feladatával összhang­

ban Hicrotheos működési területét is a magyarok egész szállásterülctérc lokalizálja. Ezzel szemben a másik nézet úgy feltételezi, hogy csupán István gyula törzsé­

nek területén működhetett a püspök munkatársaival.

Ez utóbbi nézet több variációban látott napvilágot, hiszen a lokalizálást nagyban megnehezíti, hogy nem tudjuk pontosan, hol volt a gyula méltóságot viselők tör­

zsének területe. Az egyik szerint Erdélyben volt. amely- törzsi szállásterület egészen a Tisza-Maros határvonalig terjedt, így a püspök itt működött, és a keleti egyház­

ban igen nagy tiszteletnek örvendő Szent Demeter pat- rociniumú temploma alapján Hicrotheos egyik köz­

pontjának, székhelyének Szegedet gondolják.

A másik - VII. Bíborbanszületett Konstanin császár korábban említett munkájának tudósítása alapján - a Tiszántúlra helyezi a gyulák törzsterületét. Egyesek sze­

rint ez azonos volt az ezredforduló táján a Maros-vidéket uraló törzsfő. Ajtony törzsének területével, amelynek határai ismertek a Gellert legenda leírásából. E területi azonosság alapján felmerült az a lehetőség is. hogy' Ajtony az utolsó, aki a gyula méltóságot viselte és ural­

ta a gyulák ősi törzsterükrtét. míg a krónika álul emlí­

tett ifjabb Gyula, István gyula unokaöccse, akit KX)3-ban győzött le Szent István király, a törzs által később elfog­

lalt Erdély fölött gyakorolt törzsfői hatalmat. E nézetet képviselők szerint a püspök székhelye lehetett

Marosvárott, Szávaszentdcmctcrcn (Sirmium), Sövényházán.

Hicrotheos működésének volt folytatója, s erről három, bizánci területen előkerült pecsét tanúskodik. Feliratuk szerint egykori birtokosaik Turkia hajdani püspökei vol­

tak. Az első pecsét Thcophylaktos püspöké volt, melyet az 1940-cs években egy New York i régészeti kiállításon mutattak be, míg a másik birtokosa Antonios püspök volt. Mindkét pecsét előlapján Szent Demeter mint az egyházmegye patrónusának a képe látható. A másik ket­

tőtől különbözik a harmadik pecsét, amelynek tulajdo­

nosa Dcmctrios püspök volt, és az előlapján - az előbbi­

ektől eltérően - Szűz Mária képe és siglája található. A pecsétek tanúsága szerint tehát három utódja is volt Hicrothcosnak, de ezt a listát újabban Baán István írott források révén tovább bővítette. Középkori bizánci kódexekben található püspökséglistákon szerepel Turkia mctropóliája ( - érseksége), amely listákra a XI.

századtól kezdve az egyes metropóliák az alapításuk sor­

rendjében kerültek feljegyzésre. Turkia a 6Q helyen található Fompéiupolis után és Rhósia (Megalé Rhósia, azaz Oroszország) előtt, ami jelzi, hogy c kettő között emelkedett metropólia rangjára, azaz a X. század vége után, de 1039 előtt. A rungcmelkedés időpontját tovább lehet pontosítani, szűkíteni, mivel az 1028-ban lezajlott konstantinápolyi zsinaton részt vett loannés, Turkia metropolitája, amelyen Alexlos Studités konstantinápo­

lyi patriarcha (1025. december 12/15-1043. február 20) elnökölt.

A Lech-mczci/augsburgl vereség (955) után, amely a magyarok nyugati irányú kalandozásait lezárta, történt a nyugati kereszténység irányába az első nyitási kísérlet.

Az új fejedelem, Taksony (cca. 955-972) a 960-as évek elején XII. János pápától térítő püspököt kért A pápa a magyarok számára egy Zachcus nevű papot térítő püs­

pökké szentelt és a magyarokhoz küldött, akinek útját I.

Ottó nemet-róraai császár (962-973) azonban megaka­

dályozta. A besenyő-bolgár-orosz-magyar szövetséges haderő 97ö-cs arkadiupolisi csatavesztése a magyarok számára nem csupán a kalandozások végét jelentette.

Az új fejedelem, Géza (972-997) két nagy birodalom közül a német császár, Ottó felé nyitott mind politikai, mind egyházi téren. A német birodalomhoz való közele­

dést a vereség óta eltelt hosszabb idő megkönnyítette.

Döntését nem csupán a két nagyhatalomtól - német császárság és bizánci birodalom - elszenvedett veresé­

gek, de e két hatalom egymáshoz közeledése egyaránt sürgette. E lépésével megindult a német egyházhoz kap­

csolódó szervezett térilés a magyarok közön, amelynek révén a magvar nép a nyugati keresztény közösség részévé vált.

A magyarság nyugati kereszténységhez csatlakozásának méltatásával kapcsolatban napvilágot látott egy napjain­

kig ható hiedelem, miszerint ha a keleti keresztény közösség tagja maradt volna a magyarság, akkor elve­

szett volna, beolvadt volna. E nézet nem veszi figyelem­

be azt a tényt, hogy a keleti keresztény vallású népek (bolgárok, oroszok, szerbek, románok) is fennmaradtak napjainkig.

Turkia püspöke, illetve metropolitája működésének végéről is így szót kell ejtenem, amellyel kapcsolatban számos eltérő felfogásnak adtak a téma kutatói hangot.

Egyes nézetek már a 958 táján felmondott bizánci béke­

szerződéshez kötik a püspök működésének lezárulását, mivel emiatt Hicrothcosnak távoznia kellett a magyarok közül. Ezt alátámasztani látszik, hogy utódjainak pecsét­

je bizánci területen került elő, és ezen utódok kinevezé­

se, valamint a későbbi rangcmclkcdcs csupán egy bizán­

ci jogigényt fejez ki. De későbbi időpontokra is helyez­

ték működésének végét. E nézetek az alábbi esemé­

nyekhez kötik a görög misszió végét: az újrainduló

kalandozásokhoz, a 970-cs arkadiupolisi vereségei követően meginduló nyugati térítéshez, az ifjabb Gyula (István gyula unokaöccsének) 1003-as leveréséhez, a bács-kalocsai érsekség kialakításáig.

A görög főpapok működésének vége azonban nem jelentette a keleti egyház teljes és végleges kiszorulását A keleti monostorok szerzetesei, a keleti papok mind Géza fejedelem, mind Szent István király uralkodása alatt tovább működhettek az ország területén, hiszen egyrészt ezt szükségessé tette a paphiány másrészt ekkor még fennállt az egység a két egyháziéi - a keleti és a nyugati között - , és a már megtért, vág}' térítés alatt lévő híveknél is c váltás visszaesést jelenthetett volna, így csupán az intézményes keresztény egyház kialakítá­

sába nem vonták be őket.

Létezik olyan vélemény, amely a görög főpapok töretlen működését feltételezi a források alapján egészen a XIII.

század elejéig, amikor a negyedik keresztes hadjáratot (1204) követően tudatosult az egyház két része közt fennálló szakadék, mely tulajdonképpen az 1054-cs egy­

házszakadással keletkezett. A püspökség létére szolgál bizonyítékul a bizánci történetíró Kinnamos híradása 1164-ből, miszerint ,B ács bán tartózkodik a nép főpap­

ja".

Hierothcos, Turkia első püspöke a X. század közepén kezdte el működését a magyarok között, Gyula törzste­

rületén biztosan, de feltételezhető a források alapján az, hogy más magyar törzsek között is térített. A pecsétek tanúsága szerint volt három utódja, Theophylaktos, Antónios és Démétrios. Közelebbi információval nem rendelkezünk róluk (származásuk, püspökségük pon­

tos ideje nem ismert).

Véleményem szerint tevékenységüket, amíg voltak potenciális híveik, folythalták Hierothcos és utódai.

Gyuláról azt írja Skylitzés, hogy „megmaradt hitében, ó maga nem intézett soha betörést a rómaiak területére".

E híradás alapján vélelmezhető, hogy sem a 935-ös Lech- mezei vereség veszteségei, sem a 958 után újrainduló délkeleti kalandozások kisebb vereségei és 970-cs arka­

diupolisi vereség következményei nem érintették sem István gyulát (vagy utódját), sem pedig a gyulák törzsét.

Ezért úgy vélem, hogy nem kényszerültek a külpolitikai helyzet miatt akár riadtan, akár nyomásra távozni a bizánci térítők. A riadalom egyébként sem volt a térítés­

re vágyó, vállalkozó középkori szerzetesek jellemző vonása, hiszen ezen időszak motivációja volt a mártí- romság koronájának elnyerésére irányuló magatartás.

Emiatt indult a poroszokhoz Szent Adalbert társaival, János és Benedek remeték a lengyelekhez, Qucrfurti

Brúnónak és térítőtársainak útjait is ez motiválta.

A bizánci főpapok és segítőik a gyulák törzsterületén az ifjabb Gyula (Prokuj) 1003-as leverését követően is foly­

tatták pasztorációs tevékenységüket Ajtony területén a marosvári törzsfő 1028 táján bekövetkezett leveréséig.

Az egyébként keresztelését követően is pogány életmó­

dot folytató Ajtony monostoralapítása így nyer értelmet, amelyhez segédkezei kapott a „görögöktől". A bizánci megkeresztelését követően ugyanakkor Bulcsú, aki hasonlóképpen pogány életvitelét folytatta tovább, nem alapított monostort, nem hozott térítőpapot, de nem is kapott támogatást a „görögöktől". Ez állhat a monostor­

alapítás és Ajtony bizánci támogatottságának hátteré­

ben, hogy ezáltal segédkezet nyújtott a görög püspök­

nek és munkatársainak térítőmunkájuk folytatásához, ami megfelelőképpen nagy érdem volt ahhoz, hogy a bizánci császár védelmét élvezze pogány életmódja elle­

nére is, és így megtehette, hogy „István királynak pedig nem adta meg a tiszteletet semmiben".

Valószínű, hogy legkésőbb Ajtony legyőzését követően már nem működött a magyarok között bizánci főpap, csupán az egyes monostorok maradtak fenn, és látták el a keleti keresztény hívek pasztorálását. Az egész magyar­

ságra nézve azonban a bizánci egyház által a X. század közepén megkezdett térítést a nyugati egyház fejezte be. A keleti egyházban 2000-ben lezajlott szentté avatá­

sok, Szent István király és Szent Hierothcos püspök tisz­

telete a keleti és a nyugati egyházban emlékeztet a kez­

detekre, hogy e „lélekmentő" nemes munkából kivette a részét az orthodoxia is.

R é v é s z Éva

JEG YZETEK

rlcum k u u ilil iteniMklII Ü m o g u l i á v a l » i ( H Ű IM n O FKA

• Jelen tandmlny a CoIkBlum Hűiig kutJlá.l pólyá/u Í r rétében fcdnlllt

M im iiig O. onadiixM e n r coietvdA. Sarrk. Imríny. Tíh.ie M l.tal. » I t t 83, S-arki Jiiaw A miundi öröksége-2 A görög rluis nyomul i kozdpknrtxin Nlrotpatiknn é . inn-ásloMzetéhra Műkul. m 102 limíbbWkhin Stuka 3>U>| II.

lásd erre J k iü r h lirtii k iü lte a Konuimliikgrndábin Pannónlu lepnünk OnH és Metód » lín ápoltatok ik r e liin l- E Kováls Piroska Jtaitlslaio lludipe.t » ? «

Ü ld iW iri( « * u i például H. Tóth Imrei A írug.urtíg tarral kapcsolata t i .modax »lm okkal In Az oeaxtoűl története Mugyaroiwlgnn 1 XVIII. sü/icllg Sürk: K. Tóth Imre ' i r « d » 9 8 l » U >

Inaiban H. TÖeh 199») 30-31. M. Tóth Imrr Magyáridin kapónkról a 9-11. o ítid lu n . Parte*

Poputarum Minőre. Alientprnac 21100 IicreáMilaklxin: H Tóih 2000) 23

Simeon ta ta it követően utódl» I Pírét (9Z7-969) anvciodgre Mtieti Blünctal. * y t murvát hűt lirw ik <(lponl|. nem o w p ln Hatni-, la mm > t i l g i r (ártóg l. * « » eremül

Aj IndMtlo első Oében. apóin havában nagy crörel Hindi belőnek > tárlók -rrugvar.il;

nwophiDe* pUrtttos porjtolmixne™» limeirvdri hdlrijrriIkidM kólón vétót « elóteló kr/cttkrl k *p *( Falói keidre «Orrúit a I l d i « il« O v i i i megértem * Georglus moniűuM <onlUMil\H IB ktoravcslk Gyula: Aj Arpld-lori tnogyu lórtdoet biünci forrlxil Akadémiai K iü li lliidipc.t MM (UxáhblaMnn ÁMTHFI ó l - ó l

A f c r r l l ii u l r m llie il kezesek le h e le k « . i k r ó d . Gyula így nyill h i t a a i i n Vhcióséyr a hlü ncl udvarnak rendnek m cgiM lóiltáilru l e g y k e r r a iím Iliire id rlid ilil H ű l tegye > n u g v a r o lu « ö v e i - r fg m fv d K ert k g. I r t ó Á r p id M a g yu o n zá g m b e ló d é s é n e l o itK o c rc . külim ói Id ő m é n é l m anyun

« l g . .n m e lí relét. Horvát d . T ű e o r .rt* államétól« lll e | l f « r e I ló t ó l A re/rrek knr.: HM?- m m M K n ip irm k y 1859 184-458; Horváth Mihály: M igy a ro rs ü g tón ín clm c. 1 l ó i é i A n u g .n i nem

« ruide.Ua. kóltóféaCcdl 13014» ( 2 kiadta, upinnuk Irctolpjzta tbévaiu Mihály). I leckémre;

Gutrtáv. Ft-.i 1860 ,'i.r.tbbUkKrn llo r v ld ) 1860) 88 -86; Kerékgyártó Á rp id : M igya n in n lg ml.rliV Ild id n e k ló n d n n e köKind. l e l l m c i e l u t >nym eu ág. ógy » I m r Freléiy. HirrvM d . r ó t ó e r e íi Idám f k t e k ifrfd íd rt. i koréi A WAm jI : .Aj egyeduralm i é i k rre »ld n y .d g m q iu U ln lu ll.j 11100-111«. 3.

Iddnjik: C iin J « helal|ftA d l a i o U girriiU H u ak.m gyarjpodtia IU4-I2US l e . i m r t H l- I A A A M t a U M n l tíiMO ( i r i i u o i G eon uu. m uaachui orm rlm iuut M lutniidt Skylluh. s . . » . p . l . h u « , r l i i - j i u * In fo rm U ld j« w e r lm Ih eta d gra t a » ' m «r 9 H hen ldue|Dll ru c ik i ded-re» Odlc M i.ll Ferenc. M ig.u r líü n o lr t ll. (H 9 (i-1196) S - t » d i RdtfptaM IdrM n R l K ön yvtár 2 V . » r d I99Ó2 Iterríö hlakhan; Makk I996| 17. f l

l>c JdnMnlurando I m p m i ( - HAD: liíl—r h im a liln r n K rm xa n iln A blrodntom tóirm Bnyiho IVxdWorio X l.rj.iS d i G yű li. llu d jK M BSO 178- I? l

8

y ro p .lt hiMorhla- ÁXnTlI' « - H Ó

A (« - I l l ő . u a > h n a iu n k ilu ilu . k ó / .e n r jclrt n i . A l a r l r « m u lu iM u im ilai V n k ö rö n .rlgnril . r * h ily u u i k ín ét d . J pdilkn m egoO IW l» . l l o l i K b j n IdiUnicUV Cím wd| i tdgl rím ü l u a k u a uuMa. ar Ilrg rn fe le d d m c lr i m egd lció n > c «n ö llti.o k k ö n » harmadik ftito ru o : I d p iie lt e ’ . M o e a x .lk Gyula: B O ln c d . J m a m - J « l« (Makk Ferenc h evejeró u iiu lm ln y lr ii H cp rln .) Ikd ap cs. 200A

|r<"«dilikl<in: MoravcMfe W O JIS A 8.<»¡1.1. hlUOrMtl A.MTBF « - 8 6

N llii-i k rt o lk i: A t u n ro g ljll» lordnak In é i fo r rd u l S jerk . K r liló G yű li. 8rryg.li kó/dpto.nilndn«Tl K ó n ys iir 7 S r r g .il 199» | D »U M lkbu n ; IIKIF| 179 (N -n n cr l.-rvjn f i r d lr lia ) d » a I * « U i i i i « d | ie - nádor H ld P PH I F e n n a I.iyIii fon bU ru). e k « . r l * . fo r rt , flrlm r m i * gyula k treia n c< d n X nr in fo n a lc lO l 1986 »1 6 -8 B

FdeU u l M oraieUk G yű l* Shnlla H y jr n llr j Srcrk: llarnu n a J l n c í lludapc.l 1967 »2 9 ; GyórlTy, G yörgy HiMe de Pyjiiu rc dim. la c r m . e r . li» d e . H o n g m l. I n f ű im . e l r - « n l i > . 9 i.,lu r d r l.n w

*rerln u ~ leijn r| kulrury " 'J u a w » IT T i | n «lH ^ ik b ,in C ^ ilfT y r/X<| 176. Makk 1996 17. Brdhler, liiuur I l i ü l , luixliikldee d . h m y u l l u Vara B yn m in a - I k i l i x vO tg* I BlrarmrolOgla! InidJerl Alapítvány: lludape.l 1999 178-176. ( « ó l n á l » . D lm W I: A l t o l o a N e m x . l ó r . W g Kckt-Furíipo 8 0 0 -1 4 »» V illa ly u m ln a - H ű ln e V lllg a I I ) Blranuredóglai Imdacil A lia liv tn y. BoJi i x m 1999 N i.

K iló n krónika. H K fF 179

1

» tü r a d l g y ü lc m fn y H K ( l I7H

M im in > ra g y á to k m i.ia lik da harmadik Ign a gyoh h m d llö ilg ír ó l ds a jo k 1 orrodröl. .icrQloUk alO la n n jű l rfll .u n o ű . ft íid le k jh c ló . hogy a hcielcpuli hM magyar d . egy O rtro m ) k .h ar fo r r. korúi nem a l r * « x M > n dprodgű l ó m é i r ó l » n « 0 - így a n y .«c l ó r m e l n lm o lv u j kdi u V u a ndpettdg akár n r « r ( * r I. |efcr.lhenr. M eg kell m in iéin legyrrnem , l « * y miután nem ren d elk trlin l meghlr h * 6 Jdr/lid * em a m i* y u v k ö iir »< p e »d g d r e . így aa c * w * U n t r i i r w m altou ó n (| ie ..fg i ix ln .il .cm Alinak r r - x lr llr r í.r r . minek Idnelkeeldhen e kdl |.»m r d p e w d g t a j Ó M a n d p c d # » ? kdpen nem lim lnxrhn ó m eg

/ • n a ™ n x fo iiu .a n ik probldml|a lo g y * y > l n é i muoU|U h a on A lu fel. « r i g ó é t . I I llu la köaiMietel iW o H in .u : .XUndbeuA|Uk p a irlk lo .l rangul kapón, d i p d n jjc l r lh a ln o r v i id n e l Hm jj fXdrákre. magukkal r t»c eg y pipen lt. aki tokukai nB crclcU Iáira U m ereitr*' li.io r x x Zónára, l'pitumd h l.lo rtó n : A M I III Ilii)

K rig y l t a v i n A M ű n é l « n i o i . i í krrcMidny.dg h elyw tc M igyam r.rJw xi S ien i t a v i n Inéiban I n S rtm ta v in d» kora Sxerk. G la o Ferenc - Kanloa J 4 o e f. B u du por l ' * 8 | tm ih h l*lh in Prrlgyi MM| 161 A ruimíxl n fp rk .baodakim nU axill r t g l r l w ' maglhu fo g lilt i. I f * y a b íro d ilm U u ólvftió ci ól ndpéknél unod le n lk u m in d ilasodaJml. g i r d a .lg , d . vallk.1 v tu o n y w d rln t«k n U I Im rgrllta a mrgldvA lllamha. L>r a m erödu* mugllxin foglalta j ktldnfdle v a llU o U a l » e m h e m lír r e ím « (K ra iA Gyula: A nikgyai Diám m eg.riU eld.r A n gix ll K drdpliieTorldixtl K on yx Ü r 6 Srcprd 199». 111.) A magyarok e oumOd ndpekre |elkioj6 . o t a .l lú reln e n e g rig w llx iA a k d xV h lrk h ra l. (K rn iA Gyula Valiira lúrelrm ar. A r p W t o r l > t ig y « r o r o lg iin In: A m agyjr m ö reB d d i da keresridn vié* A IV H un gm ddgíui K o n g r c lu u a el6a*IÍK il H O m a-NIpoly 1996 .rep eem b et 9-11. II reged 1998 |rorlFhlakbun: K nm fl N « | 197-806). Igen h a r a r el|uicai a ku laiia arra a ló v r ile n c id .r e . h o gy > n é p p e l n v n t d n d p el (rlUmró|e a v iltó .l r u tr lm . l i m e g ltln -k a idmira n m a lla n ó komi k u tu la .*b a n I * F dIJlu l llo r v lih XllluUy kirepl. hogy a magyarul kektrAI h onik magukkal a v a llta turclm ti, ah ol m M . » lu ló n líle velllMI l u o k ismerete .. elrep ed ve » < « légyen . Ha a vall kai lU relém . ö l i u . and kötm yra urai n y m *l a l e rro ld n y.é g n e k (M o rvith IH6II K M -K IS ) A n é p p e l népek e g y .m a gra lh ren d O lu ra d lm ín n vel nrulrUiciiek*. amely például Ich clAid le t le ar ,ü| lm hrfiypH llün ak • . « n n y lig o . g y o o a ta g U - l n n é l hlilerdhen a jo k a lu iiio k I . innak, m e l.e l . t K z U .V o Ic á d ró l I t r d v t c g d o r a a i c o s a . n l rd rítf. nreglnelullrdlg m iyn a k lrt. nélkül é rt é k in éi k ú l hogy < pcgAnyok egyetlen .•írtánU.ul l t gu diglreeiflk «u loa > m lr tir .il B d d r lli* ' ( D e í r |ín.cf:

R g ln y ra g y á m ig , keresjldny m *g ya o a g K rrtlyl Magyar Igyelen u N y o m d . (Budapesti I9 W (R e p rln i Ikdnap K ia d ó B o d .p e u l')9 1 )7 6 -7 T > U a d m ég a vallU I tokran eU n. Sraludm G yú rgr K op p án y - » mtypamrrtictellen A r p a d h ia n a g y it V iló d g V (2 009/8) 80

G yötfly 1982-1983. 338; Flrlgyl t a . in : A gófoglau d d ru . m agyarsi« tn ndtxte. B « d i p t » 199U

|«rrlM>lakh«n Flrlgyl 1991) I L H T flih 1998 29-30. Chanaeaiuluuiammae H u n u tra r K O I - I N 6 lÁrpícMxirl id.le.elrk: k X H -IN 6 | C o m p G eorgm . G »ó efly H alam H u d ip e.l 1997 (rcrrlMilikhun:

GyórtTy »997| 4B. H T óth 200(1 26 K or»»am in |

t a v i n f o n l i ü u )

K t x r ir w . il Jeray 8renr « b e t e c h Adalbert da a krre.n d n v EurOpu kialakulta* aa IIHH) d . lu k ú l In Kelet-KiirdpFuiópa iarnt|r Adalbert (V ^ cch -W h lctech B tía): V lloga io tl u n u lm ln yt*. Srrrk.

Su m iíiai Adám MI.7FM. Budapnu 1994 >21-111

Krtthlt. Bryglda »\irpurae patreonls aurtM. fln li Q uerfu nl Brúnó 6 . a j ó t vétu n ú tesitír. In F.iröpa lo r r p c U h » k fln ll K é illo n y v . A . Borópa k ó « p e W00 U n d ' k U lllt l.h o i tortdnela.1. műn«

o r t l d * rdgdnctl lam ilm in yok Swrk. W le o o r c k AIXrle.1 - H ln j HansMartln. 8tiiilg»rt H)CO M T-821

Knlereu. b ő i n : A i r Fragr d e » auf Kyrlll uod M erl.xl hrrugllchcn lY u M llon cn a u ifd em G tblctc d e»

allén U r *ir n . In Cyntt«M eUK)dluna 2 u r F iú h geM h xb ie d e * O irlalenlum a b e l d en N a.en 868-1963. H m * H llrllmann. K öln - G ra* 1961 HM ; Iketn m n l » p e d A lo ilo llk .» egy ttU (Örldneie M ig y u ro o ü p m » H í g M ű m ben 1978 [ uw U hlaktan : H c m u iM 19731 12. llp o .h r , | r . BtrliK v t « y Kémia' V a g y a m o ü g vallmvilaajtUO kdrddre a kóJdptorban 8üaack>k III (I977> limdhMBk- b á n Ki|sxhe 19771 «2 - 8 3 . TOrOkJókacf A ilreo c g y e d ll xrtn xl magysr rgy h U b N -tn e le lludape.l 21102 | DvIhMaktxin: T ű rök 2002) l t (KorJbbun u mflkíVSdM (c ra k tet a j alfdddl li|atem. p unm .dv t a n a M a n »m rn ld n ‘ lia lin n ia m eg T ö r ö l J ó n e l (*yh.1rroeg.e-al»plia.ul vliauHi lé n k r e I In V ita .a lton . IVglrysOg - ke r e m é n y « * K r k i - N yu gu Kon ferencia a X -X I. á l a d kdrdéreiról V e.rprdm HX>J m i n » 8 - » '■ leik : Kredlra Ik n lO W w p ré m 2 0 00 I08X lo u ih Andrew G e e el Fan and la tin V e i t th e C h u rd l AD A 8 I- D ? I. f r e M » t x x l W C [fovM hlaktan. L o u » 2 W 7) 281 (Aa ó m i g kelül leidben, a Ilt iM ö l l e le n e ). K lu om hrir ló n d n ele I Srcrk: M .rm v ln Anlla. Kl.arm hur 2008 (a Véinaakimó rd.r SrrglA U ta ló iminklM ) 122 (K o r d p Itsaa é t M in i. vidéke)

D iv ld Katalin Sarui (te lié n da * c K r k i - N yu git. Konferencia a X-XI.

U M k . IV .rp rd m 20011 186

T u t in terü lne a magyarok K lrp lrm e d e tx d h e kiNinad.dl k d orlöen . i l l ő n é l A I M I I ) « 1 .-apu.

alaplln h t fin u h u ó m r g h o l > e * a X .Oirad eted felében a magyarok .UUIlareiúJcic ( M a l i Ferenc:

IT irk li e gd .a .U llta r a U e lc Acla lln n e m lta l. S re*r< llrn .l. Aata M l.lő n e . Tbmus CXV1I (2005)

>-14. Ke.rl Ia m i» lluaXnaOlls • korai magyar fc|cdelml kuapmu kdrddteher. Süraxkik 138 (2001) 489-192 x mely a hu almi aónliokal kdpeaó K iíró i medencének csupán egy réméi fedcc le A Inéul klA.auklian i .eadrl lUdU.ierulci a rdgdmctl letelek alaplln a FcluVn«asukkrn helyerkedetl rl (M r.terhi ay Kiroly Rdgdmeel ad ltok Migyamesüg 10-11 o la a d í lerralcdclmdhcr. Srlaidok 127 ( « 9 3 ) «80-168.Bévdir li . r l ó V e « r l .ltok a Fel.ó1T.a*vldékcn (n ItonfcvfalUUréghere. Sacrk:

K o r i « Utaló Budnpem »9 1 (nvlMMlkban: Kd.dsa »911 139- l « l ) A X .ü/a.1 léoi-péi kmrlóra -relcuieiiék ki MilU.ieruIrtUkn a magyarok a bualml aöiviluton beldl.

HAman llúllm - Saek/Ű Gyula: M agyu ló rtd n e l 1 körei r t.ló n é n e l I.Xrrxner.efrt. kere.aaény klrtly s i g DodipcM 1958 (A kdeit Kóm án llll.n i m am k l|i) IH2 Hóna t a v i n adu lgyilldre m en n i * bilim éi ilp u r t t e lő anyagú (pdna, arany d . e í á . t KilOnfuggAl. b D ln c i c m ) m eiy k lrirt sírok a lltan vidéken Tokapnl O rtrrtilg. fiNrg a K ö ro v 'B e im y ö d l A l Duna k ó k ili fordulnak elA. lg* a g v .d ll rcniW ie m volt. nem p edig fn ldlyben . ahol « a kteranyag llin y a lk . IMcu laetin: A magyurok d . Burópa a 9 - KI süaiadban U ltié ra Könyvtár M onngrifUk 12 H u ó ipc.l 2000 61.

Vácry I d l e r Gyula é t .A|ion> In íoitekkO oyv Sjeotpdiery Imre irü teid .d n rl h in a n a d ll évfo rd u ló H X l l 160 (le rln c a t a v i n fnrdU im ) d * M riódtegrnda: HKlF 161 (F ettexj

n id i p , n | - * « g In V ilm d fo n F ú gin ysig - kem o ren y.ég ü l d kdrddaeuó! Mmprdm, HXXi r a ilu t H- III S»etk. Kredic.

i cr reér* Pina M i i 07. 57) OWM. (tiIn Im in Ö lü l lön dn ridlcj a krkrfpb«n MagyiromiiKun Iának Ünnepére saerk K u m o n x lti L Be m ii. lludape.l » 5 » In x ib M a k h in V ic r y » W | 196;

h i n k . Fáid r e G ö r ó * n e m ít l. ú r u g y a n ig Minerva N y v n x l. K . i l m v i r 1912 26

HOman B U ln l - S rek rt G yű li: Magyar lórtén n . I k ö rei O ao n doetin ra w jérvea ri. krresjidn v klriáy . % BcKlapesa » 3 8 <A kiket llóm an IH i.nl rmnkl|a I IH2

Györfry G yörgy Slrmlum (S ü .u .re m d c m cirr) m im pű.póki .adkhely m rlten fo g lil áUi.i. melye.

Im k ib lr am ik etórm ín ye m e l l e l hogy a I X tuOadl Hintönla p itp ilfcl tadkhelye lt m v o h 6 . B lü n c u em po n i)ll)ó < is ig ra k rd .e n ) helyen («k ite li GyórRy 19% f% ; G y ó rffy G y ö r g y ta v in király ét műre. B udiptte 1977 (ts ü ih c ll 2 0 0 6 3 ) lon ihh laktan; f.y b iffy »7 7 1 «7

lo r a ö k . Pál GtOÓ a g ö rö g p u ip ó lö k w é k lx ly é r yóvén yh áilm b r t y . i l « OO feltárt h lü n c l pOieOM b e n tí elrem tu .1 t a l m - fe l lehetAcn p A q iö k miau. - a lih rn IfK n ilh e tx e g y « utrtd|át IU|i.

Manxreán a K r r im r IA S ir a t )l r a x painxir.iumi m ain S n e d t l a g ó r ó « é lő im é n - úurá.bell liiány-a m á n . m íg S lánB NO btem cteR a p ö n p n lté* m eglétének hiánya m lw l ür|a ki Bmaóiry PH (te r ó M W i n i k ú ili a pogln ytigh A I a kriocrldnytegy* á g a p f Sxeyg.12000 lu n ib b u k h a n Beretaky 2000;

Tlm kA Imre: K e ln i k errw id n yyfg kelni rgyhirate Budapest »7 1 . v s a I l l í r e m V m iie n l e cncpa.

d et M c i u i de FEmpire B ycu u ln V Lé giire Rdlikms du (terűre Nialonal de !■ Re.lret.hr k lcn d frciu e FVrU » 6 8 lunahh ljkh an U u renr I965Í 547 »7 3 o pecrer.

lau ren i fX >\ 3 4 6 - 3 « 472 p e c n .

laureiu. Iliib e n : l e coepu . d e . tceau « de FFmiKre B yu m ln . V 2 l'dglh c. ( d i l i m « du (terűre N iiln n a ld r U Herhrrche V !c n r lf«iiir P e ru W A 111. Kall a p e c « l

Aj alH til ködextkben

I Arhrnhegyl Fsphlgmcnu m o c w x ii 13 f « kikSuc 6 1 U p ia v ik r e c ió fla d i . e r j ó f i a (d .ó 13. » < 1 liu e gy 1877-e-. kdnrai. m rty l l i m - a ó . « r í m X II i i i u ó i »)lip o eo *a i r o k ró j Dur/ouadA )cun: 2 « gécigraph le ec<Waia*UC|uc d e FEm plie «v/auul.. I Scniilac ra 5 x o p a l.n lm KClCtlar (te>m iumlui|»)lluiiar: l e n e crlin pie rn ln u h x tlm " '•>— «■’ > n o “ » • * - >

. T n r l l i m erropillU la’ . O lalh adalék a M ű n é l ci S ü rick ik I N (1995) llm áhh lalhan Baán 199» I*

2. A X IV lü fc id i k ih a ll l l i ix iu .li m o in .in f 120 w lö d e e d lx o van e gy m e»rop8lla |cgy>d*

( % l - 7 ) 5 v > .«ó im ix n llr - i M k n laa» A p r u ( » » relu lu n a ecild W m .iiju «»en n e h y c u . e n U ilm g n r au Xte HdcSc: le mc(r<i|*MIIr de tu n p ilc Kevue d e . b ű d e t UicUtel F urupdenm -.') (W 7 1 ) (o w lN M alb a n O lkom m ldd. 1971' 8271 R H n » 9 5 (167

3 A XV > / l<id i c io d e . ParHImn G rw cu . 48 r e m umicrlpeumibm ó im é n m Ulhalö egy uretronölla- Icgyjdk (255V-263). Oitemnniidda »7 1 . 827 1. h h ű n 1998 1167

PumpnupoUBa X s ü o x l .égén . m ig Bhitaa 1 - I l l e t i l u u ) I039íaen cm rtk rdn i m r in ip - u rang- iám (F ú n a ! Kiger T h e N a . * (ú tid o n » 6 9 8 9 - 4 1 ) HbOtla cWA m e.fopoU «|a llu o p h y lilu a t ..én (leiu ih ÖXf? 2 W )

G o iro rt Vtnancc le n r t g e . l « d ra « l e s du Pairlanai de (ixa iu u iu iK iple \W I l e s reurain. de.

P u r lire lic * liare K. U . n g r . l e . de 715 < 1015 Pár*. ».5 6 280-253 N o 858; O dnn onkkta » 7 1 8 2 7-52«; Baán » 9 8 1107-irU; B ű n litván T h e M ctiopolU inJie o f Tburkll. J lie O r g a iw t lo n o í Ih e Byvulnc f l u r e h In lliingary in tb c Mlddle Á g ra I n Ilyvina und Osemliirleunxpa 980-H53 Beirt ig e jü elncr ubte ronde d e . X IX Intetnatiim il ( u o g i r . . o f Byíar.dne Mudlei. fo p e n h a gin 1996 M a in n r xVrölícnrlrchunixn ju r B yran iln tail. Bánd 3 Hm* I r l m t * G dn ler - Mdimoa. Maciéi H a m a n a t u W r l i * Wlcabadcn 1999 17 Itern adalck b lln y m iserxrelének kivitelen ében kerUlbe le n sor K lw Cerpely Buta tanán elleni k rlilk ii miyoegyyérer m l.rerlm a nugyarcikhor kOldön lé . j u r t á n * egyikét » e a i h ív ü l Intim éinek, hanem TTreophyUkUM ik. N y llv iiiv il& Inig. a/ ábala cm llreit kér (h á rom lirly rii I ) p ü .p é * i p e i.é l egyikén laerepld pdupokoi T beo ph ylaku w kererl Ö n re a b xin a n n n ip o ly i etlnaal dokumeiuumokban r d .a n c .ö ld n l ./crcplA I l i i m é i mctropoluival K I... Gergely I « * Infliiencr* de I f'g l l t t ortbodakc cn Ifongrle *u x X r -Xk- i l f c l c Spcciailn* Kuni l'a n Príma. S c u lu M edievall. IV P d .» 2007 lu x llh u k h a n K i n 200?) 6 2 17 U

Makk 1996 n . » - » 1811(11101 Nagy Péter .dlcm dnyc ta rrliu /auheuael|utc«n a m a gyiroU u x c .u p ta Idn ló levékrnyáégr nem h o n in klmm alhiró ered m én yi PCHpnkl .Migy Péter. Saent taván egy h l a j e m w t r . Flójm dnyek. k ir a m )^ i h in d i. I n 8 « m ta t á n d . ta r a Sreric. G laQ Ferenc - K a r ó » .löaoef Hndapr«t 19HK 6H

A m a gy in lg m a . a .r .a r d r k m fenyegette ,tcl|r.ul . a >eghg>-< í v v é gle te * ír t é n o n c n ilc lö ’ , minek k ö m k rn é b r n .a ■ o ik id lo & g d i sete aa e llu lk a n U lló d i« é s e lu o e le lA d d . le li . . i n a a io n * (H enn áim « 7 3 131.Sjekfú G y u íi l> «r k .1111 'n gim e ln e G e t.h lc M .m K lle |A m agyír állam dieiral t i : likténelm l lanulmánvl B id a p ra i 1917

. l a t a fe lfo g t a . éteren UliX.U a j a lö n én elm l lé n y l » « i y K rtcl FunSpUxm. lliarlrtimSJ a Kárpíl- : környékén m ég egyetlen olyan n ép .cm p e r t u it el a évsü u xfok u n t a a m e ly « aa o n o ccnu ír r ő l e g y é n címűén ita ú .b x llk u őreit/, a m a iin , a bolgár d . a errrb nép eddigi 1.1.

tónál

a " K ru ió Gyula

-

Makk Ferenc: A k ile n c e d « d l a l a e d l l sráxid lö n d n r ie Magrar S ü iix k il B udapc.l 2001. 188

M akk lére ne: S/eni t a v i n d l utódai In Fu/ópa t . .M a *n ro r*ü g Sarui taván teu lK in Srrrk : Kráttó G yű l! - Makk Ferenc. Sarged 2l»X) M l ; l 'm l M ária A liim ila p ilil 970-1038 M a jo t a a s ü g uteidnr- l é 2 M ru o p o l Kiteiyviár. Iludj|ic.i 21 8« |Ui.álilxakli>n Kom h X » | H6

Aj ú|ialndu)6 krduxkiaáia« m iau feuUUld t i k i h lü n c l n a gy ar vli/ m ir miatl kenitek ,a ailröu

| i | - * d . tarraclcaek «r d te n hu alrtd . « llln g ó x n r lloaaóky W K I » 9

Ikrm ann » 7 3 12 (.e g y ta n i tuiSViilúuil «-ra .n l - k g a U lh 20 éven á l .literrel idrllgrtctl ); Györfly 197767

A len lteleu klalakium lu ln rtiu .d erdélyi egy lá -m e gy c m rg a l.p lü u m e l l v é g e i mükértésUknete lllp ix h e 1977 « 2 - 8 3 Gyula « 1 (0 * 1 « : köveiden - nd/rie SAMUN - a olrm lu a l pibqtóktóghei főniük H a railh n n uié>d|t T h eo p h yta lo n p tig ú il. 6 . H l folytatü a IdrtiA in d k c n y lé gé t K li./ U IAuIiV. A k e rra lé n y c*,1iá/i * r e r v e « i k lH ak u lái. In: Árpád elAn 6 . utón Tanulmányuk a m agyar*!« d . ha-á I* t a n i tóttdTKtéról Srcrk: K rta ö (.yula - Makk Ferenc. Sregcd » 9 6 |icreáhblikbun Kcu/la 1996) 114; K riu ö » 9 « « 0 . Font 2009 82

A S rerém X g lel.«:, rerdtele - egyben S ü u tu cn tden K tcr - magyar fcn n h a tö .lg alá kenlld.dl köre tóén I I o m o l g iteit« p d »p íiltó g li»á b h működhetett, én a e g y h ia unió UX591 napu m dre lű-dae kapcsán k e n i» .o r c/en bácu lrim u m l p íU p ö lo d g n cl a kakx*al érnek.éggel való rgyom ésére hácv k a im u l érnek rég fiirm álihan Béta t t fk h r lh r I. élére p edig Fábián római rilu tű draeh kerüli (GyórtTy György. A v ü v íw c m d e m c irrl göréig D O m taor XII. a i u d i b lrliilö »s je lita i M TA f i O iu lly in a k lö rltm én yel 2 (1982) 325 - 562; 3- ( » S 3 ) 343). Makk Ferenc a keled angokiklti/ kód a p u p l l . é g ö n r o o n i t á t i s a M é lb e ly árhclyérését (Makk Ferenc: M agyarholgár kapiooiaiok Gdxa lugyfrsedc lem és Sjent laoán llr U y kntáhtn In Makk F eren c A lunilmadánól a k e ltA s k cre tr.» Tinu ln dnyu l a magvarsig régrth l inriencIménN. S n ged 199a 163-178. M ik i Ferenc: A la k x t u draekadg l ú o .

*-d U ie h d n c l léi etilé .érő i In: K a lo o . törté n cM b ól Srcrk: K o m a L isa ió Katecso 3 )0 0 21-27).

T ö b b keleti m o r m o n Idiesfieuek, melyek körül a férfi mmuMoreik lu d iü r d .n .en n i a putrlon»

4(6* nmnkUun: a Ayiiny Utal alapnnrr m arervár K é re .á r tó S a ru János m o m .io i ra|d onnan a j orooláaiKUI t e e o i G yörgy mim o.iurha tele pite. I u c recu sek T on ik W l 2 H

Plrlgyl W 5K » 2 - t o l . K ó P lrlgyl 1991 16 Ennek btm nylldki. In így C ia n id A|u«ny IcgyiSxdre mán c .u p ii. ar úginnan alapinál u n m ü m i « mnnniiorha koltórtettr á l a r a r o n i i l g ö rö g »-e rre t o r kér am i ndrete «é r te n taván király uiarlráalra nVredm In a u e r r e ie w k im áid, filyiathatiák a lérlidw Hírű Márta - llaán taván ndretéhe- c u d u ta n u - )e ljc a r e n d e lt e id » « álto f o r r t ia ó iu * arra und nak. t a g y fá c á n id eién nem v.ilr ó b a n m értékű » u .t l« * t o . hllórt. v lH a a tr o r lr á » u t ó ié u l (éUdtc le n é k n k llg Fgyarini erre utal a bihari-vleudl e gyh i-m egye .ú jr iu lip ilá u ' a tvunádl pi.péikndgnél (•rtldrt k ó -d rlm r a -én ld lyicgyh áim rgyéh cn Gyulafehérvár « é k b d l y é vlUrának h lo a iy iila m lg a i Font Márta. Magyarok da heted « j l l « * * r A.|üd t a r t a n Adalékuk a kapcuilaaok egyhájinttén etl M l ( « é h e * I n A m igy.tr mOrelűddi d » k ere.n d n yteg A I V N cm / c llö jl Hringarotócáil KongresuBu. r t ó adlaal K öm *-N ápoly 1996 » e p r e m b e .9 - H II Inrvátblikhun: Tóm 1996) 499 A n e » »t kórdptarásr vdkm dnye «é r te n ls e i n taxáiul nőn a j o n h o rk i. hírű H atlvH ö* > ü m a da a iö i j m elAtetókri ugyan Irgyrtjlr d e a iiir m e ió lt flk o n Idvó h lü n cl rlrutO cgyhárl Imdamdnyek le te ré s ó le i köretAcn li működhettek lu ln rtluaü (Hlapiiktógek alá ren delve ltom » 9 6 4 9 8-W 9 : ltom M ám : A te n a ld n y rugyhaülmak vonütáhun. Köadp é> K e lerlu rö p o a » - 1 2 u l u d á u ii HaU.ii Kiadó: Budaprai 2 X A 90

Folyamaiéit működére a ncrtllűk alap )ta feU dtelohetó (B ű n 1998 1KVJ) De a .e.rprém vtógvi g ilrö g a p k á l a lip ltó á o e líh e n .a sarm .éget l.lrn anya vra-pednu. d trekl mummora* (á m i h f 8 0 ; G jU rtjy » 9 7 3 8 -39. I S - 1 « ) isiulua a lap o n m íg ín n a l k h etA .égét I. felreletlc Baán Ispán. Ixgy a j alapító a vtsapcdmvolgyi g ö rö g a p lo im ix u n n t i Tuikia én ek én ek (m clm p tű lü ) > « b a i é . ! « a alá Itelyeue (Baán Irtván A Inrtvdlyrrt mumtaor Vigília 53 (M U C ID ) llm áhblakbán llu ln 1988|

W - 7 8 4 . 7*0-754.) Szarka lám ., vélem énye - r a m a ir .in m n »r m ég G é a (< | éd rl™ alapítóm, aki a aktaw 1'eirp rém b ra műkörto o n h u d m dr.rkadg gigh aiótlga alá h elyen «. A l értekaduet a nyugid rliu.Ii e gy la ia jc rre x d u rl piupiteodgcé alakir.ei.1k Ennek bteonylldk* b « y I I okkvdl reta x ju cfll nak kitin itlriü b a n i g i t e i « «ó s e g iA I ü ldiA en nem «Terepei u .dracki* kilétei (Iteirka 3110 2 1 )

Ikrán y * K 78(1 toannís K lnninare FpKomé: AM TIIF 22 1.

SynapM* htatórtóa: AM TBF 85-86 K lic n iw .k l » 9 4 101- l a

Halm lgyi M ó ló . Q uerfu nl ftoln ó. hln érltó Kórdpl'u tóplhn n ( t 1009). K é-I.ai 3109 4 . 8 . H tttln ű u n 1003- K O ib e n é t K04.- K 0 5 - k özö n Magyar K irtlyű gb a n ma)d e o kóretóen a heveny ó k k özö n lérllen . Ila lm lgvl 3W9

S rra i Gelldrt pdopök nigyuhh tagrarlip A tp á d ta rl k ge rx llk é - Inlelmék. Srcrk. E nzegl Géza.

Ikxlapcsi M53 W>

teremi Gelldrt prtepnk nagyabb tegen d ll* A r p ló t a r l le g e ix llk da Intelmek Szerk. fit/ e g l Géza.

Budapert Ms.3 80

Plrlgyl Irtván: A g oro g k u o lllu r ra gy n ra ig tö rtén él«. Byteegvhfl/a I M I 21. GyórtTy 1977 « 7 - 6 « . toara vodt 2003 88