• Nem Talált Eredményt

Egy tanulmány margójára

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Egy tanulmány margójára"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

E G Y TANULMÁNY M A R G Ó J Á R A

A Magyar Pedagógia 1972. évi 1. számában

<54—63. old.) tanulmány jelent meg JAKI .László tollából Adalékok a Magyar Paedagogia (.1892—1947) történetéhez címmel. Nevelés- történetírásunk egyik adóssága a pedagógiai

folyóiratok történeti feltárása, ezért jelentős- nek kell tartanunk a folyóirat nyolcvan évvel

•ezelőtti megindulásának emlékére megjelent tanulmányt még akkor is, ha az csak a folyó- irat szerkesztésével, kiadásával kapcsolatos kérdéseket érinti. Ebben a keretben nyilván nem vállalkozhatott a szerző a folyóirat tar- talmi elemzésére.

E tanulmánnyal kapcsolatban kívánunk néhány megjegyzést tenni. A szerző rámutat arra, hogy a folyóirat szerkesztőit a Magyar Paedagogiai Társaság közgyűlése választotta meg. Az első három szerkesztő (CSENOERI János, N É G Y E S Y László, K O V Á C S János) ön- állóan szerkesztette a folyóiratot. Az 1907. évi '2. füzettől kezdve 1947-ig azonban a szer-

kesztő minden esetben más személyek közre- működésével végezte munkáját. Indokolta ezt az a meggondolás, hogy a szerkesztést egy tudományos vagy közéleti súllyal rendelkező

•személy támassza alá ( F I N Á C Z Y Ernő, K O R N I S C.yula, I M R E Sándor, P I N T É R Jenő, P R O H Á S Z K A Lajos). Úgy véljük, hogy a szerkesztéssel kapcsolatban erre a tényre rá kell mutatni.

Ezek szerint a Magyar Paedagogia szerkesztői- nek sora a következő:

1892—1895. ( I — I V . ) C S E N G E M János 1896—1899. ( V — V I I I . ) N É G Y E S Y László 1900—1907. (1. füzet) ( I X — X V I . ) K O V Á C S János

1907. (2. füzet)-1912. ( X V I — X X I . ) FINÁ- C Z Y Ernő közreműködésével W E S Z E L Y Ödön

1913-1918. ( X X I I — X X V I I . ) F I N Á C Z Y Ernő közreműködésével IMRE Sándor

1919. ( X X V I I I . ) F I N Á C Z Y Ernő közremű- ködésével IMRE S á n d o r (1—2. füzet) és NAGY József Béla (3—4. füzet)

1920—1921. ( X X I X — X X X . ) F I N Á C Z Y Ernő

•cs IMRE S á n d o r közreműködésével NAGY József Béla

1922—1924. ( X X X I — X X X I I I . ) FINÁCZY Ernő közreműködésével NAGY József Béla

1925—1938. (4. füzet) ( X X X I V — X L V I I . ) K O R N I S Gyula közreműködésével N A G Y József Béla

1938. (5. füzet) —1939. ( X L V I I — X L V I I I . ) K O R N I S Gyula és P I N T É R Jenő közreműködésé- vel NAGY József Béla

1940—1943. ( X L I X — L I I . ) K O R N I S Gyula és P R O H Á S Z K A Lajos közreműködésével G Y U - LAI Ágost

1944-1947. ( L I I I — L V I . ) P R O H Á S Z K A Lajos közreműködésével F A R A G Ó László (1944—46.

évfolyam egy füzet, hasonlóan az 1947-es évfolyam is.)

Téves a szerzőnek az a megállapítása (59.

oldal), hogy G Y U L A I Ágost neve szerepel szerkesztőként a Magyar Paedagogia 1947-ben megjelent utolsó számán. Az utolsó két számot (1944—46. L I I I — L V . ; 1947. LVI.) PRO- H Á S Z K A Lajos közreműködésével F A R A G Ó László szerkesztette.

A tanulmánynak azt a megállapítását, hogy NAGY József Béla 1940-ben mondott le a szerkesztői tisztségről, pontosítanunk kell.

NAGY József Béla 1939 végén köszön le tiszt- ségéről. Az 1940. évfolyam 1. számát már G Y U L A I Ágost szerkeszti. Igaz viszont, hogy NAGY József Béla „Búcsúzóul" című írása a Magyar Paedagogia 1940. évi 2. számában jelent meg.

Minden bizonnyal sajtóhiba az 58. oldalon N É G Y E S Y László nevének elírása (a szövegben Négyessy szerepel).

A Magyar Paedagogia (1892—1947) és a Magyar Pedagógia (1949—1950) anyagában való tájékozódást elősegíti a folyóiratról készült tartalom és névmutató (TETTAMANTI Béla és MÁRER Erzsébet: A Magyar Paeda- gogia negyven évfolyamának — 1892—1931 — tartalom és névmutatója. Szeged, 1933.;

TÓTH Gábor: A Magyar Pedagógia tizenkilenc évfolyamának — 1932—1950. X L I — L I X . — tartalom és névmutatója. Tanulmányok a neveléstudomány köréből. 1962. Budapest, 1963.).

T Ó T H G Á B O R

Dr. L A D Á N Y I Andor, a történettudományok kandidátusa, tud. főmunkatárs (Budapest, Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont), dr.

Á G O S T O N György, a neveléstudományok dok- tora, tanszékvezető egyetemi tanár (Szeged, József Attila Tudományegyetem), H E G E D Ű S András főigazgató (Szeged, Tanárképző Főisko- la), B U C S K Ó Béla gyakorlógimnáziumi igazgató- helyettes (Budapest), FALUS I v á n tanársegéd

(Budapest, Eötvös Loránd Tudományegye- tem), PETRI András gyakorlógimnáziumi tanár (Budapest), dr. VÖRÖS László, az orvostudo- mányok kandidátusa, tud. főmunkatárs (Buda- pest, Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont) dr. Frantisek KARSAT. a neveléstudományok kandidátusa, egyetemi tanár (Presov, Eperjes).

A . D . BONDARJ, a n e v e l é s t u d o m á n y o k dok- tora, egyetem! tanár (Kijev, Sevcsenko Egye-

9* 387

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

(Jelen könyvben ezt mindig Horvátország nélkül értjük.) Mindössze nyolcan születtek ezen a területen kívül. Közülük öten bécsi szüle- tésűek, akik többnyire

Éppen ezért a tantermi előadások és szemináriumok összehangolását csak akkor tartjuk meg- valósíthatónak, ha ezzel kapcsolatban a tanszék oktatói között egyetértés van.

Ennek során avval szembesül, hogy ugyan a valós és fiktív elemek keverednek (a La Conque folyóirat adott számaiban nincs ott az említett szo- nett Ménard-tól, Ruy López de

Feltételezhető az is, hogy a kitöltött szünetek észlelését más jelenségek is befolyásolják, vagyis a hallgató hezitálást jelölt ott, ahol más megakadás fordult

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban