Az építőanyagipari üzemek villamosítása

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ-,-

Az építőanyagipari üzemek villamosítása

Az építőanyagipari vállalatok 1945.

előtti műszaki elmaradottságát, igen lassú fejlődését —- számos egyéb ok mellett — főleg az idézte elő, hogy a nagy iparvál- lalatok függvényei voltak.

A legfontosabb építőipari üzemek négy nagy szénbányászati részvénytársaság (Magyar Általános Kőszénbánya Rt., Eger—

csehi Kőszénbánya Rt., Salgótarjáni Kő—

szánbánya RT., Nagybátony—Újlaki Egye—

sült Iparművek) leányvállalataiként mű—

ködtek; A cementipar termelésének 90 százalékát ezek a vállalatok tartották ke—

zükben, de nagyarányú érdekeltségeik voltak az üveg—, a finom— és a durva ke—

rámiaiparban is.

Az'építőanyagipari vállalatok mellék- profiljellege természetesen nem szolgál—

hatta a műszaki fejlődést. Évtizedeken át

a gépesítés kizárólag a technológiai folya- matok elvégzéséhez feltétlenül szükséges berendezések létesítésére korlátozódott.

Azokon a munkahelyeken, ahol a gépesí—

tés hiánya a termelőfolyamatotnem aka- dályozta a termelés majdnem kizárólag kézierővel történt. Például a három bá—

nyászati tevékenységet folytató iparág (kőbányászat, mész— és cementipar, tégla—

és cserépipar) vállalatainál a bánya kiter—

melés kézierővel történt. A gyártott tégla 35 százalékát még 1937—ben is oly üzemekben állították elő, amelyekben egyetlen gépi berendezés sem volt. Az építőanyagipari üzemekben az évi átlag—

ban 12—15 millió tonnát kitevő alapanya—

gok, kész— és félkésztermékek mozgatása is kézierővel történt.

A műszaki berendezések általános hiá—

nya mellett, a korszerűséget legjobban ki—

fejező villamosítás mértéke is igen ked- vezőtlen volt. 1935—ben az egy munkásra eső villamosberendezés—teljesítőképesség

5—

az építőanyagipar legtöbb ágában nem érte el az egy kilowattot.

1 munkást,-a eső villamos-' berendezés

Iparág teljesítő-

képesség

(kW) 1935-

ben Tégla—cserépipar ... u.... 031!

Betonel'emgyártás . . 0.72

Köbányászat ... . . . 0.79 Uvegipar ... 0.75

Az 1935—öt követő évek során a villa—' mosítás mértéke igen lassú volt, sőt ace- mentiparban visszafejlődés is volt tapasz- talható.

Víllamosmotorok teljesítő—

Iparág Máma képessége

1939-ben ' *

az 1935. év százalékában Épttdanywipar összesen . . . . 130,4 110,5 Tégla—, cserépipar ... 136,8 129,2 Mész-, cementipar ... 103,3 96,2 Úvegipar ... 134,7 119,1_

A második világháborút megelőző öt évben tehát az üzemek villamosberendef zéseinek teljesítőképessége mindössze 10

százalékkal növekedett.

Az első ötéves terv beruházásainak eredményeként a villamosítás terén is"

mélyreható változás történt. Ez a változás nem csak abban nyilvánult meg, hegy az új létesítményeket teljes mértékben vil—

lamosították, harlem a meglevő berende—L zések kicserélése, villamos meghajtásra való átalakítása is gyors ütemben haladt.

¹¹³²

fejlődés mértékére jellemző, hogy 1949—

hez viszonyítva, 1953-ra a villamosberen—

dezések teljesítőképessége az építőanyag—

iparban közel kétszeresére emelkedett.

Vlllamosmotorok teljesítő-

Iparág Elám" képessége

1953-ban 1949. év százalékában

Épttőanyaaipar összesen . . .. 210,7 193,8 Tégla-, cseréplpar ... 194,5 197,4

; Mész-, cementlpar ... 265,5 197,9 , Betonelemgyártás ... 533,5 435,1

, Megfigyelhető, hogy a villamosmotorok számának fejlődése felette van a telje—

sítőképesség növekedésének. Ezt mutat—

ják az egy villamosmotor teljesítőképes—

ségének alakulására vonatkozó adatok.

Egy villamosmotorra eső teliesltőképesség kW-ban Iparág

1935. ! 1939. ] 1949. I 1953.

Tégla-, cserépipar ... 14,2 13,4 10,7 10,9 Mész-, cementipar ... 36,2 33,7 26,5 19,8 Betonelemgyártás . .. . 8,3 4,8 3,9 3,2 Köbányászat ... 19,8 18,3 14,2 14,9

Uvegipar ... 4,6 4,1 3,2 3,3 9 16,0 12,3 11,6

A fenti számok alakulása azt mutatja, hogy az építőanyagiparban is fokozatosan rátértek a kisebb motorteljesítmény mel—

lett több motor felhasználását igénylő egyedi ,meghajtási rendszerre.

Az átállás számos műszaki, beruházási előnnyel jár. Például egyedi meghajtás esetén a sebességátvítel egyenletessége jobban biztosítható, a munkagépek áthe—

lyezésének és újabb gépegységek beikta- tásának kérdése könnyebben megoldható

Stb-'

Az egyedi meghajtási rendszer egyik leglényegesebb előnye a termelés növelé—

sének és így a termelékenység emelésének biztosítása. Ugyanis a transzmisszión és a csoportos meghajtású rendszerben be—

következő bármilyen üzemzavar a transz- misszióhoz kapcsolt valamennyi gép le—

állását eredményezi. Ezzel szemben

egyedi meghajtás esetén a motorikus üzemzavar csak egy gépre korlátozódik.

A két legfontosabb építőanyagipari cikk a tégla és a cementklinker termelésének a meghajtás módja szerinti megoszlását és az e téren bekövetkezett változást az alábbiak szemléltetik.

villamosított berendezéssel termelt tégla, illetve cementkllnker

az összes

Év

nyeretégla ! cementklinker termelés százalékában

1951. ... 38,2 88,1

1963. ... 64,0 100,0

A villamosenergiával való termelés részarányának növekedése következtében

—- 1953. évi termelési arányokat feltéte—

lezve —— a tégla—cserépiparban mintegy 4000, a mész—cementiparban pedig 7000 vagon szén üzemen belüli kezelése vált feleslegessé.

A villamosítás a gépesítési színvonal növekedését eredményezte. Például a be—

tonelemgyártó iparágban 1950—et meg—

előző években a legfontosabb munkamű—

veleteket kézierővel végezték. 1953—ban, három év villamositási beruházásainak eredményeképpen az adalékanyag osztá—

lyozás 68,3, a betonkeverés művelete 87,4, betontömörl'tés (vibrálás) pedig 52,8 szá—

zalékban volt gépesítve. A tégla-, cserép—

iparban a villamos kotrógépek beállításá—

val növekedett a bányamunkák gépesí—

tettsége.

A nagytömegű, súlyos épitőanyagiparl termékek belső szállításának jelentős gé—

pesítését is a villamositás tette lehetővé.

(Kellerizáció a tégla-, cserépiparban, da- ruk, villamos szállítóberendezések az elő- gyártóiparban stb.).

A villamosítás terén az épitőanyagipar előtt álló feladatok a következő években is jelentős beruházásokat igényelnek.

Egyedül a tégla—, cserépiparban mintegy

félmilliárd tégla és 80 millió darab cse—

rép gyártásának villamosítását kell meg- oldani.

Márfai Árpád