Fi. szám —681—— 1939
Dohánytermesztés és feldolgozás.
Termelés.
Magyarországon az 1851. évig —— a dohányegyedáruság behozataláig —— a dohánytermelés és feldolgozás teljesen szabad volt.
Az egyedáruság behozatala előtti idők dohánytermelésére és feldolgozására vo- natkozóan részletes adataink nincsenek, kétségtelen azonban, hogy a dohányzás szokása Magyarországon éppúgy, mint Európa más részeiben a XVI. század má- sodik felében honosodott meg. Terjesztői az itt állomásozó spanyol katonák, görög kereskedők és a török szultáni udvarnak Magyarországon gyakran megforduló kül- döttei voltak.
Nálunk is, mint az egész szigorú büntetésekkel probaltak
emelni a dohányzás terjedésének, de az erdélyi országgyűléseknek a dohányzás ellen ismételten hozott törvényei éppúgy eredménytelenek maradtak, mint a ma?
gyarországbeli megyék hasonló határo—
zata'i, vagy az egyházak tilalmai. *
*' A XVIII. században a dohánytermelés már Erdélyben is, Magyarországon is álta—
lánosan elterjedt. Mária Terézia és II Jó- zsef pedig már —— részben Amerikából ho—
zatott dohánymag szétosztásával, részben pedig ú. n. dohánykertész' telepes községek alapításával is —— elősegítették a dohány-' termelést olyannyira, hogy abban az idő—
ben már az osztrák örökös tartományok dohány'szükséglctének nagy részét is Ma—
gyarország látta el.
Fényes Elek 1843. (évi statisztikája a magyar dohánytermelést évi átlagban 400 ezer bécsi mázsár'a (: 224 ezer (;) teszi.
Natorp Tivadar és Bálványi Gyula ,,A do—
hány és dohányjövedék Magyarországon"
című kiváló munkájukban —— a dohány- egyedáruság behozatala előtti időben — Magyarország dohánytermését évi 500 ezer bécsi mázsára (: 280 ezer (1), dohánytermő területét pedig 50ezer kxat. holdra (: 29 ezer ha) becsülik.
1851—ig szabad volt a dohánytermelés, akkór azonban, —— az abszolutizmus alatt '——4 bevezették az állami monopóliumot. * A dohányegyedámság megteremtése óta már részletes adataink vannak a dohány?
termelésről.
'Az egyedárüság behozatala után a "ma—*
gyar dohánytermelés — mint az adatok világon, gátat *
mutatják —— erős fejlődésnek indult. (1. sz'.
tábla.).
1. Magyarország dohánytermelése és a dohány- termés ára a világháború előtt.
B eülte- Beváltott
Ter- tett dohany— A beváltott dohá- 1 g melési terület mennyiség nyokert__kifizetett dohány
év hektár ,) 32221; pénzosszeg átlagára
1851 20.225 271.649 1,829.5350.é.frt. 6'73 o.é.frt.
1855 28.857 529.325 4,822.178 ,, ,, 9'11 ,, ,, 1860 38.423 594.814 4,680.476 ., ,, 7'87 ,, ,, 1865 62.3251,123.315 9,384.348 ,, ,, 8'35 ,, ,, 1870 43.481 411.900 5,340.281 , , 726 ,, ,, 1875 60.754 577.42911,060.757 , ,, 19'15 ,, ,, 1880 59.107 664.80211,811.217 ,, ,, 17'76 ,, ,, 1885 52.614 497.158 8,417.053 ,, ,, 16'93 ,, ,, 1890 45.805 434.848 8,083.347 , ,, 18'61 ,, ,, 1895 36.784 411.752 7,661.024 ,, ,, 18'60 ,, ,,
1.900 42.736 638.339 23,741.389 korona 36'95 korona
1905 49.666 557394 22354218 ,, 40'10 ,, 1910 513881, 672580 29,786.095 , 44.28 ,,
1913 47.601 473382 21,498.725 ,, 44.88 ,
1) 1 hektár : 1'737726 kat. hold.
A termelt dohányfajtákat a dohányegyed-
áruság vezetősége 1851—ben az alábbiak sze—
rint csoportosította:
a) szivartakaró levelek,
, b) közönséges levelek: 1. debreceni,
szamosháti, 2. szegedi, tiszaháti, 3. károlyi szárnélkül, 4. szuloki szárnélkül, 5. ká—
rolyi szárral, 6. szuloki szárral, 7. pécsi
szárnélkül, 8. pécsi szárral, 9. kapadohány szárnélkül, 10. kapadohány szárral,
* c) kerti levelek: 1. csetneki, 2. faddi, véki, ó-gyall-ai, finom erdélyin 3. debrői, 4. vitnyédi, 5. jánosházai, tolnavidéki és középfmom erdélyi, 6. hegységi és bánsági, 7. marosinneni és közönséges kerti, 8. leg—
finomabb debreceni válogatott.
A magyar dohányjövedék az 1867—es év végével vált teljesen önállóvá, mikoris az egyedáruság vezetése és irányítása közvet—
lenül a pénzügyminiszter hatáskörébe
került. ,
A m. kir. dohányjövedék alaptörvénye az 1868. évileV. tc. Ez szabályozta töb- bek között a dohánytermelési engedély el- nyerésének feltételeit, a termelők által fi- zetendő engedélyilletéket, valamint a do—
hánytermelési engedély túllépésével kap-
csolatos bírságokat." .
l
6. 1 szám _ 5682 ——
1939 Ezt módosította az 1876. évi IV. tc.
amelynek legfőbb célja *a jövedéki igazga—
tás egyszerűsítése és az ellenőrzés szigo- rítása volt; * '
1882-ben állították fel a Dohányjövedéki Központi Igazgatóságot, amely közvetlenül a pénzügyminisztérium alá rendeltetett és amelynek ügykörébe tartoztak:
,,a) a kincstár számára való dohányter—
melés, beváltás és a beváltott dohányok kellő átképzése, kezelése, valamint a rak- tározás iránti intézkedések megtétele;
b) a dohánybeváltó felügyelőségek és hivatalok, nemkülönben a dohánygyárak műszaki és közigazgatási vezetése;
c) a szükségesnek mutatkozó dohány—
gyártmányoknak a közönség ízlésének és a gyártmány árának megfelelő előállításá- ról, illetőleg beszerzéséről, s a gyártrnáj nyok előállításakor szükséges anyagok be- vásárlásáról gondoskodni."
A dohánycsempészet meggátlását, il—
letve csökkentését célozta és érte el az 1887. évi XLIV. tc., amelynek legfőbb ren—
delkezései a dohánycsempészetet meg- könnyítő saját használatra szolgáló dot—- hánytermelésnek és a termelők visszavál- tási jogának megszüntetése voltak.
A magyar dohánytermelés eleinte fö- kép csak a pipadohány gyártására szolgáló dohányfe'leségek előállítására szorítkozott.
A dohányzás miként-jének változásával a dohánytermele's is igyekezett lépést tartani és a szivarozás, valamint a cigarettázás el—
terjedése következtében elsősorban a szi- var és cigaretta, illetve a cigarettadohány gyártására alkalmas dohányok előállítá- sára törekedett. Ennek megfelelően a ter- melt dohányféleségek is megváltoztak. Az 1913. évben termelt dohányokat-a követ—
kező osztályok szerint váltották be:
Szivarboríték levél,
Tiszai ,,
Szegedi ,,
Debreceni ' ,,
Kapa ,,
Szuloki ,,
Közönséges kerti levél, Finom kerti %, Középflnom kerti ,, Debrői kerti ,,
Szentandrási. muskatály levél, Fehérvirágos muskatály ,, Közönséges muskatály ,,
A beváltási árakat eleinte a gabona-
árak alakulásával párhuzamosan állapítot-
ták meg. (1. sz. tábla.) A dohányegyedáru—
* ság bevezetésekourxxaz osztrák jövedék ko- rábbi beváltási árai, az országban fizetett dohánypiaci árak és a külföldi dohány- piaci árak szolgáltak alapul a dohánybe- váltási árak megállapításánál.
A termelt dohánynak kb. 50%-át,az
osztrák dohányjövedék vette át önköltségi áron, mégpedig oly módon, hogy az előre kijelölt dohánybeváltó hivatali körzet"
egész termése az osztrák jövedéket ille _ Az egyéb külföldre kivitt do—hányok meny—_
nyisége 800—1.000 vagon között mozgott.
A világháború alatt és az azutáni évek- ben a dohánytermelés nagymértékben csökkent, mert a termelők a dohánykerté- szek bevonulása miatt a kevesebb kézi-
munkát igénylő és emellett esetleg még nagyobb jövedelmet is hajtó, más termé- nyek termesztésére tértek át.
A nagymértékben visszaesett és minő- ségileg is leromlott dohánytermés a belső szükségletet sem, fedezte.
A fentiekre való tekintettel, valamint az utódállamok és más, nem dohányter- melő országok részéről megnyilvánult nagyarányú érdeklődésre a dohányjövedék a háború utána termőterületet a beváltási árak lényeges emelésével, kamatmentes kölcsönök és egyéb kedvezmények nyujtá- sával jelentékenyen fokozta. _
Az ezideig dohánytermeléssel nem,—
vagy alig foglalkozo államoknak önellá- tásra való' berendezkedése és azl9'31-re kifejlődött gazdasági válság következtében az exportlehetőségek csökkentek ésya bel—
földi felhasználás is lényegesen vissza- esett. így a mesterségesen felfokozott bel- földi dohánytermelésben túlprodukeió ál- lott elő. A túltermelés olyan nagymértékű volt, hogy a dohánytermőterületek na—
gyobbarányú csökkentését kellett gyorsí—
tótt ütemben végrehajtani. Ezzel egyidejű- leg szükségessé váltha dohánybeváltási árakat is *— az egyes mezőgazdasági ter- mények árában' és 'a? mu'nka'be'rekben be- állott nagyarányú csökkenés folytán, va—
lamint az államház'tartá'snak a gazdasági válság következtében súlyossá vált helyze- tére való tekintettel;-* az 1931. és 1932.
években kb.*"30'—35%-kal lesZállítani. A:
területc'sökkentéssel egyidejűleg —-—'" tekin- tettel egyrészt a más termelési ágra tör—
ténő " áttérés következtében a beruházá- sok egy részének elérték'telenedésére, más-*
részt pedig a dohánykertészek kárpótlá- sára '— a M. kir. Dohányjövedék tetemes
A DouANY'rERMELEs ÉS A DOHÁNYGYARAK 1938.
Adohinyhrüld Mi és kárpátalian adatai 1911. éviek.
A dohányterüleí : szántóterületnek
A körök nagym: : gyárak munkásléísztmml arányos.
! s: :: lm ! nun Mn Hmmm: mem —u 201/33.
6. szám —-—683—
1939,
összegű kártérítést, illetve anyagi termé—
szetű segítséget juttatott az egyes terme- löknek.
A dohánytermő területek és a bevál—
tott dohánymennyiség alakulását az utolsó 15 évre vonatkozólag a 2. sz. táblázat tün- teti fel:
2. Magyarország dohánytermelése az utolsó
15 évben.
_ .. v,
Termelési év 133393" dohÉiiíyzinngritnyí'
hektár 1) ség métermázsa
?
1924 ... 16.796 195480
1925 . . . . . . . . 17.209 153170
1926 ... 23.809 264586
1927 ... 23.843 339870
1928 ... 22.580 288854
1929 ... 22.413 325429
1930 ... 23.684 341302
1931 ... 25.187 864347
1932 ... 24.648 394960
1933 ... 18.445 242161
1934 ... 16.656 181.618
1935 ... 15.368 214483
1936 ... 15.100 228278
1937 ... 14.616 204339
1938 ... 14.112 216.022
1] 1 hektár : '1'731'7726 kat. hold.
A végrehajtott többrendbeli terület- csökkentéssel, továbbá elsősorban a minő- ségi termelés ered'ményekép bekövetkezett nagyohbmérvű belföldi felhasználás s a nikotingyártás fokozása révén sikerült a termelést a felhasználással és értékesítés- sel összhangba hozni, sőt a régi készletek fokozatos csökkentése is lehetővé vált.
A Felvidék felszabadult részének és a Kárpátaljának a magyar Szent Koronához való visszacsatolásával a dohánytermelő terület mintegy 86 ezer hektárral kere—
ken 23 ezer hektárra emelkedett. A mi—
nő'Sé'gi termelés szempontjainak szem előtt tartása mellett keresztülvitt, valamint az önkéntes abbahagyás következtében be—
állott területcsökkentés ezt a szaporulatot
lényegesen csökkenti. ,
A dohánytermelés elsősorban a ciga- rettagyártásra alkalmas és a külföldön is könnyebben értékesíthető világos színű dohányok előállítására törekszik. Ezt a célt, szolgálja. a Virginia-dohány megho- nosítása is, továbbá ezzel kapcsolatban a mesterséges szárítás és fermentálás beve—
zetése.
A trianoni Magyarországon termelt dohányféleségek egyébként legutóbb a következők voltak:
1. Nagylevelű dohányok (szuloki, deb receni és szegedi, valamint tiszai levelek).
Finom kerti.
Középfinom kerti.
Közönséges kerti.
Szentandrási muskotály.
Közönséges muskotály.
Kapadohány.
§???ng
Jelentős kísérletek folynak a nikotin- gyártás céljaira magas nikotintartalmú, nikotindús dohányok előállítására is. E kísérleteket elsősorban a M. kir. Dohány- termelési Állomás végzi, illetve irányítja, amely 1897-ben létesült és a magyar do—
hány minőségének és a hazai dohányter—
melés jövedelmezősége—nek fokozása céljá- ból a dohánytermelés és kezelés terén fel- merülő összes kérdésekkel szakszerűen foglalkozik.
Működése elsősorban a következőkre terjed ki:
A dohánytermelési és kezelési eljáráso- kat, a palántaneveléstől kezdve a dohány- beváltásig összehasonlító kísérletek útján tökéletesíti.
A minőségi dohány okszerű és jövedel- mező termelésének és helyes kezelésének legjobban megfelelő eljárásait a dohány—
termelő gazdák köré—ben terjeszti.
Tudományos és gyakorlati irányú kísér- leteket végez saját telepén. valamint egyes dohánytermelő gazdaságokban. Dohány- nemesítést folytat hazai és külföldi dohány- féleségekkel.
Okszerű magtermelést űz, ellenőrzi és irányítja az ország dohánymagtermelését.
A dohánynál előforduló betegségeket, azok kórokozóit és az ellenük való védeke- zési módokat kutatja.
A m. kir. dohányjövedéki tiszteket tan- folyamokon szakszerűen kiképzi.
A dohánykertészek kiképzésére a de—
hánykertészképzőben és az egyes dohány- t—ermelési góopontokon tanfolyamokat tart.
Szakelőadások és folyóiratok útján ku—
tatási munkáinak eredményét és a műkö—
dési körébe eső hasznos ismereteket a dohánytermeléssel foglalkozók körében ter- jeszti. Szakvéleményező szerve: .a M. kir.
Földmívelésügyi Minisztériumnak, a M. kir.
Dohányjlövedéki Központi Igazgatóságnak és az összes gazda—társadalmi szerveknek.
A dohánytermelési kísérleti állomás fenti működésének kifejtésére megfelelő kultúr- kerttel, botanikuskerttel, szántóföldi terme-
50
6; szám ? 684 .—
1939
lésekre alkalmas területtel, laboratóriumok- kal és különböző természetes, valamint mesterséges szárításra alkalmas szárítókkal van ellátva. A fermentálásra különböző, fűthető berendezésekkel is felszerelt helyi—
ségek állanak rendelkezésre.
A dohánykertészképző—iskola a M. kir.
Dohánytermelési Kísérleti Állomás terül—e—
tén nyert elhelyezést. A tisztviselők, dohány—
kert—észek részére a kísérleti állomás tele- pén megfelelő lakás-ok épültek.
Gyártás.
, A dohánytermelés fejlődésével és a do—
hányzás szokásának ' terjedésével párhuza- mosan fejlődött a dohány ipari feldolgo—
zása is.
Tekintettel arra, hogy a dohányt kez-—
detbenr legnagyobbrészt csak csibukból, vagy pipából szívták, illetve burnót formá—
jában élvezték, ipari feldolgozása nem igé- nyelt nagyobb berendezést és ezért elsősor—
ban kisebb műhelyekben történt. A tulaj- donképeni üzem a szi'varozás elterjedésével alakult ki. .
A dohányegyedáruság behozatala előtt a magánkézben lévő pesti dohány— és szivar- gyárak évente, mintegy 100 millió darab
szivart állítottak elő. Érdemes ezek közül
megemlíteni a Fuchs, Philipps et Comp.
cégnek —— a még ma is fennálló, habár már üzemen kívül lévő — Síp—utcai dohány- gyárát, ahol már gőZgépet, .s a b'urnótgyár- táshoz gőzmalmot tartottak működésben és állandóan 300—400 munkást foglalkoztat- tak. Pesten kívül Pozsony, Nyitra és Nagy—
szombat volt a dohánygyártás főhelye, ahol a dohánygyár—tóknak külön céhtestülete is volt.
A dohányegyedárufság bevezetésekor a temesvári cs. kir. dohánygyáron kívül _ magánkézben lévő dohánygyárak megvál- tása révén —— hat dohánygyár került a dohányjövedék birtokába. A dohánygyárak száma 1870—ben kettővel, 1872—ben, 1885- ben és 1888—ban egy-egy gyárral szaporof dott. 1894-ben egyszerre hat dohánygyár üzembehelyezését is kezdeményezték, úgy- hogy a későbbi .szaporulattal együtt 1913- ban, Horvát-Szlavonországot is számítva, .22 dohánygyár volt üzemben.
A gyárakban feldolgózott nyersanyag mennyiségét és a foglalkoztatott munkások létszámát a háború előtt a 3. sz. táblázat szemlélteti.
3. A dohánygyár-akban feldolgozott nyersanyag—
és a foglalkoztatott munkások száma a_
világháború előtt.
' Afe'ldolgozott Afoglal-
Ev belföldi ] * külföldi ; 'összes kutatott —,
_ munkasok
levél mennyisége méter-mázsa száma 1851 . . 12.068 1.094 13.162
1855 . . 86.489 16.560 103.049 ' 1860 . . 96.079 , 8.486 104665 . 1865 . . 100.284 12.342 112.626 5.495 18 70 . '. 124.163 24.604 148.767 9.104:
1875 ._ ,. 93.235 29.498 122.733 10.242 ,. 1880 . . 115586 , 81.625 147.211 12.232 , 1885. . 121.203 45.395 166.598 15.528 ' 1890 . '. 138686 ** 37.674 176.360 12.299
1895; __ 165198 52.141 217.339 17.411 ' 1900 . * . 157340 , 63.843 221.483 ' 19.044 1905 . ., 172637 * 57.189 229.826 19.290 , 1910 . . 188400 * 65.895 254.295 20.467 I 1913. ,. 201926 57.614 259.540 19.862 í
Az,dőánüoüwgyárünányokiúwnnyüége
pedig a _4. sz.*;t_ábláza*tban* foglalt adatok—
szerint alakult. * , * " A J ) 4. Az előállított dohánygyártmányok mennyisége, ,a világháború előtt. ' _
Az előállított
Év _ burnót vígÉÉEOÉÉÉV szivar , szivarka
m e n n y i s é g e
métermázsa . 1 .000 d a ra b
1851 112 9.330 58.924
1855, 1.551 89.472 236051 1860 ; 1.725 90.882 221363
1865 1.882 81.147 244.595 .
1870 1.109 114894 358086 ' 8.169 1875 864 — 89.369 478.350 49.185 , 1880 901 110.608 628.393 70.055
1885 731 114387 612150 326348
1890 630 146.802 355.447 435336 1895 , 581 * 176.728 536450 711922 1900 483 178371 504604: 1,030.079 1905 405 177.085 537.391 1,622.334 1910 290 186.348 605.411 2,498.718 1913 211 190178 ' 631390 232231!
A" dohányegyedáruság bevezetésekor egyedül a Pest-Terézvárosi (Síp-utcai) do;
hánygyárban volt egy gőzgép'működésben, a többi dohánygyárákb'an azonban minden munka *kézierővel történt; 1852-ben már négy dohánygyárbanhelyeztek üzembe gÖZa gépet és a dohánygyárakat dohányvágó- és pipadohánycsomagoló *-— aklkori elnevezés szerint csomagverő — gépekkel látták el'. '
A szivar- és cigarettagyártás fejlődése;
6. szám
vel a dohánygyárak gépesítése is párhuza—
mosan haladt. Az 1913. évben 19 kazán,
12' gőzgép, 4 Diesel-motor, 10 dineamógép, 486 villamosmótor, 133 dohányvágógép, 46 pi'pactohány-osomagológép', 159" hüvelyke- SZlí'tő', 15 sz*ivarkatöltő— és 18 szivarka- készítőgép volt üzemben nem említve az ipari műhelyek (lakatos— asztalosműhelyek) gépi felszerelését.
A világháború alatt a dohánygyárak kapacitása a végsőkig kihasználtatott és csak amunkaidő fokozatos emelésével volt- a háborús szükséglet ellátható, az 1916. év második felétől kezdődően azonban a nyers—
any'aghiány miatt már erősen korlátozni kellett a dohánygyárak munkaidejét.
A trianoni békeszerződés után 10 do- hánygyár maradt Csonka-Magyarország te-_
rületén. Minthogy a trianoni Magyarorszá-
gon a dohánygyárak nagyrésze vidéki (ha-
táiszéli) városokban volt. a dohánygyárak jelentősége szociális szempontból is erősen emelkedett Elég rámutatnunk a sátoraljaúj- helyi, szentgotthárdi, pécsi és sZegedi (lo—_, hánygyárnak, mint az emlitett városok.
majdnem egyedüli lényegesebb ipartelepe—
n'ek jelent"ségére. ,
, A dohánygyárak foglalkoztatása a do- hánygyártmányok fogyasztásától fuggvén,_
a gazdasági helyzet változása ——'— mint az 5. és 6. számúvtáblázxatból kitűnik — erősen befolyásolta mind 'a felhasznált nyersanyag, mind az előállított gyártmányok mennyi- ségét.
5. A dohánygyárakban feldol ozott nyersanyag az utolsó 13 év en.
Áfeldolgozott
Év belföldi ] külföldi [ összes
levél mennyisége métermázsal
1925/26 95.564 26.677 122.241
1926/27 "93.563 26.989 120.552 ' 1927/28 87.797 34.657 122.454 1928/29 — 90.322 35.644 125.966
1929/80 85.365 34.061 119.426
* 1930/81 68.690 29.254 97.944
1931/32 68.382 23.693 * 87.075
' 1932/38 ' 65.097 17.437 82.534
1933/34 84.560 16.197 100.757
1934/35 99.470 15.565 115.035
1985/86 109.449 13.594 123.043
1986/37 1182532 11860 130392
1937/38 — 130.675 13.435 144.110
Meg kell jegyezni, hogy a belföldi dohá- nyok fokozottabb mértékben való felhasz- nálását a jobb minőségű gyártmányok fo-
'—685'T'
gyasztásáeban beállott visszaesés mellett—elsőn.
sorban a hazai termelésű dohányok minőé ségének erős javulása segítette elő. Az elő—_, állított gyártmányok mennyisége a 6. sz., táblázatban feltüntetett mődon alakillt. '
6. Az előállított dohánygyártmányok mennyisége az utolsó 13 évben.
Az előállított
Év burnót Pípíáosűágíf' szivar szivarka m e n n _v i 's é g e
métermázsa , ! 1.009 darab
1925/26 12'7 A 84.561 77.259 1,830.740 1926/27 69 85.000 946.226 2,189.672 1927/28 15'4 89.643 138.130 2315328 1928/29 13'0 91.381 155.073 2,361.170 1929/30 130 85.657 134.231 2,062.49_2 1930/31 12'0 73.788 118.743 1,932.463 1931/32 100 71.390 93.856 1,832.018 1932/33 ' 8'0 71.057 68.998 1,648.710 1933/34 S 0 58.945 57.704, 1,990.385 1934/35 80 ' 69.328 32.750 2,247,339 1935/36 : 6'8 , " 71.040 f 13.233 2,257.133 1936/37 90 * 69.419 ' 25.408 2,110.665 1937/38 6 0 ' 73.162 _, 44.056 2313141
Mint az adatokból kitűnik, a Szivar—
fogyasztás az utóbbi években'erösen vissza—*
esett. A háború után 6 szivargyá—runk és el cigarettagyárunk maradt meg. Tekintettel arra, hogy a fogyasztásnak aránytalanul, nagyobb részét tette a cigarettafogyasztás;
a, dohányjövedék kénytelen volt a gyárakat átszervezni Kőbányán új cigarettagyárat helyezett üzembe, ,a Síp- utcai régi szivar—, gyárat —— később a magániparnak átadott
—4 dob'ozgyárrá alakította át, majd apápai és lágymányosi gyárak krí-vételével vala—' mennyi gyárát cigaretta-, illetőleg cigarettás és pípadohánygyártásra rendezte be. Jelen—, l-eg is csupán a pápai dohánygyár foglalko—
zik fkizárólag szivargyártással.
A dohányjlövedék a világháború és a forradalmak alatt leromlott gépi berendezéf sét fokozatosan felújítja. A gyártmányok egya öntetű minőségének biztosítása, valamint a gazdaságosabb, előállítás ( érdekében egymás után modern nedvesítő és portalanító be—
rendezéssel látja el gyárait A gépi beren—w dezés felújításánál azonban figyelembe veszi a munkások érdekeit is.
A dohányjövedék gyártási ágazatai az 1929/30. években a nikotingyártással bőu vültek. A nikotingyártás lehetőséget ad a
gyárakban keletkezett melléktermékek, to—, vábbá az egyébként nem értékesíthető al—
sóbbrendű dohányok gazdaságos úton való 50*
6. SZám
feldolgozására. Ezenfelül pedig az emel- kedő külföldi export révén jelentős nemes deviza szerzésére is lehetőséget ad. A niko—
tinelőállítás, valamint a bel- és külföldi el- adás alakulását a 7. sz. táblázat mutatja.
(Megjegyzendő, hogy a külföldi értékesítés legnagyobbrészt angol font ellenében törté—
nik.)
7. A nikotingyártás és eladás az utóbbi években.
A A belföldön A külföldön gyártott
_ nikotin eladottnikotin
Év mennyi-
bfgtgtó mgggyi- értéke m§É§§i_ értéke kg bruttó kg P bruttó kg P
1929/30 2.408 426 8.524 — ——
1930/31 2.431 874 17.472 397 7.940 1931/32 2.618 3.162 41.861 833 13.328 1932/83 7.173 5.670 83.480 1.264 17.696 1933/34 11.705 9.350 147.055 1.850 21.684 1984/35 31.054 11.230 162786 9.200 155480 1935/36 47.068 12.258 179.393 84.863 569.586
1936/37 73.595 13.104 183.619 48.814 793.951
1937/38
82.069 19.009 269.933 72.722 1,163.664
A M. kir. Dohányjövedék nikotingyára egyébként ma egyike a világ legnagyobb nikotinüzemeinek.
A dohánygyártás tudományos segéd—
szerve a dohányjövedéki vegyészeti Labora- tórium. Ez évenkint megvizsgálja a dohány- termés anyagát ni—kotintartalaom szempont- jából, nrégpedig termel—ési körzetenkint és osztályonkint, nemkülönben a külföldön vásárolt anyagot is. A gyártás ezen az ala- pon válogatja ki a nikotinban szegényebb, vagy dúsabb gyártmányainkhoz az egyes dohányfajtákat. Az egyes gyártmányfajták, egyöntetűségük biztosítására, állandó ké—
miai ellenőrzés alatt állanak. Ez a Vizsgálat a nikotintartalom meghatározásán kívül mindazoknak az alkatrészeknek megállapí- tására terjeszkedik ki, amely alkatrészek az erősséget, enyhes—éget lés mamatot befolyá—
solják. Fontos feladata a laboratóriumnak a különféle szárítási és fermentálási eljárá- sokból származó anyagok minőségének megállapítása.
A szivarfogyasztásban és általában a dohánygyártmányok fogyasztásában az 1930—as években a gazdasági világválság el- mélyülésével párhuzamosan bekövetkezett visszaesés a dohánygyárak munkaidejének redukálását tette szükségessé. A munkaidő redukálása természetesen a munkásság ke- resetének csökkenését vonta maga után. Az
-——686—-—
— M. kir.
1939 utóbbi években beállott forgalomemelkedés viszont a kereseti lehetőségek emelkedését eredményezte, jóllehet a 48 órás munkahét visszaállítása csak kis mértékben vált lehe—
tővé. Jelenleg a budapesti dohánygyárak- ban mindenütt 48 órát dolgoznak, a vidéki dohánygyárakban azonban a dohányjöve- dék csak csökkentett munkaidővel tudja foglalkoztatni a munkásokat. A munkások keresetének megítélésénél figyelembe veendő az is, hogy a dohányjövedéki munkásoknak nyugbérjogosultsága is van anélkül, hogy a nyugbérhez járulékfizetéssel hozzá kellene járulniok. A dohánygyári munkás—ok számá- nak és keresetének alakulását a 8. sz. táb- lázat mutatja:
8. A dohánygyár! munkásai; száma és keresete az utóbbi években.
Betöltött A munkások ré- 1 munkás , munkáSIaSZám szére kifizetett átlagos évi
Ev . összeg jövedelme
O
a *8 %i") ? f P ;
1930/31 —— — 6.540 8,267.360 —— 1.264 -———
1931/32 1.362 5.041 6.403 7,682.541 — 1.269 53 1932/33 1.326 4.828 6.154 6,680.643 — 1.164 69 1983/34 1.265 4.775 6.040 5,843.300 44 1.008 51 1934/35 1.260 4.647 5.907 6,002.327 -— 1.052 12 1935/36 1.192 4.520 5.712 5,933.305 50 1.092 69 1936/37 1.147 4.415 5.562 5,837.511 04 1.145 96 1937/38 1.099 4.251' 5.350 6,296.043 55 1.227 54
A Felvidék visszacsatolt részén lévő kassai és a munkácsi dohánygyár birtokba—
vételével a M. kir. Dohányjövedék gyárai- nak száma 12—re emelkedett.
Mind a magyar nyersdohány, mind a Dohányjövedék készgyártmányai jelentős helyet foglalnak el kivitelünkben.
Nyersdohány-exportunk kb._ a háború előtti szinten mozog, azaz évi BOD—1.000 vagónt tesz ki. Készárukivitelünk a béké- hez képest emelkedett ugyan, de értéke ma is sokkal kisebb, mint nyersdohány- kivitelünké. Nyersdohányunknak jelenleg a legfontosabb piaca Franciaország, Hol- landia, Belgium és a Németbirodalom. Kész-
gyártmány-exportunk főleg Olaszországba
és Franciaországba irányul. Dohány— és dohányárubehozatalunk egyaránt jóval kisebb, mint kivitelünk. Dohányleveleket főkép Bulgáriából, Görögországból és Tö- rökországból hozunk be, s ezenkívül csu- pán tengerentúli levelekben van számot—tevő importunk. Nyersdohány külforgal-
6. szám
niunknak az utolsó 12 évben való alakulá- sát a 9. számú tábláZat tünteti fel.
9. Nyersdohánykültorgalmunk az utolsó 12 évben.
A behozott A kivitt
E V nyersdohány
mennyisége métermázsa
1926/27 ... 28.661 38.449
1927/28 ... 61.898 34.584
1928/29 ... 94.094 34.837
1929/30 ... 110.497 28.517 1930/81 ... 110.177 25.052
1931/82 ... 108.139 7.606
1932/33 ... 91.680 7 .436
1933/34 ... 98.251 10.043
1934/35 ... 104.943 9.7l5
1935/36 ... 97.075 13.386
1936/37 ... 94.620 11.582
1987/88 ... 97.657 16.013
—687——— 1939
A dohánytermelés és dohánygyártás gazdasági jelentőségén kívül a dohányegyed—
árúságnak pénzügyi jelentősége is számot—
tevő. A magyar dohányjövedék összes he—
vételének alakulását az utóbbi évekre vonat- kozólag az alábbi számok mutatják:
Év levétel ] Kiadás [ 1333,
e z e 1- p e ng 5
1930/31 ' 140.186 65.680 74.506 1931/32 128.821 46.966 76.855 / 1932/33 105.671 37.572 67.799 1933/34 106.042 30.947 75.095 1934/65 107.035 26.825 80.210 1935/36 112.289 30.055 82.284 1936/37 114.584 81.760 82.824 1987/38 124144 [ 35.293 88.851
Tillmann Imre dr.
Szőlőmivelés, bortermelés.
Egy Erdőbényéről, Tok-ajhegyaljáról
származó fosszilis szőlőlelet, melyet Vitis Tokayensis néven tart nyilván a növények öslénytanával foglalkozó tudomány, azt bi- zonyítja, hogy azon a vidéken, melyen ma a világhírű tokaji bor terem, már sokkal az ember megjelenése előtt, a geológiai harmad- kor pliocén nevű szakaszában is virult a szőlőtőke. A vad állapotban díszlő szölö—
tőkék helyébe kulturált szőlőmíyelést való- színűleg abban az időben kaphatott a ma—
gyar föld, midőn a mai Magyarország nagy része római fennhatóság alá került.
Nem kétséges, hogy a honfoglaló magya—
rok már fejlett szőlökultúrát találtak ha-
zánkban,a nyelvészeti kutatás eredményeiből
Viszont arra lehet következtetni, hogy a szőlőmívelés és borkészítés egyes munkála- tait honfoglaló őseink már jóval hazánkba való letelepedésük előtt ismerték. A szőlőgaz- dálkodás elemi szakkifejezései az ősi, turáni bolgár nyelvvel közösek és csakis akkor ke- rülhettek a magyar nyelv szókincsébe, mikor őseink, mintegy másfél évezreddel ezelőtt, a mai bolgár nemzet turáni őseinek szomszéd—
ságában éltek a Meotisz—tó partján.
* Az előnyös termesztési viszoiiyok sa ma—
gyar embernek a szőlőmíveléshez való ter- mészetes, valószínűleg ősi vonzódása magya—
rázhatja meg többek között azt a tényt, hogy a szőlő—és bortermelés a békés l—etelelpülés első évtized—eitől kezdve erős virágzásnak indult és a politikai, valamint természeti csapásokat aránylag elég gyorsan kiheverte. Nem sokkal
a tatárjárás után, de főként az Anjouk és Mátyás király uralkodása alatt, már világf viszonylatban is híres volt több magyar bor—
vidék, a XVI. században és a XVII. század elején pedig — Takács Sándor történetírónk közlései szerint Magyarországon annyi bor termett, amennyit akkor Európa egyetlen országában sem. szüreteltek. A XVIII. szá- zadban is fontos termelési ág volt hazánk—
ban a szőlőmívelés. Jövedelmezőség te—
kintetében közvetlenül a gabonatermesztés és állattenyésztés után következett, orszá—
gunk gazdasági életében tehát a harmadik legfontosabb helyet foglalta el. A XIX. szá- zad elején Schams Ferenc, bár nem pontos mérések, inkább becslések alapján, kerek
másfél millió magyar holdra (650 ezer hek—
tárra) becsüli a szőlővel beültetett területet, melyen szerinte évenkint átlagosan 30 mil-
lió akó (17 millió hl) bor termett. (Egy 1809—
ből származó adat a francia bortermelés ez- évi mennyiségét 36 millió hl-ben állapítja
meg.) Bár ezek az adatok a későbbi szakiro-
dalom szerint túlzottak, mégis jellemzők a, magyar szőlőmívelés akkori kiterjedt vol- tára.
Széchenyi István és barátai ösztönzésére a minőségi bortermelés fejlesztése, a modern pincekezelés általánosabb bevezetése és a tá—
volabbi országokba vezető borkivitel irányá- ban is történtek megmozdulások; a század utolsó negyedében azonban a magyar szőlőr- mívelésre is rárontott a szőlőre nézve legsú—
lyosabb természeti csapás, a filoxeravész.
