1. szám
A Központi Statisztikai Hivatalnak ez a le,,- újalblb kiadványa, mint a címe is mutatja, tulajdon- képen kiegészítő része annak az egy évvel ezelőtt már megjelent munkának, amely ugyancsak a Ma- gyar Statisztikai Közlemények sorozatában —— an- nak 99. kötetei) gyanánt —— látott napvilágot. Mind a két mű az 11935. évi általános mezőgazdasági ösz- szeírás birtokstatisztikzai eredményeit tartalmazza, de a nagyjából azonos statisztikai anyagot más—
más feldolgozásban mutatja be.
Az adatok első csoportosítása csupán az egyes községek (városok) birtokmegoszlásának képét nyujtotta, de nem vette figyelembe, hogy több bir—
tokosnak más község határában is van földbirtoka.
Ezzel szemben a most megjelent kötet már a köz—
ségek határán túl—terjedő területi és tulajdoni össze- függésekre is tekintettel van, az egyes járások (illetőleg megyei városok) és vármegyék (törvény- hatóságok) birtokmegoszlását szemlélteti s ezen—
felül az egész ország összes ftöldbirtokainak rész—
letes nagyságmegoszlásáról is tájékoztat.
Különbség van a két kötet tartalma között any- nyitben is, hogy azokkal az adatokkal, amelyek inkább csak a községekre vonatkozóan tarthatnak érdeklődésre számot, ez az újabb kiadvány nem fog—
lalkozik, az ország területének birtokklatesgóoiánkinat valsó megoszlását azonban az előbbi kötetnae'l sok—
kal bőveblben feltárja.
Tartalmilag a mű két különálló részre tagozó- dik: az országos, illetve vármegyei eredményeket bemutató és a járási— adatokkal foglalkozó részre.
Egyik is, másik is a különféle kategóriákba lsoro- zott földbirtok—ok számáról, azok területének míve—
lési áganki—nti megoszlásáról és kataszteri tiszta jövedelméről, valamint a haszonbérbe adott föld- birtokok számáról és területéről tudósít.
A kötet mindkét xfelte külön foglalkozik az ősz- szes, a szabadlforgsa—lmú és a korlátolt forgalmú földbirtokokkal, de a kötött jel—legű földbirtokok törvényhatósági részletezése e birtokok főbb ne- meire külön is kiterjed. A vármegyei és a járási adatok nagyság szerint 11 birtokkateaglóriára külö- nítve jelennek meg, az országos eredmények rész- letezése azonban még ennél is bőlvehlb és 18 nagy- ságcsoportra terjed. Különlegessége a nagyság—
csoportos részletezésne'k, hogy az 1 kat. holdnál kisebb, valamint az 145 kat. holdas kategóriát két csoportra osztja, a szerint, hogy az egyes földbir—
tokosoknak van-e szántófüldjütk, vagy csak más
mivelési ághoz tartozó területekkel rendelkeznek.
Az 1935. évi nagy összeírás az ország területén a legújabb kötet szerint kerek 16 millió földbirto- kot talált. Ez a szám nem fedi teljesen a hazai földbirtokosok számát, mert az örsszeírásból kima—
1) Ismertetését lásd a Szemle mult évi 1. szá- málban.
_67—
1938
radtak azok a földtulajdonosok, akik kizárólag terméketlen területeket mondhatnak megukénak, viszont a felvétel—be bekerültek mindazok a föld—
birtokosok is, akiknek a földbirtok csak mellék-
j'övedelrmet ad s főfoglalkozásu—k szerint nem a föld- tulajdonosok csoportjába tartoznak.
A Legújabb magyar bírtmkstatisztikai összefog.
lalás végeredményben az előbb említett 1'6 mil- liónyi természetes és jogi személynek a 16 millió kat. holdat kitevő magyar földlhöz való tulajdon- jogi viszonyát mutatja be úgy és olyan egyedül- álló részletességugeí, ahogyan még sem nálunk, sem a külföldön birtokstatisztikát nem készítettek. A magyar birt—okmegoszlás valódi képe a kötet szám- szerű igazságaiból élesen kiviláglik s az adatok a magyar föld hirtokpolitikai problémáinak leg—
helyesebb megoldásához kétségkívül nélkülözhe-teb len alapot szolgáltatnak. S. 1. dr. *
Pásztor Mihály: Buda és Pest a török ura- lom után.
Mac/tel Pásztor : Buda el Pest aprc's la domina-
lz'on tur—gate. ,
Budapest, 406 L—p. , ;
Schulter Dezső dr.: Adatok a Tabán törté:
netéhez _és rendezéséhez.
Dr De'sire' Schu/lar: Conlributions aupassé el á la réurgumsalion du Tabán,
* Budapest, 116 1.——p.
Balla Antal: Budapest szerepe Magyaror-
szág történetében. - ,
Antoine Balla : Le, róla de Budapest dans l'his- toire de Hongrie.
Budapest, 1 3 L—p,
Iványi Béla dr.: A városi polgárjog kelet- kezése es fejlodése figyelemmel Buda és Pest városokra.'
Dr Bela Irányi: L'e'lablisxement et le développe—
ment des droits avigues dans les villes, parliculaérc—
ment au point de vue des m'lles de Buda el de Pest.
Budapest, 198 1.—p.
Statisztikai közlemények (Szerkeszti Illyefalw' I. lajos dr.) 73. kötet, 1. szám, 75. kotet, 4. szám, 77. kötet, 2. szam, 84. kötet, 1. szám. Kiadja oudapest székes- fÖVHI'US statisztikai Hn'ata.a.
Publications Statisti ues (rédígées par le Dr Louis I.
[Ily efalvi). 3e volume. nume'ro ]. 75: volume, numero 4. 77: volume, numélo 2. 846 volume, nu—
méro [. Publiés par le Bureau de Stalistigue de la Ville de Budapest.
Budapestre vagy annak részeire vonatkozó tör- téneti monográfiák, A statisztikaval szorosabb kap—
csolatuk nincsen,, ezért 'behatóbb itsmertetésüktől eltekintünk.
Pásztor munkája Budavár visszafoglalásának 250. 'é—vfordulóJ'a alkalmából készült. Megeleveníti a török elűzése utáni évek küzdelmeit s azt, hogy a visszamaradó romokon miként tették le Pest és Buda első lakói a későbbi világváros alapjait. Ki- terjeszkedik az akkori Pest és Buda életének min—
den megnyilvánulására. A népesedési viszonyok, a városi igazgatás, a szellemi, a társas és az egyházi élet, a kereskedelem és ipar bő ismertetését nyujtja
5!
1. szám
a könyv. Statisztikai vonatkozásaiból kiemelendők a haláloki statisztikai táblázatok, melyek nemek
szerint, abszolút számokban és százalékosan tün—
tetik fel az 1706—1713. években Pesten és Budán elhaltakat, lgen érdekesek a szükségleti cikkekről
készült árösszeállitások; ezek az akkori megélhetési
viszonyokról jól tájékoztatnak.
Schuller tanulmánya két .rle'szből áll: az első rész a Tabán történetét, népességi viszonyait, va- lamint belső és külső leírását tartalmazza, a má—
sodik rész pedig Budapest székesfővárosnak a Tabán és ezzel kapcsolatban a Gellérthegy rende- zésére irányuló tevékenységével foglalkozik. A munka különösen a Tabán rendezésénél bír fon—
tossággal.
Balla munkájában az egész magyar történel—
men végighaladva ismerteti fővárosunk történeti szerepét, gaz-dasági, kulturális, társadalmi és poli- tikai fejlődését és kialakulását a legújabb időkig.
A korjellemzéseknél előszeretettel használja a sta—
tisztikai módszert, mint a modern történetírás hat—
hatós, sőt már szinte nélkülözhetetlenné vált eszi
közét.
Iványi műve a magyar városi polgárjog tör- ténetének értékes adaléka. Az első rész a német és olasz városok polgárjogának fejlődés—ével fog- lalkozik, mely városokkal a magyar városok a sűrű érintkezés folytán kölcsönhatásban állottak. A má—
sodik rész a magyar városoknak, a harmadik Pest—
nek és Budának közép— és újkori polgárjog-fejlődő—
sét tárgyalja beható részletességgel. P. A. dr.
ünnepi dolgozatok Balás Károly és Heller
Farkas születésének 60. évfordulója alkalmából.
Emdes ;; l'occasion du 608 anniversaire de Charles Balás et de Farkas Heller.
Szerkesztették: Laky Dezső és v. Surányi-Unger Tivadar.
Out/rage de langue hongroise, publié sous la direction de Désiré Laky el de Theodore Surányi-Unger.
Budapest, 1937. 496 l. — p.
Érdekes véletlen, hogy mind a Pázmány-Tudo- málnz'y'egyetem, mind a József—Műegyetem közgazda- ságtan .és pénzügytan tanára 1493l7'—b:en ülte szülei—é—
sének 60. évfordulóját. Ezt a jxutbi'l-eumot találta al—
kalmasnak Laky Dezső és Surányi—Unger Tivadar arra, 'hogy a közgazdasági tudományok két jeles, nemzetközi viszonylatban is elismert művelő—jé—
nek —— Balás Károlynak és Heller Farkasnak ——
érdemeik elismenéséül a tisztelő tlanártár—
sak, a hálás tanítványok és barátok értekezéseiből egy köte-tre való—t össtzeigy-iijtasön s ezt ünnepi dolgo—
zatok cím—en ajándékul átnyujltsa az ünnepelt pro—
t'esszorokn—ak. Min—d Balás Károly, mind Heller Far- kas két évtizedet meghaladó tanári multra tekint—
het immár vissza, tudományos munkásságuk pedig három é'vvt-izedriél is nagyobb multú. Ez alatt a hosz- szú idő alatt sok ezer hallgat-ót vezettek be a köz-
...eg—
1938 ,
gazdasági tudományokba, köztük az ifjabb közgazdá—
szok számos jelesét is, nagymultú tudományos mün- kássáignuk pedig nemcsak a közgazdaságtudomá—nyt, de a tágabb értelemben vett társadalomtudom—ányt is sok kiváló munkánál gazdagította. A tanítványok háláját és a tudós társak elismerését igyekszik tol- mácsolni e kötet, mely a szerkesztők gondos válo—
gató munkájának eredménye.
A munka első két fejezete az ünnepeltek iro—
dalmi munkásságát sorolja fel az évek egymásutáni sorrendjében. Meggyőző bizonysága ez a két biblio—
grálfia mi'n-dlké-t professzor hatalmas és sokoldalú irodalmi munkásságának. Utá—nu'k a tanulmányok következnek szerzőik névs—onrendjében.
Andreich Jenő dr.: Szükség "van—e az árelmélct kiépítésére? c. tanulmányában elméleti fejtegetések alapján azt állapítja meg, hogy eti-kai tényezők ti- gyielernlbe-Vételével átépített vagy kibővített áreliné- letre van szükség, mert ennek inkább módjában van a mail átalakulási purol'yléimák lényegét megma- 'gyarázni.
Bene Lajos dr.: Pénzügy—i' vonatkozások a ma- gyar városok háztartási statisztikájában e. értekezé- sében városaink 1834. évi költségvetései alapján összeállított statisztikai adatok emlitett vona-tkozám Sa'lll' vizsgálja.
Boér Elek dr. ifj.: Tőke és tőkeképződés címen
a monilsztikus és dualisztikus tőkeszesmiléletről, majd
a tuőke'képzés forrásai-ról és pénzgazdasági akadá—
lyairórl, továbbá a takarékosságról értekezik.
Dékány István dr.: .A társadalom természete és a szociálpolitika négy tipusa e. fejtegetésében a tár—
sadialomtan és a társadalmi- politika között-i őssze- f üggué seket vizsgál—ja.
Erdődi—Harrach Béla dr.: A strukturális szemlé—
let alkalmazása a társadalmi gazdiafsáigbanban c. ér- tekezésében a társadalomgazdaság egységének kérdé- sét strukturális szemlélet alapján vizsgálja a társa- dalomgazdasáp valósága és a benne kifejeződő re- lációk szempontjából.
ifj. Fellner Frigyes dr.: A világgazdasági válság hatása a közlekedésre c. tanulmányában bő nem—
zetk-ö'zri adatok alapján kutatja :! problémát.
Guóthíalvy—I)orner Zoltán d'r. v.: A gazdasági szervezés alapkérdései cimen a gazdasági szerve- zés alatpprolbllémáiból szervezéspolitikai' irányelve- ket szűr le.
Hantos Elemér dr.: Az új ipari forradalom e.
fejtegetésében azzal a mélyreható termeléspoliitikai strukt-uraváltozással foglalkozik, mely főleg az ipar terén a iiláwgháboirúvail megindul, s a világháború után világszerte jelentkező alut'arkiás törekvésekkel
mindjobban elmélyül. ,
Ihrig Károly dr.: .A szövetkezeti járadék címen azt lfejitege—ti, mikor éri el a szövetkezet azt a cél ját, hogy intézményesen tudja biztosítani azt, hogy a
