1, szám
A jelentés temberig)
községenkint és (májustól—szep- havonkint számol be az ()mvesz égisze alatt üdülést—nyaralást élvezők számáról, községen—
kint feltünteti az átlagosan fizetett penzióárakat és kimutatja, hogy ez a vendégt'orgalom az illető köz—
ségben mekkora összegű pénzforgalmat eredménye- zett, A jelentés megemlíti, hogy a forgalmazott ösz—
szeg megállapításánál 14—21—28 napi tartózkodás vétetett alapul, de ez az összeg csupán a szállás és napi háromszori étkezés költsége, melyhez még leg- alább 20%-ot kell hozzászámítani olyan költségre, melyet a községekben a nyaralók ellátásuk kiadá—
sain felül elköltöttek.
A vármegyék szerint egybefoglalt összesítést itt be is mutatjuk, de még külön kiemeljük azokat a községeket, melyekben az Omvesz-nyaralók száma az 1.000-et meghaladta. 13 ilyen község van, melyek- ben az összes Omvesz-nyaralóknak közel a fele (41'5%) töltötte el a nyári hónapokat. Ezek kivált hegyvidéken fekvő községek és ezek között is leg- első sorban Rahó (4.000), a nemrég visszatért Kár—
pátaljának ez a hamarosan igen divatossá vált ,üdülőhelye, továbbá Visegrád (3.107), Hámor
(2.815), Leányfalu (2.530), Polena (1.600), Újhuta (1.284), Nagymaros (1.530), Budakeszi (1.108), a dombos Nagyatád (2.990), Dunakeszi (1.400) és a
Az Omvesz összesített nyaralási statisztikája 1939-ben.
Mf' —
Beszervezett ] djuS szeptember hónapokban a be
——————————— szervezet! községek—
közsé— kúriák ben és kúriákban (úri Vármegye ek (uri házakban) nyaralók
g hazak) által forgal
————u————————— összes mazott osz- száma szama szegbggngé.
Abaúj—Torna . . . . 14 71 1.617 150420 Baranya . . . 7 ——- 620 40.350 Bars és Hont . . 11 9 2.743 234570
Bet-egés Ugocsak.e. e. 13 —— 3.744 302426
Békés . . . 2 —- 1.515 141780
Bihar . . . . . . . 3 —— 358 19.820 Borsod . . . 18, 147 6.219 625150
Csongrád . . . 2 — 60 4.576
Esztergom . . . , 2 —— 570 53.220
Fej ér . . . . 9 83 7.264 680690
Gömör és Kishont . 12 — 1.548 110800 [Győr-Moson . . . . 2 —— 585 39.690 Heves . . . . . . 18 139 3.399 297.150
Komárom . . . 6 —— 1.187 111.010
Maramarosi kirendelts14 — 8.132 761.100
Nógrád. . . 14 134 2.014 175600
Pesgt— Pilis-Solt-Kiskun 27 123 13.947 1,828.050
Somogy. 2 —— 3.456 220780
, Sopron . 5 35 193 11.470
Szabolcs G —— 685 44.840
Szatmár. 5 —— 507 35.060
.lász—Nagykun—Szolnok. 5 ——- 435 27.430
Tolna... 6 36 1.164 73.060
Ung . . . . . . . 12 —— 1.508 121300 Vas . . . . . . . 15 67 2.696 133302
Veszprém . 12 92 1.823 126270
; Zala . 5 — 809 19.760
Zemplén 10 45 740 65.617
Osszesen . ) 252 ( 931 169038) 6,455.891
__54—
1940
Velencei—tó három községe: Velence (2.737), Gár—
dony (1.911) és Agárd (1.626).
A vármegyék közül csupán a sík Bács—Bodrog—
ban, Csanádban, Hajduban és a nemrég visszatért Nyitra-Pozsonyban nincs az Omvesz—nek beszerve—
zett községe.
Tekintve, hogy 1938—ban 46.371 nyaralóról és 4.249038 pengő forgalmazott összegről számolt be az Omvesz, míg 1939-ben 69.038 nyaralóról és 6,455.891 pengőnyi forgalmazott összegről, azt lát- juk, hogy az Omvesz az 1939. esztendőben is igen eredményes munkát végzett, hiszen az előző évivel szemben 40%-os emelkedés mutatkozik.
M. S. dr.
A visszatért Felvidék 1918—1938.
La zone nord recouvre'e, 1918-38.
Csatár istván és Ölvedi János.
é sous la direction d'Etienne Csatár et de
ean Ólvedi.
Budapest, 1939. Rákóczi kiadv. — Publicat. Rákóczi.
892 1. — p.
A Felvidék egy részének visszatérésével eddig már sok ismertető tanulmány jelent meg. A sort a Borsódy István szerkesztésében megjelent ,,Magya—
rok Csehszlovákiában [SIS—1938" (Az Ország Utja VI. szám) nyitja meg, majd a Magyar Statisztikai
Társaság Államtudományi Intézetének kis köny—
vecskéje és a ,,Felvide'k", végül a ,,Felvidékünk ——
honvédségünk" című munka következett. A jelen könyv célkitűzéseinél fogva igényt tart arra, hogy a felsoroltaknál magasabbra értékeljük. Nemcsak
oldalszámával, hanem elsősorban munkatársainak
minőségével. Tanulmányai a legavatottabb tollakból származnak; megírásukból vezető államférfiak is kivették részüket. A felvidéki élet minden mozza- natát felölelő cikkei a következők:
A bevezetőt Jaross Andor tárcanélküli miniszter írta, majd a felvidéki táj általános leírásától a ma—
gyar csapatok bevonulásáig, az egyes városképek rajzáig minden fontos kérdésről szakszerű tájékoz- tatásokat kapunk.
A bécsi döntésnél oly fontos szerepet játszó néphatár megállapításáról szép tanulmány által tájé- kozódunk, Az eddigieknél tüzetesebb leírást Varga Imre végezte a legrégibb kútfők felhasználásával. A másfélszázados fejlődés során hol mi, hol a szlová—
kok veszítettek teret, összefoglalva mégis a mi vesz- teségünk a nagyobbik. Ez a megállapítás az 1773- ból származó Lexikon, majd Korabinszky, Fényes, Czörnig, Pesti Frigyes és az 1880 óta lezajlott nép—
számlálások tanulsága szerint való.
Ámbár e mű a magunk használatára készült, jó szolgálatot tehet a külföldi olvasó tájékoztatásánál is, mert tárgyilagosan mutat rá a Trianon okozta károkra és veszélyekre. G. J. L.
Szerkesztette : Rádi
