T A R T A L O M
Oldal
Törvények
2008. évi LXXIX. törvény a közrend, valamint az igazságszolgáltatás mûködésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról (Kivonatos közlés). . . . 259 2008. évi LXXXII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról(Kivonatos közlés). . . . 259 2008. évi XCII. törvény egyes büntetõjogi tárgyú törvények módosításáról. . . . 260
A Kormány rendeletei
A Kormány 273/2008. (XI. 19.) Korm. rendelete a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2008. évi eseti kereset-kiegészítésének második ütemé- rõl . . . . 263 A Kormány 279/2008. (XI. 28.) Korm. rendelete az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról . . . 265
A Kormány tagjainak rendeletei
Az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter 42/2008. (XI. 14.) EüM–SZMM együttes rendelete a kábítószer-függõséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelõ más ellátás vagy megelõzõ-felvilágosító szolgáltatás szabályairól. . . . 267 Az igazságügyi és rendészeti miniszter 24/2008. (XI. 14.) IRM rendelete a Vas Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet átszervezésérõl és az azzal érin-
tett intézetekre vonatkozó rendeletek módosításáról, hatályon kívül helyezésérõl . . . . 272 Az igazságügyi és rendészeti miniszter 26/2008. (XI. 20.) IRM rendelete az igazságügyi és rendészeti miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések
megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrõl . . . . 274
A Kormány határozata
A Kormány 2164/2008. (XI. 28.) Korm. határozata az új államháztartási szakfeladatrend alkalmazására való felkészülés egyes feladatairól . . . . 278
Utasítás
Az igazságügyi és rendészeti miniszter 18/2008. (HÉ 44.) IRM utasítása az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és az igazságügyi és rendészeti miniszter irányítása alá tartozó szervek ügyeleti szolgálatai által teljesítendõ tájékoztatási kötelezettség rendjérõl . . . . 278
FELHÍVÁS!
Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2009. évi elõfizetési árainkra
A tartalomjegyzék a 258. oldalon folytatódik.
A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 11/2008. (X. 22.) MNB rendelete a jegybanki alapkamat mértékérõl . . . . 282 A Magyar Nemzeti Bank elnökének 14/2008. (XI. 24.) MNB rendelete a jegybanki alapkamat mértékérõl. . . . 282 A Magyar Nemzeti Bank elnökének 16/2008. (XII. 8.) MNB rendelete a jegybanki alapkamat mértékérõl . . . . 283
Intézkedések
A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/66/2008. (IK Bv. Mell. 11.) OP intézkedése intézkedés visszavonásáról . . . . 283 A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/67/2008. (IK Bv. Mell. 11.) OP intézkedése az illetmények folyószámlára történõ utalási költsé-
geinek ellentételezésérõl . . . . 283 A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/68/2008. (IK Bv. Mell. 11.) OP intézkedése a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
belsõ rendjérõl szóló 1-1/20/2006. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedés módosításáról . . . . 284 A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/69/2008. (IK Bv. Mell. 12.) OP intézkedése egyes intézkedések visszavonásáról . . . . 284 A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/71/2008. (IK Bv. Mell. 12.) OP intézkedése az elítéltek, az elõzetesen letartóztatottak és az elzá-
rást töltõ személyek munkadíjáról és a terápiás foglalkoztatás pénzbeli térítésérõl. . . . 284 A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/72/2008. (IK Bv. Mell. 12.) OP intézkedése az elítéltek, az elõzetesen letartóztatottak
és az elzárást töltõ személyek tartási költségéhez való hozzájárulásáról . . . . 285
A büntetés-végrehajtási szervezet hírei
Értekezlet. . . . 285 Megállapodás a Büntetés-végrehajtási Érdekegyeztetõ Tanács (BVÉT) létrehozásáról . . . . 285 Alapítvány megszüntetése. . . . 288
Az Alkotmánybíróság határozatai
Az Alkotmánybíróság 132/2008. (XI. 6.) AB határozata . . . . 288 Az Alkotmánybíróság 144/2008. (XI. 26.) AB határozata . . . . 294
Felhívás
Segítõ Kezek BVD Alapítvány . . . . 295
Tájékoztató
A 2008. december 15-én hatályban lévõ, illetve a 2008. december 15-éig közzétett, a bv.-t érintõ fontosabb IM, IRM rendeletekrõl,
utasításokról és belsõ intézkedésekrõl . . . I–XXXII
TÖRVÉNYEK
2008. évi LXXIX.
törvény
a közrend, valamint az igazságszolgáltatás mûködésének védelme érdekében szükséges egyes
törvénymódosításokról*
(Kivonatos közlés)
35. § (1) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 134. §-a helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:
„134. § (1) A tárgyalás rendjének fenntartásáról és a tár- gyalás méltóságának megõrzésérõl az elnök gondoskodik.
(2) Az elnök a tárgyalás szabályszerû lefolytatása, mél- tóságának és biztonságának megõrzése érdekében hely- szûke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát.
(3) A tárgyalóterembe – a rendõrség és a büntetés-vég- rehajtási testület szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül – fegyverrel vagy rendbontásra alkalmas eszközzel senki sem léphet be. A tárgyalásra idézett személy a fegyverét nem hozhatja be a tárgyalóterembe.
(4) Az elnök a hallgatóság körébõl eltávolíthatja azokat, akik állapotuk vagy megjelenésük folytán a tárgyalás mél- tóságát sértik.
(5) A feleket és képviselõiket, valamint a tanúkat és a szakértõket, úgyszintén a hallgatóság tagjait, ha a tárgya- lás rendjét megzavarják, az elnök rendreutasítja. Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében a bíróság pénzbírsá- got (120. §) szab ki. Ha a félnek vagy képviselõjének, illet- ve a tanúnak vagy szakértõnek az állapota vagy megjele- nése a tárgyalás méltóságát sérti, õt a bíróság pénzbírság- gal sújthatja.
(6) Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében – akár a pénzbírság kiszabására vonatkozó rendelkezéssel egy- idejûleg, akár anélkül vagy azt követõen – a bíróság a fele- ket és képviselõiket, a tanúkat és a szakértõket, valamint a hallgatókat a terembõl kiutasíthatja, illetõleg kivezettet- heti. Kiutasításnak, illetve kivezettetésnek van helye akkor is, ha a félnek vagy képviselõjének, illetve a tanúnak vagy szakértõnek az állapota vagy a megjelenése a pénzbírság kiszabását követõ folytatólagos tárgyalások bármelyikén sérti a tárgyalás méltóságát.
(7) A bíróság a felet – kiutasítása esetében – felhívja, hogy képviseletérõl a kitûzött határidõ alatt gondoskod- jék; ha pedig a fél képviselõjét utasította ki, felhívja a felet, hogy a tárgyaláson személyesen jelenjék meg, vagy új képviselõrõl gondoskodjék. A felhívás eredménytelensége esetében a féllel szemben a mulasztás következményeit kell alkalmazni. Tanú vagy szakértõ kiutasítása esetében a 185. § rendelkezései megfelelõen irányadók.
* A törvényt az Országgyûlés a 2008. november 10-i ülésnapján fogadta el.
(8) Büntetõ vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló rendzavarásról a bíróság értesíti az illetékes hatóságot, ha pedig elõzetes letartóztatásnak is helye van, intézkedik az elkövetõ õrizetbe vétele iránt és ezzel egyidejûleg feljelen- tést tesz.
(9) A tárgyalás rendjének fenntartására vonatkozó sza- bályokat megfelelõen alkalmazni kell akkor is, ha a bíró- ság tárgyaláson kívül végez bizonyítás felvételére irányuló eljárási cselekményt.”
38. §(1) Ez a törvény – a (4) bekezdés szerinti kivétel- lel – a kihirdetést követõ második hónap elsõ napján lép hatályba.
2008. évi LXXXII.
törvény
a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról*
(Kivonatos közlés)
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény módosítása
6. §(1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai- nak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 80. § (3) bekezdése helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:
„(3) A hivatásos állomány tagját a soron következõ rendfokozatba elõ lehet léptetni
a) állományilletékes parancsnoki (vezetõi) beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata alacsonyabb a be- osztáshoz rendszeresített rendfokozatnál;
b) magasabb beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata a rendszeresített rendfokozatnál legalább kettõvel alacsonyabb.”
(2) A Hszt. 116. §-a a következõ (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A hivatásos állomány egyenruha viselésére kötele- zett tagja részére a miniszter – a (3) bekezdésben meghatá- rozott ruházati utánpótlási ellátmányon felül – évente, ki- egészítõ ruházati utánpótlási ellátmány természetbeni ki- adásáról rendelkezhet. Az ellátmány a személyi jövede- lemadó alkalmazásában az egyenruha természetbeni ki- adásának minõsül.
* A törvényt az Országgyûlés a 2008. december 1-jei ülésnapján fogadta el.
(7) A (6) bekezdés szerinti ellátmányt a jogosultság évé- ben kell kiadni. Ellátmányként csak rendszeresített egyen- ruházati termék szolgáltatható ki.”
(3) A Hszt. a 264/A. §-t követõen a következõ 264/B. §-sal egészül ki:
„264/B. § A rendõrség hivatásos állományának egyenru- hás alapellátási normába sorolt tagja részére a 116. § (3) be- kezdésében meghatározott ruházati utánpótlási ellátmány- ból legfeljebb a mindenkori illetményalap összegének meg- felelõ részt természetben lehet kiadni. A kiadásra a 116. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó.”
(4) A Hszt. 306. §-ának negyedik gondolatjeles bekez- dése helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A pótlékok mértéke:]
„– õrzési pótlék havonta 45%”
(5) A Hszt. a 306. §-t követõen a következõ címmel és 306/A. §-sal egészül ki:
„Ruházati utánpótlási ellátmány
306/A. § A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos ál- lományának a szolgálat ellátásához egyenruha viselésére kötelezett tagja részére a 116. § (3) bekezdésében megha- tározott ruházati utánpótlási ellátmányból legfeljebb a mindenkori illetményalap összegének megfelelõ részt ter- mészetben lehet kiadni. A kiadásra a 116. § (7) bekezdésé- ben foglalt rendelkezés az irányadó.”
(6) A Hszt. 322. §-a (1) bekezdéséneke)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A pótlékok mértéke:]
„e)gépjármûvezetõi pótlék havonta 13%”
(7) A Hszt. 322. §-a (1) bekezdésénekg)ésh)pontja he- lyébe a következõ rendelkezés lép:
[A pótlékok mértéke:]
„g)kutyavezetõi pótlék havonta 20%
h) nyomozói pótlék havonta 65%”
(8) A Hszt. 322. §-a (1) bekezdésénekj)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A pótlékok mértéke:]
„j)utasforgalmi pótlék havonta 45%”
(9) A Hszt. 322. §-a (1) bekezdésénekm)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A pótlékok mértéke:]
„m)szemlepótlék havonta 45%”
(10) A Hszt. 342. § (2) bekezdéséneke)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a fegyveres szervet irányító mi- niszter, hogy rendeletben részletesen szabályozza:]
„e)az illetmény megállapítása (illetményfokozatba be- sorolás, elõresorolás, kifizetés, levonás stb.) feltételeit és rendjét, továbbá a juttatások, a költségtérítések, a kedvez- mények, a támogatások (beleértve a lakhatási jellegûeket is), a természetbeni ellátás mértékét és feltételeit (beleért- ve a ruházati utánpótlási ellátmány, valamint a kiegészítõ
ruházati utánpótlási ellátmány természetben kiadható mér- tékét és feltételeit is), valamint az azokban való részesítés rendjét, a kedvezményes üdültetés, a végkielégítés kifize- tésének rendjét, az illetménypótlékra jogosultak körét;”
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatályba léptetõ rendelkezések
29. §(1) Ez a törvény – a (2)–(10) bekezdésben foglal- tak kivételével – 2009. január 1-jén lép hatályba.
Hatályon kívül helyezõ rendelkezések
30. §(1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatá- lyát veszti:
j) a Hszt. 245/E. §-a.
2008. évi XCII.
törvény
egyes büntetõjogi tárgyú törvények módosításáról*
1. §A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. tör- vény (a továbbiakban: Btk.) 92. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„92. § (1) Ha az elkövetõt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, és az elkövetõ valamennyi bûn- cselekményt a legkorábban hozott ítélet jogerõre emelke- dését megelõzõen követte el, a jogerõsen kiszabott bünte- téseket összbüntetésbe kell foglalni.
(2) Összbüntetésbe csak olyan végrehajtandó szabad- ságvesztések foglalhatók, amelyeket az összbüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre.
(3) Ha felfüggesztett szabadságvesztést kell utóbb vég- rehajtani, azt az összbüntetésbe foglalás szempontjából a továbbiakban végrehajtandó szabadságvesztésnek kell tekinteni.
(4) A pénzbüntetés és a közérdekû munka helyébe lépõ szabadságvesztés (50. §, 52. §) összbüntetésbe nem foglal- ható.”
2. §A Btk. 137. §-ának 6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„6. hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek há- zastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadó és a
* A törvényt az Országgyûlés a 2008. december 1-jei ülésnapján fogadta el.
nevelõszülõ, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs és a je- gyes, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa és bejegy- zett élettársa,”
3. § A Btk. 192. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép:
„Kettõs házasság vagy kettõs bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése
192. § (1) Aki házasságának fennállása alatt újabb há- zasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatra lép, to- vábbá aki házassági kötelékben levõ személlyel köt házas- ságot, vagy ilyen személlyel lép bejegyzett élettársi kap- csolatra, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabad- ságvesztéssel büntetendõ.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki bejegyzett élettársi kapcsolatának fennállása alatt – bejegyzett élet- társán kívül más személlyel – házasságot köt, vagy újabb bejegyzett élettársi kapcsolatra lép, továbbá aki bejegyzett élettársi kapcsolatban álló – bejegyzett élettársán kívül más – személlyel házasságot köt, vagy ilyen személlyel bejegyzett élettársi kapcsolatra lép.”
4. §(1) A Btk. 329/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„329/A. § (1) Aki másnak a szerzõi jogról szóló törvény alapján fennálló szerzõi vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva meg- sérti, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesz- téssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel bün- tetendõ.”
(2) A Btk. 329/A. §-a a következõ (2) bekezdéssel egé- szül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (2)–(3) bekezdések jelölése (3)–(4) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki a szerzõi jogi törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzõt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megilletõ üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmu- lasztja.”
5. §A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejû rendelet (a továbbiakban:
Bv. tvr.) a következõ 9/A. §-sal és az azt megelõzõ alcím- mel egészül ki:
„Az elítélt sajtó útján történõ nyilatkozattétele, illetve közzététele
9/A. § (1) Az elítélt 36/C. § (1) bekezdése szerinti nyi- latkozattételét megtagadó határozat elleni fellebbezést a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétõl számított öt napon belül az iratok alapján bírálja el. A bün- tetés-végrehajtási bíró végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.
(2) A nyilatkozat közzétételét megtagadó határozat elle- ni fellebbezés elbírálására az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”
6. §A Bv. tvr. 36. §-a (5) bekezdésénekc)pontja helyé- be a következõ rendelkezés lép:
[Az elítélt állampolgári jogai a következõképpen módosulnak:]
„c)a véleményét – ellenõrzés mellett – olyan formában nyilváníthatja, amely nem zavarja a büntetés-végrehajtási intézet rendjét és biztonságát; a vélemény nyilvánosságra hozatala a nemzetbiztonság védelme, államtitok közlésé- nek megakadályozása, illetõleg bûncselekmény közvetlen veszélyének fennállása esetén, annak megakadályozása, valamint a büntetés-végrehajtási intézet rendje és bizton- sága érdekében korlátozható;”
7. §A Bv. tvr. a következõ 36/C–36/E. §-sal egészül ki:
„36/C. § (1) Az elítélt a 36. § (5) bekezdésec)pontjának megfelelõen jogosult nyilatkozatot tenni az 1986. évi II. törvény szerinti sajtótermékben, illetõleg az elektroni- kus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény szerinti elekt- ronikus hírközlõ hálózat útján történõ közzététellel.
(2) A nyilatkozattétel engedélyezésérõl vagy megtaga- dásáról a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a ké- relem benyújtásától számított három munkanapon belül határozattal dönt, e határidõ lejártával az engedélyt meg- adottnak kell tekinteni. A nyilatkozattétel engedélyezése akkor tagadható meg, ha alapos okkal arra lehet következ- tetni, hogy a nyilatkozattétel a 36. § (5) bekezdésének c)pontjában meghatározott érdekek valamelyikét sértené vagy veszélyeztetné.
(3) A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka hala- déktalanul értesíti a sajtó képviselõjét, ha az elítélt nyilat- kozattételét engedélyezte, vagy e törvény szerint az enge- délyt megadottnak kell tekinteni. Az értesítésben a bünte- tés-végrehajtás országos parancsnoka tájékoztatást ad a kapcsolatfelvétel részleteirõl.
(4) Ha a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a nyilatkozattételt megtagadja, arról indokolt írásbeli hatá- rozattal dönt. A határozat minõsített adatot nem tartalmaz- hat. A nyilatkozattétel megtagadásáról szóló határozat el- len az elítélt, védõje, illetõleg jogi képviselõje a kézhezvé- teltõl számított három munkanapon belül fellebbezést nyújthat be a büntetés-végrehajtási bíróhoz. A fellebbezést a büntetés-végrehajtási intézet haladéktalanul továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. A büntetés-végrehajtási bí- ró a 9/A. § szerint jár el.
36/D. § A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy az általa kijelölt személy a nyilatkozattételt – a 36. § (5) bekezdésénekc)pontjában foglaltak megtartása érde- kében – ellenõrzi. Ha a nyilatkozattétel a 36. § (5) bekez- désénekc)pontjában meghatározott érdekek valamelyikét sérti vagy veszélyezteti, a nyilatkozattétel megszakítható, és az elítéltet figyelmeztetni kell a szabályok megtartására
és arra, hogy azok be nem tartása esetén a nyilatkozat köz- zététele megtagadható.
36/E. § (1) Az elítélt – hozzájárulásával készített – nyi- latkozattételét tartalmazó írás, kép-, hangfelvétel (a továb- biakban: közlésre szánt anyag) közzétételéhez az országos parancsnok engedélye szükséges. Az engedély akkor ta- gadható meg, ha a közzététel a 36. § (5) bekezdésének c)pontjában meghatározott érdekek valamelyikét sértené, vagy veszélyeztetné.
(2) A közzététel engedélyezésérõl vagy megtagadásáról a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka – a kérelem benyújtásától számított – három munkanapon belül hatá- rozattal dönt, e határidõ lejártával az engedélyt megadott- nak kell tekinteni. A közzététel megtagadásról indokolt írásbeli határozatot kell hozni. A határozat minõsített ada- tot nem tartalmazhat. Ha az országos parancsnok az enge- délyt megtagadja, a közlésre szánt anyagot vissza kell tar- tani.
(3) A közzététel megtagadásáról szóló határozat ellen az elítélt, védõje, illetõleg jogi képviselõje a kézhezvétel- tõl számított három munkanapon belül fellebbezést nyújt- hat be a büntetés-végrehajtási bíróhoz. A fellebbezést a büntetés-végrehajtási intézet haladéktalanul továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. A büntetés-végrehajtási bí- ró a 9/A. § szerint jár el.
(4) Ha a bíróság az országos parancsnok határozatát helybenhagyja, a közlésre szánt anyagot haladéktalanul meg kell semmisíteni.”
8. §A Bv. tvr. 83. §-a a következõ (6) bekezdéssel egé- szül ki:
„(6) Az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásá- ra a kényszergyógykezelés szabályai irányadók azzal, hogy az Intézet fõigazgató fõorvosa a szükséges vizsgálat, megfigyelés és gyógykezelés után, az ideiglenes kényszer- gyógykezelés határidejének lejárta elõtt az ügyésznek, illetõleg a bíróságnak megküldi a beutalt állapotára vonat- kozó részletes kórrajzkivonatot. Ha az ideiglenes kény- szergyógykezelésre befogadott nem kóros elmeállapotú, a fõigazgató fõorvos haladéktalanul elõterjesztést tesz a ren- delkezésre jogosultnak az ideiglenes kényszergyógykeze- lés megszüntetésére.”
9. §A Bv. tvr. a következõ 118/A. §-sal egészül ki:
„118/A. § (1) E § szerint az elõzetesen letartóztatott jo- gosult nyilatkozatot tenni az 1986. évi II. törvény szerinti sajtótermékben, illetõleg az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlõ hálózat útján történõ közzététellel.
(2) A nyilatkozattétel, illetve a közzététel engedélyezé- sére és megtagadására a 36/C–36/E. §-ban foglalt rendel- kezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az elõzetesen letartóztatott nyilatkozattétele, illetve nyilatkozatának közzététele a büntetés-végrehajtási inté- zet rendje és biztonsága, valamint a büntetõeljárás eredmé- nyessége érdekében korlátozható.
(4) A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a 36/C. § (2) bekezdése szerinti kérelem benyújtásától szá- mított három munkanapon belül javaslatot készít arról, hogy a nyilatkozattétel a (3) bekezdésben meghatározott érdekek valamelyikét sérti vagy veszélyezteti-e, és azt a kérelemmel együtt megküldi a vádirat benyújtásáig az ügyésznek, a vádirat benyújtását követõen a bíróságnak.
(5) A kérelemrõl az iratoknak a hozzá érkezésétõl szá- mított három munkanapon belül az iratok alapján
a) a vádirat benyújtása elõtt az ügyész,
b) a vádirat benyújtását követõen a bíróság végzéssel határoz.
(6) Az (5) bekezdés alapján hozott, a nyilatkozattétel megtagadásáról szóló határozat ellen az elõzetesen letar- tóztatott és védõje, az (5) bekezdésb)pontja alapján ho- zott, a nyilatkozattételt engedélyezõ határozat ellen az ügyész a határozat kézbesítésétõl számított öt munkana- pon belül fellebbezhet, a fellebbezést az iratokkal együtt haladéktalanul fel kell terjeszteni.
(7) A fellebbezést az iratok hozzá érkezését követõen három munkanapon belül az (5) bekezdésa)pontja esetén a nyomozási bíró, az (5) bekezdésb)pontja esetén a me- gyei (fõvárosi) bíróság másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el.
(8) Ha a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a 36/E. § (2) bekezdése alapján a közzététel megtagadására lát okot, akkor errõl a 36/E. § (2) bekezdése szerinti kére- lem benyújtásától számított három munkanapon belül ja- vaslatot tesz, és azt a kérelemmel és a közlésre szánt anyaggal együtt megküldi a vádirat benyújtásáig az ügyésznek, a vádirat benyújtását követõen a bíróságnak.
Az ügyész, illetve a bíróság eljárására az (5)–(7) bekezdé- sek irányadóak.
(9) Az ügyész és a bíróság eljárására egyebekben a bün- tetõeljárásról szóló törvény szabályai irányadóak.
(10) E § alkalmazásában a büntetés-végrehajtási intézet rendje és biztonsága alatt a fogvatartó intézmény rendjét és biztonságát kell érteni.”
10. §A Bv. tvr. 124. §-a a következõ (3) és (4) bekez- déssel egészül ki:
„(3) Az elkövetõ a 36. § (5) bekezdése c) pontjának megfelelõen jogosult nyilatkozatot tenni az 1986. évi II. törvény szerinti sajtótermékben, illetõleg az elektro- nikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlõ hálózat útján történõ közzététellel.
A nyilatkozattétel korlátozására és engedélyezésére a 36/C–36/E. § rendelkezései az irányadók.
(4) E § alkalmazásában a büntetés-végrehajtási intézet rendje és biztonsága alatt a fogvatartó intézet rendjét és biztonságát kell érteni.”
11. §A Bv. tvr. 127. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért fele- lõs miniszter, hogy a szabálysértési szabályozásért felelõs
miniszterrel együttesen, rendeletben szabályozza a bünte- tés-végrehajtási intézetben szabadságvesztés büntetését töltõ, elõzetesen letartóztatott, vagy elzárását töltõ sze- mély nyilatkozattétele ellenõrzésének, a közlésre szánt anyag visszatartásának rendjét, valamint a sajtó képviselõ- jének a büntetés-végrehajtási intézet területére történõ be- lépésére és az intézetben tartózkodására vonatkozó részle- tes szabályokat.”
12. §(1) A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. tör- vény (a továbbiakban: Be.) 74. §-ának (5) bekezdése he- lyébe a következõ rendelkezés lép:
„(5) Az elõvezetéssel (162. §), valamint a terhelt elfogá- sa és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyész, illetõleg nyomozó hatóság elé állításával [73. § (3) bek.]
felmerült költség nem számolható el bûnügyi költségként, az ilyen eljárási cselekménnyel okozott költség megtéríté- sére külön jogszabály az irányadó.”
(2) A Be. 604. §-ának (7) bekezdése helyébe a követke- zõ rendelkezés lép:
„(7) Felhatalmazást kap a rendészetért felelõs miniszter, hogy az igazságügyért felelõs miniszterrel és az államház- tartásért felelõs miniszterrel együttesen rendeletben szabá- lyozza a büntetõeljárásban elrendelt elõvezetés végrehaj-
tásával, valamint a terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyész, illetõleg nyomozó hatóság elé állításával felmerült költség megtérítésének részletes szabályait.”
(3) A Be. 604. §-a a következõ (8) bekezdéssel egé- szül ki:
„(8) Felhatalmazást kap a rendészetért felelõs miniszter, illetõleg az adópolitikáért felelõs miniszter, hogy az igaz- ságügyért felelõs miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok hatáskörét és illetékességét.”
Záró rendelkezések
13. §(1) Ez a törvény – a (2) bekezdés szerinti kivétel- lel – a kihirdetését követõ harmincadik napon lép hatályba.
(2) E törvény 2. és 3. §-a 2009. január 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejûleg a Btk. 176/A. §-a (3) bekezdésének a)pontjában a „házastársa” szövegrész helyébe a „házas- társa, volt bejegyzett élettársa,” szöveg lép.
(3) E törvény 2009. február 1. napján hatályát veszti.
A KORMÁNY RENDELETEI
A Kormány 273/2008. (XI. 19.) Korm.
rendelete
a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2008. évi eseti kereset-kiegészítésének második ütemérõl A Kormány – az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkot- mány 35. § (1) bekezdés a)–b)pontjában foglalt feladat- körében eljárva, a Magyar Köztársaság 2008. évi költség- vetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. törvény 84. § (1) bekez- désb)pontjában kapott felhatalmazás alapján – a költség- vetési szerveknél foglalkoztatottak átlagában a reálkerese- tek 2007. évi szintjének 2008. évi megõrzése céljából a kö- vetkezõ rendeletet alkotja:
1. §
(1) E rendelet hatálya a költségvetési szerveknél foglal- koztatottak 2008. évi eseti kereset-kiegészítésére, vala- mint a fedezetét képezõ támogatás (a továbbiakban: támo- gatás) felhasználására és elszámolására terjed ki.
(2) A központi költségvetés a támogatást a Magyar Köz- társaság 2008. évi költségvetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. törvény 4. § (1) bekezdésében megjelölt céltarta-
lék terhére az e rendeletben meghatározottak szerint eseti kereset-kiegészítés jogcímen nyújtja a központi, a társada- lombiztosítási, a köztestületi, az országos kisebbségi ön- kormányzati költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: központi költségvetési szerv), a helyi önkormány- zatok, a települési, illetve területi kisebbségi önkormány- zatok, valamint a többcélú kistérségi társulások (a továb- biakban együtt: helyi önkormányzat) részére.
(3) Támogatás illeti meg a (2) bekezdés szerinti igényjo- gosultakat:
a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,
b)a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.
törvény,
c) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény,
d)a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állo- mányú tagjainak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. tör- vény,
e)a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997.
évi LXVII. törvény,
f)az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyá- ról szóló 1997. évi LXVIII. törvény,
g)az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény, valamint
h) a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény Harmadik Része XII. fejezetének
hatálya alá tartozó foglalkoztatottak után, a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján foglalkoztatottak kivételével (a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak).
2. §
(1) A foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésre a 2008. november hónapra járó illetmény kifizetésével egy- idejûleg a 2008. november 1-jén fennálló – az 1. § (3) be- kezdés szerinti – jogviszonya alapján jogosult a (2)–(5) bekezdésben foglalt feltételekkel.
(2) Bruttó 20 000 forint eseti kereset-kiegészítésre jogo- sult az a foglalkoztatott, aki az alábbi feltételeknek meg- felel:
a) 2008. november 1-jén költségvetési szervvel teljes munkaidõs munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt, és b) a jogviszonya költségvetési szervvel 2008. január 1-je és 2008. november 1-je között folyamatosan fennállt, ideértve azt az esetet is, ha az 1. § (3) bekezdése szerinti több jogviszonya állt fenn 2008. január 1-je és 2008. no- vember 1-je között egymást követõen, megszakítás nélkül, továbbá
c) a jogviszonya 2008. január 1-je és 2008. november 1-je között nem szünetelt – a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság miatti jogviszony-szünetelés idõtar- tamát be nem számítva – összesen 120 napnál hosszabb ideig.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseti kereset-ki- egészítés arányos részére jogosult az a 2008. november 1-jén teljes munkaidõs munkavégzésre irányuló jogvi- szonyban álló foglalkoztatott, akinek költségvetési szerv- nél folyamatosan fennálló egy – vagy a (2) bekezdés b)pontja szerint több – jogviszonya 2008. január 1-jét kö- vetõen keletkezett. Az arányszámot a jogviszony 2008.
november 1-jéig naptári napokban fennálló idõtartama és a 306 nap hányadosaként kell meghatározni.
(4) Az a foglalkoztatott, akinek a jogviszonya (2) vagy (3) bekezdés szerinti idõtartama – a rendes szabadság, va- lamint a szülési szabadság miatti szünetelések nélkül – összesen 120 napnál hosszabb ideig szünetelt, az eseti ke- reset-kiegészítésnek a munkavégzés idõtartamával ará- nyos részére jogosult. Az arányszámot a jogviszony 2008.
november 1-jéig fennálló, szüneteléssel nem érintett nap- tári napjainak száma és a 306 nap hányadosaként kell meg- határozni.
(5) A (2)–(4) bekezdés szerinti összeg munkaidõvel ará- nyos részére jogosult a 2008. november 1-jén részmunka- idõben foglalkoztatott személy.
(6) Az eseti kereset-kiegészítés nem rendszeres jövede- lemnek minõsül, és a költségvetési rend szerint egyéb
munkavégzéshez kapcsolódó juttatásként kell elszámolni.
A kifizetés a statisztikai elszámolásokban munkaviszony- ból származó nem rendszeres kereseti elemként a kereset részét képezi.
3. §
(1) Az eseti kereset-kiegészítésnek a támogatás megál- lapításánál figyelembe vett foglalkoztatottankénti összege bruttó 20 000 forint.
(2) A támogatás megállapítása
a)a központi költségvetési szerveknél – ide nem értve az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szer- veket – a Pénzügyminisztérium által felmért létszám,
b)a helyi önkormányzatok esetében a közszféra terüle- tén dolgozók 2008. évi illetményemelésének és egyéb sze- mélyi célú kifizetéseinek támogatásáról szóló 49/2008.
(III. 14.) Korm. rendelet végrehajtása során felmért 2008.
január 1-jei statisztikai állományi létszám,
c)az országos kisebbségi önkormányzatok által fenntar- tott költségvetési szervek esetében a költségvetési szer- veknél foglalkoztatottak eseti kereset-kiegészítésérõl szóló 162/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet 3. § (4) bekez- dése szerinti létszám
és az (1) bekezdés szerinti mérték munkaadókat terhelõ já- rulékokkal növelt összege alapján történik.
(3) A (2) bekezdés szerinti támogatás – a 2. §-ban fog- laltak figyelembevételével – kizárólag az eseti kereset- kiegészítés és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelõ járulékok fedezetére használható fel.
4. §
Ha az eseti kereset-kiegészítésre jogosultak száma ma- gasabb a támogatás kiszámításánál alapul vett létszámnál, akkor a kifizetendõ összeget a központi költségvetési szerv, helyi önkormányzat – a támogatással történõ 5–6. § szerinti elszámolásig – megelõlegezi. Alacsonyabb lét- szám esetén a többlettámogatás – kamatmentes – vissza- fizetésére az elszámolás során kerül sor.
5. §
Központi költségvetési szerv esetén az e rendelet alap- ján járó többlettámogatás elszámolása a 2008. évi elõ- irányzat-maradvány elszámolás keretében történik.
6. §
(1) A helyi önkormányzatoknak a Magyar Államkincs- tár – az Önkormányzati Minisztérium által utalványozott
és 2008. november 20-áig átadott – településsoros lista alapján 2008. november 24-éig folyósítja a támogatást, eb- bõl külön bemutatva az Egészségbiztosítási Alap által fi- nanszírozott költségvetési szerveket megilletõ összeget.
(2) A helyi önkormányzatot megilletõ eseti kereset- kiegészítés közterhei a következõ havi nettó finanszírozás keretében kerülnek elszámolásra.
(3) A helyi önkormányzat a támogatás felhasználásáról tárgyév december 31-ei fordulónappal, a 2008. évi zár- számadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni.
7. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatály- ba és 2010. január 1-jén hatályát veszti.
(2) 2009. december 31-én hatályát veszti a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak eseti kereset-kiegészítésérõl szóló 162/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet.
A Kormány 279/2008. (XI. 28.) Korm.
rendelete
az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdéséneka)–d), f)–g), i), p)–s), u)–v), w)–y)ész)–zs)pontjában kapott felhatal- mazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésb)pont- jában megállapított feladatkörében a következõket ren- deli el:
1. §
Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998.
(XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 2. §-a a következõ 83., 84., 85. és 86. pontokkal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában:]
„83. alaptevékenység:a létrehozásáról rendelkezõ jog- szabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költ- ségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott tevékenység;
84. kiegészítõ tevékenység:a költségvetési szerv alap- tevékenységével megegyezõ, az alaptevékenység ellátásá- ra létrehozott kapacitás kihasználását célzó, a költségveté- sében az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy ter- mészetes személy számára nem kötelezõen és nem haszon- szerzés céljából végzett tevékenység;
85. kisegítõ tevékenység:a költségvetési szerv alapte- vékenységétõl eltérõ, az alaptevékenység ellátására létre- hozott kapacitás kihasználását célzó, támogatáson kívüli forrásból, államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy számára nem kötelezõen és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység;
86. vállalkozási tevékenység: a költségvetési szerv alaptevékenységétõl eltérõ, rendszeres haszonszerzés cél- jából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezõen vég- zett termelõ, szolgáltató, értékesítõ tevékenység.”
2. §
Az Ámr. 9. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A költségvetési szerv alap-, kiegészítõ, kisegítõ és vállalkozási tevékenységét az államháztartási szakfelada- tok rendje (a továbbiakban: szakfeladatrend) szerint (szak- feladat számmal és megnevezéssel) kell meghatározni.”
3. §
Az Ámr. 10. §-a (5) bekezdésének b)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban meg- jelölt szerv vagy a felügyeleti szerv által jóváhagyott szer- vezeti és mûködési szabályzatban kell részletezni, amely- nek – a külön jogszabályban meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell:]
„b) az állami feladatként ellátott és a szakfeladatrend szerint (szakfeladat számmal és megnevezéssel) besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott kiegészítõ és kisegítõ tevékenységek, valamint az alaptevékenységeket meghatározó jogszabályok megjelölését,”
4. §
Az Ámr. 37. §-ánakb)pontja helyébe a következõ ren- delkezés lép:
[A költségvetési szerv elemi költségvetése magában foglalja a pénzügyminiszter tájékoztatójában rögzített for- mában]
„b) a kiadások és bevételek szakfeladatrend szerinti tevékenységenkénti részletezését;”
5. §
Az Ámr. 39. §-ánaka)pontja helyébe a következõ ren- delkezés lép:
[Az alap elemi költségvetése magában foglalja]
„a) a kiadásokat és bevételeket az alap mûködését sza- bályozó törvényben meghatározott jogcímenként, szak-
feladatrend szerinti tevékenységenként, a költségvetési törvényben megállapított elõirányzatok keretei között, va- lamint azokat részletezve;”
6. §
Az Ámr. 40. §-a (2) bekezdésének d)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak elemi költségvetése magában foglalja:]
„d) a kiadások és bevételek szakfeladatrend szerinti tevékenységenkénti részletezését,”
7. §
Az Ámr. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A fejezeti kezelésû elõirányzat elemi költségvetése magában foglalja
a) a kiadásokat és a bevételeket részletes elõirányza- tonként;
b) a fejezeti kezelésû elõirányzat költségvetési évre vo- natkozó elõirányzat-felhasználási ismertetõjét (5/a. számú melléklet), illetve finanszírozási tervét, a szakmai meg- valósítás üteméhez igazodóan;
c) a kiadások és bevételek szakfeladatrend szerinti tevékenységenkénti részletezését.”
8. §
Az Ámr. 91. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohé- ziós Alapjának támogatásával megvalósuló programok esetében a (3) bekezdésben meghatározott feltételek mel- lett az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatóság vezetõje indokolt esetben dönthet úgy, hogy a felhívásban és a támogatási szerzõdésben elõlegfi- zetést biztosít a kedvezményezett részére. Az indokoltság eseteit a felhívásban ismertetni kell, a pénzügyminiszterrel egyetértésben. Az elõleget hazai és közösségi forrásból, az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából támogatott adott intézkedés, illetve projekt sze- rinti finanszírozási arányban kell nyújtani. Az elõleg nagy- ságának legmagasabb összegére vonatkozó, a (3) bekez- désben szereplõ összeghatártól az irányító hatóság veze- tõje a pénzügyminiszter egyetértésével
a) az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésk)pontja szerinti központi program,
b) a 2007–2013 programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alap- ból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasz- nálásának alapvetõ szabályairól és felelõs intézményeirõl szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 2. §-a (1) bekez- désh)pontja szerinti kiemelt projekt,
c) a (11) bekezdés szerinti projekt,
d) a 2007–2013 programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alap- ból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasz- nálásának alapvetõ szabályairól és felelõs intézményeirõl szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 2. §-a (1) bekez- désob)pontja szerinti, részben vagy egészben az Európai Szociális Alapból finanszírozott ún. közvetett támogatás,
e) a részben vagy egészben az Európai Unió strukturá- lis alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából finanszírozott, közlekedési infrastruktúra projektekhez kapcsolódó elõ- készítési és területszerzési kiadásokhoz nyújtott támoga- tások, és
f) a részben vagy egészben az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából finanszírozott, kör- nyezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltató kapacitás lét- rehozására irányuló projektekhez kapcsolódó elõkészítési és területszerzési kiadásokhoz nyújtott támogatások esetében eltérhet.”
9. §
Az Ámr. 91. §-a a következõ (12) bekezdéssel egé- szül ki:
„(12) Az Agrár- és vidékfejlesztési Operatív Program keretében – amennyiben a kedvezményezett a támogatási szerzõdésben foglalt minden egyéb kötelezettségét teljesí- tette – az (5) bekezdésb)pontja szerinti esetben az elõleg visszafizettetése olyan módon is történhet, hogy az idõ- közi kifizetés (kifizetések) alkalmával az elõleg összege a szerzõdésben foglalt támogatási összegbõl levonásra kerül.”
10. §
Az Ámr. 165. §-a a következõ (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A pénzügyminiszter tájékoztatóban teszi közzé, s a Pénzügyminisztérium honlapján 2009. január 2-ig nyilvá- nosságra hozza a szakfeladatrendet, 2009. március 31-ig a szakfeladatok tartalmi meghatározásait és a mutatószám- rendszert, valamint a szakfeladatrend használatát segítõ Útmutatót.
(9) Új szakfeladat felvételét a szakfeladatrendbe a fel- ügyeleti szerv vezetõje kezdeményezi a pénzügyminisz- ternél.”
11. §
Az Ámr. a következõ 171. §-sal egészül ki:
„171. § (1) A 165. § (8) bekezdése szerinti szakfeladat- rendet elõször a 2010. évi költségvetés tervezésekor kell alkalmazni.
(2) A költségvetési szervek alapító okiratainak az e ren- delet 9. § (9) bekezdésének megfelelõ módosítását 2009.
szeptember 30-ig el kell végezni és a Kincstárnak be kell nyújtani.”
12. §
Az Ámr. a következõ 172. §-sal egészül ki:
„172. § E rendelet 91. §-ának (4) és (12) bekezdését a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.”
Záró rendelkezések 13. §
(1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivé- tellel – 2009. január l-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 8., 9. és 12. §-a a kihirdetést követõ har- madik napon lép hatályba.
(3) E rendelet kihirdetését követõ harmadik napon hatá- lyukat vesztik az Ámr. 7. számú mellékletének XII. feje- zet, 10. cím, 11. alcím 1. I. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (II. NVT), 3. Halászati Operatív Program sorok.
(4) Hatályát veszti az Ámr. 10. §-a (5) bekezdésének e)pontja.
(5) Ez a rendelet 2009. január 2-án hatályát veszti.
A KORMÁNY TAGJAINAK RENDELETEI
Az egészségügyi miniszter,
valamint a szociális és munkaügyi miniszter 42/2008. (XI. 14.) EüM–SZMM
együttes rendelete
a kábítószer-függõséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelõ más ellátás vagy megelõzõ-felvilágosító szolgáltatás
szabályairól
A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egész- ségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006.
(VII. 28.) Korm. rendelet 1. §a)pontjában, valamint a szo- ciális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §d)pontjá- ban foglalt feladatkörünkben eljárva – az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §h)ésn)pontjában foglalt feladatkörében eljáró igazságügyi és rendészeti mi- niszterrel, valamint a legfõbb ügyésszel egyetértésben – a következõket rendeljük:
1. §
Ezt a rendeletet kell alkalmazni, ha a büntetõeljárás ha- tálya alatt álló kábítószer-élvezõ személlyel (a továbbiak- ban: érintett személy) szemben a Büntetõ Törvénykönyv- rõl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 283. § (1) bekezdésében meghatározott büntethetõséget megszüntetõ okra tekintettel a nyomozás felfüggesztésé- nek, a vádemelés elhalasztásának, illetve az eljárás felfüg- gesztésének lehet helye.
2. §
(1) Az érintett személy a kábítószer-függõséget gyógyí- tó kezelést, kábítószer-használatot kezelõ más ellátást vagy megelõzõ-felvilágosító szolgáltatást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) megelõzõen elõzetes állapotfelméré- sen vesz részt. Az addikció súlyosságát megállapító elõze- tes állapotfelmérést a pszichiátriai és az addiktológiai szakmai irányelvekben és módszertani levelekben megha- tározott követelményeknek megfelelõen kell elvégezni.
(2) Az elõzetes állapotfelmérést az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltató pszichiátere, addiktológus szakorvosa vagy klinikai szakpszichológusa (a továbbiakban együtt: elõzetes állapotfelmérést végzõ intézmény) végzi.
(3) Ha az érintett személy kábítószer-függõségét a bün- tetõeljárás során igazságügyi orvosszakértõ megállapítot- ta, a vélemény kiadásától számított hat hónapon belül a szolgáltatás elõzetes állapotfelmérés nélkül megkezdhetõ.
Ha a hat hónapos idõtartam alatt a szolgáltatás nem kezdõ- dik meg, az érintett személynek elõzetes állapotfelmérésen kell részt vennie. Ha az elõzetes állapotfelmérés a korábbi igazságügyi orvosszakértõi vélemény eredményétõl eltér, errõl az elõzetes állapotfelmérést végzõ intézmény tájé- koztatja a büntetõügyben eljáró bíróságot, ügyészt, illetve nyomozó hatóságot.
(4) Az az érintett személy, akinél a kábítószer-függõsé- get a büntetõeljárás során igazságügyi orvosszakértõ meg- állapította – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra –, csak kábítószer-függõséget gyógyító kezelésen vehet részt.
3. §
(1) Ha a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 266. § (6) bekezdése alapján a bíró- ság az eljárást felfüggeszti, a bíróság, vagy ha a Be. 222. § (2) bekezdése alapján az ügyész a vádemelést elhalasztja, a pártfogó felügyelõ tájékoztatja az érintett személyt az elõzetes állapotfelmérést végzõ intézményekrõl, illetve a 2. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a kábító- szer-függõséget gyógyító kezelést nyújtó egészségügyi in- tézményekrõl.
(2) Ha a Btk. 283. § (1) bekezdésében meghatározott büntethetõséget megszüntetõ okra tekintettel a nyomozás felfüggesztésének lehet helye, az eljáró nyomozó hatóság a megalapozott gyanú közlését követõen tájékoztatja az érintett személyt az elõzetes állapotfelmérést végzõ intéz- ményekrõl, illetve a 2. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a kábítószer-függõséget gyógyító kezelést nyújtó egészségügyi intézményekrõl.
(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást követõen az el- járó nyomozó hatóság az érintett személy részére az 1. mellékletnek megfelelõ tanúsítványt állít ki, amely az alábbi adatokat tartalmazza:
a) az érintett személy családi és utónevét (születési csa- ládi és utónevét), születési helyét és idejét, állandó lakcí- mét, anyja születési családi és utónevét,
b) az eljáró nyomozó hatóság megnevezését és az ügy- számot,
c) tájékoztatást, miszerint az érintett személlyel szem- ben a Btk. 282–282/C. §-ában meghatározott visszaélés kábítószerrel bûncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetõeljárás van folyamatban, de a Btk. 283. § (1) bekez- désére tekintettel az érintett személlyel szemben a nyomo- zás felfüggesztésének lehet helye,
d) ha az érintett személy kábítószer-függõségét a bün- tetõeljárás során igazságügyi orvosszakértõ megállapítot- ta, az erre történõ utalást,
e) a kiállítás helyét és dátumát, a kiállításra jogosult ne- vét és aláírását, valamint az eljáró nyomozó hatóság bé- lyegzõjét.
4. §
(1) Az elõzetes állapotfelmérést végzõ intézmény az érintett személyt írásban tájékoztatja az állapotfelmérés eredményérõl és a szolgáltatás indokolt formájáról, vala- mint a szolgáltatást nyújtó intézményekrõl.
(2) Az érintett személy a szolgáltatást a szolgáltatás nyújtására jogosult intézmények bármelyikénél igénybe veheti. A lakóhely szerint illetékes, területi ellátási kötele- zettséggel mûködõ egészségügyi szolgáltató az érintett személy fogadását és ellátását nem tagadhatja meg. A szol-
gáltatást az érintett személy jelentkezésétõl számított ti- zenöt napon belül meg kell kezdeni.
(3) Ha az érintett személy más ügyben büntetés-végre- hajtási intézetben fogva van, az igazságügyi és rendészeti miniszter utasításában kijelölt büntetés-végrehajtási inté- zet (ideértve a büntetés-végrehajtási egészségügyi intéze- tet is) gondoskodik az elõzetes állapotfelmérésrõl, vala- mint a szolgáltatásról.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti érintett személy pártfogó felügyeletét elrendelték, a fogvatartást foganatosító szerv a székhelye szerint illetékes területi igazságügyi hivatal pártfogó felügyelõi szolgálatát értesíti az érintett személy kötelezettsége végrehajtásának megkezdésérõl, folytatá- sáról vagy félbeszakításáról, illetve a kötelezettsége telje- sítésének, végrehajthatóságának akadályáról, valamint a szolgáltatás befejezésérõl.
(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltakat a javítóintézeti nevelésben részesülõ, valamint azon érintett személy ese- tében is megfelelõen alkalmazni kell, akinek elõzetes le- tartóztatását külön jogszabály alapján javítóintézetben kell végrehajtani.
5. §
(1) A szolgáltatást a választott intézmény a szakmai irányelvekben és módszertani levelekben meghatározott követelményeknek megfelelõen nyújtja.
(2) A szolgáltatás idõtartama kéthetenként átlagosan két óránál kevesebb nem lehet.
(3) A szolgáltatás folyamatos, ha két megjelenés között legfeljebb harminc nap telt el. Amennyiben elháríthatat- lan, az érintett személy önhibáján kívül felmerülõ, igazolt külsõ ok miatt két megjelenés között harminc napnál hosszabb idõ telik el, úgy a harminc napot meghaladó idõ- tartam a Btk. 283. § (1) bekezdésében meghatározott idõ- tartamba nem számít be, de a szolgáltatás folyamatosságát nem szakítja meg.
6. §
(1) Az érintett személy a szolgáltatás megkezdésekor bemutatja a 3. § (3) bekezdése szerinti tanúsítványt, az ügyésznek a nyomozás felfüggesztésérõl vagy a vádeme- lés elhalasztásáról szóló határozatát, illetve a bíróságnak az eljárás felfüggesztésérõl szóló végzését.
(2) A szolgáltatást nyújtó intézmény az érintett személy elsõ megjelenésekor hitelt érdemlõen meggyõzõdik az érintett személy személyazonosságáról, valamint a doku- mentációban rögzíti a büntetõügyben eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság megnevezését és az ügyszámot.
(3) A szolgáltatás megkezdésérõl a szolgáltatást nyújtó intézmény értesíti a büntetõügyben eljáró bíróságot, ügyészt, illetve nyomozó hatóságot, továbbá – ha az érin- tett személy pártfogó felügyelet alatt áll – az illetékes terü- leti igazságügyi hivatal pártfogó felügyelõi szolgálatát.
(4) A szolgáltatás nyújtása során keletkezett adatokat az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló 1997. évi XLVII. törvény elõírásai szerint kell kezelni.
7. §
(1) Ha a választott szolgáltatást nyújtó intézmény (e § alkalmazásában a továbbiakban: elbocsátó intézmény) az érintett személy részére az állapotának megfelelõ, indo- kolt szolgáltatást nem tudja nyújtani, az érintett személy részére a szolgáltatás végzését megtagadja.
(2) Az elbocsátó intézmény az (1) bekezdés szerinti döntésérõl az érintett személyt és – amennyiben az érintett személy pártfogó felügyelet alatt áll – az illetékes területi igazságügyi hivatal pártfogó felügyelõi szolgálatát írásban tájékoztatja.
(3) Az elbocsátó intézmény a (2) bekezdés szerinti tájé- koztatásban köteles a szolgáltatást nyújtó intézmény meg- változtatásának szükségességét megindokolni, és az általa az érintett személy részére nyújtott szolgáltatás idõtarta- mát igazolni. Az intézmény az érintett személy számára zárójelentést vagy azzal tartalmilag egyezõ ellátási össze- foglalót ad.
(4) Az elbocsátó intézmény az érintett személyt az Eütv.
126. § (2) bekezdése szerint tájékoztatja, hogy az állapotá- nak megfelelõ szolgáltatást mely intézményben veheti igénybe.
8. §
(1) Ha az érintett személy a szolgáltatást más intéz- ményben (e § alkalmazásában a továbbiakban: befogadó intézmény) veszi igénybe és a tájékoztatás adásától számí- tott tizenöt napon belül ott jelentkezik, továbbá a szolgál- tatás igénybevételét folytatja, az intézményváltás miatt ki- esett idõ a Btk. 283. § (1) bekezdésében meghatározott idõtartamba beleszámít.
(2) Ha az érintett személy a befogadó intézményben a tájékoztatás adásától számított tizenöt nap eltelte után, de harminc napon belül jelentkezik, az intézményváltás miatt kiesett idõ tizenöt napot meghaladó része a Btk. 283. § (1) bekezdésében meghatározott idõtartamba nem számít bele, de a szolgáltatás folyamatosságát nem szakítja meg.
(3) Ha a befogadó intézmény azt állapítja meg, hogy a szolgáltatás folyamatossága megszakadt, és az igazolást nem tudja kiadni, errõl az érintett személyt, valamint – ha az érintett személy pártfogó felügyelet alatt áll – az illeté- kes területi igazságügyi hivatal pártfogó felügyelõi szolgá- latát tájékoztatja. A szolgáltatás folyamatosságának meg- szakadásáról a befogadó intézmény a büntetõügyben eljá- ró bíróságot, ügyészt, illetve nyomozó hatóságot is értesíti.
(4) Az érintett személy részére a 10. § szerinti igazolást az az intézmény állítja ki, amelynél a Btk. 283. § (1) bekez- désében meghatározott idõtartam lejárt.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott intézmény a 10. § szerinti igazolást akkor is kiállítja, ha az érintett személy a szolgáltatás igénybevételét az eljárás felfüggesztését [Be.
266. § (6) bekezdés] vagy a vádemelés elhalasztását [Be.
222. § (2) bekezdés] megelõzõen kezdte meg.
9. §
Az érintett személy – a 4. § (3) bekezdése szerinti sze- mély kivételével – a szolgáltatást nyújtó intézményt két alkalommal megváltoztathatja, ebben az esetben a 7–8. §-ban foglaltak megfelelõen irányadóak. Az intéz- mény megváltoztatására ezt meghaladóan csak a bejelen- tett lakóhely megváltozása esetén van lehetõség.
10. §
(1) A szolgáltatást nyújtó intézmény az érintett személy szolgáltatáson való részvételérõl a2. mellékletnekmegfe- lelõ igazolást állít ki öt eredeti példányban, amely közok- iratnak minõsül. Az igazolás egy eredeti példánya az egészségügyi dokumentáció része. Az érintett személy az igazolás négy példányát kapja kézhez.
(2) Az igazolás tartalmazza az érintett személy termé- szetes személyazonosító adatait, a büntetõügyben eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság megnevezé- sét, a büntetõügy számát, az alkalmazott szolgáltatás for- máját, annak idõtartamát, összegzést, a szolgáltatást nyúj- tó személy, valamint a felelõs szakmai vezetõ aláírását és bélyegzõjének lenyomatát. Ha a szolgáltatás igénybevéte- le több intézményben történt, úgy mindegyikre vonatko- zóan fel kell tüntetni az intézmény megnevezését és a szol- gáltatás idõtartamát.
(3) Az érintett személy az igazolás egy példányát be- nyújtja a büntetõügyben eljáró bírósághoz, ügyészhez, il- letve nyomozó hatósághoz, továbbá – ha pártfogó felügye- let alatt áll – az illetékes területi igazságügyi hivatal párt- fogó felügyelõi szolgálatához.
(4) A szolgáltatás befejezésérõl a szolgáltatást nyújtó intézmény közvetlenül is értesíti a büntetõügyben eljáró
bíróságot, ügyészt, illetve nyomozó hatóságot, továb- bá – ha az érintett személy pártfogó felügyelet alatt áll – az illetékes területi igazságügyi hivatal pártfogó felügyelõi szolgálatát.
(5) A szolgáltatás az elõzetes állapotfelmérést is ideért- ve az érintett személy részére térítésmentes.
11. §
Az egészségügyi miniszter, a szociális és munkaügyi miniszter, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján negyedévente közzéteszi az elõzetes állapotfelmérést végzõ intézmé- nyek, valamint a szolgáltatást nyújtó intézmények jegyzé- két.
12. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ tizenötödik na- pon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévõ szol- gáltatás tekintetében is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a kábítószer-függõséget gyógyító kezelés, kábító- szer-használatot kezelõ más ellátás vagy megelõzõ-felvi- lágosító szolgáltatás szabályairól szóló 26/2003. (V. 16.) ESZCSM–GYISM együttes rendelet, valamint a kábító- szer-függõséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelõ más ellátás vagy megelõzõ-felvilágosító szolgálta- tás szabályairól szóló 26/2003. (V. 16.) ESZCSM–
GYISM együttes rendelet módosításáról szóló 55/2003.
(IX. 4.) ESZCSM–GYISM együttes rendelet. E bekezdés a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
1. melléklet a 42/2008. (XI. 14.) EüM–SZMM együttes rendelethez Az eljáró nyomozó hatóság megnevezése
Ügyszám
TANÚSÍTVÁNY Az érintett személy
családi és utóneve: ...
születési családi és utóneve: ...
anyja születési családi és utóneve: ...
születési helye és ideje: ...
állandó lakcíme: ...
Tájékoztatom, hogy az érintett személlyel szemben, aki a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 282–282/C. §-ában meghatározott visszaélés kábítószerrel bûncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetõeljárás hatálya alatt áll, a Btk. 283. § (1) bekezdésére tekintettel a nyomozás felfüggesztésének lehet helye.
Az igazságügyi orvosszakértõ kábítószer-függõségre vonatkozó megállapítása:
...
...
Kelt: ...
...
a kiállításra jogosult neve
2. melléklet a 42/2008. (XI. 14.) EüM–SZMM együttes rendelethez Intézmény megjelölése
IGAZOLÁS
kábítószer-függõséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelõ más ellátásban vagy megelõzõ-felvilágosító szolgáltatáson való részvételrõl
Az érintett személy természetes személyazonosító adatai
családi név: ...
utónév: ...
születési családi és utónév: ...
anyja születési családi és utóneve: ...
születési hely és idõ: ...
A büntetõügyben eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság:
...
Büntetõügy száma: ...
...
Az érintett személy kábítószer-függõséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelõ más ellátásban vagy meg- elõzõ-felvilágosító szolgáltatásban való részvételének kezdõ és befejezõ idõpontja, a szolgáltatás formájának feltünteté- sével (több szolgáltató esetén mindegyikre vonatkozóan): ...
...
...
Összegzés: ...
...
...
Kelt: ...
... ...
a szolgáltatást nyújtó személy aláírása felelõs szakmai vezetõ aláírása
Az igazságügyi és rendészeti miniszter 24/2008. (XI. 14.) IRM
rendelete
a Vas Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet átszervezésérõl és az azzal érintett intézetekre
vonatkozó rendeletek módosításáról, hatályon kívül helyezésérõl
A büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény 35. § (2) bekezdésa)pontjában, a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tör- vényerejû rendelet 127. § (1) bekezdésa)pontjában, vala- mint a szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény 167. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §e)pontjában foglalt feladatkörömben, a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a)pontjában foglalt feladatkörében eljáró pénzügyminisz- terrel, továbbá a 4–5. § tekintetében a legfõbb ügyésszel egyetértésben a következõket rendelem el:
1. §
A Vas Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetet (székhe- lye: 9701 Szombathely, Szily János u. 7.; felügyeleti szer- ve: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, 1055 Buda- pest, Kossuth tér 4.) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 90. § (1) bekezdés c) pontja és a 91/A. §-a alapján 2008. december 31-ei hatállyal átszerve- zéssel (beolvasztás) megszüntetem.
2. §
(1) A Vas Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet általá- nos jogutódja a Szombathelyi Országos Büntetés-végre- hajtási Intézet (székhelye: 9700 Szombathely, Söptei út;
felügyeleti szerve: Igazságügyi és Rendészeti Miniszté- rium, 1055 Budapest, Kossuth tér 4.).
(2) A Vas Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet átszer- vezéssel történõ megszûnését követõen valamennyi alap- feladatát a jogutód látja el.
3. §
(1) Ez a rendelet 2008. december 31-én lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
(2) A Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Inté- zete (Szirmabesenyõ) alapításáról és a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet alapító okiratának módosításáról szóló 3/2002. (III. 26.) IM rendelet (a továb- biakban: R1.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„1. § A fiatalkorú férfi fogva tartottak elõzetes letartóz- tatásával, valamint szabadságvesztésével összefüggõ bün- tetés-végrehajtási feladatok regionális ellátására megalapí- tom a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Inté- zetét (Szirmabesenyõ).”
(3) A Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási In- tézete (Pécs) alapításáról szóló 22/2006. (IX. 25.) IRM ren- delet (a továbbiakban: R2.) 1. §-a helyébe a következõ ren- delkezés lép:
„1. § A fiatalkorú fogvatartottak elõzetes letartóztatásá- val, valamint szabadságvesztésével összefüggõ bünte- tés-végrehajtási feladatok regionális ellátására megalapí-
