MAGYAR KÖZLÖNY

(1)

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A 2009. november 30., hétfõ

Tar ta lom jegy zék

164/2009. (XI. 30.) FVM rendelet

Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerûsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló

25/2008. (III. 7.) FVM rendelet módosításáról 43013 9/2009. (XI. 30.) KüM

rendelet

A Külügyminisztérium fejezetnél az egyes fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának és ellenõrzésének szabályairól szóló 4/2009. (IV. 10.) KüM

rendelet módosításáról 43025

32/2009. (XI. 30.) ÖM rendelet

A tûzoltóságok legkisebb erõ- és eszközállományáról, a Riasztási

és Segítségnyújtási Tervrõl, a mûködési területrõl, valamint a tûzoltóságok

vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítésérõl 43026 28/2009. (XI. 30.) PM

rendelet

Egyes vámjogi tárgyú, valamint a Vám- és Pénzügyõrségre vonatkozó PM

rendeletek módosításáról 43205

95/2009. (XI. 30.) ME határozat

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága tagjai

megbízatásának meghosszabbításáról, valamint új tagok megbízásáról 43236 453/2009. (XI. 30.) OVB

határozat

Az Országos Választási Bizottság határozata 43236

454/2009. (XI. 30.) OVB határozat

MAGYAR KÖZLÖNY ^{172. szám}

(2)

Tar ta lom jegy zék

(3)

V. A Kor mány tag ja i nak ren de le tei

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 164/2009. (XI. 30.) FVM rendelete

az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerûsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 25/2008. (III. 7.) FVM rendelet módosításáról

A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. § Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerûsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 25/2008. (III. 7.) FVM rendelet (a továb biak ban: R.) 2. § (1) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában:]

„f) zöldség-gyümölcs termelõi csoport: a zöldség-gyümölcs termelõi csoportok és termelõi szervezetek nemzeti szabályozásáról szóló 67/2009. (VI. 9.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjában ekként meghatározott fogalom;

g) termelõi szervezet: zöldség-gyümölcs termelõi csoportok és termelõi szervezetek nemzeti szabályozásáról szóló 67/2009. (VI. 9.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontjában ekként meghatározott fogalom.”

2. § Az R. 3. § (2) bekezdés c) pont ca)–cc) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában elszámolható kiadásnak minõsül:

c) a 3. célterület esetében:]

„ca) a gépkatalógusban az 5141., a 6213., a 6221., a 6224. gépváltozatokhoz tartozó gépek, berendezések beszerzése, cb) termálkútfúrás (minimálisan 30 méter fúrási mélység esetén) és a meglévõ termálkút fennmaradását – beleértve a termálvíz visszasajtolását, illetve szénhidrogén-meddõ kút termálkúttá történõ átalakítását – biztosító beruházások;

cc) a hõenergia elõállításhoz kapcsolódó tüzelõ-, biogáz-, termálkút-, valamint napenergia-hasznosító berendezéssel funkcionális egységet képezõ tartozékok, szerelvények beszerzése;”

3. § Az R. 4. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A 3. célterületre irányuló kérelem esetén a támogatás igénybevételének további feltétele:]

„b) termálkút létesítése esetén az ügyfél rendelkezzen a fejlesztés meg valósítására vonatkozó, saját névre szóló hatályos, elvi vízjogi vagy létesítési vízjogi engedéllyel;”

4. § Az R. 5. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(3) A 3. § (3) bekezdésében meghatározott kiadások tekintetében, ha a támogatási határozatban eltérõ támogatási intenzitások kerülnek megállapításra, egységesen a legalacsonyabb intenzitást kell figye lembe venni.”

5. § (1) Az R. 6. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A támogatási kérelmet postai úton 2009. december 1. és 2010. január 15. között, ezt köve tõen évente november 15. és december 31. között lehet benyújtani a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továb biak ban:

MVH) által rendszeresített formanyomtatványon az MVH-hoz. A formanyomtatványt a következõ adattartalommal kell az MVH-nak rendszeresíteni:

a) az ügyfél típusához kapcsolódó adatok;

b) a pontozáshoz kapcsolódó adatok, c) a meg valósítási helyre vonatkozó adatok,

d) a tervezett elszámolható kiadás és kalkulált támogatási összeg célterületenként.”

(4)

(2) Az R. 6. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A támogatási kérelemhez csatolni kell:]

„a) ha az ügyfél õstermelõ, a mezõgazdasági õstermelõi igazolvány hiteles másolatát; ha az ügyfél egyéni vállalkozó, hatósági igazolást az egyéni vállalkozói igazolvány hatályáról és az ügyfél egyéni vállalkozói tevékenységi körérõl;”

(3) Az R. 6. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„f) ha az ügyfél zöldség-gyümölcs termelõi csoport vagy termelõi szervezet leányvállalata, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter igazolását leányvállalati minõségérõl;”

(4) Az R. 6. § (2) bekezdése a következõ g) és h) ponttal egészül ki:

„g) a Vhr. 27. § (1) bekezdés e) pontja szerinti pénzügyi tervet;

h) a Vhr. 27. § (1) bekezdés f) pontja szerinti pénzügyi tervet és üzleti tervet.”

(5) Az R. 6. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(4) A támogatási kérelem részleges visszavonása kizárólag támogatási egységre, a hozzá kapcsolódó mértékre, illetve összegre vonatkozhat.”

6. § Az R. 7. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A támogatási kérelmet az MVH az e rendeletben meghatározott feltételek szerint bírálja el, és a 3. számú mellékletben meghatározott pontozási rendszer alapján végzett értékeléssel, valamint a Tv. 32. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rangsor állításával hoz határozatot.”

7. § (1) Az R. 8. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A kifizetési kérelmet évente a) január 1. és január 31., b) április 1. és április 30., c) július 1. és július 31., d) október 1. és október 31.

között lehet benyújtani az MVH-hoz.”

(2) Az R. 8. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(4) A Vhr. 17. § (2) bekezdésétõl eltérõen azok az ügyfelek, akik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései esetén 2009. évben nyújtandó támogatási elõleg fizetésérõl szóló kormányrendelet alapján támogatási elõleget vettek igénybe, a támogatási elõleg elszámolására 2009. november 16. és 2009. december 15. között abban az esetben is nyújthatnak be kifizetési kérelmet, ha már a naptári évenkénti két kifizetési kérelem benyújtási lehetõséget kimerítették.”

8. § Az R. 9. § (3) bekezdésében a „támogatási döntéssel” szövegrész helyébe a „támogatási határozattal” szöveg lép.

9. § (1) Az R. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az R. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az R. 3. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba azzal, hogy az R. e rendelettel megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –, valamint az állattartó telepek korszerûsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet e rendelettel megállapított rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését köve tõen benyújtott támogatási kérelmek esetében kell alkalmazni.

(2) Az R. e rendelettel megállapított 8. § (4) bekezdését, továbbá az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés létesítményeinek korszerûsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 35/2008.

(III. 27.) FVM rendelet, az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezõgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet e rendelettel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.

(3) Hatályát veszti az R. 4. § (9) bekezdése.

(5)

11. § Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerûsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 4. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A kifizetési kérelemhez kapcsolódó elszámolás az építési normagyûjteményben, illetve a gépkatalógusban szereplõ tételek azonosítója szerint történik. A tételhez tartozó elszámolható kiadás nem haladhatja meg az építési normagyûjteményben, illetve a gépkatalógusban szereplõ referenciaárat. Ha az elszámolási tételek nem sorolhatóak be az építési normagyûjtemény, illetve a gépkatalógus tételazonosítói szerint, a kifizetési kérelemhez legalább két, hasonló mûszaki tartalommal rendelkezõ árajánlatot is kell mellékelni, és az ügyfélnek meg kell jelölnie a kiválasztott árajánlat indokát.”

12. § Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés létesítményeinek korszerûsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 35/2008. (III. 27.) FVM rendelet 8. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

13. § Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezõgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet 9. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

14. § Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában meg valósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 30. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(3) Az IH a (2) bekezdés szerint közzétett építési normagyûjteményt legalább évente egy alkalommal frissíti, és azt július 1-jéig közzéteszi.”

15. § Az 1–9. § a 10. § (3) bekezdése, a 11–14. §, valamint az 1–3. melléklet az e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. E § az e rendelet hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti.

Gráf József s. k.,

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

(6)

1. melléklet a 164/2009. (XI. 30.) FVM rendelethez

„1. számú melléklet a 25/2008. (III. 7.) FVM rendelethez

Támogatási egységek elszámolható kiadásai az 1. célterülethez

Sorszám Megnevezés, méret, kapacitás és mûszaki tartalom

Maximális elszámolható

kiadás

Mérték- egysége

1. Új gombatermesztõ létesítmények építése Kötelezõ építészeti-mûszaki tartalom:

Az épületeknek könnyûszerkezetes konstrukcióban kell megépülniük, és az épületekre vonatkozó építési, valamint a hõszigetelésre és

az energiahatékonyságra vonatkozó hazai és európai elõ írásoknak kell megfelelniük.

A beruházásnak tartalmaznia kell az építmények funkciójának ellátásához szükséges összes épületgépészeti, technológiai és biztonságtechnikai berendezéseket, a komplett klímaberendezést, az elektromos hálózatot, a villám- és vagyonvédelem eszközeit, a kamion berakót, az elkülönített szennyvízkezelõ rendszert, a polcos technológia esetében továbbá a gombakomposzt be- és kitárolásának speciális gépeit (polcfeltöltõ és kihúzó, szállítószalag, targonca).

Az elszámolható kiadás tartalmazza a teljes építési költségeket, továbbá a kötelezõen beépített technológiák elemeinek és azok beépítésének költségeit.

Az elszámolható kiadások polcos rendszerû termesztõ létesítmények esetén termesztõfelületre (m²), nem polcos rendszerû termesztõ létesítmények esetén alapterületre (m²) értendõek.

– Csiperkegomba termesztése esetén kizárólag a polcos termesztõ rendszerrel felszerelt, klimatizált gombatermesztõ ház támogatható.

– Egyéb gomba termesztése esetén polcos vagy nem polcos rendszerû termesztõ ház vagy szigetelt fólia sátor támogatható.

1.1. Polcos rendszerû, klimatizált, 750–3000 m² közötti összes termesztõ felülettel rendelkezõ gombatermesztõ létesítmények

200 000 Ft/m² 1.2. Nem polcos rendszerû, klimatizált, 750–3000 m² közötti alapterülettel

rendelkezõ gombatermesztõ létesítmények

150 000 Ft/m² 1.3. Polcos rendszerû, klimatizált, 3000 m²-nél nagyobb termesztõ felülettel

160 000 Ft/m² 1.4. Nem polcos rendszerû, klimatizált, 3000 m²-nél nagyobb alapterülettel

120 000 Ft/m²

2. Gombatermesztõ létesítmények átalakítása, rekonstrukciója Kötelezõ építészeti-mûszaki tartalom:

Meglévõ gombatermesztõ házak, pincék és fóliasátrak rekonstrukciója, polcos termesztõ rendszerûvé történõ átalakítása vagy más rendeltetésû épületek (például istállók, raktárak) polcos gombatermesztõ rendszerrel történõ felszerelése, gombatermesztésre történõ átalakítása. Nem polcos rendszerû gombaházak, fóliasátrak technológiai felújítása.

Az elszámolható kiadás tartalmazza a beépített technológiák elemeinek és azok beépítésének költségeit. Az elszámolható kiadások polcos rendszerû termesztõ létesítmények rekonstrukciója esetén termesztõfelületre (m²), nem polcos rendszerû termesztõ létesítmények rekonstrukciója esetén alapterületre (m²) értendõek.

2.1. Polcos rendszerû gombatermesztõ létesítmények technológiai felújítása 50 000 Ft/m² 2.2. Nem polcos rendszerû gombatermesztõ létesítmények technológiai

felújítása

35 000 Ft/m²

(7)

kiadás

Mérték- egysége

3. Új üvegházak (üvegborítású növényházak) építése Kötelezõ építészeti-mûszaki tartalom:

Új építés esetén az egy szerkezeti egységbe tartozó alapterület nagysága legalább 5000 m². Bõvítés esetén az üzemben a meglévõ és a bõvítéssel meg valósuló üvegházak alapterületének el kell érnie legalább az 5000 m² nagyságot.

A megépítésre kerülõ üvegházak blokkosított formában (egy szerkezeti egységbe), tûzi horganyzott fém-tartókkal (bordákkal), minimum 4 méteres vápamagassággal, minimum 8 méteres hajószélességgel készülhetnek.

A fedésre felhasznált üvegnek minimum 4 milliméter vastagságúnak kell lennie.

A beruházásnak tartalmaznia kell a növénytartó szerkezetet, az öntözõ, a tápoldatozó és a szellõztetõ rendszert, a fûtést, a klímakomputert (Dt=

minimum 25 °C) és a vezérlés elemeit.

A beruházás tartalmazhatja a CO2 trágyázás elemeit, a párásító rendszert, a légkeverõket, a ventilátorokat, az árnyékoló ernyõt és az energiaernyõt.

Az asszimilációs pótmegvilágítás és vezérlés csak a 3. pontban szereplõ valamely másik tevékenység meg valósítása esetén támogatható.

Bõvítés esetén a meglévõ növényházban a minimális vápamagasságnak 2 méternek kell lennie. Talaj-, légtér-, vegetációs vagy ezek kombinációjával kialakított fûtés és csepegtetõ öntözés hiányában azok beépítése a meglévõ növényházba kötelezõ.

Az elszámolható kiadás tartalmazza a teljes építési költségeket, továbbá a kötelezõen vagy opcionálisan beépített technológiák elemeit és azok beépítési költségeit. Az elszámolható kiadások az üvegház alapterületére (m²) értendõek, a maximálisan elszámolható kiadások bõvítés esetén az új építéssel érintett részre vonatkoznak.

3.1. Automatizált üvegház építése zöldség- és virágtermesztés céljára 30 000 Ft/m² 3.2. Automatizált üvegház építése palántanevelés céljára 35 000 Ft/m² 3.3. Az üzemben meglévõ üvegházak alapterületének bõvítése automatizált

üvegházzal zöldség- és virágtermesztés céljára

30 000 Ft/m² 3.4. Az üzemben meglévõ üvegházak alapterületének bõvítése automatizált

üvegházzal palántanevelés céljára

35 000 Ft/m²

3.5. Asszimilációs pótmegvilágítás, vezérlés 9 000 Ft/m²

4. Új, fóliaborítású, nagy légterû, blokkrendszerû növényházak (blokkfóliaházak) építése

Kötelezõ építészeti-mûszaki tartalom:

Új építés esetén az egy szerkezeti egységbe tartozó alapterület nagysága legalább 5000 m². Bõvítés esetén az üzemben a meglévõ és a bõvítéssel meg valósuló fóliaházak alapterületének el kell érnie legalább az 5000 m² nagyságot.

A fóliaházak blokkosított formában, (egy szerkezeti egységben) tûzi horganyzott fém-tartókkal (bordákkal), minimum 4 méteres

vápamagassággal, minimum 8 méteres hajószélességgel készülhetnek.

A fedésre felhasznált fóliának UV-stabilnak és legalább 150 mikron vastagságúnak kell lennie.

A beruházásnak tartalmaznia kell a növénytartó szerkezetet az öntözõ, a tápoldatozó és szellõztetõ rendszert, a fûtést, a klímakomputert (Dt=

minimum 20 °C) és a vezérlés elemeit.

A beruházás tartalmazhatja a CO2 trágyázás elemeit, a párásító rendszert, a légkeverõket, a ventilátorokat, az árnyékoló ernyõt és az energiaernyõt.

(8)

kiadás

Mérték- egysége

Bõvítés esetén a meglévõ növényházban a minimális vápamagasságnak 2 méternek kell lennie. Talaj-, légtér-, vegetációs vagy ezek kombinációjával kialakított fûtés és csepegtetõ öntözés hiányában azok beépítése a meglévõ fóliaházba kötelezõ.

Az elszámolható kiadás tartalmazza a teljes építési költségeket, továbbá a kötelezõen vagy opcionálisan beépített technológiák elemeit és azok beépítési költségeit. Az elszámolható kiadások a növényház (blokkfóliaház) alapterületére (m²) értendõek, a maximálisan elszámolható kiadások bõvítés esetén az új építéssel érintett részre vonatkoznak.

4.1. Blokkrendszerû fóliaház építése zöldség- és virágtermelés céljára 17 000 Ft/m² 4.2. Blokkrendszerû fóliaház építése palántanevelés céljára 22 000 Ft/m² 4.3. Az üzemben meglévõ fóliaházak alapterületének bõvítése blokkrendszerû

fóliaházzal zöldség- és virágtermelés céljára

17 000 Ft/m² 4.4. Az üzemben meglévõ fóliaházak alapterületének bõvítése blokkrendszerû

fóliaházzal palántanevelés céljára

22 000 Ft/m²

5. Új, nagylégterû, egyhajós fóliasátrak építése Kötelezõ építészeti-mûszaki tartalom:

Üzemi szinten típusonként legalább 5000 m² összes alapterület nagyság.

A megépítésre kerülõ fóliaházak hegesztett, megmunkált hosszvarratos fémcsõ bordákkal és tartólábakkal, minimum 8 m méteres fesztávolsággal készülhetnek. A fedésre felhasznált fóliának UV stabilnak és legalább 150 mikron vastagságúnak kell lennie. A fólia rögzítésére fém és mûanyag profilok alkalmazhatóak.

A beruházásnak tartalmaznia kell az öntözõrendszert, a növénytartó szerkezetet, a szellõzõket, az öntözõket és a tápoldatozókat.

Az elszámolható kiadás tartalmazza a teljes építési költségeket, továbbá a kötelezõen vagy opcionálisan beépített technológiák elemeit és azok beépítési költségeit. Az elszámolható kiadások a fóliasátor alapterületére (m²) értendõek.

5.1. Dupla borítású fóliasátor 4 000 Ft/m²

5.2. Szimpla borítású fóliasátor 3 500 Ft/m²

6. Blokkrendszerû mobil fóliaházak építése Kötelezõ építészeti-mûszaki tartalom:

Üzemi szinten típusonként legalább 5000 m² összes alapterület nagyság.

A blokkrendszerû mobil fóliaházak hegesztett, megmunkált hosszvarratos fémcsõ bordákkal és tartólábakkal, 4,5–7,5 méteres hajószélességgel készülhetnek. A fedésre felhasznált fóliának UV stabilnak és legalább 150 mikron vastagságúnak kell lennie. A fólia rögzítésére fém és mûanyag profilok, valamint UV stabil kötelek alkalmazhatóak. A beruházásnak tartalmaznia kell a fóliaház mûködtetéséhez szükséges öntözõrendszert, tápoldatozókat és a beépített szellõzõket.

A beruházás tartalmazhatja a vészfûtést, a vektorhálót és a növénytartó szerkezetet.

Az elszámolható kiadás tartalmazza a teljes építési költségeket, továbbá a kötelezõen vagy opcionálisan beépített technológiák elemeit és azok beépítési költségeit.

Az elszámolható kiadások a blokkrendszerû mobil fóliaház alapterületére (m²) értendõek.

6.1. Dupla borítású, blokkrendszerû mobil fóliaház 3 000 Ft/m²

6.2. Szimpla borítású, blokkrendszerû mobil fóliaház 2 500 Ft/m²

(9)

kiadás

Mérték- egysége

7. Meglévõ fóliaházak vagy üvegborítású növényházak technológiai korszerûsítése

Kötelezõen meglévõ építészeti tartalom:

A korszerûsítés beépítendõ technológiánként legalább 2500 m² alapterületre, egybefüggõ vagy különálló üvegházakra és fóliaházakra irányul.

A talaj nélküli termesztés kiépítése esetén kötelezõ a tápoldat közvetítésére alkalmas kõzetgyapot vagy kókuszháncs téglák alkalmazása, a teljes tápoldat elõállító, elosztó és adagoló rendszer, a tápanyagtárolók, a programozható keverõ berendezések, a tápoldattároló tartály, a szabályozható tápoldat adagolók, a fix építésû csõvezetékek és a növényhez vezetõ rugalmas csövek. Támogathatók továbbá az ehhez szükséges talajmunkák és tereprendezések.

Az elszámolható kiadás tartalmazza az alábbiakban felsorolt technológiák kiépítési vagy felújítási költségeit.

Az elszámolható kiadások a meglévõ, korszerûsítéssel érintett fóliaház vagy üvegborítású növényház alapterületére értendõk.

7.1. Energiaernyõ beépítése 2 500 Ft/m²

7.2. Árnyékoló ernyõ beépítése 2 500 Ft/m²

7.3. Klímakomputer és szerelvényei 1 000 Ft/m²

7.4. Légcserélõk, légkeverõk, ventilátorok beépítése 500 Ft/m²

7.5. Öntözés és tápoldatozás kiszolgáló egységeinek cseréje 1 000 Ft/m²

7.6. Párásító rendszer kiépítése 2 000 Ft/m²

7.7. Asszimilációs pótmegvilágítás kiépítése 9 500 Ft/m²

7.8. CO2 trágyázás kiépítése 1 000 Ft/m²

7.9. Fûtõrendszer kiépítése és korszerûsítése (a talaj-, légtér-, vegetációs vagy ezek kombinációjával kialakított fûtési technológia)

7 000 Ft/m² 7.10. Függesztett és nem függesztett termesztõ csatornák és növénytartók

beépítése

2 500 Ft/m²

7.11. Asztalos termesztési technológia beépítése 9 000 Ft/m²

7.12. Talaj nélküli termesztés kiépítése 2 500 Ft/m²

7.13. Talaj nélküli termesztés felújítása 1 500 Ft/m²

8. Szociális és kiszolgáló helyiségek építése Kötelezõ építészeti-mûszaki tartalom:

A kiszolgáló létesítmények tartalmazzák a növényházak mûködéséhez szükséges, nem az elõállított termékek tárolására alkalmas helyiségeket.

Ezek a következõk: öntözés berendezései (víztisztító, tápoldatozó szivattyú), göngyölegtároló, növényvédõszer raktár, szociális helyiségek (öltözõ, melegedõ, zuhanyzó, WC), iroda, válogatótér, klímakomputer vezérlõ helysége, közlekedõ, tehergépjármûvek rakodását segítõ rámpa.

A szociális és kiszolgáló helyiségek az 1–7. pontokban szereplõ tevékenységekkel együtt vagy önállóan valósíthatók meg.

A helyiségek alapterülete az új építéssel vagy korszerûsítéssel érintett, támogatott létesítmények együttes, termesztõ felület vagy alapterület méretének legfeljebb 6%-áig terjedhet.

Az elszámolható kiadás tartalmazza a teljes építési költségeket.

Az elszámolható kiadások az építésre kerülõ szociális és kiszolgáló helység m²-ére értendõek.

8.1. Szociális helyiségek és kiszolgáló terek együttesen 90 000 Ft/m²

”

(10)

„2. számú melléklet a 25/2008. (III. 7.) FVM rendelethez

Támogatási egységek elszámolható kiadásai a 2. célterülethez

kiadás

Mérték- egysége

1. Új építésû hûtõházak, hûtõtárolók Kötelezõ építészeti-mûszaki tartalom:

Az épületeknek könnyûszerkezetes konstrukcióban kell megépülniük, és az épületekre vonatkozó építési, valamint a hõszigetelésre és

az energiahatékonyságra vonatkozó hazai és európai elõ írásoknak kell megfelelniük.

A beruházásnak tartalmaznia kell az építmények funkciójának ellátásához szükséges összes épületgépészeti, technológiai és biztonságtechnikai berendezést, a hûtési technológia (kompresszorok, aggregátok,

elpárologtatók, kondenzátorok, vezérlõk, szabályozók, összekötõelemek) és annak mûködését szolgáló elemeket, az alapvetõ épületgépészeti elemeket, a villám- és vagyonvédelem elemeit, a tûzjelzõ rendszert, az elõtereket, a szociális helyiségeket, a kiszolgáló tereket, a felvonulási,

a meg valósításhoz szükséges ideiglenes építményeket, a próbaüzemet, a beszabályozást és mindezek költségeit.

A hûtõházon belül több, különbözõ technológiával felszerelt hûtõtárolóval is meg valósítható az elõírt hûtöttlégtér-méret.

Az elszámolható kiadás tartalmazza a teljes építési költségeket, továbbá a kötelezõen beépített technológiák elemeit és azok beépítési költségeit.

Az elszámolható kiadások a hûtött légtér méretére vonatkoznak.

1.1. Hûtõház 300–3000 m³ hûtött légtér között

1.1.1. Normál hõmérsékletû tároló direkt hûtéssel (–1 °C) 57 000 Ft/m³

1.1.2. Normál hõmérsékletû tároló folyadékhûtéssel 59 000 Ft/m³

1.1.3. Normál hõmérsékletû tároló kombinált hûtéssel 61 000 Ft/m³

1.1.4. Normál hõmérsékletû tároló gyorshûtéssel 63 000 Ft/m³

1.1.5. Normál hõmérsékletû tároló ULO technológiával 61 000 Ft/m³

1.1.6. Meglévõ vagy új építésû 300–3000 m³ hûtött légterû hûtõházhoz temperált levegõjû manipuláló tér, terem, közlekedõk, egyéb raktár

40 000 Ft/m³ 1.2. Hûtõház 3001 és 6000 m³ hûtött légtér között

1.2.6. Meglévõ vagy új építésû 3001–6000 m³ hûtött légterû hûtõházhoz temperált levegõjû manipuláló tér, terem, közlekedõk, egyéb raktárak létesítése

36 000 Ft/m³

1.3. Hûtõház 6001 és 9000 m³ hûtött légtér között

1.3.4. Normál hõmérsékletû tároló gyorstöltéssel 53 000 Ft/m³

1.3.6. Meglévõ vagy új építésû 6001 és 9000 m³ hûtött légterû hûtõházhoz temperált levegõjû manipuláló tér, terem, közlekedõk, egyéb raktárak létesítése

34 000 Ft/m³

(11)

kiadás

Mérték- egysége

2. Hûtõházi rekonstrukció, felújítás Kötelezõ építészeti-mûszaki tartalom:

A hûtési technológia komplett cseréje, a régi technológiai elemek (kompresszorok, aggregátok, elpárologtatók, kondenzátorok, vezérlõk, szabályzók, összekötõ elemek) bontása, új elemek beépítése,

beszabályozása az épületszerkezetek megtartása mellett. A felújítás keretében az adott hûtõházon belül különbözõ technológiával üzemelõ tároló is beépítésre kerülhet.

Az elszámolható kiadás tartalmazza a beépítésre került technológiai elemeknek és azok beszerelésének költségeit. Az elszámolható kiadások a hûtött légtér méretére vonatkoznak.

2.1. Hûtõház 3000 m³ hûtött légtérig Ft/m³

2.1.1. Normál hõmérsékletû tároló direkthûtéssel (–1 °C) 12 800 Ft/m³

2.1.6. Meglévõ, maximum 3000 m³ hûtött légterû hûtõházhoz kapcsolódóan temperált levegõjû manipuláló tér, terem, közlekedõk felújítása

2.2.6. Meglévõ, 3001 és 6000 m³ közötti hûtött légterû hûtõházhoz kapcsolódóan temperált levegõjû manipuláló tér, terem, közlekedõk felújítása

2.3.6. Meglévõ, 6001–9000 m³ hûtött légterû hûtõházhoz kapcsolódóan temperált levegõjû manipuláló tér, terem, közlekedõk felújítása

5 000 Ft/m³

3. Új burgonyatárházak építése

Kötelezõ építészeti-mûszaki tartalom:

Burgonyatárháznak az olyan hõszigetelt és az állagmegóvás céljára beépített technológiákkal felszerelt tárolóépület tekinthetõ, amely megteremti a burgonya téli raktározásának feltételeit is.

A beruházásnak tartalmaznia kell az épületgépészeti berendezéseket, a megvilágítást, az elektromos hálózatot, a villám- és vagyonvédelem eszközeit, a tûzvédelem elemeit, az állagmegóvás céljára beépített technológiák gépészeti elemeit (hûtés, párásítás, szellõztetés).

A kiszerelõ üzemek esetében a fentieken túl a puffer és készárú tároló, a mosó, tisztító, osztályozó, mérlegelõ, csomagoló, címkézõ, rakatképzõ gépek és berendezések, illetve az anyagmozgató gépek is kötelezõen meg valósítandók.

Az elszámolható kiadás tartalmazza a teljes építési költségeket, továbbá a kötelezõen beépített technológiák elemeit és azok beépítési költségeit.

Az elszámolható kiadások a tárolókapacitásra vagy a komplex üzem alapterületére vonatkoznak.

3.1. Halmos tároló 1000 tonna tároló kapacitásig 75 000 Ft/t

3.2. Halmos tároló 1001 és 2000 tonna tároló kapacitás között 65 000 Ft/t

(12)

kiadás

Mérték- egysége

3.3. Halmos tároló 2001 tonna vagy feletti tároló kapacitás esetén 55 000 Ft/t 3.4. Konténeres tároló 1000 tonna kapacitásig, konténerekkel együtt 90 000 Ft/t 3.5. Konténeres tároló 1001 és 2000 tonna kapacitás között, konténerekkel

együtt

80 000 Ft/t 3.6. Konténeres tároló 2001 tonna vagy feletti kapacitás esetén, konténerekkel

együtt

70 000 Ft/t 3.7. Burgonya kiszerelõ komplex üzem 600 m² alapterületig 210 000 Ft/m² 3.8. Burgonya kiszerelõ komplex üzem 601 és 1300 m² alapterület között 250 000 Ft/m² 3.9. Burgonyakiszerelõ komplex üzem 1301 m² vagy feletti alapterülettel 270 000 Ft/m²

4. Szociális és kiszolgáló helyiségek építése Kötelezõ építészeti-mûszaki tartalom:

A kiszolgáló létesítmények tartalmazzák a mûködéshez szükséges, a nem az elõállított termékek tárolására alkalmas helyiségeket.

A beruházás egybefüggõ vagy különálló egységekben, csak az 1. pontban szereplõ építéssel együtt valósítható meg.

Az elszámolható kiadás tartalmazza a teljes építési költségeket.

Az elszámolható kiadások az építésre kerülõ szociális és kiszolgáló helyiség alapterületére (m²) értendõek.

4.1. Szociális helyiségek (öltözõk, pihenõk, iroda), kiszolgáló terek (göngyölegtároló, géptároló, fedett és nyitott rámpák) együttesen

90 000 Ft/m²

”

„3. számú melléklet a 25/2008. (III. 7.) FVM rendelethez Értékelés

Értékelési szempont megnevezése Értékelés/Ellenõrzés módja Pontszám

Szakmai szempontok Az ügyfél zöldség-gyümölcs

termelõi csoport vagy

leányvállalata; termelõi szervezet vagy leányvállalata; a kertészeti és burgonya ágazatban mûködõ termelõi csoport vagy annak tagja

Igazolás arról, hogy az ügyfél zöldség-gyümölcs termelõi csoport, termelõi szervezet vagy azok leányvállalata. A kertészeti és burgonya ágazatban mûködõ termelõi csoport

tevékenységérõl és az ügyfél tagságáról szóló igazolás

10

Az ügyfél a támogatási

kérelemmel érintett létesítmény üzemeltetéséhez megújuló energiaforrást használ

Nyilatkozat 10

Összesen: max. 20

Horizontális szempontok A támogatási kérelem

benyújtását megelõzõ 12 hónapban foglalkoztatottak átlaglétszámának szinten tartása (legalább 1 fõ)

6

(13)

A támogatási kérelem

benyújtását megelõzõ 12 hónap átlaglétszámához képest a foglalkoztatottak számának bõvítése a fejlesztés hatására

Igényelt támogatás összege/új munkahelyek száma

0–25 000 000 Ft/

új munkahely

12 25 000 001–50 000 000 Ft/

új munkahely

10 50 000 001–75 000 000 Ft/

új munkahely

8 75 000 001–100 000 000 Ft/

új munkahely

6 100 000 001–125 000 000 Ft/

új munkahely

4 125 000 001–150 000 000 Ft/

új munkahely

3 150 000 001–175 000 000 Ft/

új munkahely

2 175 000 001 Ft/

új munkahely felett

1 Az ügyfél részt vesz

az agrár-környezetgazdálkodási programban (támogatási kérelmet nyújtott be a 2009. évi benyújtási idõszakban).

4

Az ügyfél székhelye

Az ügyfél székhelye a Vhr.

szerinti hátrányos helyzetû területen van

2

Ha az ügyfél nem természetes személy

A beruházás helye szerint ille té kes helyi cigány kisebbségi önkormányzat vagy az országos cigány önkormányzat

nyilatkozata arról, hogy támogatja a beruházást

Nyilatkozat 2

Nõk foglalkoztatása

A foglalkoztatottak számának több mint 50%-a nõ

Nyilatkozat 2

A foglalkoztatottak számának 20–50%-a nõ

Nyilatkozat 1

Csökkent munkaképességû foglalkoztatása

Csökkent munkaképességû személyt foglalkoztat

Nyilatkozat 2

Ha az ügyfél természetes személy

Az ügyfél nõ Támogatási kérelem 2

Az ügyfél roma származású Nyilatkozat 2

Az ügyfél csökkent munkaképességû

Nyilatkozat 2

Összesen: max. 30

(14)

Pénzügyi terv Nem termelõi

csoport/zöldség-gyümölcs termelõi csoport, termelõi szervezet vagy ezek leányvállalata A vállalkozás pénzügyi tervének koherenciája

Befektetett eszközök változása 1

Saját tõke változása a beruházás idõtartama alatt

1

Értékcsökkenés változása 2

Saját tõke változása a mûködtetési idõszak alatt

2 Vállalatértékelés A vállalkozás pénzügyi táblájában feltüntetett bázis adatainak összevetése

referenciaadatokkal

Termelési érték 2

Adózás elõtti eredmény 2

Termelési értékarányos jövedelmezõség

2 Pénzügyi terv valóságtartalom

vizsgálata

Pénzügyi tábla adatainak összevetése referenciaadatokkal a mûködtetés alatt

Termelési érték 1

Adózás elõtti eredmény 1

Termelési értékarányos jövedelmezõség

1 Pénzügyi terv üzemeltetési-

hatékonysági vizsgálata

Az üzem által a bázisévhez képest a benyújtás évétõl számított 4. évre vállalt

mezõgazdasági terület nõ, akkor 5 százalékpontonkénti

növekedésre 1 pont adható, de maximum 5 pont

5

Termelõi csoport,

zöldség-gyümölcs termelõi csoport, termelõi szervezet vagy ezek leányvállalatai esetében A vállalkozás pénzügyi tervének koherenciája

Befektetett eszközök változása 2

Saját tõke változása a beruházás idõtartama alatt

2

Értékcsökkenés változása 2

Saját tõke változása a mûködtetési idõszak alatt

2 Vállalatértékelés A vállalkozás bázis évében

az árbevétel

Induló termelõi csoport esetében a számítást a pályázat és az azt követõ 2 év tervadatai alapján kell elvégezni

meghaladja az 1 milliárd forintot 6

500 millió–1 milliárd forint közötti

3

500 millió forint alatti 2

Pénzügyi terv

üzemeltetési-hatékonysági vizsgálata

A vállalkozás árbevétele a benyújtás évétõl számított 4. évre nézve a benyújtás évéhez képest több mint

Induló termelõi csoport esetében, ha eléri

(15)

20%-kal bõvül 700 millió forintot 2

10%-kal bõvül 500 millió forintot 1

Ha az ügyfél a benyújtást követõ 3 évben tervezett árbevétele a benyújtás évében tervezett árbevételéhez képest a növekmények értéke eléri a támogatás

1,4-szeresét 4

1,2-szeresét 2

Üzleti terv

Vezetõi összefoglaló 1

Ügyfél bemutatása 3

Piacelemzés és értékelés 4

Mûködési terv 8

Szervezet, emberi erõforrások 1

Fejlesztés bemutatása 13

Mindösszesen: max. 100

Kommunikációs terv (+) 5

A vállalkozás társadalmi felelõsségvállalása

(+) 5

”

A külügyminiszter 9/2009. (XI. 30.) KüM rendelete

a Külügyminisztérium fejezetnél az egyes fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának és ellenõrzésének szabályairól szóló 4/2009. (IV. 10.) KüM rendelet módosításáról

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

1. § A Külügyminisztérium fejezetnél az egyes fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának és ellenõrzésének szabályairól szóló 4/2009. (IV. 10.) KüM rendelet (a továb biak ban: R.) 29. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Mikroprojektek támogatása céljára a nemzetközi fejlesztési együttmûködés jogcímcsoporton [26. § (1) bekezdés a)] rendelkezésre álló összeg 25%-a kerülhet elkülönítésre azzal, hogy mikroprojektenként legfeljebb 20 000 EUR használható fel.”

2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Dr. Balázs Péter s. k.,

külügyminiszter

(16)

Az önkormányzati miniszter 32/2009. (XI. 30.) ÖM rendelete

a tûzoltóságok legkisebb erõ- és eszközállományáról, a Riasztási és Segítségnyújtási Tervrõl, a mûködési területrõl, valamint a tûzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítésérõl A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §-a (2) bekezdésének 7., 8., 11., 13. és 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm.

rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok és az önkéntes tûzoltóságok szervezési kategóriába sorolása 1. § (1) A szervezési kategóriák meghatározásának alapja a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok és az önkéntes

tûzoltóságok (a továb biak ban: tûzoltóságok) elsõdleges mûködési körzetének (a továb biak ban: körzet) reális veszélyeztetettsége.

(2) A reális veszélyeztetettség meghatározására a mentõ-tûzvédelmet befolyásoló szempontok (a továb biak ban:

veszélyeztetõ tényezõk) figye lembe véte lével kerül sor.

(3) Veszélyeztetõ tényezõk az alaptényezõk és a korrekciós tényezõk összessége.

(4) Alaptényezõk a következõk:

a) a körzethez tartozó települések (a továb biak ban: település) lakosságszáma, b) a település közigazgatási területének nagysága,

c) a település ipari területének nagysága,

d) a településen az idegenforgalmi vendégéjszakák száma.

(5) Korrekciós tényezõk a következõk:

a) a körzet területének erdõsültségi aránya,

b) a településen található középmagas és magas épületek száma, c) a körzet területén található nyílt vízfelületek területének nagysága,

d) a körzet területén áthaladó gyorsforgalmi utak, valamint az 1 és a 2 számjegyû fõútvonalak hossza.

2. § (1) A tûzoltóságok szervezési kategóriába sorolását az alaptényezõk súlyozásával számított, a veszélyeztetettséget kifejezõ pontszám határozza meg.

(2) Az alaptényezõk súlyozása során a település lakosságszáma 80,5, a település közigazgatási területének nagysága 15, a település ipari területének nagysága 3, a településen az idegenforgalmi vendégéjszakák száma 1,5 súlyszázalékban kerül figye lembevételre.

(3) Az egyes szervezési kategóriák és azok ponthatárai a következõk:

a) az I. szervezési kategória 0–900;

b) a II. szervezési kategória 901–1200;

c) a III. szervezési kategória 1201–2000;

d) a IV. szervezési kategória 2001–3200;

e) az V. szervezési kategória 3201–4200;

f) a VI. szervezési kategória 4201–6000;

g) a VII. szervezési kategória 6001–8500;

h) a VII. kiemelt szervezési kategória 8501-tõl.

(4) A (3) bekezdés szerinti ponthatárok értékének ±5%-os tartománya olyan átfedési területet (toleranciasávot) képez, amelyen belül a korrekciós tényezõk figye lembe véte lével a tûzoltóságok magasabb vagy alacsonyabb szervezési kategóriába sorolhatók.

(5) Az a hivatásos önkormányzati tûzoltóság, amelynek mûködési területe reális veszélyeztetettsége alapján kialakított pontszáma a mûködési terület változása miatt csökken, – a mûködési területének megváltozását követõ évtõl számított 3 éven belül (a továb biak ban: türelmi idõ) – nem sorolható alacsonyabb szervezési kategóriába.

(6) Az (5) bekezdés szerinti hivatásos önkormányzati tûzoltóság, a 3 éves türelmi idõ leteltével a veszélyeztetettségét kifejezõ pontszám szerinti kategóriába kerül.

3. § A tûzoltóságok szervezési kategóriákba történõ besorolását a mûködési területek reális veszélyeztetettsége alapján e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(17)

A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok központilag finanszírozott létszáma

4. § A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok központilag finanszírozott létszámát e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

A hivatásos önkormányzati és az önkéntes tûzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszköz állománya

5. § (1) A tûzoltóságok különleges erõ és eszköz állományának meghatározása a korrekciós veszélyeztetõ tényezõk figye lembe véte lével történik.

(2) A tûzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszköz állományát e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) A tûzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszköz állományának kezeléséhez szükséges minimális létszámot e rendelet 4. melléklete tartalmazza. Azt csökkenteni a szakmai felügyeletet gyakorló megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (a továb biak ban: igazgatóság) igazgatójának, a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság (a továb biak ban: FTP) vonatkozásában az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (a továb biak ban: OKF) fõigazgatójának (a továb biak ban együtt: fõigazgató) az írásos – halasztást nem tûrõ esetekben elõ ze tes szóbeli – engedélyével lehet.

(4) A tûzoltóságok a készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszköz állományukkal, a körzetben általánosan elõforduló káresetek felszámolására önállóan, azt meghaladó mértékû terheléssel járó események felszámolására e rendelet 5. mellékletben meghatározott mûködési területek figye lembe véte lével készített Riasztási és Segítségnyújtási Tervekben tervezett tûzoltóságokkal közösen alkalmasak.

A Riasztási és Segítségnyújtási Terv

6. § (1) A Riasztási és Segítségnyújtási Terv (a továb biak ban: RST kötet) tûzesetek eloltására, mûszaki mentést igénylõ események felszámolására és a katasztrófák elleni védekezésre irányuló terv, amely

a) a tûzoltóságok és a létesítményi tûzoltóságok, valamint külön jogszabály alapján a Repülõtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továb biak ban: RKI),

b) az alapszabályukban tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységet vállaló tûzoltó egyesületek,

c) önkéntes adatszolgáltatás alapján a gazdálkodási tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetei

erõi és eszközei igénybevételének rendjét határozza meg.

(2) A bázisok mûködési területét (elsõdleges mûködési körzet és segítségnyújtási mûködési körzet) és különleges technikai eszközeit a 6. melléklet tartalmazza. Az RST kötet tartalmi követelményeit e rendelet 7. melléklete rögzíti.

Az egységes adatbázis létrehozása, kezelése érdekében az RST kötet részét képezõ RST adatlapok formáját e rendelet 8. melléklete határozza meg. Az egységes RST adatbázis létrehozásáról és mûködéséröl a fõigazgató intézkedik.

(3) Az RST kötetbõl az OKF Központi Ügyeletén (a továb biak ban: Központi Ügyelet) kell elhelyezni

a) a tûzoltóságok elsõdleges és segítségnyújtási mûködési körzetét (a továb biak ban együtt: mûködési terület), valamint légi jármû balesete esetén az RKI mûködési területét magába foglaló jegyzéket,

b) a településekre vonatkozó RST adatlapokat,

c) a hivatásos önkormányzati tûzoltóságoknak az ország egész területére térítésmentesen igénybe vehetõ, a rendelet 9. mellékletében felsorolt technikai eszközeinek jegyzékét.

7. § (1) A tûzoltóságok elsõdleges mûködési körzetükre, valamint légi jármû balesete esetén az RKI a mûködési területére köteles RST kötetet készíteni.

(2) Az elkészült RST kötetet 3 munkanapon belül köteles egy példányban, nyomtatott formában, jóváhagyásra felterjeszteni

a) a tûzoltóságok a szakmai felügyeletet ellátó igazgatóságra, b) az FTP és az RKI, az OKF-re.

(3) Ha a tûzoltóságok elsõdleges mûködési körzete átnyúlik egy másik megye közigazgatási területére, akkor a jóváhagyáshoz szükséges a közigazgatási terület szerint ille té kes igazgatóság egyetértése is. Az egyetértést a jóváhagyó igazgatóság, az FTP és az RKI esetén az OKF köteles beszerezni.

(18)

8. § Az RST kötetbe történõ tervezésrõl az RST kötet készítõje tájékoztatja az érintett

a) településen mûködõ létesítményi tûzoltóságokat és az alapszabályukban tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységet vállaló tûzoltó egyesületeket,

b) tûzoltóságok elsõdleges mûködési körzetén, valamint az RKI mûködési területén gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeket, jogi személyeket, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezeteket, amelyektõl az RST kötetet készítõ tûzoltóságok, illetve az RKI – tûzoltási vagy mûszaki mentési célra – jármûveket, eszközöket, felszereléseket, anyagokat tervez igénybe venni.

9. § (1) Az RST kötet készítõje az RST kötetek adattartalmában bekövetkezõ változásokat soron kívül átvezeti, amelyrõl az érintetteket haladéktalanul tájékoztatja.

(2) A hatályos RST köteteket a készítõ tûzoltóságok, valamint az RKI híradóügyeletén, továbbá az igazgatóság ügyeletén, és az RST kötetben tervezett tûzoltó gépjármûfecskendõkön kell elhelyezni.

(3) A készítõ tûzoltóságok – az FTP kivételével – a jóváhagyott RST kötetet megküldi az igazgatóságra. Az RST adatlapokat a készítõ tûzoltóságok és az RKI megküldi a segítségnyújtásra betervezett tûzoltóságokra. Az igazgatóság, az RKI és az FTP az RST adatlapokat megküldik azon igazgatóságok számára, amelyek szakmai felügyelete alá tartozó tûzoltóságok gépjármûveit betervezték. Az igazgatóság, az RKI és az FTP a jóváhagyott RST kötetbõl e rendelet 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározott dokumentumokat megküldik a Központi Ügyeletnek.

(4) A Regionális Mûszaki Mentõ Bázis (a továb biak ban: bázis) különleges technikai eszközeit – az RST kötetben – tervezõ tûzoltóságok, valamint az RKI, az érintett településekre vonatkozó adatlapot kötelesek a tervezett bázist üzemeltetõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságra megküldeni. Az adatlapok összeállításánál a bázis elsõdleges mûködési körzetén elhelyezkedõ tûzoltóságok, valamint az RKI kötelesek egymással együttmûködni.

10. § (1) A tûzoltáshoz, ille tõ leg a mûszaki mentéshez szükséges erõk és eszközök riasztását – az RST adatlap alapján – a jelzést értékelõ személy döntése szerint kell végrehajtani.

(2) Az RST adatlapon rögzítettek szerinti erõk, eszközök riasztását a tûzoltóságok elsõdleges mûködési körzete szerinti híradóügyeletes hajtja végre a saját erõk, eszközök részére. A riasztással egyidejûleg értesíteni kell az alapszabályában mentõ-tûzvédelmi feladatok ellátását vállaló és a mûködési körzet szerinti tûzoltóságokkal együttmûködési megállapodással rendelkezõ tûzoltó egyesületet. A segítségnyújtásra tervezett tûzoltóságok erõinek, eszközeinek riasztását, az igazgatóság ügyeletese – az FTP esetében az FTP Hírközpontja – hajtja végre.

(3) A tûzoltás- vagy mentésvezetõ döntése alapján a bázis különleges technikai eszközeinek a riasztása a bázist üzemeltetõ hivatásos önkormányzati tûzoltóság elsõdleges mûködési körzetébe, az üzemeltetõ hivatásos önkormányzati tûzoltóság híradóügyeletesének, egyéb esetben az igazgatóság ügyeletesének feladata.

(4) A tûzoltóságok a mûködési területükön kívülre is kötelesek vonulni, ha azt számukra a Központi Ügyelet elrendeli, egyéb esetben mûködési területüket csak az fõigazgató engedélyével hagyhatják el. A bázis különleges technikai eszközeinek riasztását – mûködési területén és azon túl is – a Központi Ügyelet közvetlenül is elrendelheti.

(5) A bázisok különleges technikai eszközei az üzemeltetést végzõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságok különleges szerállományához tartoznak. Olyan tûzoltási, mûszaki mentési, katasztrófaveszélyt megelõzõ, illetve katasztrófahelyzetben a védekezési feladatok végrehajtásához vehetõk igénybe, ahol a tûzoltóságok egyéb eszközei mennyiségükbõl vagy teljesítményükbõl adódóan nem elegendõek az esemény felszámolásához.

11. § (1) A létesítményi tûzoltóság a saját mûködési területén kívülre csak akkor riasztható, ha az RST kötet alapján igénybe vehetõ erõk és eszközök nem elegendõek a tûzoltáshoz, mûszaki mentéshez, vagy késedelmes kiérkezésük hátráltatná ezen feladatok ellátását.

(2) Az önkéntes tûzoltóságokat – önkéntes kötelezettségvállalás esetén – segítségnyújtásra a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által kijelölt területen tervezni kell, amennyiben vállalják, hogy az elsõdleges mûködési körzetük védelmét e rendeletben meghatározott szinten, a segítségnyújtással egyidejûleg biztosítani képesek.

A tûzoltóságok mûködési területével kapcsolatos általános szabályok

12. § Település szétválása, új település alakítása esetén a település létrejöttével vagy szétválásával egyidejûleg meg kell határozni, hogy a település mely tûzoltóságok elsõdleges mûködési körzetéhez tartozik. A meghatározás alapjául az adott település elérhetõségi ideje szolgál.

(19)

A beavatkozással kapcsolatos költségek megtérítése

13. § (1) A hivatásos önkormányzati tûzoltóság vonulásainak költségét, az erre a célra biztosított költségkeret mértékéig, annak terhére meg kell téríteni:

a) a mûködési területén kívül elrendelt vonulás esetén,

b) a bázis különleges technikai eszközeinek a mûködési területen kívüli igénybevételekor.

(2) Az önkéntes tûzoltóság vonulásainak költségét a mûködési területén kívül elrendelt vonulások esetén – kivéve, ha a mûködési területen túli segítségnyújtást a 11. § (2) bekezdése alapján önként vállalták – az erre a célra biztosított költségkeret mértékéig, annak terhére meg kell téríteni.

(3) A létesítményi tûzoltóság vonulásainak költségét a külön jogszabályban meghatározott mûködési területén kívül elrendelt vonulások esetében az erre a célra biztosított költségkeret mértékéig, annak terhére kell megtéríteni.

(4) Az RST kötetben szereplõ, a tûzoltóságok erõin eszközein kívüli, vagy a 13. § (3) bekezdésébe nem tartozó erõk, eszközök igénybevételével felmerült költségeket a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló tör vény és a Polgári Törvénykönyvrõl szóló tör vény elõ írásainak meg fele lõen kell megtéríteni.

(5) A tûzoltó egyesület beavatkozásai költségét, az erre a célra biztosított költségkeret mértékéig, annak terhére meg kell téríteni, ha értesítését köve tõen az egyesület a megjelölt helyszínre indult, kivéve, ha a beavatkozás azokon a településeken, létesítményekben történik, amelyekre alapszabályában, együttmûködési megállapodás(ok)ban az egyesület ellenszolgáltatás nélküli kötelezettségként vállalta a tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységet.

14. § (1) Az e rendeletben meghatározott igénybevétel esetén a beavatkozás költségeként számolható el:

a) a 13. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint a (2)–(3) és (5) bekezdéseiben foglaltak esetében a vonulással és az állomáshelyre történõ visszatéréssel, ille tõ leg a beavatkozással összefüggésben felhasznált hajtóanyag, kenõanyag és a beavatkozás során felhasznált oltógáz, oltópor, habképzõ anyag (a továb biak ban együtt:

oltóanyag) és a felitató anyag értéke,

b) a 13. § (1) bekezdésének b) pontja esetében a vonulással és az állomáshelyre történõ visszatéréssel, ille tõ leg a beavatkozással összefüggésben felhasznált hajtóanyag, a cserefelépítményes gépjármûvek málhaterében rendszeresített és a beavatkozás során szakmailag indokoltan elhasznált anyag értéke,

c) a vonulás, a beavatkozás és az állomáshelyre történõ visszatérés során, önhibán kívül keletkezett olyan kár, amely más jogviszonyból nem térül meg.

(2) A tûzoltó gépjármûvek elszámolható költségnormáit a mûködési területen érvényes elõ írásokkal egyezõen kell alkalmazni.

15. § A 13. § (1)–(3) és (5) bekezdéseiben foglalt esetekben az igénybevétel költségeit – a riasztásra jogosultak általi elrendelés esetén – az OKF, az erre a célra biztosított költségkeret mértékéig, annak terhére téríti meg.

16. § (1) Az igénybevétellel kapcsolatos költségtérítést az igénybe vett tûzoltóságok és létesítményi tûzoltóság parancsnoka az igénybevétel helye szerint a fõvárosi tûzoltóparancsnok, illetve a területileg ille té kes igazgatóság útján igényli az OKF-tõl a 10. mellékletben meghatározott igénybejelentõ nyomtatványon és adatlapon.

(2) A költségtérítési igény jogosságát a fõvárosi tûzoltóparancsnok, illetve a megyei katasztrófavédelmi igazgató megvizsgálja, és véleményével kiegészítve, a kérelem benyújtásától számított 10 napon belül felterjeszti az OKF-re.

(3) A költségtérítési igény jogosságáról és mértékérõl a fõigazgató a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt.

17. § (1) Ez a rendelet 2009. december 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Riasztási és Segítségnyújtási Tervrõl, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tûzoltóságok mûködési területérõl, valamint a tûzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítésérõl szóló 57/2005.

(XI. 30.) BM rendelet, valamint a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok központilag finanszírozott létszámáról, valamint a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tûzoltóságok szervezési kategóriába sorolásáról és a készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszköz állományról szóló 11/2008. (XI. 26.) ÖM rendelet. Ez a bekezdés a rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

(20)

18. § (1) A tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I. 9.) BM rendelet (a továb biak ban: R.) melléklete 4. számú függelékének 3. pontja a következõ 3.3. alponttal egészül ki:

„3.3. Szolgálatszervezés szervezési kategóriánkénti elvei:

a) III. szervezési kategóriába tartozó HÖT-ök esetén

1. Az erdõtüzes gépjármû kezelõjét, valamint két kezelõhelyes magasból mentõ esetén a második kezelõi létszámot, segítségnyújtásra történõ önálló riasztás esetén az I. fecskendõ terhére kell biztosítani;

2. A vízszállító létszáma önálló segítségnyújtásra történõ riasztás esetén 1 fõvel csökkenthetõ. Az 1 fõ – parancsnoki döntés szerint – az erdõtüzes vagy a magasból mentõ gépjármûre átcsoportosítható;

3. Az I. szer segítségnyújtásra történõ vonulása esetén a vízszállító 2 fõ létszáma – parancsnoki döntés alapján – a tartalék gépjármûfecskendõre átcsoportosítható;

b) IV. szervezési kategóriába tartozó HÖT-ök esetén

1. Az I. szer létszáma segítségnyújtásra történõ riasztáskor 1 fõvel csökkenthetõ. Az 1 fõ – parancsnoki döntés szerint – a vízszállítóra, vagy a vízszállító 1 fõs létszámával együtt a tartalék gépjármûfecskendõre átcsoportosítható;

2. A K teher vagy az erdõtüzes gépjármû kezelõjét, valamint két kezelõhelyes magasból mentõ esetén a második kezelõt, segítségnyújtásra történõ önálló riasztás esetén az I. fecskendõ terhére kell biztosítani;

c) V. szervezési kategóriába tartozó HÖT-ök esetén

1. A K teher vagy az erdõtüzes gépjármû kezelõjét, valamint a mûszaki mentõszer vagy a két kezelõhelyes magasból mentõ esetén a második kezelõt, segítségnyújtásra történõ önálló riasztás esetén a II. fecskendõ terhére kell biztosítani. A szerek egyidejû segítségnyújtásra történõ riasztása esetén a parancsnok intézkedjen az átcsoportosított létszám pótlásáról;

2. Az egyedi speciális konténerszállító jármû létszám nélkül tartható készenlétben, riasztása esetén a kezelõi létszám biztosítására a parancsnok saját hatáskörben intézkedik;

d) VI. szervezési kategóriába tartozó HÖT-ök esetén a K teher vagy az erdõtüzes gépjármû kezelõjét, valamint a mûszaki mentõszer vagy a két kezelõhelyes magasból mentõ esetén a második kezelõt, segítségnyújtásra történõ önálló riasztás esetén a III. fecskendõ terhére kell biztosítani. A szerek egyidejû segítségnyújtásra történõ riasztása esetén a parancsnok intézkedjen az átcsoportosított létszám pótlásáról;

e) VII. és VII. kiemelt szervezési kategóriába tartozó HÖT-ök esetén

1. A K teher vagy az erdõtüzes gépjármû kezelõjét, valamint a mûszaki mentõszer vagy a két kezelõhelyes magasból mentõ esetén a második kezelõt, segítségnyújtásra történõ önálló riasztás esetén a III. fecskendõ terhére kell biztosítani. A szerek egyidejû segítségnyújtásra történõ riasztása esetén a parancsnok intézkedjen az átcsoportosított létszám pótlásáról;

2. Az egyedi por-hab konténerszállító jármû létszám nélkül tartható készenlétben, riasztása esetén a kezelõi létszám biztosítására a parancsnok saját hatáskörben intézkedik.”

(2) Az R. melléklete 4. számú függelékének 6. pontja a következõ 6.3–6.7. alponttal egészül ki:

„6.3. Amennyiben a párhuzamosítás lehetõsége nem áll fenn, a K tehert vagy az erdõtüzes gépjármûvet létszám nélkül kell készenlétben tartani, riasztása esetén a kezelõt a 12. pontban meghatározottak szerint kell biztosítani.

6.4. A magasból mentõ és a mûszaki mentõ szereket 1-1 fõvel kell készenlétben tartani, üzemeltetésük más jogszabályban, vagy a gyártó által kiadott kezelõi utasításban meghatározott kezelõi létszámmal történik.

6.5. Két kezelõhelyes magasból mentõ és a mûszaki mentõszer segítségnyújtásra történõ önálló risztása esetén csak két kezelõvel vonultatható. A második kezelõt a szervezési kategóriánként meghatározott szer terhére kell biztosítani.

6.6. Azon tûzoltóságokon, ahol a gépjármû és technikai állománytábla szerint két magasból mentõ áll készenlétben az elsõdleges a két kezelõhelyes magasból mentõ, melyet két fõvel kell készenlétben tartani. A másodlagos magasból mentõt egy fõvel kell készenlétben tartani. Abban az esetben, ha az is két kezelõhelyes, segítségnyújtásra történõ önálló riasztás esetén a szervezési kategóriánként meghatározott szer terhére második kezelõt kell biztosítani.

6.7. A Regionális Mûszaki Mentõ Bázisokon a két konténerszállító gépjármût három fõ kezelõvel kell készenlétben tartani, egyidejû riasztásuk esetén – parancsnoki döntés szerint – a kezelõi létszám átcsoportosítható.”

(21)

19. § A tûzoltósági célokat szolgáló ingatlanok, tûzvédelmi berendezések, szakfelszerelések rendeltetéstõl eltérõ használatának szabályairól szóló 34/1996. (XII. 29.) BM rendelet 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(3) A készenlétben tartott tûzoltó gépjármûveket és szakfelszereléseket csak akkor lehet rendeltetésüktõl eltérõ célra használni, ha azok folyamatosan riaszthatók, ille tõ leg az eltérõ célra használt gépjármûvek és szakfelszerelések a tûzoltóság elsõdleges mûködési körzetét nem hagyják el.”

20. § A 18. § és a 19. § a rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Ez a § a rendelet hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti.

Varga Zoltán s. k.,

önkormányzati miniszter

MAGYAR KÖZLÖNY

MAGYAR KÖZLÖNY 172. szám

V. A Kor mány tag ja i nak ren de le tei

MAGYAR KÖZLÖNY ^{172. szám}